|
Bastion
Feb 20, 2012 15:18:28 GMT 1
Post by sithlord on Feb 20, 2012 15:18:28 GMT 1
Lord Wenthar hitetlenkedve nézett körül. Ellenfelének nyoma sem volt. Csak az a vakító fényesség járt a fejében. Vajon mi lehetett az? És kik vitték el azt a mocskos Jedit? Mert abban, hogy ellenfele életben van, szemernyit sem kételkedett.
A Lordban egyre gyűlt a harag és a Sötét Oldal energiái, egyre jobban szétfeszítették bensőjét. Körülnézve csak rémült menekülőket, kiáltozó katonákat és igen, az áruló Fel közeledő embereit látta. Ajkain gonosz vigyor jelent meg, s ettől úgy nézett ki akár egy életre kelt rémálom. Minden csalódottságát és haragját szabadon engedte, és az ellenfeleire zúdította egy vöröses színben vibráló energia villám formájában.
A különleges kommandó tagjai jóformán fel sem tudtak ocsúdni, amikor a Lord energiavilláma telibe találta őket. Testük hirtelen fonnyadni, sorvadni kezdett. Az arcuk pillanatok alatt évtizedeket öregedett. Fegyvereik koppanva hullottak a földre majd összeestek. Végül csak összeaszalódott múmiák maradtak belőlük.
A Lordban tomboltak az imént kiszipolyozott energiák. Elindult hogy megkeresse azt az embert, akiben jelenleg a legjobban bízott. A Lord, Grodin Tiercet kereste.
|
|
|
Bastion
Feb 21, 2012 22:35:05 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Feb 21, 2012 22:35:05 GMT 1
Grodin és néhány rohamosztagos a bunker ajtaján helyezett el robbanótölteteket, amikor a Lord futólépésben megérkezett.
- Nagyuram, az áruló Jagged Fel egérutat nyert, és bezárkózott ide, az irányítóközpontba - jelentett Grodin, remélve, hogy a Nagyúr nem sújt le rá azonnal valamivel.. - Már dolgozunk az ajtó áttörésén...
A Nagyúr nem válaszolt, csak felemelte és összeszorította a kezét. Az ajtó hangos nyögéssel kiszakadt a helyérõl, majd robbanóanyagostól, sugárpajzsostul, mindenestül eltûnt egy apró, lilás fénygömbben.
- Befelé! - utasította katonáit az Õrnagy válaszra sem várva, és behatoltak a terembe.. rövid sorozatok, a falba csapódó sugárvetõ-lövedékek és egy-egy halálsikoly után a terembe belépõ Nagyúr még látta, ahogyan Grodin elvágja az utolsó életben maradt Fel-párti technikus nyakát, majd egy, a hátsó szekcióból nyíló folyosó felé rohan.
- Erre, Nagyuram!
A Lord energiát merített az Erõbõl, és most vette észre magán elõször, mennyire kimerítette a kicsi Jedivel való küzdelem. Az igazat megvallva nem hagyta teljesen nyugodni, ahogyan a nõ eltûnt. Hallott már olyanokat, hogy a Jedik haláluk elõtt elpárologtak - nem a hõdetonátoros kivégzésekre gondolt -, és csak egy ruhakupac maradt utánuk, de ez a nõ egy szál nem sok, annyi ruhát sem hagyott maga után, mindenestül eltûnt.. a Lord megrázta a fejét. Tulajdonképpen nem kellett volna ezzel foglalkoznia..
Amikor kiért a folyosó végén lévõ hangárba, látta, hogy Grodin még néhány lövést ereszt meg két távolodó vadászgép után, amelyek egy felfelé vezetõ nyíláson át már csak apró pöttyöknek látszottak..
- Sajnálom, Nagyuram. - térdelt le Wenthar elé az Õrnagy. - Kudarcot vallottam, az áruló Fel és apja elmenekültek.. rendelkezz az életemmel!
....
Soontir Fel az élen haladó chiss vadászgépben ellenõrizte a fõ mûszereket, majd a radarernyõre fókuszálta tekintetét. - Minden rendben az irányítással? - szólt bele a komba, miközben átkonfigurálta a barát-ellenség azonosítót. A fent lebegõ birodalmi cirkálók átváltottak baráti zöldbõl Lázadó vörösbe, ahogyan maguk mögött hagyták a "vészkijáraton" keresztül a Thrawn Palota hátsó taktusa mögötti gyárépületeket, majd rövidesen az atmoszférát is. - Minden rendszer üzemképes.. - jelentette hivatalos hangon a kísérõ gépben ülõ fia, hangjából érzõdött, hogy ebbe saját magát is beleérti.
Soontir megengedett magának egy gyors mosolyt. Jag kemény volt, tudta, hogy ha fájdalmai is vannak a sérülése miatt, ugyanolyan megbízható kísérõ lesz, mint... itt egy pillanatra az öreg pilóta eszébe ötlött, hogy még sosem repült párban a fiával, de nem sok ideje maradt a gondolkozásra, mert a gép TIE-plexijét betöltõ csillagromboló forró turbolézersugarai egyre közelebb robbantak a gépéhez. A mûszerfalán felvillant egy újabb vészjelzõ, jelezve, hogy gravitációs kútba kerültek, nem hajthatnak végre ugrást.. - Elfogóvadászok közelednek.. és úgy látom, van egy Interdictoruk is.. - jelentette Jagged a másik gépbõl.
A Bastion itt-ott robbanásokkal tarkított felszíne felett (a hírszerzési bázisok és a hozzájuk hû egységek az utolsó emberig ellenálltak a Moffok reguláris haderejének és a Flotta bombázásának) egy tucat modern, pajzsokkal is felszerelt TIE-Starhunter, a Maradvány legújabb gépei csaptak le a menekülõ chiss gépárra. A csapott vezérsíkú, fürge gépeket azonban a galaxis legõrültebb pilóta-dinasztiája vezette, leszámítva a Solokat és az Antilleseket. Két birodalmi gép is füstöt húzva leszakadt a bolytól és az anyahajójuk felé próbált lavírozni, ahogyan a két Fel megmutatta saját gépeik tûzerejét.
- Az Interdictorral nem bírunk el.. - jegyezte meg Jag. - Vegyük azért arra az irányt... - reagált az apja, majd egy éles fordulóval megindult a romboló balján manõverezõ, gömbölyded tiltógenerátorokkal felvértezett kisebb cirkáló felé. - Fedezz!
Átcikáztak a nagyobbik romboló elhárító tüzén, majd megkerülték a vad sorozatokat eregetõ tiltóhajót is. Soontir gépe egy pillanatra lelassult, hogy útjára engedjen egy kékesszürke, szögletes jeladót.
- Jöhet a segítség.. - tette hozzá, amint a bója felvillant.
Jag idõben tért le az eddigi vektoráról, hogy elkerülje a hiperûrbõl kirobbanó sötétszürke Chiss csillagrombolót, amelyik ugyanabban a pillanatban máris ezüstös Maser-sorozatokkal árasztotta el a birodalmi Interdictort.
- Itt Shawnkyr kapitány a Dere'ar'bintrano fedélzetérõl - jelentkezett egy be egy hivatalos és hideg, Jagged számára mégis otthonosan csengõ Chiss hang. - Megtisztítjuk a kilépési vektort maguk elõtt, Báró! Felkészültünk a fogadásukra!
Percekkel azután, hogy a két vadászgép bedokkolt a chiss csillagromboló központi hangárjában, és az Interdictor pajzsai összeomlottak a koncentrált találtatok alatt, majd a hajó kikapcsolt generátorokkal sodródni kezdett, az idegen hadihajó, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, néhány nagy erejû lövéssel válaszolva a birodalmiak sortüzére.. a Bastion felett csak a tiltóhajó sodródó roncsa jelezte, hogy Soontir Fel és fia megmenekültek a Moffok és újdonsült szövetségeseik kezei közül...
A Flotta Parancsnokságon Lecersen Moff intett az ügyeletes zászlósnak, hogy kikapcsolhatja a képernyõt, amelyik az összecsapást közvetítette a bolygó mûholdjain keresztül, majd Dorja kapitány felé fordult. - Nos, ez kellemetlen, de várható fejlemény... velem tartana, kapitány? Azt hiszem ideje, hogy bejelentkezzünk az ön.. sötét oldali barátainál.
|
|
|
Bastion
Feb 23, 2012 21:58:57 GMT 1
Post by sithlord on Feb 23, 2012 21:58:57 GMT 1
A Lord letekintett a térdelő Grodinra és meghozta döntését. Nagyvonalúan intett Tiercenek hogy felállhat. -Kelj fel barátom! -mondta Wenthar laza könnyedséggel, mintha a Felek nem is menekültek volna el. -Erre semmi szükség! -azzal a kezét nyújtotta a zavarodott Testőrnek. -Mylord, röstellem hogy futni hagytuk ezeket az árulókat! -szabadkozott Grodin a Lordnak, a hangjában izzó gyűlölettel, amikor kimondta az árulók nevét. Wenthar azonban nem volt ideges, sőt még haragos sem. Jobban zavarta őt az a tény, hogy ellenfele a Jedi, egyszerűen eltűnt. Végül odafordult Grodin és kísérete felé. -Nos uraim, mi legyen a további teendőnk? -kérdezte Wenthar derűsen. -Mégis hogyan legyen a Sitheké a Birodalmi Maradvány? -Wenthar biztos volt benne hogy most kell megszilárdítania az uralmát. Most amikor mindenki zavarodott a történtek miatt. Grodin meghajolt a Birodalmi Maradvány új Uralkodója előtt. -Nos, Doriana úr már gondoskodott erről! -mondta mosolyogva Grodin, miközben a Lord érdeklődve figyelte. -Az embereink mindent rögzítettek a kamerákkal!
Wenthar kezdte kapisgálni, mire gondol hű Testőre. -Vagyis a Birodalom hű moffjai és alattvalói, láthatták a hatalmunkat és a Felek gyáva menekülését! -jelentette ki a Lord, hangosan kimondva azt, amire gondolt. Grodin bólintott. -Pontosan Nagyuram! -válaszolta ravasz mosollyal az arcán. -Mostanra mindenki láthatta ebben a szektorban a drága Uralkodójuk gyávaságát! -A Lord elégedetten nyugtázta Grodin szavait. Majd a vállára téve a kezét, meglepő dolgot mondott. -Jó munkát végeztél Testőr! -Grodin csodálkozva pillantott a Lordra, nem egészen erre számított. Wenthar folytatta. -Te vagy az egyik leghűségesebb katonám Grodin Tierce! -Tierce szívét büszkeség töltötte el, a dicséret hallatán. -Megtiszteltetés önt szolgálni Nagyúr! -jelentette ki büszkén, sütkérezve a Lord dicséretének fényében. -Nos ezentúl még jobban kell szolgálnod engem, és a Sithek ügyét! -jelentette ki Wenthar sokat mondóan. -Mától, ahogy régebben Darth Sidious Testőre voltál, úgy az én testőröm leszel! Állítsd helyre a Vörös Köpönyegesek becsületét! -Grodin Tierce megilletődve fogadta a Lord szavait. Voltaképpen előléptették.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Feb 27, 2012 0:28:15 GMT 1
- Nagyuram, hûen fogom szolgálni! - az "öreg" Tierce engedelmesen fejet hajtott, és várta a további parancsokat. Igen, gondolta, ismét a helyére kerül minden, és ilyen vezetõkkel, mint a Nagyúr, az Uralkodó rendje hamarosan ismét virágozni fog a galaxisban.. és a Lázadók végre valahára meglakolnak! - Menj, és intézkedj a biztonsági teendõkkel kapcsolatban. Addig én váltok pár szót a Moffokkal.. - mosolyodott el gonoszul Wenthar. - Nagyon várta már, hogy a rátarti Moffok rádöbbenjenek, mivel jár majd az, hogy elüldözték a hatalomból azt a nevetséges Fel-családot.
Amíg a Nagyúr és néhány, Grodin által kijelölt rohamosztagos berendezkedett az egyik épen maradt emeleti teremben a szövetséges Moffok fogadására, Grodin megmaradt katonáival átkutatta a bunkert, ahonnan Soontir és Jagged kereket oldottak. A legértékesebbnek, azok a terminálok bizonyultak, amelyek a Fel-hû Birodalmi Hírszerzés és Biztonsági Szolgálat magas szintû, titkos anyagait tartalmazták.. titkos bázisok, számlák, technikai adatbázisok... felbecsülhetetlen értékû információk annak, aki a Maradványt kézben akarja tartani.. az Õrnagy megdöbbent rajta, hogy mennyire közel álltak Fel és pribékjei ahhoz, hogy az összes politikai ellenfelüket számûzzék, kivégeztessék, vagy kompromittálják... tényleg csak napok kérdése lett volna a trónra lépés után, hogy Jagged Fel Császár a Maradvány egyetlen és kizárólagos, megdönthetetlen uraként kormányozzon..
Hát, ezt más lesheted, áruló.. - mosolyodott el magában Grodin, majd megakadt a szeme néhány fájlon, amelyeket "Yuuzhan Vong", illetve "Sith merényletek" címkékkel láttak el a Hírszerzésiek. Talán elõre tudtak volna a szándékaikról? De akkor hogy jön a képbe a Yuuzhan Vong? Grodin most nagy hasznát vette annak, hogy annak idején Testõrként alaposan kiképezték az ehhez hasonló fájlok dekódolására is.. az Uralkodó Védelmezõi elõtt egyetlen információmorzsa sem maradhatott rejtve, ami bármilyen szempontból érinthette Õfelsége biztonságát.
Kulcsszavas keresés.. a "Sith merénylõrõl" gyorsan kiderült, hogy a valódi neve Tahiri Veila, egy volt Jedi, aki Jacen Solo megbízásából meggyilkolta Pellaeon admirálist. Ez utóbbiról az Õrnagy is hallott a Polneyeon, nagy balhé volt belõle igen.. de lássuk csak. Szóval, letartóztatták, aztán kereket oldott, vagy eltûnt, ebben benne lehet a Moffok keze is, majd meg kell kérdezni Lecersent.. a Vong kapcsolat pedig... hmm Az Õrnagy szeme összeszûkült. Ez a feljegyzés sokkal régebbi volt, az utolsó jelentés szerint a gyilkos nõ vallatása során vették elõ a porrá és hamuvá égett Rorsh igazgató emberei, hogy összevessék azokkal az információkkal, amiket kiszedtek Veilából. Érdekes. Egy hajó, a Widowmaker, ami még a Vong Bastion elleni ostroma után nem sokkal hagyta el az Ismeretlen Vidék irányában a Maradvány területét.. Veilát ennek a felkutatására küldték. De miért volt fontos ez a hajó? Felhez ment volna, hogy elõkészítse a visszatérésüket? Grodin tudomása szerint akkor a még a Chiss ûrben tartózkodott a Fel-család... lássunk még néhány kódot.. igen..
- Jedik? - Grodin mélyebbre ásott az adathalmazban. A Widowmaker utaslistáján szerepelt egy rakás Jedi, beleértve Skywalkert és a feleségét, Mara Jadét is.. a célpont pedig...
- Ohó!
A szomszédos terminálnál dolgozó rohamosztagos felnézett. - Valami baj van, parancsnok?
- Nem, folytassa csak a munkáját. - intette le az Õrnagy. Elhatározta, hogy ezt az információt megtartja magának. És a Nagyúrnak. Igen. A név, amely meg volt adva a fregatt célpontjaként, ismerõsen csengett az Õrnagy fülében. Valamikor az az álnok Doriana is emlegette, tehát biztos, hogy volt rá valami utalás a Polneye-i adatbankban is.. valószínûleg még abból az idõbõl, amikor Tarkin embere volt a parancsnok, igen...
Zonama Sekot.. az Õrnagy elgondolkozva ízlelgette a nevet, majd lehívott mindent a birodalmi adatbankból a bolygóval kapcsolatban. Az eredmény megdöbbentette. Egy egész sor adat a Vong invázió idejérõl.. egy bejegyzés, amely szerint a Jedik végül szövetséget kötöttek ezzel az "élõ bolygónak" nevezett organizmussal, vagy mifenével, hogy segítse a Vong elleni háborút.. utána még egy bejegyzés, hogy a Coruscant felszabadítása után kapituláló Yuuzhan Vong ezt a bolygót foglalta el új élõhelyként.. de ha egyszer elõtte szövetkeztek ellene, akkor miért? Nem állt össze a kép.. és az adatok szerint a bolygó napig itt van valahol az Ismeretlen Vidéken.. és egy egészen friss bejegyzés a Maradvány Jedik köré beépített ügynökétõl - Grodin meglepõdött, de egyúttal elismeréssel adózott a Hírszerzésnek, hogy ilyenjük is van - valami lázadás lehetett ott... a fájlt pedig..
- No nem.. - az Õrnagy döbbenten meredt a képernyõre, majd gyorsan kiírta az egészet egy adathengerre és törölte az adatbankból, hogy senki más se férhessen hozzá. A birodalmi ügynök jelentései szerint a Jedi Tanács a Zonama Sekot-on történteket a Prakith rendszer-béli incidenssel hozta összefüggésbe.. errõl azonnal tájékoztatnia kellett a Nagyurat!
|
|
|
Bastion
Feb 27, 2012 18:56:40 GMT 1
Post by sithlord on Feb 27, 2012 18:56:40 GMT 1
Wenthar Nagyúr az egyik kisebb irodát foglalta el, ideiglenes főhadiszállásként. A nagyobbik termet meghagyta, amolyan protokoll helyiségnek. Talán azért, döntött így mert a gyéren berendezett kis szoba, a Hírszerzés egyik központja volt. A falakat végig monitorok és holovetítők borították be, ahol szinte a galaxis minden szegletéből áradtak az információk. Mindent látni lehetett, a tőzsdei hírektől kezdve a galaxis államainak híreit. A Lord agya szivacsként itta be magába a töméntelen mennyiségű információt. Ő, -mint ennek a látszólag kaotikus hírözönnek a megtestesült Istene,-a központi vezérlőnél helyezkedett kényelembe, amely pontosan a szoba közepén állt. A Lord csupán egy szövetnadrágot viselt, semmi mást. Így aztán látni lehetett a sérüléseket és a hegeket, amelyeket a nemrégiben lezajlott, pokoli küzdelem okozott.
Egy kényelmes forgószék szolgálta a kényelem maximumát, hiszen segítségével az ember éppen arra a monitorra látott rá, amelyre kíváncsi volt. Információ pedig volt dögivel, még szupertitkos kémjelentések is futottak pár monitoron, emléket állítva a Maradvány Hírszerzésének nagyságáról. Maga a Lord is ezeket a jelentéseket tanulmányozta éppen amikor kopogás hallatszott a tömör, duracél ajtó mögül.
-Szabad! -adta meg az engedélyt a belépésre Wenthar. Grodin Tierce az ő hűséges Testőre volt az. A Testőr feldúltnak, mitöbb idegesnek látszódott. Az arcán az egyik ideg kissé rángatózott, bár ezt egy átlagos szemlélő nem vette volna észre. A Lord azonban nem volt átlagos. Grodin tisztelgett. -Mi a baj barátom?-kérdezte a Lord aggodalmat színlelve. -Talán történt valami? -Grodin bólintott. Csak erre várt, hogy a Lord megadja neki az engedélyt a beszédre. Nem lett volna szerencsés csak úgy beszédbe elegyedni a Sith Sötét Nagyurával. Grodin meghajolt, majd elkezdte a mondanivalóját. -Igen Mylord! Történt valami! -azzal elővett egy apró kódhengert a belsőzsebéből. Meg kellett hagyni, az egyenruhája poros és gyűrött volt. Most sajnos nem állt módjában, fess birodalmi tisztként mutatkozni, de ez nem is volt most fontos. A Lordot pedig csöppet sem érdekelte a kinézete, amíg a feladatát elvégezte. A kódhengert odanyújtotta a Lordnak, aki kicsit unottan illesztette be az egyik lejátszóba.
Amikor a projektor aktiválódott és a sorakozó adatok megjelentek, a Lord arca először érdeklődő, majd döbbent végül bosszúvágytól sugárzó, gyűlölettel izzóvá vált. Halálos csend telepedett a szobára, amíg Grodin türelmesen várakozott a Lord reakciójára. Aztán a Lord törte meg a csendet. -Hol találta ezt? -kérdezte suttogva. Szinte tapinthatóvá vált az a jeges gyűlölet, ami a Lord szívében tombolt. -A Bastioni Hírszerzés egyik termináljában! -mondta Grodin, olyan könnyedén, mintha csak az időjárásról csevegtek volna. -Természetesen ezekről az adatokról csak mi tudunk! -mondta Grodin halkan. A Lord bólintott. -Jó munkát végeztél ismét, barátom! -jelentette ki a Lord meglepő higgadtsággal, pedig Grodin minimum arra számított, hogy haragjában szétrombolja az egész helyiséget. -Egy áruló hollétét adtad a kezembe! -jelentette ki Wenthar.
Most hogy a Lord megtudta ősi ellenségének, Waranousnak a tartózkodási helyét, agya lázasan dolgozni kezdett. -Tehát a Sekoton van! -suttogta Wenthar alig hallhatóan, miközben Grodin nyugtalanul fészkelődött. Láthatóan nem találta a helyét. -Akkor ott fog elpusztulni! -törte meg a csendet, indulatosan Wenthar. Grodin óvatosan közbeszólt. -Már megbocsásson Mylord, de ezt a Vara izé Varánuszt, Vong harcosok ezrei, ha nem tízezrei őrzik! -a Lord cseppet sem jött zavarba Grodin szavaitól. -Akkor a nyomorék Vongoknak is pusztulniuk kell, a hülye mesterükkel együtt! -csattant fel indulatosan. -Van ötlete Testőr? -kérdezte jeges tekintettel a Nagyúr.
|
|
|
Bastion
Feb 28, 2012 23:49:23 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Feb 28, 2012 23:49:23 GMT 1
Grodin elgondolkodott, majd elõkotort még egy adathengert. - Nos.. a Yuuzhan Vong az adatbázis szerint kifejezetten kemény ellenfélnek bizonyult a galaxis elleni invázió idején.. - Ennyit én is tudok.. - bólintott türelmetlenül Wenthar. - Ezért.. - folytatta Grodin, miközben átadta az újabb adathengert - bizonyos hatalmak arra jutottak, hogy a Vongot a saját fegyverével, biológiai úton terjedõ tömegpusztító eszközökkel, halálos vírusokkal kellene leküzdeni, amelyek a speciális, csak a Vong szövetekben meglévõ genetikai kódokat támadják meg.. a leghalálosabb eszköznek az Alpha Red nevû nanovírus bizonyult, azonban sosem vetették be a Jedik ellenállása miatt.. - És a Moffoknak megvan ez a vírus? - csillant fel Wenthar szeme gonoszul. - Nem, eredetileg a Galaktikus Szövetség Hírszerzése fejlesztette ki.. - ráztaa fejét Grodin. - Viszont, Nagyuram, együttmûködtek valakikkel, akiket sokkal könnyebben elérhetünk a megfelelõ csatornákon.. a Chissekkel!
|
|
|
Bastion
Feb 29, 2012 22:13:54 GMT 1
Post by sithlord on Feb 29, 2012 22:13:54 GMT 1
Lord Wenthar csak egy pillanatig gondolkodott el az ötleten. Végül arcán zord vigyor terült el. -Tetszik az ötlete Testőr! -közölte vidáman Wenthar. -Azt hiszem a testvérem jelenleg pont a Sekoton van! -Grodin bólintott. -Maguk a Chissek sem állhatják a Vong fattyúkat. -jelentette ki tudálékosan Grodin.-Főleg akkor nem, ha a galaxis ellen akarnak ismét fordulni! -Wenthar megropogtatta az izületeit, majd vidáman megveregette Grodin vállát. -Magára mindig lehet számítani kedves barátom! -mondta a Lord kajánul, majd Grodin legnagyobb megdöbbenésére kacsintott egyett.-Menjen, és lépjen kapcsolatba a Chissekkel,minnél hamarabb! -küldte el Grodint a Lord, ezúttal komoly hanghordozással. Grodin meghajolt, de egy utolsó kérdése még volt. -Mylord! -kezdte kissé megilletődve a Lord bizalmától, amit iránta tanúsított. -Ha azt akarja hogy kapcsolatba lépjek a Chiss hadvezetéssel, akkor közölnöm kell velük a Sekot koordinátáit is, hogy a hajóik pontosan oda találjanak! -fejezte be végül Grodin. -Ezek szerint csak úgy nem adják ide nekünk a vírust? -érdeklődött Wenthar. Grodin nemet intett a fejével. -Nem Mylord! Ezt a vakcinát senkinek nem adják oda! -közölte szenvtelenül Grodin. -Főleg nekünk nem!-mondta most már valamivel jegesebb hangon. -Akkor győzze meg őket hogy segítsenek nekünk! -mondta Wenthar magabiztosan. -Én pedig értesítem Lord Sordist a testvéremet, hogy szerezze meg a Sekot kordinátáit! Most elmehet! -intett az ajtó felé Grodinnak.
Alig egy félórával később, Lord Wenthar a Sith Sötét Nagyura, egy rövid, szöveges üzenetet gépelt be az egyik kommunikációs panelbe. Szigorú titkosítással látta el, nem szerette volna ha a testvére és egyben egyetlen „tanítványa, az öccse, lelepleződjön a Jedik előtt. Az üzenet rövid volt és tömör:
„Lord Sordis! Azonnal küld el nekem a Sekot kordinátáit, és helyezz el ha lehetséges egy jeladót a bolygó felszínére! Ez most mindennél fontosabb! A Rendünk jövője múlik rajta!”
|
|
|
Post by sithlord on Mar 6, 2012 11:58:13 GMT 1
Útban a Bastion felé, az SiSD Imperator fedélzetén...
Doriana vezérhajója, a nemrég elkészült új hajóosztály, a Sith Star Destroyer képviselője, magabiztosan szelte át az űr jeges bársonyát. A hajó természetesen álcázta magát, ahogy a kísérői is. Kíséretéül, Dreadnaughtok és kisebb cirkálók szegődtek. Az új hajó, egyelőre roppant költségesnek bizonyult, ám Doriana éppen ezért választotta vezérhajójául. Pontosan akarta érzékeltetni a Protektorátus vagyonát és hatalmát. Azt akarta, hogy azok az öntelt Bastioni moffok, érzékeljék a Sithek hatalmát. A vén kopasz, ahogy ellenfelei hívták, tudta, hogy ezeket az öntelt alakokat csak így nyűgözheti le.
A pazarul berendezett kabinjában, értékes szobrok és műalkotások hirdették lakója gazdagságát. A süppedős plüsszőnyegek, a vörös bársonnyal bevont falak, mind-mind ezt a célt szolgálták. Doriana a kényelmesen berendezett íróasztala mögött ült és az aktuális jelentéseket olvasgatta. Hamarosan eljön hát a régóta vágyott, dédelgetett álmának a beteljesedése. Létrejön egy, a Régi Birodalom eszmeiségét mindennél jobban képviselő államalakulat. Csak azt nem tudta eldönteni, hogy a majdani államnak mi legyen a neve: Egyesült Sith Birodalom? Netán Egyesült Birodalmi Szövetség?
A Lordot ezek az apróságok nem érdekelték, de őt magát annál inkább. Fontosak a külsőségek, mert ezek dönthetik el a jövőben létrejövő szövetségeket, vagy hintik el a jövő háborúinak magvait. Doriana máris aratott egy aprócska győzelmet. A Nagai Császárság, szemmeláthatólag rokonszenvezett a Sith állammal. Sőt ,úgymond szinte hasonlóan kegyetlen a felfogásuk bizonyos dolgokban. Doriana máris tisztában volt vele, hogy ez az állam még hasznos szövetségesnek fog bizonyulni. A másik államocskában, a Serennoi Köztársaságban már nem volt ennyire biztos. De hát istenem, mindenki nem szerethet minket, gondolta magában epésen Doriana. Ebben a pillanatban a kommunikációs panel csipogása zökkentette ki a gondolataiból. És ki más is lett volna mint Ő. Darth Wenthar, a Sith Sötét Nagyura.
A kékesen vibráló, kb. félméter magas holoalak, Doriana azstalának a közepén jelent meg. A Nagyúr ezúttal nem viselt csuklyát, és köpenyt. -Jelentsen Főkormányzó! -követelte a sötét alak. Doriana meghajtotta a fejét. -Úton vagyok önökhöz Mylord! Hamaropsan a Bastionon leszek! -közölte félszegen Doriana. -Nagyszerű! -jelentette ki Wenthar sötéten. -Az üzenetemet megkapta? -érdeklődött a Nagyúr. -A 66-os tervezetre gondol? -kérdezte Doriana irónikusan. -Megkaptam és továbbítottam az arra illetékes embereinknek! -jelentette ki magabiztosan. -Jól van! -a Lord úgy látszik elégedett volt. -Álljon készen, és várjon a parancsomra! -mondta a Lord, sötét színezettel a hangjában. -És utána mi lesz Mylord? -kérdezte Doriana aggodalmaskodva. A Lord elmosolyodott. -Elhozta a kis csomagunkat? -kérdezte derűsen, pokoli jókedvvel. Doriana bólintott. -Igen Mylord! Itt van nálam, egy kis plasztacél bőröndben! -Doriana hangja egy kissé elcsuklott. -Ha a csomag aktiválódik akkor én is... -Wenthar azonnal a férfibe fojtotta a mondatot. -Nem hal meg Kinman! -jelentette ki határozottan. -Erről én magam gondoskodom! Szükségem van önre, barátom! -közölte bajtársias hangvételben. -Készen állok Nagyúr! -jelentette ki Doriana most már valamivel magabiztosabban. -Várom a parancsát! -Wenthar bólintott. -Rendben! Meg vagyok önnel elégedve Kinman! -azzal bontotta a vonalat. Doriana pedig a szíve mélyén reménykedett benne, hogy a Lord igazat mondott.
Mármint hogy nem engedi meghalni. Mert abban a plasztacél bőröndben, egy „ékszerdoboz” rejtőzött, aktiválásra várva. Egy kis hatótávolságú, termonukleáris bomba.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Mar 8, 2012 0:31:32 GMT 1
Tierce õrnagy, miután jelentést tett a Nagyúrnak a legújabb fejleményekrõl, elindult, hogy teljesítse legújabb megbízatását.. el kellett juttatnia a Zonama Sekotra vonatkozó információkat a Chissekhez, ami nem ígérkezett túlságosan egyszerûnek, hiszen ugyanazokat kellett volna meggyõznie az információ hitelességérõl, akik befogadták az éppen imént elûzött trónbitorló Jagged Felt. És ez bizony jelen körülmények között még a Chissek legendás paranoiáját számításba véve is kemény diónak tûnt...
Szerencsére a hírszerzési adatbázisban az õrnagy rábukkant valamire, ami a segítségére lehet.
A Bastion déli sarki pólusához közel, egy állandóan esõfelhõkkel borított kisebb szigeten állt az a börtön, ahol az õrnagy megtalálta azt, amire, pontosabban akire szüksége volt a tervhez...
A 628-AA számú börtöncella lakúja hunyorogva felállt, és megpróbálta rendbe szedni megtört tagjain a rongyokat, amikor az Õrnagy belépett a cellába. - Ki.. ki maga? - Az nem fontos. - húzta ki magát Grodin. - Airen Yage kapitány, a Widowmaker fregatt parancsnoka? - Én.. én vagyok..- a nõ szemében egy pillanatra megcsillant valami. - Velem kell jönnie, parancsnok. - intett a kijárat felé Grodin. - Ön szabad ember!
....
Több ezer kilométerrel arrébb, a Flotta Parancsnokság központi épülete elõtt Dorja admirális egy újonnan rendszerbe állított, feldíszített Chariot nehéz sikló hátsó, párnázott ülésén várta, hogy Lecersen Moff és közös "vendégük" minél hamarabb csatlakozzanak hozzá, hogy elindulhassanak Doriana fogadására.. az eddigi megbeszélések a Lord, Dorja és a Moffok képviselõi között minden probléma nélkül zajlottak, de Lecersennek, a legbefolyásosabb Moffnak mindig sikerült valami hivatali okra hivatkozva kimentenie magát.. most azonban, amikor a Commenor kormányzója titkos udvariassági látogatásra érkezik a Bastionra, már nem volt több lehetõsége az öregnek...
Dorja idegesen fészkelõdött, miközben a Chariot felett elhúzott egy felszállásra készülõ Lambda-osztályú ûrsikló. Muszáj ezeknek itt repkedni? Hol marad már Lecersen, azt mondta, csak beugrik a fogolyért.. várjunk csak..
Ahogyan Dorja öreg korát meghazudtoló sebességgel kipattant a terepsiklóból, még látni vélte a horizonton eltûnõ ûrsiklót, és a marcona, kopasz ezredest, aki a még mindig fekete csuklyával a fején közlekedõ Sarettit, a Fel-pártiak legértékesebb és legmagasabb rangú életben maradt támogatóját vezette feléje. - Hol van a Moff?? - ripakodott rá az ezredesre Dorja, aki szó nélkül tisztelgett, majd átnyújtott egy holokommunikátort, és intett a mögötte érkezõ két rohamosztagosnak, hogy lökdössék be Sarettit a Chariot hátuljába, lehetõleg néhány páncélcsizmás rúgás mellett. Dorja aktiválta a komot, amin Lecersen holoképe jelent meg egyenes adásban.
- Admirális úr, ne haragudjon, hogy ilyen gyorsan távoznom kellett, de halaszthatatlan dolgom akadt a Yaga Minoron.. kérem adja át üdvözletemet a vendégüknek, és mellékelten küldöm az "ajándékot", amit megígértem a Nagyúrnak. Maradok tisztelettel, barátja, Dirkl Lecersen.
Miközben Dorja megnyúlt arccal eltette a kommunikátort, az említett Moff éppen kényelembe helyezte magát a Vanadium ûrsikló hátsó ülésén, amelyik éppen elhagyta a Bastion légterét. Egyre kevesebb helyen lehetett látni harcokra utaló nyomokat, lassan az összes Fel-párti és hírszerzési helyõrséget kifüstölték... Lecersen még látni vélte a bolygó síkja felett kirobbanó hatalmas, zavarba ejtõen idegenszerû csillagrombolót, ami minden bizonnyal Dorianát szállította, majd a siklója felgyorsult, és eltûnt a Maradvány legfontosabb katonai bázisa, a Yaga Minor irányában...
Lecersen még egyszer ellenõrizte, hogy megfelelõen kiment-e személyi komjáról az utolsó két üzenet... két kódsorozat, az egyik a Yaga Minor-i Ubiqtorate bázis admirálisainak, amiben tájékoztatja õket érkezésérõl és a harckészültség elrendelésérõl, a másik pedig annak a Reliance-osztályú teherhajónak, amelyik az õ ugrásával egy idõben jelent meg a rendszer szélén...
....
A kérdéses teherhajó fedélzetén a Bastionra küldött felszerelés és segélycsomagok között, melyek az egyik Muunilinst-i kereskedelmi cég jelzéseit viselték, három hatalmas konténerben pihentek, "hidraulikus emelõ" feliratok jótékony álcája alatt azok a szögletes, ágyútornyokkal felszerelt, leginkább repülõ tankokra emlékeztetõ jármûvek, amelyeknek a parancsnoki egysége vette a bolygó mellõl érkezõ rövidhullámú kódolt üzenetet.
A Tra'kad, a Mandalore hadiipar legújabb, felszíni és felszínközeli rajtaütésekre tervezett rohamnaszádjának parancsnoki székében Boba Fett személyesen dekódolta az üzenetet.
- Itt vannak az utolsó kódok... - fordult a mögötte álló, ezüst páncélos harcos, valamint a másik két konténer álcázott támadó gépeit vezetõ harcosok biztonsági csatornán megjelenõ, zavaros holoképei felé.
- Ezekkel szabad az út egészen a Thrawn Palota melletti komplexumokig, ahol a Moffok Tanácsa ideiglenes ülését tartja.
- Még mindig nem hiszem el, hogy valaki a Moffok közül a rendelkezésünkre bocsátotta ezt..- rázta a fejét Fett mögött Goran Beviin. - Pedig jól tudják, hogy nem gratulálni jövünk...
- Lehet csapda is..- jegyezte meg az egyik különítmény parancsnoka, a majdnem Fett-el egykorú Venku Skirata, aki az elmúlt húsz évben - legalábbis a Mandalore tudomása szerint - egyszer sem mozdult ki a bolygóról, most mégis jelentkezett klánjával együtt erre a küldetésre. Fett sejtette, hogy erre megvannak a maga okai, a birodalmi Moffok elleni bosszún túlmenõen is...
- Talán valaki a Moffok közül így akar gondoskodni arról, hogy többé ne fenyegessük õket... - folytatta Venku.
- Talán.. de ha így is van, akkor most jól megfizetnek az optimizmusukért.. - Fett hangja reszelõs és határozott volt. - Ami jár, az jár.. és tõlünk meg is kapják. Átküldöm a célszemélyek listáját.
- Vettem vettem, Mandalore! - biccentett Venku, majd bontotta a kapcsolatot. Fett a másik alak felé fordult. - Magának van még egy... újabb célpont. Kicsit késõbb kaptuk meg, és megbízásos.. - Hallgatom, Mandalore... - Eyren Sanagar, a Sanagar klán fejének unokaöccse, egy bozontos, két méteres férfi fekete harci páncélban a fejvadászok új generációjának egyik legfélelmetesebb alakja volt. - Küldöm.
Amint Eyren egy pillantást vetett a holoképre, kivillantotta sárga, hatalmas fogait. - Örömmel.. Mandalore! Sanagar-01 vége!
Fett is bontotta a kapcsolatot, majd átnyújtott az utolsó célszemély adataiból egy példányt Beviin-nek is. - Háromszor annyit fizetnek érte, mint a Korriban-i megbízó a Moffokért összesen... biztosra kell mennünk, ezért mi is odafigyelünk majd rá..
- Az öreg hölgynek mindig is jó volt az ízlése. - röhögött fel Beviin, és a páncéljának egyik zsebébe csúsztatta a Kinman Doriana biometrikus adatait tartalmazó discet, amelyen a Galaktikus Szövetség elnöki hivatalának emblémája díszelgett...
|
|
|
Bastion
Mar 11, 2012 21:32:49 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 11, 2012 21:32:49 GMT 1
A Grodin õrnagyot és az elgyötört, de éber tekintetû fregattkapitányt, a Yage nevû nõt szállító Chariot egy kis méretû, jeltelen katonai bázis elõtt állt meg, ahol egy Rohamosztagos ezredes várta tisztelegve, kettõs sorfal elõtt a gép utasait.
- Maga igen érdekes személyiség, hölgyem.. - Grodin a gép ajtajára tette a kezét, jelezve, hogy még ne szálljanak ki. Most elõször szólalt meg az egész, több órás út alatt. Yage bilincsben ült az átellenes ülésen, két rohamosztagos társaságában - Elõször Pellaeon személyes bizalmasaként lepaktált a Jedikkel Bastion ostroma alatt, hogy megmentsék a Vong fegyverektõl sérülést szerzett öreget, majd a hajójával több hónapos kis "kirándulást" tett az Ismeretlen Vidéken, ezt a bizonyos élõ bolygót keresve.. közben felvették a kapcsolatot olyan erõkkel, amelyek bevallottan a Birodalom ellenségei, és trónkövetelõket támogatnak... utána pedig hónapokra eltûnt, mígnem a Moffok ügynökei megtalálták.. és érdekes módon, a Fel-párti Hírszerzés a kisujját sem mozdította, hogy kihúzza magát ebbõl a szorult helyzetbõl.. vajon miért?
- Maga is nagyon jól tudja.. - köpött ki a megviselt arcú nõ a sikló fémpadlójára. - A Moffok fogja voltam, Lecersen elrejtett Fel emberei elõl... így aztán nem értem, maga mit akar tõlem...
- Történtek, hogy úgy mondjam.. változások a hatalomban az utóbbi idõben. - mosolyodott el Grodin, majd kinyitotta az ajtót, jelezve, hogy szálljanak ki.
- Nem érdekelnek a maga változásai. - rázta a fejét Yage. - Én nem paktálok le a Sithekkel..
- Azt majd meglátjuk, hölgyem.. - Grodin intett a katonáknak, hogy vezessék be a nõt a komplexumba, és a kint posztoló rohamosztagos tiszthez lépett.
Amaz - dacára a Testõr alacsonyabb rendfokozatának - elõre tisztelgett, majd egy adatkártyát nyújtott át Grodinnak.
- Ezt a.. a Nagyúr küldi, személyesen Önnek, Õrnagy..
Amaz elmosolyodott. Biztos volt benne, mi van a kártyán. Wenthar Nagyúr megszerezte Sekot aktuális koordinátáit! A Testõr bizonyos volt benne, hogy mestere sikerrel jár, de még õt is meglepte ez a gyorsaság. A Sithek elõtt tényleg semmi sem maradhatott rejtve!
- Nagyszerû, ezredes.. készítsen errõl egy másolatot, és vigye az elemzõ bunkerbe, ahol a fogoly van! Amint kész, én távozom, Önök pedig készítsék elõ az anyagot elemzésre! - Parancs! - a rohamosztagosok elmasíroztak, tizenöt perccel késõbb pedig Grodin az adatok másolatával a kezében a Chariot hátsó ülésén elhagyta a komplexumot.. még látta, hogy a bázist övezõ hegygerincen valami megcsillan, majd elégedetten hátradõlt, és gyorsításra ösztönözte a pilótát. A terv mozgásba lendült...
Yage-t egy monitorokkal és kutatókkal teli terembe vezették, ahol a képernyõkön már ott villódzottak Sekot legfrissebb koordinátái. Yage annak idején nem szállt le a bolygóra, de több hetet eltöltött orbiton a Widowmaker fedélzetén, mígnem egy váratlan hipertéri kitörés megölte a fél legénységét, és vak bolyongásra ítélte a hajóját az Ismeretlen Vidéken... hogy aztán belefussanak Lecersen Moff egyik csillagrombolójába, és letartóztatásba kerüljenek.. Yage nem szívlelte különösebben sem a bolygót, sem a Moffokat, hiszen mindkét fél felelõs volt a vele történtekért, de arra sem tudta rávenni magát, hogy segédkezzen a bolygó esetleg elpusztításában.. bár a sejtése inkább az volt, hogy a Bastion új urai, a Moffok és a Sithek inkább szeretnék megszerezni a planéta feletti uralmat, hogy a birodalmi szuperfegyverek legújabb generációjaként használják...
Yage felpillantott. Furcsának találta, hogy még egyetlen tudós sem foglalkozott vele. Csak hagyták, hogy ott üldögéljen õreivel együtt a sarokban. - Vacsora lesz, fiúk? - pillantott az egyik, mellette posztoló Rohamosztagosra.
Amaz valakivel kommunikálhatott a belsõ komján keresztül, mert rá sem hederített, csak odafordult a társához. - Le kell zárni a bunkert. A hadnagy úr...
Szavait félbeszakította egy sor, egyértelmûen felismerhetõ tompa sivítás, ami arra utalt, hogy valaki kint sugárvetõket használt. Majd fütyülés, és a bunker ajtaja egy protontöltet, vagy valami hasonló hatásától berobbant, maga alá lapítva a legközelebb álló szerencsétlen technikust. A helyõrségparancsnok, a kint látott rohamosztagos ezredes jelent meg bizonytalan léptekkel az ajtónyílásban, egyik, élettelenül lógó kezében még mindig tartotta E-11-esét. Összefüggéstelenül mormolt valamit, majd a katonákra nézett, és elõrebukott, ahogyan egy újabb sugárvetõ lövedéke átégette a mellkasát.
Yage ezt a pillanatot választotta, hogy lebukjon, és esés közben bokáit a mellette álló egyik katona lábára kulcsolja, kirántva az egyensúlyából amazt. A másik megdöbbenve ráemelte sisakos fejét, de egy pillanattal késõbb füstölgõ homlokkal hátratántorodott.
A technikusok kétségbeesetten próbáltak fedezéket keresni, de a terembe berohanó fekete páncélos, új típusú, vizoros rohamsisakot viselõ katonák pillanatok alatt végeztek a megmaradt õrökkel és velük is.
Yage azon vette észre magát, hogy egy fekete, hírszerzési jelvényt viselõ páncélkesztyûs kéz nyúl felé és felsegíti. - Airen Yage? - Újabban elég népszerû vagyok... - pillantott körbe a rommá lõtt teremben a nõ, majd megrázta magát. - Igen... és azt hiszem, köszönöm szépen, ugye, ez a helyes? Azt hiszem nem fog lelõni..
- Azért jöttünk, hogy megmentsük. - pillantott körbe a kommandós a teremben, miközben osztaga elkezdte letölteni az információkat az épen maradt terminálokból, és elhelyezni a robbanótölteteket. - Fel báró parancsára evakuálunk, mi vagyunk az egyik utolsó megmaradt egység.. közben kaptuk a tippet, hogy maga itt van.. valami.. adatokkal. - Így is mondhatjuk... - biccentett a nõ, bár roppant furcsa volt neki a helyzet. - De mégis, honnan tudták... - Erre most nincs idõ, indulnunk kell! - zárta le a vitát a kommandós.
Percekkel késõbb a Yage-t és a hírszerzési kommandósokat szállító Devastator-osztályú õrhajó felemelkedett a komplexum udvaráról, majd álcázót kapcsolt, és még azelõtt eltûnt a Bastion egérõl, hogy a bázison telepített töltetek mûködésbe léptek volna, a földdel téve egyenlõvé mindent és mindenkit, akinek fogalma volt ezen a kontinensen Zonama Sekot titkáról.
|
|
|
Bastion
Mar 13, 2012 20:22:20 GMT 1
Post by sithlord on Mar 13, 2012 20:22:20 GMT 1
Pár órával később:
A kicsiny, Lambada osztályú sikló, kecsesen manőverezve szált le az egyik leszállóplatformra. Bár a Főkormányzó már órák óta megérkezett,-jelenleg a Bastion orbitális pályáján haladó csillagrombolóján,- csak most kapta meg az engedélyt hogy leszállhasson a bolygó felszínére. A kis jármű belsejéből, Kinman Doriana és kísérője, egy magas, állig felfegyverkezett, fekete csuklyás Sith Orgyilkos szált ki. Az Orgyilkos, aki egy ismeretlen Sötét Jedi lehetett, halk árnyékként kísérte a megvédendő gazdáját, jelen esetben Dorianát. A Rohamosztagosok tisztelegtek az élő legenda láttán, akit magukban nem mellesleg kopasz kancsónak gúnyoltak, majd az egyik fiatal tiszt, immár a Sithek szolgálatában állva, előlépett és köszöntötte. -Üdvözöljük a Bastionon! -tisztelgett Dorianának, majd feszes vigyázzba vágta magát a fiatal tiszt. Doriana szabadkozva mosolygott. -Ugyan! Erre semmi szükség! -legyintett nagyvonalúan a Főkormányzó. -Erre a felhajtásra! -a tiszt bólintott, majd a hatalmas méretű komplexum bejárata felé intett. Ebben az épületben tartózkodott Darth Wenthar a Sithek Sötét Nagyura. Ide várta a leendő szövetséges moffokat, hogy megbeszéljék a szektor további sorsát.
A tiszt nem láthatta a Doriana belsejében lezajló folyamatokat. Nem láthatta, hogy a férfi homlokán apró verejtékcseppek gyöngyöznek, ahogy a férfinál lévő táska tartalmáról sem volt semmi sejtése. Doriana azonban tisztában volt vele, hogy mi lapul az ezüst színű, fémtáska mélyén. Egy kis hatótávolságú, nukleáris robbanófej. Ha aktiválja, két kilométeres körzetben minden megsemmisül, persze sugárszennyeződés nélkül. Erről a kicsiny, Odonit kristály gondoskodik majd, amely a bombához van csatolva. A tiszt, egy lifthez vezette a két vendéget. Doriana testőre semmilyen érzelmet nem mutatott. Hátán fekete tokban pihent a Katanája, amely gondoskodik majd az esetleges támadók eliminálásáról. Doriana komótosan belépett a liftbe. -Ide én nem követhetem önöket! -búcsuzott el a fiatal birodalmi. A Lift elindult, egyenesen a legfelsőbb szintre.
Az ajtó feltárult és Doriana egy puritán egyszerűséggel berendezett, plasztacél lapokkal fedett folyosón találta magát. Szemközt egy ajtó volt, és a férfi, valamint kísérője arra vette az irányt. Az ajtó feltárult, és Doriana azonnal megpillantotta a hatalmas tárgyalóasztal szerűséget, amely a szintén puritán módon berendezett tárgyaló terem közepén helyezkedett el. A tárgyaló egyik oldalát, fal helyett hatalmas ablak foglalta el, csodás kilátást nyújtva. Egy másik falon, megannyi holoképernyő, a galaxis aktuális híreit és eseményeit mutatta. Doriana gyors léptekkel az asztal felé vette az irányt.
Élénken beszélgető moffokat látott, akik a leendő szövetségről csevegtek kötetlenül. Lord Wenthar az asztalfőt foglalta el. Amikor meglátta Dorianát, intett a mellette lévő, üresen álló székre. -Foglaljon helyet öreg barátom! -Doriana engedelmeskedett. Vele szemben foglalt helyet Grodin Tierce, aki most már a Nagyúr jobb kezének bizonyult. Tierce kicsit gúnyosan mosolygott rá. -Végre megjött öreg cimbora! -mondta Grodin feltűnően jókedvűen. -Már nagyon vártuk! -Doriana bólintott, majd kezet fogott Tierccel. Grodin kézfogása erős és markáns volt. -Én... én is örülök hogy látom önöket! -válaszolt Doriana feszülten, miközben a táskát maga mellé rakta. -Akkor kezdhetjük?
|
|
|
Bastion
Mar 17, 2012 13:50:45 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 17, 2012 13:50:45 GMT 1
- Kezdhetjük, kezdhetjük.. nagy tisztelettel köszöntöm Doriana Fõkormányzót az Sith állam Commenor-i tartományának vezetõjét Bastionon! - fogott bele a szerephez meglepõen jól értõ Dorja admirális a hivatalos üdvözlésbe, akit a Moffok már - többségi szavazással, ugyan - megerõsítettek új tisztségében, a Birodalmi Fegyveres Erõk Fõparancsnokaként, miután ez a poszt Jagged Fel távozásával megürült.
Doriana igyekezett nyugalmat erõltetni magára. Ez is csak egy szokásos tárgyalás, némi szokásos cselszövéssel és gyilkossággal, ahogyan ez lenni szokott.. - ismételgette magában újra és újra. A Moffok azonban nem voltak olyan hülyék, mint elõdeik, akik bedõltek a most Coruscanton trónoló Daala trükkjének.. már nem voltak mind egy helyen. Doriana aggodalommal állapította meg, hogy Dirkl Lecersen, és még két támogatója, Giskard Moff a Velcar és Amadiro Moff a Perrinn szektorokból mindannyian csak holografikus formában, titkosított biztonsági kapcsolaton keresztül voltak jelen, "hirtelen elfoglaltságaikra" hivatkozva. Velük együtt Lecersen kontrollálta a Maradvány eredeti szektorainak alsó harmadát, és a Yuuzhan Vong elleni felszabadító háborúban annektált területek közel felét. Ez némiképp bonyolította Doriana terveit, de most már végig kellett csinálni.
Velük ellentétben a Bastion új Moffjára, a Saretti helyére kinevezett Lectoire Moffra, erre a kissé õrült kinézetû, arisztokratikus tartású, hosszú körmû nõre és még három társára biztosan számíthatott a Tancsában, hiszen õk mindannyian az Egyház titkos tagjai voltak. És persze ott volt Dorja is, az ügy feltétlen támogatója.
Doriana remélte, hogy õk is megkapják azt a sürgõs értesítést, ami miatt átmenetileg el kell hagyniuk a termet... vele és a Lorddal együtt. Az igazat megvallva, Doriana nem bánta volna, ha Grodin például bent marad és a többiekkel együtt elpárolog.. az utóbbi idõben nagyon megnõtt az Õrnagy magabiztossága, már-már a szemtelenség határát súrolva..
Dorja eközben befejezte az üdvözlést, és átadta a szót a Moffoknak.
- Azt hiszem, mindannyiunk nevében szólok, Fõkormányzó úr - kezdett bele Lecersen holoalakja -, amikor azt mondom: nagyon hálásak vagyunk a Protektorátus-béli barátaink nyújtotta segítségnek, amivel végre elkergethettük ezt a Jagged Felt, a Jedik által a nyakunkba ültetett bábot... azonban a Birodalom biztonságáért mostantól, ahogyan régen is, a Moffok Tanácsa, és a kinevezett katonai fõparancsnok felel - pillantott Dorjára.
- Minden további együttmûködésre természetesen nyitottak vagyunk a Protektorátussal, de kizárólag a szokott diplomáciai csatornákon..
- Ezért is vagyok itt, nagy tiszteletû Moff urak - biccentett egyet értõen Doriana. - Azonban tudniuk kell, hogy a Protektorátus ennél sokkal sokkal többet tud ajánlani... gazdasági és technológiai potenciálunk magas szintû, ezért egy kölcsönösen elõnyös kereskedelmi megállapodás...
És ez így ment néhány órán keresztül. Az unió tervével nyíltan persze egyik fél, sem Doriana, sem a Tanácsban ülõ megbízott ügynökei nem hozakodtak elõ, és a Moffok sem mondták ki nyíltan, hogy legszívesebben a határokon kívül látnák Dorianát a Sith nagyurával és a klón testõrrel együtt, aki most ugyanúgy állt joviális mosollyal, ugrásra készen a Sith mögött, ahogyan elõdje annak idején a Tanácsot markában tartó vén, dörzsölt Disra Moff titkáraként..
Végül Doriana elérkezettnek látta az idõt, hogy szünetet kérjen... megérintette a füléhez erõsített kommunikátort, és az legnagyobb meglepetésére jelezte, hogy tényleg bejövõ hívása van. Több Moff szintén a kommunikátor-képernyõjére meredt. Doriana emlékeztetni akarta magát, hogy megdícsérje a pontosságért a kommunikációs ügynökét, amikor észrevette, hogy Wenthar Nagyúr komor tekintettel mered maga elé..
- Bocsássanak meg, Moffok urak... igen, itt Doriana.. hogyan?
A távolban felrobbant valami, és a bunker páncélozott ajtói a helyükre csúsztak. Doriana összevonta a szemöldökét.
- Mi a...
- Behatolási riadó! - csapott az asztalra Dorja, miközben aktiválta a termet leárnyékoló rendszereket, amitõl Lecersen és két társának holoalakja azonnal eltûnt. - Elárultak minket!
Az Õrnagy azonnal Dorja mellett termett, és egy pillantást vetett a külsõ képre. A Thrawn Palota romjai felõl a megerõsített térségen keresztül, halott rohamosztagosokon és felrobbant fülkével, groteszk gólyalábakként álló AT-ST- roncsokat kerülgetve három szögletes, méretes páncélozott valami közeledett a bunker bejárata felé.
- Ezek nem normálisak.. - rázta a fejét Dorja. - Mindjárt ideér a nehéztüzérség, és szétszedi õket... kik ezek..
- Mandalorianok... - sziszegte az Õrnagy idegesen. - És ez csak elterelés..
- Már itt vannak az épületben.. - tette hozzá vészjósló tekintettel Lord Wenthar, és aktiválta vörös pengéjét.
....
Boba Fett egy elhagyott, lezárt folyosón haladt egységével. Odafent a robbanásokból jól kivehetõ volt, hogy az automatára állított Tra'kad-ok kellõen megtáncoltatják a birodalmiakat.. Fett sajnálta a jármûveket, amelyek a Mandalore hadiipar mûremekei voltak, de egy ilyen mérvû behatoláshoz szükség volt a költséges elterelõ mûveletre.
Az elõtte haladó fiatal harcos felpattintotta azt a panelt, ami az utolsó adatcsomaggal együtt kapott térkép szerint a föld alatti biztonsági körletekbe vezetett.. még a második és harmadik vésztervekhez régen hozzászokott Fett is megdöbbent azon, mennyi folyosó, vészkijárat, szervizút és egyéb járat futott a Bastion Birodalmi Parancsnokságának amúgy tökéletesen rendezett - legalábbis a Thrawn Palota felrobbantásáig rendezett - terei és épületegyüttesei alatt.. mintha csak minden egyes Moffnak saját kazamatarendszere lett volna, hogy legyen min keresztül elhúznia a csíkot, miután megmérgezte a többieket... és tulajdonképpen, tette hozzá magában Fett, valószínûleg pontosan ez is volt a helyzet.
Azért kíváncsi volnék rá, gondolta az öreg Mandalore, hogy milyen gyakran futottak itt egymásba "véletlenül" ezek az alagútépítõ egységek.. hehe..
Az elõl haladó harcos kióvakodott a folyosóra, miközben távirányítású drónjai elõrelebegve zavarómezõket generáltak, hogy elnémítsák a mozgásérzékelõket és normál, unalmas, "semmi sem történik" állapotúra a holokamerákat... az egyik sarkon beforduló fekete páncélos technikus még csak egy meglepett kiáltást sem tudott hallatni, mert a fiú csuklójából kivágódó penge egyenesen átszaladt a torkán.
Szép volt, gondolta Fett.
A Mandalore kommandó, hasonlóan Eyren Sanagar és Venku Skirata egységeihez, bejutott a birodalmi komplexumra, hogy megkezdje a vadászatot a Moffokra, akik valahol itt bújkáltak.
Újra találkozunk, fiúk... - mosolyodott el magában Fett. - Most megkapjátok..
|
|
|
Bastion
Mar 18, 2012 22:05:41 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 18, 2012 22:05:41 GMT 1
- Értünk jönnek... segítsen rajtunk, Nagyúr! - sikoltott nem túlságosan sok bátorságról tanúbizonyságot téve egy hájas, kopasz fejû Moff, miközben idegesen forgatta szemeit.
- A Mandalore-oknak rég elszámolni valójuk van az egyes.. itt jelenlevõkkel.. - tette hozzá Doriana, miközben gondosan az asztal alá csúsztatta a táskát. Nem tetszett neki ez az új fejlemény, nem tudott róla, nem ez volt a terv.. egy kérdõ pillantást vetett a terem túlsó végében, a bejáratnál aktivált fénykarddal a folyosót kémlelõ Wentharra, de a Sith dühe és meglepetése eredetinek tûnt. Akkor pedig nem maradt más lehetõség, mint Lecersen...
- Én azt hiszem, kezdjünk el egyesével, személyi kíséret mellett távozni.. -próbált meg felállni Doriana, de megdöbbenve tapasztalta, hogy egy páncélkesztyûs kéz nehezedik a vállára; Grodin keze.
- Javaslom, egyelõre maradjon itt mindenki.. - az Õrnagy tekintetébõl nem lehetett kiolvasni, hogy miben sántikál.. talán semmibe, futott át Doriana agyán. Talán Testõrként mûködésbe léptek a régi beidegzõdések, és ebben a pillanatban tényleg csak a Birodalom híveinek biztonsága érdekli, pártállástól függetlenül... vagy talán nem.
- Maga jöjjön velem, biztonságba helyezem... - emelte fel választ nem tûrõen Dorianát az Õrnagy, és az egyik benyíló felé kezdte taszigálni, ahol a terem szélén sorakozó megerõsített, hivatalosan "tolmácsok" számára készült, ám valójában közismerten hallgatózásra és biztonságiak elhelyezésére szolgáló, sötétített üvegû figyelõfülkékhez lehetett jutni.
- A bunkerhez vezetõ folyosókat lezárták, vagy a behatolók ellenõrzik õket.. egyelõre nincs biztonságos kiút. - magyarázta az Õrnagy menet közben.
Doriana összevont szemöldökkel hagyta, hogy megfiatalodott testõre betuszkolja az egyik fülkébe.
- Ezt kint felejtette... - nyújtott át valamit a Testõr a kopasz szenátornak, majd rázárta az ajtót.
Doriana elképedten meredt az egyelõre élesítetlen, mégis baljós külsejû táskára... a táskára, amibe a bombáját rejtette..
Odakint Wenthar az Erõn keresztül próbálta érzékelni a közeledõ behatolókat... elméjét betöltötte a düh, amit az árulás miatt érzett.. nem tudta, ki tervezte ezt így, és miért érkeztek pontosan ezek a kommandósok, akiknek halálosan hatékony, hideg elméjét már ennyi folyosó távlatából is érzékelte. De valaki ezért meg fog bûnhõdni. Wenthar úgy döntött, kezelésbe veszi az ügyet.
- Biztosítsa a termet! Én megkeresem ezeket a behatolókat... - zord mosolyt villantva a bunker hátsó szekciójában Doriana biztonságba helyezésén ügyködõ Grodinra és a legnagyobb képernyõknél a biztonságiakat utasítgató Dorja admirálisra, azzal futólépésben elindult arrafelé, amerre a legtöbb behatolót érezte... a legnagyobb megdöbbenésére felfedezett valamit, vagy valakit az Erõben is.. a támadók egyike Erõérzékeny volt!
Fett és az elõtte haladó Goran Beviin egyszerre érték el azt a fordulót, ahol a fal mellett és a mélyedésekben a rohamosztagosok elsõ egysége várta õket. A fiatalabb kommandós elõrelépett, és lángszórójával tûzfüggönyt vont a fehér páncélosok elé, miközben a Fett mögött haladók elõkészítették gránátjaikat.. Fett tudta, hogy gyorsan kell lenniük. - Jelentést.. - sziszegte bele a mikrofonjába. - Akadály nélkül tartjuk a kijáratokat, egyelõre a Tra'kad-okkal vannak elfoglalva.. a menekülési útvonalak tiszták.. - Eyren Sanagar kommandósai a bunker lehetséges kijáratait biztosították, nem csak azért, hogy fedezzék a lehetséges visszavonulási útvonalakat sajátjaik számára, hanem azért is, hogy puskavégre kapják az esetleg ugyanezzel próbálkozó Moffokat is. - Úton vagyunk a másik irányból a célpont felé.. - Venku Skirata hangja meglepõen... éberen csengett. Fett nem tudta mire vélni a különös töltetet a férfi hangjában. - Elképzelhetõ, hogy lassabban fogunk odaérni, Mandalore.. valami közeledik felénk..
|
|
|
Bastion
Mar 19, 2012 15:21:04 GMT 1
Post by sithlord on Mar 19, 2012 15:21:04 GMT 1
Wentharban tombolt a harag. Duplapengéjű fénykardja, vörösen izzott amikor a behatolókat kereste. Ez a váratlan fordulat, teljesen keresztülhúzta a számításait.
Eredetileg azt tervezte, hogy Dorianával felrobbantja azt a kis meglepetést, amit a moffoknak tartogatott. Azonban egyes moffokat nem lehetett hülyének nézni. Pont a legfontosabb emberek nem jöttek el. Az a szemét Lecersen például! Eezek az idióták tényleg azt hiszik, hogy miután megszabadította őket Feltől, majd tálcán odanyújtja nekik a Maradványt? Tényleg ezt képzelik? No ebben tévednek! Kegyetlen kínhalál vár rájuk!
A Lord hamarosan szembetalálkozott az ellenfeleivel. Arcán ádáz vigyor jelent meg, és támadásra készen állt. Azonban egy pillanatig habozni látszott. Az Erő azt súgta neki, hogy jobban teszi ha nem támadja le őket rögtön. Valahogy az a furcsa megérzése támadt, hogy a behatolók ugyanazokat a mocskokat keresik, mint ő. Úgy döntött, hallgat a megérzéseire, és próbára teszi a mandikat. Végül is ha a moffokat keresik, akkor segíthet nekik. -Mit akartok? -köpte oda a mandalorok felé a szavakat. -Kit kerestek?
|
|
|
Bastion
Mar 21, 2012 22:21:51 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 21, 2012 22:21:51 GMT 1
Az élen haladó páncélos kommandós - láthatóan társai legnagyobb meglepetésére - meglódult, és üvöltve Wentharra vetette magát. - Mit csinál, Fõnök? Venku, jól vagy?? - Halál a Sithekre!! - üvöltötte a Wentharral majdnem egyidõs, kissé nehézkesen, de még mindig precízen mozgó Mandalore, és Wenthar megérezte az Erõben feléje irányuló hullámokat.. ez volt az erõérzékeny harcos!
Azonban a férfi túl hamar felfedte magát, Wenthar kardja simán hárította a csuklóját védõ páncélból kipattanó két penge csapásait... a Sith hagyta, hogy a másik, aki láthatóan sosem részesült semmilyen kiképzésben, bár vele volt az Erõ, egyre közelebb és közelebb jöjjön és így világosan ki tudta olvasni elméjébõl a gondolatait... gyûlölte a Sitheket, igen, valami õsi, a családjára visszavezethetõ okból, de nem volt egyértelmû.. és igen, ott voltak a bevetéssel, a küldetéssel kapcsolatos gondolatai is.. a célpontok.
Wenthar elvigyorodott, és kezét kifelé fordítva egy Erõlökéssel a falhoz csapta a támadót. Jók voltak a megérzései.. a többi Mandalore célra tartott, de nem lõtt.. nem õ volt a célpont. Valószínûleg nem is számítottak rá, hogy pont egy Sith Nagyúrba szaladnak bele..
Venku Skirata nagyot nyekkent, ahogyan páncélos feje a falnak csattant, majd eszméletlenül elnyúlt a padlón. A Lord eldöntötte, késõbb talán még hasznát veheti...
- Az öreg megõrült.. - suttogta az egyik Mandalore a csoport szélén.
- Még mindig áll a kérdésem, harcosok.. - nézett végig a fejvadászokon Wenthar. - Kit kerestek?
A kommandósok némán álltak.
Wenthar ismét elmosolyodott. Felesleges volt, már mindent tudott. A Sith módszere a megtévesztés, ugyebár... a Lovag deaktiválta a fénykardját és a folyosó másik vége felé mutatott. - Ott vannak a Moffok.. - közben az elméjével kinyúlt, hogy saját jelenlétét elfeledtesse a kommandósokkal. - A folyosó végén, egy bunkerben. Jó mulatást...
Eközben Grodin egy másik járaton, a támadókat és a védõket elkerülve a komplexum fõ kijáratánál bukkant ki, meghúzódva az egyik sarokban. A bázist egy tucat Mandalore fegyveres biztosította, a távolban pedig birodalmi lépegetõk vívtak tûzharcot az elterelõ hadmûveletet jelentõ Mandalore légitankokkal.. teljes káosz uralkodott, bár a távolban már felhangzottak az úton lévõ bombázók sivító ionhajtómûvei. Mindjárt vége, gondolta az Õrnagy, és aktiválta a kommunikátorát.
- Wenthar Nagyúr, megközelítettem az egyik behatoló csapatot.. mi az utasítása a behatolókkal kapcsolatban?
|
|
|
Post by sithlord on Mar 22, 2012 9:30:42 GMT 1
Wenthar Nagyúr őszintén örült annak, hogy a mandikat egyenesen oda vezette ahol a számára terhes alakok rejtőzködtek. Miután a Mandalor harcosok eltávoztak sietős léptekkel, Wenthar kommunikátora csipogni kezdett. Grodin volt az. Állítólag megközelítette az egyik behatoló csoportot, és készen állt a harcra. Wentharnak azonban most más tervei voltak. -Helyezze biztonságba Dorja parancsnokot és a velünk szövetséges moffokat! -utasította Wenthar a Testőrt. -Tűnjenek innen minél messzebre! -Ahogy óhajtod Nagyúr! -válaszolta Grodin.
A Sith Lord úgy döntött, követi a mandikat a bunker felé. Az eszméletlen mandalore öreghez lépett, aki tehetetlenül hevert a padlón. Lehajolt hozzá és pár szót mormogott. Az öreg szemei kipattantak majd talpra ugrott. Fenyegetően nézett a Lordra, de az csak zordan elmosolyodott. -Hasznodat vehetném! -mondta az öregnek. -És te is nekem! -az öreg azonban nem adta be könnyen a derekát. -Soha nem szolgállak rühes kutya! -ordította az öreg tajtékozva és támadásba lendült. Milyen kár, gondolta magában Wenthar sajnálkozva, majd az öreg irányába mutatott, és ujjait kékes szikra hagyta el. A szikrából, izzó pulzáló gömb lett, ami telibe találta a támadó mandit. Hatalmas robbanás, repkedő csontok és húscafatok jelezték, hogy Venku mester megtért őseihez. Wenthar még időben Erőpajzsot vont fel maga körül így neki nem árthattak a szilánkosra robbant csontok.
A Lord kéjesen megnyalta a szája szélét, akár egy mohó Krayt sárkány, majd elindult hogy megkeresse Grodint. A Lord aktiválta a kommunikátorát és hívta hű testőrét. -Hamarosan csatlakozom önhöz! -mondta Wenthar szenvtelenül. -Várjon meg az alábbi koordinátákon! -utasította Wenthar Grodint, majd elküldte a kívánt koordinátákat. Egész jól alakul ez a nap, gondolta magában elégedetten.
|
|
|
Bastion
Mar 24, 2012 15:13:58 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 24, 2012 15:13:58 GMT 1
- Erre, parancsnok! - Grodin az egyik, a bunkerbe nyíló hátsó szellõz fedelét leemelve jól irányzott lövéssel a hátára küldte a bunker ajtajában megjelenõ újabb Mandalore kommandóst, majd Dorja felé integetett, aki az egyik oldalára borított asztal mögött rejtõzködött néhány Moff és egy fejbelõtt rohamosztagos társaságában. - Nem képzelni... - sandított a láthatóan kényelmetlen menekülési útvonalra Dorja, de ekkor újabb robbanás vetette ki a bunker épen maradt fél ajtaját, és további Mandalore-ok rohantak a helységbe. A Moffokat fedezõ rohamosztagosok kezdtek elfogyni...
Grodin fedezõtüze mellett végül az öreg tiszt korát meghazudtoló fürgeséggel, egészséges életösztönrõl tanúbizonyságot téve átfutott a szellõhöz, maga után cipelve az eszelõs tekintetû, a vállán égésekkel borított Lectoire Moffot. A mögöttünk rohanó két másik Sith-párti Moffot leterítették a Mandalore kommandósok lövései... járulékos veszteség, gondolta Grodin, azzal behúzta maga után a szellõzõt és kézi terminálján elõhívta azt a térképet, ami a bunker körüli titkos járatokat ábrázolta, és amelyet a Hírszerzés adatbázisából töltött le.
- Erre, siessenek, minél hamarabb el kell tûnnünk innen! - Visszavonulunk? És mi lesz a többi Moffal? - replikázott Dorja. - Inkább csak áthelyezzük a bázist.. - mosolyodott el Grodin. - Hamarosan meglátják. Gyerünk, nincs sok idõnk!
...
Boba Fett sisakvizorján keresztül gyorsan felmérte a kommandója megmaradt tagjainak állapotát, ahogyan Goran Beviin nyomában belépett a bunkerbe. A Mandalore-nak nem állt szándékában hátulról szemlélni az eseményeket, de belefutottak egy E-web sorozatlövõkkel felszerelt erõsítésbe, így Fett és Beviin hátramaradtak, hogy feltartóztassák õket. Végül Venku Skirata furcsán zavartnak tûnõ, vezetõjét vesztett kommandósainak megérkezése döntötte el a folyosón zajló gyilkos harcot, de addigra a bunkerben már végeztek a megmaradt harcosok. Fett páncélos csizmájával belerúgott az egyik halott, püffedt arcú, égett hústól bûzlõ Moffba, és felmérte a terepet... több Moff, akik a listáján szerepeltek, hiányoztak.. persze az is meglehet, gondolta Fett, hogy csak telibe találta õket egy gyújtógránát. De nem volt idejük arra, hogy nekiálljanak számolgatni, az elterelõ hadmûveletet lebonyolító Tra'kadok automatikája jelentette Fett privát csatornáján, hogy Scimitar bombázók közelednek feléjük. Kezdtek kifutni az idõbõl.
Fett végigfuttatta a sisakjába épített infravörös kamerát a bunker fala mentén, rejtett fülkék és egyéb meglepetések után kutatva.. és igen, az egyik, matt fekete ablakú boxban megmozdult valami... - Ti ott! - mutatott két kommandósára. - Feszítsétek fel azt a fülkét, nézzük meg, melyik az a bátor birodalmi, aki a sarokban bújkál a bosszúnk elõl...
|
|
|
Bastion
Mar 24, 2012 21:29:00 GMT 1
Post by sithlord on Mar 24, 2012 21:29:00 GMT 1
Doriana rettegett. Agyában cikáztak a gondolatok, miközben átkozta azt a napot, amikor ennek a Sith okádéknak a szolgálatába állt. Végtelenül fáradt volt. Elege lett mindenből. Hallotta a csatazajt és azt is hogy a védelmére szakosodott emberek száma egyre fogyatkozott. Ezt a sorozatos halálhörgésekből és sikolyokból ítélte meg.
Miért nem jön már az az átkozott Lord? Hiszen azt ígérte hogy megvédi! Hogy szüksége van rá! És most lám, itt hagyta ezeknek az átkozott brigantiknak. A homlokán hjideg veríték jelent meg, és minden tagja remegett. Ha elfogják a mandik és ha kivallatják... Nem ezt nem engedheti meg!
Őt aki valaha Sidious nagyúr jobbkeze volt, egy koszos mandi nem fogja csak úgy legyilkolni! Hirtelen jeges tőrként döfött füleibe, a mandik vezetőjének a hangja. Egyenesen ide tartanak, gondolta magában, jeges rémülettel. De van egy meglepetésem nektek!
Doriana felpattintotta a személyi kódjával ellátott, bebiztosított fémtáskát. Gyorsan beütötte az aktiváló képernyőn a biztonsági kódot. Egy piros betűkkel villogó üzenet jelent meg, a kis képernyőn:
OMNI CONSUMER PRODUCTS: NUKLEÁRIS BOMBA AKTIVÁLÁSI KÓDJA BEÜTVE! MEGERŐSÍTÉSIG KÉT PERC ÁLL A RENDELKEZÉSÉRE: ÜSSE BE A SZÁMKÓDOT:
Doriana gyorsan beütötte a végleges, megerősítő számsort: 4,8,15,16,23,42... megvan! Erre a képernyőn újabb szöveg jelent meg.
A BOMBA AKTIVÁLÁSA MEGERŐSÍTVE! A ROBBANÁSIG, T-10 MÁSODPERC VAN HÁTRA: VISSZASZÁMLÁLÁS ELINDÍTVA:
10...9...
Fett harcosai könnyedén felfeszítették a boxot, és egy rémült, kopasz öregembert találtak. Maga fett lépett oda az öreghez.
8...7...
Doriana szívét hirtelen túlvilági békesség árasztotta el. Már nem érdekelte hogy mi lesz vele. Beteljesedik a bosszúja... A vezér közelebb lépett hozzá...
6...5...
-Mi a büdös... A francba tűnés!! -ordította Fett, de már késő volt.
4...3...2...
-Végetek van mocskok!-vigyorgott elégedetten az öreg, miközben a táskán belül valami vészesen, vörös színűen villogott.
1...
Ekkor hirtelen, vakító villanás kíséretében, hatalmas fényesség támadt, ahogy a bomba magja berobbant. Akik a bunkerben tartózkodtak, az iszonyatos hő hatására egyszerűen elpárologtak. Az epicentrumban több millió fokra hevült a hőmérséklet, mindent elpusztítva maga körül. A komplexum úgy tűnt el mintha sosem létezett volna. Hatalmas dübörgéssel indult pusztító útjára a gyilkos lökéshullám, amely 20 km-es körzetben mindent letarolt. Lassan gomba alakú felhő képződött, amely több ezer méterig nyúlt, akár egy gyilkos kéz az égboltba. Hatalmas tűzvihar keletkezett, elpusztítva mindent, amely az útjában állt. Az ég elsötétedett, és akár haragvó istenek hangja, úgy hasított bele a levegőbe a bomba fülrepesztő dörrenése. A lökéshullám hatalmas mennyíségü törmeléket ragadott fel magával, amelyett persze majd szanaszét terít. A harcosok, a birodalmiak és minden eszköz, amely az epicentrumban tartózkodott, beleégett a talajba. A tűzvihar lassan lecsendesedett, imitt amott még lángolt a természetellenes, nukleáris tűz, majd hószerű valami kezdett hullani az égből. Az elhunyt harcosok hamvai...
A bomba bár kisméretű volt, 2 kilométeres körzetben mindent elpárologtatott, 20 km-es körzetben a pusztító lökéshullám, és a tűzvihar folytatta a pusztító munkát. Akik 40 km-rre tartózkodtak, szerencsésen megúszták. Ugyanis ez a bomba nem okozott sugárzást. Ez csupán pusztított...
A Bastion egén, mindenki láthatta a terjeszkedő gombafelhőt, és hallhatta a robbanást. Az első nukleáris robbantás megtörtént a bolygó felszínén.
|
|
|
Bastion
Mar 26, 2012 21:30:11 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 26, 2012 21:30:11 GMT 1
A lökéshullám megdobta a Bastionon mostanában már-már egyetlen megbízható közlekedési eszköznek számító erõsen páncélozott Chariot terepsiklót, amelyikkel Grodin, Dorja és az enyhén szédelgõ, valamiféle õsi nyelven maga elé motyogó, elmosódott sminkû Lectoire Moff elhagyták a bunker körzetét... Dorja és a nõ egymásra estek, amit meglepõ módon egyikük részérõl sem követett azonnal tiltakozó sivítás.
Az õrnagy megkapaszkodott az ülés támláján, majd ahogyan a Chariot repulzorai felmondták a szolgálatot és a gép hosszú, szikrázó csúszás után megállt a katonai leszállópályán, amelyik mellett a Lambda-osztályú sikló várakozott, elsõként nyitotta fel az ajtót, hogy páncélsisakját felvéve kilépjen a jármûbõl.
A távolban lehetett látni a hatalmas gombafelhõt, amelynek szele elérte õket.. Grodin nem félt a sugárzástól a páncéljában, utasait és a pilótát viszont inkább arra utasította, hogy maradjanak bent. A leszállópálya szélén, a sikló túl oldalán álló alak felé indult, aki maga fölé kinyújtott kezekkel állt, és valamiféle vöröses-lilás energia vibrált körülötte.
Az Õrnagy közelebb lépett, és fél térdre ereszkedve megvárta, amíg Wenthar Nagyúr befejezi a szeánszot. Az volt a gyanúja, hogy a Nagyúr a sugárzó lökéshullámban elhamvadó testek lelkeit, életerejét és utolsó jajkiáltásait szívja magába, hogy még erõsebbé váljon, vagy valamit hasonló..
Wenthar végül megfordult, és intett Testõrének. - Minden rendben ment, Szolgám! Becsülettel elvégezted a feladatot, érzem, hogy Dorja parancsnok és Egyházunk Bastion-i fõpapnõje is biztonságban van! - Így van, Nagyuram. - hajtotta meg magát Grodin, és Wenthar intésére kiegyenesedett. - Érzem, hogy kérdések gyötörnek, Testõröm.. - vonta fel a szemöldökét Wenthar. - Õszintén, Nagyuram.. meglepett, hogy sikerül a robbanás.. nem gondoltam volna, hogy abban a kopasz féregben van ennyi .. kurázsi.. - Grodin tûnõdve a lassan eloszló gombafelhõ irányába pillantott, amely felé szirénázó mentõegységek tartottak. - Azt hittem, inkább megpróbálja elérni, hogy a Mandalore megkímélje az életét, egy újabb árulással..
- Nos, kicsit be kellett segíteni.. - mosolyodott el gonoszul a Nagyúr. - Ne becsüld alá a Sötét Oldal hatalmát, Testõröm! Nagyobb hatalma van a gyenge, kétségbeesett, halálfélelemben remegõ lelkek felett, mint gondolnád! - Megtiszteltetés Önt szolgálni, Nagyuram.. - bólintott az Õrnagy. Hát persze, gondolhatta volna. A sarokba szorított, rettegõ, meglepett Doriana elméje nyitott könyv lehetett a Nagyúr számára, még ebbõl a távolságból is... könyv, amit nem csak szabadon olvashatott, de írhatott is bele.. például egy kis merszet, oda nem illõ bátorságot, halált megvetõ vakmerõséget..
A háttérben Dorja, aki a bizonytalan léptû Lectoire-t támogatta, megköszörülte a torkát. Láthatóan sietett volna felszállni a siklóra minél elõbb, hogy eltûnjenek errõl a sugárzó környékrõl. - Nagyuram, Õrnagy... kérem, sietnünk kell. - Gyenge tested talán elbír ennyit a halál sugaraiból, parancsnok! - vetette oda neki Wenthar, akinek láthatóan nagy élvezetet okozott, hogy a tömeges pusztulás ilyen közeli tõszomszédságában figyelheti a skarlátvörös felhõket. - Nem errõl van szó, Nagyuram.. - rázta a fejét Dorja. - Készenlétbe kell helyeznünk a Flottánkat. Lecersen mozgósította a Yaga Minor erõit, és útban van ide... kérem, siessenek, a Relentless csillagromboló várja magukat.
|
|
|
Post by sithlord on Mar 27, 2012 9:58:13 GMT 1
Wenthar tökéletesen egyetértett Dorjával, ha az az átkozott Lecersen máris haderőt szervez ellenük, akkor valóban az lesz a legjobb ha személyesen ő irányítja a hadműveleteket. Lectoire Moff közben üzenetet pötyögött egy kis adattáblán a Sith Egyház legfőbb papjainak. Bízott benne, hogy gyors válasz érkezik az üzenetére.
-Menjünk! -parancsolta a kis csapatnak Wenthar. -Grodin ön maradjon mellettem! Önök pedig! -fordult Dorjáékhoz a Nagyúr. -Készítsék elő a védelmi taktikákat! Dorja és Lectoire meghajoltak, majd követték a Lordot és a Testőrt a siklóhoz, amely elviszi őket a Relentlesshez.
A Relentless Csillagromboló, a Bastion orbitális pályáján:
A Bastiont elhagyó kis hajót már várták a Relentless tisztjei és emberei. Rohamosztagos sorfal és a többi szokásos külsőség várta a nem mindennapi vendégeket. A kis hajó megkapta a belépési engedélyt, és az egyik zsilipen keresztül megérkezett, majd landolt az egyik leszállóplatformon. Az ajtó feltárult, és egy magas, izmos kopasz alak lépett ki rajta, fekete köpönyege beburkolta a testét. Csuklya ezúttal nem fedte az arcát. Őt követte Tierce Őrnagy, majd Dorja és Lectoire Moff, ahhoz képest nagyon csinos, sőt kimondottan bájos volt, hogy moff.
Wenthar nem törődött a szokásos udvariaskodással, azonnal a lényegre tért. -Készüljenek! Vörös riadót rendelek el! -utasította a hajó tisztjeit, akik fél térdre ereszkedve várták új Urukat. -Leccersen flottája bármikor itt lehet! Teljes harckészültség lép érvénybe! -a tisztek bólintottak majd elsiettek a dolgukra.
Időközben Lectoire moff gondoskodott arról, hogy a Bastion megmaradt védelmi erői is felkészüljenek a rohamra. A felszínen lévő egységek harcra készen várakoztak. A Bastion védelmi Flottája pedig, orbitális pályán gyülekezett. A vezérhajó egyértelműen a Relentless volt, bár Lectoire sajnálta hogy nem az új Sith hajón, az SiSD-n vannak. Az a kopasz alamuszi kis féreg, Doriana mindig is szerette a szinpadias belépőket. De a nagyúr úgy gondolta, hogy az ellenség, abban a hiszemben hogy a SiSD-n van, egyenesen azt fogja megtámadni. Taktikailag indokolt volt hát a döntése.
Wenthar és Gordin visszahúzódtak a hajó legkényelmesebb kabinjába. Grodin az egyik asztalnál pepecselt, amíg Wenthar a padlón meditált. Grodin cseppet sem bánta hogy a Lord elmélyed a gondolataiban, rengeteg dolguk lesz, és rengeteg mindent kell átnézniük. Adatok tömkelege várt elemzésre, amit személyesen Grodin vállalt magára.
A Nagyúr persze távol volt lélekben. Elméje megtelt az Erő mámorító hullámaival. Teste csak úgy szívta magába a sötét energiákat. Hirtelen látomása támadt...
Egy férfi, akinek testét különös élősködők borították tetőtöl talpig,-egyedül az arca volt kivétel,- éppen egy kristálypiramis fölött próbált összpontosítani. Ezek az élősködők, amiket orbaliskoknak hívtak, undorító kagylószerű páncéllal látták el a férfit. Az ismeretlen szemében eszelős őrület lobogott. A holokronját akarta elkészíteni, ezért küszködött a bonyolult művelettel. Azonban a művelet nem sikerült és a kristály porrá omlott. Erre a férfi iszonyatos dühbe gurult. Hónapok munkája veszett kárba! A sötét energiák tombolni kezdtek benne és őrületében féktelen pusztításba kezdett. Mindent elpusztított a táborban, ahol tartózkodott...
Wenthar hirtelen feleszmélt. Homlokán kövér izzadtságcseppek gurultak le. Grodin aggódva fordult felé. -Jól van Nagyúr? -Wenthar bólintott majd feltápászkodott és talpra állt. -Semmi gond barátom! -mondta suttogva Wenthar, miközben mély aggodalom szállta meg a látomás miatt. -Készüljünk az elkövetkezendő csatára! -felelte Grodinnak. -Ahogy óhajtja Mylord! -hajolt meg a Testőr. Halk kopogás hallatszott. -Jöjjön be! -mondta Wenthar az érkezőnek. Lectoire moff volt az. Wenthar hellyel kínálta, a szemrevaló nőt, aki azonban nem élt a lehetőséggel. Meghajolt ura előtt, majd elmondta amiért jött. -Nagyúr! -kezdett bele a mondanivalójába. -Nemrégiben üzenetet küldtem a Commenorra! -Wenthar bólintott. -És? -kérdezte a Nagyúr. -Nos válaszoltak! -azzal egy adatáblát adott Wenthar kezébe, amely az üzenetet tartalmazta. A Nagyúr átfutotta, miután beütötte a feloldó kódot, majd ajkain szörnyű, gonosz mosoly jelent meg. -Jó hírt hozott nekem Moff! -mondta elégedetten a Lord.-Nagyon jó hírt! Az elkövetkező csata véres és pusztító lesz, gondolta elégedetten a Lord! Már alig várom!
|
|