|
Post by Grodin Tierce on Sept 8, 2021 9:51:13 GMT 1
Egy klón munkástelep és bányakolónia nem messze az elpusztított Ssi-ru törzsterülettől, az EGB egyik legtitkosabb haditechnikai projektjének helyszíne egy nehézfémeknek, ércben gazdag rendszerben, az Ismeretlen Vidék távoli sarkában (C-16-os rács).
|
|
|
Ausmann
Sept 8, 2021 13:18:19 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 8, 2021 13:18:19 GMT 1
Távol a galaxis ismert régióitól, de nem messze azoktól a hatalmas aszteroidamezőktől, amelyek elpusztított korai szövetségesük, a Ssi-ruk kolóniái és a rajtuk létesülőt börtöntelepek eltüntetésének nyomán jöttek létre az EGB hipertéri rakétáinak szorgos munkája és antianyag robbanófejei révén, egy sziklás, bányák és barakktáborok szabdalta, jószerivel ismeretlen planéta felett ott tornyosult az EGB legújabb, és leghosszabb ideje titokban épülő haditechnikai csodája (avagy nézőponttól függően förmedvénye), a távoli, a Megszállt Államok Közösségét alkotó Főszektor alá rendelt Clone-Ssi-ru Kormányzóság éke és jószerivel létezésének oka, a titkos vezérkari iratokban csak MHQS/RVSN titkos projekthelyszínként aposztrofált hadiipari szupertermék...
Egyszóval, és praktikusan rövidre fogva, egy félkész Halálcsillag, amelynek központi tárgyalóterme, amely az alattuk fekvő Ausmann bolygóra, a kényszer- és önkéntes munkások szállására, a felszíni feldolgozóüzemekre és az alantról táplált védőpajzs generátoraira, meg persze a kettő között elhelyezkedő bonyolult, állványzatok és szállítóhajók sokaságára nézett, most ideges kiabálástól zengett, ahogyan a szupertitkos megaprojekt felügyelői szembesültek a legújabb, a központi területekről, pontosabban Polneyeról érkezett direktívával.
- Nem gondolhatja komolyan, parancsnok, hogy ilyesmit kér tőlünk a Főkormányzó! Mi az, hogy szereljük ki a szuperlézert? Szuperlézer nélkül nem harcállomás a harcállomás! - tiltakozott remegő tokával az amúgy nemrég érkezett polneyei kék egyenruhás specialista máskülönben közeli szövetségesének, elvbarátjának és kollégájának számító Umaak Leth, a hajdani zseniális főtervező klónja, maga is a Polneye szülötte, aki azonban a küldöncnek kinevezett speciáltechnikushoz képest markánsan eltérő véleménnyel volt a Halálcsillagok optimális felszereléséről.
- Ez a Főkormányzó kívánsága, Főtervező úr - tárta szét a karjait Zavrik parancsnok, aki Tierce közeli bizalmasának számított. - Még ha szokatlan is... - Ez nem szokatlan, ez egyenesen ostobaság! - replikázott Leth, mire az ébenfekete asztal másik oldalán szólásra emelkedett a társaság egyetlen chiss tagja, a haditechnológiai kérdésekben a saját hatáskörét messze meghaladóan kíváncsi Grev'nario admirális, a szektor védelmi flottájának parancsnoka, önjelölt haditechnikai szakértő. - Elnézést, doktor Leth, de az új tervek jelentősen növelik az űrállomás technikai és taktikai mozgásterét. Csak a fő energiakivezetőt kell eltávolítani, hogy helyet adjunk helyette négy teljes értékű hipertéri rakéta indítónak. Mintha galaxis ágyúkat építenénk be a szuperlézer helyett. Ráadásul a másodlagos kivezetők megmaradnak, az oldalsó stabilizáló sugarak fókuszálásával deflektálásra még mindig képes lesz az űrbázis, hogyha bolygópusztító erejű lövésre nem is. Továbbá rengeteg hangárteret és rakteret nyerünk ezzel. Gyakorlatilag önellátóvá teszi a harcállomást, évekig szolgálhat mobil parancsnoki központként a mélyűrben így. Szerintem ez egy előnyös átalakítás.
- Na tessék, már megint megszólalt a Thrawn - jelöltünk, foglalkozna inkább a művészetekkel ehelyett. Nem az a probléma, hogy hány centi marad így a szuperlézerből, hanem, hogy ezekkel az átalakításokkal az első használat után fel fog robbanni az egész hóbelebanc, hacsak nem teszek rá a Lázadók és terroristák örömére nem hogy egyszer két méternyi, de tucatszor kétszáz méternyi hőkivezető nyílást, különben az eredeti teljesítményen hagyott reaktor nem tudja majd elvezetni a szuperlézer redundáns rendszerei nélkül a többletenergiát, maguk lézeragyú férfiak, eh... - torkollta le Grev'nariot a társaság egyetlen idegen fajú női tagja, egy nagy darab, erélyes devaroniai nőszemély, akinek rekedtes hangjára rögtön mindenki kissé összébb húzta magát. Arra de Kailre tanácsos a Birodalmi Maradványból érkezett, a rossz nyelvek szerint pedig az ottani térségből a környékre diszlokáló fajtársa, Devar al-admirális szeretője volt (vagyis inkább a devaronoknál megszokott módon a hím al-admirális volt a matriarcha játékszere alkalmi találkozásaik esetén), aki gyakran Daala admirális szétszóródott Bendő-flottájának maradékából származó kétes alakokkal vetette körül magát, mégis, megkérdőjelezhetetlen volt a szava szakmai kérdésekben, hiszen a commenori OCP specialistájaként és a Sith Birodalom Halálbolygójának segédkonstruktőreként ő volt az egyetlen a teremben, aki nem először épített Halálcsillagot, hanem másodszor.
- A Főkormányzó specifikációi szerint a másodlagos emitterek is képesek lesznek elegendő energia elvezetésére - jegyezte meg Zavrik. - A módosítások benne vannak a leírásban. - Ezek olyan összevissza módosítások, mintha nem is tudom, legalábbis egy másik galaxisban írták volna őket, ifjú klón barátom! - tiltakozott Kailre asszony. - Mintha legalábbis nem lézersugarat akarna generáltatni a bázissal a témához amúgy nem értő Főkormányzó, hanem valamiféle dimenziókaput! Nevetséges és veszélyes. - Az új típusú sugárelmélet szerint... - forgatta át a Zavrik által hozott holografikus anyagot Leth doktor húsos ujjaival, elmerülve a számokban... - Ez önmagában nem lehetetlen, bár a pusztító erő hiánya természetesen...
Mialatt Leth és de Kailre, valamint Grev'nario szakmai vitatkozásba bonyolódtak, az asztal másik oldalának elején ülő középkorú férfi, aki a Planetáris Erők fekete tábornoki egyenruháját viselte, megköszörülte a torkát.
- Van azonban egy nagyobb probléma is, Zavrik parancsnok. Ez igen jelentős átalakításokat igényel a szerkezeti struktúrán is. Egy hold méretű űrbázis úgy viselkedik, mint egy bányászati aszteroida. Figyelni kell a strukturális stabilitásra. Ha kicserélem a fő sugárvezető kamra ívelt hídjait olyan szögletes silókra, mint a hipertéri rakéták indítói, vagy kisebb űrméretre, mint egy galaxis-ágyú csöve, megszűnik a szerkezeti stabilitás, és az egész félhéj beomolhat. Arról nem is beszélve, hogy a teljes munkaszervezés fejreállna. Az építő műszakok és elektronikus specialisták hónapok óta vezetékeznek, most azt mondja, küldjem vissza a hegesztőket és a bontókat? - Maga mindig csak az akadályokat látja, maga defetista áruló - szólt közbe a Sans tábornokkal szemben ülő másik nő a teremben, az Első Rend különleges végrehajtói egyenruháját viselő öreg, sőt, inkább már vén matróna, Rafa Martez igazgató, a projekt biztonságáért felelős Első Rend SD-osztály főnöke, aki állítólag piti csempészből kapaszkodott fel oldalt váltott rendpárti ténsasszonyként az Első Rend magas rangú vezetői közé, miután személyesen végezte ki csempészetért a saját nővérét. - Magát ki kellett volna végezni a Calimon, ahelyett, hogy ide rendelik és magára bízzák ezt.
A szavak hallatán a Sans mögött álló Halálosztagos keze megfeszült a saját fegyverén, de nem mozdult. - Csak nyugalom, Carl - intette testőrt Sans faarccal. Már megszokta Martez állandó akadékoskodását. Carl pedig bajba került volna, hiszen formailag a Halálosztag is az Első Rendnek tartozott jelentéssel, tehát saját elöljárója ellen lépett volna fel. - Ezt már többször megbeszéltük, Martez igazgató, úgyhogy nem fogom most ismét telepakolni az asztalt a Cosrai Biztonsági Hivatal részéről Tiebolt ezredes ellenjegyzéseivel arról, hogy tiszta vagyok - mosolygott végül. - Javaslom, inkább koncentráljunk a probléma megoldására. Más profilú munkások kellenek - pillantott a mellette ülő, őszes hajú klónra, aki leginkább Tarkin fiatalabb kiadásának tűnt. - Hadifoglyokkal és kényszermunkásokkal nem tudok bontani. A statikus specialistákat pedig már visszavitték a Knotra az új hajók gyártásához. Ezt nem tudja megcsinálni egy csapat gépész és spectech, ehhez hegesztők kellenek és öntő specialisták, meg persze bányatechnikusok, hogy...
- Tudom, hogy ne omoljon be a héjszerkezet - sóhajtott fel a megszólított, Dreyfus szektorkormányzó, akiben a polneyei klónozók jóvoltából katonák DNS-e helyett a sikeres vállalatigazgató Tagge-família vére csörgedezett és az adminisztrátor klónok első sorozatának tagjaként a projekt munkaerejének biztosításáért felelt. Sans kért, Dreyfus pedig a felszínről, az Ausmannról biztosította az erőforrásokat - rendszerint némi morgolódás után. - De őszintén szólva gyorsabb megoldás, ha újraklónozunk három hónap alatt egy csomó specialistát, mintha visszakérjük őket a Knotról. Amióta az Emperor II elkészült, és Folett főadmirális személyesen felügyeli az új sorhajók építését, nem engedélyezik erőforrások visszairányítását... kényszermunkásokat persze tudnék szerezni azonnal... - Semmire sem jók - rázta a fejét Sans. - Rosszabbak, mint a droidok. - Amúgy is, én egyébként nem értem, miért nem elegendő U-hajókra és csillagrombolókra szerelni a rakétákat - folytatta Dreyfus a homlokát ráncolva. - Azt hittem, az az új irány. Kisebbek, mobilabbak. - Egyetlen hajóra telepített rakéta sem képes akkora méretet elérni, hogy a teljes robbanófej- és gyorsító spektrumot hordozni tudja, bolygóméretű rombolásra ezek nem képesek - magyarázta Sans. - A Sotanaxnál pont azt okozta a fixen telepített indítóállások sebezhetőségét, hogy nem mozdíthatóak. Igaza van Grev'nario tábornoknak abban, hogyha űrbázisra telepítjük, gyakorlatilag egy mobil galaxis ágyút nyerünk. De a projekt szempontjából katasztrofális.
- Arról nem is beszélve, hogy a Főkormányzó nem egyeztette a változtatások költségét a Munkaerőforrás-felügyelettel - szólt közbe a Ramakaz és a Felügyelet képviselője, a rossz nyelvek szerint Reuenthal flottaadmirális bizalmasának számító cosrai nemesi származású tiszt, Kessler ezredes. Az őszülő hajú cosrai idegesen ropogtatta az ujjait. - A felettesem, Oberstein kommodore személyesen akar konzultálni a Cosrán a Főkormányzóval a költségekről. Jelenleg nincs fedezete a változtatásoknak. - Mégis, akkor mit akarnak, vegyek fel hitelt a muunoktól? - tárta szét a karjait Sans indulatosan.
- A Főkormányzó instrukciói szerint el kell kezdenünk a változtatások megtervezését, és az átütemezett kiviteli tervek elkészültének idejére meglesz a pénzügyi fedezet is - szólt közbe Zavrik. - A pletykák egy nagai tőkeinjekcióról szólnak, amelyet az új nagykövetünk, S'hanar tanácsos fog kijárni nekünk, több közvetítőn keresztül. - Már megint a húzott szeműek - sóhajtott fel a vitába visszakanyarodó Kailre asszony is. - Nagyszerű. - Tartsunk szünetet - szólt közbe Sans. - Mindenki tanulmányozza az anyagokat. Aztán újra beszélünk.
Sans fáradtan tért vissza a kabinjába, hogy átolvassa az anyagot. A kabin falain még mindig ott voltak az előző építési igazgató, a cosrai Jan Larssen, a Nemesis Konglomerátum furcsa alakú űrhajóikat ábrázoló fantázia-holografikái. Carl követte. - Elnézést, uram - szólalt meg a Halálosztagos. - Újabb terrorista beszivágásról kaptunk jelentést. - Kicsodák? - kérdezte Sans. - Vostroyai frontisták a Lehon felől - magyarázta Carl. - Martez igazgató aggódik az állomás biztonságáért. - Martez igazgató mindig aggódik valami miatt - húzta el a száját Sans. - Mit tegyünk, uram? - kérdezte Carl. - Tudom, hogy nem kedvelik egymást az igazgatóval... - Ő piszkál állandóan, hogy lothali áruló vagyok. - Mégis azt hiszem, beszélnie kellene vele, uram - folytatta Carl, miközben két mondat között saját csatornáján folytatott a sisakon kívül kivehetetlen sustorgásnak tűnő beszélgetést a többi Halálosztagossal. - A terroristák miatt.
|
|
|
Post by nightmares on Sept 8, 2021 15:03:39 GMT 1
Sans sosem kedvelte Martez igazgatót. Lenézte őt a múltja miatt. Miután személyesen találkozott vele, már szinte utálta. Nem tudta elképzelni, hogy hogyan tudja valaki árulással vádolni őt, azok után, hogy Sotanaxon csapdába csalt kémeket, és legyőzött egy lázadást. Azután pedig szerepet játszott abban, hogy felfedje egy ismeretlen bolygó múltját. -Talán megpróbálok, Carl. -mondta Sans, miközben már a terroristákon gondolkodott. -Hány halálosztagosunk van a rendszerben? Carl a belső csatornáján megismételte a kérdést, majd közölte a tábornokkal a választ. -Nagyjából száz, ha beleszámoljuk az Ön személyes testőreit is, uram! -Értem. -mondta Sans, majd megnyomott egy gombot, amitől kinyílt a kabin ajtaja. -Én megyek és beszélek Martez igazgatónővel. Ön menjen és derítsen ki többet ezekről a terroristákról, ha kell szervezzen egy erősebb védelmi erőt! Ha nagy létszámú terroristákra számítanak, vonja be a helyi erőket és kémeket is! Minden információt közöljenek velem! -Igenis, uram! -biccentett Carl, és a tábornokkal együtt hagyta el a kabint, viszont különböző irányokba indultak el.
Carl a többi halálosztagossal kommunikált, de egyelőre senki nem tudott több információval szolgálni. Még nem akarta részletesebben beavatni a helyi erőket. Több mint egy évtizede, hogy a Halálosztaghoz tartozott, úgy gondolta, hogy fölösleges pánikot kelteni, ők majd úgy is elintézik az ügyet. Belépett egy terembe, amiben pár halálosztagos volt, azonnal kiszúrta az egyiküket. A fekete páncélján kívül nem nagyon hasonlított a többi halálosztagosra, a páncélja könnyebb volt, a sisakja gömb alakú volt, az oldalán egy antennával. Carl ritkán dolgozott együtt kémekkel a Halálosztagból, de úgy gondolta most szükség lehet rá.
Sans két halálosztagossal a nyomában belépett Martez igazgató irodájába. Martez az asztala mögött ült, szokása szerint, de amikor megtudta, hogy Sans akar találkozni vele, legszívesebben visszament volna vitatkozni a projektről. -Sans tábornok, foglaljon helyet. -intett a vele szemben levő szék felé Martez, meg sem próbált udvariasságot csempészni a hangjába, tudta, hogy úgy is felesleges. -Attól félek, hogy a testőrei kénytelenek lesznek állva maradni.
Sans leült, miközben már megbánta hogy idejött. -Gondolom a Vostroyai beszivárgókról akar velem beszélni. -tért a lényegre Martez, mielőtt Sans túlságosan is kényelembe helyezte volna magát. -Igy van igazgató. -mondta Sans. -Biztosíthatom, hogy a Halálosztag kézben tartja az ügyet. -Ó ne aggódjon tábornok úr, szerencsére fel vagyunk készülve az ilyen esetekre annyira, hogy ne szoruljunk rá az ön fekete páncélosaira. -jelentette ki Martez, és szemével intett a kijárat fele, jelezve, hogy részéről lezártnak tekinti a beszélgetést. Sans kommunikátora jelezni kezdett. Remélte, hogy valami olyan dologgal zavarják, ami meggyőzheti majd Martezt a halálosztagosok fontosságáról. -Itt Sans tábornok, sikerült megtudni valamit a terroristákról?
|
|
|
Ausmann
Sept 8, 2021 15:23:17 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 8, 2021 15:23:17 GMT 1
- Egyelőre annyit tudunk, uram, hogy a következő kényszermunkás transzporttal jönnek Ausmannra, birodalmi politikai foglyoknak álcázzák magukat - jelentette Carl a vonal túlsó végén. - Egyelőre ennyit tudtak meg a kém-osztagosaim, uram. - Hmm, akkor ezek szerint Dreyfus mégis bekért még néhány transzportnyi kényszermunkást - morfondírozott Sans. - Eddig sosem küldték őket közvetlenül Ausmannra. - A Főkormányzó direktívája felgyorsíthatta, uram - hangzott Carl válasza a komban. - Nahát, a maga katonái gondolkoznak is - gúnyolódott Martez, aki fűzős bakancsos lábát az asztalon nyugtatva hallgatta a beszélgetést. - Veszélyes kombináció. - Eddig egyetlen beszivárgó sem jutott el az Ausmannig - szólt közbe Sans. - Talán nem is tudják, hogy mit építünk itt. Ha viszont elérik a bolygót, elég felnézniük az égre. - Visszafordíttassam a transzportokat, uram? - kérdezte Carl a komban. - Dreyfus kormányzó tiltakozni fog, attól félek...
[Brodrig jön Martezzel]
|
|
|
Ausmann
Sept 8, 2021 15:49:53 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Sept 8, 2021 15:49:53 GMT 1
– Nem hiszem, hogy jó ötlet visszafordítani őket – szólt közbe Martez, aki levette a lábait az asztalról, és Sans belépése óta most először az arca érdeklődést tükrözött, ahogy előrehajolt. – Akkor szem elől tévesztjük őket, és felszívódnak. Ha az ellenség ügynökei visszafordulnak, újabbakat fognak ránk küldeni, ezúttal a katonai állomány tagjai között, akiket sokkal nehezebb lesz kiszűrni.
– Ha beengedjük őket, csak rá kell nézniük a hatalmas Halálcsillag-formájú gömbre az égen, felismerve, hogy az márpedig nem hold, és máris hiperrelés üzenetet küldenek a feljebbvalóinknak, felfedve a projektünk titkát – felelte erre Sans. És mivel a javaslatodra ugyan, de az én nevemben engedik be az ellenség ügynökeit, ez az egész tökéletes ürügyet ad neked a kivégzésemhez, mint kollaboráns árulót, ha az ügy rosszul sül el. Azt már nem. – Én nem viszem el a balhét, ha a terve kudarcba fullad. És mi van azokkal az ügynökökkel, akik szabotőrök? Engedjük, hogy késleltessék a munkát?
– Tábornok, ez az egész csillagrendszer totális kommunikációs zárlat alatt van. Minden üzenetet elfogunk, amit küldenek, hacsak nem akarnak füstjelekkel kommunikálni, de azt meg senki se fogja látni. Éppen ezért nem is a beszivárgók jelentik a legnagyobb fenyegetést – kivéve persze a szabotőr ügynököket, ahogy azt olyan éles szemmel megjegyezte az imént –, hanem azok, akik kifele mennek. Éppen ezért elrendelem a teljes vesztegzárat – a munkásoknak soha nem szabad elhagyniuk ezt a bolygót. A projekt végeztével az első rakétákat az Ausmann felszínébe kell belelőni, vagy pedig felgyújtani az atmoszférát. Ilyen egyszerű.
– Úgy érti, irtsuk ki az egész telepet? – ráncolta a homlokát Sans. - Ha odalent az őrök eltünedeznek, azt a rabok is észreveszik. Vagy őket is ki akarja iktatni?
– Járulékos veszteség, kormányzó, de szükséges – hunyorított Martez. – Amennyiben ez sérti az önérzetét, menjen csak vissza az építőkockáihoz odakint, elvégre az én feladatom a biztonság, nem a magáé. Emellett mindenhová védosztagos őrposztokat állítunk fel, és minden beérkező személyt átvilágítunk. Statárium van érvényben, és bármelyik munkást, aki a legkisebb meghibásodáshoz vagy késéshez hozzájárul, azonnal kivégezzük, egyelőre nem látok más megoldást a szabotőrök kiiktatására. Van még valami hozzáfűznivalója, vagy végre magamra hagy, Sans tábornok?
|
|
|
Ausmann
Sept 8, 2021 16:25:22 GMT 1
Post by nightmares on Sept 8, 2021 16:25:22 GMT 1
-Ennyit akartam. További szép napot, igazgató! -Sans próbált egy illedelmes mosolyt erőltetni az arcára, de nem járt sikerrel.
Visszaindult a kabinjába, hogy beszéljen Carllal. Amikor odaért, Carl már várta. -Gondolom hallotta a történteket, Carl. -kezdte a beszélgetést Sans, megpillantva egy holo-vetítőt a halálosztagos kezében. Carl azonnal be is kapcsolta a műszert.
-Uram, ez egy speciális halálosztagos kém. -magyarázta a tábornoknak. -Engedelmével elküldtem egyet a hangárba, megfigyelni az utasokat. Nincsenek rajta birodalmi címerek, akár azt is hihetik, hogy egy droid, vagy más levegőt lélegző faj. Sans szemügyre vette a speciális egység holo-képét. Emlékei szerint nem látott még ilyet sem Sotanaxon, sem Calimon. -Nagyon... érdekes. -mondta a tábornok. -Az egység folyamatosan rögzíti a körülötte levő hangokat, és közvetíti ide, ha esetleg eltűnne. -folytatta Carl. -És folyamatosan tudunk kommunikálni vele. A sisakjába épített kommunikátorhoz nyúlt. -Brabham, itt Carl, hallasz engem? -Adás tiszta, parancsnok. -válaszolt a kém, miközben Carl beállította a kommját, hogy Sans is halhassa a beszélgetést. -A hangárban vagyok, a transzport most készül leszállni, jelentkezem, amint van valami. Vége. -Nem is rossz. -bólogatott Sans.
|
|
|
Ausmann
Sept 8, 2021 19:51:10 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 8, 2021 19:51:10 GMT 1
Sans még utasította Carlt, hogy a figyelői és kémjei folyamatosan jelentsenek az újonnan az Ausmannról a bázisra szállított munkások körében felmerülő bármilyen szokatlan jelenségről, aztán úgy döntött, hogy harap valamit, hátha ezzel sikerül elterelnie kellemetlen gondolatait a hárpia Martezzel kapcsolatban. Először megszokott ebédpartnerét, a chiss Grev'nario al-admirálist kereste, de az adjutánsa arról tájékoztatta, hogy a parancsnok a ramakazi pénzügyi szakértővel, Kesslerrel a közeli távkommunikációs állomásra, az Andronicusra utazott, ahonnan kommunikálni lehetett az Ismeretlen Vidéken szétterülő hatalmas MÁK-Főszektor távolabbi részeivel, mint például a Ramakazzal, Constanttal, vagy a Neuschwabenland néven megszállt területekkel. Carl még szolgálatban volt, így őt nem hívhatta, Sans pedig bárkivel mással szívesebben ebédelt volna, mint a feltehetően még mindig egymással perlekedő Leth doktorral és Kailre tanácsos asszonnyal.
Így aztán jobb híján egyedül sétált le a főtiszti étkezőbe, ahol meglepetésre megpillantotta Zavrik parancsnokot és Dreyfus kormányzót egy nagy üveg kesseli sör társaságában, amiből vidáman poharazgattak. Legalábbis a klónokhoz képest vidáman, mert halvány mosoly játszott a szájuk szélén, ahogy egymással súgdolóztak, újra meg újra megtöltve poharaikat a kesseliből.
- Nem zavarok? - lépett oda a pároshoz udvariasan Sans. A klónok biccentettek. - Persze, jöjjön csak. - Azt hittem, izé... maguk nem esznek. Ritkán látom magukat itt - ült le az asztalhoz Sans, majd Dreyfusra pillantott. - Azt hittem, megszemléli az érkező kényszermunkásait a hangárban. - Hamarosan megyek is - nyugtázta Dreyfus, majd töltött Sansnak is. - Csak tudja, olyan régen találkozom itt eredeti polneyei bajtársakkal, mint Zavrik barátom.
Néhány pillanatig csendben iszogattak, miközben Sansnak azon járt a feje, honnan szerezhetne valami ebédet, amikor Dreyfus ismét megszólalt. - Remélem, nem haragszik rám, hogy még néhány transzportot engedélyeztem. A nagy részük politikai fogoly, de specialista, elsősorban a Fény Hadseregének hozzánk került műszaki tapasztalatú hadifoglyai, valamint vannak itt technikusok a Corporate-főszektorból és a Calimról is. Muszáj valahogy felgyorsítanunk a munkát, addig is, amíg legyártásra kerülnek a felszínen lévő gyárakban az új nehézgépész-sorozatok. - Mindig mondom Dreyfusnak, hogy szereltessen fel ZsebVader Erőérzékelőket - szólt közbe Zavrik. - Elég, ha egyetlen jedi belekeveredik a munkások közé, és kész a baj. Még ha véletlenül is. - Ilyesmi nem fordulhat elő, mindenkit ellenőrzünk, mielőtt idehozzuk - húzta ki magát magabiztosan Dreyfus. - Tudják, mennyire fontos nekem, hogy megfelelő szakmunkaerő álljon rendelkezésre. Ezek nem holmi gyülevész rabszolgák, meg ostoba droidok. - Látom, tényleg szívén viseli a munkaereje sorsát, kormányzó úr - hümmögött az őszes halántékú klón felé Sans, majd meghúzta a kesselijét. - Milyen kár lenne, ha az egész kompánia elégne a légkörrel együtt, amikor a projekt végén megsemmisítjük az Ausmannt.
- Hogy... mi? - köpte ki a kesselijét Dreyfus. - Ilyesmi nem szerepelt a Főkormányzó új direktívái között - rázta a fejét Zavrik is. - Ki adott erre parancsot? - Nos, felmerült, hogy frontista beszivárgók vannak az újonnan érkezett munkások között - Sans igyekezett visszatartani a mosolyát. - Martez igazgató azt tervezi, hogy az átalakítások végén kivégeztet minden munkást, csak, hogy biztosra menjen. El akarja égetni az Ausmann légkörét, vagy felrobbantani a bolygót. Addig pedig teljes kommunikációs zár lesz.
- Az ki van zárva - tajtékzott Dreyfus. - Ez nem holmi gyülevész kényszermunkatábor! A munkára fogott politikaiak mellett a felszíni üzemekben klón specialisták, telepesek tízezrei dolgoznak! - Elfogadható áldozat, az mondja - szürcsölgette a poharát Sans. - Én persze tiltakoztam, de hát tudják, milyen az Első Rend... - Most azonnal beszélek vele! - csattant fel Dreyfus, és dühösen elvonult, nyomában az őt mindenhová elkísérő csukaszürke ruhás polneyei flottakommandósokkal.
- Hát, látom, itt nem változott semmi - sóhajtott fel Zavrik. - Nem véletlen cserélgetik állandóan a tisztviselőket ezen a projekten, nem lehet ezt idegekkel bírni, állítólag... - Engem jobban izgat az, honnan lesz forrás az átalakításokra - szólt közbe Sans. - Fel nem foghatom, hogyhogy nem biztosított erre külön pénzt a Főkormányzó... - Én is furcsállom - halkította le a hangját Zavrik. - Tudja, amióta visszajött Tythonról, meglehetősen... furcsán viselkedik... hallotta, mit tett azzal a calimi uralkodóval, Giellel?
Sans zavartan pislogott. - Nem követem mindig az eseményeket, leköt a munka. - Majd átküldök egy jelentést - hümmögött a speciáltechnikus, majd visszafordult Sanshoz, miután egy pillanatig a kijárat felé bámult, mintha valakit várna. - Mondja csak, tábornok - kérdezte végül. - Önnek nincs ötlete, honnan szerezhetnénk plusz finanszírozást az átalakításokhoz?
...
Az űrállomás egyik hangárjában egy újabb ötven fős csoportot hajtottak ki az őket szállító Sentinel-osztályú leszállóegységből. A Halálosztag speciális egysége gömb alakú fejét körbeforgatva figyelte a szürke overallos specialista munkásokat egy halom konténer mellől a hangár sarkából, miközben a fogoly őrzésével megbízott, a Szárazföldi Erők zöldesszürke mellvértjét viselő milicisták a körletük felé terelték a munkásokat. A gömb szenzorai egy pillanatra megállapodtak a sor végén gyalogló különös pároson, egy filigrán, beesett arcú, fiatal twi'lek nőn és egy koponyaszerű fizimiskájú givin-humanoid hibriden, aki jóllehet még ijesztőbb volt, mint csontos fajának eredeti tagjai. Úgy nézett ki, mint egy lekonzervált nirauani élőhalott. A gömb továbbfordult, miután a nő odarikácsolt neki. - Mit bámulsz, golyófej!? - Vissza a sorba, gyerünk, te kis ribanc, vagy átosztalak a kuplerájba a reaktorteremből! - lökte meg a twi'leket a milicista őrök parancsnoka, majd a menet továbbsorjázott.
Csak a körletükbe érve súgta oda a félgivin a twi'leknek. - Feleslegesen hívja fel magára a figyelmet ilyesmivel, jedi lovag elvtárs. - Ugyan már, Ely elvtárs - dobta le a gönceit Villya Secura, a frontistákhoz csatlakozott jedi lovagok egyik különleges ügynöke, aki a Rylothról való áthelyezését követően önként jelentkezett erre a veszélyes küldetésre. - A balhés twi'lek kiscsaj mindig az utolsó, akiről feltételezik, hogy frontista kém... amúgy... észrevette, hogy ez nem hold? - Hogyne vettem volna észre - forgatta koponyszerű szemüregeiben kocsányon lógó, humanoid szemeit a félgivin S'zamu Ely, aki magas rangú politikai tisztből került a felderítő missziókra a Vostroyán szokásos politikai intrikák aktuális veszteseként. - Ez sokkal nagyobb ügy, mint gondoltuk - halkította le a hangját. - Haláltáborok helyett halálcsillag, nagyon nem mindegy... - Értesítenünk kell a központot - értett egyet Villya. - De csak, ha többet tudunk. - Egy másik járattal jön egy csapat sztalker kommandós - tette hozzá Ely. - Mint renegátista politikai foglyok, annak vannak álcázva. - Reméljük, ők is olyan jól tudnak rejtőzni az Erőben, mint én, különben a klónok érzékelői rögtön kiszúrnak minket - suttogta Villya.
- Lefekvés! - jött be a körletparancsnok, egy kövér, idegkorbácsot viselő nő a Munkaerőforrás-felügyelet Jóvátételi Hivatalának, tehát a kényszermunkásokért felelős ügyosztálynak a fogaskerekes jelvényével a vállán. - Holnap korán kezdtek, jómadarak! Aki teljesít tizenöt ciklust a reaktorteremben, az akár mezőgazdasági kolóniára is kerülhet utána! Nyomás aludni, árulók és államellenesek! - Milyen kedves - suttogta Villya lekicsinylően. - Fasisztik... - köpött ki Ely. - Holnap megpróbálok kapcsolatba lépni a következő munkásjárattal érkező kommandósokkal. Aztán meglátjuk, mire jutunk.
|
|
|
Post by nightmares on Sept 9, 2021 13:45:26 GMT 1
Brabham a munkások lakosztálya körül ólálkodott, belső komm-csatornáján a transzport utasait sorolta Carl parancsnoknak. -Hé! -hallatszott egy kiáltás a háta mögül. Brabham reflex szerűen az alkarjához nyúlt, hogy ha szükséges, előránthassa a kesztyűje alá rejtett vibrotőrét. Ahogy hátrafordult, látta hogy a helyi körletparancsnok az. -BRH-03a speciális egység, Halálosztag, feladatom van itt. -jelentette ki a kém. A következő pillanatban a nő rácsapott az idegkorbáccsal, amitől Brabham enyhén összerezzent. -Persze, Halálosztag, még mit nem, takarodsz a többi közé te szerencsétlen!-ordította a parancsnok, és bedobta a kémet a többi munkás közé.
Ez is egy megoldás, gondolta Brabham. A többi munkás már aludt, tehát lefeküdt ő is a kijelölt részre, közben próbálta még jobban beazonosítani a többieket.
...
-Hogy őszinte legyek parancsnok, ötletem sincs. -felelte Sans. -Még soha nem volt ezzel gondom, általában mások intézik a pénzügyeket. Belépett Carl az ebédlőbe, szemeivel rögtön a tábornokot kereste, ez viszonylag hamar sikerült neki. Ahogy odaért, üdvözölte Zavrik parancsnokot, majd Sans felé fordult. -Tábornok, átküldtem Brabham jelentéseit Önnek. -Köszönöm Carl. -mondta Sans. -Ó, és még valami! -fordult vissza Carl, mielőtt elment volna ő is enni. -A helyiek munkásnak nézték a kémet, ez nekünk jó, mivel közelebb lesz a beszivárgókhoz. Brabham kevésbé fog ennek örülni, de remélhetőleg megoldja.
|
|
|
Ausmann
Sept 9, 2021 14:58:41 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Sept 9, 2021 14:58:41 GMT 1
Martez igazgató az irodája egyik felében álló képernyőrengeteget bámulta, aminek kis kockáiban a Halálcsillag-projekt különféle építési munkálatainak helyszínei villogtak. Az Első Rend állományában rendszeresített fekete galléros, de személyre szabott kadétszürke egyenruhája úgy illett rá, mintha beleszületett volna. Pedig nem így volt – ifjúkorában még amatőr csempészként tevékenykedett a húgával, a törvény átellenes oldalán. Aztán amikor eljött a pont, hogy a családi kötelékeket, avagy a karrier lehetőségét, a fejlődést kellett választania, feladta az amúgy is fogyatékkal élő húgát. Trace valamelyik birodalmi büntetőtáborban halt meg, még Palpatine idején.
Most pedig egy nála valamivel értelmesebb, de Rafa Martez számára legalább annyira irritáló alak álldogált mögötte követelőzve, önnön fontosságától felhatalmazva, mintha bármit is érnének a panaszai a Vezérkarnak, mintha a drágalátos Főkormányzója törődne némi járulékos veszteséggel, ha ez az ára a nagyszabású projekt biztonságának. – Erre nincs engedélyük! – sápítozott Dreyfus, aki azóta próbálta visszafojtott dühével más irányba terelni Martez gondolatait, mióta belépett az irodába. – A Főkormányzó nem adott ilyen parancsot, ahogy a maga Főinkvizítora sem!
– Szóval azt mondja, hogy mindannyian legyünk drónok? – fordult vissza Martez. – Egyszerű droidok, akik önálló gondolatok és kezdeményezőkészség nélkül képtelenek maguktól döntést hozni? Különben is, az emberei nagy része már nem lesz odalent, mire a tisztogató akciót elindítjuk. – Én akkor sem vagyok hajlandó engedni, hogy lemészároltassák a saját alárendeltjeimet! Ráadásul a Főkormányzó sem fog neki örülni. Nagy becsben tartja a spectech egységeit. – Ahogy mi is – biccentett Martez. – Csakhogy magának nem a Főkormányzó miatt kell aggódnia, Dreyfus. Hanem amiatt, amit az Első Rend illetékesei gondolnak a hozzáállásáról. Mert ha az akadékoskodásával szabotálja a biztonsági főnök munkáját, akkor egyesek talán azzal vádolhatják meg, hogy… egy követ fúj velük. – Hogy mi? Hogy én?! – Maga egy másik Birodalom szülötte, kormányzó. Maga még mindig abban a hitben él, hogy a hűtlenségnek nincsenek tartós következményei a tiszti állomány számára. – A hűtlenségnek – visszhangozta savanyú képpel Dreyfus.
– Úgy van. Ezért hadd adjak egy baráti jó tanácsot: vigyázzon, kinek mit mond, kormányzó úr. Talán arra sem ártana odafigyelnie, hogy milyen gondolatok születnek odabent, a fejében. Senki sem szeretné, ha személyzeti problémák miatt késlekedés merülne fel az ütemtervben. Most pedig ha megkérhetem… rengeteg dolgom van. – Hát jól van. De még hallani fog erről, igazgató – azzal Dreyfus sarkon fordult, és távozott. – Ahogy a Főkormányzó is.
– Azt nem kétlem – felelte szárazon Martez, és visszafordult a képernyői felé. Szigorú konytba szedett vas-szürke haja megcsillant a lámpák fényében, ahogy nekiállt a vörös páncélos védosztagos csapatok koordinálásának.
|
|
|
Ausmann
Sept 9, 2021 19:39:45 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 9, 2021 19:39:45 GMT 1
Sans éppen a Halálosztag felszerelésében eszközölt módosításokat magyarázta Zavriknak a kantinban, miután Carl bontotta a vonalat, mikor visszatért a most már inkább letargikus, mint tajtékzó Dreyfus a Martezzel folytatott villámegyeztetésből. - Nos, sikerrel járt, kormányzó? - fordult felé érdeklődve a spectech klónok parancsnoka. - Dehogy is - rázta meg a fejét korán őszülő (klón mércével ez pár évet jelentett) halántékát Dreyfus, és visszaült az asztalukhoz, üvegből húzva meg a maradék kesselit előttük. - Konkrétan árulónak nevezett... engem... értik - pillantott őszintén sötét és zavarodott tekintettel a másik kettőre, mint aki olyasmivel találkozott, amire a klóntartályban, a villámtanítás során vagy egyáltalán nem készítették fel, vagy most először kellett volna alkalmaznia a gyakorlatban a politikai készség és a faarc képességek genetikailag ugyan belé ágyazott, de élesben sosem tesztelt szekvenciáit... és ez láthatóan nem sikerült neki maradéktalanul.
- Üdv a klubban - horkant fel Sans. - Azt mondta, már nem ugyanazt a Birodalmat szolgáljuk... úgy beszélt velem, mintha legalábbis másik galaxisból jöttem volna - mormogta Dreyfus. - Hm... - vakarta meg az állát Zavrik. - Megjegyezném, hogy jelen pillanatban még nem Martez asszony a harcállomás parancsnoka - köszörülte meg a torkát Sans. - Hanem én. - Biztonsági kérdésekben már most is felülírhatja, tábornok - vetette közbe Dreyfus. - Ráadásul bármikor bejelentheti, hogy harcképessé nyilvánítja az állomást, még ha gyakorlatban nem is az. - Akkor Grev'nario lenne a parancsnok, mint a legmagasabb rangú illetékes flottatiszt - vetette közbe ismét Zavrik, majd elkerekedett a szeme. - Akinek a távollétében az Első Rend illetékesére száll ez a jogkör - fejezte be a gondolatot Dreyfus.
- Maguk komolyan gondolják, hogy az Első Rend einstandolná a bázist? - kérdezte Sans. - Hogy mit csinálna vele? - néztek rá a klónok. - Hát... lefoglalná, azt hiszem - csóválta a fejét Sans. - Valami cosrai kifejezés, nem is emlékszem, hol hallottam már. - Csak ha épp olyan hangulatban van, hogy nem tetszik neki, ahogy ugrálunk - jegyezte meg Zavrik. - Azt hiszem, tájékoztatnom kell a Főkormányzót. - Már ha az a vén első rendi banya elengedi magát - húzott elő az asztal alól Dreyfus egy újabb üveg kesselit. - Ne feledje, teljes kommunikációs és közlekedési zárlatot rendelt el kifelé. - De hát Grev'nario is elkísérhette Kesslert a szomszéd szektorba - értetlenkedett Sans. - Az még a zárlat előtt volt - javította ki Dreyfus a tábornokot.
- Miért nem megy maga? - kérdezte Zavrik a másik klónt. - Ön magasabb rangú, mint én. - Viszont maga vezérkari tag kvázi, mint egy Tieboltnak, olyan a státusza - vetette ellen Dreyfus. - Különben is, ezek után pláne nem hagyom itt a spectechjeim és a telepeseim. Lemegyek a bolygóra, és elkezdem áttranszferálni a bázisra a kulcsfontosságú személyzetet. - Ha a felszíni üzemeket állítjuk át kényszermunkás termelésre, még lassabban fogunk haladni az átalakításokkal - szólt közbe Sans. - Hiába dolgoznak gyorsabban a klónok idefent, ha a szükséges alkatrészek nem érkeznek meg odalentről, vagy selejtesek lesznek. Arról nem is beszélve, hogy a felszínen alig van Halálosztagosom. A szabotőröknek sokkal több mozgástere lesz, mint eddig. - A stábom felét lent hagyom - sóhajtott Dreyfus. - De el fogok vonni némi alapanyagot, beleértve azokat a felesleges duraplaszt merevítőket, amelyeket idefent kiszerelnek. Óvóhelyeket fogunk építeni odalent. - Látom, nagyon aggódik a foglyok miatt - köhintett Sans. - Csak nehogy ezért is megvádolja valamivel Martez. - Nem érdekelnek a foglyok - rázta a fejét Dreyfus. - Maximum az értékes specialisták. A sajátjaimat akarom megvédeni, a klón szakértőket és munkásokat.
- Mondja csak, tábornok - szólt közbe Zavrik Sans felé fordulva. - Ha elkezdik hatástalanítani a szuperlézert, meddig tart a rakétasilók beszerelése? - Hónapokig - adta meg a választ Sans. - Azt javaslom, a raktárban lévő robbanófejeket is irányíttassa át a felszínre - fordult vissza Zavrik Dreyfus felé. - Így bármit csinál Martez, szuperlézer és hipertéri rakétákba való antianyag robbanófejek nélkül maximum tényleg hagyományos planetáris bombázást tud elrendelni. Azt meg kibírják az óvóhelyek. - Vissza kell hívnunk Grev'nariot - tette hozzá Sans.
- Épp az ellenkezőjére gondoltam - szólt közbe Dreyfus. - Többet segíthet nekünk, ha odakint van a flottájával, mintha itt ragad ő is. - Értem... de ugye tudják, hogy Martez már ezért a beszélgetésért lefogathat minket? - halkította le a hangját aggodalmasan Sans. - Őrizzük meg a nyugalmunkat - jelentette ki Zavrik. - Én visszatérek a hajómra és megkísérlem elhagyni a rendszert. Ha sikerül, jelentek a Főkormányzónak. Ha nem, alternatív megoldás kell. Sans tábornok, Ön el tud kezdeni dolgozni az átalakításokon? - Beszélnem kell a főkonstruktőrökkel - hümmögött Sans, mire szinte ugyanabban a pillanatban megszólalt a komja, mintha Carl eddig hallgatózott volna, a megfelelő alkalomra várva.
- Tábornok úr, Kailre tanácsos és Leth doktor várják a főtervező teremben - szólalt meg Carl statikus zörejtől tarkított hangja a komban. - Máris megyek - sóhajtott fel Sans, akinek ekkor jutott eszébe, hogy elfelejtett ebédelni. - Miután ebédeltem.
A klónok tisztelegtek egymásnak, és leléptek. Dreyfus egy, az Ausmann felszínére induló siklóba szállt, Zavrik pedig a harcállomás körül keringő hajója, egy tiltógenerátorokkal telepakolt UHSD variáns, a Judgement felé vette az irányt. A Clone Hadtest állományába tartozó, 7 km hosszú modern hadihajó a parancsnoka dokkolását követően azonnal kifelé irányuló vektorra állt.
- Itt az UHSD Judgement a Clone Különleges Műveleti Erőktől - hívta a hajó első tisztje a harcállomás pajzsvezérlését kezelő központot. - Deaktiválják a védőernyőt, elhagyjuk a rendszert. Ismétlem, deaktiválják a védőernyőt!
...
A nemrég érkezett kényszermunkások körletében nagy volt a nyüzsgés. Alig pihenhettek le, amikor két csoportra osztották őket. A félgivin Ely a felszínre küldöttek közé került, a twi'lek lány a bázison maradókéba. Nem sokára egy fekete páncélos, gömb alakú fejű alakot lökdöstek mellé az idegkorbácsos hajcsárok.
- Az új párod, a csontváz haverodra odalent van szükség az egyik maróüzem főkomputerénél - rikácsolta a kövér munkafelőügyelő nő, miközben Brabhamot Villya mellé rugdosta. - Nézd már, a golyófej - pillantott rá a lány. - Jól vagy, öreg?
A halálosztagos kém sisakmodulátorán csak valami artikulátlan sistergés jött ki. - Ki ez a csóka, valami gank, vagy gand, vagy mi? Ammóniaszippantó? - bámult a hajcsár felé kihívóan a lány, aki csak megvonta a vállát és ott hagyta őket, elhajtva Ely csapatát. - Nagyszerű - ült le a priccsére Villya, továbbra is ügyelt rá, hogy elrejtőzzön az Erőben és lekkuit erotikusan a válla köré csavarta, mint mindig, ha meg akarta oldani valakinek a nyelvét. Elsősorban hímnenűeknek, persze. - Egyedül maradtam... mármint veled, golyófejű... - Brabhamra pillantott. - Te miért kerültél ide? Csak nem jedi propagandát terjesztettél? Vagy összetéptél egy első rendi holoplakátot? Esetleg renegátista vagy, mi?
...
A félgivin Szamu Ely egy lefelé induló siklón kapott helyet, ahol nem sokára egy borostás, rossz arcú férfi került mellé. Humánnak tűnt, de furcsa, lila bőre volt, mint aki folyamatosan fuldoklik. - Szabadság, testvérem - súgta neki, amikor egyedül maradtak a transzport egyik hátsó ülésén. - Maga nem emlékszik rám Lehonról, Ely elvtárs, de én igen. - Nem mondja - biggyesztette le ajak nélküli szájcsontjait a givin-humán hibrid. - A nevem To'tawe Arapad - suttogta az alak. - Maga nagai, vagy mi? Karmazsin Nap? - Nem. Keshiri Forradalmi Szabadcsapatok. - Ah, akkor hazátlan forradalmár - hümmögte Ely, emlékezve arra, hogy ezeknek a chissek és nagaikhoz családjához közel álló humanoidoknak a honbolygója valamiféle kataklizma során megsemmisült. Ha jól emlékezett a jelentésekre, az univerzum előző halálcsillaga, az ESB Halálbolygója is szerepet kapott benne. - Nem tudtam, hogy Ön is ezen a transzporton van. - Megkeverték a csapatokat, felhoznak egy csomó klónt lentről - biccentett a keshiri. - Nem tudom, mi történik. Készen áll, Ely elvtárs? - Készen... mire is, Arapad elvtárs? - Hát, el kell lopnunk a harcállomás terveit, hogy az elvtársak megtalálják a gyenge pontját, nem ezért vagyunk itt? - villant meg a lelkesedés Arapad szemében.
- Oh... - a félgivin a kezébe temette az arcát. Nagyszerű. Újabb amatőrök. - Valami baj van? - Arapad elvtárs... ez már a sokadik halálcsillag az univerzumban. Mindenki tudja, hogyan készül. A Yag'dhul egyetemi könyvtárában is van egy teljes tervdokumentáció róla. Vostroya minősített katonai tervtárában szintén. - Ó... - bámult maga elé tanácstalanul a keshiri. - De ha ellopjuk a terveket, akkor nem tudják tovább építeni, nem? Nem lesz miből... Az is jó, nem, Ely elvtárs?
- A Kalkulátor nevére - sóhajtott fel a félgivin. - Arapad elvtárs, jelen pillanatban fogalmam sincs, mit fogunk tenni. Üzennünk kellene kifelé. - Aztat nem lehet - rázta a fejét a keshiri. - Azt mondják, kommunikációs zár van. - Akkor rá kell jönnünk, miért ilyen idegesek a klónok - döntötte el Ely. - És fel kell vennünk a kapcsolatot a holnap érkező elvtársakkal. - Azt hittem, nem lesz több elvtárs... - hümmögött a keshiri. - Már van lent egy osztag. - Hogyan? - Ha leszálltunk, bemutatom őket magának - vigyorgott a félgivinre Arapad. - Le lesz nyűgözve, annyi szent. A szemétolvasztóban dolgoznak.
|
|
|
Ausmann
Sept 9, 2021 21:27:52 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Sept 9, 2021 21:27:52 GMT 1
– Azt mondja, Zavrik fogta a bázis védelméhez elengedhetetlen, legnagyobb tűzerejű zászlóshajót, csak mert a sajátja, hogy azzal hagyja el a rendszert? – kérdezte baljóslatúan higgadt hangon az életnagyságú hologramalak. Aztán minden átmenet nélkül ordibálni kezdett. – MÉGIS MIT GONDOLNAK MAGUK OTT?! ELVONJÁK A VÉDELMET?! AKKOR MÁR MIÉRT NEM IJESZTI EL AZ ÖSSZES HADIHAJÓT, A ROHAMOSZTAGOSOKAT, A MUNKÁSOKAT, AZ EGÉSZ ÓTVAR KÓCERÁJT, OSTOBA VÉNASSZONY!! ÉS MIT GONDOL MAGÁRÓL EZ A SANS TÁBORNOK, AMIKOR MÉG A MARAKODÓ TISZTEKET SEM TUDJA HELYRERAKNI, AKKOR HOGY AKAR IRÁNYÍTANI EGY EKKORA KALIBERŰ PROJEKTET?? ÓVODA, INKOMPETENCIA, ÁRULÁS!! MINDEGYIKÜK SÓBÁNYÁBA KERÜL, VAGY INKÁBB A CALIMRA! MINDEGYIKÜK!!!
Rafa Martez arca megrezzent, ahogy a birodalmi vezetőnek nemcsak a vörösben lángoló, kiborgarcú állapotjelzői villogtak egyre gyorsabban, de a férfi hologramja is remegni kezdett a dühtől, mintha a vetítő minél hűebben akarta volna átadni Kyron egyre inkább Folettes kirohanásba átmenő kitörését. Ráadásul jól hallhatóan felkapcsoltak a hangimplantátumai, túlkompenzálva az exponenciálisan növekvő hangerőt, aminek köszönhetően Kyron hangja egyre hangosabbá és gépiesebbé, szinte teljesen embertelenné vált. Martez igazgató megvárta a tiráda végét, csak utána mert megszólalni.
– Elnézést, birodalmi vezető úr, de az Első Rend irányelvei szerint a beszivárgó ügynökök kérdésére mindig az a leghatékonyabb válasz, ha egyre nagyobb mértékű nyomást tartunk fenn a civil lakosságon, és ha kell, a hazai állományon is. Ez azt vonja maga után, hogy az ellenség rájön, hogy a jelenléte sokkal nagyobb kárt okoz nem csak saját maga számára, de még az ártatlan áldozatok élete is az ő lelkükön fog száradni, ha nem adják fel magukat és mindenáron folytatni akarják a küldetésü-
– ENGEM NE OKTASSON KI A SAJÁT IRÁNYELVEIMRŐL!!! AZOK AZ OSTOBA JEDIK MÉG BEDŐLNEK EGY ILYEN TRÜKKNEK, MAGA VÉN BAROM! DE MIT ÉRDEKLI VOSTROYÁT, HOGY MAGA MEGÖLI A SAJÁT MUNKÁSAIT VAGY SEM?? MAGA INKOMPETENS, ARULÓ KOWAKMAJOM!!
Martez a szeme sarkából látta, hogy a hologramalak mögött félig nyitva felejtett ajtón túl a külső irodában tartózkodó védosztagosok előbb tüzelőállásba helyezkednek, készen a berontásra, aztán megpillantják a holoképet, és leengedik a fegyvereiket. Bizonyára azt hitték, hogy Martezt azonnali fizikai veszély fenyegeti.
– Arról, hogy a projekt híre hogyan szivárgott ki, még tárgyalunk – folytatta Kyron, miután kiment a képből, és visszajött. A hangja nyugodtabban – és sokkal halkabban - szólt, de még mindig jól hallhatóan remegett az indulattól. – Vegye fel a kapcsolatot Dreyfussal, magyarázza el neki, hogy senki sem vihet el egyetlen hajót sem a védelmi állományból, ha nem akarja magára haragítani Tierce Főkormányzót. Adjon alájuk egy kisebb hajót kísérettel, azzal menjenek panaszkodni! Vagy küldjön űrfutárt, tudom is én, SZOPJA LE, DROGOZZA BE ÉS EJTESSE MAGÁT TEHERBE TŐLE, MIT ÉRDEKEL ENGEM, OLDJA MEG!! Én pedig haladéktalanul beszélek a Főkormányzóval. Kyron kilép.
Ahogy a hologram elenyészett, Martez becsukta az iroda ajtaját a távirányítóval, magán érezve a külső helyiségben dolgozó alkalmazottak tekintetét. Aztán az íróasztala mögé sietett, leroskadt a székébe, és felkapta a legközelebb eső kesselis üveget.
A kibaszott, kurva életbe.
Kyron egyenesen megparancsolta neki, hogy vonja vissza a bolygó elpusztításáról szóló parancsait. De azt nem mondta – és a ki nem mondott utalások ugyanolyan fontosabbak voltak a birodalmi vezető szájából, mint a kimondottak, erre Martez régen rájött már –, hogy ne pusztítsa el a bolygót. Ilyesmit nem mondott konkrétan. Nem bizony. Vagy mondott? Martez már nem emlékezett.
De azt tudta, hogy jó úton jár. Igaza volt Kyronnak – hivatalos úton nem terjedhetett el a hír, hogy az építkezés végeztével a birodalmi flotta szétlövi a bolygót. Vagy hogy az elkészült Halálcsillag végez vele. Nem, semmiképpen sem. Azzal csak azt érnék el, hogy mindenki menekülőre fogná, teljes lenne a káosz. De a pletyka szintjén, és ebben Martez biztos volt, a hír máris leszivárgott a felszínre, és ha az ellenség még nem is hallotta még, de hamarosan eljut a fülükbe. Ha az instant végzet hallatára meggyorsítják a terveiket, talán könnyebben kiszűrhetőkké válnak. Talán hibákat követnek el. Talán tényleg vannak Jedik közöttük.
Martez hirtelen rájött, hogy hajszálakba kapaszkodik. Kyronnak igaza volt – a projekt csak bizonytalanabbá vált, amit pedig ő maga, a biztonsági főnök idézett elő. Ha viszont Dreyfus vagy Zavrik vagy akár Sans hűsége az emberei iránt tényleg annyira mélyenszántó, hogy tudatosan lassítani kezdik a projektet... ha késleltetést idéznek elő, ha valami csak egy szikrányit is eltér az ütemtervtől... Martez kezdte megérteni, mibe tenyerelt. Nem csak az itteni kollégái végzik sóbányában, ha így haladnak, de ő maga is.
Dreyfus máris mozgatni kezdte a katonáit az állomás és a felszín között, ami bizonyára baljós jel a beszivárgók számára. Ha ez a mozgatás folyamatossá válna... ha a különféle munkaterületekre osztott dolgozókat néhány óránként máshová irányítanák, cserélgetnék őket, ha fenntartanák a bizonytalanságot, ha a szabotőröknek óránként kellene változtatniuk a tervüket, előbb utóbb hibát vétenek majd. A védosztagosok pedig résen lesznek. Martez felsóhajtott, majd a kommunikátorához nyúlt, és beütötte Dreyfus hívójelét.
– Á, kormányzó úr... – Maga ostoba majom. – Nagyon, de nagyon jól tenné, ha meghallgatná a mondanivalómat, kolléga....
|
|
|
Ausmann
Sept 10, 2021 11:38:12 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 10, 2021 11:38:12 GMT 1
Dreyfus egy rövid pillantást vetett ausmanni kormányzósági irodájából a távérzékelőállomás jelentéseire, amelyek szerint Zavrik csillagrombolója végül gond nélkül elhagyhatta a rendszert, a harcállomás felől pedig az Első Rend csatornáin nemrég folyamatos és közvetlen vonalat kapcsoltak a Magba, dacára annak, hogy ezt a stáb nagy részének nem engedték.
Valaki túllőtt a célon, no lám.
- Örömmel meghallgatom, igazgató asszony...
[Nightmares jön Sanssal és Brabhammal meg a többiekkel]
|
|
|
Ausmann
Sept 10, 2021 12:22:27 GMT 1
Post by nightmares on Sept 10, 2021 12:22:27 GMT 1
Brabham még Carllal kommunikált Villya kérdése közben. -Parancsnok, jelentem, a munkások között vagyok, eddig minden a terv szerint halad. Ó, és kell pár módosítás majd a páncélomon, hogy jobban ellenálljon az idegkorbácsoknak, nem semmi eszköz.
A twi'lek furcsán nézett rá, mivel csak artikulálatlan hangokat hallott. -Hé, golyófej, beszéled a közöst? -kérdezte. -Hogyne, persze, csak ez a levegő... kiszárad tőle a torkom. -hadarta Brabham. Erre a szituációra nem volt teljesen felkészülve, ez volt az első éles bevetése, egy volt az 5 új kém halálosztagos közül. Jobb ötlet híján megpróbálta kiadni magát terroristának, remélve, hogy a twi'lek is egy közülük. -Értem... -mondta Villya. -Tehát, miért kerültél ide? -Hosszú történet, elvtárs. -nyögte ki végül a kém. -Küldetésem van itt. El kell juttatnom információkat arról, hogy mi épül itt.
...
Sans befejezte az ebédjét, és el is indult a főtervező terembe. Kíváncsi volt, hogyan halad Carl kéme, ezért elő is vette a kommunikátorát. -Carl, itt Sans. Hírek a kémedről? -Tábornok! -jelentkezett Carl, valószínűleg a hangárból. -A legutóbbi információim szerint remekül halad, már barátokra is szert tett. Panaszkodott az idegkorbácsokra, de attól félek hozzá kell szoknia. -Értettem. -mosolyodott el Sans. -Értesítsen, amint van valami.
Sans bekopogott a főtervező terem ajtaján, amit bentről azonnal ki is nyitottak. -Uraim! -bólintott Sans üdvözlésképpen. -Elnézést, hogy megvárattam önöket, közbejött valami.
|
|
|
Ausmann
Sept 12, 2021 11:46:58 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Sept 12, 2021 11:46:58 GMT 1
Dreyfus kormányzó tehát ismét itt ülthetett a sólyomképű, kissé napbarnított bőrű vénasszony előtt, aki feltűnően figyelmetlennek hatott. Dreyfusnak az sem kerülte el a figyelmét, hogy a külső iroda munkatársai sutyorogva, feszülten végzik a munkájukat, amit legutóbbi ittjártakor nem tapasztalt. Az öregasszony az egyik kódhengerét piszkálta, és türelmetlenül kopogtatott vele az asztalon, miközben felvázolta az elképzeléseit.
– Tehát ön folytassa csak tovább a csapamozgásokat, ez elengedhetetlen az ellenség tervének szabotálásához és megnehezítéséhez. A védosztagosaim folyamatos ellenőrzéseket tartanak, ami ugyan lassítja a munkát, de feltétlenül szükséges. Továbbá támogatom az ötletét, hogy építtesse meg azt a bunkerrendszert az emberei számára. Egy ilyen komplexum képes lesz majd ellenállni az orbitális bombázásnak, amit a projekt végeztével azonnal elindítunk. Az emberei biztonságban lesznek.
– Na és az Első Rend emberei? – vonta fel a szemöldökét egyszerre elégedetten és kajánul Dreyfus. Zavrik jól ráijesztett erre a vén denevérre a hirtelen távozásával. – A maga biztonsági csapatai is odalent vannak. Ha pedig jól értettem, a munkások közé beépített ügynökei is vannak. Csak nem őket is az én bunkerembe akarja bekéreztetni?
Martez fáradtan megsúrolta a szemeit. Aztán komoly képpel felpillantott. – A Főinkvizítor nem szereti, ha a saját embereinket feláldozzuk – mondta. Ez való igaz volt, Soloért bármelyik alattvalója azonnal önként meghalt volna, már csak azért is, mert a birodalmi főinkvizítor mindig ott harcolt velük az első sorban. Azt a látszatot keltette, hogy semmi olyasmit nem kérne a katonáitól, amit ő maga nem tett volna meg. Martez badarságnak tartotta az efféle hűséget. Az alattvalók ágyútöltetékek voltak, semmi több. – Csakhogy a Főinkvizítor nincs itt, én pedig itt vagyok. Egy részüket mi is kivonjuk a bombázás előtt, de amint mondtam, hagynunk kell egy minimális keretlegénységet odalent, ha nem akarjuk, hogy a rabok rájöjjenek, mi készül. – De hát úgysem tudnak sehová menekülni – tárta szét a karjait Dreyfus. – Nincs semmi odalent, ha egyszer nem hagyunk nekik hajókat.
– Az is elég, ha csak egyetlen munkás megszökik. Egy kiszuperált, lezuhant vadászgépben is átszökhet a blokádunkon. Ne feledje, a beszivárgók között lehetnek akár erőhasználók is. – Hát, ez már a maga baja, Martez igazgató – állt fel Dreyfus, felkészülve az indulásra. – A legmagasabb rangú tiszteknek felállított kommunikációs engedélyeket máris kiosztom. Mégis csak meg kell tennünk a jelentéseinket valahogy. – Ezért is engedélyeztem kivételeket a kommunikációs zárlat alól. – Tehát már nem tart árulónak, igazgató? Martez felnézett rá. – Ha rajtam múlna, maga és klón cimborái már valamelyik munkatelepen kapálnának. Most pedig távozzon, kérem. – Milyen jó, hogy nem rajtad múlik, te aszott borzadály – mormogta az orra alatt Dreyfus, miközben öles léptekkel kifordult az irodából.
|
|
|
Ausmann
Sept 13, 2021 17:07:06 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 13, 2021 17:07:06 GMT 1
Amikor Sans belépett a főtervezőkhöz, a testes, vékonyka bajszú humán klón, Leth doktor, és a még testesebb, nőstény létére hasonló arcszőrzettel megáldott devaron, de Kailre tanácsosnő éppen a harcállomás hatalmas, kivetített holoképe alatti terminálokat bújták. A hologramon vörössel, sárgával és zölddel jelezték a különböző átalakítási opciókat, amitől az egész úgy festett, mint egy feldarabolásra szánt yoba-gyümölcs.
- Uraim, na szép - zsémbelt de Kailre asszony Sans köszöntését meghallva. - Tipikus... - Fáradjon be, tábornok úr - tárta szét vaskos ujjait Leth doktor. - Elnézést kérem még egyszer... - szabadkozott Sans. - Elhúzódott az ebédem. - És nekünk nem hozott semmit - remegtek meg a devaron nő szarvai, de Leth doktor elékacsázott, mielőtt tovább eszkalálódik a helyzet és magyarázni kezdett Sansnak. - Tábornok, kidolgoztunk néhány alternatívát az átalakításokra, a jóváhagyására van szükségünk, mivel mindegyik igen jelentős... munkaszervezési hatásokkal jár.
- Mi a probléma? - lépett közelebb Sans a hologramhoz, mire de Kailre asszony zsémbes mormogás közepette visszatért a terminálhoz, és lekapcsolta a zöld és sárga huzalozást a tervrajzon, csak az eredeti vöröset fenthagyva. - Ahogy már az ülésen elmondtam, az a probléma, hogy a Főkormányzó terve teljességgel értelmetlen. Nézze csak, lényegében érintetlenül hagyja a főreaktort amellett, hogy kivezeti a szuperlézer fő csatornáját és rakétasilókkal helyettesíti. A reaktor így többletteljesítményt fog leadni, gyakorlatilag folyamatosan túl lesz melegedve, amit nem tudunk kompenzálni. Pontosabban a főkormányzó szerint tudnunk kellene, méghozzá a mellék-elvezetőkön - de Kailre lenyomott egy gombot, ami kiemelte a halvány, vöröses-szürke, cserére kijelölt fő elvezető melletti koncentrikusan haladó kisebb csatornákat, amelyek normál esetben a stabilizáló sugarakat adták volna a fókuszáló tányér peremén. - De szerintem ez értelmetlen. Nem csak, hogy meg kell erősíteni a másodlagos elvezetőket is, hogy elbírják a plusz energiát, de akkor is folyamatosan kibocsátó üzemmódban kellene dolgozniuk. Márpedig fel nem foghatom, hová akar napi rendszerességgel lövöldözni a Főkormányzó ezzel a harcbázissal, ráadásul a módosított energiajellemzők mellett a sugár, amit kibocsát, maximum arra lesz jó, hogy fekete lyukat generáljunk...
- És itt továbbra sem értünk egyet a tanácsos asszonnyal - szólt közbe Leth. - Szerintem ugyanis megfelelő polarizálással létrehozhatóak olyan deflektáló sugarak, amelyek elvezethetik a megfelelő energiát... de a felhasználásával kapcsolatban én is bizonytalan vagyok - Leth felhozott a saját képernyőjén egy rakás statisztikát. - Hacsak nem akar a Főkormányzó csillagokat, pulzárokat, vagy kvazárokat besugarazni napi rendszerességgel, ennek nincs sok értelme.
- És a másik két terv? - kérdezte Sans. - A sárga és a zöld? - Mivel nem értünk egyet az eredeti vörös terv megvalósíthatóságával kapcsolatban, készítettünk két szemléltető alternatívát - magyarázta Leth. - Kailre asszony? - A sárga terv inkább csak illusztratív - magyarázta de Kailre és lenyomott egy újabb billentyűt, mire hatalmas, vaskos sárga csövek jelentek meg szerte-szanaszét a bázison. - Hát ez így úgy néz ki, mint egy kilyuggatott, túlbányászott aszteroida - sóhajtott fel Sans. - Ennek biztosan be fog omlani a fele. - Ennyi és ekkora hőkivezetők kellenének, ha megtartjuk a főreaktort és kiventilláljuk a felesleges többletenergiát - magyarázta a devaron asszonyság. - Szerintem is pocsékolás, ez egy biztonsági megoldás lenne. Gyakorlatilag úgy nézne ki az egész állomás, mint a valaha volt Centerpoint állomás a Korélián, azzal a különbséggel, hogy gömbölyű lenne, és nem biztos, hogy a statikus graviton-sugarat meg tudnánk csinálni a mellék-emitterekkel. - De megoldható lenne? - kérdezte Sans. - Meg, ha a szuperlézer főaknáját nem pakoljuk tele rakétasilókkal - magyarázta de Kailre. - De akkor gyakorlatilag olyasmit kapnánk, mint a Köztársaság Fort Depallo erődje. Tudnánk pl. hipertéri kinetikus sugarakat generálni, de akkor is úgy nézne ki a harcállomás, mint egy ishori sajt. Arról nem is beszélve, hogy strukturálisan rendkívül sebezhető lenne. Ha ilyesmit akartunk volna, jobb lett volna aszteroidába építkezni, mint a Köztársaság, mint fémstruktúrát építeni a semmiből. Tovább tart és többe kerül megcsinálni a harcállomás alapjain, mint a Főkormányzó terve.
- Nem vagyok benne biztos, hogy ezt várná tőlünk a Főkormányzó - rázta a fejét Sans, majd Lethre pillantott. - És a zöld terv? - Az szerénységemé - düllesztette ki jelentős pocakját a klón tudós, avagy tudósklón, majd aktivált egy másik billentyűkombinációt, mire a sárga háló eltűnt, és hatalmas, doboz alakú zöld terem jelentek meg állomás-szerte, egymástól elzárt csarnokok, amelyek csak az egyenlítő magasságában kapcsolódtak két gigantikus nyílással az állomás külsejéhez. - Ezek mik, olvasztók és finomítók? - kérdezte Sans. - Mintha visszatérnénk a Halálcsillag eredeti geonosisi terveihez, a bányaállomáshoz.
- Olyasmi, részben legalábbis - magyarázta Leth doktor. - Csak az egyik terem az, tábornok, a többi lényegében hadiüzem és szerelőcsarnok. A legénységi terek és a szuperlézer kiszolgálását biztosító emitterek rovására gyakorlatilag úgy alakítanánk át a harcállomást, mint ahogy a bolygópusztítók működnek. A reaktor fennmaradó többletenergiáját arra használnák, hogy fedélzeti üzemekben dolgozzuk fel a környező aszteroidaövezetek nyersanyagát és új fegyvereket állítsunk elő a harcállomás működésének támogatására. Gondoljon bele, a mostani tervben is vannak kísérővadászok utánpótlására kijelölt gyártósorok, de ezekkel a módosításokkal nem csak, hogy meg tudnánk hagyni a hipertéri silókat, amiket a Főkormányzó kér, de gyakorlatilag a harcbázis saját magának tudná legyártani az új rakétákat, sőt, akár cirkálókat, kisebb csillagrombolókat is. Gyakorlatilag saját kísérőflottát tudna fenntartani. Csak az Egyenlítő mentén lenne szükség egy bevezető és egy kivezető járatra, az egyiken bejön a nyersanyag, a másikon távozik a két csatacirkáló. - És hol ebben a "de"? - kérdezte Sans. - A strukturális megerősítést több helyen kellene elvégezni az új csarnokok miatt - magyarázta Leth. - Ráadásul a Főkormányzó által kért specifikációk nem mindegyike lenne elvégezhető a mellék-emittereken. A kért speciális sugarak nem mindegyikét tudnánk legenerálni, gyakorlatilag az aszteroidák szeletelésére alkalmas precíziós irányzott lézerünk maradna csak. Ezen kívül ennek a variánsnak a legnagyobb az anyag-és időigénye, még Kailre asszonyénál is nagyobb. Viszont a legbiztonságosabb.
- És most azt várják, döntsek? - kérdezte Sans. - Nos, ön felel a erőforrásokért és az ütemtervért, szóval igen - biccentett Kailre asszony. - A főkormányzó számunkra értelmezhetetlen, eredeti terve, vagy Leth doktor szuper drága, de hosszú távon biztonságos és önellátó űrállomást eredményező biztonsági megoldása, vagy az én középutam, de azt igazából még én sem ajánlom jó szívvel... - Mit gondol? - kérdezte Leth is.
Mielőtt Sans válaszolhatott volna, megszólalt a komja. - Csak röviden, épp fontos ügyben kell döntenem - szólt bele türelmetlenül Sans. Mint kiderült, Dreyfus volt az. - Elnézést a zavarásért - jelentkezett be a kormányzó. - Csak annyit akartam, hogy rendeződött a dolog Martezzal. Folytathatjuk az óvóhelyek építését és a legénység rotációját is. A főkonstruktőrök ott vannak? - Igen - biccentett Sans. - Javaslom, mindannyian jelöljék ki a kulcsfontosságú erőforrásaikat a nem fogoly és nem kényszermunkás specialisták között, akiket szükség esetén a bázis fedélzetén tartunk, vagy kapnak óvóhely hozzáférést az Ausmannon - magyarázta Dreyfus. - Hamarosan jelentkezem a részletekkel. - Hát, ez gondolom jó hír - vonta meg vaskos vállait Leth, majd ismét Sansra pillantott. - De mi legyen a terv variánsokkal, tábornok? Melyiket választja? A vörös eredetit, de Kailre sárga tervét, vagy az én zöld tervemet?
...
Villya féloldalasan pillantott Brabhamra, és leküzdötte, hogy bármiféle meglepetés kiüljön az arcára. Nem gondolta volna, hogy ez az alak is velük van, különösen azután, hogy eredetileg nem a hangár foglyoknak fenntartott részén, hanem a birodalmiak által használt szekcióban ácsingózott, amikor megérkeztek, onnan bámulta őket, erre jól emlékezett. Másrészt... Ely is megmondta, hogy más ügynökök is lehetnek az állomáson, akikről nem tudnak... és végtére is azért is fixírozhatta őket, mert a bajtársait kereste, nemde? Mennyivel könnyebb lenne, futott át az ifjú twi'lek jedi lovag agyán, ha használhatná az Erőt. Akkor elég lenne kinyúlnia golyófej elméjébe, és egy pillanat alatt megállapíthatná, hogy hazudik-e. De tudta, rögtön beriasztanának rá a klónok speckó érzékelői, és lebukna... a mimika olvasása sem lehetett ezúttal a segítségére, mert a sisak a humanoid egész arcát takarta, ahogyan a hangszín sem, mert golyófej valamiféle szintetikus beszédszimulátort használt.
Ezért ne sabacc-ozz gankokkal és gandokkal, jegyezte meg magában népe egyik ősi mondását felidézve Villya, majd jobb híján úgy döntött, a vostroyai ügynökök egyik bevett sztenderd biztonsági kérdésével próbálkozik, amire csak a beszervezettek tudták a választ.
- Hát, én nem tudok erről semmit - válaszolt végül ártatlan arckifejezést vágva Villya Brabhamnek. - Ezt az elvtárs dolgot sem nagyon értem ám, én csak egy eltévedt twi'lek munkás vagyok, akit össszepakoltak a birodalmiak nem messze az Anoat-szektortól... az elvtársakról is csak annyit tudok... hogy is volt az a mondóka? "Kirov elvtárs Vostroya ura, Kirov elvtárs kedvence a tea" Te is így ismered, nem? - pillantott várakozóan Brabhamre Villya, remélve, hogy helyes választ ad rá Golyófej, máskülönben mindketten bajban lesznek.
...
Odalent az ausmanni munkatáborban Arapad az esti műszak után végre felkelthette az addigra igencsak fáradt Ely-t, és a helyi milicista őröket néhány üveg kesselivel megvesztegetve átszökhettek a szomszéd munkaterületre, a szemétfeldolgozóba... nem mintha sokan akartak volna pont ide, a bolygó legbüdösebb szökni, így errefelé némiképp elnézőek voltak a reguláris hadsereg által küldött biztonságiak... ha valaki a hulladékégető kemencék mellett óhajtott seftelni és némi extra munkát végezni, ám legyen.
A félgivin döbbenten meredt a kemencék mellett sürgölődő alakokra... soklábú, csáprágós, a humánoknál is magasabb rovarokra és mellettük azokra a pikkelyes, karmos hüllőkre, amelyekből kék, vörös és zöld színűek is dolgoztak a kemencénél. - Nahát, azt hittem, ezek halálos ellenségei egymásnak - álmélkodott Ely keshiri társának. - Meg azt is, hogy a Birodalom régi kiirtotta mindkét fajt. Ssi-ruk és Killik-ek? Tényleg? - A Killik Fészkek Frontista Uniójának és a Ssi-ru - P'weck Felszabadult Testvériségnek az ügynökei - magyarázta Arapad lelkesen és főképp halkan, nehogy a szemétégető körül posztoló fegyveres őrök egyike meghallja. - A frontizmus érdekében felülemelkedtek ősi ellentéteiken. - Ez nagyszerű, de azon kívül, hogy segíthetnek elrejteni néhány hullát, ha majd lesznek... - pillantott Ely kétkedve a most is nagy teljesítményen üzemelő kemencék felé -, nem sokat érünk velünk, ha ugyanígy a blokád innenső oldalán vannak idelent, mint mi. - Ellenkezőleg - suttogta átszellemülten Arapad. - Emlékszik a nagy aszteroidaövre, a rendszer szélén, amikor behozták magukat? - Persze, onnan nyerik a nyersanyag nagy részét a finomítók - biccentett Ely. - Van ott egy Killik-aszteroidahajó, telepakolva a rovarok tűvadászaival és a Ssi-ruk menekült flottájának néhány hajójával - magyarázta a keshiri lelkesen. - Nem bocsát ki semmit, olyan mint egy átlagos aszteroida mélyen az övezetben... de bármikor aktiválható. Még a harcállomás építésének legelején hoztuk be, amikor egész nap ki-be járkáltak az anyagokat és berendezéseket szállító konvojok és folyamatosan robbantottak az aszteroidaövben, hogy kinyerjék a legmagasabb érctartalmú kőzeteket. Van egy alvó flottánk a rendszerben, Ely elvtárs! - Oh... - esett le a félgivin csontos álla. - Az már más. Akkor jöjjön, ismertessen össze a Killik és Ssi-ru elvtársakkal, Arapad elvtárs...
|
|
|
Ausmann
Sept 13, 2021 19:16:56 GMT 1
Post by nightmares on Sept 13, 2021 19:16:56 GMT 1
Carl a hangárban volt. Egy nagyobb komp mellett állt, amit a halálosztagosok egyféle mozgó bázisnak használnak. A hajó tartalmazza a szállásaikat, a felszereléseiket, illetve néhány fontosabb termet. A halálosztagosok kommunikációs terme is ezen a kompon volt, Carl ide akart főként eljutni, mivel többek között itt figyelik meg a Brabham egység által közvetített hangfelvételeket. Carl még emlékezett, amikor először látta őt akcióban, még amikor az akadémiára látogatott el pár standard évvel korábban. Megmaradt az emlékeiben a teljesítménye, amit az egyik gyakorlaton nyújtott. Már akkor tudta, hogy az a fiatal, szőke, rövid szakállal rendelkező kadét hasznos lehet majd a Halálosztag számára, de nem gondolta volna, hogy ilyen hamar együtt fognak dolgozni, ráadásul úgy, hogy Brabhamből speciális egység lett.
Ahogy Carl fellépett volna a kompra, megszólalt a sisakjába épített kommunikátora. Újra Brabham volt az. -Itt Carl parancsnok. -mondta, miután megnyomott egy gombot a sisakján. -Brabham, örülök, hogy ilyen jól haladsz, de két percenként jelenteni enyhe túlzás. -Parancsnok! -hangzott az adás másik oldaláról. -Szerintem ez a munkás tesztel engem. Vostroyai jelmondatokra van szükségem sürgősen! -Rajta vagyok!
Carl besietett a komp kommunikációs termébe, ahol néhány technikus, akik folyamatosan megfigyelés alatt tartják a szituációt, már az adatbázisban keresgéltek. Közben rászólt néhány másikra, hogy hangosítsák ki az adást. -Bedöglenek a műszereid, vagy ennyire nem bírod az oxigént, golyófej? -kérdezte egy női hang, Brabham zúgására reagálva. Eközben egy technikus kimásolt az adattáblájára néhány ismert Vostroyai jelmondatot és a lehetséges válaszokat rájuk, majd megnyomott egy gombot és elkezdte sorolni Brabham számára.
...
Sans egy kis ideig némán állt, a lehetőségeken gondolkodva. A zöld terv tűnt számára a legjobb megoldásnak, viszont azt is figyelembe vette, hogy a Főkormányzó okkal hozta meg ezeket a döntéseket. Végül úgy gondolta, hogy azzal semmit nem ér el, ha az időt húzza fölöslegesen, előbb-utóbb úgy is döntenie kell. -Véleményem szerint a zöld terv variáns megfelelő lesz. -mondta végül.
|
|
|
Ausmann
Sept 15, 2021 19:49:15 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 15, 2021 19:49:15 GMT 1
- Skzhzt - mondta némi hezitálás utána Brabham, mire Villya tanácstalanul ingatni kezdte a lekkuit. - Hahó - kocogtatta meg halkan a gömbölyded sisakot, hogy a terem végében posztoló felügyelőnek ne tűnjön fel. - Elmentek otthonról, Golyófej? Nem ismered a mondókát? - A... a kávé... - nyögte végül Brabham, aki egyszerre valószínűleg túl sok variáns kapott Carléktól a csatornáin, és nehezére eshetett kiválasztani a megfelelő. - He? - pillantott rá Villya és hátrébb húzódott. - Skzzzzzzzbrztttt - mondta gyorsan Brabham, kihasználva a modulátorai adta plusz hangsávokat, miközben maga is rájött, hogy ez valószínűleg nem volt jó megoldás, még csak nem is rímelt. Gyorsan kiválasztott egy másik variánst. - A vodka. Kirov elvtárs kedvence a vodka. Így szól a mondóka, nem?
Villya megcsóválta a fejét, és egy pillanatra hátradőlt, majd mikor Brabham már arra gondolt volna, hogy hát, ezt elszúrta, előrelendült és barátságosan megdörzsölte a fekete sisak tetejét. - Fura egy elvtárs vagy te, elvtárs. Még a jelszavakkal is gondod van. Hol a jó életbe képeztek ki? - Yag'dhul... - nyögte Brabham. - A... - biccentett Villya. - De nem vagy givin, ugye? - Nem, dehogy... az... implantjaim - próbált improvizálni valamit Brabham, a sisakját fogva. - Segítenek... hogy felerősítsem a szellemi képességeim. Mint a givineknek. - Aha, golyófejű műgivin elvtárs vagy, akit korrepetálni kellett matekból, értem - kuncogott Villya, majd villámgyorsan közelebb csúszott Brabhamhoz, aki még a sokberendezéses sisakon át is érezte az izgatott twi'lek lány bódító hormonjainak illatát. - Na, ki vele, mit tudtál meg eddig?
Carl a saját vonalán hallgatta a beszélgetést, de ekkor egy külső vonalon keresték. Pár pillanatig még sziszegő sustorgás közepette tárgyalt az egyik osztagosával, majd felkapta a felszerelését és kirohant a siklóból, át a szomszédos főtiszti hangárba, ahol már közeledett egy TIE-Defenderektől kísért parancsnoki sikló...
...
- Értem, és köszönöm a bizalmat - terült szét széles mosoly Leth doktor még szélesebb arcán, amikor meghallotta melyik opciót választotta Sans. - Máris hozzálátunk a részletes tervek kidolgozásához, tábornok.
Sans már éppen megkérdezte volna, hogy mégis pontosan mennyivel fog ez többe kerülni, amikor az űrbázis körüli forgalmat irányító központból keresték. - Tábornok, sürgős vendége van. A főtiszti hangárban. - Mégis, kicsoda? - bámult a komjára Sans. - Grev'nario admirális visszatért, uram. - Különös, azt hittem, Dreyfus és Zavrik szóltak neki, hogy maradjon, ahol van - hümmögött Sans, majd kimentette magát Leth doktornál és Kailre tanácsosnál és fogott egy turboliftet, ami a főtiszti hangárba vitte.
Carl már ott posztolt a sikló mellett, melynek rámpáján ekkor jelent meg a sötétszürke egyenruhás chiss, aki egy fiatal, vöröses hajú lányt vezetett. - Na tessék, újabb hívatlan vendég - csóválta a fejét Sans és eléjük sietett. - Admirális, azt hittem, nem tért vissza hozzánk... - Nos, kaptam egy üzenetet Dreyfustól, miután Kessler ezredest kikísértem a Deus rendszerig, hogy visszatérhessen a Ramakazra - magyarázta a chiss. - Először azt kérte, ne térjek vissza, mert gond van az Első Renddel. De mire összevontam egy csillagromboló hadosztályt, küldött egy másikat is, hogy megoldódott... szokatlan ügy. - Majd elmagyarázom - vonta meg a vállát Sans, majd a lányra pillantott. - A hölgy kicsoda?
- Öhm, igen... - állt egyik lábáról a másikra Grev'nario. - Rendkívül furcsa ügy... a Deuson találkozót kért tőlem egy Tiebolt, akarom mondani Tiebolt ezredes. Ő kísérte, és meghagyta, hogy hozzam ide. - De mégis miért? - pillantott az izgatottan mosolygó lányra Sans, miközben feltűnt neki, hogy nem is rá mosolyog, hanem a mögötte posztoló Carl rohampuskáját stíröli, vagy a páncélját, vagy ki tudja. - Nos, izé, khm - krákogta Grev'nario. - Azt mondja, hogy ő a maga lánya, tábornok. Sansa-nak hívják.
|
|
|
Ausmann
Sept 16, 2021 12:07:27 GMT 1
Post by nightmares on Sept 16, 2021 12:07:27 GMT 1
-Ez valami félreértés lehet. -mondta Sans egy rövid csend után. Erre egyáltalán nem számított. Nem tudott róla, hogy van gyereke, bár azelőtt nem is nagyon érdekelte. Reménykedett benne, hogy Tiebolt emberei félrenéztek valamit az adatbázisban. -Én erről nem tudok többet mondani, azt hiszem a részleteket az ezredessel kell megbeszélnie, tábornok. -felelte Grev'nario.
A tábornok értetlenül állt, ahogyan az admirális biccentett, és továbbállt. Sansa továbbra is Carlt bámulta. Sans ránézett a lányra, nagyon emlékeztette valakire, nagyon régről. Erősebben próbált gondolkodni, aztán eszébe jutott egy küldetés, ami során egy havas bolygóra küldték közel két évtizede valami régi lázadó bázis romjait felkutatni...
-Tábornok? -Carl hangja hallatán Sans visszazökkent a valóságba, és feltűnt neki hogy már egy ideje némán állnak. -Carl, beszélnem kell Tiebolttal. Amilyen hamar csak lehet. -válaszolta Sans, továbbra is próbált koncentrálni, de azért remélte, hogy ez csak egy rossz álom. -Értesítem az ezredest, uram! -bólintott Carl. -A újdonsült vendégünknek szerzek egy szobát. Sans bólintott, és nézte ahogyan néhány halálosztagos elkíséri Sansát. Még mindig nem akarta elhinni a történteket. -Tábornok! -lépett oda egy Halálosztagos, miután Sans már öt perce ott állt a gondolataiba merülve. -Tiebolt ezredes keresi önt, kérem jöjjön a holo-vetítőhöz a kommunikációs terembe.
...
-Azért küldtek ide, mert tudomásukra jutott, hogy valami épül itt. -kezdte a meséjét Brabham. -Nos, azt hiszem mindketten tudjuk már hogy mi az... Villya bólintott. -És van már terved, hogy hogy jutunk ki innen? -kérdezte a twi'lek. -Nagyjából... ugyanis sikerült megszereznem egy fekete páncélos azonosítókártyáját. -Brabham előhúzta a sajátját. -Valamilyen speciális egységtől loptam, tehát szükség esetén esetleg ki is adhatnám magam halálosztagosnak, feltéve persze ha az itteniek nem ismerik a speciális egységek páncélját. -Nem hiszem, hogy elhinné bárki is, hogy halálosztagos vagy. -felelte Villya. Brabham ennek örült, ezek szerint a twi'lek még csak nem is sejti, hogy kém. -Lehetséges... Nos, mik a te terveid, elvtárs?-kérdezte, miközben látott két halálosztagos elsétálni mellettük, akik egymással beszéltek.
-...és a chiss azt mondta neki, hogy az a tábornok lánya. -mondta a mellettük elhaladó halálosztagosok egyike a társának. Brabham a biztonság kedvéért megkérdezte volna Carlt, hogy mi történt odakint, de mielőtt megtehette volna, már jött is az utasítás az irányítástól, hogy most a küldetésére koncentráljon.
|
|
|
Ausmann
Sept 16, 2021 20:56:01 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 16, 2021 20:56:01 GMT 1
- Rá kellene jönnünk, milyen készültségű az állomás - jelentette ki némi gondolkodás után Villya. - Az előző társam lenne a kódtörő, akit levittek a felszínre, de őrá most nem várhatunk. Holnap a reaktorteremben fognak minket dolgoztatni. Jó lenne megszerezni valamiféle terveket, ami alapján tudhatjuk, hogy harckész-e már az űrállomás - magyarázta Brabhamnek. - Á értem, szóval... ellopjuk a terveket... milyen eredeti - hümmögött a Halálosztagos ügynök. - Nem érted, elvtárs - rázogatta lekkuit egyet nem értő módon Villya. - Tudjuk, hogy valamiféle átalakítást terveznek. Ha rájövünk, micsodát, meddig tart, és mit kapcsolnak ki, akkor tudni fogjuk, meddig marad itt az űrállomás, és mennyire sebezhető. Nem elég hírt vinni az elvtársaknak arról, hogy egy Halálcsillag épül itt, a részleteket is tudniuk kell. - Ez logikus... - értett egyet Brabham, kíváncsi volt, mire fog kilyukadni a kiscsaj. - A kódok, amiket meglovasítottál - boxolta vállon Villya a férfit. - Amik kivihetnek minket innen... bejuttathatnak azokba a lezárt szobákba is, ahol a tervekhez hozzáférhetünk? - Most mondtad, hogy nincs kódtörőd... - ingatta a fejét Brabham. - Te nem tudod megcsinálni? - kérdezte Villya.
...
Ahogy Sans fellépett a dobogóra a kommunikációs teremben, egy ideig csak kékes villódzás jelezte, hogy többszörösen titkosított, távolsági hívás érkezik. Végül megjelent a dobogó vételi oldalán egy Tiebolt. - Tábornok. - Ezredes, azt hiszem, félreértés történt. - Sajnálom, nem volt időm minden részletet elmagyarázni Grev'nario admirálisnak - vágott közbe türelmetlenül a tejfelszőke cosrai klón hírszerző tiszt. - Elég sietős volt neki. Minden rendben van maguknál? - Adódott egy félreértés az Első Renddel - magyarázta Sans. - De már megoldódott. - Hmmm... értem - hümmögött Tiebolt. - Érdeklődéssel fogjuk olvasni az erről szóló jelentésüket, tábornok. Ahogyan a Főkormányzó átalakítási terveire vonatkozó szakvéleményüket is. - Természetesen - biccentett Sans, bár rendfokozatban Tiebolt felett állt, mindenki tudta, hogy a cosrai klónok Folett főadmirális legközelebbi bizalmasai. Tiebolt szava olyan volt, mintha egyenesen a Főadmirálistól jött volna utasítás. Nem véletlen volt annyi Tiebolt az EGB-ben, Folett szemei és fülei voltak. Olykor pedig a szájai is.
- Ami a lányt illeti... - köszörülte meg a torkát Sans. - Igen, elnézést - biccentett Tiebolt, és lehalkította a hangját. - Fokozott óvatosságra kérem vele kapcsolatban, tábornok... hivatalosan köztársasági menekült... az egyik ellenzéki párt szóvivője volt, a magukat Demokratikus Koalíciónak nevező Lázadó tömörülés tagja. - Hát, ilyet is rég láttam - hümmögött Sans. - Mióta menekülnek szélsőséges feministák a Birodalomba? És éppen hozzám? - Sansa D'acy a DNS-szekvensteszt alapján tényleg az Ön lánya, tábornok - vonta össze a szemöldökét Tiebolt. - Az anyja egy leszerelt köztársasági technikus, aki később politikai pályára lépett, Larma D'acy. Erről nincs mondanivalója? - Hát... - vakarta meg a tarkóját Sans... - Ez egy régi történet. Tudja, amikor húsz éve kezdő generátortechnikus voltam még a Maradványban, akkoriban sokszor kaptunk közös elhelyezést a Lázadókkal... végtére is egy oldalon álltunk a Yuuzhan Vong elleni háborúban. - Ne aggódjon, nem vádoljuk semmivel - engedett meg egy lekezelő mosolyt Tiebolt. A hozzá hasonló klónok mindig is lenézendőnek és szánalmasnak tartották a hagyományos humán reprodukciót és az abból eredő bonyodalmakat. - Tudjuk, hogy nem tartották a kapcsolatot. D'acy kisasszony édesanyja Kathylin Holdo szenátor protokollfőnöke volt. Sajnálattal kell közölnöm, hogy a Főinkvizítor mimbani akciójának köztársasági áldozatai között volt, a Szenátorral egyetembem. Megerősítették. - Oh... - hümmögött Sans. - Hát, legalább nem tartozom akkor tartásdíjjal... gondolom. De miért szökött hozzánk a lány?
- Cortez flottaadmirális, a Maradvány ideiglenes kormányzójának a lánya, Ocassia is a Köztársaság ellenzékében politizál - magyarázta Tiebolt. - Amikor Holdo lepaktált a Renegáttal, Sordissal a Mimbanon, Ocassia felvette a kapcsolatot az apjával. Azt kell mondjam, elég öntörvényű kis hölgy... valamiféle Daala-utánzatnak képzeli magát, és hajlandó közvetíteni olyan elvbarátai és köztünk, akiket a Renegát-ügy miatt letartóztatással fenyeget a köztársasági kormány. Átszöknek hozzánk, remélve, hogy a Birodalomban még mindig nagyobb karrierjük lehet nőként is. Persze mi hitegetjük azzal, hogy betartjuk Daala nemi kvótáit, és minden második parancsnok és moff nő, meg ilyesmi. A saját céljainkra használjuk őket, például a rajtuk keresztül létesített információs hálózaton szivárgunk be a Köztársasági Flotta alacsonyabb rendű logisztikai és hadtáp egységeibe. Ez pedig később kulcsfontosságú lesz. - Hát, nem tudom, előrébb lennénk-e vele, vagy hátrébb, mármint a nőkkel - jutott eszébe Sansnak, hogy az itteni parancsnokok közül éppen a nőkkel, jelesül Martezzel és de Kailrével szokott lenni a legtöbb gondja. - De van egy "de", igaz? Különben nem hozták volna ide Sansát. Kapott volna egy lakást a Fondoron, vagy a Cosrán, én meg maximum egy holoüzenetet. Veszélyben van?
- Igen, van egy "de" - biccentett Tiebolt. - Alapos a gyanúnk, hogy Sansa kisasszony amellett, hogy politikai dezertőr, valójában az Új Ellenállás kémje. Új-Alderaan ügynöke, ha úgy tetszik. - Nagyszerű, ők kevertek bajt Calimon is - sóhajtott fel Sans. - Újabb terroristák... nem elég a sok frontista... - Hogyan? - kérdezte Tiebolt. - Azt hittem, Martez jelentett magának a frontista beszivárgásról - pillantott a cosraira laposan Sans, mire Tiebolt megrázta a fejét. - Nein. - És ő sem tud erről a lányról? - sóhajtott fel Sans. Ebből megint balhé lesz, gondolta. - Nem avattuk be az Első Rendet, ez a Flotta Hírszerzés és a Birodalmi Biztonsági Hivatal akciója - magyarázta Tiebolt. - Majd küldök egy egysoros üzenetet Martez igazgató asszonynak.
- És mit akar az Ellenállás? - kérdezte Sans. - Nem szerezhetnek tudomást a bázisról. - Nos, éppenséggel az Ellenállást szeretnénk csapdába csalni - magyarázta Tiebolt. - Nem hülyék - rázta a fejét Sans. - Ki fogják szivárogtatni a Köztársaságnak és Vostroyának, és akkor egész flották jönnek ide, nem néhány keresztszárnyú Lázadó vadász. - Nos, mi úgy véljük, hogy Sotanaxxal ellentétben itt most nem várható együttműködés köztük - magyarázta Tiebolt. - Tudja, tábornok, az Új Ellenállás új-alderaani vezetői fejükbe vették, hogy nekik márpedig bolygó-, vagy naprobbantó fegyver kell. Az előző kísérletükbe belekavartak a jedik és elszalasztottak egy feketepiaci vostroyai robbanófejet. Azt reméljük, ha Sansán keresztül elhíreszteljük nekik az átépítési terveket, akkor először megpróbálják majd ellopni innen a hipertéri rakétákat, vagy csak a robbanófejeiket. Talán még jobb lenne azt híresztelni, hogy a vostroyaiak Cár-bombájához hasonlóval kísérletezünk itt. Aztán rájuk zárjuk a csapdát és elégtételt veszünk rajtuk Calimért. - Á értem, csaljuk oda a Lázadókat egy félkész Halálcsillaghoz, aztán ejtsük őket csapdába... khm... - vakarta meg a tarkóját Sans. - Csak én emlékszem úgy, hogy ez egyszer már nem jött be, és a végén megsemmisült egy Halálcsillag? Sőt, tulajdonképp kettő. - Azért mi is szofisztikáltabbak vagyunk - rázta a fejét Tiebolt. - Álcázott hajókkal, tiltógenerátoros egységekkel, aknákkal, rakétahordozó rombolókkal készülünk. - De ha a vostroyaiak ügynökei is megneszelik, amit Sansa kiszivárogtat, vagy a Köztársaság, akkor nem kommandósok és néhány tucat vadászgép érkezik majd, hanem egész flották, vagy rosszabb... - ellenkezett Sans. - Ránk robbanthatják a rendszert mindenestül. Ekkora kockázatnak kitenni a bázist... a Főkormányzó... - A Főkormányzó az átépítési tervekért felelős - rázta a fejét Tiebolt. - Ezzel felesleges őt terhelni. A parancs közvetlenül Folett Főadmirálistól származik. El akarja pusztítani az új-alderaaniakat. - Értem... - sóhajtott fel Sans. - Tehát úgy kell hagynom, hogy Sansa ellophasson valamit és értesíthesse a barátait, hogy közben a frontista kémek nem tudják meg. - Genau - biccentett Tiebolt. - Pontosan. - És utána mi lesz a lánnyal? - kérdezte Sans. - Kivégzik? - Ez már magán múlik, tábornok - hunyorított Tiebolt. - Állítsa át a mi oldalunkra, ha tudja. Győzze meg, hogy árulja el az új-alderaani sleppjét, és amnesztiát kaphat. Van kérdése, Sans tábornok?
...
Carl a Sansát kísérő halálosztagosokat vezette. Valahogy furcsa érzése volt az egésszel kapcsolatban. Végül megérkeztek egy főtiszti körlethez, ami nem volt kiutalva senkinek. - Most bezárnak a börtönblokkba? - kérdezte a lány. - Skszzzt - Carl egy ideig a társaival kommunikált. - Robotokat is felvesznek rohamosztagosnak? - sandított rá Sansa. - Erre - aktiválta Carl az ajtó biztonsági mechanizmusát, és bekísérte a lányt. - Lakájos... - nézett körbe Sansa. Carl csak megállt az ajtóban, és nem szólt semmit. - Látom, nincs kedve beszélgetni... - pillantott a fekete páncélosra a lány. - Skzvzt. Rdzvzt - próbált más csatornákra hangolódni Carl, remélve, hogy mihamarabb kihívják innen. - Legalább annyit mondjon meg, milyen ember az apám - pillantott a halálosztagosra a lány egy könnycseppel a szeme sarkában. - Alig ismerem... el sem tudja képzelni, mekkora kockázatot vállaltam azzal, hogy idejöttem, hogy lássam végre.
|
|
|
Ausmann
Sept 17, 2021 12:56:34 GMT 1
Post by nightmares on Sept 17, 2021 12:56:34 GMT 1
-Minden világos, ezredes! -felelte Sans, majd elhagyta a termet.
Visszament az irodájába jelentést írni a beszivárgókról, közben szólt az iroda előtt álló halálosztagosnak, hogy hívja oda Carlt. Szüksége volt rá, hogy Sansa kezére juttassák a terveket. Egyelőre nem tudta, hogy hogyan tudná meggyőzni őt, hogy álljon az ő oldalukra, Frant is csak egy rövid ideig tudta átállítani, majd megint árulóvá vált. Tudta, hogy előbb-utóbb beszélnie kell a lányával, de ezt próbálta minél későbbre halasztani, vagy inkább Carl parancsnokra bízni az egészet.
...
Carl a kérdés hallatán egy kicsit gondolkodott, még senki nem kérte, hogy mondjon véleményt a tábornokról. -Nos, pár éve már együtt dolgozom a tábornokkal. -mondta. -Remek vezető, és jóban van a Tieboltokkal, ami elég nagy előnyt jelent neki. Mindig jó munkát végzett, ezért kapta meg a Halálosztagot néhány éve. -Ez kevésbé érdekel. -mondta Sansa. -Emberként milyen? Milyen a személyisége? Carl nehezen tudott válaszolni, nem szokott személyesebb véleményt alkotni a fölötte valóiról. -Nem szereti az árulókat... -felelte, nem jutott más eszébe abban a pillanatban. A parancsnok a sisakjához nyúlt, ahogyan megkapta az utasítást, hogy térjen vissza Sans irodájába, majd egy kis zúgás kíséretében visszafordult Sansához. -Ha szüksége van valamire, értesítse az őröket. Ha minden jól megy, találkozhat az apjával.
...
-Ha minden igaz, ez a kártya bejuttathat néhány fontosabb helyre is. -mondta Brabham. -Remek, minél hamarabb munkához kell látnunk. -sürgette Villya. -Azt javaslom várjuk meg az ebédszünetet, akkor szabadabban mozoghatunk. -javasolta a kém. Villya bólintott. Már nem volt sok hátra az ebédszünetig, bár még semmit nem dolgoztak.
Egy standard órával később minden munkás az ebédlőben volt, kivéve kettejüket. -Van ötleted, hogy hol találhatjuk meg, amit keresünk? -kérdezte a twi'lek. Brabham az ujjával a plafonra mutatott. -Egy emelettel felettünk van néhány fontosabb szoba, köztük a helyi tábornok irodája. Ott találhatunk valamit, habár van néhány őr. A tábornok valószínűleg nincs ott, be tudok jutni oda, ha eltereled az őrök figyelmét. Brabham pontosan tudta, hogy Sans az irodában lesz, és remélhetőleg Carl is, éppen ezért akart odamenni, hogy személyesen is egyezkedni tudjon kettejükkel, anélkül, hogy a twi'leknek feltűnne valami.
|
|