|
Post by Grodin Tierce on Nov 5, 2021 19:04:41 GMT 1
Egy adjutáns lépett be a terembe, megpróbálta visszafogni magát, hogy döbbent pillantást vessen a fogolyként is jól felismerhető Antilles szenátor-tábornokra, és Stromm kezébe nyomott egy adattáblát. - Repülőtábornok, az adattáblán az Antilles tábornok elfogásáért felelős csillagromboló - osztag jelentését látja - tette hozzá Tiebolt, majd a holokép Wedge felé fordult. - Tábornok úr, most pedig legyen olyan jó, és mondja el saját szavaival, hogyan fogták el. - Wedge Antilles, Zsivány kommandó, Köztársasági Populista Párt, születési hely Korélia - közölte Wedge faarccal. - Most komolyan ezzel fogunk szórakozni? - villogott irritáltan Tiebolt holoképe.
- Felőlem máris vihetnek az ügyeletes kínvallató droidhoz, de én magának csak annyit mondok, hogy Wedge Antilles, Zsivány kommandó, Köztársasági Populista Párt, ó, és majd elfelejtettem, Új Ellenállás. Születési hely Korélia. Azonosító 384-775-elfelejtettem. A szüleim Jagged Antilles és Zena Antilles. - Tényleg Jaggednek hívják Antilles tábornok apját? - képedt el Sans. - Mint Jagged Felt? - Persze, rokonok - biccentett Tiebolt holoképe. - Antilles tábornok az áruló Jagged Fel nagybátyja. - A családomat ne keverjék bele, a nevem Wedge Antilles, az azonosítóm... na jó, esetleg megmondom a kedvenc ételem... - sóhajtott fel Wedge. - Tábornok, ha így folytatja, még a végén tényleg az Első Rend vallatószobájában fogja végezni ehelyett az úriemberekhez méltó beszélgetés helyett - villogott idegesen Tiebolt. - Maga maximum úri klón, és amúgyis, miért nem jön ide, fél a szemembe nézni? Így mindenki magára vár, amíg betölt... - vágott vissza Wedge.
- Miért ilyen ellenséges, tábornok? - kérdezte kíváncsian Sans. - Megmondtam nekik, amikor elfogtak, hogy ne keverjék bele a családom - replikázott Wedge. - Sajnos, attól tartok, ez elkerülhetetlen - pillantott fel az adattáblából az eddig elmélyülten olvasó Stromm. - Itt azt írják, a maga lánya volt annak a vadászosztagnak a parancsnoka, amelyik el tudott menekülni, amikor magát elfogták - pillantott Wedgre-ra az öreg birodalmi pilóta. - Nocsak - jegyezte meg Sans. - A jelentés szerint a tábornok gépét a többi XJ-vel együtt vonósugárra vették a hajóink - magyarázta Stromm az adattáblát olvasva. - De aztán a tábornok protontorpedókat lőtt ki a vonósugáremitterek felé, az osztag többi tagja pedig ezzel párhuzamosan a tiltóhajók felé. A tiltóhajók átkapcsoltak elhárításra, és amíg a másodlagos tiltógenerátorok működésbe léptek a tartalékon, illetve átkonfiguráltuk a vonósugarakat, az egyik XJ mikrougrással meglógott. - Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi egy ilyen manőver hatása - szólt közbe Tiebolt. - Nos, ha azt csinálták, amire gondolok - gondolkozott Stromm. - Akkor a menekülő gépnek az inerciális kompenzátorokat ellenkező pólusúra kellett állítania az ugráshoz, egy pillanatig túlterhelnie a hiperhajtóművet, hogy ki tudjon szakadni a gravitációs résen... - Erről olvastam - szólt közbe Sans. - Állítólag Luke Skywalker is alkalmazta egyszer Thrawn főadmirális ellen. - Az ilyen manőver mellékhatása, hogy leég a gép hiperhajtóműve a legközelebbi rendszerben, de leggyakrabban egy fényéven belül. Általában - tette hozzá Stromm Wedge-re pillantva. - De nem tudom, a legújabb szériás köztársasági XJ-kben hány redundáns rendszer van, és mire képesek az asztromech szervízdroidjaik. Az is lehet, hogy egy gyors áthidalással rögtön tovább tudott indulni a megmenekült gép. - A többi gépet megsemmisítettük - tette hozzá Tiebolt. - Ellenállást tanúsítottak. Arra van szükségünk, hogy a tábornok megerősítse... a menekülő gép, ami odakint van, Syal Antilles parancsnoké-e, vagy sem. - Nem mondok maguknak semmit - makacskodott Wedge. - Ha nem erősíti meg, igazából azt mondja vele, hogy a lánya meghalt - szólt közbe Sans. - Ennek jobban örülne, tábornok? - Magának van lánya? - pillantott Sansra Wedge. - Ne is kérdezze, mostanában mindenki ezt kérdezi... - sóhajtott fel Sans.
- Elnézést, van egy lehetőség még - szólt közbe Tiebolt. - Mielőtt átadjuk Antilles tábornokot az Első Rendnek. Sans tábornok, szembesítse Antilles tábornokot a lányával, kérem. - De hát Antilles tábornok lánya szökésben lehet, nem tudom vele... - szólt közben Sans, aztán elgondolkodott. - Mármint az én lányommal. - Igen, elnézést, ha kétértelműen fogalmaztam - sóhajtott fel Tiebolt. - Sok itt a lány.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Nov 5, 2021 21:10:54 GMT 1
Carl belépett a harcállomás Első Rend számára kijelölt szárnyába. Sosem járt még itt, de a folyosók elrendezése elég egyértelmű volt az egész állomáson, így hamar odatalált, ahová hívatták. A váróteremben néhány hozzá hasonló fekete páncélos halálosztagos várakozott, bizonyára őket is behívták kihallgatásra. Carl a közelben álló tiszt sürgető intésére helyet foglalt az egyik székben, és igyekezett nem tudomást venni a Rafa Martez, igazgató sk. feliratú ajtó mögül kiszűrődő hangos szóváltásra, sem a két vörös páncélos védosztagosra, akik az ajtó két oldalán posztoltak.
Remélte, hogy ütéseket azért nem fog hallani.
Ha nem tudta volna, hol van, egy orvosi váróteremben érezhette volna magát. Kivéve persze a falakra rászáradt, régen lefolyt vérnyomokat és a duracél amúgy sima oldalán látható szenes lövedéknyomokat. Vagy a mellette ülő halálosztagos társai izzadságát.
Az ajtó kinyílt, és kilépett rajta egy fiatal osztagparancsnok. - CRL-2745, befelé! – követelte szigorúan. Carl nem tudta, miért őt várják előbb, amikor mások hamarább érkeztek. Bizonyára Martez kamerán látta, hogy ideért. Felállt, és a tiszt mellett elhaladva belépett az irodába. A szíve a torkában dobogott, pedig nem volt félős, sőt, tapasztalt, kiváló katona volt.
Remélte, hogy az Első Rend is így gondolja majd.
Martez igazgató éppen jegyzetelt valamit, amikor Carl leült az asztala elé készített székbe. Az öregasszony felpillantott, majd letette a fényceruzát, és sátor módjára egymásnak támasztotta kezeit. Carl most vette csak észre, hogy régimódi olvasószemüveget hord. - CRL-2745 – szólt a keselyűképű nő, és élénkszemű tekintetével vizslatni kezdte Carl arcát, aki engedelmesen a hóna alatt tartotta a sisakját. – Úgy hallottam, maga akkor is Sans tábornokkal szolgált, amikor ő még a Sotanaxi bányászüzemet vezette. Igaz ez? - Igen, igazgató. - Helyes. Maga tehát bizonyított, hősies példánya a Halálosztagnak.
Carl nem tudta, mit feleljen erre, úgyhogy csak megköszörülte a torkát. - És katonája Sans tábornoknak, aki akkor még parancsnoki rangban szolgált – tette hozzá Martez szenvtelenül, miközben állandóan Carl arcát fürkészte. - Így van, igazgató. - Azt is mondhatjuk, hogy önök ketten... barátok? Carl nyelt egyet. - Ezt én nem tudnám megmondani, igazgató. Én Sans tábornok testőrparancsnoka és osztagparancsnoka vagyok, a kapcsolatunk úgy hiszem, mindenekelőtt professzionális. Talán a tábornokot kéne erről kérdezni. - Ne aggódjon, tőle is megkérdezzük. - ...értem.
Martez az irataiba pillantott. - Maga őrizte a Sansa nevű Lázadót, igen? Sans tábornok parancsára. - Így van. - Úgy hallottam, tüzes egy fehérnép – Martez konspiratív arccal hozzátette: - Nehéz alak, nem így van? A többiek szerint nem egy halálosztagost próbált elcsábítani. - Az embereim ennek mindig ellenálltak – jelentette ki határozottan Carl. - Hát persze – mosolygott Martez negédesen. – Ahogy maga is, bizonyára. Ez a Sansa azonban Sans tábornok lánya. Vajon a tábornok úr is ugyanolyan érdektelennek bizonyult a saját lányával szemben? Hiszen érthető, ha fűzi hozzá valamiféle érzelmi kötelék. - Sans tábornok mindig professzionálisan viselkedett! Arra is hajlandó volt, hogy kivégezzük vagy feláldozzuk Sansa kisasszonyt, ha nem lesz tovább hasznos a számunkra.
- Vigyázzon, mit mond, katona – felelte Martez továbbra is negédesen. – Hiába védi a főnökét, maga és az egész hadtestje az én, pontosabban az Első Rend kötelékébe tartozik. Az én parancsom felülírja a Sans tábornokét. Amennyiben elhallgat valamit, vagy hazudik... azzal árulást követ el a Birodalom ellen. Emellett a válaszainak egyeznie kell a társai válaszaival. Úgyhogy kérem... gondolja át őket.
Carl hallgatott. - Mivel időszűkében vagyunk, nekem pedig még meg kell szerveznem egy másik kihallgatást, egyelőre lerövidítem ezt az interjút. Írásos jelentést kérek magától, amiben főként Sans és Sansa kapcsolatát, a lezajlott csata alatt történt eseményeket és a sotanaxi, illetve az azt követő eseménysorozatot kell behatóan érintenie. - Meglesz, igazgató. - Helyes. Mit gondol Dreyfus kormányzóról? - Dreyfusról, igazgató? Szerintem nagyon kompetens tiszt. - Na és Tiebolt ezredes? – csapott le Martez. - Tiebolt ezredes rendkívüli teljesítményt nyújtott, mint mindig. - Persze, hogy azt nyújtott, erre van kondícionálva... én azt kérdezem, hogy mi az ön véleménye róla. - Hát, mi legyen? Pozitív, természetesen. Nagyon kompetens ember. - Ha mindenki olyan kompetens lenne, mint ahogy állítja, akkor a csata el se keződött volna – komolyodott el Martez. – De maga egyelőre jelesre vizsgázott a felettesei iránti hűségből, CRL-2745, ha másból nem is... A jelentését holnap reggelre várom. Elmehet.
Carl felállt, tisztelgett – aztán rájött, hogy hiába, mert Martez ismét az irataiba temetkezett és fel se nézett rá -, majd távozott. Most jutott csak eszébe, hogy aki előtte volt bent, azt nem látta kijönni. De az irodában sem volt. Ráadásul odabent nem volt másik ajtó sem, hová tűnhetett az előző halálosztagos?
Nem mindegy, szidta magát gondolatban. Az a lényeg, hogy én épen kijöttem.
|
|
|
Post by nightmares on Nov 6, 2021 9:52:58 GMT 1
-Ha akarja, idehozhatom Sansát. -nézett a tábornok Tiebolt holoképe felé, majd újra Wedge-re nézett, és vissza Tieboltra. -Ön szerint a fogoly ismeri őt? -Lehetséges, tábornok. -felelte Tiebolt. -Rendben, lemegyek Sansáért. -biccentett Sans és elhagyta a termet.
Nem volt elragadtatva az ötlettől, hogy megint látnia kelljen a lányát, azok után, hogy legutóbb megtámadta, és megpróbált elszökni a cellájából, ahová azért került, mert rátámadt egy speciális egységre és üzenetet küldött az ellenállóknak. Főként nem tetszett neki, hogy nem csak találkoznia kell vele, de fel kell vinnie Antillesékhez, és más se hiányozna jobban, minthogy a pilótával ketten próbáljon elszökni. Nem árthat egy kis segítség, gondolta Sans. -Carl, itt Sans! -kapcsolta be a komját a tábornok. -Végzett a kihallgatással? -Igen, uram! -válaszolta Carl. -Valami gond van? Végeztek már Antilles tábornok kihallgatásával? -Még nem, találkozzunk Sansa cellája előtt, ott elmondok mindent. -felelte Sans. -Ne már, megint? -hallatszott nagyon halkan a komból. -Azonnal ott leszek, tábornok!
...
Carl már Sans előtt a cellához ért. Ötlete sem volt, hogy megint mit akarnak itt. A jelentések szerint azóta nem okozott semmilyen problémát Sansa, szóval csak találgatni tudott. Mindenesetre remélte, hogy minél hamarabb végeznek itt, hogy aztán ő is ott lehessen a kihallgatáson. -Carl! -szólította meg őt az érkező tábornok. -Minden rendben volt a kihallgatásán? -Tábornok! -tisztelgett Carl. -Magáról és Sansáról kérdeztek leginkább. Illetve kikérték a véleményünket Dreyfusról és Tieboltról. -Tieboltról? -vonta fel a szemöldökét Sans. -Nem tetszik ez nekem. -nézett a tábornokra Carl. -Jelentést is kell írnom. -Csak legyen őszinte, Carl. -mondta Sans. -Akkor nem lesz gond. Emlékeim szerint nem csináltunk semmi szabályelleneset.
-Miért vagyunk itt? -kérdezte a Halálosztagos a cella ajtaja felé biccentve. -Megint probléma volt vele? -Antilles kihallgatásához kell. Ne tőlem kérdezze. -vont vállat a tábornok. -Ön szerint nem fog elszökni? -kérdezte Carl. -Vagy esetleg ismét megtámad valakit. Van még dobókése? -Nincs. -válaszolta Sans. -Bízzunk benne, hogy együtt fog működni.
A cella ajtaja kinyílt. -Parancsnok! -kiáltotta lelkesen Sansa, ahogy meglátta a belépő Halálosztagost. Remélte, hogy a tábornok parancsára végre kiengedik innen. Még jobban remélte, hogy Carl parancs nélkül, hősiesen kimenti őt innen, bár tudta, hogy ez nem valószínű. -Apám! -tette hozzá Sansa kevésbé lelkesen, amikor meglátta, hogy a tábornok is jött.
-Tábornok, parancsnok! -tisztelgett Dippo és a többi őr az érkezőknek. -Szükségünk van a fogolyra, és néhány őrre, csak a biztonság kedvéért. -nézett végig a bent levő őrökön Sans. -Azonnal, tábornok! -biccentett Dippo.
Sans és Carl mentek legelöl Sansával, őket még két Halálosztagos követte. Sansa a folyosók minden részét szemügyre vette, hogy hol tudna megszökni, bár be kellett látnia, hogy nem sok esélye volt, ahhoz túl sokan voltak. Még egyedül a tábornokkal sem bírna el, a Halálosztagosokról nem is beszélve. Aztán rájött, hogy talán nem is kellene megpróbálkozzon a szökéssel. Ha megpróbálja, és megint elfogják, akkor soha többet nem engedik majd ki a cellájából. Ha viszont vár, akkor lehetséges, hogy előbb-utóbb elengedik, és akkor sokkal több esélye lesz.
-Hova visztek? -pillantott az apjára. -Kihallgatásra. -fogta rövidre Sans. -Megint mit akartok megtudni? -tárta volna szét a karjait Sansa, ha nem lett volna megbilincselve. -Legutóbb mindent elmondtam. -Nem a te kihallgatásodra megyünk. -felelte a tábornok. -Hanem? -lepődött meg Sansa. -Az egyik ellenálló? -Majd megtudod. -pillantott rá Sans.
-Mikor fogtok kiengedni? -kérdezte Sansa, reménykedve, hogy minél hamarabb újra visszatérhet az ideiglenes lakosztályába. -Miért, nem tetszik a cellánk? -mosolyodott el Sans. -Majd ha úgy ítélem meg, hogy megérdemled. -Esküszöm, hogy soha többet nem bántok egy Halálosztagost se, és nem próbálok meg elszökni, és nem is kommunikálok az ellenállókkal! -kérlelte Sansa. -Persze. -válaszolta Sans. -Valóban nem maradt már olyan sok, akikkel tudsz kommunikálni.
Sansa már kérdezte volna, hogy mi történt a csatában, de megérkeztek. Az ajtó kinyílt, Tiebolt holoképe pedig feléjük pillantott. -Nem emlékszem, hogy hadifogolyként küldtem volna ide Sansát. -jegyezte meg Tiebolt. -Ne is kérdezze. -sóhajtott Sans.
-Antilles tábornok! -lepődött meg Sansa, ahogyan megpillantotta a pilótát. -Na, nézzenek oda, őt már hajlandó tábornoknak hívni! -legyintett Sans.
|
|
|
Ausmann
Nov 10, 2021 22:54:24 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Nov 10, 2021 22:54:24 GMT 1
- Gondolom, ismerik egymást - jegyezte meg Tiebolt, miután párat villant a holoképe. - Antilles szenátor, D'acy tanácsos... - Nem voltunk párttársak - rázta a fejét a lányra pillantva Wedge. - Futólag láttam anno a Szenátus folyosóján. Valami áruló? - pillantott a lányra. - Én én... - Sansa megint könnyezni kezdett. Ha itt és most elkezdte volna magyarázni Antillesnek, hogy nem az, a maradék hitelességét is elveszítette volna halott bajtársai előtt. Aztán rájött, hogy már úgy sem számít, hiszen már tényleg mind meghaltak. - Én csak... hüppögött... én csak azt hittem... - Antilles tábornok, remélem, annak tudatában, hogy a hölgynek esetleg bántódása eshet, már közlékenyebb lesz - mosolyodott el Tiebolt. - Elnézést, mégis csak a lányomról van szó! - tiltakozott Sans. A Halálosztagosok is kényelmetlenül fészkelődni kezdtek. - Ő a lánya? - csodálkozott Sansra, majd Sansára pillantva Antilles. - Végül is hasonlítanak...
- Csak annyit erősítsen meg nekünk, tábornok, hogy az elmenekült ellenálló vadászt a saját lánya, Syal Antilles parancsnok vezette-e, és mozgásképes-e a hajója a meneküléskor végrehajtott manőver után - szólalt meg Tiebolt. - És akkor minden rendben lesz, Sansa kisasszony pedig épségben visszamehet a lakosztályába, vagy a cellájába. - Én... - Wedge Sansára, majd Sansra pillantott, aztán megrázta a fejét. - Micsoda undorító játék ez... rendben. Syal megszökött, igen. És igen, volt tartalék konverter a gépében. Rövid javítások után tovább tudhatott ugrani. Már messze járhat - mosolyodott el a veterán Zsivány. - Tisztában vagyunk vele, hogy akkor is az ezt mondaná, tábornok, ha az ellenkezője lenne igaz - villogott Tiebolt holoképe, majd a klón megrázta a fejét. - Köszönjük. Halálosztag, vigyék vissza a foglyokat a nekik berendezett külön VIP - cellákba.
Carl és a többiek elvezették Sansát és Wedget, Sans pedig egyedül maradt Tiebolt holoképével. - Elnézést a közjátékért, tábornok - mondta Tiebolt. - Kivégeztette volna a lányom, ha nem tetszik önnek a Lázadó válasza? - pillantott sötét tekintettel Tiebolt holoképére Sans. - Ne aggódjon, mi nem az Első Rend vagyunk - hunyorított a klón. - A Hírszerzésnek szüksége van a lányra. De meg kell bizonyosodnunk róla, hogy akár ő, akár Antilles hajlandóak-e átállni nyilvánosan az oldalunkra... mielőtt visszaküldjük őket a Köztársaságba. - Visszaküldeni? - képedt el Sans. - Ne aggódjon - somolygott Tiebolt. - A VIP-fogdáikban már várja őket egy-egy orvosdroid. Leveszik a genetikai mintát. Ha nem ők mennek vissza... akkor a kondicionált klónjuk. - És az eredetiekkel mi lesz? - nyelt egyet Sans.
- Erről közösen döntünk - válaszolt a hírszerző parancsnok. - Martez igazgató asszony statáriális kivégzéseket követel mindkettejüknek, kínvallatás után. Dreyfus kormányzó szerint meg kellene próbálni politikai foglyokként visszatartani őket és titkos csatornákon valamiféle cserét elintézni. Szerintem a klónjaikat kellene visszaküldeni kémkedni - hümmögött Tiebolt. - Grev'nario szerint addig kellene győzködnünk Antillest, amíg nem áll be hozzánk, mint Anakin Solo Főinkvizítor. Akár hogy is, hamarosan jelentenünk kell a javaslatunkat a Vezérkarnak. Martez igazgató irodájában lesz a megbeszélés, mindjárt átmegyünk mi is. - És mi lesz Antilles lányával? - kérdezte Sans. - Ha a tábornok igazat mond és tényleg kijutott egy gép... - Folyamatosan fésüljük át a területet - biccentett Tiebolt. - De igen, ez gondot okozhat. Meg kell gyorsítaniuk a javításokat. A harcállomás hiperhajtóműveit mihamarabb ugrásra kész állapotba kell hozni. - És az anomália? - kérdezte Sans. - Ha távozunk, összeomlik, ki tudja, mivé alakul. Leth doktor szerint elnyelheti az egész bolygót is. - Dolgozzanak a megoldáson - közölte Tiebolt. - Már jelentettem a Főkormányzó és a Főadmirális személyi titkárainak. Remélhetőleg hamarosan kapunk világos instrukciókat tőlük.
|
|
|
Post by nightmares on Nov 11, 2021 14:24:35 GMT 1
-Értem. -gondolkodott el Sans. Véleménye szerint Sansából egy is elég volt, de Tieboltra bízta ezt. -Ez esetben váron a gyűlésen, tábornok! -biccentett Tiebolt holoképe, és kilépett.
Sans még egy kis ideig nem hagyta el a termet, és a Tiebolt által felsorolt lehetőségeken gondolkodott. Kifejezetten jó ötletnek tartotta, hogy klónozzák Antillest, viszont nem értette, hogy Sansára miért lesz szükség ez ügyben. Aztán végül legyintett egyet, és elindult a gyűlésre.
...
Carl és a többi Halálosztagos a két foglyot kísérte a cellájába. A parancsnok többször is észrevette, hogy Sansa Wedge felé pillant. Ezután a lány hátra nézett a Halálosztagosokra, reménykedve, hogy nem figyelnek, és halkan megbeszélhet egy szökési tervet a pilótával. Balszerencséjére Carl és az őrök le sem vették róluk a szemüket.
-Antilles tábornok... -próbálta odasúgni Sansa a mellette levő ellenállónak, de azonnal kapott egy ütést a vállára Carltól. -Én úgy tudtam, hogy maguknál többre tartják egy tábornok lányát. -pillantott Carlra Wedge. -Semmire nem tartjuk a hozzád hasonló ellenállókat, Antilles. -felelte nyugodt hangon Carl.
-Mikor fognak már végre elengedni? -kérdezte Sansa. -Esküszöm, hogy ártatlan vagyok! -Remélem soha. -sóhajtott Carl. Már nem is számolta hogy hányszor kérdezte ezt meg Sansa. -Parancsnok, hát már te sem hiszel nekem? -színlelt hatalmas meglepődést Sansa. -Talán kellene? -vonta fel sisakja alatt a szemöldökét Carl. -Mindegy is! -váltott témát gyorsan, amint látótávolságba került a két fogoly cellája. -Antilles, tiéd az a cella ott! -mutatott az egyik cella ajtajára. -Milyen nagylelkű... -mondta ironikusan Wedge.
A két cella egymással szemben volt. Mikor odaértek, mindkettő ajtaja kinyílt. Sansa a megszokott őrök mellett megpillantott egy orvosi droidot a cellában. Egy pillanatra megtorpant a folyosón. -Parancsnok, miért van egy orvosi droid ott bent? -nézett Carlra. -Az enyémben is van egy. -jelentette Wedge, ő viszont továbbra is egyenesen a cellájába nézett. -Aki kíváncsi, hamar megöregszik. -mosolygott Carl a sisakja alatt. -Bár téged elnézve Antilles, neked már úgy is mindegy. Helyezzétek kényelembe magatokat! -intett nekik, azzal elindult vissza a folyosón, és bekapcsolta a belső komját.
-Itt Brabham, miben segíthetek parancsnok? -szólalt meg a vonal másik végéről a Halálosztagos kém. -Befejezted a jelentések írását? -kérdezte Carl. -Nemrég végeztem vele. -felelte Brabham. -Most éppen az ebédlőben vagyok. A szakács továbbra is borzalmas. -Gyere a börtönblokkba vigyázni a foglyokra! -utasította Carl. -Nekem dolgom van a tábornokkal valami gyűlésen. -Rendben, akkor majd később eszek. -sóhajtott Brabham. -Azonnal indulok!
|
|
|
Ausmann
Nov 16, 2021 19:33:17 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Nov 16, 2021 19:33:17 GMT 1
A törzstisztek és küldötteik a nagyobbik méretű parancsnoki tárgyalóban gyülekeztek. Tiebolt, Grev'nario és Dreyfus is saját fizikai valójukban jelentek meg, Sans mögött pedig ott állt Carl, ha másért nem, hogy fenyegetőnek tűnjön, ahogyan megjelent az új fegyvernemi parancsnokság, a vadászvédelemért felelős terület vezetőjeként Stromm vezérőrnagy is.
- Mielőtt rátérnénk a különleges státuszú foglyaink további sorsával kapcsolatos döntéshozásra - kezdte el Tiebolt az ülést -, értékelnünk kell a harcállomás jelenlegi fenyegetettségi szintjét - azzal a chiss flottatiszthez fordult. - Grev'nario al-admirális? - Nos, többféle lehetséges fenyegetést vettünk figyelembe az elemzésben azután, hogy nem sikerült kétséget kizáró bizonyítékot találnunk arra, hogy nem jutott ki egyetlen Ellenálló vadászgép sem a bekerítésből - magyarázta a chiss, mire az asztal egyik sarkán ülő Martez igazgató maga elé mormogta: - Az inkompetenciájuk az egyes számú fenyegetés, hogy hagytak megszökni egy pár semmi kis Lázadó keresztszárnyút... - Kérem, szorítkozzunk a megjegyzésekre az al-admirális helyzetismertetését követően - intett irritált arckifejezéssel Tiebolt, mire Martez mormogott még pár dolgot a klónokról, és arról, hogy szerinte mit kellene velük csinálni, majd csendben maradt.
- A hagyományos, nagy arányú flottakötelékkel végrehajtott támadás esélyét tartjuk a legkisebbnek, mivel ez vélhetően eszkalálná a hagyományos konfliktust a Birodalom és az ebben potenciálian részes államok között - magyarázta Grev'nario. - Ráadásul a szóba jöhető ellenfelek közül a Köztársaságnak és Vostroyának is van alternatív, tömeges megsemmisítő erejű csapásmérő eszköze, az Új Ellenállás flottája pedig lényegében megsemmisült az előbbi ütközetben. Valószínűtlen így, hogy bárki, akinek a kezébe jutnak a bázis koordinátái az ellenséges államok közül, ilyesmivel próbálkozna, ha mégis, ezek az államok túl messze vannak ehhez. Mindenesetre Reuenthal flottaadmirális törzskara megkapta a jelentésünket a fenyegetésről, és a Hadtestek Constanton, Ramakazon, a szűkebb szektorban és a Neuschwabenland - területeken készenlétben állnak. - Vadászméretű kontingens újabb csapásmérésével nem számolnak? - kérdezte most Dreyfus. - Aszimmetrikus csapás, mint az előző volt. - Az effélék elhárítására van itt Stromm vezérőrnagy köteléke - magyarázta Tiebolt. - Amíg nem tudjuk a pajzsokat bekapcsolni, addig a bolygópajzs korlátozott védelmet nyújt, a behatoló kisebb egységeket pedig Stromm őrjáratai kell, hogy kontroll alatt tartsák.
- Egyvalamit nem vesznek figyelembe - szólt közbe Martez. - Mert olyan beképzeltek, meg a technológiai szörnyszülöttük... folytassam, vagy maguktól is rájönnek, mire akarnak kilyukadni? - Én inkább azt a részt várom, amikor valaki végre elkezdi fojtogatni ezt a perszónát - súgta oda Carl az egymásköztin Sansnak, aki elmosolyodott a gondolatra. - Inkább, mint, hogy ő kezdjen el valakit közülünk.
- Látom, fogalmuk sincs - sóhajtott fel lekicsinylően Martez. - Mi van, ha jedi szabotázs a következő lépés? Vagy azok a sehonnai vörös erőhasználók próbálkoznak, azok a kis gyereklányok meg a csöves kinézetű barátaik, sztolkerek, vagy mi? - Jó is, hogy mondja, igazgató asszony - mosolyodott el Tiebolt. - Esetleg az Első Rend kidolgozhatna néhány rapid reagálású eljárási tervet az ilyen fenyegetés elhárítására. - Szívesen segítünk - szólt közbe Dreyfus. - Részben nekünk is a szakterületünk. - Láttuk az aszteroidán, mennyire, egyetlen jedi lemészárolta a maguk tartálylakóit is a védosztag által kisugárzott sisakkamera-felvételek szerint. Eh... - legyintett Martez lekicsinylően. - Maguk csak foglalkozzanak a bolygópajzzsal - húzta fel az orrát az idős nő. - Majd kidolgozunk ezt-azt arra az esetre is, ha kiderülne, hogy Antilles egy robbanó android. Nem mellesleg ezért kellene nyilvánosan, működő holokamerák mellett belelökni abba a féreglyukba, amit nyitottak - tette hozzá a nő. - Lehetőleg minél előbb és űrruha nélkül.
- A foglyok kérdése a következő napirendi pont - biggyesztette le az ajkát Tiebolt, majd visszafordult Grev'nariohoz. - A nem konvencionális fenyegetések természete, al-admirális? - Az egyik lehetőség a vostroyaiak által végrehajtott csapásmérés egy Cár-bombával a rendszer ellen, ez részben az egyik legvalószínűbb szcenárió - magyarázta a chiss. - Erre van elhárítási módszerünk, a doktor ismeri is - biccentett Leth felé Tiebolt, aki felállt és krákogni kezdett, miközben tokáját és arca méretéhez képest nevetségesen apró bajszát igazgatta. - Hogy miért nem csinálták magát slankabbra, dagadék - mormogta maga elé Martez. - A rendszer egy komplex elhárító mechanizmus, amely hasonló elven működik, mint az Interdictor-háló, amelyet a flotta korábban a rendszer köré vont, csak ezt a Cár-bombák Napzúzó-elven alapuló működése miatt az Ausmann csillaga köré kellene vonni - magyarázta Leth doktor. - A tiltóhajók és SupSd-k hálója a naptól kritikus távolságban ki tudja rántani a hipertérből az érkező Cár-bombát, amelyet aztán vonósugarak és koncentrált energiasugarak kombinációjával terelünk el a csillagtól. Onnantól kezdve bárhová is csapódik, vagy elveszik a mélyűrben, nem tud nagy kárt okozni. - Kivéve, ha nem talál el véletlen egy másik csillagot, mint Awerisnél - kuncogott fel Martez. - Nem mintha sajnáltam volna az onderoni vajákosokat. - A rendszer kódtöréses alapon működő variánsa éppen így működik, egy korrekciós parancssorral a legközelebbi lakatlan csillagba irányítja a bombát, ha nincs más megoldás - szólt közbe Dreyfus. - Legalábbis, amennyire én tudom.
- Mindenesetre ehhez több hajó kell, mint amennyivel lezártuk az űrszeletet a bázis és a bolygó körül korábban - magyarázta Tiebolt. - Már elindult Ramakazról az erősítés, de a parancsnokság nem elégedett. Bayerlein al-admirális tiltakozott a Vezérkarnál az erőforrások elvonása miatt, Reuenthal flottaadmirális nevében. Ilyen komplex védőháló jelenleg csak a Polneye, a Cosra, a Knot és a Fondor napja körül üzemel, nem tudunk minden csillaghoz ilyet telepíteni. - A bolygófelszíni statikus üzemeket új védelmi komponensek gyártására állíthatjuk át - jegyezte meg Dreyfus. - Aknamezők, automata platformok, vonósugár-emitterek és fixen telepített tiltógenerátorok. - Akkor késedelmet szenvedne az alkatrészgyártás a folyamatban lévő javításokhoz - tiltakozott Sans.
- Ezt meg kell tervezni, elosztani a kapacitásokat - értett egyet Tiebolt. - Más fenyegetés? - A Köztársaság fix telepítésű, a Centerpoint-állomás elvén működő bolygóközi kinetikus sugárfegyvere által végrehajtott csapás az utolsó, és legnehezebben elhárítható fenyegetés - magyarázta a chiss al-admirális Tiebolt kérdésére. - Á igen, a Fort Depallo - hümmögött a mindig jól értesült Martez. - Nehéz ellene védekezni - szólt közbe de Kailre tanácsos. - A támadás lehetséges vektorait le tudjuk szűkíteni egy adott sávra, feltételezve a legutóbbi exegoli csapásmérés vektora alapján, amellyel megsemmisítették az Anakin Solo csillagrombolót, hogy valahol a Kolóniák térségében van a bázis. Innen a Mag torzító hatását figyelembe véve ki tudjuk számolni, hova kell elmozdítani az űrbázist, hogy az Ausmann bolygó pont közénk és a támadási vektor közé kerüljön. A bolygó afféle pajzsot alkothat a bázisnak. Fizikailag. - Csakhogy a vektor és a bázis elmozdításával nem tudjuk fixen tartani az anomáliát, amit kreáltunk - tette hozzá Leth doktor. - Az anomália nem követi azokat a stacionárius asztronómiai pályákat, mint az Ausmann és a harcállomásunk. Ha ekkora szöggel elmozdulunk, az Ausmann akadályozni fogja az emittereket is, amelyek most stabilan tartják az anomáliát - tette hozzá. - Lehozhatjuk az emittereket a bolygófelszínre - jegyezte meg Dreyfus. - Átvehetik a folyamatos sugarazást a harcállomástól. - További átépítések, további duplikáció, egyszóval... további plusz munka és időveszteség - tette hozzá Sans. - Így is a legkomplexebb megoldáson dolgozunk a Főkormányzó tervei közül és a harcban elszenvedett sérüléseket is ki kell javítani.
- Lássanak hozzá, jelentem a Vezérkarnak, hogy még több erőforrás kell - sóhajtott fel Tiebolt. - Hacsak nincs több észrevétel a harcállomás biztonságával kapcsolatban, rátérhetünk a másik témára... - pillantott körbe várakozóan a klón. - Sansa D'acy és Wedge Antilles sorsára.
|
|
|
Ausmann
Nov 17, 2021 13:00:35 GMT 1
Post by nightmares on Nov 17, 2021 13:00:35 GMT 1
Sans Carlra nézett, aki erre a sisakjához nyúlt, és a belső csatornáján beszélt néhány másodpercig a foglyokkal hagyott Halálosztagosok egyikével. -Minden probléma nélkül történt, tábornok. -jelentette Carl. -Az orvosdroidoknál vannak a minták. -Köszönöm, Carl! -fordult vissza a résztvevők felé Sans. -Nem értem miért vannak ennyire ráállva erre. -szólt Martez. -Ki kellene dobatni mindkettőt az űrbe!
Sans erre összehúzta a szemöldökét. -Ezzel nem értek egyet. -törte meg rövid idő után a kínos csendet Grev'nario. -Ugyanakkor a klónozással sem. Véleményem szerint Antilles tábornokot magunk mellé kell állítanunk. Az eredeti Antilles tábornokot. -Ez valóban nagyon hasznos lenne. -szólalt meg Tiebolt. -Viszont nem hinném, hogy bármivel hatni lehetne Antillesre. Viszont egy-egy D'acy és Antilles klónt könnyen előállíthatunk, akiket aztán visszaküldünk kémkedni. Ön mit gondol, tábornok?
-Nos, valóban nehéz döntés. -mondta Sans. -Antilles ügyében egyet kell hogy értenem Grev'nario al-admirálissal. Az eredeti Antilles mégis csak az eredeti Antilles. Nem mintha bármiféle gond lenne a klónokkal. -tette hozzá gyorsan. -És mi a helyzet a lányával? -kérdezte Tiebolt. -Az még hasznavehetetlenebb, mint Antilles! -szólt közbe Martez, mielőtt a tábornok válaszolhatott volna. -Őt még inkább ki kellene dobatni az űrbe! -Nem hinném, hogy sok értelme van, ha visszaküldjük Sansát kémkedni. -rázta meg a fejét Sans. -Tehát még maga szerint sincs semmi haszna. -morogta Martez.
-Az eredeti Sansát nem is áll tervünkben visszaküldeni. -felelte Tiebolt továbbra is Sans fele fordulva. -Hallottam, hogy nem éppen a legmegbízhatóbb. Legalábbis a mi szemszögünkből. -Pontosan. -bólintott Sans. -Viszont véleményem szerint még az eredeti is át fog állni idővel hozzánk. Nem nagyon van más választása. -Úgy gondolja, hogy nem fog segíteni Antillesnek megszökni? -kérdezte Dreyfus. -Nem, nem gondolom így. -válaszolta Sans. -Sőt, biztos vagyok benne, hogy amint lehetősége lesz rá, megpróbálja. Viszont figyeljük mindkét foglyot. Sőt, talán még jobban meg tudnánk figyelni őket, ha a speciális kém osztagosunk eljátszaná, hogy kimenti őket! -Elnézést, hogy közbeszólok, uram! -szólalt meg Sans háta mögül Carl. -De Sansa már ismeri Brabhamot. Ez sajnos nem kivitelezhető. -Igaz... -mondta Sans. -Mindenesetre garantálhatom, hogy nem fognak megszökni, az szinte lehetetlen, túl sokan őrzik őket. Tehát akkor, klónozni fogjuk őket?
|
|
|
Ausmann
Nov 17, 2021 15:45:18 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Nov 17, 2021 15:45:18 GMT 1
A többiek előbbi szóváltása alatt Martez igazgató folyamatosan a kezében tartott adattáblát tanulmányozta ráncolt homlokkal – már azokban a röpke pillanatokban, amikor nem a hadifoglyok kivégzéséről károgott -, és amikor Sans tábornok legutóbbi kérdése elhangzott, az öregasszony megköszörülte a torkát, mire minden tekintet felé fordult. Tiebolt szemmel láthatóan arra számított, hogy az Első Rend tisztnője ismét kreatív módokat akar javasolni arra, hogy hogyan végezzék ki Antillest és Sans lányát.
Ehelyett Martez a tábornok felé biccentett.
- Egyetértek Sans tábornokkal abban, hogy az eredeti Antilles nem lemásolható, semmiképpen sem tökéletesen, főleg azért nem, mert még élnek a rokonai, akik a legkisebb hiba árán is felismerhetik, mint klónt. Vannak a klónozásnál gyorsabb, egyszerűbb módszerek – már ha valóban nem dobjuk be inkább a foglyokat a szemétprésbe.
- Tehát megint ott tartunk, hogy valahogy a magunk oldalára kell állítanunk – jegyezte meg mogorva pillantást vetve a nőre a chiss Grev’nario.
- Na és hogyan tervez átállítani egy olyan meggyőződéses Lázadó ikont, mint Antilles? – vonta föl a szemöldökét Tiebolt. – Amint mondtam, ezt egyelőre megoldhatatlan feladatnak látom, hacsak nem végzünk valamiféle művi beavatkozást.
- Jó klón, ügyes okfejtés, ha lenne nálam rágnivaló, most megkínálnám vele – felelte szárazon Martez. – Mint a fondori biztonsági szolgálat vezetője, elmondhatom, hogy a Vul Isen Génkutató Intézet tudósai már rendelkeznek olyan módszerrel, amivel... nos, amivel úgy nyúlhatunk bele egy értelmes vagy... félértelmes teremtmény – itt valamiért Dreyfus felé vetett egy lesújtó pillantást – agyába, hogy a testét nem éri károsodás.
- Művi agymosást javasol – töprengett Tiebolt. – Egy ilyen beavatkozásnak azonban rendkívül finomított tudománynak kell lennie, már ha egy olyan elmén akarnánk alkalmazni, mint amilyen az Antillesé.
- De legalább az eredetit küldhetjük vissza – szólt közbe Sans. – Azt mondja, az Első Rend kutatási részlege rendelkezik efféle bombabiztos módszerrel?
Martez a többiek elé lökte az adattábláját, amin korábban előhívta a szó szerinti agymosás módszertani leírását, amit az adjutánsa volt olyan szíves, és továbbított neki. Elő kell léptetnem, gondolta Martez. De akkor híre menne, hogy okosabb, mint én.
- Amint látják, egyfajta szert fecskendeznek a kísérleti alany agyába, ami néhány hét alatt láthatatlanul fejti ki a hatását – magyarázta végül.
- Ahogy látom, arra már nem jó, hogy D’acyt is a mi oldalunkra állítsuk, vagy akár Antillest... – értelmezte a mások számára csak értelmetlen kódsoroknak tűnő leírásokat Tiebolt hipergyors agya.
- Így van, Antilles önmaga marad, és egy jottányival se lesz hűségesebb hozzánk, vagy hűtlenebb a Lázadókhoz – Martez hátradőlt. – Ellenben viszzaküldjük, pozícióban marad, és mindent jelenteni fog nekünk. Egy kulcsszó kell, amit ha meghall, lát vagy érzékel, hiába gondol agyban mást, úgyis az jön ki a száján, amit mi a szájába adunk, úgyis arra mozdul a keze, amerre mi irányítjuk. Hetekbe telik egy ilyen kondicionálás, de gyorsabb és biztosabb a klónozásnál.
- Utána pedig kiszabadíttatjuk - bólintott Dreyfus.
- És az erőhasználók, például a jedik sem érzékelnék olyan könnyen ezt, mint egy klón Antillest – szólt Sans. – Bár elég bonyolultnak tűnik.
- Egyszerűbb lenne az eredeti javaslatom – hunyorított az öregasszony. – Előkészítünk néhány holokamerát, és kidobjuk a foglyokat az űrbe. Egyiket a másik után.
|
|
|
Ausmann
Nov 20, 2021 18:33:05 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Nov 20, 2021 18:33:05 GMT 1
Az összegyűlt főtisztek néhány pillanatig lamentáltak a javaslaton. - Elveszítenénk vele az átállás propagandaértékét – jegyezte meg Grev’nario. - Tulajdonképpen irreleváns lenne amúgy is – vetette ellen Dreyfus. – Amíg titkos minősítésű az egész konstrukciós projekt, amúgy sem beszélhetnénk a szélesebb nyilvánosságnak arról, hogy hol, és mi módon került át Antilles a mi sorainkba. - Azért mielőtt teljesen átmossák az agyát, legalább egyszer beszélhetek vele? – kérdezte az eddig jellemzően csendes Stromm. – Egy hozzá hasonló, veterán, sokat látott pilóta biztosan érdekes perspektívákkal tudna szolgálni a harceljárásainkról... - Jó, hogy nem Sansával akar vacsorázni, maga öreg kujon – heherészett Martez.
- Én nem is tudom – köszörülte meg a torkát Sans. Sejtette, hogy nem sok jó fog kisülni abból, ha megint ellentmond Marteznek, ki tudja, hány Halálosztagosát fogja még behívni rapportra a vénasszony, de még mindig bátrabb volt e tekintetben a szélesebb grémium előtt, mint ha szemtől szemben kellett volna elmondani ezt. – Biztos, hogy Antilles nem szenved majd károsodást ettől a beavatkozástól? Ha elrontják, és megőrül, meghal, vagy bármi más félremegy... - Akkor még mindig aktiválhatjuk a klónját, hiszen levettük a mintát – jegyezte meg Tiebolt, és Martez felé biccentett. – Nekem tetszik.
A többi főtiszt hümmögve bólogatott. Végtére is az EGB nem demokrácia volt, bármennyire is gyakoriak voltak az efféle megbeszélések, azért a végükön mindig a Vezérkarhoz legközelebb álló főtiszt döntése volt a lényeges, nem valamiféle álságos szavazásé. - De a kockázatokat figyelembe kell vennünk – tette hozzá Tiebolt némi gondolkozás után. – Alkalmaztunk már ilyen eljárást? - A kardassi szolgálatok tudtommal egyszer átmosták egy első rendi funkcionárius, Distint igazgató agyát, nagyon hasonló módszerrel – jegyezte meg okoskodva Umaak Leth doktor. - Elhiheti, pufikám, nem az volt az egyetlen eset, amikor ilyesmivel találkoztunk – biggyesztette le nehezményező arckifejezéssel csontszáraz ajkait Martez igazgatónő.
- Szervezzünk még egy kihallgatást, és ha akkor sem beszél Antilles, vessék alá az eljárásnak – biccentett végül Tiebolt, majd Sans és Stromm felé intett. – Ez a maguk felelőssége, amíg én előterjesztem a Vezérkarnak, hogy az Első Rend javaslatát támogatjuk az Antilles-ügyben. - Ami pedig Sansa kisasszonyt illeti... - szólt volna közbe Dreyfus, mint akinek újabb, klónozással kapcsolatos, vagy attól éppenséggel teljesen független ötlete támadt, amikor a parancsnoki tárgyaló ajtaja kinyílt és besietett rajta egy őszes halántékú, barna hajú, szürke zubbonyos tiszt, aki mellkasán és vállán a birodalmi standard egyenruháknál nem használatos, ezüstszürke sujtásokat viselt, amely a Ramakaz Hadtest Reuenthal Flottadmirális köréhez tartozó, ősi cosrai családokból származó tisztjeinek sajátja volt.
- Nahát, Kessler ezredes! – üdvözölte a harcállomás-projekt pénzügyi és gazdasági főfelelősét Grev’nario. Kessler még Sansa érkezése és az Új Ellenállással vívott csata előtt utazott el az állomásról. – Jó sokáig elmaradt. - Üdvözletem mindenkinek – biccentett a cosrai, barátságtalan pillantást küldve Tiebolt és Dreyfus felé. A kékvérű cosrai főnemesi tisztek közmondásosan utálták a klónok minden fajtáját. – Nyilvánvalóan amíg a rendszerben tartott az összecsapás és a katonai zárlat, értelemszerűen nem is lett volna alkalmam visszatérni. De a Ramakazról útban visszafelé elolvastam az összes releváns jelentést – a főtiszt végigsétált az asztal mellett és leült a számára fenntartott egyetlen üres helyre, Stromm mellé.
- Lenne egy javaslatom Sansa D’acy-val kapcsolatban. Ami talán megoldás a láthatóan egyre égetőbbé váló, a projekttel kapcsolatos finanszírozási problémákra is. - Halljuk, halljuk, ezredes úr – gúnyolódott Martez. – Talán bizony Reuenthal admirális őméltósága megvásárolná azt a kis csitrit? Némi zsebpénzzel kiegészítené a büdzsénket, hogy befoltozhassuk belőle a lukakat, amelyeket az Ellenáló söpredék vadászgépei hagytak a harcbázisunk felületén?
- Majdnem, igazgató asszony, de nem – válaszolt szobormerev arccal Kessler. – Reuenthal flottaadmirális úr támogatja az újonnan kinevezett EGB-nagykövet kezdeményezését a Nagin, hogy a nagaiokat és a chisseket is vonjuk be a projekt finanszírozásába. - Végül is, a csapatomon kívül egyedül a Birodalmi-Nagai Vegyesvállalat szakértői azok, akik valaha részt vettek másik hasonló arcbázis konstrukciójában, még a Sith Birodalom idején – helyeselt jól láthatóan fellelkesedve a terebélyes de Kailre tanácsos asszonyság.
- De hát épp azon dolgozunk napok óta, hogy titokban tartsuk a projektet a külső hatalmak elől, ezredes úr, tisztelettel – szólt közbe Sans tábornok. – Erre most el akarják árulni a nagaioknak, vagy a chisseknek, mi folyik itt? - Ez más elbírálás alá esik, tábornok, ők a szövetségeseink – magyarázta Kessler. – Ráadásul Reuenthal flottaadmirális úr szerint egy ilyen erődemonstráció még növelné is a tiszteletüket és együttműködési készségüket irányunkban. - Esetleg ha Reuenthal flottaadmirális úrnak ilyen markáns véleménye van, személyesen is idejöhetett volna, hogy elmondja – mormogta Martez inkább csak magának.
- Én nem értem, hogy jön ide Sansa? – szólt közbe Stromm. - Nos, a flottaadmirális úr kiterjedt chiss és nagai kapcsolati hálójának egyik erőssége a vegyes házasságok szervezése a három állam tagjai között. - Hármas házasságok? – értetlenkedett Leth doktor. – Olyan is van? Mint az ershani többnejűség volt?
- Természetesen ezek klasszikus, tradicionális, két ellenkező nemű fél házasságait jelentik, ez nem holmi adumari, vagy nordgardi pederasztizmus – Kessler arcára leplezetlen, őszinte undor ült ki egy pillanatra. – Egyszerűen a megszervezett házasságok nagy száma miatt mindhárom hatalom releváns nemesi házai képviseltethetik magukat. És itt adódott egy probléma. A zökkenőmentes gazdasági együttműködéshez szükséges famíliák megnyerése során sajnos... kikerült a flottaadmirális látóköréből egy potens cosrai nemesi család eladósorba került nőtagja, Erwine von Stülpnagel őrnagy.
- Hogyhogy... kikerült? – vakarta a fejét Sans. - Az őrnagy egy titkos bevetésen vett részt a Főkormányzó mellett – magyarázta közbeszólva Tiebolt. – Amelyről nem tért vissza, de nem erősítették meg a halálát sem. Már nyomozunk az eltűnése miatt. Úgy tudjuk, az előző előtti, prófétista ershani vezetéshez kötik bizonyos szálak. - Olyan szálak, amelyekhez természetesen a flottaadmirális védelme alatt álló von Khosrau – háznak semmi köze – jegyezte meg meglepően éles hangon Kessler. – A lényeg, hogy van egy hiányzó birodalmi menyasszonyunk egy, a flottaadmirális által kiemelt stratégiai fontosságúnak ítélt chiss, vagy nagai főnemes mellé. Azt javaslom, hasznosítsuk így Sansa kisasszonyt.
- Ki akarják házasítani a lányom? – csattant fel Sans. - Más hasznát úgysem vesszük, amennyiben nem dobjuk ki az űrbe – kuncogott Martez. - És ha megszökik az esküvő után? – vetette közbe Stromm. - Ne aggódjanak, a kiszemelt nagai és chiss famíliáknak megfelelő... módszereik vannak ennek megakadályozására – mosolyodott el Kessler.
- De hát Sans tábornok nem is cosrai nemes – szólt közbe a tábornok mögött eddig szótlanul posztoló Carl. Valahogy furcsán kezdte érezni magát a gondolatra. – Mármint, tisztelettel, főtiszt urak és asszonyok. - Ezt meg tudjuk oldani, kinevezzünk valami rendszer bárójává érdemei elismerése mellett – vont vállat Kessler és Sansra pillantott. - Nos, mit szól, tábornok, hajlandó jóváhagyását adni, hogy a lánya így szolgálja a Birodalmat, ha már máshogy nem vesszük hasznát?
|
|
|
Post by nightmares on Nov 21, 2021 8:47:01 GMT 1
Sans elgondolkodott. Nagyon nem tartotta ezt jó ötletnek, illetve biztosra vette, hogy Sansa nem lesz nagyobb biztonságban sem a chisseknél sem a nagaioknál. Ha ott megpróbál elszökni, valószínűleg helyben lelövik. Bár nem tudta, hogy igazából ez miért is érdekli őt ennyire, végül is csak néhány napja ismeri őt. Végül úgy döntött, hogy nem fog bele egyezni a házasságba, ám mielőtt ezt kimondta volna, megint meggondolta magát. Ha Sansa a bázison marad, azzal se jár jobban, ki tudja meddig kell fogságban tartani, és továbbra is fenn áll a kockázat, hogy amint lehetőséget kap rá, megpróbál majd elszökni. Hátranézett Carlra.
-Remélem nem a testőre fogja eldönteni ezt, tábornok. -nézett fel rá Martez. -Nem, dehogyis... -fordult vissza Sans. -Meddig kell meghoznom a döntést? -Ha lehet, akkor most. -felelte Kessler.
-Beleegyezek. -jelentette ki végül a tábornok. -Sansát kiházasítjuk.
...
Brabham ellenőrizte a foglyokat. Először Sansa cellájába ment be. A nyolc Halálosztagos őr továbbra is ott volt. -Jól viselkedik? -nézett az egyikükre a speciális egység. -Igen, meglepően jól. -jelentette Dippo. -Nem mintha lenne választása.
Ezután nem beszéltek többet, vette észre Sansa. Aztán feltűnt neki, hogy a Halálosztagosok megint a belső csatornájukon kommunikálnak egymással, és valószínűleg másokkal is, talán Carllal vagy Sans tábornokkal. Remélte, hogy végre kiengedik a cellájából. Ez részben beigazolódott. -Na, ettől is megszabadulunk nemsokára! -váltott vissza a külső csatornájára az egyik Halálosztagos őr.
Sansa már szinte teljesen biztos volt benne, hogy kiengedik. -Mi történt? -kérdezte, Brabham ránézett. -Carl szólt, hogy végre elhatározták ott fent, hogy mit kezdjenek veled. -felelte a kém. -Hozzámész egy nagai nemeshez, vagy ha van egy kis szerencséd, egy chisshez. -Hogy micsoda? -kérdezte Sansa. Nem erre számított. Minél hamarabb el kellett tűnnie innen. Ha kiházasítják, nem lesz ott sem Sans, sem a Halálosztag hogy megvédje őt. -Ezt nem tehetik! -Attól félek, hogy de igen, megtehetik. -vont vállat Brabham. -Kérem, engedjenek el! -könyörgött Sansa.
Brabham a belső csatornáján újabb utasításokat kapott. -Figyeljenek rá, amíg el nem viszik innen. -intett Dippónak. -Nekem dolgom van a másik fogollyal. -Igenis! -biccentett Dippo.
Brabham elhagyta Sansa celláját, és bement egy másikba, ami kisebb volt. Egy asztal volt a közepén, ami mellett a megbilincselt Wedge Antilles ült. Brabham megfogott egy széket, és leült vele szemben. -Nem tudom, hogy mit közöltek a tábornok lányával, de hallom nem örül neki. -nézett fel Wedge a Halálosztagosra. -Nem a te dolgod, Antilles. -közölte Brabham. Wedge szétnézett, hogy jön-e még valaki a cellájába, vagy csak egyedül a kém. -Ne aggódj Antilles, hamarosan itt lesz Stromm, Sans és Carl parancsnok is, de nem muszáj megvárnunk őket. -Megint ki akartok vallatni? -kérdezte Wedge. -Wedge Antilles, Zsivány kommandó... -Ez más lesz. -szakította félbe Brabham. -Vagy elmondod, amit akarunk, Antilles... -Vagy? -vonta fel a szemöldökét Wedge. -Vagy, ha jól értesültem, az Első Rend belenyúl majd az agyadba, és akkor is ugyanúgy elmondasz mindent. Majd visszaküldenek, és kémnek használnak téged. Szóval jól fontold meg, hogy mit fogsz mondani, ellenálló!
|
|
|
Ausmann
Nov 23, 2021 11:48:50 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Nov 23, 2021 11:48:50 GMT 1
Wedge lapos tekintettel meredt a kém-osztagosra. Aztán felsóhajtott. - Nem szép kilátás, annyi bizonyos... csak egy gond van ezzel. - Éspedig? - kérdezte Brabham. - Ugye már megbeszéltük, hogy a lányom kijutott - magyarázta Wedge. - Bizonyára értesíteni fogja a Köztársaságot az elfogásomról. - Gondolom, megfelelően át tudják huzalozni az agyad, Ellenálló, hogy azt mondd, megszöktél - ingatta a fejét Brabham. - Ehhez nem lett volna szükség vérmintára. Olyanra, amit levettek - próbálkozott tovább Wedge. - A klónozás is szóba került - jegyezte meg Brabham, aki maga sem tudta, miért ilyen közlékeny a fogollyal. - Akkor mossátok át a klón agyát, birodalmi, és küldjétek vissza őt - vigyorodott el Wedge. - Én pedig elmondok nektek mindent. Így nem jó? - Hmm... - mielőtt Brabham válaszolhatott volna, megjelent a cellánál Sans, Stromm és Carl.
- Brabham, mit csinálsz itt? - állt meg az ajtóban Sans. - Én... csak előkészítettem a foglyot a kihallgatásra - jegyezte meg Brabham. - Vacsora lesz, nem kihallgatás, és közben beszélgetünk - javította ki a Halálosztagost Stromm. - Esetleg nem tudnánk valami olyan helyen vacsorázni, ahol... kevesebb Rend figyel ránk? - szólt közbe Wedge. - Mondjuk lent a bolygón? - Miért lenne fontos ez magának? - kérdezte Sans. - Maguknak fontos, maguknak kellenek tőlem információk - vigyorodott el Wedge és Brabham felé biccentett. - A kihallgatójuk éppen most tett nekem egy érdekes ajánlatot. Nekem pedig fontos az épelméjűségem... de ehhez olyan helyen akarok beszélni magukkal, amit nem hallgat le az Első Rend. Mint a klónok bázisa odalent, mondjuk... - Miféle ajánlatot tett magának? - pillantott a sisakja alatt komoran Carl Brabham felé. - És nem a kihallgatótisztünk...
Wedge növekvő érdeklődéssel figyelte a birodalmiak között kialakulni készülő vitát. Már csak azt nem tudta, hogy ez megrendezett színjáték, amivel vallomásra akarják kényszeríteni... vagy valóban kikerülhet ebből a helyzetből. - Vigyenek le a bolygóra - kérte végül. - Akkor megkapják, amit akarnak.
...
Kessler röviden beszélt a Ramakazzal, miután Sansék eltávoztak, majd visszatért a parancsnoki terembe, ahol Tiebolt és Grev'nario tartózkodtak. - A flottaadmirális stábja most ellenőrzi, hogy melyik nagai, vagy chiss nemesi família tagja lesz D'Acy kisasszony jövendőbelije. Addig is parancsot kaptam, hogy azonnal transzferáljuk a hölgyet a Ramakazra. - Sans tábornok bizonyára csalódott lesz, ha nem búcsúzhat el tőle - jegyezte meg Grev'nario. - Nem vagyok benne olyan biztos - vont vállat Tiebolt. - És a tábornok amúgy is az Antilles-üggyel foglalkozik most. Jelöljenek ki egy Halálosztagos szakaszt a hölgy kísérésére. Kessler ezredes, ön jöjjön velem, szüksége van a segítségére a távolsági vezérkari vonal létrehozásához.
|
|
|
Ausmann
Nov 23, 2021 17:50:26 GMT 1
Post by nightmares on Nov 23, 2021 17:50:26 GMT 1
-Rendben, lemegyünk a bolygóra. -egyezett bele Sans. Szinte biztos volt benne, hogy Wedge megpróbál majd elszökni. -Igenis, tábornok! -biccentett Carl. -Brabham, te itt maradsz, később majd beszélünk! -nézett a kém felé.
Carl azzal a belső csatornáján szólt az irányításnak, hogy szükségük lesz egy kompra, ami leviszi őket a felszínre. Aztán szólt Dreyfusnak, hogy a bázison lesznek. -Úgy gondolom, hogy levehetjük róla a bilincset. -szólt Stromm. -Ön szerint biztonságos ez? -vonta fel a szemöldökét Sans. -Egy légynek sem ártanék. -mosolygott Antilles. -Legyen, Carl! -nézett a Halálosztagosra Sans, aki még a komján beszélve odament, és levette a bilincset a fogoly kezeiről, és a cella egyik sarkába dobta azt. -A komp készen áll, tábornok! -jelentette Carl.
Wedge, Sans, Stromm, Carl és még néhány Halálosztagos a hangárhoz sétáltak, viszonylag csendben. A csendet csak a Halálosztagosok alkalmankénti kommunikációja szakította meg. Ezután hamar felszálltak a kompra, ami már el is indult a felszíni bázisra. -Nos, Antilles tábornok, itt már beszélhetünk. -törte meg a csendet Stromm, ahogyan a komp elhagyta a hangárt. -Nem, ez a hajó még tele lehet poloskázva. -rázta meg a fejét Wedge. -Ne siessenek ennyire, bőven lesz időnk beszélni lent.
-Tábornok! -szólította meg Sansot Carl. -Jelentést kaptam, Sansát Ramakazra viszik. Még nem döntötték el, hogy kihez adják. -Valószínűleg örülni fog neki, hogy elhagyhatja a börtönünket. -jegyezte meg Sans. -Önt nem is érdekli, hogy elszállítják a lányát? -kérdezte Wedge. -Mondjuk azok után, hogy bebörtönözte, nem csodálom... -Mondja, Antilles, ön mit tenne, ha egy napon érkezne önhöz egy chiss egy lánnyal, akiről kiderülne, hogy a magáé, és emellett birodalmi kém? -kérdezte Sans Wedge-től. -Jó kérdés. -gondolkodott Wedge. -Bár nem hinném, hogy bezáratnám, hogy aztán kiházasítsam. -mondta végül. -Biztos vagyok benne, hogy ezt is megvitathatjuk majd a vacsoránál. -szakította közbe a beszélgetést Carl. -Ugyanis megérkeztünk.
A komp leszállt. A rámpánál már két klón várta őket, aki elvezette őket a bázishoz, és egy fogadóterem szerűségbe kísérte őket. -Szépen berendezték. -nézett körül Wedge. -Valóban. -helyeselt Stromm, közben leültek egy nagyobb asztalhoz. -Nos, itt vagyunk. -tért rögtön a lényegre Sans, majd Wedge felé nézett. -Most már nagyobb biztonságban érzi magát, Antilles?
|
|
|
Ausmann
Nov 28, 2021 19:20:23 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Nov 28, 2021 19:20:23 GMT 1
Wedge néhány pillanatig körbe-körbe nézelődött, miközben tekintete megállapodott a Sans és Stromm mögött még mindig ott posztoló Carlon és a többi kísérő Halálosztagoson. Bizonytalanul megropogtatta a csuklóit, amelyek immár nem voltak energiabilincsben. - Nos, én... - köhintett és az asztal alá nyúlt, amelyhez leültették...
Carl már éppen mozdulni akart, hogy megnézze, nem rejteget-e valamit Antilles, amikor ismét feltárult a helyiség ajtaja, és belépett az előbb megjelent két klón flottakommandós őr, majd nyomukban Dreyfus, majd még két őr. Wedge értetlenkedve pillantott rá, majd a két főtisztre, akik lekísérték a harcbázisról. - Azt hittem, csak magukkal vacsorázom, vagy mi - mondta végül. - Nos, ami azt illeti, én is - pillantott Dreyfusra Sans. - Mi folyik itt, szektorkormányzó? - Elnézést kérek - jegyezte meg a klón főtiszt Sansra, majd Strommra pillantva. - És köszönöm, hogy összehozta a beszélgetést, Stromm vezérőrnagy. Sans most a pilótára nézett kérdőn. - Elnézést, odafent az állomáson nem akartam mondani Tiebolt és Martez előtt. Dreyfus kormányzó már korábban megkért rá, hogy mindenképp hozzak össze egy személyes találkozót az itt jelenlévők között. - Én sem szólhattam, hogy itt leszek, a Flotta Hírszerzés, vagy az Első Rend, vagy mindkettő nyilván bele tud hallgatni bizonyos esetekben a bolygó és a harcállomás közti kommunikációba - szabadkozott Dreyfus is.
Sans felsóhajtott. - Nagyszerű, miért mindig én tudok meg mindent utoljára? - Mert magát figyeli a legszorosabban Martez és Tiebolt, jelen esetben - jegyezte meg Antilles. - Legalábbis abból, amit eddig láttam.
Dreyfus elmosolyodott. - Örülök, hogy ilyen gyorsan átlátja a helyzetet, tábornok úr, mármint szenátor úr. - Carl, zavard a szobát, árnyékoljátok le amennyire lehet - fordult hátra a testőréhez Sans. - Kár, hogy nincs itt Brabham... - a tábornok észbe kapott. - Várjunk csak, Dreyfus, maga kérte... - Igen, én kértem meg Brabhamot, hogy beszéljen Antillessel - biccentett Dreyfus. - Elnézést kérek, hogy átnyúltunk a fejük felett, tábornok. - De várjunk csak - szólt közbe Sans. - Antilles maga kérte, hogy lehozzuk. Nem javasoltuk neki sem mi, sem Brabham. - Ha viszont azt akarták, hogy idejöjjön... - Számítottunk erre a reakcióra - biccentett a bolygókormányzó klón. - Brabhamnak csak annyi feladata volt, hogy elültesse az ön fülében a lehetséges alternatíva gondolatát. Hogy nyitott legyen... a más lehetőségekre. És valljuk be, az ön azonnali válasza adta meg a lehetőségét annak, hogy most itt beszéljünk... - Maguk megfigyelték a beszélgetést ezen a Brabhamon keresztül - értette meg Wedge. - A nagyfejű, droidszerű pacák, aki elsőnek bejött hozzám, nem igaz? - Csak én - mosolyodott el félszegen Dreyfus. - Az ötlete arról, hogy a klónt adjuk át az Első Rendnek... gondolkodóba ejtett.
- Várjunk - szólt közbe Sans, miután egy fél percig súgdosni kezdett Carllal. - Brabham nem tenne ilyet a maga parancsára, Dreyfus. Mármint, tisztelem magát, a Halálosztagosaim is hűségesek magukhoz is, de egy ilyen egyértelmű függelemsértést elkövetni...
Dreyfus egy adatkártyát tolt az asztal közepére, amelyen szürke alapon egy lángoló vörös birodalmi jelvény volt, alatta pedig a Planetáris Erők főparancsnokának aláírása. - Személyes utasításaim voltak Tierce Főkormányzótól, írásban. Elnézésüket kérem. Az utasítás teljes körű titoktartást írt elő a Planetáris Erők állománya részére, akik be vannak avatva. valamint közvetlen alárendeltjeiknek. Most már önökre is vonatkozik. - Oh... - vizsgálgatta az adatkártyát Sans, majd a mellette ülő Strommra pillantott. - Magára is vonatkozik? - Formailag a planetárisok közé tartozom, a Flotta nem ismeri a vadászrepülő fegyvernemet külön főtiszti szárnyként, a Planetárisok igen - magyarázta a repülő-vezérőrnagy. - Miről szól a suskus? - kérdezte most érdeklődve Antilles. - Ki kellett vennünk magát onnan, hogy beszélni tudjunk - magyarázta Dreyfus. - A Főkormányzó személyes kérése volt, rövid, írásos üzenetben, amikor értesítettem, hogy az Ön elfogása a küszöbön áll, hogy ezt így intézzük. - Én azt hittem, Tiebolt megteszi a jelentését a Vezérkarnak arról, hogyan döntöttünk, és a Vezérkar ezt követi - képedt el Sans. - A Vezérkar minden egyes tagja mást és mást gondol erről - rázta a fejét Dreyfus. - Folett Főadmirális állítólag, amikor meghallotta a hírt, az azonnali kivégzését követelte. A Főkormányzónak, hogy mondjam, megvan a saját elképzelése. Úgy hírlik, Solo Főinkvizítor nem elérhető, de az Első Rend terve áll legközelebb ahhoz, amire Tiebolt akarja használni magát. Gyakorlatilag aki mellé Tiebolt álla kérdésben, annak lesz kvázi többsége az ügyben, és az ő verzióját követik. - És mi is az? - kérdezte Antilles. - Mármint, nem hazudott a maguk Brabhamja? Tényleg át akarják mosni az agyamat, vagy ez a klónozósdi? Mire kell maguknak... egy olyan veterán koréliai csatarobogó, mint én?
- Van egy taktikai terv, amit a Vezérkar dolgozott ki - magyarázta Dreyfus. - A sikere abban rejlik, hogyha sikerül pontosan lekövetni minden egyes köztársasági hajó mozgását. - Most már hadititkokat is elárulunk az ellenséges foglyoknak, nagyszerű - mormogta Sans. - Értem, de mégis miért akarná ezt meghiúsítani a maguk Főkormányzója? - képedt el Wedge. Most tűnt először igazán aggodalmasnak. Ezt tulajdonképp... ezt tényleg megszerezhetik rajtam keresztül, agymosás ide, klónozás oda... - nyelt egyet. - Biztosan nem tudnának közelebb állni a Halálosztagosaira, hogy inkább rátámadhassak valamelyikre és hősi halált halhassak?
- A Főkormányzó úgy gondolkozik, mint Grev'nario al-admirális - magyarázta Dreyfus. - De egymástól függetlenül. Úgy véli, Ön önszántából átállhat hozzánk. - Fel nem fogom, miért gondolja ezt - köhintett gunyorosan Wedge. - De ettől eltekintve, ha ennyire egyértelmű, miért nem hagyta meg maguknak a főnökük egyszerűen, hogy akkor szavazzanak ugyanúgy, mint az a chiss flottatiszt? Máris teljesen legálisan lehozhattak volna ide, gondolom, még lakosztályt is kapnék, és itt várhatnám, hogy Vostroya, vagy a Köztársaság felrobbantsa ezt az egész kócerájt, velem együtt, egyedül az agymosást úsznám meg... - Azért, mert a Főkormányzó tervének a követéséhez szükség van arra is, hogy mi, klónok és planetárisok semlegesnek tűnjünk a készülődő eszkalációban - magyarázta Dreyfus. - Nem mi vagyunk az egyetlenek ugyanis, akik meg akarják hiúsítani Tiebolt tervét. Reuenthal flottaadmirális, a Ramakaz parancsnoka is akarja magát, Antilles. Már el is küldte ide Kesslert, amíg ő a tábornok úr lányával foglalkozik, és leköti az ezzel kapcsolatos teendőkkel Grev'nariot, addig Reuenthal helyettese, Bayerlein al-admirális rövidesen megérkezik a rendszerbe tíz csillagromboló-hadosztállyal, és követelni fogja a maga kiadatását a Ramakaz részére Tiebolttól.
- De hiszen ez akár polgárháborút is jelenthet! - képedt el Sans. - Ugyan, Reuenthal felkészültebb ennél - rázta a fejét Dreyfus. - Megvannak a módszerei, hogy a cosrai kapcsolatain keresztül sarokba szorítsa Tieboltot, sőt, akár Folettet is. - Gondolom, ez az akárkicsoda is abban a rögeszmében él, hogy én majd átállok magukhoz - nevetett fel Wedge. A helyzet abszurditása kezdte egyre inkább szórakoztatni. - Nem teljesen - rázta a fejét Dreyfus. - Ő túsznak akarja felhasználni magát a chiss, nagai és a Maradványt, illetve a Népi Demokratikus Kongresszust és Adumart érintő machinációiban. - Népi Demokratikus... áhh... - törölte meg a homlokát Wedge. - Jag Fel miatt, igaz? - Olyasmi - biccentett Dreyfus. - A lényeg, hogy tapasztalataink szerint Reuenthal általában eléri az Ismeretlen Vidék határain innen, amit akar. Mi viszont arra kérjük, működjön együtt velünk... utána megbeszélhetjük, melyik verzióját adjuk át az Első Rendnek, és melyiket Reuenthalnak, és hogyan kerüljük el az agymosást, vagy a klónozás tényének kiderülését.
- Maguk durvábban nyomják ezt, mint egy átlagos szenátusi munkavacsora Coruscanton - csóválta a fejét Wedge. - Tudják, ezért ültem át az Ellenállásba. Sok lett az ilyesmi, egyszerűen csak vadászgépeket akartam vezetni a maguk fajták Halálcsillaga ellen, úgymond. Mint a régi szép időkben. - Felesleges kockázatvállalás volt, szenátor - mosolyodott el Dreyfus. - Ön végtére is családos ember... maga meg kell ezt értse ennek a szignifikanciáját - fordult Sanshoz a polneyei klón. - Még ha én nem is tudom. - Kezdem feladni, hogy bárkit meggyőzzek ennek az ellenkezőjéről - sóhajtott fel Sans. - Amúgy eszembe jutott, mit tettem volna, ha megjelenik egy chiss és azt mondja, a lányom - szólt közbe a tábornok korábbi kérdésére reflektálva Wedge. - Elrejtőztem volna a feleségem elől. Iella letépte volna a fejem.
- Fogytán az időnk - szólt közbe Stromm. - Tiebolt és Martez hamarosan keresni fogják a tábornokot, és az Új Ellenállás maradványairól és kapacitásairól még nem is beszéltünk. A taktikai helyzet részletes ismerete nélkül nem tudjuk megvédeni a bázist. - Igaz is - kuncogott fel Wedge. - Szóval, még mindig nem tudom, honnan van a maguk Főkormányzójának ez a fixációja, miszerint én átállnék magukhoz. Mármint úgy őszintén. Annyira, hogy még azt is kockáztatja, hogy a maguk drágalátos Vezérkarának ellenérdekelt fegyvernemi vezetői egymás nyakának ugranak, mint három utolsó, pöffeszkedő birodalmi önjelölt hadúr Endor után öt perccel a Peremvidéken - csillant meg erre a gondolatmenetre egy pillanat erejéig Antilles tekintete, nyilvánvalóan a régi szép idők emlékére.
Dreyfus egy mini-adatkártyát húzott ki a korábbi engedélyező csomagból, és beillesztette az asztalon lévő leolvasóba.
A felvételen Wedge felismerte saját magát... vagyis saját maga jó húsz évvel korábbi valóját. A Yuuzhan Vong háború alatt viselt, késői Új köztársasági egyenruhát viselt, a mögötte álló társaival együtt, velük szemben pedig ki tudta venni Tierce alakját, meg még néhány másik alakét... - Az ott olyan, mint a maguk Folettje, a Főkormányzó mellett - vizsgálta a felvételt a szemöldökét összehúzva Antilles. - Az meg ott mellettem... mi a... kicsoda, Koutei tábornok a köztársasági hadseregtől? Sosem szolgáltunk együtt... nahát, az ott meg az öreg Gilad Pellaeon... és mi ez a kézrázogatás... - Wedge értetlenkedve rázta meg a fejét újra és újra. - Ez valami olcsó propaganda? Sosem csináltam ilyet. Ez a Főkormányzójuk nagy terve? Színészi fércmunka? Hamisított felvételek? - Ez nem hamisítvány, legalábbis nekem így magyarázta a Főkormányzó - Dreyfus arcán értetlenkedő gondolathullám suhant át, de láthatóan a klón főtiszt arra volt kondicionálva, hogy ilyen téren semmiképpen ne kérdőjelezze meg abszolút feljebbvalója parancsait, vagy éppen annak szavahihetőségét. - Azt mondta... ő és maga egyszer már békét és szövetséget kötöttek. A Yuuzhan Vong ellen. És hogy reméli, újra megteszik majd. - Nem találkoztam Tierce-el a Vong háborúban, sőt, azóta sem - rázta a fejét Wedge. - Még akkor sem, akkor Daala szaladj-ide-szaladj-oda testőre volt Coruscanton, és közben egyszerre a Sithek Főkormányzója. Aweris katonai részében sem voltam érintve... nem értem, mikor történt ez. Nem tudok erről beszélni a főnökükkel? - pillantott Dreyfusra. - Sajnálom - rázta a fejét amaz. - A Főkormányzó jelenleg nem elérhető holovonalon, szó szerint a galaxis átellenes végén tartózkodik. Csak ennyit tudott elküldeni nekünk. És az üdvözletét.
- Elnézést, hogy közbeszólok - jegyezte meg Stromm. - De tényleg fogy az időnk. - Maga - pillantott most Sansra Antilles. - Maga itt az egyetlen, aki nem volt ebbe beavatva. Meg az egyetlen, akinek családja van. Mármint rajtam kívül. Maga mit gondol erről az egészről? Adjon valami független perspektívát nekem, birodalmi tábornok úr...
|
|
|
Post by nightmares on Nov 29, 2021 9:33:25 GMT 1
-Családom van? -kérdezett vissza Sans. -Nem tudom, hogy így fogalmaznék-e. Végül is csak megjelent egy chiss, és... -Ez a tényeken nem változtat. -mondta Wedge. -Valóban nem. -vont vállat végül Sans. -Ha az ön szempontjából nézzük, akkor a legjobb megoldás az lenne, ha tényleg önként átáll hozzánk. Mármint, nem nagyon vagy veszíteni valója, az Ellenállás már kevesebb gondot fog okozni. -Itt mindenki azt hiszi, hogy átállnék? -vonta fel a szemöldökét Wedge. -Nem olyan rossz az, mint gondolja. -folytatta Sans. -Néha beomlanak a bányák, trandoshai tisztek tűnnek el anomáliákban, rovarok támadnak meg harcállomásokat egy aszteroidában, meg néha chissek érkeznek váratlanul, de egész tűrhető, hamar hozzászokik az ember. Bár maga valószínűleg amúgy is valami pilóta szerepet kapna, talán pont a repülőtábornok mellé kerülne. Erről ő többet tud mesélni.
-Többet tudnék, de nem hinném, hogy erre van időnk. -jegyezte meg Stromm.
-Ez nem éppen független perspektíva volt, tábornok. -pillantott Wedge újra Sansra. -Valóban, viszont nem hinném, hogy létezne ennél jobb megoldás. -vont vállat Sans. -Gondoljon bele, jobb lenne ha egy agy mosott klón lenne a lányával, aki bármelyik pillanatban elárulhatná őt? -Tud vigyázni magára. -felelte Wedge. -Viszont számítana arra, hogy a saját apja árulná el? -kérdezte Sans. -Nem, erre a maga lánya valószínűleg jobban fel van készülve. -jegyezte meg Wedge.
-Uraim, tisztelettel, Brabham szerint már lassan elkezdhetik keresni Antilles urat. -szólt közbe Carl. -Rövidre kell fognunk.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Dec 2, 2021 18:37:56 GMT 1
Wedge a fejét csóválta, de láthatóan gondolkozott. - Furcsa dolog ez - mondta végül. - Tudják... régen egyszerűbb volt, annyival egyszerűbb. Maguk voltak a rossz fiúk, mi voltunk a jó fiúk, maguk megépítették ezeket a szörnyű szuperfegyvereket, terrorizálták vele a galaxis népeit, mi meg felrobbantottuk őket... és ennyi volt. - Anélkül, hogy elvesznénk a hosszú részletekben, bizonyára nem kell Önnek megmagyaráznunk, tábornok - mosolyodott el Dreyfus -, hogy ma már a Köztársaság már réges-régen nem az, aminek maguk a Lázadók Szövetségében megálmodták. Ahogyan az Egyesült Galaktikus Birodalom sem az, mint Palpatine Császár Birodalma negyven-ötven éve.
- Valahol igaza van - csóválta a fejét Wedge Antilles. - De ezt már megbeszéltük annak idején Luke-al, Leiával, és Pellaeon admirálissal, amikor vállvetve harcoltunk a Yuuzhan Vong, majd mindenféle random Sithek és Sötét Oldaliak ellen. De ma már mind halottak. Szinte minden bajtársam. Engem kivéve. Nem becsülhetem le annak a lehetőségét, hogy még lássam a családom, akár adott esetben az unokáim. - Vagy a klónjait - jegyezte meg Stromm fanyarul. - Unokák, na, még ez is - sóhajtott fel Sans, miután rádöbbent, hogy Sansa kiházasítási tervei kapcsán akár ez is hamarosan aktuális lehet.
- De tudják, azért nem értem magukat - hunyorított szinte gunyorosan Wedge. - Mégis, mire számítottak, mármint, van B-tervük arra vonatkozóan, ha én is most nemet mondok? Ha ezek után kiadnak, vissza, akár Reuenthalnak, akár az Első Rendnek, akkor nem félnek, hogy még ha önszántamból ki sem adnám a titkomat, amazok előbb-utóbb kiverik, kiagymossák belőlem, hogy maguk itten konspirálnak?
Dreyfus zavartan pillantott körbe. - Ebben bizony igaza van - vakarta meg a fejét Stromm. - Persze, lelőhetnek itt és most, ha nemet mondok, és mondhatják, hogy ellenálltam, megtámadtam magukat - pillantott a Carl oldalán függő sugárvetőre Wedge. - De akkor meg a maguk Főkormányzója lenne végtelenül csalódott, valami azt súgja nekem. Ha viszont elfogadom az ajánlatukat, akkor sem tudnak eldugni, nemde? A vérmintákat most vették le, a Spaarti-hengerek legjobb generációjával is tudomásom szerint harminc nap, amíg kifejlődik egy ilyen idős Wedge Antilles, mint én... - a pilóta keserűen felnevetett. - Pláne a villámtanítás, meg a többi. Mit mondanak addig az Első Rendnek, aki gondolom, órákon belül szét szeretné szedni a fejemet? Vagy mit mondanak ennek a Bayern admirálisnak, vagy kinek, ha megérkezik, gondolom hamarabb? Hogy elkaptam a rynavírust valamelyiküktől és karanténban vagyok? Hogy elvesztem a járatokban a felszín alatt? Amíg nincsenek készen a klónok, csak engem tudnak átadni, nem mást, uraim... - Erre nem gondolt a Főkormányzó? - pillantott Dreyfusra döbbenten Sans.
- Öhm... nos, a Főkormányzó instrukciói... általánosak voltak, erre a holofelvételre vonatkoztak, és amit elmondtam - fintorodott el Dreyfus, majd visszapillantott Sansra. - Maguknak nincs ötletük? Maguk itt a kreatív megoldások gazdái, én csak építkezem, klónozok, szerelgetek, javítgatok, munkásokat szerzek... én nem szoktam féregjáratokkal foglalkozni, meg piramishajókkal, meg dimenzionális dolgokkal...
|
|
|
Post by nightmares on Dec 3, 2021 12:43:17 GMT 1
-Önszántamból még én sem. -felelte Sans, közben gondolkodott. Antillesnek igaza volt, és belátta, hogy rossz ötlet volt lehozni ide a foglyot, mivel csak gondjuk adódott belőle, illetve Wedge még továbbra sem mondott semmi hasznosat a vacsora során. -Tapasztalata minden esetre van ilyen dolgokkal. -jegyezte meg Dreyfus.
-Biztos nem mondhatjuk azt, hogy rynavírusos? -vetette fel Sans. -Azzal talán karanténba kerülhetne két hétre, azzal is időt nyernénk. -Nem hiszem, hogy ez lenne a legjobb megoldás. -szólt Carl. -A főkormányzó tényleg nem elérhető jelenleg? -fordult Dreyfus felé Sans. -Nem tudna egyszerűen kiadni egy parancsot, hogy Antillest vigyék el egyenesen hozzá, ő meg majd ott vacsorázik vele és átállítja? -Nem hiszem, tábornok. -válaszolta Dreyfus. -Kitűnő...-mormogta Sans.
-Talán ha nem áll át, hagynunk kellene, hogy tényleg rám támadjon. -jegyezte meg Carl. -Talán egy alakváltó droid? -állt elő új ötletekkel Sans. -Ugyan már, a maguk fémdetektorai azonnal észrevennék! -nevetett fel Wedge. -Vannak még a bolygón killikek és gyíkok? -pillantott Stromm Dreyfusra. -Akik "elrabolhatnák" Antillest? -Miért akarjuk egyáltalán ennyire elrejteni? -kérdezte Sans. -Nem lenne egyszerűbb egyszerűen visszamenni a hajónkra, aztán visszatenni őt a cellájába, és odaadni az Első Rendnek és Reuenthalnak? -Tényleg nem lenne jó, ha kiszednék belőle, hogy mi itt voltunk. -válaszolta Stromm a tábornoknak.
-Talán valahogy törölnünk kellene ezt a kis incidenst a memóriájából, azt meg tudják tenni? -nézett a jelenlévők mindegyikére Sans. -Mi vagyok én? Droid? -vonta fel a szemöldökét Wedge. -Azt is mondhatnánk, hogy voltak itt még elrejtőzött ellenállók, és ők szabadították ki Antillest. -vettette fel az ötletet Carl. -Talán rá foghatnánk Sansára. -Nem fogjuk Sansára! -mondta gyorsan Sans, majd Antilles fele fordult. -Nézze, jóval egyszerűbb lenne ez az egész, ha egyszerűen elmondaná, amit tud, és utána eldöntheti, hogy átáll-e. Akkor azt is figyelembe véve tudnánk dönteni. Nem mintha olyan nehéz lenne önt vészhelyzet esetén elrejteni, biztosan van itt lent néhány rohamosztagos páncél.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Dec 5, 2021 11:36:19 GMT 1
- Ha megint Halálosztagosnak öltöztetünk egy ellenállót, akkor mehetünk vissza jelentéseket írogatni Marteznek - szólt közbe Carl, aztán gyorsan eszébe jutott, hogy kié volt az eredeti ötlet. - Mármint, uram, én csak azt akarom mondani, uram...
- Hagyja csak, igaza van - sóhajtott fel Sans. - Ha kiderül, hogy miben sántikálunk, akkor is jelentéseket fogunk írogatni Marteznek, nem vitás - szólt közbe Stromm is . - Egyenesen valami cellából. - Maguk aztán nem semmik - ingatta a fejét Wedge. - Itt ülnek a galaxis egyik legnagyobb hadigépezete alatt elrejtőzve, úgy, hogy a maguk kezében van lényegében az űrerejük kilencven százaléka a rendszerben - mutatott körbe a négy birodalmin -, erre attól a rosszindulatú vén satrafától remegnek mindannyian. Igazán jellemző. Mégis, mitől félnek, hogy egyszerre csak besétált ide egy Ysanne Isard-klón, és felelősségre vonja magukat az Első Rend nevében, mert végig itt hallgatózott a szomszéd szobában?
Carl kettőt kattant a sisakkomjában, majd kipillantott a szemvillanásnyira feltáruló ajtón. - Tiszta - jelentette Sansnak. - Tudom, maga meg azt akarja mondani, hogy siessünk már - fojtotta bele a szót a megszólalni készülő Strommba Wedge. - Amúgy, is tudják mit? Oké, átállok. Mit akarnak tudni?
A birodalmiak egymásra néztek. - Tábornok, mármint szenátor úr, nem mondom, hogy nem tisztelem magát, de ez nem ilyen egyszerű - ingatta a fejét Sans. - Ezzel az Erővel blöffölhet is. Honnan tudjuk, hogy nemcsak időt akar nyerni ezzel? - Honnan tudjam, hogy maguk blöffölnek ezzel a Bayerstein admirálissal, vagy kivel? - kacsintott Antilles. - Lehet, nincs is semmiféle polgárháborús helyzet, csak maguk találták ki, hogy igent mondjak, de még maguk sem tudják, pontosan mire... - Hát én... khm... - nyelt egyet Dreyfus. - Ez bizonyára logikátlan és megalapozatlan lenne... - ingatta a fejét Sans, de azért Dreyfusra sandított. - Ugye, szektorkormányzó? - Legalább beavatta volna a barátait, klón úr, mielőtt ilyesmiket talál ki - csóválta a fejét előbb Sansra és Strommra, majd Dreyfusra pillantva Antilles. - Ha úgysincs idő semmire, akkor fogadják el az adott szavam, de közben nincs B-tervük...
- Ejh... shavit - mormolta Dreyfus és elővett egy komot. - Hé, mire készül, kormányzó? - sápadt el Sans. - Reméljük, nem hívja be Jégszívet - kuncogott Wedge. Egész szórakoztatónak találta volna ezt az egészet, ha nem épp az életéről lett volna szó.
Dreyfus azonban a többiek általános meglepetésére Leth doktort hívta. - Doktor úr, Barrina-Kappa-Omicron-Kettő-Hetes kód - hadarta Dreyfus. - Tájékoztatnom kell az érintetteket. - Megerősítem - mormogta végül a doktor némi csend után. - Csak csinálják gyorsan.
Dreyfus kikapcsolta a komot és végignézett a társaságon. - Nos... - mondta végül. - Valóban nincs ramakazi bevetési flotta. Bayerlein lehet, hogy idejön, de Reuenthal nem akar mást, mint legfeljebb udvariasan kölcsönkérni Antilles urat, vagy egy példányt a klónjaiból. - Megáll az ész - sóhajtott fel Sans. - És mégis kinek a jóváhagyására találták ki az egészet akkor, kormányzó? Ez is a Főkormányzó parancsa volt? - Nem egészen - rázta meg a fejét Dreyfus. - A Klón Tanács elérhető tagjai döntöttek így. Azért hívtam fel Leth-et, mert rajtam kívül ő az egyetlen rangidős tanácstag a bolygón. - Mi az a Klón Tanács? - kérdezte Wedge. - Ez engem is érdekelne - tette hozzá Sans. Stromm is értetlenkedve tárta szét a karjait.
- A Polneye legfőbb döntéshozó szerve, a Birodalom szolgálatában álló klónok titkos gyűlése - magyarázta Dreyfus. - Pontosabban... most már nem olyan titkos. A lényeg, hogy bizonyos kérdésekben a Tanács tagjai számára adott némi... mozgásszabadság bizonyos döntésekben. - Magyarán, ha nem tetszik maguknak, amit a Vezérkar kitalált, megkérdezik ezeket a tanácstagokat, akik történetesen saját maguk, és felmentést kérnek a különvéleményük miatt - kuncogott Wedge. - Maguk lassan nagyobb bajban lesznek, uraim, mint én, ha tényleg mindjárt besétál ide valaki az Első Rendtől.
- Mi lesz a következő, újabb dimenzióutazás? - sóhajtott fel Sans.
Dreyfus furcsán nézett rá. - Ön biztosan nem klón, tábornok? - Legjobb tudomásom szerint nem - vonta meg a vállát Sans. - De végső soron, akár az is lehetnék, akkor sem biztos, hogy tudnék róla, nemde? - Maguk rá akartak venni valamire, amire önmaguk sem hajlandóak - folytatta Wedge. - És ehhez még azt is bevállalták, hogy mindenféle blöff-ramakaziakkal ijesztgessenek engem és a saját, nem klón-bajtársaikat. Elmondja végre, miről van szó? - Előbb nem kellene megtudnunk, hogy akkor most a tábornok tényleg átállt-e, vagy csak blöfföl? - fészkelődött idegesen Stromm. - Mármint nem mintha lenne rá idő...
- A féregjáratról van szó - mondta végül Dreyfus. - Tessék, tudtam én, éreztem - temette arcát a tenyerébe Sans sóhajtva. - A féregjárat az egyetlen módszer, hogy Antilles tábornok eltűnjön a többi fegyvernem szeme elől - folytatta Dreyfus. - Reméltük, hogy a Reuenthalos történettel rá tudjuk venni, hogy hajlandó legyen menekülésnek álcázni azt, hogy belerepül egy zsákmányolt géppel. - Azt sem tudják, mi van a másik végén, ezzel az erővel agyon is lőhetnek, vagy tényleg átmoshatják az agyamat - replikázott Wedge, majd Dreyfus arckifejezését látva egy pillanat múlva leesett neki. - Várjunk csak... nem igaz. Tudják. Tudják, mi van a másik végén, igaz?
- És erről mikor óhajtottak tájékoztatni minket? - csattant fel Sans Dreyfusra pillantva. - Az egész ügy rendkívül... szenzitív - magyarázta Dreyfus. - Leth doktor fogta be az adást egy nagyon különös, korábban csak általunk, Polneyeiak által használt frekvencián. Mindent megtett, hogy eltitkolja de Kailre asszony és a többi technikus elől, és rögtön szólt nekem. - Maguk találtak valamit, amit titkolnak a sajátjaik elől - hümmögött Wedge. - Igen - biccentett Dreyfus. - Egy kódolt üzenet jött át a féregjáraton. Az adás forrása az Ausmann, küldője pedig... - nyelt egyet a klón. - Dreyfus kormányzó. - Kiváló, saját magával beszélgetett... - csóválta a fejét Sans. - Nem lehet valami torzulás az időben? A holnap Dreyfus a maival? - Nem - rázta a fejét a klón. - Az azonosító szerint a küldő... Dreyfus kormányzó a Clone Szövetségtől.
- Nincs ilyen nevű állam a galaxisban - ráncolta a homlokát Stromm. - Hajaj - mondta Sans. - Ebben nincs... ebben... ugye, erről van szó? - Eltalálta, tábornok - biccentett Dreyfus. - Tudtam én, hogy magában megbízhatok ilyen kérdésekben. - Legalább annyira nem a saját döntésem, hogy állandóan féregjáratokba és effélékbe fussak, mint az, hogy egyszer csak megjelent Sansa - meredt a plafonra a tábornok.
- De akkor miért nem repülnek át maguk? - kérdezte Wedge. - És honnan tudjuk, hogy pozitívan fogadnak minket? - tette hozzá Stromm. - Igaza van a pilótának - értett egyet Sans. - Akár a maga másolata, vagy milyen, klónja, dimenzió-ikertestvére, alteregója, tudom is én, akár nem, mégis csak azzal kezdtük az ismeretséget, hogy a fejükre dobtunk egy szétesőben lévő aszteroidát, tele frontistákkal, bogarakkal, hüllőkkel... - A bajtársaimmal, nem mellesleg - sóhajtott fel Wedge. - És a mi bajtársainkkal - tette hozzá Carl.
- Kaptunk egy megerősítő kódot - magyarázta Dreyfus. - Amikor átvettük az első emitter - adatokat Leth-től. - Még egyszer kérdem - ismételte Wedge. - Miért én? - Mert a Főkormányzótól van egy záradékunk az adatcsomag mellé, amiben a korábbi holofelvétel volt - húzott elő egy adathengert Dreyfus és a másik lejátszó mellé tette. - Az ebben lévő információk szerint az az Antilles tábornok, akivel a felvétel készült, meghalt később. Leth doktor úgy magyarázta, hogy a dimenzióutazáskor azonos személyiségek nem lehetnek egy helyen, mert vagy az egyikük hal meg, vagy mindketten. - Magából is lehet több egyszerre a galaxisban, nem ez a klónozás lényege? - kérdezte Wedge. - Egyedi példány vagyok, mint Zavrik parancsnok, vagy Zalaxus admirális - magyarázta Dreyfus. - Nem az a modell, mint a Tieboltok, vagy a Leth doktorok.
- De ha a Főkormányzónak ilyen adatai vannak és felvételei... - szólt közbe Sans. - Igen, ezért kell hozzá személyesen futárt küldenünk ezzel az üggyel - értett egyet Dreyfus. - Az Első Rend nem szerezhet tudomást erről. A Főkormányzó pedig magyarázattal tartozik a Klón Tanácsnak. Tudtuk, hogy folytat interdimenzionális kísérleteket, de nem tudtuk, meddig jutott ezzel. Nekünk pedig erkölcsi kötelességünk kideríteni, mi az a klónokból álló, de a Birodalom nevét nem viselő állam odaát.
- Ha ez az egész Reuenthal, vagy az Első Rend fülébe jut... - csóválta a fejét Sans. - Legalább olyan veszélyes lesz a futár feladata, mint azé, aki átrepül. - Várjunk csak - szólt közbe Stromm. - Ha Antilles még úgymond el is köt egy gépet, valakinek üldözni kell közülünk, nem? Honnan tudják, hogy az illetőnek nincs odaát alteregója? - Ezért szeretnénk nem klónt küldeni, mint Ön - hunyorított Dreyfus. - Kisebb az esély a nem kívánatos következményekre...
- Ha ebből bármi Martez fülébe jut, tényleg végünk - sóhajtott fel Sans. - Várjunk csak... maguk tényleg átállítottak -hüledezett Wedge. - Most már egy űrsiklóban evezünk, együtt megyünk börtönbe, ha ez kiderül. - Vagy az agymosóba, vagy sóbányába - sóhajtott fel Sans ismét.
- Tábornok - fordult Sanshoz Dreyfus. - A maguk segítsége nélkül nem megy. Maga az ilyen ügyek szakértője... mint már mondtam. - Nem vagyok, csak mindig belekeveredem - rázta a fejét Sans. - Mint már mondtam. - Akkor is számít a véleménye - ismételte Dreyfus. - Ki küldjünk a Főkormányzóhoz? És ki lesz a követünk, aki Antillest "üldözi" majd?
|
|
|
Post by nightmares on Dec 5, 2021 18:17:19 GMT 1
Sans lassan kifújta a levegőt. Valahogyan sikerült újra belekeverednie egy ilyen ügybe. Alig bírta ki, hogy ne mosolyogjon a sors iróniáján. -Nincs esetleg egy trandoshai, akit beküldhetnénk a féregjáratba? -kérdezte. -Miért lenne egy itt egy trandoshai? -vonta fel a szemöldökét Dreyfus. -És miért akarna egy trandoshait beküldeni a féregjáratba? -Ez belsős vicc, nehéz lenne elmagyarázni... -magyarázta Carl. -Nekem mintha rémlene valami. -jegyezte meg Stromm. -Ez lényegtelen. Tábornok, mit gondol? -tért vissza a témára Dreyfus.
-Igen, elnézést. -fordult Dreyfus felé Sans. -Úgy vélem, hogy a futárnak és a követnek is klónnak kellene lennie, mivel mégis csak az önök ügyeit képviselik, és amúgy is maguk vannak benne ebben az egészben. Legalábbis mindenképp szükség lenne egy klónra, aki a futárunkkal tart a Főkormányzóhoz. -Ki lesz a futár? -kérdezte Dreyfus.
-Brabham, a speciális egységünk lenne a legjobb választás. -felelte Sans. -Nem lenne gyanús az Első Rend számára, ha egy Halálosztagost küldünk? -kérdezte Stromm. -Nem, legalábbis Brabham esetében. -magyarázta a tábornok. -Brabham egy kém. A célja az, hogy az ellenségnél kémkedjen, akár beépülve, akár rácsatlakozva az adásaikra. Mivel a veszélyt itt a rendszerben nagyrészt elhárítottuk, egyszerűen ki tudnánk magyarázni Brabham áthelyezését azzal, hogy elrendelték máshova kémkedni, mivel itt már nincs rá szükség. -Erre nem lesz szükség, szerintem simán elhiszik a maguk Brabhamjáról, hogy valami droid. -jegyezte meg Wedge. -Carl! -fordult a Halálosztagos felé Sans. -Kérlek, értesítsd őt erről. -Igenis, tábornok! -biccentett Carl.
A Halálosztagos parancsnok átváltott a belső csatornájára, hogy felvegye a kapcsolatot a kémmel. -Brabham, itt Carl. Szükség van rád. -Nahát, parancsnok, máris bajba kerültek? -jött Brabham válasza. -Fontos küldetésed van, el kellene menned... -Carl félbehagyta a mondatot. -Ugye nem tudnak lehallgatni? -Nem hinném. -mondta lassan Brabham. -Akarja, hogy lemenjek, parancsnok? -Igen, jobb megoldás lenne. Lent beavatunk, Brabham.
-Nos, Carl? -kérdezte Sans. -Ilyen hamar beavattad? -Még nem, uram! -váltott vissza Carl külső csatornára. -Mondtam neki, hogy jöjjön le ide. Kockázatos lenne komon keresztül megbeszélni ezt. -Rendben van. -bólintott Sans.
-És mit gondol, tábornok, ki fogja üldözni Antillest? -kérdezte a tábornokra nézve Dreyfus. -Nos, Stromm repülőtábornok a legjobb pilóta közülünk, tehát ha Antilles szenátor tényleg megszökne, szerintem őt küldeném utána, tehát most is ő kellene menjen. Viszont mellé is kellene egy klón. Esetleg ön, vagy Leth doktor. Ahogyan Brabhamot is elkísérhetné ön, vagy Leth doktor. -Igaza van, tábornok, viszont mint mondtam, veszélyes lenne egy klónt átküldeni. Főleg, mivel tudjuk, hogy ott is van már egy Dreyfus. -ellenkezett Dreyfus. -Ez esetben lehet, hogy nem lesznek olyan kedvesek. -jegyezte meg Sans. -Mi van ha megölnek mindenkit, aki nem klón? -Ha megengedi tábornok, talán önnek kellene velem jönnie. -szólt Stromm. -Tudja, maga szerintem jobban tudna tárgyalni velük, mint én. -Ha ön megy, tábornok, akkor én is. -mondta Carl.
A beszélgetés közben Brabham lépett be a terembe. -Nahát, újra találkozunk! -üdvözölte őt Wedge. -Ez gyors volt, Brabham. -szólt Carl. -Siettem, ahogy tudtam. -lihegett Brabham. -Nagyon gyorsak ezek a TIE vadászok. Miben segíthetek? -Küldetése van, Brabham! -magyarázta neki Sans. -El kell mennie a Főkormányzóhoz, Brabham. -Nekem? -kérdezett vissza Brabham, bár nem értette, hogy miért. Sans nyilvánvalóan neki adta az utasítást. -Igen, de nem lesz egyedül. -nyugtatta meg Sans. -Stromm repülőtábornok és Antilles szenátor pedig át fog repülni az anomálián. Még nem tudjuk, hogy egyedül-e vagy sem.
-Az anomálián? -Brabham egyre kíváncsibb lett. -Nem Martez akarta Antillest beledobatni oda? Még is megtörténik a kivégzés? -Az féregjárat egy másik világba vezet. -próbálta Dreyfus elmagyarázni a kémnek, aki ezt nehezen tudta volna elhinni. -Értem... -mondta. -Vagyis nem, nem értem. -Rendben, figyeljen, elmagyarázom! -ment oda a kémhez Dreyfus.
Mialatt Dreyfus teljes beleéléssel magyarázott a Halálosztagosnak, Wedge Sansra pillantott. -Tehát, ön is velünk jön, tábornok? -kérdezte. -Nem tudom, nehéz döntés, és kockázatos is. -töprengett Sans. -Lehet, hogy meg kellene kérdeznem Tiebolt véleményét. -mondta, majd gyorsan Dreyfus felé fordult. -A Tieboltok be vannak avatva ebbe, ugye?
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Dec 5, 2021 22:10:40 GMT 1
Dreyfus megköszörülte a torkát, krákogott néhányat, mielőtt válaszolt volna.
- Nos, tulajdonképpen egyelőre nincsenek. A Klón Tanács megosztott azzal kapcsolatban, hogy Folett Főadmirális és közvetlen környezete hogyan reagálna egy ilyen interdimenzionális ügyre. ráadásul ő ugye eleve amellett kardoskodott, hogy Antilles tábornokot haladéktalanul végezzék ki. - Úgy, szóval az a rész nem volt blöff - nyelt egyet Wedge. - Ha Tiebolt rájönne, mi történt, valószínűleg üldözőket küldene maguk után a féregjáratba - magyarázta tovább Dreyfus. - Már csak Antilles tábornok szökése miatt is. Ráadásul, mint mondtam, nem tudjuk, milyen viszonyban van ez a Clone Szövetség az ottani galaxis többi részével. - Ezzel az Erővel minket is fenyegetésnek nézhetnek - vetette közbe Sans. - Ezért mondom, hogy szerintem egy klón főtisztnek is mennie kellene.
- Sajnos nincs elérhető klón főtisztünk - rázta a fejét Dreyfus, majd megérintett egy gombot a kommunikátorán, mire belépett egy tejfelszőke, nordgardi, vagy inkább vostroyai kinézetű, alacsony, sápadt klón tiszt, fekete egyenruhában. - Lajtis ezredes a rangidős utánam, de őt Brabham úrral fogjuk elküldeni a Főkormányzóhoz. Megbízható tiszt, és a Klón Tanács helyettes, második szintű tagja. A korai telepesprogramok helyszínkijelölését vezette a térségben a klón üzemek és telepek számára. Ha valaki át tudja juttatni Brabhamot a szektoron, az ő. Minden hipertéri útvonalat ismer. - Ha a Tieboltok frekvenciáin is árnyékolnom kell a kommunikációt és a navigációt, az még nehezebb lesz - jegyezte meg Brabham, majd Wedge-hez fordult. - Esetleg ha a tábornok úr elmondaná, milyen kódokat használt a rendszerközi navigációhoz az Új Ellenállás, és milyen vektoron menekült a lánya... - Ha ez egész lehetetlen sztori arra ment ki, hogy ezt kihúzzák belőlem, akkor nagyobb a képzelőerejük, mint hittem - vakarta meg a tarkóját Wedge, aztán bólintott. - Ha itt végeztünk, lediktálom a kódokat. Syal már messze jár, ha életben van, úgysem érik utol. De nem javaslom, hogy az eredeti menekülő vektorát kövessék. Az ugyanis a Lehonra vezet.
- Antilles tábornok, ha a lánya eljutott Lehonra, akkor a vostroyaiak első kézből értesülnek mindenről, ami itt folyik - aggodalmaskodott most Stromm. - Bárkit is küldünk át a féregjáraton, ha Vostroya ránk robbantja az egész rendszert, nem érünk vele semmit. - Ezért kérdés nekem, hogy jó ötlet-e, ha Sans tábornok is elmegy magukkal - szólt közbe most Dreyfus. - Ha én és Leth doktor kompromittálódunk, kell valaki, aki a Planetáris Erők számára megőrzi a harcállomást és meg tudja védeni a rendszert, vagy legalábbis a féregjáratot, amíg eljutnak a futáraink a Főkormányzóhoz. Máskülönben az Első Rend lefogathat itt mindenkit, a Flotta pedig végignézi. - Nem, ha Bayerlein időben ideér - szólt közbe Stromm. - Beszélhetek az elöljárómmal a zászlóshajómon, mielőtt Antilles tábornok "megszökik". Galland egyenesen a Rakamazra jelent. Jelezhetem, hogy siessenek, mert mondjuk küszöbön állhat a vostroyai támadás, a tábornoktól származó információk és a lehetséges vostroyai érintettség okán. - Leth doktor szólhat de Kailre asszonynak, én pedig Grev'narionak - tette hozzá Sans. - Nem kell elmondanunk a teljes igazságot. Csak, hogy aggasztó híreket kaptunk a tábornoktól. Mármint, mielőtt megszökött, vagyis, mielőtt meg fog szökni - ráncolta a homlokát a férfi.
- A Főkormányzó számára legalább olyan fontos a bázis, mint ez a féregjárat ügy - morfondírozott Dreyfus. - Nem lehet gyorsabban eljutni a Főkormányzóhoz, vagy valamelyik bizalmasát megkeresni helyette? - kérdezte most Carl. - A Főkormányzó kódjaiban annyi szerepelt, hogy Antilles ügyével csak őt, vagy a tanácsadóját, Shanart kereshetjük - magyarázta Dreyfus. - De ő éppen diplomáciai megbízatáson van az Astorias-rendszerben. Ez jóval közelebb van, mint a Főkormányzó, de semleges terület, pontosabban nagai fennhatóságú terület. Ha át is jutnak, magyarázkodniuk kell majd, mit keresnek ott - pillantott a klón főtiszt Lajtisra és Brabhamra.
- A Főkormányzó hol is van pontosan, uram? - kérdezte Brabham. - Mi a célvektorunk? - Jelenleg a Corporate-főszektorban tartózkodik - magyarázta Dreyfus. - Az azt követő célpontjáról pedig csak annyit tudok, hogy bizalmas. Zalaxus admirálist kérdeztem, de ő a Cosrán van egy tárgyaláson, ő sem tud többet. Mindenesetre... - halkította le a hangját a klón - azt pletykálják, hogy a Hapesre megy tovább az ottani uralkodóval tárgyalni. Akárhogy is, meg kellene kerülniük a fél galaxist, hogy egyáltalán biztonságosan fel tudják hívni, hogy hol van. - Mehetnénk a Polneye-ra is, uram - szólt közbe Lajtis. - Messzebb van, mint az Astorias, de nem olyan messze, mint a Corporate. És biztonságosabb. Onnan csak elérik valahogy a Főkormányzót, vagy adhatnak erősítést. Akár Gree-kapun is továbbmehetünk onnan mondjuk Kardassra. A Kardassiak a Főkormányzó bizalmasai. Onnan már csak egy ugrás a Corporate-főszektor. - Jogos, de veszélyes ugrás, át a vad vidéken, a Kli'hgoon űrön és a Sithek határterületein - biccentett Dreyfus, majd visszapillantott Sansra. - Tábornok, támogatom, hogy elmenjen Strommal és Antillessel, de csak akkor, ha a hátramaradó főtisztek akkor is garantálni tudják az állomás biztonságát egy esetleges Első rendi, vagy Reuenthalista lefoglalástól, hogyha velem történne valami. Ezt meg tudják oldani? A Főkormányzóhoz induló futár célpontjáról is döntenünk kell... Polneye, Astorias, vagy egyenesen, pontosabban a Mag megkerülésével a Corporate-főszektor?
|
|
|
Post by nightmares on Dec 6, 2021 14:17:20 GMT 1
Sans gondolkodott. Ő mindenképp szeretett volna elmenni Antillesékkel a féregjáraton át. Ugyanakkor azelőtt beszélni kellett volna Tiebolttal vagy Grev'narioval, lehetőleg úgy, hogy semmi ne derüljön ki erről a titkos ügyről, illetve mivel fogalma sem volt, hogy mennyi ideig fog tartani ez az utazás a járaton át, azt is ki kellett találnia, hogy mire fogja, ha esetleg keresni fogják, de ő nem lesz a bázison.
-Az állomás biztonságát nem tudom garantálni, amíg nem beszéltem Grev'narioval. -felelte Sans. -Emellett ki kell találnom egy kifogást, amit önök fognak előadni Tieboltéknak vagy az Első Rendnek, ha esetleg keresnének engem. -És ön nem lehet rynavírusos? -nézett a tábornokra Wedge. -Vagy esetleg ön túszul ejthetne engem! -mondta Sans Wedge-re pillantva. -Végül is teljesen hihető lenne, hogy az Ellenállás foglyul akart ejteni valami birodalmi tisztet. -Tehát azt akarja mondani, hogy az ön felettesei simán elhinnék azt, hogy én elmenekültem a kihallgatásom után, elraboltam magát, majd elszöktem egy hajóval, és a maguk Halálosztagosai ezt tétlenül nézték, vagy esetleg ebédszünetet tartottak? -vonta fel a szemöldökét Wedge. -Ráadásul én is önökkel szeretnék menni. -szólt Carl. -Azt pedig tényleg senki nem hinné el, hogy Antilles túszul ejtette a tábornokot és engem is. -Viszont azt sem hinnék el jobban, ha a tábornok is utánam eredne egy hajóval. -nézett Sansra Wedge. -Mármint ne vegye sértésként tábornok, de önről nem sokan hinnék el, hogy egy kiváló pilóta, aki hősiesen felszállt, hogy elkapja a csúnya ellenálló szökevényt.
-Van benne valami... -vakarta a tarkóját Sans. -Akkor én Antilles tábornok túsza leszek, Carl pedig Stromm repülőtábornokkal lesz, hogy kiszabadítsanak engem. -Biztos, hogy a túszom akar lenni, tábornok? -kérdezte Wedge félmosolyra húzva a száját. -Egyszer hagytam, hogy túszul ejtsen néhány lázadó bányász. -vont vállat Sans. -Az sokkal rosszabb volt.
-Rendben, ez esetben kérem mielőbb beszéljen az al-admirálissal, vagy Tiebolt ezredessel! -szólt Dreyfus a tábornoknak. -Mindjárt intézkedem. -biccentett Sans, és Stromm felé fordult. -Ön is járjon el ugyanígy, repülőtábornok!
-Akkor rátérhetünk a futár, vagy pontosabban futárok célpontjaira, tábornok. -közölte Dreyfus. -Döntött már? -Azonnal! -fordult Sans a Halálosztagos kém és Lajtis felé. -Minél hamarabb le kell tudnunk ezt, ezért lehet, hogy már túl késő lenne, mire Brabhamék eljutnak a Corporate-főszektorba. Mivel az Astorias rendszer van a legközelebb, véleményem szerint oda kellene küldeni őket. -Azt mondják, hogy sok arra fele a muun. -mondta Brabham. -Meg azt hiszem, hogy valamiféle terroristák meg lázadók is vannak ott. -Bízok benne, hogy egy maga fajta speciális egység megtud birkózni az üggyel. -jelentette ki Sans. -Készen állunk? -Csak szóljanak, és már meg is szöktem! -mosolygott Wedge. -Rendben van, én és Stromm beszélünk a feletteseinkkel, amíg Antilles tábornok megszökik, utána mi is követjük. -fordult az ajtó fele Sans. -Sok szerencsét, uraim!
|
|