|
Post by nightmares on Oct 2, 2021 11:57:13 GMT 1
Sans végigmérte a három Halálosztagost, akik mind őt figyelték. Ránézett Carlra. Ki volt zárva, hogy őt küldje megsemmisíteni az aszteroidát, mivel a barátja volt, és évek óta a Halálosztag parancsnoka. Brabhamre nézett. Őt igazából elküldhette volna az akcióra, viszont úgy gondolta, hogy nem pazarolhatnak egy teljesen másra kiképzett speciális egységet egy ilyen küldetésre. Aztán Zivára nézett. Ziva egy volt a sok halálosztagos közül, pótolható volt.
-Ziva! -szólította meg Sans. -Igen, tábornok? -Zivának volt egy kis félelem a hangjában, reménykedett benne, hogy Sans az Első Rendre bízza a feladatot, és nem nekik kell végrehajtani. -Ön fogja vezetni az akciót. -közölte Sans. -I...igenis, uram! -bólintott Ziva. Nem erre számított, bár sejthette volna, hogy Sans nem fogja feláldozni sem a parancsnokot, sem a kémet. -Mi a helyzet a másik két emberével? -utalt Tiebolt Carlékra. -Az egyikük a Halálosztag parancsnoka. -mondta Sans. -A másik a speciális egységünk, aki beépült a kémek közé. Szükség van rájuk itt. -Értem. -bólintott Tiebolt. -Gondolom nem egyedül tervezi őt beküldeni az aszteroidába. -Vele fog tartani a csapat, amelyik elfogta a givint a felszínen. -magyarázta a tábornok. -Plusz a klónok. Szerintem ez bőven elég lesz. Csak vadászkíséretre lesz szükségük, hogy bejuthassanak az aszteroidába. -Azzal nem lesz gond. -szólt Grev'nario. -Rendben. -Sans a Halálosztagosok felé fordult. -Kísérjétek Zivát a siklókhoz, és mondjátok el a tervet a csapatnak. -Igenis, uram! -biccentett Carl, és elindult a hangárba, őt követte Brabham, és leghátul kicsit vonakodva elindult Ziva is. -Szükség van még valamire, ezredes? -nézett vissza a tábornok Tiebolt hologramjára.
...
-Sajnálom, Ziva. -mondta Brabham. Ő arra számított, hogy Sans őt is el fogja küldeni az aszteroidába. -Ez igazságtalanság. -panaszkodott Ziva. -Azt hittem legalább megkérdez, hogy vállalom-e. -Gondoskodom róla, hogy az egész csapatot kitüntessék. -próbálta vigasztalni Carl. -Azzal igazán sokra megyek, parancsnok. -mondta ironikusan Ziva. -Brabham, szóltál nekik, hogy készítsék elő a siklókat? -kérdezte Carl a kémtől. -Igen, Carl. -felelte Brabham. -Elméletileg még a klónokra és a robbanófejekre várunk, és indulhatunk is. -Hány halálosztagos maradt a givint elfogó csapatból? -érdeklődött Carl. -Tizenegy, velem és a frontistával együtt. -válaszolta Ziva. -Tehát jelenleg tízen leszünk. -Elég lesz tíz halálosztagos? -kérdezte Brabham Carlra nézve. -Több, mint amennyit normális körülmények között elveszíthetnénk. -közölte Carl. -Nem mindegy? -nézett rá Ziva. -Úgy is csak küldenek a helyünkre húsz újoncot az akadémiáról, nem? -De igen. -Carlnak kezdett elege lenni Ziva panaszkodásából.
Megérkeztek a hangárba. A siklók előtt már ott állt a kilenc Halálosztagos, akik egyelőre annyit tudtak, hogy küldetésük lesz, azt még nem tudták, hogy pontosan mit kell csinálniuk. Amikor hárman megérkeztek, a többi Halálosztagos tisztelgett nekik. -Uraim, Ziva fogja önöket vezetni az akció során. -közölte velük Carl. -A céljuk, hogy bejuttassák a robbanófejeket az aszteroidába, és megsemmisítsék azt. -Könnyű lesz. -mondta az egyik halálosztagos. -Este már ihatunk is. -Nem fogunk visszatérni. -mondta nekik Ziva. -Ó, értem. -felelte a halálosztagos. -Akkor... most fogunk inni? -Bármelyik pillanatban kaphatják a parancsot, hogy induljanak. -válaszolta Carl. -Sajnálom, de erre nem lesz idő. Mindannyian megkapják majd a megfelelő kitüntetéseket. Sok sikert, Öngyilkos Osztag!
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 4, 2021 22:06:49 GMT 1
A Halálosztag öngyilkos bevetésre kijelölt tagjai kissé egykedvűen készülődtek a hangárban, nem igazán kötötték le őket az idebentről is jól látható kinti, egyre közeledő űrcsata fényei. Carl még egy ideig válaszolgatott a vártnál jóval idegesebb és lelombozottabb katonák kérdéseire, majd végül csak felsorakoztatta és vigyázzállásban való várakozásra utasította őket, a sort nyitó Zivával egyetemben. A Halálosztag mindig is szoros közösségnek és elit egységnek számított, ezért is lepte meg Carlt, micsoda jelenetet rendeztek.
- Miért nem küldenek sima rohamosztagosokat - tiltakozott az egyik Halálosztagos a sor végén. - Értük nem kár! - Maguk a Halálosztag, maguk a Birodalom büszkesége - vágott vissza Carl. - Ahelyett, hogy megtisztelve éreznék magukat, hogy megmenthetik a harcállomást! És most már csend legyen! - csóválta a fejét a parancsnok.
Mielőtt további tiltakozás kezdődött volna - Carl már komolyan azon gondolkozott, hogy előkeresteti Brabhammel a Halálosztag sztrájkeljárásaira vonatkozó rendkívüli szabályokat, már ha azok egyáltalán léteztek bármiféle katonai eljárásrendi archívumban -, beérkező siklók hajtóműveinek dübörgése zavarta meg a hangár önmagában is elég fülsértő alapzaját.
A kontingens két spectech jelvényes páncélozott Sentinel siklóból és a vadászkíséretet adó Cygnus rakétás ágyúnaszádokból állt, amelyek egy száz méternél is hosszabb, vízcsepp alakú IPV-2 vámkorvettet kísértek - utóbbi hangár közepén állt meg, elfoglalva a legnagyobb leszálló platformot. A Sentinelekből két osztag szürke rohamzubbonyos, a flottaőrségéhez hasonló, de az elől nyitott maszkot egy extra HUD-al felszerelt átlátszó plexivel kiegészítő rohamsisakot viselő polneyei flottakommandós sorjázott ki, egy szó nélkül vigyázzba vágva magukat az IPV két oldalán. Eközben a hangár másik oldalán a főbejáraton keresztül a központból idevezető folyosók felől további egy osztag nehézpáncélos, szervomotoros cosrai darktrooper, valamint egy osztagra való vörös páncélos első rendi védosztagos is érkezett. - Na ugye, hogy vagyunk bőven, igazán mehetnének ők is - elégedetlenkedett tovább a korábbi szószátyár katona. - És lám, itt az Első Rend is.
Carl még néhány pillanatig kommunikált a többi osztagparancsnokkal, majd intett a tiltakozás hangadója felé. Két rohamosztagos a hangárt biztosító fehér páncélosok közül odalépett és közrefogták. - Hé, mit csinálnak! - tiltakozott amaz. - Már az is baj, ha nem akarok értelmetlenül meghalni? - Az a baj, ha megszegi a kiadott parancsot, és felesel - vágott vissza Carl, majd intett a rohamosztagos párosnak. - Kísérjék ezt a parancsmegtagadót a legközelebbi fogdába. Utána szereljenek fel Halálosztagosnak, hogy meglegyen minden osztagban a tizenkettes létszám - biccentett a többi kommandó felé. - Gratulálok a kinevezésükhöz a Birodalom nevében… - körbepillantott a szakaszon. - Van még kérdés? - Nincs, parancsnok úr! - kiáltotta el magát félig eszelősen, félig felhergelve a sor elejéről Ziva.
- A bevetési parancsuk - hívott elő a karpaneljén lévő megjelenítőből egy, a megérkezett csapatokat és egységeiket ábrázoló taktikai vázlatot mindenki számára láthatóan Carl. - A kijelölt alfa, béta, gamma és delta opciók egyikén dokkolniuk az aszteroidán - jelölte meg az öngyilkos repülő Killik óriásszikla sematikus ábrája felületén a holokép segítségével a bemeneti járatokat és termeket Carl -, ezek a járatok elegendően nagyok és szélesek ahhoz, hogy a robbanófejet szállító IPV landolni tudjon valamelyikükben - intette a Halálosztagos parancsnok a korvett felé. - Landolást követően a polneyei kommandósok egyik osztaga megy elől, ők a felderítők - folytatta Carl. - Azonosítják a megjelölt robbantási pontokhoz vezető lehetséges útvonalakat, ahol átfér az IPV-ből kivagonírozott, repulzorplatformon szállított robbanófej - emelte ki most Carl holoképén a robbanófej kupolás ideiglenes házát és a szállítóplatformot, amire felhelyezték.
- Ahol ellenállásba ütköznek, ott az utánuk haladó darktrooperek feladata az erőszakos áttörés. A kontingens közepén halad a Halálosztag, ők fedezik közvetlenül a bombát, ők felelnek a sikeres célba juttatásért. A negyedik osztag mögöttük a még egy osztag klón flottakommandós, ők a felderítők tartaléka, vagy bármilyen, a szárnyakat érintő támadás elhárításáért is ők felelnek. Az alakzat végén halad az Első Rend védosztaga, ők a hátvéd. - Világos, ők lövik agyon azt, aki menekülni próbál a dicsőséges halál helyett - szúr közbe rosszallóan Ziva. - Van kérdése, osztagparancsnok? - dörrent rá Carl. - Nem, uram, nincs, uram. - A vadászfedezetről a harcállomás és az ausmanni klón bázis gépei gondoskodnak - folytatta Carl. - Mindenki gépre! - Gyerünk, mozgás! - ösztökélték egymást az öngyilkos akcióra kijelölt osztagosok. - A Birodalomért! - ordibáltak egymásnak a klón flottakommandósok, láthatóan az ő motivációjukkal nem volt probléma. A darktrooperek a Halálosztagosokéhoz hasonló kódolt gépnyelven zizegtek egymás között, csak az Első Rend vörös védosztagosai voltak csendesek, mint... a halál.
...
Ezalatt Tiebolt, Dreyfus és Sans áttekintették a legfrissebb harci helyzetet Grev’narioval együtt. - A távolfelderítőink jelentése szerint az Ellenállás vadászgépei ide tartanak - szólt közbe Tiebolt. - Tábornok, készítsék fel a harcbázis saját TIE-osztagait, kormányzó, az önök felszíni Howlrunner elfogóira is szükség lesz. Az Ellenállás jelentős számú képzett vadászpilótával és behatoló rohamcsapatokkal támad majd várhatóan, a harcbázist és a felszíni raktárakat egyszerre célba véve. Hasonló taktikára számítunk tőlük, amint megérkeznek, mint amit mi követünk a rovarok sziklaerődje ellen. Behatolás, szabotázs, belülről történő megsemmisítés robbanóanyaggal, vagy valami hasonló.
- Nem arról volt szó, hogy felkészült csapdákkal várunk rájuk? - nehezményezte Sans. - Abban a tervben nem számoltunk több száz Killik tűvadásszal és tucatnyi Ssi-ru cirkálóval - köhintett Grev’nario. - Kiváló, semmit sem tanultunk az ewokokból - sóhajtott fel Sans. - Feltételezzük, hogy megkísérlik kiszabadítani a lányát is - tette hozzá Tiebolt. - Javaslom, tábornok, gondoskodjon a biztonságáról.
Odakint közben folyamatos intenzitással folyt az űrcsata, a rovarok aszteroidája pedig egyre közeledett az űrállomáshoz. Az Ellenállás vadászai sem voltak messze már, percek kérdése volt, hogy kilépjenek a hipertérből.
|
|
|
Post by nightmares on Oct 5, 2021 9:45:29 GMT 1
Brabham és a parancsnok már visszafele igyekezett Sans tábornokhoz. A hajók felszálltak, az Ellenállás pedig bármelyik pillanatban megérkezhetett. -Gondolom nem túl boldog a csapat. -mondta Brabham Carlnak. -Hát nem. -sóhajtott Carl, ami egy igen furcsa hanggal járt a sisakján keresztül. -Egyet közölünk le is tartóztattam. -Szerintem ezzel csak neki tett szívességet, parancsnok. -jegyezte meg Brabham. -Hacsak nem végezzük ki. -Carl még nem tudta, hogy mi lesz a letartóztatott osztagossal. -Nem látom értelmét. -próbálta meggyőzni a parancsnokot Brabham. -Mégis csak egy Halálosztagos, attól, hogy nem akart meghalni, még nem felejtette el a kiképzését. -Ezt majd meglátjuk. -csóválta a fejét Carl. -És te merre kóboroltál? Azt hittem velem leszel az eligazításon.
-Ó, kaptam néhány új fejlesztést. -mutatott Brabham a hátán levő antennára. -Képes vagyok már befogni mindenféle adást, nem csak a Halálosztagét. -Tehát akár le is tudod hallgatni az ellenséget? -nézett rá Carl. -Nem, még nem. -rázta meg a fejét a kém. -Még nincs tökéletesítve. Illetve még nincs automatikus kódtörő sem beépítve, tehát akkor se megyek vele sokra, ha elfogok egy ellenséges adást. -Hallottam róla, hogy új fajta Halálosztagosok vannak tervben, akik képesek adásokat lehallgatni. -mondta Carl. -Ezt az ötletet elvetették. -közölte Brabham. -Úgy döntöttek, hogy inkább a kémek kapják meg ezt a funkciót. Én vagyok az első, aki tesztelheti. A többiek majd akkor kapják meg, amikor már végleges. -Érdekesnek tűnik.
Megérkeztek a teremhez, amiben a tábornok a többi tiszttel beszélt. Sans az komjába beszélt, kiadta a parancsot, hogy küldjék ki a TIE-vadászokat. -Tábornok, uraim! -biccentett nekik Carl. -Felszállt a csapat. A robbanófejekkel együtt. -Szükségem lesz önökre. -kapcsolta ki a kommunikátorát a tábornok. -Sansa kabinja körül kell őrködniük. -Igenis, uram! -mondta egyszerre mindkét halálosztagos. -Vigyenek magukkal annyi Halálosztagost, amennyire szükségük van. -mondta Sans. -Elnézést tábornok, de Sansa...megbízható? -kérdezte Brabham. -Remélhetőleg nem fog együttműködni az ellenállókkal. -felelte Sans. -Ha mégis, akkor ne hagyják elszökni. -Skzzzzt. -mondta Carl, és arra se volt ideje, hogy tolmácsolja a tábornoknak az üzenetet. -Az Ellenállás kilépett a hipertérből. -közölte Grev'nario.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 8, 2021 13:56:56 GMT 1
A hipertér kaleidoszkópja széttöredezett, és előtte akkora kavargás vágódott be az Új Ellenállás hipertérből kilépő pilótáinak szemei és érzékelői elé, amely alapján nyugodtan azt hihették volna, hogy a hajdani sorsdöntő endori csatában, netán a gigantikus Yuuzhan Vong háború valamelyik kegyetlen ütközetében, sőt, akár a híres-hírhedt awerisi ütközetben vannak. A kék-sárga jelvényes új-alderaani festésű T-85 XJ-szárnyú vadászbombázók és a mozgékonyságuk és sebességük oltárán a maradék páncélvédettségüket és pajzserejüket is feláldozó szögletesebb, RZ-2 A-szárnyú variánsok mögött ott haladtak az Új Ellenállás korvettjei, a rohamcsapatokat szállító leszálló egységei, és a koréliai önkéntesek SF-17 csillagerőd-bombázóhajói, még néhány korábbi Y- és B-szárnyú szakasz csatlakozott a kontingenshez a korábbi háborúk idejéből, összességében pedig több, mint tíz osztagnyi vadászgépet dobtak be Új Alderaan gerillái a harcba.
A harcállomás központi irányítójában Tiebolt holoképe egyszer csak Brabham felé fordult. - Ügynök, megkapta a fejlesztéseket? - Én, uram... igen, uram - tisztelgett Brabham.
Sans kérdőn pillantott Tiebolt holojára, aki elmosolyodott. - A maga lánya által átadott kommunikációs kódokat és sávokat betápláltuk a SupSD zavaróhajóink nagy teljesítményű számítógépeibe és komreléibe. A frontisták által kisugárzott adás átengedésekor teszteltük, hogy milyen frekvenciákon kapunk még pinget, amikor közeli tartományban sugároztunk a Sansa által adott frekvenciához képest. - Visszafejtették az Ellenállás komsávjait - értette meg hirtelenjében Sans.
- Így van - biccentett Tiebolt holografikus alakja. - A kapott kódokat pedig betápláltuk a kém-halálosztagosa új sisakinterfészébe. - Brabham, ezek szerint rá tudsz csatlakozni az Ellenállás kommunikációjára? Le tudjuk hallgatni őket? - fordult a kémhez Sans. - Keresés... sksztrr... bztt... - úgy tűnt, mintha Brabham is csak most tanulná bizonyos fejlesztései funkcióját. - Keresés... skkzt... igen, megvan uram. Bent vagyok a vonalukban. - Hangosítsa ki, hadd halljuk mi is - bátorította Brabhamot Sans, és nemsokára, miután a kém-halálosztagos újrakonfigurálta sisakhangszóróit.
- Gimel-szárny, vegyétek az irányt a frontista egységeket támadó birodalmi egységek felé az aszteroidaöv környékén! - hallatszott egyszerre a harcállomás parancsnoki központjának mikrofonjaiban az Ellenállást vezető főparancsnok hangja, amelyet nem sokkal később a Tieboltnak jelentő cosrai hírszerzési specialisták egyike Tycho Celchu tábornok hangjaként azonosított. - Samech- és Tsadeh-szárnyak, maradjatok a központi vektoron, előre a harcállomás felé! Khaf-siklóosztag, keressetek sérülteket, túlélőket az ütközet korábbi szegmenseiben! Zayin-vadászosztag, derítsétek fel a bolygó körzetét!
Sans összefonta a karjait és figyelte, ahogyan az Ellenállás szétbontakozó egységei meglepő sebességgel érik utol a harcállomás felé száguldó aszteroidahajót, megelőzve azokat a csillagrombolókat és cirkálókíséretüket Grev’nario bevetési flottájából, amelyek még mindig a frontista-Killik aszteroida magából korábban kieregetett Ssi-ru cirkálóival, piramoid kiborgvadászaikkal és a Killik fészkek tűvadászaival voltak elfoglalva az aszteroidaöv szélén.
- Utasítsák Ziva siklóosztagát, hogy csökkentsék a sebességet, engedjék, hogy a kiküldött TIE-ok megelőzzék őket és azok találkozzanak először az Ellenállás vadászaival, nehogy belerohanjanak egy keresztsortűzbe - szólt oda Carl az egyik legénységi árokban ügyködő komtisztnek. Bár már elkönyvelte magában hősi halottnak Zivát és bajtársait, gondoskodnia kellett arról, hogy azért egy darabban elérjék az aszteroidát, különben az egész erőfeszítés hiábavaló volt.
Sistergés hallatszott a lehallgatott vonalban. - Mi történik? - kérdezte Sans. - Az Ellenállás parancsnoki korvettje hívja a frontisták aszteroidáját, az ő frekvenciájukon - közölte az egyik rádiós tiszt. - Át tud állni a sávra? - kérdezte a tábornok most Brabhamtól. - Keresés... kapcsolódás - jelentette be egy pillanattal később nem titkolt szakmai büszkeséggel a hangjában Brabham, majd ismét betöltötte a közös hangszórókat Celchu és egy vod’ca-ízű vostroyai tiszt hangja.
- Még egyszer mondom, álljanak meg! - ordította Tycho a vostroyaiaknak. - Szükségünk van a harcállomáson tárolt robbanófejekre! - Ostoba burzsoá alderaani, áttanulmányozták egyáltalán a terveket, amiket kiszivárogtattunk maguknak? - válaszolt a vostroyai hang az aszteroidáról. - Igen, és pontosan láttuk, hogy kiszerelték a szuperlézert! - makacskodott Tycho. - Hagyjon fel az öngyilkos akciójával, különben az egész bevetésünk hiábavaló! - A maguké lehet, de én megsemmisítem ezt a fasiszti förmedvényt - közölte sztoikus nyugalommal a vostroyai, aki minden bizonnyal a harcállomás felé repülő aszteroida parancsnoka volt. - Akkor legalább engedjék meg, hogy megelőzzük magukat és landoljunk! - makacskodott Tycho. - Össze kell szednünk azokat a robbanófejeket! - Ha tényleg alaposan átolvasták volna a terveket, amelyeket az ügynökünk kijuttatott, alderaani kulák barátom, akkor tudnák, hogy a robbanófejek amúgy nem a harcbázison vannak, hanem a fasiszti klónok bolygófelszíni bunkereiben - jegyezte meg még mindig tökéletesen nyugodt, reszelős hanghordozással a vostroyai elöljáró.
Ezt átmeneti csend követte a vonal túlsó végén, majd Brabham sisak-állapotjelzői összevissza villogással jelezte, hogy Celchu visszaválthatott a saját egysége vonalára. - Samech-szárny, módosítsanak kurzust, Antilles parancsnok, vigye le a rohamegységeket a bolygó felé! - Vettük értettük, utánam! - hangzott fel egy fiatal női hang, és a taktikai képernyőkön is jól lehetett látni, hogy az Ellenállás XJ-szárnyúi és a kommandósokat szállító siklók egy része a felszín felé indul. - Figyelmeztetnünk kell Dreyfust - jegyezte meg Sans.
Közben Brabham visszaváltott újra az Ellenállás és a vostroyaiak közti, lehallgatott sávra. - Egy egységünk akkor is landolni fog a harcbázison - folytatta Celchu. - Ha nem maguknál van a lány... - Már megmondtam, hogy nem nálunk van - recsegte a vostroyai, arra utalva, hogy a birodalmiak lemaradtak néhány mondatról. - Egy frontista ügynök hozta át a terveket, egy keshiri. Ő adta meg a fősáv frekvenciáját, amin elértük magukat. - Várjon, az adás, amin sugároztak... - szólt közbe egy fiatal női alderaani hangja a vonalba. - A vészfrekvencián kaptuk, nem a központin... tábornok... - Magáé a vonal, Connix parancsnok. Tsadeh-szárny, utánam! - vezényelt Celchu. - Lehetséges, hogy ez csapda! Fedezzük az aszteroidahajót!
Hirtelen statikus zörej töltötte be a termet, Brabham pedig lekapta a fejéről a sisakot és letérdelt. - Jól van? - sietett oda Sans. - Jól, csak... valamelyik ellenállásbeli korvetten van elektronikai zavaró egység - magyarázta Sans. - Azt hiszem, rájöttek, hogy lehallgatjuk őket, uram.
|
|
|
Post by nightmares on Oct 9, 2021 7:51:50 GMT 1
-Rendben, erről ennyit. -mondta Sans. -Ez esetben induljanak Sansához! -adta ki az utasítást Carléknak. -Én értesítem Dreyfust. -Igenis, tábornok! -biccentett Carl és Brabham, majd kisiettek a teremből. -És küldjenek még egy csapat halálosztagost a felszínre. -utasította Carlt a tábornok.
Sansa kabinjához érve Carl még Zivával kommunikált a belső csatornáján, Brabham pedig szólt az őröknek, hogy jöjjenek a kabinhoz. Sansa valószínűleg észrevette a zajt a kabinja előtt, mivel kijött onnan, és kérdőn a Halálosztagosokra nézett. Főként Carlra. -Mi történik itt? -kérdezte. -Támadás alatt vagyunk. -jelentette Carl. -Az Ellenállás az? -érdeklődött tovább Sansa. -Igen. -felelte Brabham, majd rájött, hogy talán nem kellett volna ezt elmondania neki. -És ki fognak engem szabadítani? -csillant fel a lány szeme. -Esélyük sem lesz. -mondta Carl. -Kérjük fáradjon vissza a kabinjába, amíg a vészhelyzet el nem múlik.
Sansa kicsit vonakodva, de végül visszament a kabinjába. A harcállomáson a vészhelyzeti szirénák már kezdtek egyes katonák agyára menni, mások meg éppen kezdték megszokni azt. -Ha ezek tényleg rájöttek, hogy ez csapda, az meg fogja nehezíteni a dolgunkat. -nézett Carlra Brabham. -Reménykedjünk, hogy Ziva és csapata minél hamarabb célba ér és megsemmisíti az aszteroidát. -mondta Carl. -Biztosan sikerülni fog nekik.
...
-Ezek az Ellenállás vadászgépei! -kiáltotta a másodpilóta a radart nézve, bár ez szabad szemmel is látható volt már. -Lassítsanak! -felelte Ziva. -Most kaptunk parancsot Carltól, hogy engedjük előre a TIE-vadászokat! -Végünk van. -bökte meg az egyik halálosztagos a társát. -Igen, ezt eddig is tudtuk... -válaszolta a másik.
A hajó lelassított, őket pedig több tucat TIE előzte meg. Az utasok érdeklődve nézték a vadászgépek harcát. Nagy eséllyel ez volt az utolsó űrcsata, amit láthattak, ezért nem akartak lemaradni róla. Viszont az aszteroida egyre csak közeledett, és tudták, hogy nem sokáig élvezhetik a látványt. -Parancsnok, hol fogunk dokkolni? -nézett hátra a pilóta Zivára.
Ziva közelebb ment a radarhoz, hogy eldönthesse hol fognak a legkevesebb ellenállásba ütközni leszállásnál. A radar ezt nem tudta a lehető legpontosabban megmutatni, de Zivának elég is volt annyi. -Delta pont. -mondta a pilótának. -Vegye célba! -Igenis! -bólintott a pilóta. -Ezzel a sebességgel pár perc és ott vagyunk.
|
|
|
Ausmann
Oct 10, 2021 12:44:53 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 10, 2021 12:44:53 GMT 1
Carl és Brabham még néhány percig beszélgettek az ajtó előtt az őrt álló Halálosztagosokkal, amikor hirtelen az ajtó mellé szerelt biztonsági kamera képe mellett felvillant egy vörös vészjelző. - Mi az már megint - sóhajtott fel Carl, majd szitkozódni kezdett, amikor meglátta, hogy Sansa az egyik fali panellal babrál, kivesz valami letört megszakítót, vagy egyéb fogas végű fémalkatrészt a vezetékek közül, és az alkarját kezdi vagdosni vele. - Idióta emós ribanc - Carl ritkán szitkozódott, de ez most kiszaladt belőle. - Be kellene mennünk, még kárt tesz magában, uram - szólt közbe Brabham. - Parancsnok, az Ausmannra induló erősítés instrukciókat kér - szólt közbe a két posztos Halálosztagos közül az egyik.
- Brabham, menjen be maga, nekem dolgom van, szerelje le azt a bolond nőt, mielőtt komoly kárt tesz magában - fordult sarkon az alkalmat kihasználva Carl. Még csak az kellene, gondolta, hogy Sansa megint megpróbálja elcsábítani, vagy ilyesmi. - De uram, én kém vagyok, nem mentális tanácsadó - tiltakozott Brabham. Még mindig kissé neheztelt a parancsnokaira, hogy a biztos halálba küldték Zivát korábban. - Le tudja hallgatni az Ellenállást? Nem - vonta meg a vállát Carl. - Na ugye. Akkor hasznosítsa magát másképp, menjen már be.
Brabham felsóhajtott és belépett Sansa kabinjába. A lány abbahagyta a nyiszálást - amúgy sem haladt vele túl gyorsan, mert elég életlen volt a fémdarab, amit kitépett a vezetékek közül, majd véres kezét felemelve felpillantott. - Elnézést, azt hiszem, megvágtam magam... - Először is fejezze be, és mindjárt hívok egy medikust - lépett közelebb Brabham és nekiállt a nála lévő szabvány elsősegély készlettel ellátni Sansa sebeit. - Nem kellene ilyeneket csinálnia, az apja meghagyta nekünk, hogy nem eshet bántódása. - Azt hittem, a parancsnoka jön be... - jegyezte meg Sansa.
Úgy, gondolta Brabham. Szóval direkt csináltad. - Dolga akadt - mondta végül. - Maga ugye nem kel’dor? - kérdezte Sansa. - Sajnálom, ha hazudtam korábban, ez a munkám része. Gondolom, magának nem kell magyaráznom - csempészett némi neheztelést a hangjába Brabham. - Csak... annyira tehetetlen vagyok - sóhajtott fel könnyezve Sansa. - A barátaim odakint haldokolnak, gondolom.
- Ha nem kezdünk valamit azzal az aszteroidával, akkor itt is mindenki haldokolni fog... - mormogta idegesen Brabham. - Mert persze mindig a Halálosztagot kell öngyilkos akcióra küldeni, ugyebár... - Miféle aszteroida? - kérdezte ártatlanul Sansa. Hirtelen rádöbbent, hogy sokkal jobban járt Brabhammal, mint Carllal, előbbi ugyanis láthatóan dühös volt valami miatt. - Nem tartozik magára - válaszolt mogorván Brabham, miközben befejezte a kötözést. - Na, ennyi elég is lesz. Ha még egy ilyet csinál, begyógyszereztetjük.
- Mégis csak én tehetek arról, hogy mi történik, miattam halnak meg emberek mindkét oldalon - közölte könnyezve Sansa. - Jogom van tudni. Ne legyen olyan, mint a parancsnoka. - Igen, emberek halnak meg - mormolta idegesen Brabham. - Igen, maga miatt. Különben az egész állomás elpusztul. Velünk együtt. - Te jó ég - sápítozott Sansa. - De hát az Ellenállás nem akarja felrobbantani az állomást... - A vostroyaiak viszont igen, a rohadt aszteroidájukkal - mormogta Brabham, már észre sem véve magát, annyira ideges volt Ziva miatt. - És sok jó Halálosztagos fog meghalni, hogy bejuttassák azt a részecskerobbanófejet... - elhallgatott, rájött, hogy már régen túl sok mindent mondott. - Kérem, kém úr... - lépett közelebb Sansa, miközben valami megvillant a tekintetében. - Mondja a szemembe, hogy elszúrtam, mondja a szemembe, hogy az én hibám. - még közelebb lépett és megérintette Brabham sisakját.
Brabham megremegett. Végül megvonta a vállát. Ziva már úgysem jön vissza, ő pedig épp nem tehet semmit. Lecsatolta a sisakot és farkasszemet nézett Sansával. - Csak mert ugyanazt csináljuk, de más hatalmak szolgálatában, még nem leszünk barátok - mondta végül. Sansa ámulva nézte egy pillanatig a férfi rendezetlen haját, majd önkéntelenül is sajátjához kapott és csavargatni kezdte. - Én sem, gondoltam, kém úr - azzal a lánytól váratlan sebességgel mozdult.
Brabham döbbenten meredt a nyakából kiálló hajtűre, amelyet Sansa a saját hajából kapott elő és villámgyorsan a hajába döfött. - Ne aggódjon - mosolyodott el Sansa. - Azért nem vagyok olyan ügyetlen, kém úr. Nem lesz semmi baja, csak alszik egy kicsit.
Brabham eldőlt, mint egy zsák. Sansa pedig kifújta a levegőt, leküzdötte a rátörő izgalmat és rosszullétet, és villámgyorsan megkereste Brabham páncéljának egyik moduljából a kódkártyákat, az ajtajához lépett, és a férfi kódjával felülírta a zárat. A kamerákat nem tudta kikapcsolni, biztos volt benne, hogy a Halálosztagosok odakint látták, mit tett, és már az ajtó betörésén dolgoztak. De nem is kellett neki több fél percnél. Tudta, hogy ezzel valószínűleg aláírja a kínokkal teli halálos ítéletét az Első Rend valamelyik börtönében, de úgy volt vele, hogy talán ezzel jóváteheti a hibáját. Gyorsan a fejére kapta Brabham sisakját. A különleges felszerelés miatt a Halálosztagos technikusok még nem tudták kizárni minden sávból a speciális felszerelést, így végighallgathatta, ahogyan Ziváék jelentik a landolást az aszteroida Delta pontján, igazolva ezzel a Brabham által korábban elmondottakat.
Gyorsan kikereste Arapad elvtárs halálosztagos páncéljának komkódját, amiben az aszteroidára szökött. Sejtette, hogy van valami, minden egyes sisakhoz hozzáférést biztosító sáv. Odakint közben már erősebben dörömböltek az ajtón, amelynek a közepe vörösen izzani kezdett. Sansa attól félt, hogy berobbantják. Végül három másodperccel később egy zavart keshiri hang jelentkezett be a lemorzézott kódra, amit Sansa leadott. - Öhm... itt Arapad. Ott ki beszél? - Arapad elvtárs, Sansa vagyok! - Nahát, Sansa kisasszony - lelkendezett mérsékelt örömmel a keshiri, hiszen ő is Krylov aszteroidáján ült, száguldva a végzete felé. - Megszökött?
- Nem, még itt vagyok az állomáson, csak pár másodpercem van. - A saját érdekében próbáljon kijutni, kisasszony! - nyelt egyet a vonal túlsó végén Arapad. - A parancsnok elvtársunk bele akar rohanni az aszteroidahajóval a harcállomásba! - Erre most nincs idő, ide figyeljen Arapad elvtárs - hadarta Sansa. - A Halálosztagosok egy részecskerobbantó robbanófejjel akarnak bejutni az aszteroidahajójukra! Fel akarják robbantani! - Ó, a forradalom nevére - hebegte Arapad. - Mindjárt szólok Krylov ezredesnek. Az imént hallottam, hogy egy Halálosztagos kommandó leszállt az aszteroidánkon, de nem tudtuk, mit akarnak. Az ezredes majd elbánik velük.
- Ne, várjon - tiltakozott Sansa. - Hát nem érti? Az Ellenállásnak pont egy ilyen robbanófej kell! Szóljanak át Celchu tábornoknak, hogy küldjön erősítést az aszteroidára! A birodalmiak házhoz vitték neki, amire szüksége van! - Oh, értem, várjon, és... - szólt volna még Arapad, de ebben a pillanatban Brabham sisakja sípolni kezdett. Sansa lekapta a fejéről és a közben berobbanó ajtón berohanó Halálosztagosok felé hajította, akik azonban kikerülték és kékes bénítólövedékekkel leterítették a lányt.
- Valamiféle idegméreg - térdelt le a Brabham nyakából kiálló hajtűt megvizsgálva az egyik berohanó Halálosztagos. - Ki van ütve, de nem veszélyes.
A társa azonnal hívta Carlt. - Parancsnok, itt DPP-1941, Dippo. Újabb incidens a tábornok lányánál. Brabham megsebesült.
...
Az Új Ellenállás egyik hevenyészett, mindenféle tartalék alkatrészekből eszkábált rohamegysége, amelyik leginkább egy, a saját struktúrájához képest merőleges irányban repülő kalapácsfejre hasonlított, az aszteroidaöv szélén, két 2-es modifikációjú A-szárnyútól kísérve éppen a korábban itt kialakult, Killik tűvadászok és birodalmi rakétás naszádok, valamint TIE-ok harcának túlélőit kereste. A csata már áttevődött a rendszer belseje felé, a birodalmi csillagrombolók pedig láthatóan nem siettek azzal, hogy ennyire az ütközet perifériáján kutassanak túlélők után. Nyilván úgy voltak vele, hogy ráérnek később is.
- Nézzétek, azok ott egy birodalmi sikló roncsai – mutatott a nagydarab abednedo főpilóta mellett ülő gran navigátor egy űrsikló lebegő maradványaira. – Talán valamiféle VIP-t szállítottak, amikor az egész elkezdődött. Nézzük meg közelebbről, hátha elfoghatunk és kihallgathatunk egy túlélőt. - Egy életjelet veszek a közeli aszteroidák egyikéről... - szólt közbe a radaros tiszt, egy új-alderaani nő. - Te jó ég, nézzétek, ott! Egy twi’lek, ha jól látom, valamiféle szükség-űrruhában.
- Már alig lehet levegője - rázta a fejét a gran önkéntes ellenálló. - Fel nem foghatom, hogy tudott katapultálni időben, itt minden roncs darabokra szakadt. - Ott kapaszkodik azon a sziklán, menjünk közelebb, elülső zsilip kihermetizálására felkészülni - szólt ismét a radaros.
Az abednedo főpilóta saját, hörgésekből és gurgulázásból álló nyelvén leszólt a rohamegységben szállított új-alderaani tengerészgyalogosok parancsnoknának, hogy készüljenek zsilipes mentésre. Az A-szárnyúak biztosítottak a közelben lebegő aszteroidák és roncsok között, miközben a távolban tovább dúlt a harc. A transzport lassan az aszteroida kiszögellése mellé manőverezett, amelyen a nő kapaszkodott.
Villya néhány perc múlva úgy érezte, mintha a ráboruló oxigénhiányos sötétségből, amelyben csak a jedi meditáció tartotta életben ennyi ideig, megragadná egy fénylő, meleg kéz, és kirántaná a levegőbe. Köhögött, kapkodta a levegőt, ahogyan eltávolította arcáról a maszkot. Érezte, hogy ujjai egyelőre érzéketlenek a hidegtől. Ahogyan az Erő, ami eddig életben és melegen tartotta, még jobban átjárta, ledöccent a földre… egy hajó padlójának fémes kongását hallotta. Tehát megmentették. Már csak az a kérdés, kik.
- Neve, azonosítószáma? - Villa még tompa érzékeivel is fel tudta fogni, hogy sugárvetőket tartanak a fejéhez… sisakos, de arcukat fedő maszkot nem viselő alakok. És amennyire villódzó, a fényekhez nehezen alkalmazkodó szemeivel sikerült megállapítani, nem birodalmi alakok. - Nem vagyok... birodalmi - nyögte végül. - Ellenálló vagyok.
- Neve, azonosítószáma? - ismételte meg a kérdést az előbb megszólaló humán férfi. Villya most már ki tudta venni a szürke-fehér-fekete terepmintás gyakorón az Új Ellenállás kék-sárga jelzését. - Öhm... - nyögte végül. Úgy döntött, nem fedi fel magát ezek előtt sem. - A nevem... Oolga... őőő Kurova. Frontista ügynök vagyok. Vostroyai Hírszerzés önkéntes különleges szolgálat. - A parancsnoki korvettre visszük - szólt bele a komjába a férfi. - Wraa’ulo, fordulj meg, úgy tűnik, összeszedtünk egy frontista kiscsajt.
Villya megpróbált gondolkodni. Új Ellenállás, Sansa kódjai... most már emlékezett. - Nem jó - mondta végül. - A frontista aszteroidahajóra kell mennem. - Sajnálom, nem lehet, át kellene vágnunk hozzá a csatán - rázta a fejét a tengerészgyalogosok főnöke. - Önnek fontos információi lehetnek az Ellenállás számára. Ki kell hallgatnunk.
Villya mély lélegzetet vett és az Erőbe nyúlt. Nem igazán tetszett neki, hogy jediként ezt kell tennie egy tulajdonképpeni szövetségessel, de most nem volt vesztegetni való ideje. - Az aszteroidahajón is ki tudnak hallgatni - húzta el a kezét a katonák előtt. - Arrafelé megyünk. - Az aszteroidahajón is ki tudjuk hallgatni - értett egyet az új-alderaani őrnagy és újra elővette a komját. – Hallottad, Wraa’ulo, irányt a frontisták repülő sziklája! Majd ott kihallgatjuk.
Kissé tiltakozó vakkanás jelezte, hogy az abednedo főpilóta nem teljesen ért egyet. - Vigyenek a pilótafülkébe - Villya megremegett. Ennyi, az űr vákuumában töltött idő után nem esett jól neki még fegyvertársai elméjében is vájkálni. - Felvisszük a pilótafülkébe - Villya elégedetten biccentett az őrnagynak. Csak így tovább, gondolta. Képet kellett kapnia a helyzetről, mihamarabb. Az Új Ellenállás láthatóan megérkezett, tehát megkezdődött a csata, Villya pedig bármibe lefogadta volna, hogy Lehonnak, vagy Vostroyának nem szóltak a harcállomásról. Valamit tennie kellett.
...
A parancsnoki eligazítóban egyre sűrűbb lett a különböző beosztású technikusok kiabálása, most, hogy Brabham nélkül és az Ellenállás lehallgatása nélkül kellett kitalálniuk a továbbiakat.
- Azt hiszem, ideje bezárnunk a csapdát, mielőtt az Ellenállás rájön, hogy ez csapda - jegyezte meg Sans, miután beszélt Dreyfussal. - Dreyfus kormányzó azt üzeni, hogy a robbanófejeket átvitette egy másik raktára a felszín alatti bunkerek közül, mint ahol voltak, az eredeti helyszínt pedig telerakta aknákkal és klón rohamkommandósokkal. A felszíni és légköri erői, illetve a korábban a bolygó mögé rendelt erősítése készen áll a parancsukra.
Tiebolt és Grev’nario egyetértően bólintottak. - Rendben, akkor most bezárjuk a csapdát - nyugtázta Tiebolt. - Sans tábornok, maga fele az aszteroidáért és az állomás védelméért. Mi addig elintézzük az űrcsatát odakint. Átmenetileg kilépünk a vonalból. - Vettem, Sans vége - nyugtázta a tábornok, amikor egy alhadnagy lépett oda hozzá.
- Uram, Martez igazgató kérdezi, hogy szüksége van-e az Első Rend vadászosztagaira. Azok még nem szálltak fel. Továbbá Ziva jelenti, hogy sikeresen landoltak az aszteroidán. - Az Első Rend vadászai maradjanak tartalékban, Ziváék helyzetéről folyamatosan tájékoztassanak - biccentett Sans. - És köszönöm... apropó, az erősítés elindult a felszínre? - Carl parancsnok jelentette, hogy most szálltak fel - biccentett a tiszt, majd egyik lábáról a másikra állva határozatlanul pislogott egy ideig.
- Van más is? - kérdezte Sans. - Újabb incidens volt a lányánál, uram - jelentette végül feszengve a tiszt. - Rátámadt Brabhamra. Utána pedig pár pillanatig forgalmazott a szökött Halálosztagos frekvenciáján az aszteroida felé. Nem tudtuk lehallgatni, mit mondott. Mit tegyük?
...
Miközben dúlt az ütközet, a rendszer legszélén, az Ellenállás műveletének kezdetét és a vadászgépek kilépési pontjait jelző koordinátáktól távol, a birodalmi kontingens vezérhajóján, egy SupSD zavaróegységek és különböző vadászelhárító cirkálók kísérte tiltógenerátoros, hatalmas UHSD/INT hídján Grev’nario és a korábbi vonalba betárcsázó Tiebolt személyesen figyelték a harcok állását. Bár nem volt túlságosan bátor és példamutató dolog ilyen távolságból koordinálni a műveletet, ahelyett, hogy maguk is a harcok sűrűjébe vetették volna kontingensüket, jó okuk volt rá - az itteni űrcsata egy több rendszert, sőt az egész szektort érintő művelet apró szelete volt csupán, Grev’nario pedig nem akarta, hogy stratégiája kiforralásában mindenféle taktikai apróság megzavarja, amennyiben közvetlen harciérintkezésbe vitte volna a hajóját az Új Ellenállás gépeivel szemben. Arról nem is beszélve, hogy a rendszert kívülről lezáró tiltóhajó-lánc fontos része volt a zászlóshajójuk.
- Minden készen áll? - kérdezte a chiss főtiszt mellé lépve a hirtelenszőke Tiebolt ezredes. A cosrai klón a taktikai rendszertérképre pillantott. Az adatok tanulsága szerint eddig meglepően hagyományos, konvencionális fegyverekkel vívott és kiegyenlített ütközet folyt a harcállomás és a mellette lévő aszteroidamező környékén. A frontista-Killik aszteroidahajó eredeti pozíciójánál Ssi-ru cirkálók és a megmaradt Killik tűvadászok százai vívtak ütközetet nagyjából ötven birodalmi hadihajóval, amelyek bekerítették az aszteroidaövet, a felük csillagromboló, ám létszámfölényük ellenére meglehetősen egálban voltak az aszteroidák között bújkáló, onnan előtámadó, majd újra a kövek védelmébe vonuló Ssi-ru cirkálókkal szemben. A tűvadászok és az Ellenállás vadászkontingensének fele pedig még mindig ott rajzott körülöttük, miközben saját TIE-kapacitásuk jelentős részét már elvesztették... a rovarok vadászai egyszerűen túl sokan voltak, az alderaaniak pedig jól és pontosan céloztak.
Távolabb az első harctértől, félúton az állomás felé ott haladt a frontisták aszteroidahajója, továbbra is töretlen nyugalommal araszolva a harcbázis kiszerelt szuperlézerének üres, sebezhető tányérstruktúrája és az azon lévő, a főreaktorig megnyitott szerkezeti egységek, pontosabban azok hűlt helye felé. Egy nagyjából feleakkora birodalmi kontingens üldözte, rombolók és fregattok vegyesen, de a hatalmas aszteroida, ami akkora volt, mint egy szuper-csillagromboló, és nagyjából olyan masszív is, a hátsó szekciójából leszakadó kődarabokra ügyet sem vetve haladt tovább. Persze a birodalmiak beleküldhettek volna egy tucat rakétát, de akkor épp egy tucatnyival több, még mindig veszélyes méretű törmelék repült volna a harcbázisuk sérülékeny részei felé. Így aztán az üldöző hajók és a harcállomás TIE-ai inkább az aszteroidaplatform felszínén telepített lövegekkel és az Ellenállás másik vadász-szárnyával voltak elfoglalva. Néhány ellenálló transzport megelőzte az aszteroidát és a harcbázis felé tartott.
A harmadik, bal felé eső szegmensben a távolabb lebegő Ausmann felé tartott az ellenállók rohamegységeinek, siklóinak és bombázóinak nagyobb része, arra készülve, hogy csapást mérjenek a bázisra. Első körben csak a helyi haderő birodalmi Howlrunner orbitális vadászai szálltak fel ellenük, de hátrányban voltak a sorozatlövőkkel felszerelt korvettekkel és ágyúnaszádokkal szemben. Végül a holoképen afféle romboid alakzatot bezáró harctér negyedik csúcsában lebegett az Ellenállás hátvédje, egy korvettekből és vadászgépszállítókból álló kisebb kontingens, amelyet egyelőre csak néhány birodalmi távolfelderítő zaklatott, és láthatóan amazok sem vették a fáradtságot, hogy komolyabban bekapcsolódjanak a harcba.
- Készen állunk - biccentett a chiss al-admirális. - Második vonalas beavatkozásra kijelölt és álcázott egységek a helyükön. - Akkor lepjük meg ezeket az alderaani bibsiket néhány unortodox katonai megoldással - mosolyodott el Tiebolt. - Adja ki a parancsot, al-admirális. - Grev’nario minden statikus és U-egységnek, kezdjék meg a második fázist - vezényelt amaz elégedetten.
Több minden történt egyszerre rendszerszerte.
Az aszteroidaöv körüli ütközetben hirtelen fényes villanások borították be az aszteroidák között bújkáló Ssi-ru hajókat, ahogyan a csillagrombolókkal folytatott sorozatváltásaik közepette a közéjük lopakodó álcázott U-hajók kilőtték rájuk torpedóikat egészen közelről. A Killik tűvadászok és az Ellenállás elfogói pedig azon kapták magukat, hogy hirtelen az aszteroidák között előre elhelyezett szonikus töltetek detonálnak közöttük, halálos szikladarabok és lökéshullámok sokaságát küldve feléjük. A komtér nemsokára megtelt jajkiáltásokkal, miközben speciális birodalmi bombázók repültek be az aszteroidaövbe, hogy a Killikek és Ssi-ruk ellen fejlesztett, genetikaikag kombinált ideggázt permetezzenek a megmaradt nagyobb kövek környékére, szakszerű élősködőirtást végezve azokban a járatokban, ahol még mindig bújkálhattak ellenállók a két faj egyedei közül.
A zászlóshajó, valamint a rendszer környékén lévő többi tiltóhajó generátorai életre keltek, lehetetlenné téve a hipertérugrást kifelé a rendszerből. A harcállomás felé tartó aszteroida körüli űrharcban egyszer csak nyomkövető aknák akaszkodtak az Ellenállás vadászai után, villámgyorsan mozgó, eddig inaktív drónok, amelyek az alakzatban repülő ellenálló bombázok és vadászok között robbantak. A harcállomás felé haladó ellenálló transzportokra pedig tüzelni kezdtek a bázis saját közepes és kis kaliberű turbolézerei. A frontisták aszteroidája immár vadászfedezet nélkül araszolt tovább, felületét elborították a másodlagos találatok és becsapódások nyomán keletkezett robbanások. Az Ellenállás tartalék osztaga előtt pedig három szakasz TIE-Phantom materializálódott, amelyek azonnal torpedókat indítottak anyahajók ellen.
- Firestorm hívja a Wilhelm Gustloffot - adta le a második jelet Grev’nario. - Kezdhetik.
A legnagyobb káoszra ugyanis az Ausmann felől került sor. A bolygó takarásából ugyanis mindkét oldalról előhúzott és az Ellenállás alakzata elé állt két-két masszív bolygópusztító, amelyek ásítozó feldolgozónyílásukat a közeledő vadászokra állították, saját gyárhangáraikból pedig TIE-droidvadászok százait eresztették rá az alderaaniakra, mögöttük pedig egy-egy hangárokkal telepakolt UHSD-C konfigurációjú új birodalmi anyahajó, amelyekről fürge, cosrai vaskeresztes Vigilance elfogó vadászok csatlakoztak a polneyei klónok légvédelmének Howlrunnereihez.
- Ausgezeichnet, kiváló - konstatálta Tiebolt. - Akkor én most megyek és intézkedem a másik két ellenálló hajó vektora kapcsán. - Szüksége van segítségre a mélyűri erőinktől, ezredes? - kérdezte Grev’nario.
- Nem, köszönöm. Az U-hajóink követik a másik aszteroidahajót, ami nemrég elhagyta a Razor-rendszert - magyarázta Tiebolt. - Különös, az Ismeretlen Vidék legszéle felé eső vektoron halad, a Ramakaz elkerülésével. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hová megy, és miért, de a harcállomásra elemzésünk szerint nem jelent közvetlen veszélyt, így egyelőre követjük. A másik hajó egy távolsági utakra átalakított keresztszárnyú vadász, minimális kísérettel... ez viszont a Mag felé tart, vagy pedig Bakura felé, de mindenképpen személyesen kell foglalkoznom vele.
- Sok sikert, ezredes - biccentett Grev’nario, majd visszafordult, hogy tovább tanulmányozza a csatát. Kalkulációi szerint már nem volt sok hátra ahhoz, hogy végre megtörjék az Új Ellenállás gerincét. Feltéve persze, gondolta a chiss főtiszt, hogy nem lesz semmi meglepetés. Az al-admirális ki nem állhatta a meglepetéseket.
|
|
|
Post by nightmares on Oct 10, 2021 18:01:17 GMT 1
-Vigyék a cellába! -parancsolta Sans szinte felháborodva. Azt hitte, hogy Sansa nem fog több gondot okozni, azok után, hogy kihallgatták. -Oda megyek. -Igenis, uram! -biccentett a tiszt.
A tábornok bekapcsolta a komját. -Carl, jelentést! Mi történt? -ordította. -Most szállt fel a felszínre küldött osztagunk. -Carl nem értette, hogy miért ideges a tábornok. Aztán eszébe jutott Dippo jelentése, amit igyekezett ignorálni, mivel éppen az eligazítást tartotta a csapatnak. Remélte, hogy majd az őrök megoldják. -Sansa megtámadta a speciális egységet! -folytatta a tábornok. -Ha jól tudom elfogták. -mondta idegesen Carl, remélve, hogy a tábornok nem szedi le a fejét, amiért nem személyesen intézkedett ez ügyben. -Pontosan! -felelte Sans, és elindult a börtönblokkok felé. -Most pedig jöjjön Sansa cellájához, azonnal! -Igenis! -Carl kikapcsolta a kommunikátort, és elindult, hogy találkozzon a tábornokkal a cellánál.
...
Sansa a egy tágas cellában ébredt fel. Próbálta felmérni a helyzetet maga körül, hátha van még lehetősége megszökni. A hely ahol volt, nagyobb volt, mint egy átlagos börtöncella. Nyolc Halálosztagos volt körülötte, illetve még több a termen kívül, gondolta. Ennyivel még fegyverrel sem bírt volna el. Egy székben ült. Lenézett a kezeire, amik össze voltak bilincselve. Annak azért örült, hogy Halálosztagosokat látott. Más egységek már végeztek volna vele. Az egyik Halálosztagos rá nézett.
-Úgy tűnik, hogy felébredt a rohadék. -jelentette ki megvető hangsúllyal a katona. Gyűlölték, ha valaki megtámad egy másik Halálosztagost. -Ha a tábornok ezek után is engedi neki, hogy úgy éljen itt, mintha egy lenne közülünk, akkor elment az esze. -szólalt meg egy másik. -Ezt nem tehetik! Engedjenek el! -próbált kiáltani Sansa, bár ez eléggé nehéz volt, még nem ment ki teljesen a kábító lövedék hatása. -Ha apám megtudja... -Már tudja! -szakította félbe az egyik Halálosztagos. -Remélhetőleg amint ideér, téged kidob az űrbe, ellenálló! -a fekete páncélos Sansára célzott a sugárvetőjével. -Ha megölsz, inkább téged fog kidobni. -mosolygott Sansa. Ha lelövik is, jobb ha egy Halálosztagos lövi le, mintha kivallatnák. -Ezt mindjárt meglátjuk! -tette az ujját a ravaszra a Halálosztagos. -Gregor, fejezd be! -parancsolt rá Dippo. -Az igazságszolgáltatás nem a mi dolgunk. Nem, amíg nem kapunk rá parancsot. -Ahogy óhajtod. -tette el fegyverét a Halálosztagos, Sansa örömére.
A cella ajtaja kinyílt, és Carl parancsnok lépett be rajta. -Parancsnok! -mosolygott Sansa, és felállt a székéből, hogy üdvözölje őt. -Pofa be! -Carl visszalökte őt a székébe. -Nincs túl jó kedve, parancsnok. -jegyezte meg Sansa, bár egyre jobban kezdett félni. -Brabham állapotáról van információ? -kérdezte a parancsnok a többi Halálosztagosra nézve. -Az orvosi droidok szerint már eszméleténél van. -jelentette Dippo. -Csak még bele telik egy kis időbe, amíg kimegy belőle a méreg hatása.
A "méreg" szó hallatán Carl visszanézett a lányra. -Muszáj volt megtennem. -nézett fel rá Sansa. Újra próbált hatni Carlra a megjátszott könnyeivel, bár lassan nem kellett megjátszania azt. -Van valaki, aki még jobban utálja az árulókat, mint én. -mondta neki Carl. -Az pedig apád. -Üzenetet sugárzott az aszteroidába Brabham sisakján keresztül. -jelentette Carlnak az egyik Halálosztagos. -A technikusaink már dolgoznak rajta. -Kitűnő! -helyeselt Carl.
A terembe ezúttal Sans tábornok lépett be. A Halálosztagosok tisztelegtek neki. Sansa kevésbé. -Apa, miért fogtatok el? -nézett fel rá Sansa. A tábornok szó nélkül felpofozta őt. -Megbíztam benned, Sansa. -jelentette ki a tábornok. Most már kevésbé volt dühös, inkább csalódott. -Ők a barátaim! -utalt Sansa sírva az Ellenállásra. -Pontosan. -mosolygott Sans. -Te pedig idecsaltad őket az utolsó küldetésükre. -Mit tegyünk vele, uram? -érdeklődött Carl.
Sans már adta is volna a parancsot, hogy adják oda az Első Rendnek. De valahogyan nem tudta, meggondolta magát. Nem teheti ezt a saját lányával. Azok után nem, hogy ennyi mindent tett azért, hogy a Birodalom oldalára álljon. -Egyelőre semmit. -mondta nyugodtan Sans. -Szépen végignézi, ahogyan a barátjai meghalnak. Utána majd eldöntöm. -Igenis, uram! -biccentett Carl. -Egy szörnyeteg vagy! -ordította Sansa. -Ha valóban az lennék, már nem lennél itt. -válaszolta a tábornok.
Sansa úgy döntött, cselekednie kell. Hirtelen felállt, és a bilincsével állkapcson ütötte az apját, aki elvesztette az egyensúlyát, és egy pillanatra a földre esett. Sansa a kijárat fele futott. A Halálosztagosok kitűnő reflexekkel máris rá fogták a fegyvereiket, mielőtt azonban lőhettek volna, Sans tábornok még a földön térdelve előhúzott a zsebéből egy dobókést, és a lány felé dobta. A kés kicsit megvágta a lány vállát, ruhája nyakát a falhoz szegezte. Ezalatt a fél másodperc alatt, amíg Sansa megállt egy helyben, Carl máris rálőtt egy kábítólövedéket. -Itt marad, és folyamatosan legyen vele tíz őr. -állt fel a földről Sans, és letörölte a vért a szájáról. -A lábát is bilincseljék meg! Nem szökhet el. -Szép dobás, tábornok. -nézett az eszméletlen Sansa felé Carl, akit még jobban megbilincseltek a Halálosztagosok. -Disra moff őrnagyától tanultam, még amikor hozzájuk voltam beosztva. -mosolygott Sans, bár még mindig fájt az állkapcsa. -Hírek Ziváról? -Skkkzzzzht! -mondta Carl. -Tábornok... az ellenállók is ott vannak. Mintha segítenének védeni az aszteroidát. -Sansa biztosan elmondta nekik, hogy mit tervezünk! -csapott volna az asztalára Sans, de nem volt ott asztal. -Mégis csak szükségünk lesz az Első Rend vadászgépeire.
|
|
|
Ausmann
Oct 12, 2021 19:55:24 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 12, 2021 19:55:24 GMT 1
- Mit mondtatok? Mennyi? - Tycho két túlhúzott forduló közepette tudta csak felteni a kérdést, miközben saját, fehér-kék festésű T-67 XJ vadászgépét az Új Ellenállás parancsnoki korvettjeit támadó utolsó TIE- Phantom géppár után kormányozta. A háromszögletű szárnyprofilú birodalmi lopakodók közül mindkettő álcázót kapcsolt, majd elkövették azt a hibát, amit az előző fél tucat közülük, és sok más birodalmi pilóta az elmúlt évtizedekben, akik Tycho és a hozzá hasonló veterán ex-Zsiványok (talán nem állta meg a helyét az “ex” kifejezés, mert lelkük mélyén sosem szűntek meg vadászpilóták lenni) célkeresztjébe kerültek - az előre begyakorolt, a birodalmi repülőakadémiákon unalomig és évtizedek óta oktatott kurzuson folytatták valahányadik standard elkerülő manőverüket. Celchu tábornok azonban úgy ismerte már ezeket a hurkokat és orsókat, mint a tenyere összes, egyre inkább növekvő számú redőjét. Bedöntötte az X-szárnyút a legvalószínűbb irányba, amire a pilóta rövid, pár másodperces üldözése alapján következtetni tudott, és tovább tüzelt a fekete semmibe... kisvártatva pedig egy újabb tűzgolyó, majd még egy jelezte, hogy az álcázott TIE-ok az érzékelők elől eltűnhettek ugyan, de a veterán alderaani vadászpilóták hatodik érzéke és tapasztalata elől nem, és Tycho kísérője is célba talált végre. - Két bolygópusztító és két szupernehéz anyahajó a bolygó felől, tábornok - sorolta fáradt, rekedtes hangon az egyik megmaradt vadászosztag éléről Syal Antilles, aki társaival éppen az életéért küzdött az Ausmann és a frontisták aszteroidahajója közti űrben, ahová egyre inkább beszorultak. - A harcállomás újabb osztag vadászgépeket emel, ezúttal az Első Rend vörös TIE-elfogóit és nehézbombázóit. Nem bírjuk sokáig, uram! - Connix parancsnok, meg tudja erősíteni, amit a frontisták állítanak az aszteroidán lévő bombáról? - kérdezte most Tycho másik vonalra kapcsolva a korvetten tartózkodó törzstisztjét. - Nagyon erős a zavarás, innen csak annyit látunk, tábornok, hogy egy birodalmi kontingens már landolt a kövön, és ahogyan a mieink is arra fordultak, elkezdték oda irányítani az összes erősítést - sorolta az alderaani tiszt a korvettről. - Valószínűleg nem csak minket hallgattak le, hanem a frontisták adását is felénk - biccentett Tycho miközben gyorsan körbepillantva, majd a radarját ellenőrizve konstatálta, hogy legalább a parancsnoki korvettjei közvetlen közeléből sikerült elhárítani a TIE-fenyegetést. Ez percek pillanatok alatt változhatott, ismerte el magában, amennyiben egy közeli csillagromboló, vagy egy álcázott U-hajó az ő oltalmazása alatt álló egységeket pécézte volna ki magának. - Tábornok, a kommandós egységek nem tudnak lejutni a felszínre! A fél szárny megsemmisült, a harcállomás felé küldött leszállóegységeket ugyancsak visszafordulásra kényszerítette az Első Rend erősítése! - lépett be a vonalba makacsul, halálra vált hangon Antilles parancsnok. A nő hangja remegett, pedig sokat próbált, profi pilóta volt, mint annak idején (vagy még mindig) az apja is. - Még ha vissza is csoportosítunk minden megmaradt szárnyat és siklót az aszteroida köré egy behatolás erejéig, ha a csillagrombolók ollóba fogják az aszteroidát, letarolnak minket! - Rendben - biccentett végül Tycho. A veszteségek nem zavarták, beleértve a bázison ragadt ügynöke életét, hiszen tudta, hogy az Új Ellenállás minden önkéntese örömmel áldozza életét a kiválasztott nép győzelméért és az igazságért, amelyet Alderaan, a fényes világ képviselt. De azt nem engedhette magának, hogy innen is szégyenszemre, átvert vesztesként távozzanak az erői. - Connix parancsnok - váltott vonalat Celchu a korvett felé -, szóljon soklábú bajtársainknak, hogy adják le a jelet. Jöhet az erősítés. A parancsnoki korvett hídján a nagy orrú alderaani nő biccentett a terminálok mögött fel alá járkáló Killiknek. A hatalmas hangyaszerű lény válaszul megcsattogtatta csáprágóit, majd a potrohát a parancsnoki híd plexijéhez nyomta. Connix és a többi ellenálló fényszűrős plexiket húzott a sisakjára, ahogyan a rovar potroha zöldesen fényleni kezdett... Az Új Ellenállás számolt vele, hogy a birodalmiak zavarása lehetetlenné tesz majd mindenféle hagyományos kommunikációs módszerekkel folytatott jelzést rendszeren kívülre, amint megkezdik a hadműveletet. Ezért aztán újdonsült szövetségeseik segítségét kérték, mielőtt Raynar Thulék elhagyták volna a Razor-rendszert. A korvett fényjeleit nem sokára néhány hajónyi távolságban ugyanazzal az amplitúdóval elkezdte lekövetni egy újabb pont, a rendszer körülvevő birodalmi blokád vonalától nem messze, majd attól kijjebb még egy, és még egy, amíg már szabad szemmel szinte követni sem lehetett a messzire nyúló fluoreszkáló füzért, amelyet azonos távolságban egymástól elhelyezkedő, az űrbeli életben maradásra korlátozott ideig képes Killik űrjáró rovarok csatárlánca alkotott. A szürke-fekete törzsű, a Yuuzhan Vong fémrágó grutchinokhoz hasonló, a napszél befogására képes hártyás szárnyú élőlények lánca messzire nyúlt, és tovább, és tovább, át a rendszerek közti, űrhajók által ritkán járt mélységen... túl a birodalmi specialista cirkálók gravitációs kútjain és nagy kapacitású zavaróhajóik kommunikációs hatósugarán, ezer és ezer, sőt, millió és millió Fészek-entitás láncában, akik csak saját testüket használták abban a biztos tudatban, hogy amint fényük kihunyt, ők magukra hagyva pusztulnak majd a mélyűr feketeségében, ahová idefele jövet szállítóhajóik kirakták őket, de oly kis ár volt ez számukra a szolgálatért, amelyet tisztelt népüknek, királynőjüket és fészküknek tehettek... - Lánc létrehozva! - jelentette Connix. - Az átadási idő a szomszéd rendszerig tizenhét perc. - Megjelölték az összes birodalmi hajót? - kérdezte Tycho. - Igen, még az első rácsapásoknál, vagy az aszteroidát védő Killik tűvadászok információi alapján - nyugtázta Connix, miután gyors pillantásokat váltott a hídon villogó Killikkel, aki a rágói mellé kötött fordítóberendezés képernyőjén igazolta vissza a koordinátákat, amelyeket fajtársai és az ellenállók fordítóberendezése átadott neki a rovarok feromonok és telepátia, valamint mindenféle cirregés keverékéből álló komplex kommunikációs sémájára átalakítva. - Akkor menjenek a célkoordináták is - vezényelt tovább Tycho. A bogarak hulláma pedig egy komplex, villámgyors, szabad szemmel egyetlen fénypászmának tűnő jelsorozatot adott le a távolba. Aztán a hídon lévő Killik összeesett a megerőltetéstől, és fajtársainak fénye is egymás után hunyt ki a messzeségig. - Jó ez, csak egyszer használatos - sóhajtott fel egy újabb döntött forduló közepette Celchu, majd gyorsan szemrevételezte kicsinyített taktikai térképén megmaradt erőinek állapotát. Egy négyszögnyi egység, nem messze a saját korvettjeitől, amelyek eddig tartalékban lebegtek, eddig érintetlenek voltak, bizonyára a birodalmiak a ritka típusról rendelkezésre álló felderítési információk hiányában transzportoknak, vagy üzemanyagszállítóknak nézték a StarFortress csillagbombázókat. - Celchu a Memphis Belle-nek - hívta a koréliai SF-17-es osztagot Tycho. - Tisztán hallunk, Elohim Vezér - jelentkezett be a robosztus bombázók parancsnoka. - Célozzátok meg az Ausmann felől közelítő bolygópusztítókat és nehéz hordozókat! - adta ki a parancsot Celchu. - Ne sajnáljátok a bombákat! Bontakozzatok szét fedezési távolságra, a vadászokat visszarendeltem a frontista aszteroidához, a lövészeiteknek kell leszedni a TIE-droidokat! Nehogy dobás előtt élesítsétek a rakományt, nem akarom, hogy egy magányos TIE valamelyikőtökbe csapódva magával vigye az egész szárnyat! - Vettük, Elohim Vezér - a bombázóparancsnoknak nem feltétlen tetszett a taktika, de legalább nem tiltakozott. - A csillagrombolókkal és az Interdictorokkal mi legyen? - Azt bízd ide, Rae - mosolyodott el Tycho. Őszintén remélte, hogy az önfeláldozó bogarak üzenete kijutott az erősítésnek. ... A Firestorm hídján Grev’nario az állát vakargatva figyelte az Új Ellenállás korvettjétől kifelé húzódó fényfüzért. Továbbra sem szerette a meglepetéseket, ez pedig határozottan abba a kategóriába esett. Aztán egyszer csak kihunyt az egész. - Mi a fene volt ez, hogy mehetett ez ki? -pillantott lángoló, dühös, vörös tekintettel a zászlóshajó radaros tisztjére. A kék egyenruhás spectech széttárta a kezét. - Én... mármint, most elemezzük uram, valamiféle fotomechanikus adatátvitelnek tűnt. A hatóköre túljutott a hajóink hatósugarán. Bármelyik szomszédos rendszerbe vezethetett, most kalibráljuk a vizuális érzékelőket, hogy vissza tudjuk fejteni az irányát, és, hogy mit jelenthet. - Ostobák - sziszegte Grev’nario. A humánoknak persze fogalmam sem volt erről, hiszen annak idején nem vettek részt a Killik elleni rajháborúban. A chissekkel ellentétben, ugyebár. - Ezt sem tudják... ez egy Killik távkommunikációs technika. Miért nem észlelték az alvó állapotban lévő bogarakat? - Nincs a szkennelésükre vonatkozó protokoll a specialista szabályzatban, uram - tiltakozott önérzetesen a klón. Grev’nario felsóhajtott. Hát persze, miért is lenne. - Háromszögeljék a vektor alapján a legközelebbi, már a zavarási hatókörünkön kívül lévő rendszert. Egy ilyen adáshoz több százezer, ha nem több millió egyed kell egy bizonyos, erre specializált Fészekből, messzebbre nem adhattak, csak pontosan a komzavarás határáig. Azonnal induljon oda a tartalékból egy SupSD-vel megerősített cirkálóhadosztály, keressenek átjátszóállomást. Kellett valami, ami visszakonvertálta és továbbadta a bogarak fényét hagyományos üzenetre. Ha lehet, foglalják el, és derítsék ki, hová adtak, és mit. Tiebolt finoman köhintett, már ott állt a chiss al-admirális mögött. - Maga máris visszajött? - perdült meg meglepődve a chiss. - Nem azt mondta, hogy személyesen... - Tudhatná már, al-admirális, hogy ennek nálunk átvitt jelentése van - mosolyodott el Tiebolt, majd visszatért az előző, számonkérő, mogorva arckifejezése. - Ugye nem kell mondanom, hogyha most ezekkel a villogó bogarakkal esetleg kimentek a tervek... - Nem, ez nem volt olyan komplex, ahhoz órákig kellett volna pulzálniuk, azt pedig nem bírják ki - rázta a fejét a chiss, aztán megtörölte a homlokát. - De kimehetett egy rövid taktikai utasítássor, vagy mondjuk valami olyasmi... - nyelt egyet - , hogy “egy Halálcsillag van a rendszerben”, teszem azt... - Kiváló... Donnerwetter - káromkodott Tiebolt, majd a komtiszthez fordult. - Azonnal hívják a harcbázist, mi a helyzet ott? - Öhm, Sans tábornok éppen nem elérhető, uram - közölte a komtiszt. - Valami személyes ügy, azt mondják. Martez igazgató asszony jelentkezett be helyette, azt mondja, hogy a tábornok kérésére felküldte az összes vadászt és a védosztagos erősítést is elindította az aszteroida felé. Dreyfus kormányzó pedig az Ausmann felszínéről visszaigazolta, hogy az oda tartó ellenálló egységek visszafordultak az aszteroida felé. Javasolja, hogy a felszínre küldött Halálosztagos erősítést is fordítsák vissza, és küldjék el az aszteroidára. - Csinálják - biccentett Tiebolt, Grev’nario pedig egyetértően bólintott. Remélte, nem néznek újabb meglepetések elébe. ... Sans éppen rendbeszedte magát, és nagyokat fújtatva próbált úrrá lenni magán és Sansa viselkedésén, amikor Carl újabb hívást kapott. - Tábornok - közölte a Halálosztagos parancsnok. - Az Ellenállás és a mi erőink is az aszteroidára koncentrálnak. De lehetséges, hogy az Ellenállás kiüzent valamit. Nem tudjuk, mi lehetett az. Továbbá de Kailre tanácsos asszony és Leth doktor keresik, azt mondják, sürgős. ... Az új-alderaani transzport súlyos döccenéssel landolt az aszteroida padlóján. Távolabb Villya, aki a lehetőségekhez képest megpróbálta a rövid, idevezető úton rendbe szedni magát az Erő segítségével, egy nagyobb, a hangártér nagy részét elfoglaló birodalmi őrhajót és néhány rohamsiklót vélt felfedezni Odakint a bejáraton túl pedig egyre sűrűbb kavargásban vívtak élethalál-harcot az Új Ellenállás és a Birodalom vadászai és siklói, láthatóan mindenki azon igyekezett, hogy bejusson az aszteroidára, ahelyett, hogy ki akartak volna jutni a láthatóan halálra ítélt kőszikláról. - Mi történik? - ragadta meg az alderaani tengerészgyalogos parancsnok vállát a twi’lek. - Elvisszük kihallgatásra az aszteroidára - ismételte gépiesen a korábbi instrukciót a férfi. Villya beharapta az ajkát és feloldotta a katona elmélyén az egyik Erő-gátat, mire az megrázta magát, mint aki nem érti, mi történt, és gyorsan komolni kezdett. - Adjon már egy komot, mi van! - türelmetlenkedett Villya. - Hát, nem igazán emlékszem, hogy kerültünk ide - ráncolta őszes homlokát a tengerészgyalogos tiszt aggodalmasan. - De a legjobb helyen vagyunk. A tábornok vonalán azt mondják, kaptak egy tippet az itteni frontistáktól. A birodalmiak behoztak egy hipertéri rakéta-robbanófejet, részecskeromboló variánst. Be akarják vinni az aszteroida közepére, hogy felrobbantsák. Azt kell megszereznünk. Mi vagyunk az első ellenálló egység, ami landolt - a katonáihoz fordult. - Hallottátok, fiúk-lányok, mozgás! Jelohim almonim!Villya végül megkaparintott egy komot és ráállt a saját ügynök sávjára. - Itt Villya Secura lovagügynök az Erő Forradalmi Megmentő Tanácsától, bármilyen kompetens elvtársnak az aszteroidán! Megerősítést kérek egy fasiszti részecskeromboló bomba jelenlétéről! - Villya elvtárs, hát maga él! - lépett be azonnal a vonalba egy keshiri hang. - Itt Arapad ügynök! Megerősítem! - a frontista nagyokat zihált, miközben mögötte robbanások hallatszottak. - Sansa ügynök küldte a hírt a bázisról! Próbáljuk feltartóztatni a birodalmi behatoló osztagot! De sokan vannak! - Úton van az erősítés, Arapad elvtárs! - kurjantotta el magát Villya és a hajó leeresztett rámpájához lépett. - Lovagügynök? - pillantott rá döbbenten az alderaani őrnagy. - Elnézést kérek - mosolyodott el Villya, miközben felvillant a kezében egy sötétnarancs, éppen hogy csak majdnem vörös fénykardpenge. - Nem tudtam, ugyanaz-e a célunk. Nem akartam megtéveszteni magukat. - Lehet, hogy a tábornoknak megvan a véleménye a jedikről, lovag úrnőm, de nekünk is - emelkedett a levegőbe az alderaani parancsnok ökle. - Shavit szakasz, előre a jedi parancsnok után! Éljen Alderaan, éljenek a jedik, bánom is én, éljen a frontizmus, szerezzük meg azt a bombát! ... Ziva és osztaga először jól haladtak, de aztán az élen haladó polneyei kommandósok hirtelenjében sok tucat rovarba és Ssi-ruba ütköztek. Ami azonban ennél is nagyobb probléma volt, hogy amikor előreküldték az idegenek leküzdésére a nehézpáncélos darktroopereket, az oldaljáratokból a cosraiakhoz hasonló, csak sokkal szögletesebb, kívülről vezetékekkel feltupírozott exoszkeletont viselő vostroyai harci sztalkerek bukkantak elő, amiről nem szólt a felderítési fáma. Az osztag elakadt, a könnyű páncélzatú polneyeiakat puszta erejükkel zúzták le a nehéz-sztalkerek, miközben a darktrooperek a rovarok és hüllők leszedésével foglalkoztak... és ez mintha még nem lett volna elég, hátulról is lövések hangzottak fel. Kisvártatva egy vörös első rendi védosztagos sisak pattogott végig a folyosón és Ziva lábai előtt állt meg. - Skzztt - közölte a szakasz Halálosztagos komtisztje. - Ellenálló erősítések landolnak az aszteroidán. A saját erősítésünk is úton van, asszonyom, de két oldalról támadhatnak. - Az látom - pillantott a sisakra Ziva, amelyben még benne volt a védosztagos feje… a hüllők és rovarok kinetikus fegyverei okozta vérfürdő helyett azonban egy tökéletesen feketére égetett, kauterizált nyaktorzó kukucskált Ziva felé a sisak üres oldala felől. - Ilyet sebet csak... - Jedi! - üvöltötte Ziva háta mögött az egyik polneyei kommandós. - Omicron-Talax formáció! Jedi vezeti a hátunk felől érkezőket! - Kiváló - mormogta Ziva. - Most már biztos, hogy mind meghalunk.
|
|
|
Post by nightmares on Oct 13, 2021 14:02:41 GMT 1
-Értettem. -bólintott Sans, mély levegőt véve. -Még valami? -Skkzt! -Carl hirtelen a tábornokra szegezte a tekintetét. -Jedi! Egy Jedi van az aszteroidában, tábornok! -Ez lehetetlen! -mondta Sans. -Ziva szerint a twi'lek kém az, aki Brabham mellett volt. -jelentette Carl.
Sans sóhajtott. -Ez a nap egyre rosszabb. -Viszont mindenki az aszteroida felé tart. -folytatta a parancsnok. -Vissza kellene hívnunk a felszínre küldött csapatot. -Intézkedjen, Carl. -adta ki a parancsot Sans. -Nekem találkozóm van.
Sans azzal elsietett. Carl azonnal felvette a kapcsolatot a felszínre küldött egységekkel. -Itt Carl. -mondta. -Változás történt. Jöjjenek vissza, és menjenek az aszteroidához! -Mi is csatlakozunk az öngyilkosokhoz? -kérdezte egy másik hang az adás másik végéről. -Nem tudom, nincs időnk erre. -felelte Carl. -Nyomás!
A parancsnok tovább gondolkodott. Annyi biztos, hogy legalább egy Jedi van az aszteroidán. Jobb esetben tényleg a twi'lek élte túl a hajója felrobbanását, és nem erősítésként érkeztek. A folyosón megpillantotta a kémet. -Brabham! -szólította meg. -Neked a gyengélkedőben kellene még lenned! -Belehallgattam az adásba. -közölte Brabham, néha meg-megrándulva. -Úgy tűnik nincs minden rendben. -És veled minden rendben? -kérdezett vissza Carl. -Az idegméreg hatása még nem múlt el teljesen. -mondta a kém. -De azt hiszem már nem olyan vészes. A droidok szerint pár óra és semmit nem fogok ebből érezni. Sansa elkapva? -Igen, be is zártuk. -válaszolta Carl. -Majd elmagyarázom. Most épp nem érünk rá.
-Ó, igen, úgy hallottam van egy Jedi...-vakarta meg a tarkóját Brabham. -A twi'lek az. -vágta rá Carl. -Nos... -állt egyik lábáról a másikra Brabham. -Zivával beszéltük, hogy biztosan túlélte, meg minden... Sansa akkor kotyogta el, hogy a twi'lek egy Jedi. -És erről nem szóltatok? -dörrent rá a parancsnok, de meggondolta magát. -Mindegy, később beszélünk erről. Dolgunk van. Nem volt még dolgom Jedivel. -Küldenünk kellene valamit az erősítéssel, ami hat a Jedi ellen, különben csak lekaszabol mindenkit. -gondolkodott Brabham. -Nincs esetleg valami Erő-elszívó gyíkunk, ysalamirinek hívják talán? Vagy esetleg szilárd lövedékű fegyverünk?
...
Sans sietett ugyanabba a terembe, ahol már korábban találkozott Leth doktorékkal. Szokása szerint a két testőrével szelte át a folyosókat. Nem tartott sok ideig, mire megtalálta a termet, és belépett. -Sans tábornok! -biccentett Leth doktor. -Nézzék... -kezdte Sans. -Nincs sok időm, egy támadás kellős közepén vagyunk. Kérem, térjenek a lényegre.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 17, 2021 7:58:38 GMT 1
- Úgy hallottam, a klónok ausmanni lerakatában vannak chiss charric puskák, azok gyakorlatilag szilárd lövedékes sorozatlövők, legalábbis a fénykarddal való elháríthatóság szempontjából - kapott észbe Carl. - És náluk lesznek ysalamirik is. - Segítek felhívni Dreyfust, amíg a tábornok elfoglalt - vetette közbe Brabham. - Csak a sisakomra lesz szükségem, hogy összekapcsoljam a felszínen lévő raktárat az aszteroidán lévőegységekkel. - Lehetséges, hogy Sansa kabinjában maradt a sisak - jegyezte meg Carl - Menjünk.
...
De Kailre és Leth doktor a központi tervező holovetítő mellett vitatkoztak, szokás szerint, amikor Sans megérkezett. - Elnézést, amiért késtem - kezdte a tábornok. - Egy biztonsági vészhelyzet kellős közepén vagyunk, de ezt gondolom tudják. Már én is mondtam maguknak. - Igen, tábornok úr - közölte a klón Leth, vékony bajuszát csavargatva. - Elemeztük a támadást, a fenyegetés, amit az aszteroida jelent, veszélyes lehet a harcállomásra. - Ezt speciális villámtanítás nélkül, én is meg tudtam volna mondani - húzta el a száját Sans. - Egy óriási kő repül felénk, miközben ki van belezve a szuperlézer helye, és kvázi szabad szemmel belátni a lekapcsolt főreaktorig. Nyilván fenyegetést jelent. - Leth doktor azt akarja mondani - köszörülte meg a torkát hozzá képest meglepően segítőkész hangon a devaron de Kailre asszony -, hogy lenne egy javaslatunk arra az esetre, ha a maguk robbantási terve nem válna be. - Szóval értesültek róla, hogy egyszerre mindenkinek az a robbanófej kell - vonta fel a szemöldökét Sans. - Kisebb ez a harcállomás, mint gondolná, tábornok - mosolyodott el halványan Leth doktor.
- Térjenek a lényegre - folytatta Sans kissé kedvetlenül. - Mit javasolnak? - Ugyebár a fő emittert kiszereltük és a fő reaktort lekapcsoltunk - emelt ki a harcállomás sematikus tervén néhány, korábban vörössel jelzett sávot a bázis architektúrájában Leth, majd átfedéssel ráemelet néhányat a korábban jóváhagyott átépítés zöld tervéből. - De ugye azt mondtuk korábban, hogy a másodlagos emitterek a tányér peremén még működnek, és bizonyos kisugárzásra alkalmassá tudjuk őket tenni abból a specifikációból, amelyet a Főkormányzó eredeti terve leírt. - Nem azt mondták, hogy annak semmi értelme? - kérdezte Sans. - Mármint korábban. - Nos, továbbra sem tudom, hogy a Főkormányzó mire akarta volna használni eredetileg, de úgy tűnik, a másodlagos sugárzókkal meg tudunk nyitni valamiféle kvantum-szingularitást - magyarázta Leth. - Mit? - rázta meg a fejét Sans. - Féregjáratot - magyarázta de Kailre. - Az aszteroida útjában, pont az állomás és a kő között. - Ha nem sikerül felrobbantani, akkor a féregjárat elnyeli - magyarázta lelkesen Leth. - És mi megmenekülünk.
- De... nem veszélyes ez? - kérdezte Sans. - Ez úgy hangzik, mint egy fekete lyuk. - Nos, technikailag azt is tudnánk nyitni - vakarta meg az állát Leth. - De inkább nem tennénk. A lényeg, hogy huszonöt percünk van még, mielőtt az aszteroida kritikus távolságba ér az állomáshoz. Ha ennél közelebb nyitjuk a szingularitást, az már veszélyeztetné magát az állomást is. Ha esetleg sikerülne lekapcsolni, vagy kilőni az aszteroidára épített Killik hajtóműveket, akkor ezt ki lehetne tolni negyvenöt percre, mert akkor csak a lendület hajtaná a sziklát, nem a meghajtók. De bármelyik esetben le kell vonni tíz percet arra, hogy a konfigurációt áttöltsük az emitterekbe és kisugározzunk. - Azaz alig van időnk - hümmögött Sans. - És miért van az az érzésem, hogy most jön egy "de"? - Sajnos igaza van, uram - biccentett de Kailre. - Van egy probléma. Ugye a főreaktor le van kapcsolva. Ennyi idő alatt nem tudjuk újrandítani. A másodlagos energiatárolókról kell átirányítanunk az energiát a sugarazáshoz. - Tehát, miután megnyitottuk az anomáliát, nem lesz pajzsunk, nem lesz fegyverzetünk, csak a létfenntartást fogjuk tudni üzemeltetni a szekunder tartalékról - tette hozzá kissé savanyú képpel Leth. - Ez esetben elég, ha egy Lázadó keresztszárnyú berepül a szuperlézer helyén a főreaktorig, és megtorpedózza - húzta el a száját Sans. - Elég kockázatos, sebezhetőek leszünk, mint a Második Halálcsillag az Endornál. - Az Ausmann átmenetileg kiterjesztheti a bolygópajzsát ránk, ez igaz - jegyezte meg de Kailre. - Jó ötlet, tábornok. De vadászok szempontjából akkor a saját gépeink védelmére leszünk utalva. Viszont ha időben megcsináljuk, akkor utána bárhol robbanthatunk az aszteroidán, vagy le is hívhatjuk a csapatokat. A szingularitás képes beszívni az egész aszteroidát, vagy a darabokra szakadt részeit is. - Maga a tábornok, maga döntsön, hogy megéri-e a kockázatot - erőltette Sansot Leth doktor. - Lehet, hogy ostobaságnak hangzik... - hümmögött Sans. - De azt tudjuk, hogy ha ez a valami, amit megnyitunk... szóval, ha ez elnyeli az aszteroidát, akkor hol fogja úgymond... kiköpni? - Sajnos erről fogalmunk sincs - nézett egymásra de Kailre és Leth. - De az biztos, hogy nem lesz itt és nem fog belénk csapódni - tette hozzá a klón doktor.
Egy vörös vészjelző kezdett villogni az egyik terminálon. - Döntsön gyorsan tábornok - tette hozzá de Kailre. - Tiebolték jelentik, hogy az Ellenállás erősítést kapott.
...
Az aszteroidán belül tovább folyt az összecsapás. Villya vezetésével az alderaani tengerészgyalogosok hamar átvágták magukat a vörös páncélos hátvéd-osztagosokon, de utána lelassult a haladásuk, ahogyan a mögöttük lévő polneyei kommandósokból álló védvonal kézigránátokat kezdett hajigálni utánuk. Amikor Villya megragadott egyet az Erővel, azonnal felrobbantak, megakadályozva, hogy visszahajítsa őket a birodalmiak felé. Az alderaaniak mesterlövészei elkezdték leszedni a fedezékek mögül dobálózó birodalmi klónokat, mire azok visszavonultak. - Valamiféle szenzor lehet bennük - jegyezte meg Villya elégedetlenül a kézigránátok robbanásfelhőit figyelve. - De már látom a robbanófejet, ott van azon a repulzorszánon, egy tucat Halálosztagos védi. A másik oldalán meg egy fél tucat darktrooper tartja vissza az aszteroida kommandósait és a megmaradt Ssi-rukat. - Akkor jobb lesz, ha sietünk - jegyezte meg az alderaaniakat parancsnokló őrnagy. - A mieink is leszálltak már a hangárban, de százas nagyságrendben jönnek a további vörös védosztagosokat szállító transzportok a harcbázis felől. A hangár egy csatatér, arra nem vonulhatunk vissza. - Arapad elvtárs - szólt bele a komjába Villya, mivel a komszerkezet még mindig nála volt. - Alternatív kivonási útvonal kell, amint megszereztük a robbanófejet. - Beszélek a Killik vezetőkkel - szólt vissza hamarosan a keshiri. - Itt vagyunk a másik oldalán a járatnak, de a rovarok képesek gyorsan új alagutat fúrni. De sietniük kell. Krylov parancsnok elvtárs szerint a bolygófelszínről is jönnek birodalmi erősítések.
...
A Firestorm hídján eközben mindenhol riadójelzések villogtak, amint a taktikai térképen hirtelen több tucat új, az Új Ellenállás vörös állapotjelzésével jelzett pont jelent meg mindenfelé. - Mi a jóságos - csattant fel Tiebolt, de aztán elkezdtek bejönni a veszteségjelentések. - Al-admirális, ezredes - hangzott fel az egyik legénységi árokból. - Az újonnan érkezett egységek belecsapódnak az INT-tiltóhajóinkba! INT-475, 597, 9234, 245, 009-1 megsemmisült! - Utasítsa kitérő manőverre az összes tiltóhajót! - kiáltott fel Grev'nario. - És adjanak képet! - követelte.
Végül az egyik holokamera képernyőjén felvillant egy távoli kép valamelyik vadászgéptől - a felvételen egy ósdi Victory-osztályú csillagromboló jelent meg, amelynek jelzőfényei teljesen sötétek voltak, az ék alakú törzsön pedig egy esetlenül felmázolt új-alderaani tűzmadár - jelvény villogott, a Lázadás korai szakaszából, csak kék-arany mintával. A VSD lassítás nélkül, a hipertérből való kilépés lendületétől hajtva vágódott bele az egyik kitérni készülő birodalmi tiltóhajóba, majd mindkettő eltűnt egy robbanásban. - A rovarok korábban megjelölhették a hajóink pontos koordinátáit. - magyarázta az értetlenkedő Tieboltnak Grev'nario. - Amíg a tiltóhajóink működnek, a gravitációs kút pontosan mellettük rántja ki az Ellenállás hajóit, ha megfelelő vektoron közelítenek. A rovarok fényjelei a vektorokat továbbíthatták a szomszéd rendszerbe. Úgy tűnik, az oda küldött hajóink nem értek oda időben. Már csak azt nem értem, honnan szerzett az Ellenállás ennyi régi típusú birodalmi hajót, és hol rejtették el őket. - Ezek a Lothalról ellopott milícia-cirkálók és fregattok - azonosította a jelek alapján a hajókat Tiebolt. - Ha valamelyik felrobbantott Ssi-ru kolónia közelében, az aszteroidák között rejtették el őket, lekapcsolt állapotban, legénység nélkül, akkor nem észlelhettük őket korábban. - Megerősítve, nem érzékelünk életjeleket az öngyilkos hajókon - értett egyet a kijelzőket figyelve Grev'nario. - Bizonyára automatika, vagy droid-legénység irányítja őket. Le kell kapcsolnunk a tiltóhálót és pályakorrekcióra kell utasítanunk minden hajót.
- Uram, az Ellenállás nehézbombázókkal támadja a Wilhelm Gustloffot és a bolygópusztítókat! - jelentették a másik legénységi árokból. Az Ausmann felől ki lehetett venni a robbanásokat, ahogyan az SF-17esek bombázni kezdték Dreyfus erősítésének óriáshajóit. A robbanások elborították a hordozók és a bolygópusztítók felszínét. - További erősítést kérek szektoron kívülről, mielőtt elveszítjük a helyzet feletti irányítást - közölte sápadtan Grev'nario, majd az egyik távkomhoz lépett. - Távolsági csatornát kérek a Ramakazhoz a hadtestparancsnokságra. - Addig maga meg hívja nekem Sansot - rendelkezett Tiebolt a rendszeren belüli adásokért felelős komtisztnek. A tábornok kisvártatva jelentkezett.
- Itt Sans, elnézést, de épp fontos ügyben kell döntenem. - Tábornok, az Ellenállás távvezérelt, korábban tőlünk ellopott hajókkal támadja a rendszerben lévő flottánkat - magyarázta gyorsan Tiebolt. - Meg kell találnunk a vezérlőfrekvenciát, hogy zavarhassuk. A kém-specialistája bevethető?
|
|
|
Ausmann
Oct 17, 2021 11:50:34 GMT 1
Post by nightmares on Oct 17, 2021 11:50:34 GMT 1
-Nos, tudomásom szerint éppen lábadozik. -mondta gyorsan Sans. -Volt egy kis incidens Sansával, majd átküldöm a jelentést. -Megsérült? -kérdezte Tiebolt. -Sansa? -kérdezett vissza a tábornok, nem tudva, hogy kire utalt az ezredes. -Egy kicsit, általam. A kém idegmérget kapott, de ha jobban van, akkor azonnal szólok neki. -Kíváncsian várom azt a jelentést, tábornok. De siessen a kémmel, nincs sok időnk! -sürgette Tiebolt, és kilépett.
Sans már hívta volna Carlt, hogy kerítse elő a kémet, de rápillantott a válaszát váró Leth doktorra és Kailre tanácsosra. Úgy döntött, hogy először ezt intézi el. -Amikor legutóbb féregjáratokkal volt gondom, eltűnt az egyik emberem. -mondta. -Valószínűleg ha nem sikerül evakuálni az aszteroidán levő egységeket, akkor itt is fennáll ennek a veszélye. -nézett a tábornokra a klón. -Azt hiszem ezt a kockázatot vállalnunk kell. -döntött végül a tábornok. Ezzel elintézné a Jedit is. A Jedit, akiről elfelejtett szólni Tieboltnak. -Akkor azonnal nekilátunk a tervnek. -indult el egy vezérlőpult fele Kailre. -Helyes. -biccentett Sans. -Nekem még el kell intéznem pár dolgot.
...
Carl és Brabham beléptek Sansa volt kabinjába. Nagyrészt üres volt, egy ágy volt benne, illetve a szoba közepén egy gömb alakú sisak volt a földön. Brabham odament és felvette. Kicsit letörölte a sisakot, és felrakta. -Látom Sansa már nem számít prémium vendégnek. -nézett körbe Brabham az üres szobában. -Valóban nem, a tábornokot is megtámadta. -felelte Carl. -Persze, hogy mindig lemaradok az izgalmas dolgokról. -nevetett Brabham. -Hát talán ha nem vennéd le a sisakod bárki kérésére... -nézett rá a parancsnok. -Én mondtam, hogy nem erre vagyok kiképezve. -mentegetőzött a kém. Még mindig rángatózott egy kicsit a méregtől, de már egyre kevesebbet. Kapcsolta belső csatornáján a felszíni bázist. -Dreyfus kormányzó, egy Jedi van az aszteroidában, szükségünk lesz egy kis segítségre.
Carl eközben Sans tábornokkal kommunikált a belső csatornáján. A tábornok éppen csak visszatért az irodájába. -Carl, utasítottam a vadászainkat, hogy fókuszáljanak az aszteroida hajtóműveire. -közölte Sans a Halálosztagossal. -Brabham éppen Dreyfus kormányzóval beszél. -jelentette Carl. -A Jedi csapata kritikus károkat okoz a miénkben. -Lehet, hogy nem kell foglalkoznunk a Jedivel, Carl. -mondta nyugodtan Sans, bár ő is csak remélhette, hogy működni fog a terv. -Ezt hogy érti, tábornok? -kérdezett vissza zavarodottan Carl. -Leth doktor létre akar hozni egy féregjáratot, ami elnyeli az aszteroidát. -felelte a tábornok. -Ez őrültségnek hangzik. -jegyezte meg Carl. -Viszont ez azt jelenti, hogy visszahívhatjuk Ziva osztagát? -Egyelőre még nem. -Sans gondolkodott egy keveset. -Gyanús lenne, ha hirtelen kivonnánk minden erőnket onnan. -Értettem, tábornok. -bólintott Carl, de ezt nyilván Sans nem láthatta. -Ez esetben szóljak Dreyfusnak, hogy nincs szükség a gyíkjaira? -Gyíkok? -Sans először nem értette, de aztán vissza emlékezett a Calimon történtekre. -Az ysalamirikre gondol? Ne, maradjanak! Nem tudjuk, hogy hova fog kerülni az aszteroida a féregjáraton keresztül, nem kockáztathatjuk meg, hogy a Jedi túléli.
-Értettem, tábornok! -válaszolta Carl. -Akkor szólok, amint... -Még valami. -szakította félbe Sans. -Tieboltnak szüksége van a kémre. Milyen állapotban van? -Itt van velem. -nézett a mellette álló Halálosztagosra Carl. -Kitűnő. Szóljanak Tieboltnak! -utasította a tábornok. -Igenis, uram! -kapcsolta ki az adást Carl.
-Beszéltem Dreyfussal. -jelentette Brabham. -Mindjárt jön egy transzport az aszteroidához. -Helyes! -biccentett Carl. -Tieboltnak szüksége van rád. -Rám? -lepődött meg a kém. -Nem hiszem, hogy le tudnám őket hallgatni újra. -Én erre nem tudok mit mondani. -hagyta el a kabint a parancsnok. -Jó munkát, Brabham!
Brabham egyedül maradt Sansa kabinjában. Elment volna még ebédelni, de nem akarta megváratni Tieboltot, úgyhogy azonnal kapcsolta őt. -Ezredes, itt BRH-03-a speciális egység. Szolgálatra készen állok!
|
|
|
Ausmann
Oct 21, 2021 22:17:43 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 21, 2021 22:17:43 GMT 1
- Speciális Egység, itt Tiebolt - jelentkezett rögtön a klón ezredes. - Az Ellenállás erősítést hívott be, automatizált, öngyilkos pályákon beugró hajókkal célozzák a mi egységeinket. A vezérlőfrekvencia sejtésünk szerint abban a tartományban ad, ahol ön korábban lehallgatta őket. Rá tudjuk kötni a Sup-SD-ink kapacitására, de szükségünk van magára, hogy feltörje a kódot és azonosítsa a pontos frekvenciát több tucat lehetséges közül. Meg tudja csinálni?
...
Mialatt de Kailre és Leth munkához láttak, Sans helyzetjelentést kért Carltól az aszteroidán folyó harcokról. - Ziva osztagát bekerítették, egy jedi vezetésével támadják őket az alderaaniak - sorolta Carl. - Kétséges, hogy elérik-ez elsődleges robbantási helyszínt. Kivonjuk őket, uram? - A jelentések szerint a leszállóhangárokban is nyüzsögnek az Ellenállás egységei - felelte Sans. - Nem vagyok benne biztos, hogy kijuthatnak. Meg kell akadályoznunk, hogy az Ellenállók megszerezzék a robbanófejet. - Nos uram... - nyelt egyet Carl, mivel nyilván ez az opció tetszett neki a legkevésbé. - Robbanthatunk most is. - A szingularitás, amit Leth és Kailre nyitnak, elnyelheti a törmeléket is, igen - értett egyet Sans. - Viszont akkor bizonyosan feláldozzuk Zivát és az osztagát, és az összes oda küldött klón és első rendi erősítést is - tette hozzá Carl. - Mit tegyünk?
...
Grev'nario nem sokára visszatért Tiebolt mellé a Firestorm hídjára, aki még mindig Brabhammal beszélt. - Beszéltem Bayerlein al-admirálissal a Ramakazon - tette hozzá a chiss. - A hadtestparancsnokság engedélyezi a szektorvédelmi erősítés behívását a környező rendszerekből. Javarészt vámkorvettek és mélyűri fregattok, de már ha csak az öngyilkos kurzuson bejövő ellenálló hajók elé állnak, és ezzel egy korvett, vagy egy fregatt árán megmentünk egy csillagrombolót, már megérte. Tiebolt csak biccentett, mivel még mindig Brabham válaszára várt.
A chiss flottatiszt közben gyorsan a taktikai térképre nézett. A holografikus megjelenítő tanulsága szerint az első, erősítésként hívott egységek meg is érkeztek. - Firestorm hívja a Nebelwerfert - nyitott csatornát Grev'nario a Stormhawk-osztályú rakétahordozó csillagromboló felé, ami nemrég lépett a szomszédos Andronicus kísérleti flottabázisáról a rendszerbe. A csillagromboló ék alakú törzsének a közepén egy kettős, vízszintes gyűrű rejtette az U-hajókhoz hasonló űrhajó elleni torpedók kilövő-silóit, csak az álcázott lopakodóknál jóval nagyobb mennyiségben. - Itt von Braun kapitány - jelentkezett a cosrai legénységű hajó parancsnoka. - Kapitány, vegyék célba az Ausmann körül manőverező zászlóshajóinkat támadó koréliai nehézbombázókat, egy bombázóra egy rakétát indítsanak - adta ki a parancsot Grev'nario. - Közelségi detonációt kérek. - Feuer frei, herr admiral! Raketen los - vezényelt von Braun, és nem sokára több tucatnyi, vadászgép méretű, több robbanófejes rakéta száguldott az SF-17-esek felé. - Ez végez velük - mosolyodott el a chiss halványan.
...
Az aszteroidán Villya már majdnem átvágta magát az utolsó polneyei klónokon is, de lényegében mellőle is kihullottak az alderaani tengerészgyalogosok, miután egy részük elesett, egy részük pedig visszafordult, hogy a hátuk mögött érkező első rendi vörösosztagos erősítéssel foglalkozzanak. Már csak néhány Halálosztagos védte a robbanószerkezetet a jedivel szemben.
Három Halálosztagos remegő kézzel ráemelte a puskáját közeledő Villyára, aki mind közelebbről érezte a háta mögül a hangár felől közelítő ysalamiris erősítés Erő-buborékját. Már csak pillanatok kérdésre, gondolta, és nem fogja tovább használni tudni az Erőt. - Állj, ne mozdulj! - kiáltott rá a halálosztagosok parancsnoka külső mikrofonján, feszült, női hangon. - Egy lépést sem közelebb. - Nem jelentek veszélyt számotokra - nyúlt ki az Erővel a halálosztagosok felé Villya, megkísérve behatolni az elméjükbe. - Átadjátok nekem a bombát, és elmehettek... - húzta el a kezét a fekete vizoros sisakok előtt, de egyelőre fénykardját sem engedte le. Nem tudhatta, ezeknél a páncélosoknál beválik-e az Erő-trükkje.
|
|
|
Ausmann
Oct 22, 2021 12:46:29 GMT 1
Post by nightmares on Oct 22, 2021 12:46:29 GMT 1
-Azonnal intézkedek, ezredes! -felelte Brabham.
Kiment Sansa kabinjából, és a hangár felé sietett, mivel szüksége volt a technikusaira is a feladat elvégzéséhez. Ahogy megérkezett, felszállt a Halálosztag kompjára, és megkereste a technikusokat. Azok néhány percig babráltak a speciális egység antennájával, és sisak berendezéseivel. -Meddig tart még? -érdeklődött Brabham. -Nincs túl sok időnk. -Még néhány perc. -válaszolta az egyik technikus. -Nem vagyok biztos benne, hogy van ennyi időnk. -sürgette a kém. -Ez van. -vont vállat a másik. -Fel kell erősítenünk az antennát, illetve installálnunk kell néhány szoftvert a sisakjába, Brabham. -Kérem, siessenek! -erőltette a kém, de tudta, hogy ezzel nem segít, legfeljebb a technikusok idegeire megy vele.
A komp előtt várt néhány percig, majd szóltak neki, hogy menjen vissza. -Rendben van, próbáljuk ki. -nyújtotta vissza a sisakot a technikus. -Azonnal mondom, hogy melyik beállításokat használja. -Köszönöm. -vette el és tette fel a sisakját Brabham. -Lássunk neki!
...
-Nehéz döntés. -töprengett Sans. -Esetleg még várhatnánk, hátha megérkezik hozzájuk az erősítés. -vette fel Carl, reménykedve, hogy még megmentheti az ott levő osztagot. -Attól, hogy elintézik a Jedit, nem leszünk sokkal előrébb. -mondta a tábornok. -Tehát akkor robbantsunk? -nézett rá Carl. -Attól félek, hogy nincs más választásunk. -jelentette ki Sans.
...
-Nem jelent veszélyt számunkra. -ismételte néhány Halálosztagos, néhányan pedig meglepődötten rájuk néztek. -Átadjuk a bombát, és elmehetünk... -Idióták, Jedi elmetrükk! -ordította Ziva a csapatból nagyjából négy Halálosztagosra. Őket ez kevésbé érdekelte, és elindultak vissza.
Ziva fogta a sugárvetőjét, és lelőtte az egyik megtévesztett Halálosztagost. A többiek meglepődtek, nem tudták, hogy kövessek Ziva példáját, és lelőjék a maradék megtévesztett csapattársukat, vagy éljenek a lehetőséggel, és hagyják el az aszteroidát. -Lelőni őket! -parancsolta Ziva.
Néhányan hezitáltak, mások pedig a parancs hallatán lelőtték a maradék három Halálosztagost is. Ezután a twi'lek Jedire fogták a fegyvereiket. Az ysalamiris csapatok még nem értek oda, Villya ezt kihasználva egy Erő-lökést használt Ziván, aki ennek hatására a kemény falnak repült. Pár másodpercre elvesztette az eszméletét. Mikor magához tért, próbálta felmérni a helyzetét. A lába eltörött, talán az egyik karja is. A sugárvetője pár méterrel odébb volt a földön. Megpróbált utána kúszni, de a fájdalomtól mozdulni sem tudott. Az osztagára nézett, és látta, amint egyre kevesebben vannak. A Jedi folyamatosan közeledett hozzájuk, és amint elég közel ért az egyikükhöz, végzett velük. Hirtelen adás érkezett Carltól a belső csatornáján. Az üzenettől szerte foszlott benne minden remény. A még épp kezével a sisakjához nyúlt, hogy válaszolhasson. -Parancsnok, ezt nem teheti! -érezte, ahogy egyre jobban gyűlöli Carlt. -Nem robbanthatnak most. A Jedi itt van, Dreyfus erősítése bármikor megérkezhet, és akkor végzünk vele. -Sajnálom Ziva. -mondta Carl. Érezte, hogy nem tudja jobbá tenni a helyzetet.
A többi Halálosztagos is megkapta Carl üzenetét. -Hát akkor ég veletek! -kiáltotta az egyikük. Villya nem értette, hogy ezt mire mondják, bár hamar rájött abból, hogy a Halálosztagosok nem lőnek már rá.
|
|
|
Ausmann
Oct 23, 2021 17:00:46 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 23, 2021 17:00:46 GMT 1
Az Erőn át érkező újabb, halálokkal és sikoltásokkal teli balsejtelem hullám majdnem ledöntötte a lábáról Villyát, éppen csak egy pillanattal azután, hogy sikerült ártalmatlanná tennie az utolsó aktív Halálosztagost, mialatt társai még mindig zavarodottan tébláboltak, vagy még náluk is zavarodottabb társaik harcképtelenné tételével voltak elfoglalva. Hirtelen rettenetes előérzet keltette hatalmába a twi'lek jedit, ahogyan megérezte, hogyan vált át a még ép elméjű birodalmi katonák harci kedve valamiféle fatalista, minden mindegy alapú egykedvűségbe. A távolban még mindig közeledett az egymással egyszerre harcoló és versenyt futó erősítések harci zaja. Villya hirtelen sugallattól vezérelve a Halálosztagosok maradéka mögött tornyosuló robbanószerkezetre pillantott… és azonnal észrevette még ilyen távolságból is, ahogy a repulzorszánon álló szerkezet oldalpaneljei az eddigi rosszkedvű narancssárgából haragos vörösbe váltottak.
Jeges hideg futott végig a jedi testén, ahogyan rádöbbent, túl régóta kergetőzött a halállal, és most elfáradt, nincs hova menekülnie sem neki, sem az aszteroidán lévő több száz, ha nem több ezer frontista, ellenálló és birodalmi katonának, a Killik és Ssi-ru civilek tömegeiről most nem is beszélve… bár tulajdonképpen a frontisták parancsnoka valószínűleg így is, úgy is halálra szánt volna mindenkit itt, hiszen öngyilkos pályára állította a rovarok rajhajóját a birodalmi bázis felé. Csak az egész hirtelensége és a birodalmiak konok erőszakossága dermesztette meg egyetlen késedelmes pillanatig a jedi kezeit.
Elhajította a fénykardját a terminál felé, de úgy tűnt, harcban és a mélyűrben megfáradt teste már nem képes Erőt meríteni a célzáshoz. A kard lassan, imbolyogva szállt, és még el sem ért a terminálig, mikor a Halálosztagosok felől egy lövés érte a jedi fegyver markolatát, ami szikrázva felrobbant. Ziva természetellenesen kicsavart végtagokkal hevert a fal tövében, ép kezében még füstölgött a sugárvetője, amelyet úgy tűnt, mégis csak sikerült valahogy elérnie. Fekete sisakrostélyát az arcán felnyitotta, mivel a külső komja már nem működött. Gyűrött, sebhelyes arccal, a belső sérülései miatt vért felköhögve vetette oda Villyának: - Együtt rohadunk meg, jedi ribanc...
- Arapad! - ordított bele a komjába végső kétségbeesésében Villya, és szinte kitört, mint kinyúlt a birodalmi robbanószerkezet felé az Erővel. A háta mögött közeledő ysalamiris csapatok miatt azonban szinte alig bírta megragadni és felemelni a nehéz alkalmatosságot. - A birodalmiak robbantani fognak! Meneküljetek! - Secura elvtársnő, én... - Arapad szavait Villya már nem tudta kivenni, oda se figyelt rájuk, ahogy az Erővel megragadta és kifelé, a hangár felé próbálta lökni a részecskeromboló robbanófejet, inkább a lendülettől, mint valójában az ysalamiri-buborék gátló hatása miatt az Erőtől hajtva.
A végső erőfeszítéstől kidagadtak a lány homlokán az erek, az utolsó utáni pillanatban férjére, szerelmére, Andrei-re gondolt és mindazokra, akiket meg akart menteni, esküjéhez és az Erőhöz hűen... Hatalmas fényesség támadt, ahogyan a részecskeromboló fej végigsuhant a járaton, ahol behozták, egészen a hangárokig, és ott detonált. Villya Secura teste pedig egy pillanattal azelőtt tűnt el, s vált eggyé lényének maradéka az Erővel, hogy a robbanás keltette, mindent lebontó lökéshullám elérte volna az osztag túlélőit a járatban...
...
Brabham elkezdte próbálgatni a frekvenciákat, és hamarosan elvigyorodott a hatalmas, berendezésekkel telezsúfolt sisak alatt. - Megvan. Egy random tizedes vonásokkal kiegészített koordináta-sorozatot ad le az Ellenállás minden, a rendszerbe lépő hajójuk droid-legénysége felé. A már becsapódott hajók frekvenciái egy sorozatot adnak ki, ebből extrapollálni tudom a következő tíz-húsz elemet, vagy amennyi hajójuk még van. - Meg tudja mondani, hogy pontosan honnan jönnek? - kérdezte Tiebolt. - Sajnos nem - rázta a fejét Brabham, de a mozdulattól ide-oda kezdett imbolyogni a fején az amúgy sem túl könnyű sisak, így inkább felhagyott vele. - Ezek mind egyesével váltakozó mélyűri pozíciók. A pontos célkoordinátáikat és vektorokat már a rendszeren kívül megkaphatták. A vezérlőfrekvencia csak a mikrougrás helyesbítésére szolgál, figyelembe véve a hajók mozgását a csatatéren és az asztronómiai elhajlást.
- Világos, az eredeti koordinátákat a rovarok továbbították - hümmögött a vonal túlsó végén Tiebolt. - Hogyan, ezredes úr? - kérdezte Brabham, aki az ütközet előző fázisát a gyengélkedőn töltötte, és nem volt mindenről képben. - Nem érdekes - lépett tovább Tiebolt, mielőtt feleslegesen magyarázkodnia kellett volna. - Szóval azt mondja, a kiindulási pozíciójukat nem érdemes azonosítanunk, de a rendszerbe érkezésük pontos koordinátáit felülírhatjuk?
- Nos, küldhetek a sorozatban következő frekvenciákra téves helyesbítő koordinátákat a SupSD-k nagy teljesítményű emittereivel, ha szupresszálni tudjuk - jött rá azonnal Brabham, hogy mire is gondolhat a cosrai hírszerző klón ezredes. - A hajóinktól messzebbre tudom őket kiléptetni, aknamezőkre, vagy a vadászosztagaink fegyverei elé. - Helyes, csinálja, Specialista - Brabham szinte látta maga előtt Tiebolt ragadozó mosolyát, ahogy ezt kimondta. - És mondok még mást is... az elsőként soron következő hajókat ugrassa az Ellenállók parancsnoki korvettjeire. Ha mozgásban vannak, prognosztizálja a legvalószínűbb vektorokat és küldjön rájuk akár többet a sajátjaikból. Becsapódás kilépéskor.
- Skvzt... dolgozom, uram - vált gépiessé a koncentrációtól Brabham hangja, majd néhány percig csak statikus zörej hallatszott a sisakból. Aztán egyszer csak odakint újabb robbanások villantak, Tiebolt és Grev'nario parancsnoki hajójának taktikai megjelenítőjén pedig egyre-másra elkezdtek kihunyni az Új Ellenállás korvett méretű egységeinek állapotjelzői, ahogyan eddig a tiltóhajókat támadó öngyilkos droidhajók saját egységeikbe kezdtek becsapódni. - Működik! Das klappt! - csapta össze a kezeit klón mivoltától szokatlanul felvillanyozottan Tiebolt, de ugyanebben a pillanatban újabb, minden eddiginél fényesebb villanás világította be a plexit a frontisták aszteroidája felől, amiből lángnyelvek törtek elő és elkezdett három hatalmas darabra szétesni.
- Mi történik? - kiáltott fel Tiebolt és Grev'nario egyszerre, Brabham sisakja pedig a vonal hozzá tartozó végén annyira megtelt újabb, az Ellenállás frekvenciáin érkező kiáltásokkal és halálhörgésekkel, hogy kézjelekkel utasítania kellett a mellette dolgozó technikusokat, hogy azonnal kapcsolják le a felerősített hálózatból, mielőtt leolvad a zörejtől a sisakja és az agya is.
Carl három kattintással jelezte, hogy belépett a közös vonalba. - Uraim, kapcsolom Sans tábornokot és a bázis tűzvezető központját. - Tábornok, helyzetjelentést - csattant fel Tiebolt. - Mi történik az aszteroidán? - Elnézésüket kérem, cselekednünk kellett - Sans hangja száraz és akadozó volt. - Utasítást adtam a robbanófej felrobbantására az aszteroidán. Az Ellenállás közel került hozzá, hogy megszerezze, nem várhattunk tovább.
- Uram... - krákogott bele a vonalba Brabham, bár őt senki sem kérdezte. - A saját erőink... a Halálosztag és kísérete... - Nem tudtak visszavonulni, sajnálom - válaszolt akadozva Sans. Brabham oldaláról csak egy gyors kattanás érkezett, jelezve, hogy a kém-specialista néhány pillanat erejéig inkább lekapcsolta magát a vonalról. - Ahogy a bázisról és a felszínről küldött erősítéseink sem.
- Az érzékelők szerint a külső héj környékén, a hangárok egyikében jelzik a detonáció epicentrumát - tette hozzá a kijelzőket figyel Grev’nario, miközben mellette Tiebolt minden bizonnyal azon morfondírozott, hogy éppenséggel leszúrja-e, vagy megdícsérje Sansot a rengeteg birodalmi életbe kerülő, de a robbanófej ellenséges kézre kerülését is egyszersmind megakadályozó magánakcióért, vagy azért, hogy önállóan hozott ilyen súlyos döntést. - A robbanás ilyen paraméterek mellett biztosan nem semmisíti meg az egész aszteroidát, több nagy részre fog szétesni, amelyek még mindig a bázis felé tartanak majd. Attól tartok, nem oldotta meg a teljes problémát, tábornok, a bázis még mindig fenyegetve van.
- Erre is gondoltunk, al-admirális - felelet magabiztosságot a hangjába erőltetve Sans, majd átkapcsolt a harcállomás központi vezérlője felé nyitott vonalba. - Itt Sans tábornok! Kailre tanácsos, Leth doktor, kezdjék meg a kisugárzást! - Vettük! - az irányítóban a kövér klón és a nagydarab devaron nő mellett egy sor kék egyenruhás spectech hajolt a terminálok fölé, akik segítettek a vezető tudósoknak gépi nyelvekre fordítani a Főkormányzó eredeti instrukcióit. - Gyújtószerkezetet bekapcsolni! Másodlagos és tartalék energiát átirányítani! Másodlagos emittereket a tányérstruktúra mentén az előzetes instrukciók alapján aktiválni!
- Diestl papucsára, mit csinálnak maguk? - csattant fel Tiebolt a parancsnoki hajó hídján, ahogyan a harcállomás kiszerelt szuperlézer-tányérja mentén aktiválódtak a stabilizáló sugarazók. - Nem tudnak elég energiát kibocsátani ahhoz, hogy porrá robbantsák az aszteroidát! - Nem is ez a célunk, uram - hadarta Sans. - Engedelmével, később elmagyarázom. Kailre asszony, Leth doktor, menjen a sugár!
A lassan darabokra hulló aszteroida és a harcállomás között pedig lassan formálódni kezdett valamiféle féreglyuk, pont a sugarak metszéspontjában...
...
Mialatt a komcsatornák a zavarás sistergéséből halálkiáltásokba váltottak, Tycho pedig kétségbeesetten igyekezett manőver közepén maradni, hogy elkerülje az alatta darabokra robbanó aszteroida maradványait, most először jutott az alderaani tábornok eszébe, hogy talán túl sokat kockáztatott az akcióval. - Jelentést! - kiabálta mindenfelé az éterbe. - Valaki jelentse már, mi történik, a fenébe is! - Elohim Vezér, itt Samech Vezér - jelentkezett be végül Syal Antilles megtört hangja. - Rae SF-17-esei rakéta-szalvót kaptak, megsemmisültek. A parancsnoki korvettbe belecsapódott az egyik automatizált Victory-nk, a birodalmiak felülírhatták az irányvektorokat. Connix parancsnok és a törzstiszti stáb elesett. A többi automatizált hajó téves vektorokon lép ki össze-vissza a rendszerben. Az aszteroida felrobbant, elveszítettük a kapcsolatot minden behatoló egységgel. Uram... vége...
- Nem... - szitkozódott Tycho. - Ezt nem teszik... ezt nem engedem. Ennyi elesett bajtárs... mit csinál a harcbázis? - Valamiféle anomáliát nyitnak az aszteroida maradványai előtt... kitérünk - sorolta fáradtan Syal. - Nincs több harcképes szárnyparancsnok. - Szkenneljétek a bázist, ha nincs reaktoruk, és ekkora energiát kisugaraztak... - ötlött valami Tycho eszébe. - Megerősítem - harsant fel Syal hangja. - Nincs pajzsuk, nincs fegyverük! Az Ausmannról sugároznak át rájuk elhárító pajzsot, de ilyen távolságból és a szingularitás zavaró hatása miatt nem elég erős, a vadászaink átjuthatnak rajta! Ismétlem, a harcállomás sebezhető!
Tycho éles fordulóba húzta X-szárnyúját, majd betépte a sugárfékeit, kilőtte a sarkában loholó két vörös TIE-t, amelyeken az Első Rend jelvényeit viselték magukon, majd maximumra gyorsított a harcállomás felé. Egyszer már belerepültem egy ilyenbe, ismételgette magának arra az időre emlékezve, amikor A-szárnyút vezetett az endori csatában több, mint negyven éve, majdnem egészen be a reaktormagig, Calrissian és a többiek sarkában. Wedge pedig kétszer… itt az idő egyenlíteni...
- Itt Celchu tábornok minden harcképes ellenálló vadásznak! A harcbázisnak nincs pajzsa! Ismétlem, a harcbázis pajzsa megszűnt! Mindenki utánam, cél a főreaktor és a belső struktúra, ha mást nem tehetünk, bosszuljuk meg bajtársainkat, bosszuljuk meg Alderaant, és robbantsuk fel ezt az izét! Alderaanért! - Alderaanért! - ordította vissza szórványosan néhány hang, ahogy a megmaradt gépek csatlakoztak Celchuhoz.
- Tábornok, üzennünk kell, jelentenünk, mi történt itt - próbálkozott Syal. - Mielőtt a Birodalom helyreállítja a tiltóhajókból álló zárat! Még ugorhatunk páran! - Menjen, ha akar, defetista koréliai, jól ismerem én ezt, láttam az apjától elégszer - Tycho azért vette a fáradtságot, hogy ezt csak privát vonalon közölje Syallal. - Nem várom el, hogy meghaljon a mi ügyünkért.
Syal és néhány megmaradt koréliai vadász és bombázó szétspriccelve a rendszer széle felé indult, míg az alderaaniak maximális sebességre gyorsulva közeledtek a harcállomás felé, kikerülve az újonnan nyitott anomáliát, nyomukban az Első Rend TIE gépeivel és az Ausmannról ideérkezett rakétás naszádokkal és Howlrunnerekkel.
|
|
|
Post by nightmares on Oct 24, 2021 7:59:44 GMT 1
-Tábornok, mi folyik itt? -nézte a létrejövő féreglyukat Tiebolt. -Ezzel a féregjárattal elnyelhetjük az aszteroidát és a törmelékeket. -válaszolta Sans helyett Leth doktor. -A Jedi és a csapata már majdnem megszerezte a robbanófejeket. -magyarázkodott Sans. -Nem volt sok időnk gondolkodni. Muszáj volt megtennünk. -Jedi? -ismételte meg a szót Tiebolt. -Nos, igen... -vakarta meg a tarkóját a tábornok az irodájában. -Úgy tűnik, hogy az egyik frontista egy Jedi volt.
-Elnézést, hogy közbeszólok. -szólt Carl a közös vonalon. -Sansa megint problémázik a cellában. -Sansa egy cellában van? -érdeklődött Tiebolt. -Ezt is elmagyarázom majd. -mondta Sans. -Carl, kérlek menj és ellenőrizd le, hogy minden rendben van-e. -Igenis, tábornok. -felelte a Halálosztagos. -Brabham, velem tartassz? -Nem. -felelte hidegen a kém. -Rendben, akkor majd intézem egyedül. -sóhajtott a parancsnok. -Carl kilép.
-Tábornok, ugye tudja, hogy jelenleg nincs pajzsa a harcállomásnak? -kérdezte Sanstól Grev'nario. -Igen, ez a nagyobb probléma. -Sans lepillantott az adattábláján a jelentésekre. -Látom az ellenállók máris rájöttek erre.
...
Sansa cellájának ajtaja felnyílt, és Carl lépett be rajta. Carl szemügyre vette a termet, egyelőre semmi különöset nem vett észre. Sansa továbbra is egy székben volt, megbilincselve. -Dippo, jelentést! -nézett a parancsnok az egyik Halálosztagos őrre. -Parancsnok! -tisztelgett Dippo. -A fogoly megpróbálta megfojtani magát a bilinccsel. Szerintem a beavatkozásunk nélkül sem sikerült volna neki, eléggé ügyetlen. -Értem. -bólintott Carl. -Ez esetben semmi probléma. Visszamegyek a tábornokhoz.
-Parancsnok, ne! -kiáltotta Sansa a Halálosztagosnak. -Mióta is parancsol ez a parancsnokunknak? -nézett az egyik Halálosztagos őr a másikra. -Mit akarsz? -nézett a lányra Carl. -Engedjetek ki! -könyörgött Sansa. -Nem fog megtörténni. -azzal Carl hátat fordított neki és elindult az ajtóhoz.
-Várjon! -Sansa megpróbált felállni a székéből, de a teremben levő Halálosztagosok azonnal ráfogták a fegyvereiket, így inkább leült. -Parancsnok, nem tarthatnak itt örökké. -Azt majd a tábornok eldönti. -felelte Carl hidegen. -Muszáj volt megtennem. -nézett a parancsnokra Sansa. -Ön mit tett volna ha valaki meg akarja ölni az egész osztagát? -Én nem vagyok áruló. -válaszolta Carl. -Megbántam mindent, kérem, hadd mehessek vissza a kabinomba! -folytatta Sansa. -Nem fogok megtámadni egy Halálosztagost sem. -Reménykedj benne, hogy a tábornok majd hinni fog neked. -Carl azzal ténylegesen elindult az ajtóhoz. -Figyeljenek oda rá! -intett az őröknek.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 27, 2021 21:14:29 GMT 1
Az aszteroida központi vezérlőjében Krylov ezredes döbbenten figyelte a pontosan a sziklája, pontosabban a detonáció után már a sziklái előtt egyre terebélyesedő anomáliát. - Anomali'ja... v'szpiska nacsalo... eta... vorot'a zon'u... - mormogta ledermedve a sztalker főparancsnok, rádöbbenve, hogy nem érhet el sikert eredeti küldetésén, nem pusztíthatja el a fasisztik űrbázisát, és nem segíthet az alderaaniaknak megszerezni egyik fegyverüket, bár utóbbi nem is állt szándékában. Körülötte a mentőkabinszerű, odakint a birodalmi vadászokkal szemben minimális túlélési eséllyel bíró Killik menekülőmembrános kabinokhoz özönlöttek a még életben lévő civilek és harcosok, Ssi-ruk és Killik rovar törzsek különböző méretű és fajtájú tagjai. - Mit csináljunk, mit csináljuk, Krylov elvtárs? - szaladgált fel alá mögötte a keshiri Arapad. - Most már csak egyet - sóhajtott fel Krylov. - Kapaaaaszkoooodduuuuuunk... Az anomália lassan elnyelte az aszteroidát. Tiebolt és Grev'nario a parancsnoki hajó hídjáról figyelték a kataklizmát. - Az Ellenállás megmaradt vadászai a harcállomás felé tartanak - jegyezte meg két kárörvendő mosoly között Tiebolt. - Most jön be az erősítés második hulláma, nincs ok az aggodalomra - jegyezte meg a chiss Grev'nario magabiztosan. - A Kyrt-rendszer felől a Ramakazi Hadtestparancsnokság utasítására egy speciális mélységi elfogóvadászokat szállító anyahajó... ott... nézze csak. Valóban, az Ausmann északi pólusa mellett ebben a pillanatban szakadt ki a hipertérből egy újabb vadászgépszállító UHSD-C. - Itt a Helgoland, Galland vezérőrnagy hívja az ausmanni parancsnokságot. Kérek engedélyt kiengedni a Predator-osztagokat. - Engedély megadva, mehetnek! - vezényelt Grev'nario, mire a szállító hangárjait kecses, keresztvezérsíkú TIE-ok hagyták el, olyanok voltak, mint egy TIE Defender és egy chiss csuklyásvadász szado-mazo kapcsolatából született fattyú. De egyszerre halálosak, kecsesek, rendkívül nagy tűzerejűek és villámgyorsak. Megelőzték a többi üldöző vadászt, 250 MGLT köré gyorsítva, kétszer akkora sebességre, mint amire az Új Ellenállás új sorozatú A-szárnyúi voltak képesek, és máris a harcállomás héjánál lévő vadászok után vetették magukat. ... Tycho éppen befordult a reaktortérbe vezető egyik hosszanti árokba, amikor mögötte ordibálni kezdtek a kísérői. A turbolézerütegek és sorozatlövők, amelyek eddig köpködtek rájuk, most elcsendesedtek. - Ha ezen az árkon végigrepülünk, közvetlen rálövésünk lesz a másodlagos energiastabilizátorokra az északi toronynál - szólt bele az egymásköztibe Celchu tábornok. - Vigyázzatok, nézzetek a hátatok mögé, vadászok közeledhetnek! Kapcsoljátok be a célkövető számítógépeket! - Már látom is, négy vonás a kettő-hét-hármon, Elohim Vezér... - közölte az egyik kísérő. - Nagyon gyorsan jönnek, nem fogják tudni kivenni... Elohim hét, vigyázz! - Ááááá - az egyik TIE tüzet nyitott, miután mégis sikerült kiemelnie magát a nyaktörő fordulóból, elkerülve, hogy a harcállomás mentén végighúzódó ároknak csapódjon. A Tycho mögött fedezetet repülő bal szélső XJ pedig felrobbant. - Mindjárt, ott vagyok... - mormogta Tycho. - Mindjárt odaérek... - Már nem bírom sokáig feltartani! - keresztezte ide-oda vezére mögött saját gépének lehetséges kitérő pályáit Elohim három. - Még... egy kicsit... - szuszogott Tycho. Valahogy ez a harcállomás hosszabbnak, nagyobbnak tűnt hirtelen... A követő TIE-ok vezérgépe pedig tüzelt. Tychot hirtelen meleg hullám öntötte el. Nem félt, nem volt ideges, boldogan fogadta a sorsát. Fehér, hosszú női hajszálak puha érintését érezte a tarkóján. - Winter... - suttogta maga elé. Elohim Vezér gépe felrobbant, Tycho Celchu pedig úgy távozott az élők sorából, ahogy mindig is szeretett volna. Zsiványként, pilótaülésben, a Birodalom ellen küzdve. Elohim három megpörgette a manőverező fúvókákat és kivágott az árokból. Azért még elengedett két protontorpedó a legközelebbi lövegtorony felé, remélve, hogy legalább szétrepít néhány üteget és kezelőszemélyzetet. - Elohim három, itt Piederse őrnagy - nyögte a zavaráson át a komba, miközben R6-osa azzal küzdött, hogy néhány pillanatig egyben tartsa még a sorozatok alatt szétesni készülő XJ-t. - Samech Vezér, Syal ,hallasz még? - Itt... Antilles - a nő hangja távoli volt. - Most készülünk ugrani. - Celchu tábornokot eltalálták, két gépünket kilőtték - sorolta fáradtan Piederse. - Túl gyorsan utolértek minket. Vissza kell jönnötök, meg kell próbálnotok még egyszer... - Sajnálom - Syal hangja egyre távolodott. - Meg kell próbálnunk... elvinni a híreket... - Fateh mizra, kadima... - mantrázta maga elé Piederse egy ősi alderaani imádság sorait ó-alderaaniul, mert mást nem tudott erre válaszolni. De nem fejezhette be, mert egy újabb sorozat kettészelte a gépét. A szárnyán a 300. ramakazi vadászszázad acsargó gamorrait ábrázoló jelvényét hordozó TIE- Predator géppár kihúzott az árok körüli szektorból, vezérksíkjaikat háromszor billegtetve tisztelegtek a lelőtt alderaani pilóták előtt, majd a harcállomás egyik hangárja felé indultak. ... Sans a parancsnoki központ kilátóterméből figyelte a lassan véget érő vadászütközetet. - A féregjárat stabil, az aszteroida maradványait 95%-ban elnyelte, a maradék nem jelent veszélyt, elhárító ütegekkel és vonósugarakkal kezelhető az ütközésveszély - sorolta büszkén de Kailre. - Amíg újra tudjuk indítani a főreaktort, folyamatosan sugaraznunk kell, nehogy instabil legyen az anomália és felénk forduljon. - Szóval nem tudunk csak úgy kiugrani innen, ha a vostroyaiak, vagy a Köztársaság mégis támadna - jegyezte meg savanyúan Sans. - Sajnos, egyelőre lehetetlen, uram - tárta szét vaskos karjait Leth doktor is. - Aggasztó, hogy a jelentések szerint néhány vadászgépnek sikerülhetett elmenekülnie - morfondírozott Sans. - Közöljék Tiebolttal és Grev'narioval, hogy le kell zárni az egész szektort. - Már rajta vannak az ügyön - jegyezte meg az irodájából bejelentkező Martez igazgató, aki most kivételesen nem kötözködött Sanssal, sőt, elismerés tükröződött a szemében. - Elindítom a mentő- és szervízegységeket - jegyezte meg az Ausmann felszínéről bekapcsolódó Dreyfus. - A csatának lényegében vége. - Ki vezette a TIE - géppárt, amelyik elfogta és megsemmisítette az Ellenállás vezérgépét? - kérdezte most Sans az egyik komtisztjéhez fordulva. - Egy bizonyos Stromm repülőtábornok, uram - mondta kisvártatva a vadászirányításért felelős zászlós. - Az imént hívott minket. Találkozni szeretne Önnel, azt mondja, ismeri. Leszállási engedélyt kér a főtiszti hangárban.
|
|
|
Post by nightmares on Oct 28, 2021 9:26:48 GMT 1
-Engedély megadva. -mondta Sans. -A hangárban leszek.
A tábornok azonnal elindult a hangárban. Ismerősen csengett neki a név, bár egyelőre még nem ugrott be neki, hogy kiről is van szó. Aztán hirtelen eszébe jutott a pilóta, akivel a Calimon találkozott, amikor bányákat kellett létesítenie azon a távoli bolygón, ahol aztán kiderült, hogy eltitkolták a rendszer múltját, és hogy az ottani volt császár leszármazottja volt egy Galaktikus Polgárháború előtti lothali kormányzónak. Remélte, hogy ezúttal kevésbé őrült körülmények között fog találkozni a pilótával, de gyanította, hogy az a pár elmenekülő hajó még gondot fog okozni.
...
Carl visszafele tartott Sansa cellájából. Egyrészt remélte, hogy a tábornok nem fogja kiengedni onnan a foglyot, másrészt viszont bízott benne, hogy megoldódnak a dolgok. Az egyik folyóson meglátta a kémet, aki a robbantás óta elég ritkán állt szóba a parancsnokkal, és akkor is csak pár szóban válaszolt. -Brabham, úgy tűnik egyelőre győztünk. -szólította meg a speciális egységet. -Nagyszerű. -jelentette ki közömbös hangon Brabham. -Tudom, hogy sok társunk odaveszett. -mondta Carl. -De az áldozatuknak köszönhetően megöltük a Jedit, és elhárítottuk a veszélyt. -A frontisták is valami hasonlót mondanának, ha ők győztek volna. -nézett a parancsnokra Brabham.
A beszélgetés félbeszakadt, amikor Sans tábornok és arra sétált a folyosón. Azonnal megpillantotta a két Halálosztagost, és Carl felé fordult. -Carl, mi történt megint Sansával? -kérdezte a Halálosztagostól. -Megpróbálta megfojtani magát a bilinccsel, tábornok. -jelentette Carl. -Semmi komoly. -Értem. -bólintott lassan Sans. -Szerintem beszélnie kellene vele, tábornok. -vetette fel Carl. -Köszönöm a tanácsot Carl, de kihagynám. -utasította el a tábornok. -Legutóbb sem lett jó vége. -Én azért megfontolnám. -felelte Carl. -Mindenképp. -mondta Sans, és Brabham felé fordult. -Brabham, ön kitűnő munkát végzett!
Brabham válaszul elfordult, és inkább elment a saját dolgára, minthogy a tábornokot kelljen hallgatnia. -Hát ebbe meg mi ütött? -kérdezte Sans a parancsnoktól. -Nem nagyon értett egyet az aszteroida felrobbantásával. -magyarázta Carl. -Részben érthető. Remélhetőleg hamar túl lesz rajta. -Én is remélem, Carl. -válaszolta Sans. -Mi a következő lépés? -érdeklődött a Halálosztagos. -Néhány hajó elmenekült. -Nem tudom. -felelte a tábornok. -Egyelőre találkoznom kell Strommal. -Ő az, aki a Calimnál is ott volt? -kérdezte Carl. -Pontosan. Hamarosan találkozunk, Carl. -biccentett Sans, és továbbállt.
Hamarosan megérkezett a hangárba. Éppen időben, Stromm hajója éppen akkor szállt le. Rövid idővel ezután a pilóta is kiszállt a gépből. Két Halálosztagos azonnal odasietett, hogy Sanshoz kísérjék őt.
|
|
|
Ausmann
Oct 31, 2021 12:00:58 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Oct 31, 2021 12:00:58 GMT 1
Brabham a hóna alá csapta a sisakját – a gömb belső rádiója ugyanis folyamatosan ontotta a lehallgatott információkat, jelentéseket és vezényléseket, miután az ellenség visszaverése sikerrel zárult a birodalmi seregek számára. Elege volt belőle. Annyian meghaltak, a saját embereik, fölöslegesen... nem kellett volna beküldeni őket, eleve infantilis stratégia volt, gondolta a specialista halálosztagos. Végighaladt a folyosón, mígnem elérte a legénységi körletet, ahol a saját szobája is volt. Kódhengerét beledugta az ajtó melletti panel megfelelő aljzatába, az ajtólap félresiklott, ő pedig belépett a kabinjába.
Vártak rá. Az ágyán ülve, keresztbe tett lábbal a világosszürke egyenruhás Martez igazgató felnézett, és elmosolyodott. Az Első Rend főtisztje levette a halálfejes sapkáját, ami alatt láthatóvá vált vasszürke, szigorúan összefogott haja. - Nem kell megijedni, BRH-03a egység – mondta Martez, mikor Brabham körülnézett, de nem látott védosztagosokat elbújva egyik falmélyedésben sem. – Csupán... tudja, eljutott a fülembe, hogy ön elégedetlen az események alakulásával. Kérem legyen a segítségemre, és árulja el, hogy kik osztják még magán kívül ezeket a, nos, defetista gondolatokat?
Brabham nyelt egyet. - Honnan tudja a magánvéleményemet? – kérdezte. Martez elnézően hunyorítva mosolygott. - Mondjuk úgy, hogy megvannak a forrásaim, ez a dolgom – felelte. - A véleményem nem változtat a hatékonyságomon, ha erre akar kilyukadni, igazgatóasszony. És mások véleményét még nem volt szerencsém hallani, egyenesen ide jöttem a győzelmi bejelentések után. - Mint mondtam, nem kell félnie tőlem – pillantott fel Martez elkomolyodva. – Nem azért jöttem, hogy letartóztassam magát. Csupán a segítségét szeretném kérni – és ne feledje, személyes hűség ide vagy oda, a Halálosztag az Első Rend parancsláncába tartozik, így jogomban áll felülírni bármelyik parancsot, amit Sans tábornok a halálosztagosainak kiad. - Á, tehát ez egy hűségteszt... – Brabham kihúzta magát, most bátornak kellett lennie.
- Nem, a hűséget nem így szoktuk tesztelni – vált rideggé egy pillanatra Martez arca. Aztán felnézett a férfira. – Ellenben én egyetértek magával, katona! Az én embereim is odavesztek, jó katonák és hűséges birodalmiak voltak mind... de sajnos a helyzet túl kockázatossá vált. Megértem Sans tábornok és a vezérkara döntését. Reméljük, soha nem kell többé hasonló áldozatot hoznunk. - Ha nem vegzálni akar, akkor miért van itt? Már tisztelettel kérdem, asszonyom. – Remélte, hogy a vén ribanc nem azért jött, mint Sansa, hogy ráugrojon az első férfira, akit meglát.
Martez felállt, a vállára kanyarította széles hajtókás tiszti kabátját, és a hóna alá fogta a sapkáját, illetve a benne levő kesztyűit. Amíg ezzel foglalatoskodott, Brabham némán várakozott. Nagyon remélte, hogy közbejön egy újabb krízis, és elszólítják innen. Carl is bármelyik pillanatban felhívhatja, vagy felkeresheti, hogy hogy van. Carl ugyanis látta, hogyan érzi magát a történtek miatt. - Az ön kötelessége, hogy az Új Rendet szolgálja, ahogy az enyém is – felelte végül Martez, aki teljes felöltözött főtiszti valójában fenyegető látványt nyújtott. - Tehát a rangunk szerinti szerepelosztásban én kérdezek, maga válaszol. Világos? - Igen – feletle Brabham. - Először is... hogyan látta Sans tábornokot? A helyzet magaslatán volt, amikor döntéseket kellett hozni, nehéz döntéseket?
Branbham elgondolkodott. - A tábornok nagyon kompetens volt, illetve határozott – jelentette végül. – Még akkor is, ha szörnyű döntést kellett meghozni. - Na és a vezérkara, Dreyfus, Grev’nario és a többiek? - Úgyszintén, asszonyom. Tiebolt ezredes úr és Leth doktor, illetve de Kaille asszony javaslatokat tettek, intézték a rájuk eső feladatokat, Sans tábornok pedig koordinált és választott, kihallgatott és döntéseket hozott.
- Na és milyen döntéseket hozott a lányával kapcsolatban? Gondolom, Sansával szemben azért mutatott némi gyengeséget, annak ellenére, hogy lázadó kém.
Brabham nyelt egyet. - Nem tudom, igazgató asszony. Carl talán többet tudna erről mesélni. Martez arcán érdeklődés csillant. - Rendben van, akkor majd őt kérdezzük – mondta pattogósan, majd elindult a kijárat felé. – És még valami – fordult vissza. – Írásos jelentést kérek a maga szemszögéből mindenről, ami az elmúlt napokban történt itt az állomáson. Javaslom, hogy őszinte legyen, mert a társait is kihallgatjuk, rutineljárás, és egyeznie kell a történetüknek. Köszönöm a türelmét, speciális egység BRH-03a. – Azzal kifordult az ajtón, és távozott.
Az ajtólap a helyére siklott mögötte, Brabham pedig egyedül maradt a gondolataival.
|
|
|
Ausmann
Oct 31, 2021 18:18:07 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 31, 2021 18:18:07 GMT 1
Stromm őszes, sebhelyes arca felderült, amikor a vadonatúj vadászgépből kiszállva és a TIE-pilóták jellegzetes, fekete, légzőkészülékes sisakját a fejéről leemelve és a hóna alá csapva megpillantotta a felé siető Sans tábornokot. - Nahát, Sans parancsnok, micsoda meglepetés, sejtettem, hogy Ön lesz az. Calim óta nem láttam. - Én sem számítottam a megjelenésére, ezredes... vagy most már... repülőtábornok, ha jól látom - vizsgálgatta Stromm újdonatúj rangjelzéseit Sans. - Öhm, igen, elnézést, látom, maga is tábornok már, méghozzá planetáris. Szépen menetelünk felfelé a ranglétrán - hunyorított Stromm. - A bajtársaink holttestein, ugyebár, de igen - hümmögött Sans. - Tudja, kit lőtt ki? - Nem kaptunk részletes eligazítást, amikor riasztottak minket. Eredetileg hosszú távú felderítő bevetéseken, mélyűri elfogásokon teszteltük ezeket a szépségeket pár szektornyira - magyarázta Stromm a háta mögött repulzorfüstöt fújó TIE-Predator elé biccentve a válla felett, amely körül már több tucat fekete egyenruhás műszaki és kék zubbonyos polneyei klón speciáltechnikus nyüzsgött. - Csak bevágtunk a legnagyobb fenyegetést jelentő formáció mögé, és lőttünk... tudja, nagyon gyorsak ezek a gépek, elfogáshoz ideálisak, fordulóharcban azért megizzasztottak volna minket azok az XJ-k. Eredetileg az SF-17-esekre kellett volna mennünk, de mire felszálltunk, azokat már leszedték a rakéták. - Tycho Celchut, az Új Ellenállás tábornokát lőtte ki - válaszolt saját kérdésére nem zavartatva magát Sans. - Vagy legalábbis ezt mondják nekem a hírszerzők, akik lehallgatták az Új Ellenállás forgalmazását. - Nem semmi - füttyentett Stromm. - Majd felfestek egy Zsivány-emblémát a gépemre. Úgy látszik, van aki nem akar nyugdíjba vonulni.
- Uram - lépett Sans mellé Carl, aki úgy tűnt, mégis inkább lejött a hangárba, mintsemhogy újra meglátogassa Sansát. - Az Első Rend kihallgatta Brabhamot. - Bántották? - villant meg a tábornok tekintete. - Nem, uram - Carl hezitált. - Velem is beszélni akarnak, uram. - Látom, az Első Rend szokás szerint... elsőrendeskedik - jegyezte meg Stromm. - Ne is mondja - sóhajtott fel Sans. - Pedig épp elég dolgunk lenne a féregjárattal és a romeltakarítással. Apropó... - pillantott Strommra. - Ne haragudjon, hogy nem tudom bővebben eligazítani, gondolom, hamarosan vissza kell térnie a hajójára... - Nem egészen - mondta Stromm. - Tiebolt ezredes parancsára ideiglenesen beülök a törzskari stábba a bázison, a létesítmény vadászvédelméért felelünk külön parancsnokság alatt, amíg nem áll helyre a főreaktor és a pajzs-, illetve elhárítórendszer. - Akkor jöjjön velem, megmutatom az utat a parancsnoki terembe - Sans láthatóan megkönnyebbült. - És, mi hír az állomáson? - kérdezősködött Stromm. - Hát... van magának lánya, repülőtábornok? - kérdezte Sans borúsan. - Nincs családom... - villant meg Stromm tekintete furcsán. - Én a mélyűrrel és a csillagokkal kötöttem házasságot, úgymond. - Jó magának - hümmögött Sans.
A parancsnoki központba érve már ott volt Tiebolt holoképe a központi komplatformon. - Jó, hogy jönnek - közölte végül. - Stromm repülőtábornok, van egy értékes foglyunk, a szektorhatáron szedtük össze, az egyik visszavonuló ellenálló vadászosztaggal randevúzott éppen, amikor a nyomkövető TIE-Phantomok riasztották a tiltóhajókat. Az a gép, amelyiket a Razor-rendszer óta követtünk. Behozzuk a foglyot, szeretném, ha egy önhöz hasonló tapasztalt pilóta is jelen lenne a kihallgatásán. Sajnos néhány ellenálló vadászgép még mindig szökésben van abból a csoportból. A foglyunk elég kreatívan bánt el a tiltóhajóink egy részével, mit ne mondjak... - Gondolom, az Első Rend is ott lesz - fintorodott el Sans. - Mármint a kihallgatáson. - Utasításom van rá, hogy először a Flotta Hírszerzés hallgathatja ki a foglyot, tehát, aki én kijelölök - mosolyodott el Tiebolt. - Ahogyan a lányát is. - Lányát? - pillantott Stromm Sansra, majd vissza Tiebolt holoképére. - Mármint, öhm, elnézést, uram, csak azt akartam kérdezni, ki a fogoly. - A fogoly... - Tiebolt holoképe egy pillanatra megvillant, mintha valami zavarta volna az adást. - A fogoly, uraim, Wedge Antilles.
|
|
|
Post by nightmares on Nov 1, 2021 8:46:50 GMT 1
-Antilles a foglyunk? -lepődött meg Stromm. -Úgy tűnik, hogy eredményes napunk van. -mosolyodott el Sans. -Természetesen a veszteségektől eltekintve. -tette hozzá Tiebolt pillantására. -Engedelmükkel uraim, nekem mennem kell. -szólt közbe Carl. Sajnálta, hogy nem vehet részt a kihallgatáson. -Rendben van, Carl! -biccentett Sans. -Jelentkezzen, amint tud! -Igenis, tábornok! -tisztelgett a Halálosztagos, és elment.
-Akkor úgy vélem, ideje behozni a foglyot. -mondta Tiebolt holoképe. -Egyet értek. -Sans továbbra is mosolygott. Mintha el is felejtette volna azt a rengeteg rossz dolgot, ami történt. Életében először láthatta élőben Antillest, ráadásul egy kihallgatáson.
Az ajtók félresiklottak, és két rohamosztagos, mögöttük két Halálosztagossal bekísérték az öreg, megbilincselt pilótát a terembe. Wedge végigmérte őket. Egy hologram, egy öreg tábornok, egy pilóta és négy katona. Látott már rosszabbat is. -Wedge Antilles! -kezdte Tiebolt. -Foglaljon helyet! -biccentett az egyik szék felé a teremben.
Wedge megbámulta Tiebolt holoképét, majd az egyik rohamosztagos enyhén vállon ütötte a fegyverével, így bár vonakodva ugyan, de leült. -Sans tábornok? -nézett Antilles az idősebb birodalmira. -Ön alacsonyabb, mint hittem. -Ó, ne aggódjon! -mosolygott Sans. -Ezután biztosan nem fog elfelejteni.
...
Carl a folyosókon sétált, láthatóan minél lassabban. Út közben néhányszor elátkozta az Első Rendet, amiért le kellett maradjon Antilles kihallgatásáról. Végül inkább a belső csatornáján kapcsolta a speciális egységet. -Brabham, itt Carl, mi újság? -kérdezte a kémtől. -Jelentést írok. -jelentette ki Brabham, kicsit barátságosabban, mint a korábbi alkalmakkor. -Megvolt már a kihallgatása, parancsnok? -Nem, most megyek. -mondta Carl. -A lehető legrosszabb az időzítés. -El tudom képzelni. -helyeselt Brabham. -Hallottam, hogy elfogták Antillest. -Miről fognak kérdezni? -érdeklődött Carl. -Önt valószínűleg Sansáról és a tábornokról. -mondta Brabham, amire Carl válaszul átkozódott egy keveset. -Sok szerencsét, parancsnok! -Köszönöm. -felelte Carl, és kikapcsolta a komot.
|
|