|
Post by Grodin Tierce on Dec 6, 2021 16:53:47 GMT 1
Sansot néhány Dreyfushoz hű klón flottakommandós átkísérte egy másik kommunikációs szobába. Miután Carl Strommhoz csatlakozott a hangártérbe vezető folyosón, hogy előkészítsenek néhány hajót a bázis hangárjában a nagy szökéshez, két másik Halálosztagos posztolt az ajtó előtt, hogy addig is felügyeljenek a tábornok biztonságára, amíg kapcsolatot teremt a bázissal. Stromm egy hasonló, távolabbi teremből, szintén őrizet alatt hívta parancsnokát a bolygó körül keringő hordozó konfigurációjú UHSD-n, hogy ugyanazokat a híreket közölje vele, amelyeket Sans tervezett most. Egy komtiszt jelentkezett be Sans hívására a harcállomás fedélzetéről. - Tábornok úr, mi a parancsa? - Beszélnem kellene Tiebolt ezredessel - szólt bele a komba Sans. - Eredményeket értünk el a Lázadó tábornok-szenátor kihallgatása során - ezzel végül is még nem is hazudok, gondolta magában Sans. - Sajnos az ezredes jelenleg közvetlenül Folett Főadmirálissal egyeztet valamiről, így nem elérhető, u... uram - hebegte a komtiszt.
Nem is olyan nagy baj, villant át Sans gondolatain. - Akkor kapcsolja Grev'nario admirálist - mondta végül. - Máris kapcsolom uram - tisztelgett a komtiszt és intézkedett. A chiss al-admirális nemsokára meg is jelent a képernyőn. - Igen, tábornok? - kérdezte. - Kiszedtek valamit Antillesből? - A szökésben lévő ellenálló pilótanő célvektora Lehon - tért a lényegre rögtön Sans, abból, amit Wedge elmondott, és amit egyáltalán megoszthatott bárkivel a bázison lévők közül. - Azt javaslom, erősítsék meg a rendszer védelmét. - A vostroyaiak jelentik a legrosszabb szcenáriót a bázis biztonsága szempontjából - értett egyet aggodalmasan Grev'nario. - Utasítom a speciáltechnikus és műszaki csapatokat, hogy gyorsítsák fel a csillag körüli védőháló kiépítését. - Köszönöm - biccentett Sans. - Illetve megkérném, al-admirális, tekintettel a mindenkori jó kapcsolatunkra, hogy ha bármiféle... probléma történne a rendszerben, és teszem azt, valamelyik fegyvernem biztonsági okokból át akarná venné az irányítást a harcállomás felet... kérem, ne feledje, hogy ez a bázis mindenekelőtt a Planetáris Erők és a Birodalmi Flotta közös projektje. - Természetesen, barátom - biccentett a chiss, de azért vörösen villogott a tekintete. - Mire akar kilyukadni? Idegesnek tűnik... csak nincs valami baj? - Nem, nincs, nincs, csak általánosságban mondtam - rázta a fejét Sans és már éppen azon kezdett volna gondolkozni, hogyan vágja ki magát ebből, amikor odakintről lövések és kiáltozások hallatszottak. Elkezdődött, gondolta.
- Valami gond van odalent? - kérdezte Grev'nario. - Leküldjek egy Flottaőr csapatot? - Remélem, csak egy kis... reaktorszivárgás - rögtönzött Sans. - Nem kell, ne jöjjenek. Biztos vagyok benne, hogy meg tudjuk oldani a klónokkal. Minjárt megnézem. - Rendben. Grev'nario kilép - tisztelgett a chiss, Sans pedig deaktiválta a komot és az ajtó előtt posztoló Halálosztagosok kíséretében a hangártérbe rohant, ahol már úgymond állt a bál.
- Senki se mozduljon! - hadonászott egy vélhetően fegyverrel az őt körülálló klónok és rohamosztagosok között Wedge, oldalra sandítva közben. - Különben megölöm a túszomat! - Nincs is magánál túsz! - kiáltott vissza a Flottakommandós testőrök parancsnoka.
Sans megszaporázta a lépteit, mint aki siet. - Mi ez itt? - kiabálta, hogy jó előre észrevegyék, átrohant a folyosón, majd ki a hangártérbe, félretolt két klónt...
És majdnem felborította Wedge-t, aki felszisszent. - Vigyázzon, a hátam már nem a régi. - Elnézést - suttogta Sans és gyorsan visszaadta a szenátor kezébe a fegyvert, amit majdnem elejtett, aki a tarkójának fogta. - Most már van nálam túsz! Azonnal adjanak egy hajót, amin kijuthatok innen! - azzal az egyik sikló felé kezdett oldalazni, ami véletlenül épp ott parkolt.
Carlnak éppen eszébe jutott, amikor a twi'lek ellenálló túszul ejtette Sansát, hogy megszökhessen a harcállomásról. Mintha ugyanazt a jelenetet látta volna újra. - Parancsnok - lépett mellé a megbeszélt forgatókönyv szerint Stromm. - Antilles tábornok megszökött, fegyverhez jutott, és túszul ejtette Sans tábornokot! - Látom - közölte Carl, majd a rend kedvéért hozzátette: - Skzth. Riasztom a Halálosztagot. - Nincs rá idő, jöjjön velem, az üldöző sikló készenáll! - utasította Stromm Carlt, mire mindketten futni kezdtek a Wedge siklója melletti rohamcsónak felé. Mindkettőt extra pajzsokkal szerelték fel Dreyfus technikusai.
Odafent a hangár feletti kilátóban Dreyfus megcsóválta a fejét. - Végül is, nem várhatom el, hogy egyszerre kompetens katonák és jó színészek legyenek - sóhajtott végül, aztán a komhoz lépett. - Indítsák a Cygnus rakétás naszádjainkat és a Howlrunnereinket, amint mindkét sikló felszállt! Alakítsanak olyan védőkört körülöttük, hogy ha a harcbázis felől érkeznek Első rendi vadászok, akadályozzák őket a tüzelésben! Tartsák a távolságot, de ne tűnjön úgy, mintha tartanák a távolságot! - Azt hogy csináljuk, uram? - kérdezte a légköri készültségi szolgálatot vezető klón pilóta. - Nem tudom, repüljenek összevissza - sóhajtott fel Dreyfus, miközben Antilles siklója, majd nyomában Strommé felszálltak. A felszíni bázis turbolézer- és ionütegei azért a rend kedvéért utánuk küldtek még néhány mellé célzott sorozatot, aztán feldübörögtek a rakétás naszádok üldöző egységeinek hajtóművei is.
- Ezzel megvolnánk - hümmögött Dreyfus, majd a mögötte álló Brabhamhoz és Lajtishoz fordult. - Maguk később startoljanak, amikor már mindenki azon zsong a rendszerben, hogy Antilles és a másik sikló beléptek a féregjáratba. Kerüljék meg az Ausmannt a légkör mentén, és a másik oldalról ugorjanak, hogy az első ugrásuk észrevétlen legyen. Megvannak a vektoraik és a célpontjuk? - Az Astorias felé indulunk, ahogy megbeszéltünk - hívott elő egy galaxistérképet Lajtis. - De a pontos irányvektorunkat még egyeztetni kell... három lehetőségünk van.
Brabham a sisakképernyőjén keresztül le tudta hívni a klón ezredes által felvillantott vektorokat. - A legegyszerűbb, és legjobban feltérképezett útvonal a Pruss felé megy, a Lehon és a birodalmi határ között - kezdte a magyarázatot a klón ezredes. - Itt a legerősebb a civil forgalom. A Pruss egy formailag független, de lényegében Eriadu és Phezzan befolyása alatt lévő bűnözővilág, tele birodalmi és vostroyai ügynökökkel, úgy, mint följebb, a nagai érdekszférába tartozó Manchu, amelyet szintén érintenünk kellene, mielőtt Astoriasra lépünk. Az astoriasi nagai területekre való belépéshez a legjobb parancskódokat a Manchun lehet megvenni. De ez az útvonal veszélyesen közel visz minket a frontisták érdekszférájához, és valószínűleg erre fogja keresni az Első Rend Antilles szökésben lévő lányát is. - És a második útvonal? - kérdezte Brabham. - A vége hasonló, ugyanúgy a Manchun át jutunk az Astoriasra - jelölte ki a Lehon átellenes oldalán lévő vektort Lajtis. - A köztes állomás ott a Persappa, ami egy katonai őrposzt, a ramakazi és chiss erők kedvelt találkozóhelye, régebben a Jagged Fel-féle Kéz Birodalma tartott ott fent egy mélyűri bázist. Ma innen figyelik a ramakaziak és a chissek a lehoni vostroyai katonai komplexumot. - Ez nem hangzik kevésbé veszélyesnek, sőt... - morfondírozott Brabham. - És a harmadik útvonal? - A chiss területeket kívülről kerülnénk meg - húzott egy hosszú, széles, bal felé ívelő vektort a holotérképén Lajtis. - Van ott egy jelzések nélküli, a régi ESB zsákmányolt adatbázisaiból Kesh néven azonosított rendszer, nem tudjuk, pontosan micsoda, és mi van ott. Az az első navigációs pontunk ebben az esetben, utána végig a chiss területek külső határa mentén, van egy Ryu'llia nevű távoli bolygó, valamiféle nagai vazallus világ. De nem tudjuk, kapunk-e ott nagai parancskódokat, vagy bármi mást. Lehetséges, akkor is visszakell kanyarodnunk a Manchu feketepiacaira a nagai és a chiss magterületek között átslisszolva, mielőtt az Astoriasra megyünk. - Tehát keresztül a Legismeretlenebb Vidéken - szólt közbe Dreyfus. - Kockázatos, de birodalmi és frontista figyelem szempontjából a legkevésbé járt útvonal, értett egyet Lajtis, majd visszafordult Brabhamhoz. - Hamarosan indulnunk kell, specialista úr. Válasszon vektort, kérem.
|
|
|
Post by nightmares on Dec 6, 2021 18:35:58 GMT 1
-Hűha! -akarta megvakarni Brabham a tarkóját, de a sisakja megakadályozta. -Egyik sem tűnik egy életbiztosításnak. -Nem is az. -közölte Lajtis. -Viszont nincs több opciónk.
Brabham a sisakjában újra előhívta a lehetséges vektorokat, és figyelmesen tanulmányozni kezdte azokat. -Az első kettő megoldás tűnik a legkedvezőbbnek, viszont túlságosan is feltűnőek lennénk, ha bárki is meglát és beazonosít minket, végünk. -jegyezte meg a kém. -Én a harmadik vektort választanám. Kerüljük meg a chiss területeket. -Biztos ebben? -kérdezte Dreyfus. -Talán az a legveszélyesebb a három lehetőség közül. -Bármi is van ott, remélhetőleg senki sem fog észrevenni minket. -mondta Brabham. -Ha erre az egészre idő előtt fény derül, nekünk végünk. -Rendben van, akkor ezt megbeszéltük. -bólintott Lajtis. -Ha minden igaz, Carl parancsnok már Antilles szökése előtt jelentette az áthelyezésemet innen, tehát nem fognak keresni. -futotta át a legújabb jelentéseket Brabham. -Illetve már riasztották a bázist Antilles szökéséről. Hamarosan indulhatunk.
...
-Muszáj volt odakötözni az ülésemhez? -kérdezte Sans, aki valami ócska kötéllel volt hozzákötve a sikló egyik székéhez. Próbált mozdulatlan maradni, nehogy elszakadjon a kötél, bár nem tudta miért, fogalma sem volt, hogy mit akart vele kezdeni Antilles. -Persze. -válaszolta Wedge, a szemét nem vette le a féregjáratról, ami fele tartottak. -Még az kéne, hogy az Első Rend vadásza véletlenül szembe jöjjön velünk, és belásson a pilótafülkébe, hogy mi itt békésen társalgunk. Fenn kell tartani a látszatot, tábornok.
Sans szétnézett. Az anomália egyre nagyobbnak látszott, már nem sok választotta el őket. Remélte, hogy abban a világban nincsenek Sansok. Sansák pedig még kevésbé. Oldalra nézett, és látta, hogy a harcállomás már kiküldött néhány TIE vadászt, de túl messze voltak, már amúgy sem tudták volna utolérni őket. -Miért ilyen nyugodt? -pillantott Wedge-re. -Éppen valami párhuzamos dimenzióba repülhetünk át, ahol fogalmunk sincs, hogy mi van. -Két Halálcsillagot pusztítottam már el, ez csak nem lehet rosszabb. -felelte Wedge. -Olyan sokkal...
Sans kezdte egyre inkább megbánni, hogy ő is eljött, ráadásul magával Wedge Antillessel, aki simán lelőheti őt, mielőtt Stromm és Carl csatlakoznának hozzájuk. -Kapaszkodjon, tábornok! -kiáltotta Wedge. -Bemegyünk!
Sans szemét egyre jobban sértette az erősödő fény, úgyhogy amikor már majdnem a féreglyukba értek, becsukta a szemeit. Nem sokkal később kinyitotta, és meglepetésére ismételten az Ausmannt látta. Viszont ami először feltűnt neki, hogy nincsenek őket üldöző vadászok, és a harcállomás is eltűnt. -Visszafordultunk volna? -kérdezte. -Nem. -mondta Wedge, de neki is legalább annyira elakadt a lélegzete, mint Sansnak. -Megérkeztünk.
...
-És amúgy most mi is az elképzelésünk? -kérdezte Carl a mellette ülő Strommra nézve. -Mármint, tisztelettel uram, ön szerint beveszik azt, hogy mi tényleg üldözzük őket? Úgy értem, nem lövünk rájuk, mert a hajóban van a tábornok, viszont vonósugarunk sincs, tehát tulajdonképpen sehogy sem tudnánk akadályozni őket ha ez egy valódi túszszituáció lenne. -Ezzel majd azután foglalkozunk, hogy visszajöttünk! -mondta Stromm, miközben Carl folyamatosan a belső csatornáján kommunikált. Még a Halálosztag többi tagját sem akarta beavatni ebbe az egészbe. -Igen, Antilles szökik, és nála van a tábornok! -jelentette a komba. -Az anomália fele tartanak, de üldözzük őket. A kém egységet nem tudjuk bevetni, elrendelték innen.
-Átjutottak. -szólalt meg Stromm. -Mármint átmentek. -javította ki Carl. -Még nem tudjuk, hogy átjutottak-e. Bár attól félek, hogy mindjárt megtudjuk! -mondta, ahogyan őket is elnyelte az anomália.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Dec 7, 2021 20:02:22 GMT 1
A nemrég még eseménydús történéseknek otthont adó, azóta meglepően gyorsan – túl gyorsan – kiürülő hangárban Martez igazgató félrebillentett fejjel tanulmányozta az adjutánsa által odanyújtott adattáblán sorakozó kamerafelvételeket. A főfogoly látványos szökése innen nézve még hiteltelenebbnek tűnt, mint ahogy a valóságban megeshetett. Martez először is azonnal rádöbbent, hogy Antilles odalenti tartózkodása meglepően rövidre nyúlt, és persze teljes titokban zajlott. Antilles pedig csodák csodájára éppen a harci állomás projektvezetőjét rabolja el, vagyis ugyanazt a Sans tábornokot, akivel odalent megbeszélést tartott. És persze igen kényelmes módon ugyanaz a Carl nevű halálosztagos, illetve ugyanaz a Stromm vadásztábornagy ered a nyomába – ráadásul a feletteseik engedélye, mi több értesítése nélkül -, akik szintén odalent voltak a kihallgatáson. Martez nem tartotta a Galaktikus Operába valónak ezeknek az árulóknak a nemrég előadott produkcióját. A szintén az Antilles-kihallgatásról visszaérkező Dreyfus tábornok pedig azonnal körbevette az állomást a flottájával, hogy ha az Első Rend vagy Folett emberei le akarnák foglalni a bázist, ne legyen olyan könnyű dolguk. Mégis mit akar ez, nyílt polgárháborút a fegyvernemek között?? Nem volt elég neki a Lázadók támadása??? A másik kérdés, ami megfordult a fejében, hogy vajon mit akarhatnak ezek ennyire eltitkolni. Dreyfuson és Brabhamon kívül szinte mindenki eltűnt a féregjáratban, aki részt vett az odalenti találkozón… Tehát mit, és ki elől akartak ennyire elrejteni? Talán nem árulók, csupán a saját szakállukra intézkedtek, talán maga Tierce Főkormányzó érdekében. Mert kit is akarhatott átverni ez a felelőtlen banda, az Első Rendet, Reuenthal flottaadmirális kontingenseit, vagy mindkettőt, de még a Főadmirális embereit is? Tényleg, hová a ménkűbe ment az a klón, az a Tiebolt?! - Megállítsuk Brabham siklóját, asszonyom? – kérdezte az adjutáns. Carl és Brabham, a két jómadár, akiket korábban kihallgattam. Martez magában füstölögve átkozta magát, hogy nem lövette fejbe őket ahelyett, hogy elcsevegett velük. Az Első Rend törvénykönyve szerint mindketten felségárulást követtek el a parancsmegtagadással, büntetésük: kivégzés. - Ne – mondta végül higgadtan. – Brabham még mindig kísérleti fázisban van, szeretném kitanulmányozni, hogy mi siklott félre a kondicionálásában. Van egy olyan érzésem, hogy látni fogjuk még. Töröltesse a kivégzési parancsot ellene, nem akarom, hogy valami kósza halálosztagos ledurrantsa, mielőtt kivallatnánk. - De tudnunk kell, hol van – akadékoskodott az altiszt. - Hát persze. Ha ezek a Főkormányzó háromkerekű szekerét tolják, akkor valószínűleg neki akarnak üzenni Brabhammal. Hol van a Főkormányzó? - A kémeink jelentése szerint a Corporate-szektort látogatja. Martez elkérte az adattáblát, és virtuális vonalakat rajzolt a galaxis egyik végétől a másikig, összekötve bizonyos vonalakat. Brabhamék sok irányba mehettek, de leginkább a Manchu felé ígérkező kitérő tűnt optimális célpontnak. - Értesítsék az SD-képviseleteinket itt, itt és itt – bökött a térkép bizonyos pontjaira. – És a Manchun. Továbbá szóljanak át a Corporate-be is… Hátha ott elcsípjük őket. Érje el nekem Tieboltot… és készítse a siklómat. Itt nem üzenhetek kívülre. Nem vagyunk többé baráti területen. … Dreyfus tábornok a parancsnoki teremben járkált fel-alá, a kezeit tördelve igyekezett nyugalmat erőltetni magára. Az Első Rend körül a jelentések szerint minden csendben volt, Martez megvizsgálta a szöktetéshez használt hangárt, aztán visszavonult. Bayerlein pedig még mindig nem érkezett meg, így Dreyfusnak maradt ideje kitalálni, hogy mivel fogadja a reuenthalista főtisztet. - Uram! – szólította meg az egyik operátor. Dreyfus azonnal a férfi felé pördült. - Mit akar, hadnagy? Mi történt? - Nézze – bökött a képernyőre rezignáltan amaz. Dreyfus odamasírozott hozzá, és az állomás külső kamerái által közvetített felvételre meredt. - Látja, uram? Az ott Martez igazgató siklója. Kifelé tart, a védőgyűrűn kívülre. A képen az Első Rend vörösfekete TIE-vadászaitól kísért komp áthatolt a védelmi zónán, és a rendszer széle felé araszolt. Dreyfus mit nem adott volna érte, ha szétlövethetné! - Ez csak egyvalamit jelenthet… - szisszent fel lemondóan a tábornok. – Inváziót. Nem akar itt lenni, hogy lefogathassuk, ha megtámad kintről… Rendeljenek el teljes készültséget! – harsogta. – És figyeljenek a védosztagosokra és a halálosztagosokra idebent! Rendeljék ide a flottakommandósokat, a rohamosztagaimat, a… - Uram! Visszajön. - Hogyhogy visszajön? – meredt a képernyőre ismét Dreyfus. Martez siklója nagy kört leírva megfordult, és ugyanazon a vektoron visszafelé repült az állomáshoz. Dreyfus egy pillanatra azt hitte, hogy az öregasszony csak azt akarta elérni a látszólagos meneküléssel, hogy ő azonnal nekirontson idebent a bázison az Első Rend katonáinak, ezzel elárulva magát… vagy azt akarta kiprovokálni – talán egy csalisiklóval -, hogy Dreyfus lelöveti-e, vagy sem. Vagy csupán odakintről akart kommunikálni valakivel, mert biztonságosabbnak ítélte, ha távol teszi meg ezt az állomástól. De akkor kit hívott? Ha flottát hívott volna, kint marad. Ha bárminemű erősítést a szomszédos szektorokból, kint marad. Ha támadási parancsot adott volna, kint marad… ez nem stimmelt így. Nagyon nem. - Uram! Martez igazgató kérdezi, hogy volna-e kedve… teázni – nyelt egyet a komtiszt. - Teázni?? - Azt üzeni, hogy mindjárt idejön, kettesben szeretne maradni magával. Azt is üzeni, hogy nem úgy. Mármint, nem akarja letartóztatni, vagy ilyesmi. Dreyfus letörölte az izzadságot a homlokáról. A belső kamerákon követte végig, ahogy a vénasszony néhány védosztagost hagy a parancsnoki torony külső ajtajainál, ő maga viszont egyes egyedül lépett be a parancsnoki helyiségbe. Látszólag nem érdekelte, hogy odakint Dreyfus emberei őrködnek, márminthogy sokkal közelebb örködnek, mint a hátrébb hagyott védosztagosok. Ennek ellenére Dreyfus tudta, hogy Martez azért hagyta ott őket, mert a védosztagosok így is meggátolhattak volna bármilyen kitörési kísérletet… - Tábornok – mosolyodott el zordan a nő, amikor belépett. Az ajtó lezárult mögötte. – Kérem – intett az egyik eligazítóterem felé. Amikor beléptek, Martez nem szólt semmit. Ehelyett elővett egy adatchipet, majd behelyezte azt az asztal közepén levő lejátszóba. Egy szempillantás múlva olyan iszonyatos ricsaj csapott szét a helyiségben, hogy Dreyfus minden katonai állóképeesége ellenére a füleihez kapta a kezeit és kétrét görnyedt a kíntól. - …ikinokoritai tohou ni kurete kirari kareteyuku konki no karada misetsukeru made watashi nemurana…Mikasa nagai hercegnő hangja úgy sipított, hogy Martez szemhéja megrebbent, ahogy még a fülébe helyezett szűrökön át is ostromolta őt az Első Rend technikusai által olyan hangfrekvenciákra torzított énekhang, ami iszonyú kínt okozott az emberi agynak. Az eligazító hangszigetelt terében pedig a zene kétszer olyan durván hatott - a kintiek viszont nem hallhatták. Dreyfus vicsorgó képpel Martez elé botorkált, aki azonban az oldalfegyverével állt a lejátszó mellett, és nem hagyta lekapcsolni azt. - Állítsa le… együttműködöm! Csak állítsa már le!!
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Dec 12, 2021 8:48:12 GMT 1
Dreyfus izzadt, de nem csak a fejében zsongó, mesterségesen felerősített és kifejezetten a klónok elméjére optimalizált idegsanyargató, a galaxis nagy részén embertelenség, illetve klóntalanság miatt betiltott zenebona, hanem saját lelkiismerete miatt is. Hozott egy döntést, átnyúlt a felettesi felett, legyenek azok klónok, vagy nem klónok, pusztán azért, mert jobban megbízott - kvázi saját magában, mint bármelyik felettesében, vagy tanácstag-társában. Vagy akár a Főkormányzóban. Az érzés, hogy esetleg rosszul döntött, feszítette minden körülmények között lojalitásra kondicionált énjét. Nem attól félt, hogy Martez letartóztatja, megkínozza és átmossa az elméjét. Még csak nem is attól félt, hogy a végtelenségig fog tartani a fejében ez a sipítozás… hanem, hogy bizonyos nézőpontból ez jogos és megérdemelt.
Marteznek semmi bizonyítéka nem volt, ez volt a lényeg. Feltételezésekből indult ki, ahogyan Dreyfus is, amikor döntést hozott. Feltételezte, hogy van valahol egy másik Dreyfus, aki a Birodalom szolgálata helyett egy független államot szolgál. Feltételezte, hogy ez az alak tudja, mit csinál, talán önmagánál is jobban… feltételezte, hogy mindezek miatt veszélybe kellett sodornia egy magas rangú foglyot, több magas rangú planetáris tisztet. Az árulás veszélyébe. És miért? Alapvetően kíváncsiságból. Ahogyan ezeken gondolkozott, egy pillanatra szinte kívülről látta magát. Egy nagy hatalmú, ezüstös hajú, mégis fiatal nagymoff adjutánsaként… egy idegen és ellenséges Birodalomban. Aztán lángokat látott, és halált… társai pusztulását, ahogyan elevenen égnek el… ahogyan velük szemben darktrooperek és cosrai egyenruhás katonák ontják a halált, olyanok, mint Tiebolt és Martez speciális egységei, vagy épp olyanok, mint Sans halálosztagosai.
És Dreyfus keze megremegett. Tudta, melyik lett volna a könnyebb, elegánsabb, a Klón Tanács tagjához és áruló, a genetikai kódolásával szembemenő - legalábbis mások szerint szembemenő - megoldás. Azt is tudta, ehhez képest mire apellál Martez. Paradox módon mindketten úgy álltak egymással szemben a szobában, hogy tudták jól… a győztes stratégia itt és most nem azé, aki élve jön ki a teremből. Ellenkezőleg.
Dreyfus egyik kezével megérintette az asztallapja aljába épített vörös gombot, riasztva az őrséget, a másikkal pedig klón reflexekkel fegyvert rántott. Az előbbi nyögdécselés, hogy együttműködik, csak arra kellett, hogy elaltassa Martez figyelmét egy pillanatra, amíg mindezt végiggondolja. Martez pedig nem tudta leküzdeni saját évtizedes berögzültségeit. Olyan nincs, villant át az agyán, hogy ne ő lőjön először...
Dreyfus lövése azonban nem az Első Rend biztonsági szolgálatának helyi vezetőjét célozta. Az első lövés az asztalon lévő komot érte, a másodikhoz azonban a klón szektorkormányzó saját arcának fordított a sugárvetőt... és ekkor vágta ki a kezéből Martez lövése a fegyvert, üszkös, fekete csonkká égetve a klón kezét.
Dreyfus szitkozódva a padlóra hanyatlott, amikor feltárult a biztonsági kóddal felülírt ajtó, és berontottak a szürke egyenruhás flottakommandósok, a klón Védelmező testőrség tagjai. - Ne mozduljon! - ordítottak rá Martezre. - Baromság, ez az idióta támadt rám, én csak teázni jöttem, idióta tartálylakók! - replikázott Martez, rájuk fogva a fegyvert.
A klón testőrség vezetője kérdőn pillantott az asztal mellé hanyatló Dreyfusra, aki azonban megrázta a fejét. A klónok leengedték a fegyvereiket.
- Őrizetbe veszem ezt az árulót fegyveres incidensért és... és árulásért! - ordibált Martez Dreyfusra nézve. - És... és gyilkossági kísérletért és... és öngyilkossági kísérletért is! - De hát maga támadt a kormányzóra - próbálkozott a klón testőrparancsnok. - Hagyja, Norax hadnagy - keményítette meg a hangját Dreyfus. - Értesítsék az incidensről Tiebolt ezredest, azonnal.
Két klón Martez elé állt az ajtóban. - Nem képzelik, hogy túszul ejtenek itt - köpködött a nő. - Sajnálom, asszonyom - rázta a fejét a klón testőrség parancsnoka. - Fegyverhasználat történt két főtiszt között. A protokoll világos, vezérkari vizsgálatra van szükség, a Vezérkar rangidős képviselője a rendszerben pedig Tiebolt ezredes.
...
A harcállomás mellett, a rendszer szélén a Flotta zászlóshajóján Tiebolt ezredes és Bayerlein al-admirális, a nemrég a Ramakazról érkezett helyettes főparancsnok és hadtest-elöljáró Reuenthal flottaadmirális kötelékéből a bolygó körül zajongó planetáris cirkálókat figyelte, odébb pedig a féregjáratot.
- Nem tudom felfogni, hogyan hagyhatják ezt - közölte végül hitetlenkedve Bayerlein. - A különböző csatornákon az Első Rend és a Planetárisok egymást vádolják árulással. Egy lépésre vagyunk a polgárháborútól, a VIP-fogoly pedig csak úgy, valahogy megszökött azon a féregjáraton át. És ezek után maga, ezredes, azt állítja, hogy mindent kézben tartanak? - Az Első Rend és a Planetárisok közti potenciális eszkaláció olyasmi, amire a Főadmirális úr már korábban felhívta az állomány figyelmét, miután találkozott a Főinkvizítorral és a Főkormányzóval a Cosrán - magyarázta meglepő nyugalommal Tiebolt. - Nekünk arról kell gondoskodnunk, hogy ez ne veszélyeztesse a Birodalom békéjét.
- Én nem nevezném békésnek, hogy két főtiszt pisztolypárbajt vív a felszíni bázis parancsnoki termében - rázta a fejét Bayerlein. - A Flotta Hírszerzés és a BBH ügynökei parancsomra már úton vannak a felszínre - magyarázta Tiebolt. - Mindkét jómadarat őrizetbe fogják venni, Dreyfust és Martezt is. Aztán meglátjuk, mire jut a vizsgálat.
- Nem fél attól, hogy ezért fejét veszi a Főkormányzó, vagy a Főinkvizítor? - kérdezte Bayerlein. - Szerencsére van még elég… fejem - mosolyodott el Tiebolt. - Különben is, bízom a maguk flottaadmirálisának adott szavában. A vizsgálati eredményekért cserébe garantálják, hogy a Flotta érdekei biztosítva maradnak a rendszerben és a harcállomás biztonsága sem kerül veszélybe.
- Az eltűnt főtisztek különböző csatornákon ugyanerről kértek visszajelzést, esetleges Első rendi puccsot emlegetve - jegyezte meg Bayerlein. - Majd ezt követően rögtön eltűntek - biccentett Tiebolt. - Sajnos, nem mehetünk el emellett sem. Ez éppúgy lehet planetáris és klón összeesküvés, mint Első rendi. Mit gondol, nem kaptam sürgős üzenetet Marteztől, mielőtt nekiállt ott egy rakás klón között hősködni? Dehogynem. - Én csak azt nem értem, miért nem aggódunk Antilles és a többiek eltűnése miatt - rázta a fejét a ramakazi admirális. - Végül is nem tudjuk, mi van a féregjárat túloldalán, nemde? Miért nem küldünk utánuk valakit?
Tiebolt egy pillanatig némán bámulta az anomáliát, majd a cosrai klón kifújta a levegőt. - Nos, végül is megígértem, hogy megosztok minden információt, nemde?
Bayerlein összevonta a szemöldökét. - Was? - Nem Antilles és Sans az elsők, akik átrepültek. Rögtön a széthulló aszteroida után átment egy álcázott U-hajó - magyarázta Tiebolt. - Nem vállalhattuk a kockázatot, hogy esetleg valami stratégiai célpontnál bukkan ki a kőgörgeteg. - És mi történt? - kérdezte Bayerlein.
- Csak egy mentőkabin jött vissza. Három túlélővel - magyarázta Tiebolt. - A kőhalom szétesett, amikor kilépett a féregjáratból. Viszont a legénység kilencvenöt százaléka az U-hajón a túlélők beszámolói szerint porrá omlott, amikor kiléptek a féregjáratból. - Mein gott im Himmel - vetett deista teuton keresztet Bayerlein.
- A túlélők, amennyire megőrizték egy ilyen tapasztalat után a józan eszüket, az aszteroida romjain túl egyértelműen birodalmi technológiára utaló érzékelőjeleket rögzítettek - folytatta Tiebolt. - A Polneye által használt technológiára utaló jeleket. A porrá omlás pedig ismereteink szerint tipikus anomalisztikus hiba... dimenzióutazás esetén. A kezdeti feltételezésünk, hogy a féregjárat egy mélyűri pontba vezet ebben a galaxisban, úgy tűnik, nem volt helytálló.
- Azt akarja mondani - hebegte Bayerlein. - Hogy ez valami titkos polneyei kísérlet? Az egész féregjárat? - A harcállomás átalakítására a Főkormányzó utasítására került sor, aki rendszeresen elmulasztja a Vezérkart részletesen tájékoztatni az interdimenzionális kísérleti projektjei aktuális álllásáról - biccentett Tiebolt. - A végére fogunk járni ennek.
- Átveszem a Flotta parancsnokságát a rendszerben - jegyezte meg Bayerlein. - Stromm felettese és Grev’nario ezek után nem élvezhetik a Ramakaz bizalmát. - De bizonyíték sincs az érintettségükre - biccentett Tiebolt. - A lányt pedig mielőtt ell kell vinni innen - tette hozzá Bayerlein. - Szólok Kesslernek. - A harcállomáson fogjuk kihallgatni Martezt és Dreyfust, még mindig az a legbiztonságosabb hely - nyugtázta Tiebolt. - Folett főadmirálist személyesen tájékoztatom majd a vizsgálat eredményéről.
- Kizárt, hogy a Planetárisok és az Első Rend ne küldjön ide ezek után még nagyobb fejeseket tiltakozni - jegyezte meg Bayerlein. - Ne is mondja, számolok vele - biccentett Tiebolt. - A polneyeiaknak lehet valamiféle automata távolsági riasztójuk, amit a komzavarás sem fogott meg. Bár bejelentkezett Zalaxus admirális helyettese a Clone-főszektorból, valami Aiax Védelmező parancsnok, hogy ide jön. És gyanítom, az Első Rend fejese sem lesz messze, akit bizonyára Martez haverjai riasztottak már.
- Tájékoztatom Reuenthal flottaadmirálist - biccentett Bayerlein. - Vészhelyzet esetén ide tud jönni... - Csak sok az előre megszervezett programja, esküvők, fogadások, tudom - grimaszolt Tiebolt. - Azért köszönöm, al-admirális.
...
Brabham és Lajtis siklója eközben gond nélkül távolodott a rendszertől az Ausmann átellenes oldalán. - Remélem, Dreyfusnak nem esett baja - jegyezte meg Brabham. - Teljes káosz van a komcsatornákon. Azt mondják, valami lövöldözésbe keveredett Martezzel a felszíni bázison. - A szektorkormányzó afféle hősködő típus, ilyen esetben előbb lőné főbe magát, minthogy fogságba essen - jegyezte meg Lajtis. - Ha még életben van, akkor... valami hiba csúszhatott a gépezetbe. - Reméljük, nem üldöznek minket - jegyezte meg Brabham. - Kikalkuláltam a vektort a Kesh felé - tette hozzá végül sztoikus nyugalommal Lajtis. Ő már a küldetésükkel foglalkozott. - Ugorhatunk.
|
|
|
Ausmann
Dec 18, 2021 12:20:57 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Dec 18, 2021 12:20:57 GMT 1
A fekete Upsilon parancsnoki sikló függőleges helyzetbe vonta oldalsó vezérsíkjait, majd lebegőhajtóművei segítségével lelassulva bekúszott az előkészített hangárba. Az Első Rend felségjeleit viselő komp megállapodott az előresiető rohamosztagosok és flottagyalogosok előtt, majd leereszkedett a duracélpadlóra. Elülső ablakai átláthatatlanok voltak, a külső szemlélő csupán fenyegető vörösben izzó transzparacélt láthatott, mintha maga a Főinkvizítor érkezett volna meg. Talán így is volt – a sikló oldalütegei nem kapcsoltak ki, a fegyverrendszerek teljes töltöttségben és készültségben maradtak annak ellenére, hogy a harcállomás elméletileg baráti területnek számított... ugyanakkor az elmúlt napok eseményei után már senki sem tudta ezt sem biztosan. A sistergő fehér gőzt eregető kifújók között leereszkedett a rámpa, amin eddig ritkán látott, vörös-fekete páncélos hűségosztagosok sorjáztak le. Ezek a katonák maximum Kyron admirális mellett voltak láthatóak, vagy az Első Rend különleges besorolású feldolgozótáboraiban. Középfülüket és az amigdalájukat kivették, hiányzó agypályáikat pedig pozitronikus implantokkal helyettesítették – nem voltak gépek, de úgy teljesítették a kapott parancsokat, mintha legalábbis droidvezérelte drónok lennének. Éppen ez tette őket hatásossá a belbiztonsági ügyek kezelésére, főleg azokban az esetekben, amikor az Első Rend saját állománya is érintett volt. Az utánuk érkező alak fekete egyenruhát és szigorú ábrázatot viselt. Az élemedett korú férfi levetette a porköpenyét, és átadta az egyik adjutánsának. Az elé érkező funkiconáriusra pillantva így szólt: - Enric Pryde hűségtábornok vagyok, Első Rend Főhivatal. Egyenesen a Fondorról rendeltek ide. Kérem haladéktalanul hívja össze a tiszti kart, és gondoskodjon róla, hogy Tiebolt ezredes is ott legyen! Enric Pryde Pryde valamikor Hyde dezignációval még a régi Első Rendben is hűségtisztként szolgált az akkor még Rinként ismert Solo mellett. Jelenleg Kyron admirális közvetlen körébe tartozott, ő vezette a hűségosztályt az ERFH hivatalán belül. Míg a Fondori Biztonsági Hivatal (FSB) – amit Martez igazgató vezetett – feladata volt a belső elhárítás és a birodalmi hadállomány hűségének biztosítása az EGB területén a vörös páncélos védosztagosok által, az SD, vagyis D-szekció pedig a Yaga Minoron székelő, Calixte moff által vezetett hírszerzés volt, addig a hűségosztály még ezeket a titkosszolgálatokat is ellenőrizhette. Illetve a vezetőiket, jelen esetben Martez igazgatót, aki a jelentés szerint vadnyugati pisztolypárbajba keveredett Dreyfus tábornokkal, a planetárisok klón tagjával, és most mindketten őrizetben ültek. Enric megrázta magát, majd elindult a funkcionárius nyomában. Ha Martez nem végezte el a feladatát az Antilles-üggyel kapcsolatban, hát akkor ez a feladat ráhárul. Ráadásul még a párhuzamos valóságok vonatkozásában kompetens specialistákat is meg kellett várnia. Előbb azonban Martez és Dreyfus ügyével kell foglalkoznia, mielőtt nekiáll a féregjárattal, lehetséges dimenzióutazásokkal, belső árulással és a koronafogoly eltűnésével kapcsolatos nyomozásnak. Amiben remélhetőleg Tiebolt is partner lesz.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jan 3, 2022 17:07:31 GMT 1
A Clone Főszektor és a Polneye küldötte Ausmannra sokkal kevésbé látványos módját választotta a belépésnek, mint ahogyan az Első Rend delegáltja megérkezett, legalábbis ami a fogadóbizottságot és a testőrséget illette. Az űrforgalom szempontjából legalább olyan aggályos módon ugyanis Aiax Védelmező parancsnok mélyűri korvettje, amelyet egy tucat Cygnus rakétás naszád kísért, a megközelítés során olyan közel repült a harcállomás közelében lévő anomáliához, amennyire csak lehetett, már készültségbe álltak az Első Rend elfogó vadászai, hogy eltereljék az anomália bejáratától, amikor a Clone hajója irányt változtatott és a harcbázis egyik egyenlítői fő dokkológyűrűitől távol eső, kisegítő hangárjában szállt le, ahol a fogadóbizottságot a tudományos vezetők alkották - Leth doktor, a Clone megmaradt képviselője és specialistája a bázison, valamint De Kailre asszonyság.
- Nem kedvelem ezt az Aiaxot - jegyezte meg a devaron nő, miközben a korvettet rögzítették a dokkolóbilincsek, és a szürke hajú, Zalaxus fiatalabb (pontosabban klónok között nézve kevésbé degenerálódó) kiadásának tűnő, merev tartású, kissé vöröses arcú klón tiszt a nyomában kíséretet biztosító Flottakommandós klónokkal együtt lesétált hozzájuk a rámpán. - Mármint, nem mintha bármi bajom lenne a klónokkal úgy általában - tette hozzá de Kailre, miután észrevette magán a pufók Leth doktor kérdő pillantását. - Csak ez az az Aiax... ugyebár, ő volt Daala testőre... Awerisnél is... - Igen, tisztában vagyok vele, tanácsos asszony, hogy a Maradvány - főszektor állományában sokan gyilkosként tekintenek a Védelmezőkre - mormogta Leth. - Bizonyára annak idején önnek is megmutatták a bizonyítékokat arról, hogy kikkel és hogyan játszott össze Daala admirális asszony. - Megérdemelt volna egy tisztességes, nyilvános tárgyalást - vonta meg a vállát de Kailre.
Aiax lefékezett előttük. - Doktor úr, tanácsos asszony - pillantott végig a pároson a klón. - Engedjék meg, hogy elnézést kérjek... a késésemért. Attól tartok, Dreyfus kormányzó és az Első rendi nő biztonsági ügyében inkább a segítségükre leszek majd, mint a féregjárat kérdésében... - Sajnos egyelőre nem sikerült közvetlenül üzennünk a Főkormányzónak - tette hozzá Umaak Leth, miután végeztek az üdvözlésekkel. - Egyelőre nekem sem, csak egy rövid írásos kommünikét kaptam tőle, mielőtt elhagytam a Polneye-t - biccentett Aiax. - A féregjárat kérdésében saját küldöttet indított a helyszínre, aki a Cosrán bevárja, amíg Zavrik ezredes végez Zalaxus admirális mellett bizonyos... adminisztratív tárgyalásokkal, utána együtt jönnek ide. Így az én feladatom kizárólag a Dreyfus-ügy kivizsgálására korlátozódik a Clone Tanács és a Planetáris Erők részéről. - Világos, értettük, Védelmező - biccentett Leth doktor. - Esetleg van kérdése, mielőtt csatlakozunk a főtisztekhez a főtárgyalóban? Az Első Rend küldötte már itt van... - Esetleg... láthatnám a szektorkormányzót? - villant meg Aiax tekintete. - Gondolom, az Első Rend küldötte is kihallgatja külön azt a nőszemélyt...
- A Birodalmi Biztonsági Hivatal és a Flotta Hírszerzés ügynökei őrzik mindkét őrizetest, amennyire én tudom - szabadkozott Leth. - Tiebolt ezredes senkit nem enged a közelükbe, amíg nem beszéltek a főtisztek egymással. - Értem - biccentett Aiax. - Esetleg egy kamerafelvétel? Valami zárt láncú biztonsági rendszeren keresztül? Csak, hogy megbizonyosodjak róla, hogy a szektorkormányzó sértetlen. - Ezt megoldhatjuk, jöjjön - intette maga után a szikárabb klónt virsliujjaival Leth. - Előremegyek, átadom az üdvözletüket a többieknek - sietett el de Kailre.
Leth doktor egy közeli benyílóba vezette Aiaxot, majd felcsatlakozott egy biztonsági terminálra és beütötte a kódjait. - Lássuk csak, itt a redundáns tartalék rendszer... BB-24-es börtönblokk, 2249-es cella... adom a képet és a hangot. - Hmmm... - vakarta meg az állát elgondolkodva Aiax, ahogy meglátta a cellában fel s alá járkáló Dreyfus kormányzó holoképét.
- Minden lángolt... a Polneye... minden... az áruló cosraiak... a mocskos áruló cosraiak... azt ígérték, élhetünk... letettük a fegyvert... megadtuk magunkat... minden lángolt... az úrfi, az ifjú Főkormányzó megmondta... azt mondta, szolgálhatom... a Birodalom... Fel... a gyilkos császár... mindenki ott pusztult, de mosolyognunk kell, nem engedhetjük... nem... a Ramakaz... az áruló klónok... saját vérünk... és mégsem... elárultak... nem... nem tudhatják meg... nem... - mantrázta folyamatosan a klón fogoly, ahogy fel s alá sétált az apró helyiségben.
- Ez nem jó - rázta meg a fejét végül Aiax. - Nem jó védelmi stratégia, ha a szektorkormányzó arra apellál, hogy majd az elmeállapotára hivatkozva felmentik a fogolyszökés és az Első rendi tiszttel kialakult garázda helyzet alól. A hozzánk hasonlókat nem küldik ilyenkor szanatóriumba, hanem darabokra szedik a DNS-láncunkat. Ha híre megy, hogy egy polneyei klón kondicionálása sikertelen volt és megborult a mentális stabilitása... az egész Dreyfus-sorozat törölve lesz. - Tudom, rossz precedens lenne - biccentett Leth doktor. - Vannak olyan erők itt a harcállomáson is, akik legszívesebben végeznének az összes klónnal. Sajnálatos, hogy pont... a támogatóink egy része távozott Antilles után a féregjáraton át. - Sajnálatos, igen - morfondírozott Aiax, majd a kövér doktorra pillantott. - Doktor... van ebben valami olyan csavar... amiről tudnom kellene? - Ön nem tagja a Klón Tanácsnak, ugye? - kérdezett vissza Leth.
Aiax megrázta a fejét. - Védelmező vagyok, ahogy ön is tudja. A Tanács parancsait teljesítem és az előljáróimét. - Akkor maradjunk annyiban, hogy minél kevesebb részletet ismer, annál jobb - hümmögött a doktor. - Így nem tudom megvédeni Dreyfust - tiltakozott Aiax. - Viszont pártatlan maradhat - kacsintott a kövér doktor. - És lehet, hogy ez jelen pillanatban értékesebb számunkra, mint a túlontúl sok, Önre zúdított információ. Minden más... a Főkormányzó és a Clone Tanács hatásköre. - Nem tetszik, de elfogadom - vonta meg a vállát Aiax. - Menjünk, találkozzunk a többiekkel.
Utolsókért értek a tárgyalóterembe, ahol már ott volt Grev'nario, Tiebolt, az Első Rend képviseletében egy Pryde nevű alak, valamint de Kailre, és a Ramakazról Bayerlein al-admirális. - Á, hát megjött, Védelmező - üdvözölte Aiaxot Tiebolt. Ők már régebbről ismerték egymást, Aiax koordinálta a Daala körüli műveleteket az EGB létrejötte előtt is, mint az ESZTEK biztonsági erők vezetője, és utána is, egészen addig, amíg Daala nem esett fogságba köztársasági Aweris után. Ennek részleteit azonban csak néhány kiválasztott ismerte, Folett és Grodin olyan bizalmasai, mint Tiebolt - vagy éppen Aiax. - Ezredes, uraim - biccentett körbe a klón. - Akkor kezdhetünk is. Mit tudunk a kialakult... incidensről? - pillantott Pryde felé a klón. - És kit vádolnak pontosan, és mivel? A szektorkormányzót, vagy Martez igazgatót?
|
|
|
Ausmann
Jan 19, 2022 22:36:03 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Jan 19, 2022 22:36:03 GMT 1
Pryde nem válaszolt azonnal. Körbetekintett az asztal körül ülő díszes társaságon. Bayerlein al-admirális, Reuenthal küldötte nyíltan ellenséges tekintettel méregette őt. Tiebolt cosrai fensőbbrendűségének teljes tudatában ült, mint aki azt képzeli, hogy bármilyen helyzetnek ura lehet. Grev’nario vörösen izzó szemei szintén Prydeon nyugodtak, de a chiss hideg arcáról nem lehetett leolvasni semmit. De Kailre a plafont bámulta, mintha szerkezeti hibákat keresne a fémlemezek között, Aiax pedig várakozóan nézett vissza az első rendi hűségtisztre.
- Nem csak két személyt vádolunk a fegyelmi rend megsértésével – pillantott az irataira igazi aktakukacként Pryde. – Mielőtt azonban erre rátérnénk, előbb talán az inkompetencia kérdéskörével kéne foglalkoznunk. Önök a Főkormányzó utasítására csapdát állítottak az új-alderaani Ellenállásnak. Ez a taktika félsikerrel zárult. Önök elengedtek egy nagyon beszédes pilótát, uraim – biccentett Grev’nario és Tiebolt felé. – Az is a terv része volt, hogy az egész galaxis megtudja, mit építünk itt? Na és mi van a pilóta apjával, Antilles tábornok-szenátorral, aki olyan kényelmes módon elszökött a maguk felségáruló főtisztjeivel??
- Amennyiben a féregjáraton átutazó kompániára gondol, azok között ott voltak a maguk halálosztagosai is – vágott vissza Aiax. – Carl és az a specialista Brabham, ahogy azt bizonyára már a tudomására hozták.
- Az említett halálosztagos egység függelmi értelemben Sans tábornok alá tartozik – jegyezte meg Pryde. – Nem tudom, milyen hiba történt a kondícionálsukban, de idővel még a legdroidszerűbb halálosztagos is szerez némi személyes tapasztalatot, ami alakítja a viselkedési mintáit.
- Na és Martez? – vetette fel Grev’nario. – Bizonyíték nélkül berontott ide, és le akarta tartóztatni Dreyfus kormányzót anélkül, hogy értesítette volna a kormányzó fegyvernemét, a planetárisokat. A vezérkari előírás szerint mindenkinek a saját háza táján kell rendet tennie.
- Az Első Rendnek vétójoga van abban az esetben, ha a vád árulás – vont vállat Pryde. – A parancsmegtagadással meg egyéb, kisebb kihágásokkal nem foglalkozunk ugyan, de a jelenlegi eset bonyolultabb.
- Abban egyetértek, hogy a két őrizetes esetében saját fegyvernemi szinten kell eljárni, Dreyfus így a planetárisoké – biccentett Tiebolt.
- Ha ezzel egyetértek, akkor elvárok bizonyos garanciákat arra nézve, hogy a planetáris urak ténylegesen végrehajtják a büntetést... mert mindkét jómadár számára lenniük kell következményeknek – mosolyodott el hidegen Pryde.
- Maga kivégeztetné őket, mi? – horkantott fel de Kailre, majd halkan motyogva hozzátette: – Tipikus.
- Martez igazgatóra kényszernyugdíjazás vár – rázta a fejét a hűségtábornok. – Az önállósult Dreyfus pedig kötődik Sans és a halálosztagosok árulásához, Antilles elvesztéséhez... ezek azok az ügyek, amelyek ténylegesen veszélyeztetik a Birodalmat.
- A flottaadmirális szintén magyarázatot vár – szólt közbe Bayerlein, mire mindenki a ramakazista főtiszt felé fordult.
- Martez legutolsó jelentése szerint Sans valószínűleg Dreyfus védelme alatt cselekedett, amikor megszöktette Antillest... bolygófelszíni kirándulások, ahol az Első Rend nem láthatott rájuk, miegymás – folytatta az irataiba pillantva Pryde. - Kérvényeztem Dreyfus kihallgatását, de a BBH és Tiebolt ezredes úr ezt megakadályozták...
Aha, szóval nem azért adod át ilyen könnyen Dreyfust, mert jófej vagy, hanem mert amúgy sem tudsz hozzáférni. Aiax arcán nem látszott ugyan, de magában elmosolyodott erre.
- Muszáj kihallgatnom Dreyfust, különben... különben arra kell gondolnom, hogy maguk is benne vannak – pillantott Tiebolt és a többiek felé az első rendi főtiszt, akiből végül csak kitört a fondori diplomata.
- Hova képzel – emelkedett fel Grev’nario. – Itt nem holmi közönséges tisztek ülnek, akiket csak úgy jobbról-balról árulásvádakkal illethetünk, hanem a Birodalom vezetői!
- Én nem azért jöttem, hogy vádoljam önöket – húzódott vissza békítőleg Pryde. – Csupán arról van szó, hogy amikor Kyron admirális megérkezik, mindannyian a kivégzőosztag előtt végezzük árulás vádjával, ha nem mutatunk fel... eredményeket. A Kyron-félék jobban szeretnek utólag magyarázkodni, mert a tetteinek a Vezérkar előtt úgyis nyomatékot ad a Főinkvizítor később – pillantott Bayerleinre, aki bizonyára valami olyasmit akart közbeszúrni, hogy azt Reuenthal sem nézné tétlenül.
Tiebolt valószínűleg nem gondolt erről semmit, ő úgyis sokan volt. Az Első Rend üres fenyegetéseit meg már amúgyis mindenki megszokta, talán Bayerlein fészkelődött egy kicsit. Azonban ha valóban igaz, amit Pryde állít...
- A rendadmirális idejön? – ráncolta a homlokát Aiax, aki mindeddig igyekezett összerakni az események térképét a kibontakozó indulatok között, és aki hallott már az Első Rend kiborg alvezéréről. A Főkormányzó szimpatikusabbnak találta a Főinkvizítornál, legalábbis Zalaxus belső jelentése szerint. Aiax úgy tudta, a Főkormányzóhoz hasonlóan Kyron is akadályoztatva van, bár ami azt illeti, eddig megoldhatta a saját ügyét.
- Mivel ő a birodalmi biztonsági biztos, Kyron admirális felelősségének érzi, hogy személyesen garantálja a projekt védelmét. A rendadmirális úr tudni akarja, milyen veszélyt jelent a megnyitott járat az állomásra, és a galaxisra nézve.
Bayerlein közbeszólt: - Azt javaslom, Tiebolt ezredes, hogy osszon meg velünk mindent, amit ezekről az incidensekről tud. Együtt hatekonyabban járhatunk el. Ugyanerre kerem a planetárisokat és a helyi főtiszteket is – biccentett Grev’nario és de Kailre felé is az al-admirális, majd várakozva hátradőlt a székében.
|
|
|
Ausmann
Jan 27, 2022 15:30:00 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jan 27, 2022 15:30:00 GMT 1
Tiebolt érdeklődő tekintettel méregette az összegyűlt társaságot, különösen a meglepően szókimondóvá váló Bayerleint, akiről egy pillanatig nem tudta eldönteni, hogy vajon titokban tényleg az Első Rend szekerét tolja, vagy annyira rutintalan, hogy Pryde üres fenyegetőzései a kollektív árulásról, a kivégzőosztagról és Kyronról ténylegesen áthatoltak a védelmén és a józan eszén, és célhoz értek nála. Eredetileg abban reménykedett, hogy ezek egymásnak ugranak, és neki csak mosolyogva kell hallgatnia a parttalan vitát, de úgy tűnik, határozott fellépéssel többet el lehetett érni ezeknél a peremen is túli tisztecskéknél, mint amit egy józan eszű klón elvárt volna. Végül megköszörülte a torkát.
- Felhívnám a figyelmet, hogy a jelen megbeszélés célja Dreyfus kormányzó és Martez igazgató ügyének kivizsgálása. Önök mindketten - pillantott Pryde-ra és Aiaxra - elmondták, hogy erre terjed ki az illetékességi körük. - Az árulók elfogása mindenhol és minden tekintetben az Első Rend feladata! - tiltakozott Pryde. - Ez az alakoskodás csak lassítja mindazt, amiért itt vagyunk, ezredes! - De hát maga mondta, hogy Kyron idejön, és ön nem illetékes - jegyezte meg az eddig csendes, az asztal végén ülő Leth doktor. - És hogy minden fegyvernem a sajátjairól gondoskodik. Ezzel szinte értelmét is veszítette ez az egész megbeszélés. - Arról nem is beszélve, hogy mindannyiunkat árulással vádolni azért mégis csak túlzás! - tette hozzá Grev’nario is.
Pryde hátradőlt a széken és gonoszul elmosolyodott. - Húzzák csak az időt, ha ennyire nem becsülik semmire az életüket.
Végül onnan kapott támogatást, ahonnan talán a legkevésbé várta. - A hűségtábornoknak igaza van - szólalt meg végül Aiax, miután ő is alaposan megnézte magának a társaságot. - Még akkor is így gondolom, ha nekem egyelőre nem áll módomban azzal fenyegetőzni, hogy majd valaki nálam magasabb rangú is jól idejön tőlünk, és alaposan megbünteti magukat... - Nem fenyegetőztem, Védelmező, tényeket közöltem, amiket jobb, ha figyelembe vesznek - rándult meg Pryde arca, de Aiax rendületlenül folytatta:
- Nézzék, akármi is történt itt, objektíven nézve, már elnézést, az összes fegyvernem leszerepelt, a Clone erőit és a Planetárisokat beleértve. Ez a Birodalom legfontosabb technológiai fejlesztéseinek egyike, amelyeken ráadásul kísérleti technológiákat is tesztelünk, legalábbis nem tudom, minek nevezzek egy emittert, ami féregjáratot képes nyitni, ha nem kísérleti technológiának. Ehhez képest csalinak használtuk, hogy csapdába csaljunk egy csomó gyülevész új-alderaani ellenállót, akiket ehelyett egy teljesen random rendszerbe is irányíthattunk volna. Majd ezek után arra nem voltak képesek az erőink, hogy feltartóztassák a szabotőröket, akik sikeresen elrejtettek egy öngyilkos aszteroidahajót a rendszerben, amely ellen az egyetlen módszer a kísérleti technológia beüzemelése volt, amelyről azt sem tudták, mit hoznak létre. Ezek után sikerült elfogni az Ellenállás egyik legprominensebb tisztjét, aki azonban megszökött, mindeközben pedig az illetékes fegyvernemek képviselői egymással veszekedtek, ami végül tettlegességig fajult. Mindez a Birodalom katonai ékkövén.
- Na ugye, még a klón is azt mondja, hogy maguk mind árulók - vigyorodott el Pryde. - Nem biztos, hogy teljes mértékben egyetértünk abban, hűségtábornok, hogy az inkompetencia milyen mértékétől hívhatjuk a tényállást effektíve árulásnak - biccentett az Első Rend tisztje felé Aiax. - De abban bizonyosan egyetértünk, hogy ezek az egymást követő események elválaszthatatlanok egymástól, és mindezt úgy mondom, hogy az én mandátumom is ugyebár kötött Dreyfus kormányzó ügyéhez...
- Egyáltalán miért vádolják árulással Sansot? - vetette közbe most de Kailre. - Nincs rá bizonyíték, hogy ő szöktette meg Antillest! - Éppen elég, ha engedte, hogy túszul ejtsék - mormogta Pryde. - Na idefigyeljenek, lehet, hogy a klónt - biccentett Aiax felé - nem végezteti ki Kyron admirális, ha ideér… de a többiek közül csak annak tudom garantálni az életfogytiglani munkatábort, aki elsőnek kinyitja a száját, és elénekli, mi folyik itt... - Most már aztán vigyázzon a szájára, hűségtábornok! - csattant fel a máskor kultúrált Tiebolt. - Emlékeztetnem kell, hogy nem hogy Ön, de még Kyron admirális sem tagja a Vezérkarnak. A jelen lévő közül egyedül én vagyok tagja a Vezérkarnak, ugyebár... - Egyúttal rögtön abszolút többséggel is rendelkezik benne, vagy ezer szavazattal, ezt akarja mondani? - kuncogott fel Pryde, akit láthatóan nem tudott kizökkenteni Tiebolt idegessége.
- Azt akarom mondani... - sziszegte Tiebolt -, hogy vigyázzanak a szájukra. Az Új Ellenállás csapdába csalása személyesen Folett Főadmirális parancsa volt, a Főadmirálisi Hivatal adta ki. Számos nagy profilú, magas rangú Lázadót, régi ellenségeinket semmisítettük meg ezzel a csapdával. Aki ennek a helyességét vitatja, annak személyesen a Főadmirális előtt kell felelnie! Gondolom, senkit sem akar azzal vádolni sem a hűségtábornok úr, sem a Védelmező úr, hogy árulást követett el azzal, hogy követte Folett főadmirális instrukcióit? - villogott Tiebolt szeme haragosan. - Bizonyára a főadmirális is... alaposabb végrehajtást várt volna, no és persze Reuenthal flottaadmirális is - jegyezte meg krákogva Bayerlein.
Tiebolt a szemeit forgatta. - Nos, rendben, akkor csináljuk így - sziszegett végül. - A BBH fogja kihallgatni Dreyfus kormányzót és Martez asszonyt is, még egy alkalommal, maguk jelen lehetnek és kérdezhetnek, ha akarnak, utána átadjuk a foglyokat saját fegyvernemeiknek, de én jelentek az egész ügyről Folett főadmirálisnak. - Ahogy én is megteszem a jelentésem a Főinkvizítor irodájának, ne aggódjon - mosolyodott el Pryde. - Szóval, mi a helyzet azzal a féregjárattal? - pillantott kíváncsian Bayerleinre, aki összehúzta magát és segélykérőn Tiebolt felé nézett.
- Mielőtt Antilles megszökött, átküldtünk rajta egy felderítőhajót, egy U-boot-ot - magyarázta Tiebolt. - A legénység meghalt, csak egy automata kabin jött vissza. A... jelenség alapján jogosan feltételezhetjük, hogy interdimenzionális járatot hoztunk létre. - Meg tudják ezt erősíteni? - pillantott Leth doktorra és De Kailre asszonyra Aiax és Pryde szinte egyszerre. A két technikus végül némi hümmögés után bólintott. - Nem elképzelhetetlen - közölte végül Leth doktor. - de felhívnám a figyelmet, hogy a Főkormányzó specifikus instrukcióit implementáltuk sürgősségi jelleggel az adott helyzetben, ami eltér a hosszú távú fejlesztési tervtől, ami az állomást illeti...
- Akkor ezek szerint Sans tábornok, Antilles és Stromm is meghaltak, miután átléptek? - képedt el Grev’nario. - Csak akkor, ha a cél-univerzumban nincs belőlük alterego - jegyezte meg Aiax a homlokát ráncolva, majd Lethre pillantott. - Amennyire én tudom. - Antillesnek rendelkezésére állhatott az információ arról, hogy milyen természetű a járat? - kérdezte most Pryde. - Vagy, amit azt illeti, Sansnak, vagy Dreyfusnak? Gondolom, nem véletlen repült bele az a Lázadó veterán...
- Mi nem közöltük a többi fegyvernemmel a hipotézisünket, egészen idáig - közölte Tiebolt. - Nem volt hozzá elég megerősítő adatunk. Ráadásul, a Planetárisok és az Első Rend helyi illetékes tisztjeinek viselkedése és ellenséges viszonya eleve lehetetlenné tette a facilitált kommunikációt... - Nem lett volna rá szükség, hogyha az Első Rend igazgatója az első pillanattól fogva nem vádolta volna árulással az egész tiszti kart! - tiltakozott de Kailre. - De hiszen ez a dolga - hümmögött Pryde. - Maguknak viszont nem lett volna jogosultságuk átküldeni egy felderítőt az interdimenzionális ügyekért felelős speciáltechnikus erők és a Főkormányzó megkérdezése nélkül - jegyezte meg Aiax Tieboltra pillantva.
Tiebolt most már tajtékzott. - A galaxis legszélén, a Vezérkartól messze, hirtelen kinyílt egy féregjárat, ami elnyelt egy frontista Killik aszteroidahajót. Mégis, mit kellett volna tennem, Védelmező? Az állomás biztonsága a tét, annak függvényében, hogy mi van ennek az átkozott féregjáratnak a túloldalán! Egyáltalán, hogy gondolta a Főkormányzó, hogy egy ilyen berendezést csak úgy beépíttet és beüzemeltet? - A beüzemelésről mi döntöttünk a harc során, éppen a harcállomás biztonsága érdekében - szólalt meg Leth doktor.
- Ki volt jelen Antilles szökésekor? - szúrta közbe most Pryde. - Csak azok, akik eltűntek, illetve Dreyfus kormányzó - jegyezte meg Tiebolt, még mindig indulatosan. - A Dreyfus kormányzó viselkedésében beállt változásokat és azt, hogy konfrontálódott Martez igazgatóval, motiválhatta a szökés miatti felelősségrevonás miatti félelem? - vetette fel Aiax. - Vagy inkább a tény, hogy valamit el akar titkolni - hepciáskodott Pryde. - Ugyanaz a dilemma, hűségtábornok, árulás, vagy inkompetencia, ez itt a kérdés - pillantott rá a Védelmező, mire Pryde felvonta a szemöldökét és indulatosan legyintett.
- Maguknál klónoknál ez eleve amúgy is elképzelhetetlen, nem? Nem eleve arra vannak kondícionálva, hogy ilyesmiket... amatőrséget, hanyagságra utaló tetteket... egyáltalán ne csináljanak? - Ez mondjuk igaz - szólt közbe ismét a hűségtábornok pártját fogó Bayerlein.
Aiax beharapta az ajkát és Tieboltra pillantott, aki szintén füstölgött magában. - Ne generáljunk ebből faji-szociológiai vitát - tiltakozott Aiax. - Egyedi esetekről van szó. Dreyfus kormányzót ebben az esetben kondicionálási tesztnek kell alávetni a Polneyeon... - Ha egy klón elromlott, ki tudja, mi a helyzet a többivel - mormogta Pryde.
Erre már Aiax és Tiebolt egyszerre csóválták a fejüket, Bayerlein, aki a rövid beszélgetés végére szinte teljesen egy platformra került Pryde-al, viszont helyeselt. - Uraim, ennek semmi értelme - szólt közbe Grev’nario. - Ezzel az erővel a Birodalmat szolgáló hölgyek alkalmasságát is megkérdőjelezhetnénk, mert Martez igazgató asszony nő... és nyilván senki sem tenne ilyet közülünk, aki valaha ismerte Daala admirálist - villogtatta vörösen rosszalló tekintetét a chiss, akinek meg de Kailre tanácsos helyeset, nyilvánvaló okokból.
Mielőtt elfajult volna a vita, Tiebolt kapott egy hívást a komján, majd megköszörülte a torkát. - Uraim és hölgyem, úgy tűnik, hamarosan okosabbak leszünk, legalábbis egy tekintetben. A rendszerirányítási központ most észlelte, hogy a két, az Ausmann felszínéről felszállt hajó egyike visszatért a féregjáraton át. A jelentés szerint a Halálosztag parancsnoka és Sans tábornok vannak a fedélzeten. Tájékoztatásuk szerint a Halálosztag kimentette Sans tábornokot Antilles fogságából. Stromm tábornok hátramaradt tovább üldözni Antillest. Sans tábornokot ide kísérik, amint dokkolt, és feltehetjük közvetlenül neki a kérdéseinket.
|
|
|
Ausmann
Jan 28, 2022 12:34:52 GMT 1
Post by nightmares on Jan 28, 2022 12:34:52 GMT 1
Carl letette a siklót a hangárban. Amióta visszatértek, folyamatosan a belső csatornáján beszélt a többi Halálosztagossal. Nagyon örült annak, hogy végre megteheti ezt. -Sikerült megtudnia valamit? -fordult felé a mellette ülő Sans tábornok. -Beszéltem Dippóval. -felelte Carl. -Volt a felszínen valami nagyon komoly incidens Dreyfus és Martez között. Azt hiszem, mindkettő őrizetben van. Dippo csak annyit tud, hogy Martez rálőtt Dreyfusra. Részleteket nem osztottak meg vele. Most emiatt itt van mindenféle tiszt az Első Rendtől is. -Ekkora felfordulást... -morgolódott Sans. -Jelentette már, hogy megérkeztünk? -Igen, uram! Tiebolt ezredes már tud róla. -válaszolta Carl, és felállt a székéből. Sans követte.
-Brabham sikerrel járt? Esetleg tud vele kommunikálni? -kérdezte Sans. -Brabhamról nincs információnk amióta elhagyta a rendszert. Elérni sem tudom. Remélem, hogy már Astoriason vannak. Fog beszélni Tieboltéknak a Clone Szövetségről? -Tieboltnak talán négy szem közt, bár nem vagyok benne biztos. -rázta meg a fejét Sans. -Leth doktorral mindenképp kellene beszélnem erről. Dreyfussal is, de gyanítom, hogy arra várnom kell. Ha csak nem dobnak be mellé... Brabham jobban teszi, ha siet.
Miután elhagyták a hajót, a hangárban levő rohamosztagosoknak fogalmuk sem volt, hogy most tisztelegjenek, vagy esetleg fogjanak rájuk fegyvert. Két Halálosztagos állt meg előttük, egy biccentéssel üdvözölték a tábornokot és Carlt. -Tábornok, parancsnok! -kezdte az egyik. -Kérem, jöjjenek velünk! Elkísérjük önöket a tárgyalóterembe. Ott várják magukat. -Köszönöm, de magunktól is odatalálunk! -utasította el Sans. -Tudom, mi megbízunk magukban. -felelte a Halálosztagos. -Viszont remélem megértik, hogy jelen helyzetben nem mindenki tesz ugyanígy, és gondolom nem örülnének, ha néhány első rendi kíséri oda magukat. Kérem, kövessenek!
Követték a két Halálosztagost. Az út nagy részén egy szót sem szóltak. Carl szívesen beavatta volna a Halálosztag többi részét is a helyzetbe, részleten elmondva, hogy miket tapasztaltak, de Sans jobb ötletnek tartotta, ha senki nem tud róla, csak ők ketten és Dreyfusék. Na meg Wedge és Stromm, de ők máshol voltak. Amikor Sans és Carl beléptek a tárgyalóterembe, mindenki rájuk szegezte a tekintetét. Sans tisztelgett az ott lévőknek. Vegyes érzelmeket látott a jelenlévők arcán. Volt, aki lenézően pillantott rájuk, míg néhányan gyanakodva, néhányan pedig azonnal börtönbe vetették volna. Egyedül Leth doktor tekintetében volt valami egyedi.
-Gondolom mind tudni akarják, hogy mi történt a féregjárat túloldalán, szóval nem is húzom az időt fölöslegesen. -szólalt meg először Sans. -Miután az a semmirekellő ellenálló, Antilles, túszul ejtett, valamiért azonnal át akart menni azon az anomálián. Én azt hittem, hogy öngyilkos akart lenni, de végül átértünk egy... másik univerzumba. Ezt nehéz lenne elmagyarázni. Ott volt az Ausmann, de mégis minden teljesen más volt. Miután Carl parancsnok hősiesen kimentett Antilles fogságából, sikerült kiderítenünk, hogy az EGB ott már nem létezik, ahogyan a Köztársaság és az Első Rend sem. Utóbbi soha nem is létezett. Van egy Második Birodalom, aminek a császára Jagged Fel. Hihetetlen, nem igaz? -Sans Leth doktorra pillantott. Odaát Ilger azt monda, hogy senkinek ne beszéljen a Clone Szövetségről, akiben nem bízik meg. A tábornok tekintetéből Leth doktor feltételezte, hogy Sans kapcsolatba lépett a Clone Szövetséggel, és ennyi elég is volt. -Volt még egy harmadik állam is, akit nem sikerült beazonosítanunk, de valószínűleg nálunk nem létezik.
-És hogy élték túl a féregjáraton való átkelést? -kérdezte Grev'nario. -És mikor jön vissza Stromm? -Úgy tűnik, hogy a túloldalon én nem létezem, és soha nem is léteztem. -felelte Sans. -Ahogyan Carl parancsnok sem. Antilles és Stromm repülőtábornok már korábban meghaltak. Mármint, a másik Antilles és Stromm, nem a mieink. A repülőtábornok pedig visszatér, amint elfogta Antillest, aki sajnos kicsúszott a kezeink közül.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Feb 1, 2022 14:48:47 GMT 1
- Ami továbbvezet minket egy újabb kérdéshez, Sans tábornok - hajolt előre az Első Rend főtiszti egyenruháját viselő tiszt, akivel Sans korábban életében nem találkozott. - Nevezetesen ahhoz a kérdéshez, hogy maga és Dreyfus árulók-e... - Uram? - pillantott rá Sans, és még csak színlelnie sem kellett a meglepődést. - Elnézést, még nem volt szerencsénk... - Majd lesz a kihallgatószobában - mosolyodott el az alak. - Ez itt Pryde hűségtábornok az Első Rendtől, tábornok - szólt közbe Tiebolt. - És ha jól értem, Antilles szökésének a körülményeire kíváncsi. Hogyan szökött meg a tábornok az Ausmannon, hogyan tudta magát túszul ejteni, és miért döntött úgy, hogy az anomália felé menekül?
- Van még egy kérdés - szólt közbe egy másik alak, aki Dreyfus kevésbé polírozott, kevésbé főtiszti kiadásának tűnt, és a polneyei flottakommandósok szürke roham-egyenruháját viselte, a hozzá tartozó sisakkal. Valamiféle biztonsági tiszt lehetett. - Hogyan szabadította ki Önt a Halálosztag, tábornok? Rövidebben... mi van a járat másik oldalán? Van bármi nyoma az aszteroidának, ami átment? - Aiax védelmezőnek igaza van, ez is jogos kérdés. Arról nem is beszélve - tette hozzá Tiebolt -, hogy ez a Fel-féle Birodalom egészen aggasztóan hangzik. Észlelhették esetleg, hogy Önök átmentek? Van rá bármi esély, hogy ők fogják el Antillest, vagy akár Strommot?
|
|
|
Post by nightmares on Feb 2, 2022 9:56:48 GMT 1
Sans nyelt egyet. Nem tervelte ki előre, hogy mit fog mondani. Talán jobban járt volna, ha beszél a Clone Szövetségről, de akkor talán veszélybe sodorta volna őket, és velük együtt Antillest és a repülőtábornokot is. -Antilles akkor kezdte meg az eszement szökési kísérletét, miközben az al-admirálissal beszélgettem. -pillantott Grev'nariora, aki egy bólintással jelezte, hogy tényleg beszélt a tábornokkal nem sokkal az események előtt. -Én kimentem ellenőrizni, hogy mi az a felfordulás, és ekkor fogott el Antilles. Én nem próbáltam meg kiszabadulni, hátha elvezet valamelyik titkos bázisukhoz, vagy az elszökött lányához. Ehelyett az az agyalágyult ellenálló fogta magát, és belehajtott az anomáliába! -tárta szét a karjait Sans. -Nem normális, ha engem kérdeznek...
-És látta odaát az aszteroidát? -kérdezte Tiebolt. -Nem, nem láttam, de hallottam róla. -mondta Sans, amire mindenki a teremben felvonta a szemöldökét, úgyhogy tovább folytatta a magyarázkodást. -Antilles dokkolt valami űrállomáson, ami azt hiszem az általunk ismeretlen államhoz tartozik. Ő kiszállt, és beszélt valami ottani tiszttel, engem meg a hajóban hagyott, onnan hallottam néhány részletet. Arról beszéltek, hogy megsemmisítették az aszteroida maradékát, és egyedül egy keshirit fogtak el élve. -Ez a keshiri az a beszivárgó lehet, aki Halálosztagosnak adta ki magát, és tovább adta a terveket az Ellenállásnak. -szólt Carl parancsnok.
-Ezután Antilles elment valahova máshová ezzel a tiszttel. -folytatta Sans. -Ekkor dokkolt Stromm repülőtábornok és Carl parancsnok siklója is, és szabadítottak ki engem, ami igazából csak annyiból állt, hogy betörtek Antilles siklójába, és levették rólam a bilincset. -Sans hirtelen remélni kezdte, hogy Strommék nem jönnek vissza egyhamar, mert ha őket is kikérdezik, és teljesen más történetet adnak elő, mint ő, akkor végük van. -Ezután döntöttünk úgy, hogy Stromm ott marad, és felveszi ő is a kapcsolatot azzal az állammal, mint Antilles, és megpróbálja elfogni őt. Ezután visszatértünk ide, így sajnos nem tudok többet mondani.
|
|
|
Ausmann
Feb 18, 2022 20:42:32 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Feb 18, 2022 20:42:32 GMT 1
Pár pillanatig az egész társaság csendben hallgatta az elhangzottakat, végül Tiebolt megszólalt. - Köszönjük a beszámolót, Sans tábornok, azonban maradt még egy fontos kérdés... ha jól értem, ebben az alternatív világban a féregjárat másik oldalán van egy ismeretlen állam, amelyik segítette Antilles szökését? Végtére is nem adták vissza maguknak... - Miért fontos ez, tisztelettel? - kérdezett vissza szokatlanul gyorsan Sans.
- Nos, gondolom az ezredes úr arra utal, hogyha a még mindig nyitva álló féregjárat másik oldalán egy ellenséges szándékú államhatalom leledzik, az veszélyt jelent az állomásra és a Birodalomra - szűkült össze résnyire Pryde tekintete. - Különösen, ha esetleg nem átallottak átküldeni máris néhány idegen ügynököt. - Ellenőrizhetnek, én én vagyok, ahogyan Carl is... Carl - tiltakozott Sans. - Többről van szó - tette hozzá Tiebolt, miközben Bayerlein buzgón bólogatott mellette. - Mi is átküldtünk egy álcázott felderítőt, de nem tért vissza, megsemmisült.
Sans arcán különös árnyék futott át, de nem szólt semmit. - Nem tudok túlélőkről a mi galaxisunkból odaát, mármint kivéve Antillest és Strommot - mondta végül. - Tényleg nem tudtak meg semmit a közvetlen járatszomszéd államról? - kérdezte most Aiax is. - A nevük... Egyesült Komerán Köztársaság. Egy kevéssé jelentékeny alkotmányos... monarchiaféleség a galaxis szélén - adta meg a választ Sans helyett Carl parancsnok.
- Majd utánanézünk az archívumban, hogy nálunk van-e erről bármiféle feljegyzés - mormogta Tiebolt. - Most javaslom, hallgassuk meg együttesen Martez igazgatót és Dreyfus kormányzót, mielőtt mindenki jelentést tesz a feletteseinek.
Az egész tisztikar felkerekedett és a börtönblokk felé indult. Sans a sor végére maradt és odasúgta Carlnak. - Ez meg mi volt? Ez a Komeránia? - Miután Halálosztagos frekvencia nem volt, utólagos engedelmével kibpróbáltam néhány másik csatornát, amíg odaát voltunk, uram - közölte a Halálosztagos. - Brabham mutatott egy-két trükköt, mielőtt elment, amit a sztenderd Halálosztagos komfelszereléssel is meg lehet csinálni. Az egyik ilyen csatornán, amit befogtam, hallottam, hogy létezik, vagy létezett ott egy ilyen állam, uram.
|
|
|
Ausmann
Feb 27, 2022 10:23:31 GMT 1
Post by nightmares on Feb 27, 2022 10:23:31 GMT 1
A börtönblokk fele tartó úton Sans végig azon aggódott, hogy Dreyfus talán kikotyog valamilyen információt, amit nem kellene, vagy talán ellentmond Sans korábbi beszámolójának. Ilyen esetben Sans csak azzal érvelhetne, hogy ő volt ott, és nyilván jobban tudja, hogy mi van odaát. Carl fejében hasonló gondolatok játszódhattak le.
-Mit gondol, mit fog mondani Martez? -kérdezte Carl a tábornoktól, miközben továbbra is a sor végén haladtak. Szerencsére a többi tiszt nem nagyon figyelt fel erre. -Semmi jót, valószínűleg minket fog vádolni... -felelte Sans halkan. -Nem tudom, hogy miatta vagy Dreyfus miatt kellene jobban aggódnom. -Brabhamról sincs semmilyen információm, mióta elhagyta a rendszert. Kezdek aggódni. Mi van, ha valami akadályba ütköztek, vagy talán még rosszabb? -nézett a tábornokra Carl. -Lehet, hogy túl veszélyes útvonalat választottak.
-Biztos vagyok benne, hogy legrosszabb esetben is már az Astorias rendszer fele tartanak. -nyugtatta meg őt Sans. Nem volt benne biztos, hogy tényleg így gondolta-e, de inkább próbált optimistán hozzáállni a dolgokhoz. -Talán már fel is vették a kapcsolatot azzal a nagykövettel. -Végülis, akármi is van most velük, nem vehetik fel velünk a kapcsolatot. -gondolkodott hangosan Carl. Legalábbis csak annyira hangosan, hogy a többi tiszt ne hallja. -Remélhetőleg ez hamarosan változni fog. Valószínűleg ők sem tudják, hogy mi visszatértünk.
-Én abban reménykedek, Carl, hogy nem fognak további egységeket átküldeni a járaton. -jegyezte meg Sans. -Annak súlyos következményei lennének. Még a végén megtalálnák Strommot és Antillest, akkor pedig mind lebukunk. -Talán azt kellene mondanunk, hogy erős fegyverzetük van. -Nem hiszem, hogy ez megállítana bárkit is. -rázta meg a fejét Sans. -Végülis nekünk meg egy Halálcsillagunk van...
Nem sokkal később megérkeztek a börtönblokkhoz. Sans felzárkózott a többi tiszthez, Carl pedig követte. Sans örült, hogy újra láthatta Dreyfust, bár nem tudta, hogy ez feltétlenül jó dolog-e. Martez igazgatónak kevésbé örült, és szemmel láthatóan ez kölcsönös volt, viszont legalább megtudhatta, hogy mi történt a felszínen, miután átmentek a féregjáraton.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Mar 10, 2022 19:37:11 GMT 1
A harcállomás börtönblokk rendszerében a biztonsági személyzet műszakkezdéskor és záráskor esedékes eligazításai számára kialakított előadótermet alakították át végül oly módon, hogy a harcállomás teljes főtiszti kara és a rendszerbe érkezett Első rendi és klón különleges vizsgálóbiztosok egyszerre és egyidőben hallgathassák ki a Dreyfus-ügy két kulcsszereplőjét, jelesül magát Dreyfus kormányzót, illetve Martez igazgatót -, miután Pryde és a többiek nem tudtak megegyezni abban, hogy hányan és milyen sorrendben hallgassák ki az őrizeteseket, a kvázi teljes bizottság előtti szembesítést találták az egyetlen lehetséges konszenzusos megoldásnak.
A tisztek az első sorok között kialakított széles asztal mögött foglaltak helyet, majd a biztonságiak (amelyek az Első Rend hűségosztagosai, a Clone Védelmezők, Halálosztagosok és a Flotta Hírszerzés vegyes egységei voltak természetesen) bevezették a két foglyot, és leültették őket az alkalmi bizottság, illetve a Tiebolt által felállított holorekorderek elé, amelyekkel a még úton lévő, vagy később ide látogatni és a fegyvernemek közti huzakodás politikájába bevonódni szándékozó vezérkari tagok és egyéb főtisztek számára is lehetővé tették a vallomások későbbi visszanézését, vagy éppen biztonságos vonalon, élőben követését a szektoron kívülről.
Martez lekezelő, sértődött ábrázattal figyelte az összegyűlteket, amikor meglátta Sansot, kiköpött és halkan megjegyezte, hogy nem neki, hanem a planetáris tábornoknak kellene a vádlottak padján ülnie. Dreyfus tekintete ezzel szemben a rémület és az áttetsző, értetlen semmi keveréke volt, összevissza motyogott magában, kerülve bajtársai tekintetét, csak akkor fogta el rettegés, amikor Tieboltra, vagy Pryde-ra pillantott. - Nincs jó bőrben a szektorkormányzó, attól tartok, uram - súgta oda az elmaradhatatlan kísérőként továbbra is Sans mögött posztoló Carl tábornokának. - Ha pusztán az Első Renden múlna, attól tartok, már bőre sem lenne, ez még mindig jobb - mormogta Sans, de ő is észrevette, mennyire zavart a klón. - Ön szerint bedrogozták, begyógyszerezték, vagy ilyesmi, parancsnok?
Mielőtt Carl válaszolhatott volna, Tiebolt megköszörülte a torkát, hogy csendre intse a hallgatóságot. Az eddig egymással súgdolózó Pryde és Aiax egyszerre biccentettek a hírszerzési parancsnok felé. Leth doktor remegő bajuszkával vizslatta Dreyfust, De Kailre meg arról panaszkodott Grev’narionak, hogy neki ehhez az egészhez semmi köze. Bayerlein Tiebolt mellett ült és hangosan helyeselt, ahogyan a hírszerzési parancsnok megpróbálta csendre inteni a társaságot. - A kihallgatást, mint levezető kihallgató és vezérkari megbízott, megnyitom - közölte Tiebolt. - Martez igazgató, Önnel kezdjük. A vád Ön ellen súlyos testi sértés egy másik fegyvernem vezérkari tisztje ellen, illetéktelen behatolás, nem engedélyezett módszerrel történő vallatás...
- Ne legyen nevetséges, annak a ribancnak a kornyikálása nem engedélyezett? - krákogva nevetett fel Martez. - Mondjuk, ebben lehet igaza van, azzal kissé túllőttem a célon, a klón úr szenzitív idegpályái bizonyára nem bírták, attól bolondult meg, ahogy elnézem - pillantott a kissé nyálat folyató Dreyfus felé Martez, majd megrázta a fejét, nem hagyva, hogy Tiebolt befejezze a felsorolást. Szavait egyenesen Pryde felé intézve. - Hűségtábornok, mikor állítja le ezt a nevetséges színjátékot? Ez az egész nevetséges, az Első Rend rangidős tisztjének joga van bármilyen, árulással gyanúsítható birodalmi tiszttel, állampolgárral vagy tisztségviselővel szemben azonnali hatállyal eljárni, szükség esetén pedig fegyvert használni! Amúgy is... - mormogta a nő ismét Dreyfus felé biccentve fejével. - Az a félcédulás akart először lőni, ne húzzák már rám az Uralkodó vizes lepedőjét azért, mert gyorsabb vagyok! Nevetséges, nevetséges...
- Elnézést én úgy tudom, hogy az ilyen eljáráshoz az Első Rend illetékesének hivatalosan is közölnie kell a gyanúsítást az érintett tiszttel, vagy tisztségviselővel - jegyezte meg Aiax. - És úgy tudom, az igazgató asszony nem tett ilyet. - Elismeri? - fordult a nő felé Tiebolt. - Mit számít az? - vonta meg a vállát Martez. - Az én szavam egy ketyós, kattant, áruló, öngyilkos hajlamú klónnal szemben - vigyorodott el a nő, Tiebolt felé biccentve. - Magától is rájön, kinek van igaza, öregem, vagy megvárjuk vele a Főinkvizítort?
- Eljárásjogi apróságokkal nem akadályozhatjuk a tények felderítését - mordult fel Pryde, majd Martezhez fordult. - Mire alapozza a gyanúsítását Dreyfus kormányzóval szemben? - Elengedte Antillest, utána pedig, amikor ezek a jómadarak megszöktek, fel akarta vonultatni a planetáris roncsokból álló flottacsökevényét, hogy fedezze a seggüket és a drágalátos féregjáratát, amiben bizonyára valamiféle klón összeesküvést rejtegetnek - pillantott lenézően Dreyfus felé Martez. - Hálásnak kellene lenniük, hogy megakadályoztam benne.
- Elnézést, Antilles tábornokot nem engedte el senki, amikor lent voltunk Dreyfus szektorkormányzó úrnál, akkor volt némi... kavarodás, ő szerzett egy fegyvert és túszul ejtett engem - szólt közbe Sans. - Ezt meg maga az egyetlen, aki meg tudja erősíteni, meg a tökfej fekete páncélos haverja, ugyebár, milyen kényelmes - vágott vissza fröcsögve Martez. - No meg persze a félkezű bolond - pillantott Dreyfusra. - De annak már csak nem hiszik el... - a nő megcsóválta a fejét. - Magát kellett volna letartóztatnom, Sans, amíg még megtehettem volna, a lányát meg kizsilipelni az űrbe. Antillest meg utána.
- Kérem, ne... ne térjünk el a tárgytól - hebegett közbe Bayerlein. - A tárgy és a tényállás nagyon is ide tartozik, tutyimutyi fiatalember, akit most látok először - oktatta ki a szerencsétlen, magát minél kisebbre összehúzni igyekvő Bayerleint a megbilincselt Martez. - A tényállás az, hogy az egész Planetáris bagázs a drágalátos Főkormányzójukkal az élen áruló, és meg akarták szerezni a harcbázist, az Első Rend pedig megakadályozta. Antilles és az egész féregjáratosdi pedig... ki tudja - somolygott a nő. - Talán még az Ellenállók támadásához is közük volt, hogy eltereljék a figyelmünket.
- Igazgató asszony, az Új Ellenállás támadásáról a Flotta Hírszerzés is tudott - szólt közbe ridegen Tiebolt. - Akkor tessék, vegzálják csak tovább azt, aki a munkáját végzi - vágott vissza Martez. - Nevetséges.
- Van egyáltalán bármilyen tárgyi bizonyítéka, igazgató asszony? - kérdezte most Aiax. - Ne engem kérdezzenek, tartálylakó urak - somolygott a nő. - Hanem azt a kettőt ott - intett a fejével Sans és a mellette üldögélő Leth doktor felé, aki erre riadtan felkapta a fejét. - Hogy én? M... mit csináltam én?
- Nyilvánvalóan konspirált a Planetárisokkal, a maga fajta már csak ilyen - villant meg Martez tekintete. - Ha végre elengednek, az irodámban vannak az összegyűjtött anyagok és a terhelő bizonyítékok... - Intézkedem, hogy áthozzák - mormogta Pryde.
- Addig is - fordult Tiebolt most Dreyfus, aki hebegve nézett fel rá. - Dreyfus szektorkormányzó, az Ön elleni vád fogolyszökés megakadályozásának elmulasztása, továbbá Első rendi illetékes elleni súlyos testi sértés kísérlete, valamint önbíráskodás és a műveleti paranccsal való szembeszegülés a bolygóvédő erői átcsoportosítása miatt… mit tud felhozni a mentségére? - El… elnézést... - Dreyfus szürke tekintete megvillant. - De... de cosrai gyilkosoknak nem válaszolok.
Tiebolt értetlenkedve pillantott körbe és a szemeit forgatta. - Tagadja, hogy megtámadta a maga mellett ülő nőt? - szólt most közbe idegesen Pryde. - Ezt itt? - pillantott Martezre zavarodottan Dreyfus. - Én… én nem tudom. Azt hiszem, most látom először... ki ez?
Aiax elhúzta a száját, és mielőtt Martez hangosan felröhöghetett volna, átvette a kérdezés sorát. - Szektorkormányzó, tagadja, hogy nem tett meg mindent, hogy megakadályozza Antilles tábornok szökését? Egyáltalán, el tudná mondani saját szavaival, hogyan szökött meg Antilles, és miért érezte szükségét, hogy utána mozgósítsa és átcsoportosítsa az Ausmann Planetáris Ezred egységeit a féregjárat köré?
- Hogy mi? - ingatta a fejét furcsán, tikkelő szemhéjjal Dreyfus. - Áh... Védelmező... nahát... maga él? Nem értem a kérdést - szívta a fogát a zavaros tekintetű klón. - Hogy tudnak ezekkel a gyilkosokkal dolgozni... - mutatott Tiebolt és Bayerlein felé. - Mindegy is... szóval nem értem. Antilles... milyen Antilles? Wedge Antilles? Ő már régen meghalt... a Yuuzhan Vong elleni háborúban... - Kérem, ilyen nem történt - szólt közbe Sans is zavarodottan. - Hmm... - Tiebolt szeme összeszűkült. - Dreyfus kormányzó... volna kedves elmondani, Ön szerint... mi kik vagyunk? - mutatott körbe a teremben.
- Maga és ez a nyálképű - mutatott Tieboltra és Bayerleinra Dreyfus motyogva -... maguk gyilkosok. Maguk miatt ég a Polneye... maguk miatt voltam ott szinte eltemetve, milliónyi holt között... évekig... magukat meg most látom először - pillantott Pryde és Sans felé Dreyfus, aztán tekintetével a chisst kereste. - Nahát, Grev’nario - kacsintott és vidáman integetett. - Maga él? Bár... - azzal a devaron Arra de Kailre felé nézett. - Kibékültek? Mármint... a véresszájú Jagged Fel utolsó, buta szukája, a Gárdista asszony... ejha... - mormogta tovább, aztán Leth felé nézett. - Á, Leth doktor, mi újság a Clone Szöve...
- Azt javaslom, szakítsuk meg a kihallgatást és vessük elmeorvosi vizsgálat alá Dreyfus szektorkormányzót - szólt közbe gyorsan Sans. - Láthatóan valamiféle mentális károsodást szenvedett Martez igazgató támadásától. A kihallgatása ilyen állapotban... értelmetlen. - Ne vádaskodjon itten maga - köpött ki a planetáris tábornok felé az Első Rend igazgatótisztje. - Az olyan berendezésektől ez a bolond klón maximum gügyögni tudna és maga alá is csinálna... én csak egy kicsit magas kultúrára akartam oktatni...
- A kormányzó korábban nem viselkedett így, amikor nála jártak Ausmannon, tábornok? - fordult most Tiebolt Sans felé. - Nem - rázta a fejét határozottan Sans. - Egyáltalán nem. Akkor még önmaga volt, úgymond. - Önmaga... önmaga... - ismételte hirtelen Dreyfus. - Önmagam... - pillantott újra Bayerleinre és Tieboltra, majd remegni kezdett az alsó ajka, mint aki rádöbbent valami rettenetesre. - De hiszen... én nem lehetek önmagam... - megremegett, mintha beléhasított volna valami rettenetes felismerés. - Én... én... a ramakaziak... Zouo... én már... nem létezem...
- A kormányzó viselkedése konzisztens azzal, mint amit a Káosz-erők által megérintett jediken megfigyeltek a kémeink és a specialistáink, szigorúan és kizárólag engedélyezett orvosi kísérletek során persze - szólt közbe most Leth doktor is. - Alaposabban meg kellene vizsgálnunk, mert klónnál még nem tapasztaltunk ilyen viselkedést, csak Erőhasználóknál... - Maga csak ne vizsgálgassa, maga is áruló, pufi - kiabált oda Martez Lethnek.
- Ha a vizsgálóbizottság egyes tagjai kompromittálódtak a vádlottakkal szemben, mert felmerült bármilyen irányból az esetleges érintettségük, akkor nem vehetnek részt tovább a vizsgálatban - jegyezte meg Pryde is, ezúttal elsősorban Aiaxnak címezve a szavait. - Ön nem látja így, Védelmező? - Nos... - köszörülte meg a torkát Aiax. - Igaz, ami igaz...
Mielőtt azonban befejezhette volna, Dreyfus felpattant és ordítozni kezdett.
- Védelmező, tegyen valamit! Megölnek mindenkit majd! Égni fog a Polneye! Égni! Én is... én is... égek...! - azzal elkezdte magáról lesöpörni a nem létező lángokat, majd a gyomrához kapott. - Eltaláltak... megölt... a ramakazi... - Nyugtatót neki - intette Tiebolt az ajtónál várakozó orvosi teamnek, mire azok odarohantak és kiütötték a szektorkormányzót. Leth doktor szomorúan csóválta a fejét, míg Sans, de Kailre és Tiebolt komja egyszerre kezdett villogni, majd egy pillanattal később Grev’narioé és Aiaxé is. - Elnézést, úgy tűnik megérkezett Zavrik parancsnok - szólalt meg Aiax is, amitől Sans megkönnyebbülten felsóhajtott.
- Engedelmükkel, ha már úgyis foglalkozhatunk a féregjárat ügyével is, most, hogy itt vannak a Speciáltechnikusok, én inkább visszamennék a hídra, ebből a bizottságból úgyis most akartak kizárni... - szólalt meg Sans, de Tiebolt félbeszakította a mondandója közepén, mielőtt a planetáris tábornok felállhatott volna, hogy távozzon, de Kailre és Grev’nario viszont felpattantak és miközben ki-ki gyors hadarással beszélt a komjaikon keresztül akár egyszerre több komközponttal is, aktiváltak egy külső képet adó holovetítőt a terem terminálján. A bázis mellett ott lebegett valóban a Különleges Műveleti és Speciáltechnikus csapatok zászlóshajója, egy függőleges falazatba épített, nagy hatótávolságú, inkább a Köztársaság által használt messzehordó turbolézerekkel telepakolt lövegtornyokkal és kom-, illetve radartányérokkal felszerelt Sup-UHSD, Zavrik parancsnok vezérlőhajója... de egy sokkal masszívabb, négyszer akkora, a szokványos szuper-csillagrombolók méretét is meghazudtoló monstrum árnyéka is fölé vetült.
- Várjanak, senki nem megy sehová, utasítást kaptam, hogy mindannyian itt várjunk - szólt közbe Tiebolt. - Nem várt, igen magas rangú látogatónk van. - Nocsak, mégis megérkezett volna öhm... Kyron admirális? - kérdezte Bayerlein Pryde felé biccentve, de az megvonta a vállát. - Hát, azon igencsak meg lennék lepődve...
- Ez nem Első rendi hajó - állapította meg az árnyékra meredve Aiax. - Akkor mégis kicsoda? Én... én nem tudtam róla, hogy Reuenthal flottaadmirális ide jönne - hümmögött Bayerlein, de Tiebolt fébeszakította.
- Készüljenek fel, tiszt urak és hölgyek... Folett főadmirális azonnali érkezésére.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Apr 16, 2022 13:25:00 GMT 1
A fogadóbizottság teljes létszámban felsorakozott a harcálláspont egyik nagyobb hangárjában, majd mögöttük a különböző fegyvernemek különböző egyenruhákba és páncélokba sorakoztatott négyszögei is vigyázzba vágták magukat, ahogyan a siklókból álló konvoj végighaladt az egyenlítői dokkok mentén, majd besorolt a hangárba. Fehér páncélos rohamosztagosok, olajzöld egyenruhás, a Hadsereg regulárisainak mellvértjét és sisakját viselő sorkatonák, a Cosra fekete páncélos darktrooperei és az Első Rend hasonló, könnyebb felszerelésű halálosztagosai, kék egyenruhás speciáltechnikusok, fakószürke zubbonyos Clone kommandósok, az Első Rend vörös páncélos hűséggárdistái, és persze az elmaradhatatlan flottás, planetáris és első rendi főtisztek, az olajzöldtől a feketéig mindenféle zubbonyban. szabályos négyszögekbe rendeződve fogadták a Birodalom és a Vezérkar urát, Folett főadmirálist.
A Főadmirális siklója előtt landoló Clone jelzésű speciáltechnikus egységből szállt ki Zavrik kommodore és Ixis parancsnok, a Polneye rangidősei, mögöttük azonban több, hófehér siklókból kiszálló személyzettel már maga a Főadmirális és kísérete érkezett. A Flotta Hírszerzés és a Flotta-BBH bőrkabátos, fekete arcmaszkos, a régi Skorzeny-gárdára emlékeztető tagjai helyettesítették most Folett kíséretében a hagyományos őrosztagosokat és adminisztratív tiszteket... a Főadmirális elégedett arckifejezéssel szemlélte a hatalmas csarnokot, amelyben a hátsó falszekciók környékén még mindig ott sürgölődtek a szervíz-egységek, majd ugyanabban a pillanatban elégedetlenné és türelmetlenné változott az arckifejezése, amikor végigmérte az összegyűlt tisztikart.
- Főad... mirális - lépett elő a rangidős szerepét magára vállaló Sans tábornok, miután mindenki egy lépést hátrált, ahogyan Folett közeledett feléjük. - Üdv... üdvözöljük a harcbázison. Az érkezése... nem... várt... - Maga a bázisparancsnok, aki hagyta, hogy egy renegát Lázadó vén trotty túszul ejtse, és átvigye valami dimenziólyukon? - mérte végig Sansot Folett. - Én... - Sansnak nem kellett hátrapillantania, hogy tudja, Pryde és még néhányan gunyorosan somolyognak mögötte. - Én vagyok, uram - nyelt egyet végül. - Na gut - Folett a válla fölött hátrabiccentett két, több, mint két méter magas cosrai adjutánsnak, akik holo-irattömböket szorongattak. - Guensche, Steiner? - Jawohl - lépett előre a hirtelenszőke óriások párosa. - Jegyezzék. Herr General Sans fel van függesztve további intézkedésig - azzal Folett faképnél hagyta volna az elképedt Sansot, amikor a mögötte álló biztosító Halálosztagosok közül egy előlépett... Folett fekete bőr-egyenruhás cosrai testőrsége azonnal mozdult, és elállta Carl útját.
Folett csak végigmérte a Carlt villámgyorsan, ijedten csitítani igyekvő Sansot, majd elvonult mellettük és maga után intette a tisztikar többi tagját. - Mindenki utánam az eligazítóba. És kérem az eddigi lehallgatások jelentéseit. Ezeket a pojácákat is kísérjék velünk - intett Sansék felé -, meg az őrizeteseket. Schnell, schnell, nem érünk rá egész nap!
Az egész társaság végigkanyargott a folyosókon, majd visszatértek az eligazítókba. A közben Folett kíséretéhez csapódó Zavrik és Ixis izgatottan súgdolóztak Aiax-al és Leth doktorral, Sans teljesen levertnek tűnt, azt ismételgette Grev’narionak, hogy most biztosan ki fogják végezni. Pryde arcán magabiztos mosoly villogott, Bayerlein magában motyogott valamit, Tiebolt arca kiismerhetetlen volt.
Az egész társaság bevonult a terembe, Folett magához intette Tieboltot. - Mielőtt kezdenénk, egy szóra. - Természetesen, uram - Tiebolt és egy maszkos cosrai kommandós követte Folettet a szomszédos, kisebb megfigyelőszobába. A szobába érve Folett megköszörülte a torkát. - Olvastam a jelentését, ezredes. Nem vagyok elégedett. - Uram - pillantott rá Tiebolt. - Végig az Ön utasításai alapján jártam el.
- Tudom. És sajnálom, hogy ezt kell tennem, a körülmények azonban nem hagynak más lehetőséget - Folett megköszörülte a torkát és megérintette egyik mandzsettagombját a fehér főadmirálisi uniformis jobb kezénél lévő galléron. - Tiebolt-08597 és 05981, viselkedésszabályozó chip felülíró kód, Folett-Kappa-Iota-Sechundzwanzig-Nibelung-Achtung. Hajtsák végre a nyolvcannyolcas parancsot, Varianten Alfa. - Jawohl! - a Folett mellett álló kommandós sugárvetője megvillant, és a másik Tiebolt, aki eddig a bázis működését felügyelte, egy szó nélkül, füstölgő arccal dőlt el. A kommandós levette a maszkját, és elővillant Tiebolt ismerős arca.
- Öltözzön át, és utána intézkedjen takarításról - söpört le egy apró, égett húsdarabot makulátlanul tiszta uniformisáról Folett, majd elővett egy adattáblát és tanulmányozni kezdte. - Ha kivették a chipet belőle a takarítás után, látni akarom a részletes logot. Viselkedési minták, deduktív hibák és spirálok, minden kondicionálási jellemzőt. - Uram - biccentett a másik Tiebolt, és munkához, pontosabban átöltözéshez látott.
Fél perc múlva Folett és TIebolt kiléptek a szobából. A kommandós nem volt sehol, és persze a bent lévők is hallhatták a szomszédos helyiségben a lövést, de senki sem volt elég bátor ahhoz, hogy bármilyen értelemben kérdőre vonja a helyzetet láthatóan teljesen uraló Főadmirálist. Folett az asztal végéhez sétált, majd letette az adattáblát, és végignézett a társaságon. Egy mynock-ikra zümmögését sem lehetett volna hallania teremben, egészen addig, amíg Sans le nem ejtette az ujjai között idegességében babrált kódhengert. A csattanásra mindenki összerezzent, Steiner, az egyik cosrai óriás Folett személyes biztonsági csapatából közelebb lépett Sanshoz, és a vállánál fogva finoman ülő helyzetbe nyomta a székén a tábornokot.
Folett végül kitört. - Sind sie alle, verdammte, scheisse Idioten? - ordított végül. - Tényleg annyira ostoba, inkompetens, deviáns, alkalmatlan emberekből áll ez a galaxisverte Birodalom, hogy nekem kell idejönnöm rendet tenni? Tényleg ennyire nem képesek túllépni a miniatűr kis fegyvernemi ostobaságaikon? Tényleg képesek voltak itt mindenféle alkalmatlan teszetoszasággal veszélyeztetni a Lázadók megsemmisítésére irányuló tökéletes tervemet? Tényleg azt gondolták, hogy tétlenül fogom nézni, hogy maguk a Birodalom legnagyobb harcértékű katonai eszközén a szó szoros értelmében szórakoznak és egymással kötekednek? Tényleg azt hitték, hogy ennyire következmények nélküli itt minden ebben a verdammte galaxisban?
A tisztek maguk elé meredtek. Egyedül a nemrég bekísért Martez szólalt meg, aki két BBH-s biztonsági ember kíséretében érkezett a terembe, pont akkor, amikor Folett beszélni kezdett. Két másik BBH-s az összefüggéstelenül motyogó Dreyfust kísérte. - Főadmirális, végre, itt van! Végre, leszámol az összes árulóval! Uram, a jelentésem a klónok árulásáról már az asztalon van, uram - húzta ki magát agresszíven Martez, fölényes pillantást küldve az egyre visszafogottabban mosolygó Pryde felé. - Maga az az első rendi nőszemély, igaz? - pillantott rá a dührohamból egy pillanatra kilépve Folett. - Engedelmével, Martez első osztályú első rendi hűségbiztonsági igazgató, szolgálatra je... - próbált tisztelegni amaz, de a kezét lehúzó nehéz energiabilincsek mellett ez nem is volt olyan könnyű, mint azt az élemedett korú, de magát még jó karban lévőnek gondoló nő gondolta volna. Folett azonban nem hagyta neki sem a mozdulatot, sem a mondandóját befejezni.
- Alles klar, alles egal, mich interessiert nicht! - ordította Martez felé. - Sóbánya! Guensche! - De... - Martez tiltakozni akart, de Folett BBH-sai átvették a helyi biztonságaiktól és közrefogták. - Elnézést, uram - szólt közbe Pryde. - Gondolom a klónt is... - Ki kérdezte magát, hűségtábornok? - Folett szeme szikrázott, majd Dreyfusra pillantott. - Ez a bolond klón?
Pryde biccentett. Folett közelebb sétált a megbilincselt Dreyfushoz. - Cosrai áruló, tömeggyilkos, szemét - köpte mellkason Dreyfus a Főadmirálist, aki megcsóválta a fejét és Zavrik, illetve Aiax párosa felé fordult. - Történt már ilyen maguknál? A maguk sorozatából származó klónnal, úgy értem. - Nem uram - rázták meg a fejeiket azok ketten. - Aggasztó - mormogta végül a Főadmirális. - Átvisszük a Cosrára,és darabokra szedjük, idegpályáról, idegpályára, amíg rá nem jövünk, mi okozta ezt, és szükséges-e a polneyei sorozatokba kiegészítő viselkedésszabályozást építeni.
- Ha szabad megjegyeznem, uram - folytatta Pryde. - Érzésem szerint nem csak Dreyfus kormányzó és Martez igazgató lépték túl a hatásköreiket, de akkor már Tiebolt admirális eljárása is... - Azt hiszi, nem olvastam a jelentéseket, hűségtábornok? - dörrent rá Folett. - Azt hiszi, okosabb nálam? Azt hiszi, maga a Főadmirális? - Nem uram... - visszakozott Pryde. - Elnézést, uram. - Tiebolt esetében már intézkedtem - biccentett hátra a válla felett a kisebb szoba felé Folett, amelyből enyhe égett hús szaga terjengett kifelé. A vele lévő másik Tiebolt kifejezéstelenül bámult maga elé. - Ki volt a helyettese?
- Öhm, uram - jelentkezett Bayerlein. - Folyamatosan tájékoztattam Reuenthal admirálist az eseményekről, és azt mondta nekem Tiebolt ezredes, hogy az Ön instrukciói alapján... - Maga címeres barom, maga arisztokrata idióta... - pillantott Bayerleinre megvetően Folett. - Maga tényleg azt hitte, hogy Tiebolt szó szerint követte az utasításaimat? Maga nem volt képes felmérni, hogy amikor a többi fegyvernem után kezdett összevissza kémkedni, akkor túllépte a hatáskörét? Maga nem tud megkülönböztetni egy hibásan működő klónt egy normálistól? - Engedelmével, uram, nem feltételeztem, hogy Ön számolt a vostroyai aszteroidahajó és a féregjárat jelentette változókkal - védekezett Bayerlein. - Továbbá a klónok kapcsán Reuenthal flottaadmirális világossá tette nekem is, és úgy tudom, Önnek is elmondta...
- Genug! - ordított fel Folett. - Teljesen idiótának néz engem, al-admirális? Azt hiszi, ostoba parancsokat adok a műveletre vonatkozóan? Arra sem volt képes, hogy interveniáljon, ahogyan az egy cosrai tiszttől elvárható? - De hát nem is én voltam a rangidős, uram, hanem Grev’nario - tiltakozott Bayerlein, egy újabb pillanatnyi, hirtelen támadt öntudattól vezérelve. - Reuenthal flottaadmirális is megmondta... - Reuenthal nincs itt! - ordított fel Folett. - És Reuenthal nem ír felül egy főadmirálisi parancsot sem, maga szerencsétlen... Nem hallgatom tovább az akadékoskodását! Sóbánya! - De, de, uram, én... Reuenthal flottaadmirális, én... - hebegett Bayerlein, ahogyan Guensche előlépett, és a ramakazi főtiszt karján is kattant a cosrai energiabilincs. Pillanatnyi csend támadt. Folett végignézett a társaságon.
- Ez itt a Birodalom legerősebb fegyvere, a legnagyobb projektünk, amelyet arra használtunk, hogy csapdába csaljunk, és megsemmisítsünk egy rakás mocskos alderaani Lázadót, akik régóta zavarták a köreinket. - tárta szét a karjait Folett dühösen. - Igen, közben improvizálni kellett, igen, közben meg kellett oldani felmerülő problémákat... de könyörgöm, ezt várja a Vezérkar maguktól, ezért kapják a fizetésüket, nem pedig azért, hogy Lázadókat hagyjanak futni valami szerencsétlen hiperlyukon keresztül! - pillantott Sansra Folett, majd folytatta, ezúttal Pryde felé pillantva. - Ha még egyszer valaki aláássa az együttműködést a fegyvernemek között, a közös ügyért, a Birodalomért... nem elégszem meg a sóbányával. Fejek fognak hullani. Ezt mindenki tetszés szerint közölheti a feletteseivel!
- A másik klónt is, az összes áruló klónt le kell fogatni! - sivalkodott Martez, amit elvezették. - Kegyelem, én nem csináltam semmit, Mein Gott! - sivalkodott Bayerlein, ahogy őt is elvezették. - Maguk - pillantott Zavrik és Aiax felé Folett. - Mit mondanak, tényleg kompromittálódhattak a klónok? - Én csak most érkeztem, uram - tárta szét a karjait Zavrik, majd a mellette álló Ixishez fordult. - Ixis parancsnok feladata a klónok abnormális viselkedésével kapcsolatos vizsgálat lefolytatása, a Főkormányzó személyes parancsa alapján.
- Rendben - biccentett Folett, kipillantva a tárgyaló kivetítőjén a messzi űrben lebegő féregjáratra. - Az a lyuk engem hidegen hagy. Nem érdekel, mivel kísérletezik Tierce, amíg kontroll alatt tartja. Ide tart egy vegyes kardassi-nagai specialista különítmény, S’hanar, vagy hogy is hívják vezetésével - magyarázta Zavriknak. - Maga addig szerelje fel az érzékelőit, és győzödjön meg róla, hogy a bolygófelszínről bármikor be tudjuk zárni ezt az izét - folytatta. - Elnézést, uram - szólt közbe Aiax. - Eredetileg én érkeztem azért, hogy felmérjem a Dreyfus kormányzó... incidensével kapcsolatos részleteket.. - Adjon a jelentéséből egy példányt Tierce asszisztensének - vonta meg a vállát a Főadmirális. - Magának az lesz a dolga, hogy kiköszörülje a fegyverneme inkompetens tagjai által elkövetett hibákat.
- Uram? - vonta fel a szemöldökét Aiax. - Emlékszem magára, klón - folytatta Folett. - Maga Daalával is elboldogult. Akkor el fog boldogulni Antillessel is... - biccentett a járat felé Folett. - Utána megy, visszahozza. Élve, vagy holtan. És aztán kellemes csoportos ötletbörze helyett - nézett végig a társaságon. - Majd én eldöntöm, mi lesz a sorsa. - Elnézést, főadmirális úr - köhögött az eddig szótlan Leth doktor. - Nem tudom, mennyire ismeri az interdimenzionális paradoxon két síkon létező egyénekre vonatkozó... - Maga még itt van? - vonta fel a szemöldökét Folett. - Maga beszélt össze Dreyfussal? - Én, uram, én, a bizonyítékok szerint... - hebegett Leth. - Hé, maga felfüggesztett apák gyöngye - pillantott vissza Folett Sansra. - A hájpacnin kívül van valaki, aki ért ehhez a fémgolyóhoz? Részleteiben.
- De Kailre tanácsos asszony, a hídra küldtem ügyeletbe, amíg Önt fogadtuk, uram - hebegte Sans. - Nagyszerű, a devaron tehén, igen, emlékszem - biccentett Folett, majd visszafordult Leth felé. - Akkor magára nincs szükség. Steiner, a klón hájpacnit is visszük szétszedni, mint a bolond klónt, amelyik nem átallja azt állítani, hogy a Cosra és a Polneye ellenségek...
Ixis izgett-mozgott a helyén, miközben Leth összefüggéstelenül motyogni kezdett valamit. - Igen, maga kísérheti a szállítmányt, és megkapja az agyuk egy-egy fénymásolatát - vont vállat Folett a rohamosztagos tiszt felé. - És egy alapos, szép jelentést ír belőle a főkormányzónak és nekem arról, hogyan nem történik soha többé ilyesmi a polneyeiakkal, verstanden?
Tierce adjutánsa szótlanul biccentett és visszaült Zavrik mellé. - Uram, engedelmével - köszörülte meg a torkát Pryde. - Nem zárhatjuk ki, hogy további klón állomány is érintett, ezért javaslom a teljes klón legénység eltávolítását, és... - Schon mal genug! - csattant fel Folett. - Maguk nem értenek a szóból? Maga, hűségtábornok itt marad velem az állomáson, és gondoskodik róla, hogy minden rendben legyen, értettem? Egyéni alapon, tömeges és faji alapú intézkedések nélkül. Itt a végre a morál folyamatos aláásásának és az ellentétek szításának! Egy Birodalmat szolgálunk! Nem mondom el többször! És ha még egy szót szól, magát is átküldöm a féregjáraton Antilles után, de ezúttal a zsilipen át, és tényleg űrruha nélkül!
- Nekem mi a parancsa, uram? - kérdezte Grev’nario visszafogottan, hidegen. - Magának, chiss, az az egyetlen szerencséje, hogy nem volt az előző Tiebolt mellett, amikor annak elment az esze - sziszegte Folett. - Maga fel van mentve, mármint nem úgy, mint ez a mintaapa - biccentett Sans felé -, hanem a vádak alól. Amint a bázis útra kész, maga együttműködik Reuenthal flottaadmirálissal, hogy a szektor maradékából is kitakarítsák a Lázadókat, miközben a Főkormányzó specialistái a féreglyukkal szórakoznak - biccentett Zavrik felé.
- Elnézést, uram - köszörülte meg a torkát Sans. - De akkor ki lesz a bázisparancsnok? - Ki lenne? - mosolyodott el fölényesen Folett. - Hát én - azzal felemelte a hangját. - Kettőzzék meg a javítások ütemét! Aki lazsál, sóbányába kerül, aki a másik fegyvernem ellen áskálódik, sóbányába kerül, aki szabotálja a munkát, sóbányába kerül! Tíz standard napon belül indulásra kész állapotban akarom látni ezt a harcbázist! Maga meg, jóember... - biccentett Sans felé. - Maga meg velem jön beszélgetni.
Sans lógó orral követte Folettet a még mindig hullaszagú elbeszélgetőbe, félt, hogy ő lesz a következő, akit agyonlőnek. A planetáris tábornok elborzadva meredt a halott Tiebolt összeroncsolt arcára a földön, és a felette sztoikusan álldogáló másik Tieboltra, aki elkísérte őket. Carl kint maradt az ajtón túl, és nem sokára az új Tiebolt is kiment, hogy megbeszéljen pár dolgot a Halálosztagosok parancsnokával a bázis átvételéről.
- Uram... kivégzés helyett, uram, kérem, nem kerülhetnék inkább én is sóbányába, uram? - kérdezte Sans végül, összeszedve a bátorságát. - Talán ott hasznát vehetik még a tapasztalatomat... a járatomlásokról, meg ilyesmi... - Maga életben marad. Tulajdonképpen megmentette a harcállomást, ha jól olvastam a jelentéseket, amíg a többiek összevissza toszakodtak - rázta meg a fejét Folett. - És nem klón, úgy, mint az összes kontroll nélküli megbolondulás veszélyével felvértezett polneyei, amint azt láttuk - biccentett kifelé a cosrai főtiszt. - Magának egyetlen bűne van, tábornok, az ostoba alkalmatlansága, hogy hagyta, hogy egy Antilleshez hasonló vén trotty túszul ejtse, ha jól értem. No meg persze az, hogy felelőtlenül Lázadó gyereket csinált évtizedekkel ezelőtt. A Főkormányzó ugyanakkor ugyanazt kérte tőlem, amit a többi fegyvernemi vezető is. Egy-egy alárendeltet megkímélek. Pryde itt marad a bázison, de a Flotta legénysége veszi át a harcbázist az én irányításom alatt. Reuenthal rendelkezhet a maga lányával, és az a szerencsétlen könyvelő-ezredes, aki kíséri, Kessler, vagy Krueger, szintén megmenekül a hadbíróságtól. Grev’nario innentől közvetlenül a Cosrának, a Főadmirális Hivatalnak fog jelenteni. Magát pedig a főkormányzóék valami diplomáciai misszióra szánják, legalábbis ezt magyarázta nekem egy holoüzenetben az az ide tartó nagykövet az Astorias felől, mármint, ha nem gondolom meg magam, és nem küldöm mégis sóbányába magát... - villant meg Folett tekintete. - Hacsak...
- Hacsak, uram? - kérdezte Sans. - Hacsak nem mond el nekem mindent, amit odaát látott - biccentett a féregjárat felé Folett. - Nem a klónok meséje érdekel, hanem a magáé.
|
|
|
Post by nightmares on Apr 17, 2022 18:10:35 GMT 1
Sans nagyot nyelt. Eddig viszonylag sikeresen el tudta hitetni a meséjét mindenkivel, viszont ezúttal ha egy rossz szót is szól, mehet a sóbányába. Saját véleménye szerint a volt rangjához méltóbb lett volna mondjuk a Sotanax egyik bányája, bár egyáltalán az is meglepetés lett volna számára, ha túléli az elkövetkező pár órát. Strommra és Wedge-re gondolt, akik még a túloldalon voltak, és akik nagy veszélybe kerülhetnek, ha utánuk mennek. Főként Wedge miatt aggódot meglepő módon, mivel nem a saját hibájából keveredett bele ebbe az egészbe. Végül úgy döntött, hogy ez egy előre nem látott szituáció, és muszáj elmondania az igazságot, Ilger is biztosan megértené.
-Természetesen, uram! -hadarta Sans. -Nagyon rendkívülinek tartottam ezt az esetet, ezért is nem mondtam el eddig senkinek, aki nem volt ott. Úgy gondolom, hogy csak a legfontosabb emberek tudhatnak arról, ami odaát van, mint például Ön vagy a Főkormányzó, uram!
Sans letörölte a homlokáról az izzadságcseppeket. Folett továbbra is őt figyelte, hogy folytassa a mondanivalóját. Sans számára úgy tűnt, mintha órák óta tartana a pár másodperces csend. -Az egész ott kezdődött, amikor levittük Antilles szenátort kihallgatni a felszínre. Igen, ez egy roppant felelőtlen döntés volt a részemről, és garantálom, hogy soha nem fordul elő többet. Ott találkoztunk Dreyfus kormányzóval és a klónokkal. Fontos megjegyeznem, hogy Dreyfust nem hívtuk meg a kihallgatásra. Minket is meglepetésként ért a hirtelen felbukkanása. Ekkor egyszer csak beavatott minket, hogy tudnak arról, ami a féregjárat túloldalán van. Ő és Leth doktor is tudott erről. -Tudtam én, hogy a hájpacni sem tiszta! -mondta Folett.
-Igen, nagyon furcsák ezek a klónok... -nyelt egyet Sans. Bűntudatot érzett, amiért Dreyfusra hárított mindent, de úgy gondolta, hogy végső soron most már teljesen mindegy Dreyfus és Leth doktor számára is, úgy is szétszedik mindkettejüket. Azért a klón tanácsról úgy döntött, hogy nem beszél. -Ekkor közölték velünk, hogy a túloldalról üzent nekik egy másik Dreyfus. Ezután akartak minket átküldeni. Természetesen elleneztem volna, viszont nem nagyon volt választásunk, mert ha visszamentünk volna, Martez mindenkit árulással vádolt volna. Mármint így is árulással vádolt mindenkit, tehát igazából...
-A lényeget! -dörrent rá Folett. -Természetesen! A lényeg, hogy Antilles nem rabolt el. Mivel őt is beavatta Dreyfus, ami szerintem rossz döntés volt a részéről... -nyelt még egyet Sans. Egyre inkább kezdte úgy érezni, hogy nem éri meg a holnapot. -Úgy döntöttünk, hogy a szenátort is magunkal visszük. Aztán eljátszottuk, hogy elrabolt engem, Stromm repülőtábornok és Carl pedig utánunk jöttek.
Sans körbenézett, és megállapította, hogy még senki nem lőtte fejbe. Ezt mindenképp jó jelnek vélte, így rögtön rá is tért arra, ami már ténylegesen az anomália túloldalán történt. -Fogadott minket egy bizonyos Ilger. Nem tudom, hogy a mi univerzumunkban is létezik-e. Talán nem is említettem, de ott egy párhuzamos univerzum van. Hihetetlen, nem igaz? Ilger egy államot szolgált, amit Clone Szövetségnek hívtak. Az aztán elmondta, hogy az ő Dreyfus kormányzójuk már korábban meghalt, és csak átvertek minket! Tudtam, hogy nem megbízhatóak! Volt ott egy Leth doktor is. Egy másik Leth doktor, úgy értem.
-Ezt követően elmondták, hogy megsemmisítették az aszteroidát, ami átment az anomálián. Egyetlen túlélőt találtak, az egyik frontista beszivárgót, de ez most lényegtelen.
-Nem tud semmit arról, hogy mitől hibbant meg a klón? -kérdezte Folett. -Nem, viszont nagyon meglepődtem a viselkedésén, amikor visszatértem! -bólogatott nagyokat Sans. -Olyan dolgokról beszél, amik csak abban a másik univerzumban történtek meg. Engem sem ismert meg, ami nem túl szép tőle, tekintve, hogy miatta került bajba az egész harcállomás! Olyan az egész, mintha nem is a mi Dreyfusunk lenne, hanem egy másik, a túloldalról. Mintha kicserélték volna, vagy tudatot cseréltek volna, bár nem tudom, hogy ilyen lehetséges-e. A Clone Szövetségnek voltak eszközei, amikkel ki tudták mutatni, hogy más univerzumból jöttünk. Ha mi is rendelkezünk hasonlókkat, akkor érdemes lehet alávetni Dreyfus kormányzót is hasonló vizsgálatoknak...
|
|
|
Ausmann
Apr 17, 2022 20:44:31 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Apr 17, 2022 20:44:31 GMT 1
Folett egy pillanatig úgy tűnt, ismét üvöltözni kezd, aztán viszont az állát vakargatva, fel s alá kezdett járkálni az apró teremben, gondosan át- meg átlépve az előző Tiebolt hulláján. Végül szembefordul Sanssal és rá szegezte az ujját. - Rendben, tábornok, érdekes történet - mondta végül. - És azt is megértem, hogy önmagában egy efféle történetet miért nem akaródzott azonnal megosztania az Első Renddel... de Tieboltnak miért nem mondta el? - Nos, ahogy elnézem, uram - pillantott az alattuk fekvő hullára Sans. - Az sem lett volna jó döntés, ugyanúgy... megbízhatatlan kezekbe kerülhetett volna az információ, nemde?
Folett egy pillanatig némán maga elé nézett, aztán elmosolyodott. - Veszélyes játékot játszik maga, Sans tábornok, olyat, amelyben még én is dilemma előtt állok. De ha ügyesen játssza, még hasznára válhat a Birodalomnak - bámult végül a fal egy teljesen közönséges, szürke pontjára Folett, aztán lehalkította a hangját. - De egyet nem értek, tábornok. Miért Antilles? Miért volt rá szükség ehhez az egész színjátékhoz? És miért ment bele az a vén Zsivány? - A szökése szolgáltatta a fedőtörténetet, uram - magyarázta Sans, hogy inkább kevesebbet mondjon, mint többet. - Más választása pedig amúgy sem volt... - Igen - biccentett Folett. - Ez egy veszélyes helyzet, a jelentésekben, amiket kaptam, világosan fogalmaztak azzal kapcsolatban, hogy a különböző fegyvernemek nem értettek egyet egymással Antilles sorsát illetően. Nézeteltérések, konspiráció... - a Főadmirális megcsóválta a fejét. - Látja, tábornok, ezért van szükség vérre, vaskézre, keménységre. Mert különben a Birodalom alacsonyabb rendű és rangú tisztjei azonnal egymás torkának ugranak, mint a különféle hadurak Palpatine halálát követően... - a főadmirális szemében eszelős fény villant. - Márpedig mi az EGB vagyunk, és nem akarjuk megismételni elődeink hibáit, nem igaz, tábornok?
Sansnak feltűnt, hogy Folett most nem használ cosrai töltelékszavakat. - Nem uram - mondta végül. - Számíthat rám, uram.
Folett biccentett. - Ezt el is várom, mert, tábornok, Ön továbbra is az alkalmatlanság és a függelemsértés határán egyensúlyoz. Jelentenie kellett volna a hallottakat, és megakadályozni Antilles szökését, nem pedig segíteni... Sans kellemetlenül nyelt egyet. - De... - folytatta Folett. - Ha a továbbiakban megoszt velem bizonyos információkat, hajlandó vagyok eltekinteni ettől - villant meg a cosrai főtiszt tekintete. - Bármit, uram - ajánlkozott Sans. - Tudomásom szerint... - folytatta Folett. - Ez az egész... féregjárat hajcihő onnan indult, hogy Tierce különleges utasításokat adott a harcbázis átalakítására. - Mi is tanulmányoztuk a terveket, igen, uram - biccentett Sans.
Folett néhány pillanatig maga elé meredt, majd folytatta. - Tierce... értékes főtiszt. Tehetséges szervező. Megmentette az életemet Ershanon, leleplezte az ellenem irányuló merényletkísérletet. De... a megszállotjává vált az interdimenzionális kutatásainak, különösen, mióta visszatért arról a tythoni küldetésről. - Erről nem sokat tudok, uram - rázta a fejét Sans. - Nem is kell, nem érdekes, legalábbis eddig azt hittem, nem... - morfondírozott Folett, majd Sansra pillantott. - Viszont az a tény, hogy egy párhuzamos világban létezik egy... független klón állam... és ha ezt, és a maga által elmondottakat összeteszem azzal, amiket ez a bolond Dreyfus vágott a fejemhez... - a Főadmirális homloka ráncokba szaladt. - Ez veszélyes, Sans. A Polneye a kezdet kezdetén kis híján az ESB, a Sithek mellé állt, mert Tierce... előző verziója jobban hitt a Palpatine-dinasztia leszármazottainak szolgálatában, mint magában a Birodalomban.
Sans jobb híján bólogatott. Folett folytatta. - Ha ennek a precedensnek híre megy, hogy más... valóságokban, vagy hogy mondják ezt, a polneyeiak és a klónok más urat szolgálnak... az veszélyes lehet a Birodalom egységére. Ért engem, tábornok? - Azt hiszem, uram - nyelt egyet Sans.
- Három dologra van szükségem magától, hogy a beismerő vallomása ellenére se küldjem sóbányába - folytatta a kezeit ropogtatva Folett, majd közelebb hajolt Sanshoz. - Bármelyikkel kapcsolatban kudarcot vall, nem csak maga, a lánya, de az összes rokona öt generációig előre és hátrafelé a legsötétebb bányajáratokban fogja puszta kézzel kaparni a falat, megértett engem, Sans tábornok? - Uram... - nyelt egyet Sans...
- Egy - Folett felállt és hátrakulcsolt kézzel járkálni kezdett a teremben. - Elfogadja a Főkormányzó kinevezési javaslatát, és elvállalja ezt a chiss küldetést, nagykövetséget, vagy mit akarnak magára bízni. - Uram, igen uram - biccentett Sans, bár erről még fogalma sem volt. - Eközben összeismerkedik ezzel a S'hanarral, aki hamarosan idejön, és Grodin új bizalmasa - folytatta Folett. - Megtud róla mindent, beleértve, hogy van-e bármi köze ezekhez az alternatív univerzumokhoz. Megtud tőle bármit, ami a terveivel kapcsolatos, ami ezzel a féregjárattal kapcsolatos.
Sans bólogatott, ha lett volna nála írószer, valószínűleg jegyzetelt volna. - Kettő - folytatta Folett. - Itt hagy egy megbízható halálosztagos egységet a rendszerben, a klónok mellett. Én is itt hagyok egy cosrai Sonderkommando alakulatot. Megosztja velem és velük a féregjárat bezárásának pontos módját, és ha parancsot adok neki, vagy magának, azonnal bezárják ezt az egészet, Antilles, Stromm, Aiax ide, vagy oda. - Uram - biccentett ismét Sans.
- Három... - halkította tovább a hangját Folett. - Elmondja nekem, hogy ezek a Clone Szövetség-beli népek mit tudnak a Birodalomról, a Cosráról, milyen viszonyban vannak vele odaát, és miért magyarázott olyasmit ez a bolond Dreyfus, hogy mi lemészároltuk a polneyeiakat - folytatta a Főadmirális. - És mindezt kizárólag személyesen velem osztja meg, és nem mással, értettem? - pillantott Sansra a Főadmirális. - A Birodalom egysége forog kockán, tábornok, ért engem?
|
|
|
Ausmann
Apr 18, 2022 12:18:35 GMT 1
Post by nightmares on Apr 18, 2022 12:18:35 GMT 1
-Természetesen uram! -biccentett Sans. -Ha rajtam múlik, semmi sem fogja veszélyeztetni a Birodalom egységét! Bízhat bennem, uram! Ha kell, most rögtön elindulok a chissekhez! -mondta szolgálatkészen, de azért remélte, hogy valaki tisztázza, miről is van szó, mert neki senki nem említett chisseket. Remélte, hogy nem fog még több chiss érkezni a harcállomásra a tábornok leszármazottaival. -Először mondja el nekem a kért információkat! -állította le Folett Sansot, mielőtt az kifutott volna örömében a teremből, hogy nem küldik sóbányába. Egyelőre.
-Természetesen uram, azonnal uram! -rázta meg a fejét Sans. -Nos, említettem, hogy az ottani Dreyfus már korábban meghalt. Az az Ilger alak azt mondta, hogy a ramakazi klónok vezére végezte ki őt. Csak egyszer említette őket, de nem hinném, hogy jó kapcsolatot ápolnak a Clone Szövetséggel. -Hogy kerültek klónok Ramakazra? -Nagyszerű kérdés uram! -bólintott Sans. -Fogalmam sincs. Ezért lenne jó élve visszahozni Antillest és a repülőtábornokot, hátha megtudtak azóta még dolgokat az ottani dolgokról. Már nem mintha az én dolgom lenne! -tette hozzá gyorsan.
-Ezután megtudtuk tőlük, hogy nincsenek náluk Halálosztagosok. -folytatta Sans. -Mármint, nem nekik nincsenek Halálosztagosaik, hanem nem is léteznek Halálosztagosok ott. Véleményem szerint ez igazán nagy veszteség a részükről, pedig biztosan jó szolgálatukat vennék. EGB sincs, de Ilger elmondása szerint egyszer létezett, viszont később kiváltak belőle. Helyette van egy Második Birodalom, amivel szintén nem lehetnek jó viszonyban, mivel azt hitték, hogy az aszteroidát is ők küldték. Erről azt hiszem beszámoltam már Tiebolt ezredesnek is... -nézett a hullára Sans. -Jagged Fel vezeti ezt az államot.
-Ebben a beszámolójában azt is említette, hogy a köztársaság nem létezik, igaz? -kérdezte Folett. -Pontosan! -helyeselt a tábornok. -Sőt, az Első Rend sem létezik náluk. Nem akarom azt mondani, hogy jó lehet nekik... -Akkor ne tegye! -Természetesen, uram! -nyelt Sans. -Inkább beszéljen Cosráról, és hogy miről beszél a hibbant klón! -Ha jól emlékszem, Ilger két népírtást is emlegetett, uram! -próbált visszaemlékezni a tábornok. -Ha jól emlékszem, akkor a ramakaziak felégették Koréliát, a cosraiak pedik a Poloneye-t. Vagy talán fordíva? Nem, azt hiszem, hogy jól mondtam... Legalábbis ha összevetjük Dreyfus viselkedésével...
-Rendben van, tábornok! -szólt Folett. -Akkor hát ossza ki a Halálosztagisait, és mondja el, hogyan lehet bezárni a féregjáratot! -Azonnal, uram! -Sans elővette a kommunikátorát, és hívta is Carlt. -Carl, itt Sans! -Hallgatom, tábornok! -válaszolt is azonnal az ajtó túloldaláról Carl. -Mármint, elnézést, hogyan kell most szólítanom? -Lényegtelen, Carl! Szóljon Dippónak, hogy maradjon itt az egységével a harcállomáson! Meg fogják kapni az információkat, hogy hogyan lehet bezárni a féregjáratot. Ha parancsot kapnak rá, hogy zárják be, akkor meg is teszik! -Értettem, uram! -felelte Carl. -Ha szabad kérdeznem, azt mondta, hogy Dippo és az osztaga maradjanak itt. Ez azt jelenti, hogy mi elmegyünk valahova? -Később tájékoztatom, Carl! Vége! -kapcsolta ki a komot Sans, és visszafordult Foletthez. -Az osztag teljesen megbízható, nem lesz velük gond. Ha már a gondoknál tartunk, van egy apró probléma...
-Csakugyan? -vonta fel a szemöldökét Folett. -Nos, az a helyzet, hogy én nem tudom, hogyan lehet bezárni a féregjáratot. Azt sem igazán tudom, hogy hogyan nyitották meg, mivel mindent Leth doktor és de Kailre csináltak. De Kailre tanácsost azonnal meg tudom kérdezni, hogy tudja-e a szükséges információkat, viszont ha nem tudja, akkor attól félek, hogy Leth doktor az egyedüli, aki segíthet.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Apr 19, 2022 9:26:31 GMT 1
Folett pár pillanatig gondolkozott.
- Rendben - mondta végül. - De Kailrére szükségem van a harcbázison, kell valaki, aki ért a rendszerekhez. Majd utasítom Tieboltot, mármint az új Tieboltot... - bámult egy pillanatig a semmibe Folett, majd folytatta. - Szóval majd utasítom, hogy nyerje ki a Leth-klónból a szükséges információkat. - Értem, uram - biccentett Sans. - Szóval Jagged Fel... - csóválta a fejét Folett értetlenkedve. - Egy Második Birodalom élén. Ahol a Cosra az ő csatlósa, a klónok pedig ellenségek, mármint a polneyeiak, mert, ha jól értem, a ramakaziak nem... - Így értettem, uram - értett egyet Sans. - Kitalálni sem tudtam volna propaganda-szempontból károsabb világképet, mint ez - rázta a fejét Folett. - Nagyon különös. Mindenesetre maga maradjon itt, amíg ez a S'hanar, és a nagai vendége nem érkezik meg. Utána mehet a chissekhez, vagy ahová küldik. - Értettem, uram - Sansnak eszébe jutott valami. - Ön... elmegy? Elviszi az állomást, uram?
Folett felmordult. - Ez már nem magára tartozik, de ha tudni akarja, igen. A Birodalom túl sokáig tétlenkedett, és túl sokat tettünk fel arra, hogy a bázis létezését titokban tartsuk. Az efféle tétlenkedés pedig a széthúzás melegágya, mint azt láttuk. Éppen ezért... korrekcióra lesz szükség. Bevetjük a harcállomást, a Főkormányzó módosításai ide, vagy oda, és világos üzenetet küldünk vele az ellenségeinknek és a kétkedőknek - csapott a levegőbe Folett. - A Birodalomért! - A Birodalomért, igen, uram, mármint igen, főadmirális - próbált lelkesedést mutatni Sans a nagyobb ügy iránt, holott jelenleg épp azzal volt elfoglalva, hogy megkönnyebbüljön, mivel egyelőre úgy tűnt, sikerült elkerülnie az előző Tiebolt, Dreyfus, Leth, sőt, talán még Bayerlein és Martez sorsát is.
- És ne feledje - fordult vissza az ajtóból Folett, miután kifelé indult. - Senkinek egy szót se azokról, amiket nekem elmesélt!
Sans engedelmesen biccentett, majd a Főadmirális nyomában kisétált a teremből, a jelen lévők nem kis meglepetésére. - Sans tábornok a felszínen, egy biztonságos körletben, védőőrizet alatt várja meg S'hanar nagykövet és a nagai delegáció érkezését - szólt oda Tieboltnak Folett. - Készítsék fel az állomást az indulásra, amint befejeződtek a javítások! - Uram, De Kailre tanácsos asszony a komügyeletben üzenetet kapott S'hanar nagykövettől - jegyezte meg az új Tiebolt gépies, semleges hangon. - Azt mondta, a nagykövet magas rangú vendéget hoz, aki ragaszkodik hozzá, hogy megnézhesse a harcállomást. - Nem érdekel, mivel szórakoztatják a Főkormányzó ölebei a Késeket - vonta meg a vállát Folett. - Mutogassák neki a féregjáratot, csak ügyeljenek rá, hogy Aiaxon és az Antillest üldöző erősítésen kívül nem menjen át senki. A Védelmezők mellé beosztandó ügynököket a Főadmirális Hivatal világítsa át és jelölje ki. - Uram, értettem uram - biccentett Tiebolt.
- Schnell, munkára! - vezényelt Folett. - Egy standard napon belül tűz- és mozgáskész állapotban akarom tudni a harcbázist! - De Kailre tanácsos azt is kérdezte, hogy mi az úti célunk - tette hozzá Tiebolt. - A hipertéri pályagörbe kalkulációja egy ekkora létesítmény esetében azt mondja, elég bonyolult munka... - Majd idővel megtudja a lusta dagadék devaron, ha majd én megmondom - horkant fel Folett, majd gonoszul elmosolyodott. - Megtudja majd, megtudja idővel, az egész galaxis...
|
|
|
Post by nightmares on Apr 21, 2022 8:33:03 GMT 1
Sans tábornok, Carl és még néhány halálosztagos azonnal lementek a felszínre, hogy ott várjanak S'hanar nagykövet érkezésére. Az egyik tiszt szerint percek kérdése, és a nagykövet hajója is leszáll. -Megmondom őszintém, uram, nem hittem volna, hogy élve kijut onnan! -jegyezte meg Carl a tábornokra nézve, aki éppen az eget bámulta, hogy mikor érkezik meg S'hanar. -Biztos voltam benne, hogy önt is kivégzik vagy sóbányába küldik. Micsoda szerencse, hogy nem így történt, uram! -Én is meglepődtem Carl. -bólogatott Sans. -A főadmirálist is beavattam a dolgokba, tehát ő is tud mindenről. Ő adta parancsba, hogy amint parancsot ad rá, zárjuk be a féregjáratot. -És ugye nem ad rá parancsot, amig nem hoztuk ki onnan a repülőtábornokot és Antillest? -kérdezte Carl.
-Ez már nem a mi dolgunk, Carl. Minket a chissekhez küldenek, bár nem teljesen értem, hogy miért. -vont vállat a tábornok. -Elméletileg ez egy diplomáciai küldetés. -Ha ez egy diplomáciai küldetés, mutasson nekem egy diplomatát, Carl! -Hát gondolom az lenne ön, ugyebár... -mondta zavartan Carl, nem teljesen értve a tábornok utasítását. -Gondolom azért küldik oda. Akár Brabham küldetését is nevezhetnénk diplomáciai küldetésnek.
-Atyaég, Brabham! -csapott a homlokára Sans. -Carl, ez a S'hanar nagykövet, nem hozzá küldtük a kémet? -De igen! -emlékezett vissza Carl a félresikerült vacsorára a felszínen. -Ha Brabham sikeresen célba ért, akkor valószínűleg már beszélt ezzel a nagykövettel! Sőt, talán ő is vele együtt tért vissza! Csak reménykednünk kell benne, hogy célba ért...
Sansnak eszébe jutott Folett feladata, hogy meg kell tudnia minél többet erről a S'hanar nagykövetről. Éppen ekkor szállt le egy sikló, ami valószínűleg a nagykövetet szállította. A rámpán először egy Sans számára ismeretlen fajú idegen jött le. Sans úgy vélte, hogy ő lehet a nagykövet. Őt szorosan követte egy nagai. A tábornok nem értette, hogy a nagykövetnek miért kellett magával hoznia, de nem is nagyon érdekelte, mivel azt figyelte, hogy még kik fognak leszállni a hajóról. Sans és Carl sajnálatára nem volt a hajón a Halálosztagos kém, akit Astoriasra küldtek S'hanarhoz. Nem volt mit tenni, Sans odament, hogy üdvözölje őket!
-Üdvözlöm önöket az Ausmannon! -rázott kezet az idegenekkel Sans. -Én Sans tábornok vagyok, ő pedig itt Carl! -mutatott a halálosztagos parancsnokra, aki a belső csatornáján kommunikált a többi halálosztagossal. -Ha jól sejtem, S'hanar nagykövethez van szerencsém!
Miközben a nagykövet bemutatkozott, Carl az irányítástól próbálta megérdeklődni, hogy a hajón nem-e utazott egy Halálosztagos. Elkérte az utasszámot is, de sajnos nem jutott vele sokra. Mire befejezte az utánajárását, S'hanar már a mellette levő nagai minisztert mutatta be a tábornoknak. -Meglep, hogy itt látom önt, Sans tábornok! -közölte S'hanar. -Úgy tudtam, hogy ön átment azon a fránya féregjáraton! Jó látni, hogy sikerült onnan visszajönnie! Antillest is sikerült visszahozniuk?
Sans nagyon meglepődött, hogy a nagykövet tud az itt történő dolgokról. Vagy nagyon gyorsan terjednek a pletykák, vagy a nagykövet beszélt már Brabhammal. -Igen, volt egy kis incidens, egy kis fennakadás, egy kis probléma... -gondolkodott Sans, hogy mit feleljen. Valószínűleg a nagykövet már tud egyet s mást, tehát nem azt a kitalációt kéne beadni, amit az Első Rendnek mondott, ugyanakkor nem is számolhatott be neki mindenféle alternatív univerzumokról, főleg a nagai miniszter előtt. -De most már elhárítottuk a problémát, és kézben tartjuk a dolgokat!
-Az harcállomást mikor nézhetjük meg közelebbről? -szólt közbe Kazua, aki kezdte bosszantani Sansot. Nem elég, hogy idejön beleütni az orrát a birodalom dolgába, még a beszédükbe is beleszólt. Mindenesetre legalább elterelte a témát, gondolta Sans. -Sajnos a harcállomás látogatását el kell halasztanunk máskorra, attól félek... -mondta Sans. -Esetleg a féregjáratot vizsgálhatjuk közelebbről, igazán érdekes látvány! Csak nem mehetünk át rajta...
-Nagykövet úr, engedelmével, nem tud valamit egy Halálosztagosról? -szólt Carl, akit már nagyon zavart, hogy a tábornok nem hozta szóba Brabhamot. -Az Astoriasra küldtük, hogy találkozzon önnel, és beszámoljon néhány dologról. Találkozott már vele?
|
|