|
Post by Revan on Mar 13, 2015 16:55:18 GMT 1
Usanagi kinevette, amiért megkímélné az életét. Tipikus, beképzelt sötét jedi. Azt hiszi, nincs aki legyőzné. Pedig más körülmények között, Saalia bizony elkenné a száját annyira, hogy elgondolkodjon az életén. Már éppen válaszolt volna, mikor a hajó két hátsó hajtóműve beindult. Végre, idő van. Eltűnhetnek ebből a pokolból. -Vedd úgy, hogy haladékot kaptál a seggberúgásom elől! Viszlát, cicus! Nem izgatta a kommandósok fegyvere. A kardja a kezében volt, szinte lehetetlen eltalálni ilyenkor. De segítséget is kapott egy lézerágyú személyében a hajó aljáról. Ez már komoly ellen tűzerő. Két sorozat és elég nagy zűrzavar keletkezett a távozáshoz, így Saalia a hajó felé indult. Usanagi nem akarta elengedni, de Versta kis robbanószere megállította. Saalia még dobott egy csókot ellenfelének, csak hogy tovább bosszantsa. -Nem kapkodtátok el. Megittatok közben egy sört? -A francokat! Makacs egy hajó ez! Tovább nem vitáztak, mert a vigo segítséget kért a lézerekhez, így Saalia vetette be magát kicsit megint. Ideje kiengedni egy kis feszültséget. Amint beült a vezérlő elé, máris tüzet nyitott az ellenségre. -Na, jól mulattál odalent?-kérdezte Kytra, miközben bekötötte Verstat, aztán ő is leült kicsit.-Nem kell segítség a pilótafülkében?
|
|
|
Post by Enz on Mar 13, 2015 17:22:46 GMT 1
- A dumapartit halasszuk el - szólt közbe rosszkedvűen a vigo, miközben oldalra döntötte a kormányt, és az egész hajó követte, így az ellenséges gépek lövései felette húztak el. A légtér tele volt kisebb-nagyobb szállítókkal, amik megállás nélkül hozták az újabb és újabb megszálló csapatokat, a város több pontjáról pedig sűrű füstfelhő szállt felfelé. Esélyük sem volt az ellenállásra kezdettől fogva. A gép folytatta nehezen követhető mozgását, miközben a három Zero vadászgép egy fordulót követően ismét a sarkukban loholt. Épphogy el tudtak húzni két, náluk kétszer nagyobb járműszállító között, míg a gépeknek ki kellett térniük, így értékes időt nyertek. Fess emelkedőbe tette a gépet, miközben Saalia mindkét forgatható toronyba épített lézerágyújukat az üldözők felé fordította. A három Zeroból azonban csak egy látszott egyelőre, a másik kettőt pedig a nagy forgalom következtében a műszerek sem látták. A vigo sietve irányított még több energiát a hajtóművekbe. - Na ez már fogatverseny! - élvezte Versta a sebességet, fittyet hányva arra, hogy már kvázi ellenséges légtérben repülnek. - Két perc múlva kilépünk a légkörből - közölte a vigo. - Aztán át kell törnünk a blokádon. Valamelyikőtök azonnal számoljon ugrási vektort Yinchorr felé! Minden másodperc számít!
|
|
|
Post by Revan on Mar 13, 2015 18:16:07 GMT 1
Kytra vigyázott kicsit Verstrara. Ha már így rájuk ragadt a kislány, akkor nem hagyja, hogy baja essen. Amúgy sem szereti nézni, ha bárkinek baja esik, aki nem érdemli meg. Saalia eközben lőtt mindenre, ami ellenségesnek tűnt. Annyi kárt okozott az inváziós flottának, amennyit csak bírt. Amikor a vadászgépeket nem látta, akkor az egyik utasszállítót szedte meg. Közben a vigo segítséget kért az ugrási vektorokhoz. -Bocs, nem érek rá! -Intézem, nyugi! Már ugrott is fel a helyéről és vágtatott a pilótafülkébe, hogy besegítsen. Szerencsére amennyire macerás volt beindítani a hajót, annyival kárpótolta őket a rendszer sebessége. -Remélem tényleg olyan gyors ez a hajó,mint amilyennek kinéz. Még szeretnék élni egy darabig.
|
|
|
Post by Enz on Mar 13, 2015 20:42:42 GMT 1
- Az egyik leggyorsabb modell - vágta rá Fess türelmetlenül, aki egyébként valószínűleg igencsak büszke lett volna a kisebb vagyont érő játékszerére, de most fontosabb dolga is volt ennél. A Strunz Heavy Industries Dieter DX-2-ese a legújabb modellek közé tartozott, amelyeket csakis mindenből a legjobbal szereltek fel, és a cég mottójának megfelelően - "a felfegyverzett Galaxis békés Galaxis" - igencsak nagy tűzerővel is elláttak. Amerre elhaladtak, Saalia pontos tüzéri működésének köszönhetően több szállítóhajót is sikerült megsorozni, amelyekből pár megsérült, míg az egyik kigyulladt és zuhanni kezdett. Aprócska siker volt ez csupán, de a hajón érezhetően növelte a morált az az érzés, hogy nem teljesen fegyvertelenek. Mikor már majdnem kitörtek a légkörből, és maguk mögött hagyták a transzportokat, a Zerok akcióba lendültek: egyszerre három irányból manővereztek, hogy leszedjék őket. A hajójuk fegyverzete azonnal reagált: a végig nyomukban lévő hajó elülső védőpajzsa felfogta az első sorozatot, de a pilóta azonnal kitört az üldözésből, jelezve, hogy egyelőre több védelme nem lenne. Aztán a jobb felől érkező vadász felé fordult, amit szintén telibe kapott az első sorozat, ez a gép leadott pár lövést, majd sietve tért ki az elfogómanőverből. Az utolsó gép azonban folyamatosan tüzelve repült feléjük, és csak az utolsó pillanatban kapta el a pilótája a kormányt, elkerülve az ütközést. - És még Saalia vezet őrült módon? - viháncolt vidáman Versta, mint, um, egy tizenötéves egy űrcsata közepén. Az utána forduló lézerágyú vörös lézerlövedékei telibe kapták a gépet, ami súlyosan megsérült, de nem zuhant le. A három pilóta láthatóan elvesztette érdeklődését a menekülők üldözésében, így inkább visszatértek a jóval nyugisabb földi fedezéshez. Hajójuk pár rövidke pillanatig nyugodtan és háborítatlanul szállhatott az űrben - Ezen túl is lennénk - morgott a vigo valami dicséretfélét. - Már csak azok vannak hátra. Tucatnyi, Birodalmi Csillagrombolóval vetekedő méretű és egészen hasonló sziluettű hajó látszódott előttük, ezek voltak a Nagai Császári Flotta igavonói, a Katsura-osztályú cirkálók Ezek mellett korvettekből és fregattokból sem volt hiány. Ahogy feltűntek, máris ellepték a radart az indított vadászgépeket jelző apró piros háromszögek sziluettjei. A műszerek alapján át kellett vágniuk közöttük, valamint az éppen feléjük forduló cirkáló és még néhány hajó mellett, hogy kiérjenek a bolygó gravitációs teréből és hiperűrbe léphessenek. *** - Kakka, beérkező hajó közvetlenül mögöttünk. Civil járműnek tűnik - közölte Yoshiwara ellentengernaggyal elsőtisztje. A parancsnok, akárcsak hajója, a nevezett pont felé fordult, és egyetlen ép szemével vizsgálta az űrt. - Bejövő hívás Usanagi őrnagytól! Azt kéri, hogy a bolygóból kilépő hajót fogjuk el épségben - szólalt meg szinte tökéletesen utána a kommunikációs tiszt. Yoshiwara elmélázva fogta hüvelykujja és mutatóujja közé állát. - Kakka, hamarosan elfogótávolságba érnek! - siettette elsőtisztje a döntéshozatalban. - Szedjék le őket - közölte hűvösen. - Az őrnagy figyelmét néha túlságosan elvonják saját szenvedélyei a munkájától. - Hai!
|
|
|
Post by Revan on Mar 13, 2015 21:04:27 GMT 1
A hajó meglepően jól fel volt szerelve. Kytraban még az is felmerült, hogy egy ilyen legyen Vadmacska 13. Bár biztos nem olcsó mulatság egy ilyen kicsike. A csúcsmodell az csúcsmodell. Saalia szorgalmasan osztotta az áldást a lézerágyúval. Le is szedett nem kevés ellenséges hajót, még több hajóban tett kárt. Ez persze a bolygót nem menti meg a leigázástól, de legalább borsot törnek az ellenség orra alá. -Hozzá képest ezt öreglányos stílusnak lehet nevezni. -Na...Hé, mész innen!-újabb lövés, újabb találat. Végül úgy tűnt, hogy a vadászokat már nem érdekli az üldözés. De korai még fellélegezni, mivel egy egész flotta vette blokád alá a bolygót. Kemény menet lesz. Talán még keményebb, mint az eddigiek. -Remélem nem fáradt el a kezed, lesz még mire lőni! -Jöjjenek csak! Halálosztó hangulatban vagyok! Nyugodtan írj le pár kört, had lőjek ki minél többet! -Csak fedezz, amennyire tudsz, a többi a mi dolgunk! -Azt csináltam eddig is, szivi!
|
|
|
Post by Enz on Mar 13, 2015 21:26:12 GMT 1
A hajó rövid ideig még az effektív lőtávolságon kívül haladt, de elég egyértelmű volt, hogy áttörni csak egy irányba lehet, arrafelé pedig halálos turbólézerek és a hajó méretét meghaladó toronyba épített nehézágyúk várták őket. - Bocs, de jobban szeretem az életem, semmint valaki más egója miatt meghaljak - közölte a vigo velük nyersen, mi a véleménye Saalia körkörös repülési javaslatáról. - Van, aki csak a saját egója miatt szeretne meghalni - csipkelődött vele szokatlanul érett módon Versta, egy újabb, eddig nem látott oldalát villantva meg. A vigo csak a szeme sarkából pillantott hátra. - És van, aki kurvára szereti az életet ahhoz, hogy bármi miatt meghaljon - felelte. Valóban, mindannyiuk emlékezetében ott volt még, hogyan lépett meg a pénzzel nem is olyan régen, mindenki mást magára hagyva. - Mindenki magáért felel, erről szól ez a kibaszott világ. Mielőtt azonban folytathatták volna az eszmecserét, elhúzott mellettük az első zöldes lézersugár a nagai cirkáló turbólézereiből, és hamarosan újabbak követték. A hajó azonban elég gyors volt ahhoz, hogy elkerülje őket, majd a lövések elhaltak, ahogy szemből feltűnt az a legalább harminc vadászgép, amit ellenük indítottak. A hajó közöttük vágott keresztül, miközben ők két oldalra kerülték ki őket. - Készen van az a vektor Yinchorra? A jelemre ugrunk! - játszotta tovább a főnököt Fess.
|
|
|
Post by Revan on Mar 13, 2015 21:38:53 GMT 1
Természetesen Saalia sem gondolta komolyan a dolgot. Annyira eszement ő sem volt, hogy egyetlen hajóval menjen neki egy ekkora flottának. Ez lehetetlen vállalkozás még egy magafajtának is. Ő is csak élve ki akart most jutni innen. -Eszemben sincs itt meghalni, apafej. Látom, nem vágod a humort. A vigo kifejtette, hogy mindenki csak saját magáért felelős. Van benne valami, meg nem is. Ők egy csapat, tehát segítik egymást. Összetartanak, mint egy kis közösség, egy család. -Most mégis milyen jól jött, hogy itt vagyunk, nem? Saalia elkezdte sorozni a vadászgépeket, amint lőtávolságon belül értek. Persze azok próbáltak kitérni már a hajó elöl is. -Koncentrálj csak a vezetésre! Segítek! Bár így kevésbé volt hatékony a célzásban, de most fontosabb volt, hogy a hajó épségben megússza az utat. A vigo érezhetett némi ráadást az önbizalmára és valahogy ösztönszerűen tippelte meg az ellenséges lövegek támadási irányát. Így könnyebb volt egy picivel manővereznie.
|
|
|
Post by Enz on Mar 13, 2015 22:02:49 GMT 1
- A harcban és az üzletben nincs humor - közölte vele szárazon a tényeket Fess, aki valójában nem tűnt olyan figurának, hogy valaha is nevetne. Na jó, talán mikor a twi'lek táncosnők fenekét paskolgatta a bárjában. Most azonban valahogy magabiztosabbnak érezte magát, és könnyedén kikerülte a legkülönbözőbb irányból rájuk törő vadászgépek tüzét, és bár elhárításuk már jóval kevésbé volt hatékony, mint előtte, ez egyelőre nem tűnt fel senkinek. A hajó egyenesen a cirkáló felé vette az irányt, ami veszélytelenebb volt, mint elsőre tűnt, hiszen saját vadászgépeikkel ilyen közel nem tüzelhettek rájuk nehéz ágyúikkal. Kikerülték majdnem az összes lövést, ami pedig betalált, azt sikerült a pajzsoknak felfognia. Pár percbe telt csak, mire a hajó törzsének közvetlen közelében repültek el, szinte hozzátapadva, ez pedig a vadászgépek tűzerejét minimalizálta, mivel attól tartottak, sajátjaikat találják el. Elhúztak a messziről igencsak nagy fenyegetést jelentő nehézturbólézer tornyok mellett is, és a kilátás egészen szépen volt. A vigo ezután felemelte a gépét, és a parancsnoki torony mellett elhúzva hagyta el a cirkálót. Elégedetten vágódott hátra a pilótaülésben, mint egy jóllakott napközis. - Ugrás! - rendelkezett. A következő pillanatban a csillagok csíkokká változtak, ahogy eltűntek a hipertérben. - Most már tutira meg fogok tanulni űrhajót vezetni! - mondta lenyűgözve Versta. *** - Kakka, a menekülők hiperűrbe léptek! - közölte vele nagyot nyelve elsőtisztje. Az ellentengernagy két kezét a háta mögött kulcsolta össze, és így, gondolkodva figyelte az űrt. - Vérprofik. De nincs szerencséjük - mondta végül. - Yinchorron már rajtaütött egy másik különítmény. Igaz ezek a névlegesen még létező, ám a gyakorlatban nagai szatellitállamként működő Galaktikus Konföderáció hajói voltak, nem a Nagai Császári Flotta kötelékébe tartozók. Ez az együttműködési döntés azért született meg, hogy addig elvégezhessék a megszállási műveleteket, amíg a részleges mobilizáció be nem fejeződik, és befut mind a három flotta, összesen ezer hajóval. A Yinchorrt kis prioritású célpontként jelölték meg, tényleges ellenállás nélkül, így ott gond nélkül alkalmazhatták a Konföderáció erőit is. - Kakka, Usanagi őrnagy érdeklődik a célpontok felől - lépett hozzá a kommunikációs tiszt. - Az elfogás sikertelen volt. Ismeretlen irányban távoztak. - Hai!
|
|
|
Post by Revan on Mar 13, 2015 22:25:00 GMT 1
Nem szállt vitába senki sem a vigoval. Már mindenkit csak az érdekelt a hajón, hogy meglépjenek innen. Alaposan sikerült kijátszaniuk az ellenséges erőket. Hogy ez a besegítésnek köszönhető-e vagy Fess tényleg jó pilóta, az kérdéses. A fő, hogy sikerült a hipertérbe ugraniuk még időben. Saalia fáradtan dőlt hátra a székében és fújt egy nagyot, majd elindult a többiekhez. Út közben találkozott Kytraval, akit le is döntött egy pillanatra a lábáról, hogy megcsókolhassa. Aztán kiegyenesedett vele. -Szép volt, édes! -Te is jó voltál! Na persze nem fognak itt helyben egymásnak esni. De ennyi izgalom után kijárt ennyi nekik. El is veszíthették volna egymást. -Szóval, van egy perced ránk?-fordultak mindketten a vigo felé. -Nem akarunk ennél jobban rád akaszkodni, egy kis infó kell és kész. Leszállunk és elválnak útjaink. Rendben? -Az Igazi Köztársaság érdekelne minket. Ki a feje, vagy hogy lehet velük felvenni a kapcsolatot. A megbízónk szerint hozzád vezettek a szálak. Egész jól jött ki a dolog, most faképnél sem hagyhatja őket.
|
|
|
Post by Enz on Mar 14, 2015 19:12:13 GMT 1
Versta kissé meglepődve figyelte, ahogy Saalia szó szerint ledönti a lábáról Kytrát, majd szenvedélyesen megcsókolja. Eddig hasonlókat legfeljebb holofilmekben látott, így igencsak elvörösödött a jelenettől, majd zavartan elkapta a szemét, és inkább az űrt kezdte bámulni. Volt valami erősen romantikus az egész helyzetben, de pilótájuk ezt korántsem érezte át, ehelyett elindult az utastér felé, hogy megnézze, mennyi értéket is sikerült magával hoznia a nagy sietségben. A két lány azonban útját állta kérdéseivel. - Hosszú az út Yinchorrig, időm mint a tenger - vonta meg a vállát, és ledobta magát a navigátori székbe. A nevet meghallva rövid hümmögésbe kezdett. - Á, igen, az Igazi Köztársaság. Egy bagázsnyi fanatikus. Nem sokat tudok róluk, mindig egy bizonyos ügynökük keresett meg a legkülönfélébb kérésekkel. Például hamis útlevelek, információszállítás, zsoldosok, specialisták... de nem panaszkodom, mindig kemény valutában fizettek és időben. Szokatlan ebben a bizniszben, már-már hiányzott egy jó bordatörés kiosztása vagy hasonló, hehehe... Ezt a gépet is tőlük kaptam egyébként.
|
|
|
Post by Revan on Mar 14, 2015 19:38:40 GMT 1
A vigo most valahogy készségesebb volt. Na persze, jelenleg biztonságban voltak és talán egy kicsit hálás is volt a segítségért. Legalábbis úgy tűnt, hogy ad nekik némi információt arról, amiről akarnak. Nagyon elégedettek lehettek a fickóval, ha egy ilyen drága hajót adtak neki. -Akkor jól ki vannak tömve pénzzel. Ez nem egy rozoga bárka. -Tudod, merre találjuk azt a bizonyos ügynököt? Még jó ideig nem érnek célba, így van idő faggatózni. Persze jobb lenne minél előbb megtudni, amit kell, hogy azonnal indulhassanak vissza Coruscantra, amint szereztek hajót. Apropó hajó, vajon honnan szereznek?
|
|
|
Post by Enz on Mar 14, 2015 20:26:06 GMT 1
- De még mennyire, hogy tele vannak! - vigyorodott el a vigo, akire láthatóan leginkább a pénzzel lehetett a legjobb benyomást tenni. - Hihetetlen pénzek mozogtak keresztül a számukra biztosított hamis számlákon. Fordított pénzmosás, azt mondták. - Szóval összekoszolták? - vonta fel a szemöldökét értetlenül Versta. Elvégre a pénzmosás legjobb tudása szerint azt szolgálta, hogy az illegális pénzből legálisan elkölthető legyen. Ezt még a legbugyutább holofilmek sem tévesztették el. - Legalább annyira vág az agyad, mint amennyire láb alatt vagy - bólintott a vigo, aki láthatóan nemcsak szerette, de szívesen beszélt is a pénzről. - Hé! - vágta be a duzzogást Versta a kijelentésre, de a vigo nem törődött vele. - Legális bevételt tettek illegálissá. Millió kredites értékben. De persze tudtam, hogy a szerény 10%-omban benne van a diszkréció is, így nem tettem fel hülye kérdéseket. A kontaktot sem tudtam én elérni, mindig ő keresett meg engem. Talán ha kijutunk élve, valamit tudok tenni az ügy érdekében. - Vagy csak nem mondod el, hogy segítsünk! - szólt közbe még mindig dühösen Versta. A vigo rápillantott, majd csak elmosolyodott. - Talán ez is lehet. De akkor jobb, ha nem jártatod annyit a szád - mondta, azzal felállt, és elhagyta a pilótafülkét, háttal integetett még búcsúzóul. - Zárt ajtók mögött leszek, ne keressetek!
|
|
|
Post by Revan on Mar 14, 2015 20:38:14 GMT 1
-Emellett pedig segítik a Köztársaságot. Legalábbis úgy néz ki, hogy velük vannak. -Szerintem csak úgy tűnik. Talán ezért hívják magukat Igazi Köztársaságnak. Át akarják venni a mostani helyét? -Arra gondolsz, hogy a sith ellenes akcióikkal akarják megnyerni maguknak a támogatást? -Talán... A vigo közben kicsit csevegett Verstaval. Legalábbis míg ők társalogtak, addig a lány szóval tartotta a férfit, aki úgy tűnt, imád a pénzről csevegni. Kár, hogy nekik nem igazán van most. -Persze, menj csak. Számold a pénzed. Miután a vigo elvonult, a lányok leültek. Járt az agyuk rendesen. Nem tűnt annyira nehéz feladatnak, mégis kicsit komplikálttá váltak a dolgok odalent Ord Mantellen. -Akkor most kénytelenek leszünk ő rá vigyázni, míg meg nem kapjuk tőle az infót. -De minél előbb. Nem bírom az olyan alakokat, akik csak a pénzről tudnak beszélni. Utána mindenki megy, amerre akar.
|
|
|
Post by Enz on Mar 14, 2015 21:06:25 GMT 1
Versta dühös tekintettel követte végig a vigot, míg végül eltűnt az egyik oldalajtón keresztül. Hát, nem lesz vele egyszerű együtt dolgozni, azt biztosra vette. Visszafordult a lányok felé, és hangot is adott véleményének. - Én ki nem állhatom! - mondta, összefonva a kezét a mellkasa előtt, és láthatóvá vált a megpörkölődött ruha a felkarján. Elkapva egyikük tekintetét, sietve megmagyarázta a dolgot. - Még szerencse, hogy időben kirúgtam a sugárvetőt a kezéből!Mindenesetre most igencsak egymásra voltak utalva, mire meglépnek az újonnan háborús övezetté vált térségből. - Mindenki amerre akar... - ízlelgette a szavakat Versta, talán egy kis szomorúsággal a hangjában. Nem igazán akart elválni kettejüktől, és visszamenni valami Erő háta mögötti patkánylyukba tengődni. De hogy mondhatná meg nekik? Nem csak teher lenne rajtuk? - Talán lepihenhetnénk. Még jó pár óra az út, és nem tudom milyen fogadtatás vár ránk.*** - ellentengernagy! - tisztelgett Yoshiwarának a szárazföldi hadműveletek parancsnoka, egy harmincas évei végén járó dandártábornok. - Pihenj - intett felé két ujjával a flottatiszt, aki helyet foglalt az Ord Mantell-i - elviekben független, de eddig a lobbicsoportok által delegált - kormánytagok részére fenntartott egyik bársonyszékben, és egy vékony cigarettát húzott elő ezüst tartójából. - Jelentenivaló? - kérdezte, miközben az öngyújtóját próbálta működésre bírni. - Az ellenállást megtörtük, veszteségünk minimális. A kormány nagy része eltűnt, de elfogtuk a főminiszter-helyettest - jelentette professzionális hangon. Yoshiwara szótlanul, két ujjával intett, mire kitárult az ajtó, és két katona egy kövérkés, igencsak gyöngyöző homlokú fickót terelt be, aki idegesen pillantott körbe, majd behízelgően hajtotta meg a fejét az ellentengernagy irányába. - Áh, uram, de jó, hogy végre egy kultúremberrel beszélgethetek! - Bocsánatot kérek az embereim modoráért. Mi inkább harcolni tanítjuk őket, semmint finomkodni. Lehet maguknak is ezt kellett volna - közölte vele hűvös hangon, mire a fickó egyik arcizma megrándult. - Eheh... Most, hogy maguk itt vannak, egy új Ord Mantellt építhetünk! Szükségünk van egymásra: én ismerem a bolygót a legutolsó sikátorig, maguk pedig rendelkeznek az eszközökkel... - próbált magabiztosan valamiféle alkut ajánlani. - Maga volt ennek a bolygónak az egyik vezetője az elmúlt... - itt az előtte fekvő adattáblára pillantott. - Hét évben? - Ehm, hát... - Maga volt, vagy sem? - szegezte rá hűvös tekintetét, mire a tokás fickó csak bólintott. - Hogy is mondják maguk? Fejétől bűzlik a hal? Semmi szükségem olyanokra, akik alatt ilyen kupleráj lett egy bolygóból! - közölte vele, majd a dandártábornok felé fordult. - Lőjék agyon, és vetítsék le a képeket mindenhol. - Hai, kakka - tisztelgett a katona, majd intett a két őrnek, akik hóna alatt megragadták a kapálózó minisztert, és kihurcolták. - Szükségünk lesz valakire a helyiek közül. - Azt mondják Tans Floto, a helyi rendőri erők feje már korábban megpróbált fellépni a bűnöző csőcselék ellen - jelentett ismét gépiesen a tiszt. Yoshiwara csak egy bólintással jelezte beleegyezését, majd felkelt és az ablakhoz sétált. Pusztítás és rombolás, annyira különböznek egymástól, mégis nem létezhetnek a másik nélkül... jin és jang, világos és sötét oldal... - Uram, Usanagi őrnagy kér bebocsátást. Egy foglyot is hozott - lépett a dupla szárnyú ajtóhoz egy fiatal hadnagy. Yoshiwara biccentett.
|
|
|
Post by Revan on Mar 14, 2015 21:23:35 GMT 1
Végre maguk voltak és beszélgethettek. A vigo elvonult a pénzét számolgatni. Nyilván nem fog hallgatózni. Tojik ő rájuk. Csak addig marad velük, míg haszna van belőlük. Bár, ha látta Saaliat harcolni, talán megfontolja a dolgot. Egy jedi vagy sith szövetséges sosem haszontalan. Bár utóbbi általában áruló fajta. -Nem az elragadó személyiségéért vagyunk vele. Amint megkaptuk tőle, amit akartunk, mehet az útjára. Saalia megpaskolta Versta fejét, amikor a 'mindenki amerre akar' részt boncolgatta. Esze ágában sem volt elküldeni a lányt. A kezdeti dolgok ellenére megkedvelte a lányt. -Pihenj csak. Na meg te is, fújd ki magad. Ugráltál lent eleget. -Bár ne kellett volna...-mondta Saalia, majd ő is elvonult az egyik kabinba, hogy lazítson kicsit. -Hát igen...Na, ha gondolod maradj itt, vagy huppanjunk le a pilótafülkében. Rád bízom. Én ott leszek.
|
|
|
Post by Enz on Mar 14, 2015 22:06:17 GMT 1
Versta nem teljesen értette a fejpaskolást Saalia részéről, de igencsak megilletődött tőle, és zavartan bámult maga elé. Óhatatlanul eszébe jutott az is, hogyan csókolóztak nem is olyan régen Kytrával. Ez a zavartság egészen addig tartott, míg végül jedi útitársuk el nem ment a kabinjába, hogy lepihenjen. Nem igazán tudta mihez kezdjen magával: a holosakk most nem tűnt olyan szórakoztató lehetőségnek, jobb pedig nem jutott eszébe. Kivéve talán egy beszélgetést, amire még mindenképp sort akart keríteni mielőtt az újabb veszély torkába kerülnek. Ki tudja, talán nem is lesz több lehetősége elmondani. Ezért hát felkelt, és kinyújtózkodott. - Szerintem én ledőlök picit - mondta, majd kisétált a pilótafülkéből. Ahogy bezárult mögötte az ajtó, tovább indult, egészen amíg el nem érte annak a fülkének az ajtaját, ahová Saalia húzódott be. Kicsit tétovázott, majd erőt véve magán lassan kinyújtotta a kezét és kopogott az ajtón. *** - Ellentengernagy! - robogott be minden formalitást nélkülözve a tágas irodába Usanagi, aki láthatóan igencsak dühös volt a hajó miatt. - Őrnagy - dobta le a cigarettáját az értékes márványpadlóra Yoshiwara, majd eltaposta. - Izgatottnak tűnik. - A hajó...! - Azt mondta van egy foglya - folytatta kérlelhetetlenül a maga tempójában a dolgokat Yoshiwara. Usanagi összeszűkült szemmel kiáltott ki, mire két teljesen páncélozott ruhás kommandósa egy több sebből vérző fekete bőrű férfit szó szerint bevonszolt a helyiségbe. - A helyi független biztonságiak feje volt. Paldamar Veir a neve. Vele találkoztak az ellenállók, mielőtt elmenekültek - közölte, és az ellentengernagynak nem volt kétsége afelől, hogy félelmetes földöntúli technikáival már el is végezte a szükséges kihallgatást. Hümmögve lépett oda hozzá, majd gondosan levette egyik kezéről hófehér bársonykesztyűjét, azt az asztalra téve. Így meztelenné tett kezét előredőlve az álla alá csúsztatta, majd felemelte a fejét, és a szemébe nézett. Egy összetört ember nézett vissza rá, annak ellenére, hogy olyan fajtának tűnt, aki elég szívós ahhoz, hogy ne adja könnyen magát. Visszahúzta a kezét, mire a fej visszaesett a helyére. Yoshiwara lassan felemelkedett, és egész testével Usanagi felé fordult. - Mi olyan különleges ezekben a figurákban, ami annyira foglalkoztatja, őrnagy? - kérdezte végül. - Csak az egyikük. Jedi - felelte a nő türelmetlenül. - Az komplikációkat jelenthet - bólintott. - Ha jelent a Tanácsnak, idő előtt kiderülhet a felvonulás, akkor pedig felkészületlenül rajtunk üthetnek. - Ez egy független jedi, ez a veszély nem fenyeget - közölte a nő, mire Yoshiwara érdektelenül fordult el. - Akkor hagyja annyiban a dolgot. Több száz rendszer tucatnyi lakott bolygóját kell pacifikálnunk. - Nekem csak Őfelsége parancsol! Vagy már elfelejtette? Oda megyek, ahová kedvem tartja! - hisztériázott dühösen a nő. Yoshiwara hűvös tekintetével válaszolt. - Menjen, de tőlem nem kap hajókat hozzá - mondta végül. Usanagi két lépéssel ott termett előtte, és egyik kezével megragadta egyenruhája gallérját, majd felemelte a földről. Mind a kommandósok, mind az ő emberei a fegyverükért nyúltak. - Na idefigyelj te kis pondró... - fortyogott a nő, de Yoshiwarának a szeme sem rezzent. - Őfelsége talán alád rendelt, de egy küzdelem után kinek a pártját fogná? Gondolj csak a szánalmas kis családodra, jó lenne nekik a száműzetés? Hogy is hívták a kis unokahúgod? - Ne keverjük a személyes érzelmeket és a munkát, ha kérhetem - felelte, de hangjába most először némi érzelem: egy kis aggódás vegyült. - Legyen, ahogy akarod, boszorkány. Egy nehézfregattot nélkülözni tudok. Kommunikátoráért nyúlt, és a szájához emelte. - Kapitány, készítse fel az Ashigará-t egy azonnali akcióra. A parancsnokságot Usanagi őrnagy veszi át, Őfelsége titkos küldetését végrehajtandó - mondta bele, és ebben a pillanatban Usanagi elengedte, majd kirobogott a szobából, ott hagyva Paldamart. - Lássák el a sebeit! Bár kétlem, hogy valaha újra rendbe jönne - tette hozzá. Vagy, hogy valaha újra emberi lesz az, ami belőle maradt. Talán tanácsosabb lett volna gyorsan véget vetni a szenvedéseinek. De esetleg még szolgálhat valami információval, ami fontos lehet.
|
|
|
Post by Revan on Mar 14, 2015 22:26:45 GMT 1
-Jól van, pihenj csak.-felelte Kytra egyetértően. Miután Versta elhagyta a fülkét és bezárult az ajtó, elővette a kommunikátort, amit a megbízótól kaptak. Ideje lenne némi informálásnak. De talán meg kellene beszélnie Saaliaval. De nem, egyetértene. Bekapcsolta és beleszólt. -Üdv hölgyem! Elnézést, ha alkalmatlan időben zavarom. Biztos nem gondolta meg az én kis twi'lek szolgálóm alkalmazását? Garantáltan jó munkaerő. Egy kis elterelés persze kell. Nehogy valami illetéktelennek a közelében kotyogjon ki olyat, amit nem kéne. Kell a visszajelzés, hogy szabadon beszélhet. Eközben Saalia a kabinjában volt. A kopogást hallva ki is szólt rögtön. -Gyere! Amint Versta belép, láthatja, hogy bizony nem aludni próbál. Legalábbis kevesen alszanak törökülésben. -Baj van?-érdeklődött, hátha szüksége van rá odakint. Vagy csak ő akar tőle valamit?
|
|
|
Post by Enz on Mar 14, 2015 22:49:53 GMT 1
A Kytra által nyitott kommvonalban erős interferencia volt, ami valami olyasmi feltevést igazolhatott, hogy ez a vonal legális hívások csatornáján fut keresztül, miközben az ő kommunikációs adatuk megbújik ezek fájljai között. Profi és szinte lekövethetetlen megoldás, még ha nem is túl stabil módja a kommunikációnak. Az átfutási idő is jelezte ezt, de hamarosan egy kissé zavaros, de ismerős és értető hang csendült vissza a vonal túloldaláról. - Jól vannak? Mire jutottak? Megvan a szükséges info? - kérdezte megbízójuk. Eközben Versta kicsit tétován lépett be Saalia szobájába, aki a padlón törökülésben csinált valamit. Biztos afféle jedi dolog lehetett, gondolta magában, és úgy döntött ez olyasmi, aminek felesleges nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Hiszen fajtársa egyértelműen figyelt rá, és ez volt a lényeg. - Nem mondanám, hogy baj lenne - kezdett bele kissé zavartan. - Szóval, izé, amikor először találkoztunk, nem igazán kedveltelek. Viszont odakint megmentetted az életem, veszélyeztetve a tied. Szóval, szeretném megköszönni, és a bocsánatod kérni.
|
|
|
Post by Revan on Mar 14, 2015 23:09:47 GMT 1
A kommunikációs csatorna elég zavaros volt. Tudta jól, mit jelent ez. Remekül lefedett volt, észrevétlen és lenyomozhatatlan. Pont, amilyennek egy ilyennek lennie kell. Rövid várakozás után végül elérte a megbízót. Kytra örült, hogy barátságos hangot hall a vonal másik végéről. -Épségben vagyunk, igen. Még dolgozunk az ügyön. A vigo hajóján vagyunk. Eddig annyit árult el, hogy a kontakt kereste meg őt. Valamint hogy bőségesen megfizették. Hatalmas pénzügyi háttérrel rendelkeznek. Azt ígérte, ha megérkezünk a célhoz, akkor talán tud segíteni... Kis szünetet tartott. Jöjjön a fekete leves. -Yinchorra megyünk...Ord Mantellt megtámadta egy inváziós flotta. Azóta valószínűleg már el is foglalták.-számolt be a fejleményekről, ez fontos információ. Eközben Saalia meghallgatta Versta kis mondandóját. Nem tudott nem mosolyogni a lány szavain. Kedves volt. -Nincs harag. Hidd el, ahogy viselkedem néha, mások ennél sokkal kevésbé kedvelnek. Amúgy szívesen. Mi csajok, tartsunk össze, nem? Ez amolyan utalás is volt egyben, hogy részéről velük maradhat, ha akar.
|
|
|
Post by Enz on Mar 15, 2015 12:34:32 GMT 1
A vonal túlsó végén ülő Abren közbeszólás nélkül végighallgatta Kytra mondandóját, bár lehetséges, hogy ez csak az átfutási időnek volt köszönhető. Azt sem lehetett biztosan tudni, hogy a nő most éppen szótlanul mereng-e a történteken vagy pedig csupán a lassú adatátvitel áldozata. Mikor aztán megszólalt a hangja, abból a zavaros vétel miatt nem lehetett érzelmeket kihallani. - Örülök, hogy jól vannak. Ord Mantellt lerohanták? A sithek? - kérdezte, de gyorsan folytatta is mással. - Mindenképp rossz előjel. Folytassák a keresést, a vigo már félsiker. Az eddig igencsak feszült Versta teljesen megkönnyebbült Saalia kedves válaszát hallva. Sosem volt erőssége a konfliktusok megoldása, így kész csoda, hogy nem csinált még nagyobb galibát. - Ezt örömmel hallom - mosolygott most már ő is, és úgy tűnik megértette a szavak jelentését a maradással kapcsolatban. Szeme ugyanis felcsillant. - Maradhatok? Veletek? Juhé! Azzal nem gondolkodva beleugrott a földön ülő lány ölébe, és vidáman átkarolta. Olyan jó volt hozzábújni valakihez egy kicsit. Átkarolta, és mintha csak testvérek lennének, úgy csöngött rajta.
|
|