|
Post by Revan on Mar 8, 2015 11:27:47 GMT 1
-Reméljük, hogy lesz rá még alkalma. Na de vissza az invázióhoz. Hát, Vadmacsért kár, de ez van. Talán eljött az ideje, hogy a tizenharmadik színre lépjen. Szerencse, hogy nagyon nem szoktak berendezkedni egy hajóban sem. A fontos ingóságaik mindig kéznél vannak. Illetve van pár helyük, ahol tárolnak ezt-azt. Hajón soha, ezt az első két Vadmacs után eldöntötték. -Lesz ez még jobb is. Szerintem ma komolyabban is felavathatod a szép új sugárvetődet. Kytra a csuklóján lévő kis minicomputeren pötyögött. Az biztos, ha itt kell hagyja a hajóját, akkor tesz róla, hogy ne kerüljön a férgek kezébe. De még vár vele. Hátha menthető lesz valahogy. Versta kap egy nyakláncot, ami jól jöhet a vigonál, mire Saalia el is veszi a kezéből, majd a nyakába akasztja. El ne vesszen. -Jól van, akkor ne várassuk meg a támadókat. Alig várják, hogy lepuffantsuk őket. -Ja, de csak módjával. Első, hogy eljussunk a vigohoz. Egyelőre nem rántottak fegyvert, majd ha leérnek, csak akkor. Előbb le kell jussanak és szerezni valami járművet. -Mennyire van messze a vigo? Szükségünk lesz járműre?
|
|
|
Post by Enz on Mar 8, 2015 11:42:22 GMT 1
- Hm - bólintott elszánta Versta, aki a sugárvetőjére rakta a kezét. Úgy tűnt, most fog átesni a tűzkeresztségen és először megöli egy másik szentiens lényt. De hát mindent el kell kezdeni valahol, nemde? - Erre - intette őket a lépcsők felé Paldamar. Elvégre csak egy őrült használ ilyenkor lifteket. Szerencsére azon a pár emeleten hamar túljutottak, és mindjárt az udvaron is teremtek. Itt már egy csapatnyi fegyveres várakozott kísérőjük utasítására. Paldamar intett kettejüknek, akik követték ki a nyílt utcára. A menekülők tömege itt-ott még látható volt, de a legtöbben már kezdtek eltűnni a házakban, hogy valahol kivárják, amíg elhalad felettük a történelem vihara. A független Ord Mantell ismét nincs többé, ki tudja meddig. Felettük ismét egy vadászgép húzott el, amely az egyik háztetőre telepített légvédelmi löveget pusztította el, majd egy félkörre távozott. Paldamar csak ekkor egyenesedett fel. - A vigo főhadiszállásához a sugárút végén, a Dareg mellékutcában van. Vigyázzanak, a sugárút a főtérre vezet, az pedig bizonyosan hemzsegni fog ellenségtől - magyarázta, majd végiggondolta a járműves kérdést. - Nem tartom jó ötletnek. A vadászgépek először a mozgó járműveket lövik ki. Katonai doktrína. Gyalog több esélyük van. Ahogy ide jutott, egy hangos zaj zavarta meg őket: egy valamiféle járművet szállító hajó ereszkedett alá nem is olyan messze tőlük, és kioldotta terhét, ami félelmetes robajjal ért földet. Magasra csapott fel a por, és pár pillanatig nem lehetett semmit látni. Aztán gépies hanggal felemelkedett felé egy póklábakon álló lépegető. Az egész szerkezet feléjük fordult, és iker nehézágyúja végén kékes fény kezdett el gyűlni. - Földre! - üvöltötte Paldamar, és a következő pillanatban kék kékes lézerlövedék száguldott el felettük, szó szerint lerobbantva egy ház felé mögöttük. Paldamar felrázta a kicsit kótyagos Verstát. - Futás!
|
|
|
Post by Revan on Mar 8, 2015 12:04:31 GMT 1
Persze eszükbe sem jutott lifttel menni. Egy komolyabb találat az épületnek és villámgyorsan leérnek a lifttel. Ami nem túl egészséges a testi épségnek. Követték Paldamart a lépcső felé. Lefele természetesen mindig könnyebb az út, így hamar túl voltak a lépcsőzésen. Leérve már a lányok is elővették fegyvereiket, hisz hamarosan az utcán lesznek, ahol már várható némi ellenséges fellépés. Az épületet elhagyva bizony háborús övezetbe kerültek. Az égen vadászgépek cirkáltak és lőttek mindenre, ami ellenséges volt. Kétségtelen, hogy felszállni sem tudnának a hajójukkal. -Na látod, ha ilyen fellépés lett volna Coruscanton, a hangárban, akkor onnan sem biztos, hogy kijutunk. Ismét egy vadászgép szállt el felettük és kilőtt egy háztetőn elhelyezett löveget, majd el is ment. -Jól van, akkor hát gyalog megyünk. Alig beszélték át a tervet, egy szállítóhajó ereszkedett le nem messze és ledobott valamit. Bizony egy nem túl barátságos küllemű dolgot láthattak. Nem is tétovázott sokat, hőseink felé fordult, hogy ágyújával elporlassza őket, de időben a földre vetődtek mindannyian. -Franc, majdnem telibe kapott. -De csak majdnem. Pucoljunk! Azzal el is indultak a megadott irányba. Remélhetőleg sikerül elég gyorsan eljutni a vigohoz.
|
|
|
Post by Enz on Mar 8, 2015 12:22:14 GMT 1
- Még szerencse, hogy nem volt - borzongott bele Versta a gondolatba. Nem tudta milyen érzés lett egy égő hajóval több száz kilométer per órával belecsapódni a földbe, de nem is mostanában akarta kipróbálni. Ahogy a lövés hangja elült, a gépezet felemelte az egyik lábát, és előrébb tette le, átütve az út burkolatát. Aztán felemelte a másikat is, majd a hátsó lábait is. Jóval gyorsabban mozgott, mint az alakja sugallta volna. A hajóról közben köteleken gyalogosok is érkeztek, akik két oldalról sorakoztak fel a lépegető mellett. Paldamar felemelte a fegyverét, és tüzet nyitott, az egyik egyenruhás pedig elvágódott a földön, ahogy eltalálta. A többiek azonban nem fedezéket kerestek, hanem azonnal visszatüzeltek. A harcba a férfi több embere is becsatlakozott, és a lányok ezt látták a legjobb időnek, hogy felpattanva eliszkoljanak innen. Versta előre sietett - menekülésben mindig is elsőosztályú volt - és a falhoz lapulva sietett el. Ugyan a lépegető tetején lévő gyalogság elleni lézerrel felszerelt torony még küldött feléjük egy sorozatot, az messze a fejük felett ért célt, és csak a lepergő törmeléktől kellett félniük. - Erre - sietett be az egyik mellékutcán, majd megállt magyarázkodni. - A sugárút túl veszélyes, hamar észrevesznek minket! Itt párhuzamosan eljuthatunk oda. Persze ha tudták volna merre kell indulniuk. Ord Mantellen láthatóan ismeretlen fogalom volt a várostervezés, ezért a mellékutcák szövevénye vette körbe a sugárutakat. De valamerre mégiscsak el kellett indulniuk, főleg, mivel egyre több és több transzport ereszkedett alá, tele korántsem barátságos fickókkal.
|
|
|
Post by Revan on Mar 8, 2015 12:41:38 GMT 1
A gép elvétette az első lövést. Szerencséjükre. De nem adta fel a próbálkozást. Elindult feléjük. Ahhoz képest, milyen termet és konstrukció volt. Feltűnően gyorsan mozgott. Nem kellene megvárni, míg odaér. Vagy lead még egy lövést feléjük. Barátjuk tüzet nyitott az érkező katonákra. Egyet el is talált rögtön. A többiek bátran visszatüzeltek ahelyett, hogy fedezékbe vonultak volna. -Sok szerencsét! -Igen, meg ne haljon itt. Ne felejtse el a kávét a húgával! Azzal eliszkoltak. Versta előre sietett, hogy felderítse a terepet. Még kaptak egy sorozatot a lépegetőtől, de igen csak elvétette a célzást. Némi törmelék a fejükre hullott, de szerencsére semmi túl veszélyes. Mivel a környéket nem ismerték, mindegy volt, hogy ki vezeti őket. A lényeg, hogy az irányt tartsák és célba érjenek. -Keresd a Dareg mellékutcát. Egyre több szállítóhajó érkezett. Hamarosan bekerítik őket, ha nem vigyáznak. Szerencsére azért volt érzékük ahhoz, hogy elkerüljék az ellenséget. Ha nagyon muszáj. Ha bárkit láttak, inkább a falhoz lapultak vagy elrejtőztek. De igyekeztek gyorsan haladni, amennyire lehet.
|
|
|
Post by Enz on Mar 8, 2015 23:16:41 GMT 1
- Dareg... Rajta vagyok! - jelentette ki Versta igencsak motiváltan. Pár lépéssel a csapat előtt igyekezett haladni, és szinte tényleg úgy tűnt társainak néha, mintha ott sem lenne. A fiatal twi'lek határozottan elemében volt most, minden kereszteződésnél vagy kapunál megállt, és óvatosan szétnézett, majd intett, hogy továbbhaladhatnak. Aztán az egyik belsőudvaros társasház előtt megtorpant, és kezével intett társainak, hogy álljanak meg. Óvatosan kukucskált ki: legalább egy tucat állig felfegyerzett katona ért éppen földet kötelekkel. Néhányan az erkély felé tartották fegyvereiket, mások pedig elindultak felfelé a lépcsőkön. A kis tömeg gyorsan feloszlott, mindössze két őr maradt a helyén, a bejáratot biztosítani. Az utcának háttal álltak ugyan, de hárman észrevétlenül nem haladhattak volna el mögöttük. Versta kapott egy követ a fal alól, majd elhajította az egyik belső sarok irányába a hátuk mögött. - Nani?! Dare ga arimasu?! - kiáltotta a katona, fegyverét abba az irányba kapva. Válasz hiányában társával együtt megindult a hang felé, elérhetővé téve a továbbjutást. Több hasonlóan szoros helyzet nem volt, de mindenki érezhette, hogy szorul a hurok a nyakukon. - Rögtönzött barikádokat látok az utca végén - kukucskált ki a sarkon Versta. - De biztosan az ott az úti célunk!
|
|
|
Post by Revan on Mar 8, 2015 23:49:23 GMT 1
A párosnak feltűnt, hogy Versta igen csak elemében van. Úgy tűnik, nem túlzott az ügyes lopakodással. Na persze őket sem kell félteni, ha ilyesmiről van szó. De hagyták érvényesülni kicsit a lányt. Amúgy sem árt látni, mire képes. Ha velük akar maradni, akkor ügyesnek kell lennie. Most éles helyzetben láthatják. -Azért csak óvatosan! Egy udvarnál végül megállni kényszerültek, mert a közelükben újabb csapat katona ért földet. Ők csendben figyelték a fejleményeket. Hamar elment a többség. Ketten maradtak csupán őrködni. De Versta elterelte őket, így tovább tudtak haladni. -Szép munka! -Bizony, de még nem vagyunk biztonságban, legyetek résen. Kinéztek ők is a sarkon, hogy megnézzék a barikádokat. Valóban úgy tűnt, hogy jó helyen vannak. -Akkor már csak át kell jussunk itt valahogy. Óvatosan indultak tovább, most már Saalia ment elől. Kereste a helyi erők képviselőit. Remélhetőleg az inváziós csapatok még nem értek ide és tudnak csatlakozni a vigohoz.
|
|
|
Post by Enz on Mar 9, 2015 9:46:27 GMT 1
- Hehe, nincs esélyük ellenem! - nyomta a kinyújtott hüvelykujját a mellkasához. Kétségkívül büszke volt magára, amiért megóvta a többieket a veszélytől. Persze igyekezett megfogadni Kytra szavait, és továbbra is óvatosan haladni. Ezért is szólt a barikád miatt: valaki már bizonyosan használatba is vette, ugyanis a feléjük eső oldalon több test is feküdt mozdulatlanul. Versta óvatosan lépett át felettük, mintha csak attól félt volna, hogy egyébként fel találnak ébredni. Persze biztosan nagyot ugrott volna, ha valamelyikükről kiderül, hogy csupán sebesültek. - Hé ti! Állj! - emelkedett fel egy humán férfi a barikád mögül, fegyvert fogva rájuk. Versta látta, hogy rajta kívül még jó páran tartanak rájuk fegyvereket, és a házak ablakaiból is fegyvercsövek meredtek rájuk. - Ti nem tartoztok közéjük! - Végre valaki észrevette - gúnyolódott Versta, de a fickót láthatóan jobban nyomasztotta a háborús helyzet, semmint egy lány sértéseivel foglalkozzon. - Befelé! Most! - utasította őket, és egy ilyen invitálásnak eleget kellett tenni. Odabent láthatták, hogy egy csapat fegyveres áll harcra készen, ők már összetéveszthetetlenül a Fekete Nap helyi végrehajtói voltak. A három irányból körülzárt terület végén egy szórakozóhely volt, amit szintén most erősítettek meg. Ez lesz a vigo főhadiszállása. A fegyver fickó is előkerült, közelebbről még rondább és félelmetesebb pofázmánnyal. - Most pedig szépen elmondjátok, hárman mit csináltok az utcán ilyenkor. *** Alig pár száz méterre tőlük, a főtéren még mindig heves harcok dúltak: a biztonságiak felfegyverzett siklókkal és néhány életét nehezen adó helybélivel kiegészülve tartották állásaikat a tér egyik végén, míg a támadók három irányból zúdultak rájuk. Paldamar a sok futástól kifulladva érkezett meg ide, mögötte az erősítéssel. - Főnök, a nehézlépegetőiket nem tudjuk örökké feltartani! - lépett hozzá egy harctól poros ruhás fickó, egyik megbízható embere. - Ki kell tartanunk! - jelentette ki, és intett, mire a vele érkező katonák máris a rögtönzött fedezékekhez rohantak. A nagai támadók lassan ugyan, de fokozatosan haladtak előre, fittyet hányva a veszélyekre. Az embereinek többsége nem volt felkészülve egy reguláris hadsereg elleni harcra. Persze ezért olyan taktikákat is tudtak kieszelni, amik még egyetlen katonai kézikönyvben sem kaptak helyet. A nagai nehézlépegetők teste például rakétaelhárító rendszerrel volt felszerelve, de ha a lábaikra céloztak, az visszatartotta a járműveket attól, hogy lerohanják őket. - Egy hajó! - mutatott embere a csatatér közepére aláereszkedő járműre, aminek pilótáját láthatóan nem zavarta különösebben a háború helyzet. A gép jó harminc centiméterre a föld felé ereszkedett, és kinyílt hátsó rámpája, amin egy egyenruhás ugrott ki, majd több különleges kommandós követte. - Ideje abbahagyni a játszadozást - mondta leginkább magának, miközben elővette sugárvetőjét. Egyelőre elég lesz.
|
|
|
Post by Revan on Mar 9, 2015 10:00:42 GMT 1
A barikádokat elérve úgy tűnt, hogy a helyi erők itt eddig eredményesen védekeztek. De ez nem lesz mindig így, hisz ki tudja, mennyi inváziós egység érkezik még. Egyszer felőrlik az ellenállást. Akkor pedig vége a játéknak. Ez normális esetben nem az ő ügyük lenne, de az ellenség szemében minden ellenség egyforma. A barikád mögül egy férfi tartóztatja fel őket, aztán több másik is előkerül, fegyvert fogva rájuk. -Megálltunk!-felelte Saalia, de nem tette el a fegyvereit és nem is emelte fel a kezeit. Nem kell nagyon sok idő ahhoz, hogy felfedezzék a különbséget köztük és az inváziós erők közt, így beinvitálják őket. Odabent nyilvánvalóvá vált, hogy bizony jó helyen járnak. Ez a Fekete Nap hamarosan megszűnt főhadiszállása. A kinti fickó elő kerül és tudni akarja, mit is csinálnak ők odakint az utcán ilyen rossz időben. -A vigoval lenne beszédünk. De ha jól sejtem, most a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy mi mit akarunk tőle.-mutatott Kytra maga mögé, utalva arra, hogy az inváziós flotta nagyobb probléma most mindenkinek, mint bármi másról tárgyalni. -Amúgy mire fel ez a támadás?
|
|
|
Post by Enz on Mar 9, 2015 15:15:53 GMT 1
- A vigo odabent van - intett szabad kezével az épület felé. - Valószínűleg az emeleten, az irodájában csomagol. - Biztos örülni fog pár szabad kéznek - felelte erre Versta. A fegyveres megvonta a vállát: nyilván nem az ő dolga volt eldönteni, hogy minek örül és minek nem a főnöke. - Nem tudom, eddig még nem voltak szívesek elmagyarázni - felelte a támadás okát firtató kérdésre. - A vigo talán többet tud. Vagy nem. - Valóban ez a két opció lehetséges - bólogatott Versta. Elég egyértelmű volt, hogy ebből a fickóból nem szednek ki semmi használhatót, ezért beléptek a szórakozóhelyiségbe. Most vidám iszogatók és táncosok helyett bedobozolt értékekkel futkározó személyzet és néhány idegesen őket bámuló fegyveres fogadta a három lányt. - Még szerencse, hogy időben megittunk a sörünket - próbálta oldani a legfiatalabbik a hangulatot.
|
|
|
Post by Revan on Mar 9, 2015 16:02:04 GMT 1
Az őr nem igazán volt képben a dolgokat illetően. Talán a vigotól kapnak némi információt. Jó lenne azt is elintézni, amiért ide jöttek. Már így is egy hajóba fáj nekik ez a kirándulás. -Akkor...Mi megyünk és beszélünk vele. Ha nincs ellenvetése. -Ha nem ellenük vagyunk, akkor velük. Szóval nem hiszem. A választ meg sem várva beléptek az épületbe. Várható volt, hogy most nem épp iszogatnak odabent, hanem rohangálnak fel-alá mindennel, amit menteni kell. -Igen. Reméljük nem az utolsó volt... Nem szóltak az őrökhöz, hanem megkeresték a vigo irodáját, majd bekopogtak. Ha kell többször is.
|
|
|
Post by Enz on Mar 9, 2015 17:12:30 GMT 1
- Szerintem nem panaszkodnának, ha innen elvinnénk egy keveset - értette félre Saalia szavait Versta, aki meg is indult volna a pult felé, azonban rá kellett jönnie, hogy a többiek a vigot keresik. A kinti harci zaj kezdett alábbhagyni, de tartott tőle, hogy ez csak a vihar előtti csend. Vajon él még Paldamar? De most égetőbb kérdés volt, hogy eltűnjenek innen végre. Ahogy felértek a vigo irodája elé, rögtön rá kellett jönniük, hogy ez a dobozszerű kiszögellés volt, amit lentről, a kocsmatérről is láthattak a fejük felett. A kopogtatás azonban nem vezetett eredményre, még választ sem kaptak. Versta óvatosan belökte az ajtót, és így láthatóvá vált egy nekik háttal, félig guggoló férfi, amint egy titkos reteszből pakolja elő a kreditchipek halmát egy hatalmas táskába. - Bíz a pénzed a muunokra, azt mondták... - morgott hangosan, majd észrevette az érkezőket. - Nem megmondtam, hogy takarodjatok? Egy percig sem érdekel a szaros életet... Ahogy megfordult, kissé meglepve mérte végig a három lányt. - Ti nem a táncoslányok vagytok... Mit akartok? - kérdezte bizalmatlanul, és kezét félreérthetetlenül a sugárvetője csúsztatta, testével pedig igyekezett eltakarni a pénzhalmot.
|
|
|
Post by Revan on Mar 9, 2015 17:50:03 GMT 1
Versta úgy tűnt, félre értette a megjegyzést, de hamar leesett neki, hogy mi a helyzet. Odakint elcsendesedni látszanak a dolgok. De biztos, hogy csak összegyűjtik az erejüket. Utána folytatják tovább a támadást. Hamar megtalálták a vigo irodáját, de választ nem kaptak, ezért engedély nélkül mentek be. Vigo uraságnak hamar feltűnt, hogy nem az emberei zavarják. -Nem, de szépen táncolok. Kérdezze csak a huttokat... -Ne most...Ami azt illeti, eredetileg információt szerettünk volna. De ugye közbe jött ez a támadás... -Egyáltalán miért támadnak ezek? Látták, hogy a fickó a fegyveréért nyúl. Felkészült arra az esetre, ha meg akarnák ölni. -Nem vagyunk ellenségek. -Akár együtt is működhetnénk. Az információ mellett jól jönne egy fuvar is. A hajónk sajnos a kikötőben maradt.
|
|
|
Post by Enz on Mar 9, 2015 18:22:44 GMT 1
- Együttműködhetünk? - nyomatékosította a szót a vigo, aki összeszűkült szemekkel nézte őket. - Vegyük csak végig szép sorjában: információ kéne nektek valamiről, de még el is kéne, hogy vigyelek titeket. Tudjátok mi az az egyetlen aprócska kis részlet, amit ebben nem látok...? - Nem? - kockáztatta meg Versta a választ félénken, mivel ismét a lányok háta mögött várakozhatott, viszonylagos biztonságban érezve magát. A fickó persze nem hagyta kétségek között őket. - Hát mondjuk az a kibaszott rész, ahol én jól járok! Értitek, én nem a Galaktikus Üdvhadsereg utazóügynöke vagyok! - mondta az első segélyszervezetet, ami hirtelen az eszébe jutott. - Akár meg is kérdezhetitek új barátainktól a támadás okát! Vagy gyertek vissza, ha van egy értelmes ajánlatotok!
|
|
|
Post by Revan on Mar 9, 2015 18:58:49 GMT 1
Na igen, a vigo rátapintott a lényegre. Mi hasznosat is tudnának felajánlani. Láthatóan pénze van, nem is kevés. Mi más lehet, amivel meg tudnák győzni. -Nos, ez valóban jogos kérdés. Mit tehetnénk érted cserébe? -Zsoldosok volnánk, ha nem lenne egyértelmű. Tudod, pénzért végzünk el ezt-azt. De lemondunk a honoráriumunkról, cserébe az információért és a fuvarért. Na? Na jó, még mindig nem ajánlottak neki túl sokat. Mi lehetne ennél is ütősebb? Nem, egy bizonyos kártyát Saalia nem fed fel, ha nem muszáj. -Pénzt nemigen ajánlhatunk. Látom, abból nincs hiány. Van valami konkrét, amiért cserébe hajlandó lennél segíteni nekünk? Továbbra sem tesznek hirtelen mozdulatokat. Nem akarnak újabb ellenséget szerezni maguknak. Na jó, normális esetben nem érdekelné őket. De a helyzet most együttműködést kíván. Szükségük van a vigora, és talán neki is rájuk. Hiszen ők nem agyatlan bérencek.
|
|
|
Post by Enz on Mar 9, 2015 19:33:45 GMT 1
- Kezdhetnétek azzal, hogy békén hagytok - engedte el a vigo a fegyverét, és visszatért a kreditchipet pakolásához, mondhatni teljesen leírta őket. Hát nem éppen diplomatikus válasz volt ez Kytra számára. Saalia igyekezett valami konkréttal előállni, de Verstának komoly kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy valaki, akinek pénze és befolyása is jócskán volt, majd pont az ő szolgálataikat tekintené egyenrangúnak azért a helyért a hajóján. Az információról nem is beszélve. - Még mindig itt vagytok?! - fordult hátra ingerülten Kytra második próbálkozására. Aztán egy pillanatnyi szünet után ismét végigmérte őket. Perverz gamorrai disznó. Mikor a táska félig tele volt, összehúzta a cipzárját, és egy másik hasonlóval együtt felkapta, majd őket kikerülve el is tűnt. A terem aljába épített titkos széfben még jócskán maradt pénz, talán arra is elég, hogy egy új hajót vegyenek maguknak. De ha leállnak összeszedni, akkor be is köszönhetnek a támadóknak egyúttal, mert a fuvarról biztos lecsúsznak. - Gyorsan, utána! - ocsúdott fel először Versta, aki nekiiramodott a folyosóra, és mire a lányok kiértek, akárcsak a vigo, nyom nélkül eltűnt.
|
|
|
Post by Revan on Mar 9, 2015 20:01:55 GMT 1
A vigo hajthatatlan volt. Úgy tűnik, csak a saját dolga érdekli, más nem. Talán taktikát kellene váltaniuk és megzsarolni? Nem, az nem nyerő ötlet. Akkor fújhatják az információt és -Makacs egy fickó vagy, tudod-e? Na nem mintha számítana, hogy mit beszélnek. A vigo pakolja tovább a pénzét, miután vetett rájuk még egy pillantást. Jó sok pénze van, nem is viszi el mindet. Nincs elég zsákja. Talán segíthettek volna elvinni? Úgy tűnik, így is visz magával eleget, amikor elhagyja az irodát. Persze csábító, hogy magukhoz vegyenek valamennyit, de nincs idejük rá. Ez sajnos a támadóké lesz. Egyet-egyet azért zsebre vágnak. Sörre jó lesz, ha kijutnak innen. Rohantak Versta után, de nem volt sehol, mire kiértek. Ahogy a vigot sem látták. -A francba...Merre mehettek? -Nos, az biztos, hogy nem a támadók felé. Tehát nézzük a másik irányt? -Nincs idő rá! -Hé! Merre ment a vigo?-kérdi a jelenlévőket, ha még vannak.
|
|
|
Post by Enz on Mar 9, 2015 20:20:28 GMT 1
A kérdéseik süket fülekre találtak, ahogy kintről a harc hangja ismét erősödni kezdett. Sőt, talán túlságosan is erőssé vált, mintha csak itt zajlana előttük. És aztán persze következhetett a felismerés: tényleg a kinti barikádot ostromolták. A Fekete Nap emberei fegyvereiket célra tartva várakoztak bent, miközben a maradék civilek igyekeztek valami fedezéket találni. Persze az épület maga nem lehetett túl biztonságos, hiszen támadóiknak láthatóan meg voltak az eszközeik arra, hogy az egész épületet a földdel tegyék egyenlővé. Így hát csak egy kérdés volt most a lányoknak: megpróbálnak valamerre szétnézni a két eltűnt után vagy itt maradnak és harcolnak. Mielőtt azonban bármit dönthettek volna, kintről ismerős hang hallatszódott: egy nehéz ágyú energiát fókuszált tüzelésre. A következő pillanatban hatalmas robbanás történt ki, amibe az épület teljesen beleremegett, kintről pedig sűrű füst szállt be az ajtón, teljesen elfedve a kilátást az ablakokon keresztül is. Mindenki feszülten figyelt, és várta a támadást. Egy pillanat múlva célzott lövések terítettek le két harcost, és katonák siettek be, azonnal tüzet nyitva. A heves tűzharc közepette egy tiszti egyenruhát viselő, rózsaszínes hajú nő is tiszteletét tette, akinek fegyvere halálos pontossággal tüzelt.
|
|
|
Post by Revan on Mar 9, 2015 20:35:57 GMT 1
Semmi válasz. Na persze, a legkisebb bajuk is nagyobb ennél, minthogy ők mit akarnak. Azért igazi féreg ez a vigo, meg kell hagyni. Az emberei itt az életüket áldozzák, ő meg eliszkol. Ha nem volna rá szükség, lehet, hogy kibeleznék a gerinctelenségéért. Bizony a barikád már a végét járja. Sok lehetőségük nincs. Vagy leállnak harcolni, ami felér egy öngyilkossággal, vagy megpróbálhatnak szerencsét próbálni. Idejük sem volt kitalálni, mert egy korábbról ismerős hang csendült fel. Bizony, a póklépegető készül tüzelni. Tüzel is, aminek az épület látja kárát pillanatokon belül. Aztán füstbombákat dobtak be, amitől nem láttak semmit. Nem sokkal ezután katonák özönlöttek be és tüzet nyitottak. A lányok azonnal fedezékbe ugrottak. Nem akartak extra lyukakat. -Úgy néz ki, ki kell törnünk! -Ja, akkor először is szedjünk le párat! Végül ők is beszálltak a lövöldözésbe. Nem voltak amatőrök, így kiosztottak pár találatot. Rögtön kiszúrták a tiszti ruhát viselő nőt és egyszerre tüzeltek rá. Hátha kicsit megtörik a morál, ha leszedik. Kytra a karján lévő kis gránát vetővel kilőtt egyet a bejáraton. Szóródjanak kicsit szét a támadók.
|
|
|
Post by Enz on Mar 9, 2015 21:18:55 GMT 1
Mindkét oldalon hullottak a fegyveresek, de a védők sokkal érzékenyebb veszteségeket szenvedtek a láthatóan közelharcban jól képzett kommandósok ellen. A két lány közbelépése némileg javított az összecsapás mérlegén, de arra túl kevés volt, hogy érdemben a javukra fordíthassa a helyzetet. Nagyon úgy tűnt, hogy az egész védelem perceken belül összeomlik és a túlélők már csak valahol megbújhatva várhatnak arra, amíg ők is holtan végzik. Talán megfordította volna a helyzetet a tiszt halála vagy legalábbis sérülése, mert akkor a támadóknak rendezniük kellett volna soraikat. A nő, aki nem is feléjük figyelt, azonban mintha egy pillanattal előtte érezte volna a közeledő lövedékeket, kitért. Kytra lövedéke ártalmatlan távolságban száguldott el mellette, de Saalia lövése érintette az arcát, egy aprócska vágást ejtve rajta. A nő szeme azonnal a tüzelőt kereste, és Saaliát mást is érezhetett: az Erőn keresztül nyúltak ki felé, ami elől nem tudott elrejtőzni. A parancsnok, bár a tágas kocsmatér másik oldalán volt, egyenesen felé fordult. - Anata! Jedai! - szólt, de Saalia úgy érezhette, mintha a fejében szólna csak a hang. Tolmács sem kellett hozzá, hogy megértse mit is jelent. A nő ezután tüzelésre emelte a fegyverét, halálpontos lézersugarakkal árasztva el azt a részt, ahol fedezékben voltak. Közben mintha egy ismerős henger került volna a másik kezébe látszólag megmagyarázhatatlanul.
|
|