|
Telos
Jul 3, 2013 21:41:37 GMT 1
Post by Enz on Jul 3, 2013 21:41:37 GMT 1
Telos vagy hivatalos nevén Telos IV a Galaxis külsõ részében található Kwymar szektor egyik bolygója, és a Hydian hiperûrvonal fontos állomása. Egykor, a Régi Köztársaság idején fontos szerepet játszott a Galaxis életében és a jedik egyik titkos bázisa volt. Egy újjáépítési projekt részeként építették be a bolygó egy jelentõs részét lefedõ Citadel Állomást, ami a mai napig üzemel, kisebb-nagyobb felújításokkal. A bolygó azonban az évszázadok során a terjeszkedések hatására lassan elveszítette stratégiai és gazdasági szerepét, és csupán a szektor más bolygói felett maradt befolyása. Leszámítva a Birodalom egyik csatáját a Lázadók ellen, a szektor békés maradt, és a vongok is elkerülték.
|
|
|
Telos
Jul 4, 2013 16:29:47 GMT 1
Post by Enz on Jul 4, 2013 16:29:47 GMT 1
A hajó körüli csíkok hirtelen pontokká váltak, ahogy a kormányos meghúzta a normáltérbe visszarántó kart a kezelõpulton. Elõttük feltûnt a zöld színû bolygó látképe. A flotta hajói egymás után léptek ki a hiperûrbõl, olyan távolságra a bolygótól, hogy ne kelljen rögtön tüzet nyitniuk a bolygót védõ erõkre. A néhány darab sötétzöld színû serennói cirkáló a flotta hátvédjét alkotta, mivel õk voltak az egység legértékesebb tagjai, így nem akarták feláldozni õket helyi csetepatékban még azelõtt, hogy a fõ ellenséggel szembeszállhattak volna. A szárnyakon a szövetséges bolygók erõinek hajói álltak, míg a centrumot és az elõvédet a cosrai zsoldosok alkották. Ezt a szedett-vedett flottát parancsnokolta õ, Sandle Alarcon altengernagy a serennói flotta tisztje. Vajon a vong azelõtt vagy azután fog nevetni, hogy átgázolt ratjuk? Fõleg a cosraiakban nem bízott, a zsoldosok legendásak voltak arról, hogy elsõként futamodnak meg, ha a helyzet rosszra fordul. Elvégre õk csak a pénzért harcoltak, semmi másért. A bolygó körül állomásozó néhány hajó elkésve próbált valami alakzatfélét felvenni a Telos körül. Nos, legalább még mindig vannak, akik rosszabbak nálunk. Az õ esetükben észre sem venné a vong, hogy átgázoltak egy ellenségen. Már ha tényleg errefelé jönnek tovább. A Serenno kimaradt a vong invázióból és Alarcon is csak a hírekben és visszaemlékezésekben találkozott velük. Élõben szívesen kihagyta volna ugyanezt. - Altengernagy! - szólalt meg a kommunikációs tiszt. - A Morholt utasításokat vár! - Tegyen úgy - vágta rá. Egy pillanatig sem bízott abban a cosrai Haschwalthban. Ideje, hogy megszokja, hogy ki itt a fõnök. Majd utasítja, ha úgy látja jónak. - Valami hír a bolygóvédõ erõkrõl? - A belsõ kommunikációjuk intenzitása megugrott, de felénk még nem nyitottak vonalat - felelte a tiszt, miután lenyomott pár gombot. Remek, akkor várunk, gondolta Alarcon magában. A helyieknek is rögtön szerette volna megmutatni ki itt a fõnök. Legnagyobb meglepetésére azonban az alakzatba állt helyi hajók megindultak elõre, egyenesen a formáció felé. Alarcon ökölbe szorította a kezét. Ennyit a terveirõl. Bárki is volt az ellenség parancsnoka, egy tökös fickóval álltak szemben, aki belelátott a terveibe ilyen hamar. Ha közelebb jönnek, akkor neki kellett lépnie, ha támad, azzal megerõsíti az agresszív szándékait és nem léphet fel késõbb védelmezõként, ha nem tesz semmit, akkor inkompetensnek fog tûnni. Nem volt más választás. Alarcon kisimított egy ráncot egyenruhája zöld felsõjén, és megigazította szõke haját, amire olyan kényes volt. Arcán ráncokat hagytak az elmúlt évek, de úgy gondolta, még mindig õ a flottavezérkar legdaliásabb parancsnoka. - Nyissanak csatornát a közeledõ hajók felé! - ha így tesz, talán minimalizálni tudja a presztízsveszteséget, gondolta. A kommunikációs tiszt szó nélkül végrehajtotta a parancsot. Pár pillanat múlva intettek neki, hogy fogadták a hívást. A holovetítõ felé fordult, és megjelent egy magas férfi képe. Láthatóan nem viselt egyenruhát. Egy helyi szabadcsapat, sok Galaxis széli bolygót védték ilyenek. - Üdvözletem vendégeinknek - köszöntötte õket, enyhén meghajolva. Egyértelmûen gúnyolódott. Tökös fickó, gondolta ismét Alarcon. De vajon társul-e ehhez tehetség is? - Nem szóltak, hogy érkezni fognak. - Meglepetést akartunk okozni - felelte az altengernagy. - Úgy látom nem sikerült. - Nos, még mindig jobb társaság, mint a többi környékbeli állam lehet. Milyen a helyzet mostanában a Serennón? Rég jártam arrafelé - kérdezte mosolyogva. Az altengernagy igencsak meglepõdött. Ez lehetetlen... honnan tudta? - Igazán jó, köszönjük - felelte, mivel jobb nem jutott eszébe. - Olyannyira jó, hogy már más bolygókat támadnak meg? - Félreérti a szándékainkat, kedves... - Nem vagyok kedves - felelte, ahogy Alarcon elakadt, majd békülékenyebben hozzátette. - Allar Reyne, a Telosi Védelmi Erõk parancsnoka. Önben kit tisztelhetek? - Sandle Alarcon altengernagy, a Serennói Köztársaság 1. Különleges Feladatú Egységének parancsnoka - felelte. - Na, most, hogy ezen a formalitáson túlestünk, ideje lenne távozniuk - felelte, és hangjában nyoma sem volt melegségnek. - Elég volt ebbõl! - kiáltott dühösen Alarcon, és intett a tûzvezérlõ parancsnoknak. Ez volt a jel a figyelmeztetõlövések leadására. A cosrai elõvéd lövegei életre keltek, az ellenséges hajók elé célozva, azok azonban hirtelen irányt változtattak, lejjebb ereszkedtek, és egy mikrougrás után a flotta alatt kötöttek ki. Tehetséges fickó ez a Reyne, gondolta Alarcon. - Félreérti a helyzetet, Reyne parancsnok - ez tûnt a legjobb címnek. - Segíteni jöttünk Önöknek a vong ellen. - És aztán itt felejtik magukat? - vonta fel a szemöldökét. Valóban nem volt hihetõ a mai világban az önzetlen segítség lehetõsége. - Felhatalmazással érkeztem, hogy aláírjak egy egyezményt a szektor bolygóival. Flottánk segítséget nyújt a védelemben, szövetségesek leszünk. A belsõ közigazgatást és más rendszereket ez nem érint. A felmerülõ költségek felét maguk, a felét mi álljuk. A veszély elmúltával népszavazást tartanak a továbbiakról. - Ez így már jobban hangzik... - bólintott rövid gondolkodás után. - És mi garantálja, hogy betartják? - Õszinte leszek: semmi - tárta szét a karjait. - De ezek még mindig jobb feltételek, mint amit a vongtól kapnának. - Igaz... Bolygó körüli pályára kísérjük Önöket, ott felvehetik a kapcsolatot a szektorparlamenttel és az elnök úrral. - Köszönjük, Reyne parancsnok.
|
|
|
Telos
Jul 9, 2013 22:19:35 GMT 1
Post by Enz on Jul 9, 2013 22:19:35 GMT 1
A teljesen elsötétített szobát csak a taktikai holotérkép kékes fénye világította meg, ami három ember körvonalait engedte kibontakozni. A kerek holoasztal egyik oldalán Alarcon altengernagy állt, jobb kezével az asztalra támaszkodva, miközben ballal a gombokat kezelte. Vele szemben a Kwymar-szektori Egyesült Erõk legújabb fõparancsnoka, Allar Reyne foglalt helyet, aki hátratett kézzel nézte a megjelenõ adatokat. Némileg hátrébb, a szoba falának támaszkodva figyelt szótlanul a Schwarz Lanzenritter parancsnoka, a cosrai Haschwalth. Egy serennói katona, egy kétes hátterû parancsnok és egy cosrai dezertõr, aki felcsapott zsoldosvezérnek. Egy héttel ezelõtt maga Alarcon sem hitte volna, hogy ilyen helyzetbe kerül, aminek komikus vagy tragikus voltát nem tudta eldönteni. Nagyon kevés serennói katonát adtak alá, így dezertõrökra, zsoldosokra és késdobálókból szalasztott bûnözõkre kellett építenie egy haditervet. Ilyen téren még mindig jobban megbízott a Reyne-féle kétes alakokban, mert õk az otthonaikért fogtak fegyvert, de a cosrai dezertõröket nem sokra tartotta. Egyszer már árulóvá váltak, újra megtehetik, ráadásul a zsoldosok csakis egy dologért, a pénzért harcoltak. - Trian igen közel fekszik hozzánk - csóválta meg a fejét. Kellemetlen kis probléma. És ki lapátolja el a szart? Alarcon, igen, õ jó lesz. Persze ha sikerrel jár, akkor a régóta neki járó tengernagyi váll-lapokat sem lehet többet megtagadni tõle. Így nem akart túl sokat fanyalogni a körülmények miatt. - Vagy pedig kellõen távol - mutatott rá Reyne a másik lehetséges megközelítésre. Modortalan egy fickó volt, de értett egy-két dologhoz, meg kellett hagyni. És inkább legyen valaki bunkó, mint egy jégcsap. - Amíg a vong nem jön közelebb, erõsödünk. - Közben a vong is erõsödik - vetette közbe hûvösen Haschwalth. - Minden egyes leigázott rendszerrel. - Ez egyelõre nem a mi bajunk - Alarcon titkon örült annak, hogy így alakulnak a dolgok. Sosem szerette az állandó puccsok színtereként a hírekben szereplõ Corporate szektort. A Harmadik Birodalmat pedig egy különösen visszataszító államnak tartotta. - Ha ideérnek, az lesz - a cosrai olyan hûvös volt, mint mindig. Ez volt a leggyûlöletesebb. Reyne egy köhintéssel jelezte, hogy koncentrálhatnának a kérdésre. A szektor államaival aláírt szerzõdés egyszerre az egyik jelentõs helyi katonai tényezõvé emelte és kvázi szabad kezet kapott, amivel - ha elég ügyes - megalapozhatja politikai hatalmát is. - Ami azt illeti, ezért kell felkészülnünk - terelte a beszélgetést szóban is. - Bármennyire felkészülünk, nem lesz elég erõnk az egész szektort biztosítani - nézett a szektortérképre Alarcon. Reyne tiltakozni akarta, de ezt megelõzendõ folytatta. - Felderítõket kell kiküldenünk, és erõinket a Teloson koncentrálni. Ha szétszórjuk õket, végsõ soron nem volt értelme az egész szövetségnek. - A tagrendszerek nem fogják hagyni, hogy védtelenné tegyük õket - mutatott rá a tényre Rayne és Alarcon kénytelen volt elismerni, hogy igaza van. - A legtöbb, amit tehetünk, hogy gyülekezési pontot jelölünk ki itt, a lehetõ legrövidebb betartási határidõvel vész esetére. - Egyetértek - bólintott Haschwalth a háttérben. Alarcon fogcsikorgatva volt kénytelen elfogadni, hogy leszavazták. - Akkor hát így lesz - bólintott. - A részletek kidolgozását magára hagyom, Reyne parancsnok. - Nem mintha utasítgathatna egy szövetségest - gúnyos molyosát szürreálisan emelte ki a kék megvilágítás. - De persze ez a lehetõség adja magát. - Van itt még egy probléma - emlékeztette õket Haschwalth, mielõtt még úgy érezhették volna, jól végezték a dolgukat. - A Rya-rendszer. - Nem írták alá a szövetségi szerzõdést - bólintott Alarcon. Néhány tucat ósdi korvettnél amúgy sem tudtak volna többet adni ebbe a kényszerházasságba. A menyasszony pedig rút volt és öreg. - Nem vagyok meggyõzõdve, hogy ez nekünk olyan hátrányos. - Pedig az - vágta rá Reyne. - Gyengíti a szektort. És persze a Telos befolyását, tette hozzá gondolatban gúnyosan Alarcon. És valóban ez volt a helyzet. - És mit javasol, parancsnok? - szögezte neki a kérdést. Játsszunk tiszta lapokkal. - Egy kis erõdemonstrációt - mosolyodott el. - Odaküldünk pár hajót, hogy lássák, elég erõsek vagyunk az õ megvédésükre is. Ez mellénk állítja a bolygót. - Maga itt az ismerõs - felelte Alarcon. - Ha tényleg ez a legjobb lehetõség... Viszont velük küldjük a mi egyik cirkálónkat is. - Legyen - bólintott Reyne, aki azonban láthatóan nem örült túlságosan a felvetésnek. De mivel utasíthatta volna vissza? - Akkor tartsunk egy kávészünetet, utána átnézzük a részletes védelmi terveket! Alarcon ki sem mondta ezt, máris lenyomott egy gombot, mire a holoasztalba épített vetítõ kikapcsolt, és a szobát árnyékba borító redõnyök felemelkedtek, fényt engedve be. Az ablakból remek kilátás nyílt Telos nyüzsgõ fõvárosára. A Hotel Kwymar pedig remek kiszolgálást nyújtott. - Hozatok kávét - ajánlkozott Reyne.
|
|
|
Telos
Jan 18, 2014 19:20:46 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jan 18, 2014 19:20:46 GMT 1
A rendszer legkülső bolygói és az őket körbefogó aszteroidaöv felől közeledtek lassan, alig észlelhető energiajeleket kiváltva... mintha csak egy-egy magányos üstökös, amelyik évezredek, sőt évmilliók óta keringett elnyúlt pályáján, úgy döntött volna, hogy ezúttal hamarabb tesz kitérőt a Telos felé...
Csak mikor már a távérzékelők meg tudták különbözteti az élettelenül sodródó kődaraboktól a közöttük lebegő több kilométer átmérőjű, lassan életre kelő hatalmas korall-képződményeket, akkor szólaltak meg a szirénák a rendszer minden egy bázisán és hajóján.
A rendszer külső övezetéből egyre-másra tűntek elő a korallhajók, hamarosan akkora létszámban, amihez foghatót az évtizedekkel ezelőtti háború óta a galaxis egyetlen lakója sem látott.
A négy csoportban közeledő, összesen közel negyven Uro-ik és Miid Ro'ik korall-csatahajó mellett és körül vagy háromszor ennyi kísérőcirkáló, vadász-szállító, fregatt és korvett helyezkedett el, mögöttük pedig néhány hatalmas vontató korallhajó, amelyek csápjaik végein egy-egy óriási, cirkáló méretű kerekded képződményt, hatalmasra nőtt dovin basalokat vontattak...
Mögöttük pedig ott lebegett a Yammka Ökle, egy teljesen kifejlett, szinte űrállomásra hasonlító, majd 10 kilométer kiterjedésű Kor Chokk-osztályú korall-csatahajó.
Rau'Parang, a Hadmester megbízásából az Ököl harccsoport százötven hajós flottájának vezetője büszkén feszített a Kor Chokk parancsnoki termében. Őrá esett a megbízatás, hogy a rajtaütésszerű, kisebb támadások után, illetve azokkal párhuzamosan a harctér másik végén teljes erővel mérjen csapást erre a hitetlen erősségre... a rendszerre, amely egyebek mellett a hitetlenek jelentéktelen domainjei között kötött szerződés helyszíneként vált híressé a Hadmester kémjei szerint, és a Yuuzhan Vong frontvonal mentén elhelyezkedő kisebbik domainhez tartozott. Ideális célnak tűnt egy erődemonstrációra, Yun Yammka dicsőségére.
- Telos hitetlenjei.. - harsogta Rau'parang a holonetre kapcsolódó mutáns, fémantennás villip felé, amely közvetítette tetovált arcát és szavait a hitetlenek kommunikációs vonala felé. - Eljött az idő, hogy megismerjétek a Yuuzhan Vong igazságát! Készüljetek a megtérésre... vagy a halálra! Do'roik Vong pra'tte!
|
|
|
Telos
Jan 20, 2014 14:47:45 GMT 1
Post by Enz on Jan 20, 2014 14:47:45 GMT 1
Sandle Alarcon serennói altengernagy szokásos délutáni sziesztáját folytatta kellemes álomba merülve. Éppen a másik oldalára készült fordulni, amikor a folyosón megszólalt a vészjelzõ sziréna, lakosztályában pedig csipogni kezdett az ilyen esetekre rendszeresített vészjelzõ. Szemei azonnal felpattantak, és mikor adjutánsa belépett a szobába, már belebújt egyenruhájába, és éppen a fehér nyakkendõjét húzta meg. - Mi folyik itt, hadnagy? - kérdezte kissé ingerülten. - Ha még egy idióta gyakorlat... - Megtámadott minket a vong, uram! - közölte feszülten a tiszt. Alarcon szótlanul igazította meg a narancsszínû szalagot a mellkasán, ami a fõtisztek jelzése volt a serennói haderõnél. Nem kellett volna, hogy meglepetésként érje a dolog, hiszen elvégre pont ezért jöttek ide annak idején. Szerencsére nem volt egy tökén ülõ figura, és produktívan töltötte el az elmúlt hónapokat - Azt hittem már sosem jönnek - morgott kellemetlenkedve, majd elindult kifelé. - Erejük? - Százhatvan hajó és néhány rohadt nagy dög - summázta a felállást a hadnagy, Alarcon pedig komor arccal igazított még egyet az egyenruháján, mielõtt kilépett volna a folyosóra, és sietõs léptekkel elindult a híd felé.
- Parancsnok a hídon! - jelentették be, de senki sem állt fel az üdvözlésére, hanem továbbra is a monitorokra meredtek. Alarcon magabiztos léptekkel sétált végig a hídon. A parancsnoki székhez ért, majd leült a helyére. Tõle jobbra, kicsit elõre állt az ideiglenes parancsnok, Jerom Lap commodore, egy fiatal, szõke, jóképû tiszt. - Uram, visszarendeltem a flottát védekezõ pozícióba, egyúttal visszahívtam az összes járõrhajónkat a rendszerbõl, valamit üzentem a serennói fõparancsnokságnak és a Harmadik Birodalomnak azonnali segítség ügyében - jelentett kötelességtudóan. Alarcon mereven bólintott. Nem kedvelte különösebben az ilyen frissen az akadémiáról szabadult szépfiúkat, de Lap lelkiismeretesen tette a dolgát. - Mi az ellenség ereje? - kérdezte. - Negyvenegy Uro-ik és Miid Ro'ik csatahajó, egy 10 kilométeres Kor Chokk, nyolcvanhárom kísérõfregatt és néhány azonosítatlan képzõdmény. - Jelenleg elérhetõ erõink? - Tizenöt Hyperion csatacirkáló, tíz Dreadnaught, nyolc Recusant, négy Quasar Fire hordozó, negyvenhét különbözõ méretû fregatt. A cosrai Schwarz Lanzenreiter szabadcsapat hajóival együtt százkét hajónk van összesen - sorolta a commodore. Ahhoz épp elég volt, hogy ne tarolhassák le õket rögtön, amíg be nem fut az erõsítés és a kiküldött járõrhajók. Összesen mintegy harminc Hyperion állt rendelkezésére, amik már jó eséllyel vették fel a harcot bármivel, kivéve a Kor Chokkot. - Rendben, álljanak Delta-2 védelmi alakzatba a Három Állomás körül - viszonylag új építmények voltak, amiket sok pénzbõl építettek fel a rendszerben az együttmûködés kezdete óta. A költségek nagy részét az igencsak jelentõs D'Asta cégcsoport állta. Az állomásokat úgy tervezték, hogy tûzerejükkel támogatni tudják egymást, és mozgathatók is voltak vastag dúracélpáncélzat mögé elrejthetõ hajtómûvekkel, így kikerülni nem igazán lehetett õket. - Vonalat minden egységünk felé - rendelkezett, és most elõször sajnálta igazán, hogy Reyne kiruccant arra a kis kalandra a Vaynai rendszerben. Õ aztán rendesen szeretett beszélni. Köhintett, majd amikor jelezték, hogy él a vonal, beszélni kezdett. - Telosi, kwymari és serennói katonák! Ma ismét otthonunkat védjük a vong fenyegetés elõl, akárcsak évtizedekkel ezelõtt. Azonban a dolgok változtak: egybeforrt szövetségünk, a civilizált népek uniója fogja eltaposni a vong férgeket! Legyünk mi az Igazság Lángoló Pallosa, és gázoljunk át a kibaszott gõzölgõ beleiken! A Hydian-menti népek, családunk, otthonaink békéjéért harcoljatok az utolsó lélegzetig! - Nagyszerû beszéd, ha megengedi - mondta Lap félig komolyan, félig gúnyosan. Alarcon komor arccal nézett rá. - Ellenség lõtávolságon belül! - Minden egységnek: tûz! A Patroklos rakétákkal adjanak le egy teljes szalvót! A Hyperionok és a három állomás célra állt indítóit egymás után hagyták el a rakéták, megindulva a vong flotta felé. A serennói, ord cestusi és celanoni tudósok legújabb fejlesztése volt a technológia, amit kifejezetten a rakétavédelmi rendszerek ellen fejlesztettek ki. A rakéta burkolatán belül tucatnyi álcélpont kapott helyet, a fejben lévõ apró számítógép pedig érzékelve a közelgõ fenyegetést, az utolsó pillanatban leválasztotta a fejet a rakétatestrõl, amibõl kilõtte az álcélpontokat. Ilyenformán hihetetlenül megnõtt az elfogáshoz szükséges energia.
|
|
|
Telos
Jan 21, 2014 11:46:03 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Jan 21, 2014 11:46:03 GMT 1
A Chodo Habat elnevezésű főúton a szokásos forgalom ugyanolyan gondmentesen zajlott, mint bármelyik napon ezelőtt, mint bármelyik napon tíz, száz, ezer éve. Egy hirtelen előbukkanó, kínosan szabályszerűen felsorakozott katonai védelmi osztag sietve masírozott végig az utakon, miközben Sev Daragon elhaladt mellettük. Kénytelen volt kitérni a hajmeresztő sebességgel közlekedő, egyre több létszámban jelen levő katonai jármű útjából, ami éppen csak elkerülte őt.
A csempész bosszúsan lépett fel a szemközti járdára. A fenti csetepaténak köszönhetően képtelen lesz felszállni a Bargain-nel, amíg be nem fejezik a bolygó felett dúló csatát. Viszont ha bombázni kezdik a Telost, Daragon biztosra vette, hogy nem jut ki innen élve. Nem beszélve arról, hogy bizonyára már elrendelték a kijárási tilalmat, és mindenféle korlátozást, ami ilyen háborús időkben az ilyen rendes világokon szokás volt. Az eljárás azonban nem vonatkozott a csempészre, aki elhatározta, hogy segítséget kér.
Daragon belépett a toronymagas épületbe, aztán ügyet sem vetve a recepciónál álló, karattyoló ithorira, beszállt a legutolsó liftbe, és megnyomta a lefelé gombot. Tudtván tudta, hogy csupán ezzel a szerkezettel juthat le a Fekete Nap helyi képviseletének rezidenciájába. A telosiak nemigen tűrték a bűnszervezetek jelenlétét, s bár a Fekete Nap is csupán egy törvényes cég leple alatt működött - elvégre az ittenieknek is joguk volt mindenféle jó fűszerhez és fegyverhez - , vigyázniuk kellett. Az itteni bűnelhárítás rendkívül hatékonynak bizonyolt, a Fekete Nap azonban nem volt könnyű préda. A csempész ismerte az intergalaktikus szindikátus itteni vezetőit.
Amikor a lift ajtaja felnyílt, szinte azon nyomban fegyveres martalócok vették körbe Daragont, aki feltartott kézzel lépett a recepciós elé. A devaroni férfi először hideg tekintettel pillantott rá, aztán mozdulata megdermed, s szemébe csillogó öröm költözött.
- Daragon! - kiáltotta. - Eresszétek el, fiúk - az őrök leléptek. - Mi az, csaknem forró a talaj errefelé, cimbora? - Az nem kifejezés - vigyorgott a csempész. - Itthon van a főnök?
- Hát persze, odahátul vár - intett a mögötte levő ajtóra a devaroni, s Daragon néhány perc múlva már a szövetségi attasé irodájában üldögélt. Sirrik rendkívül befolyásos személy volt, tekintve, hogy Daala politikai megbízottjaként úgy a tagja volt a Fekete Napnak, mint a Szövetség politikai elitjének. Daragon röviden elmesélte neki a történteket, s a jól felfegyverzett férfi bólogatva hallgatta.
- Mihamarább el kell tűnnöm innen - magyarázta a csempész. - Ha Etta elkap...
- Ne törődj Ettával. Majd mi elintézzük - intett a férfi. - A fenti csata viszont nekünk sem tesz jót. Az üzletnek vége, ha a vongok elfoglalják a bolygót. Ezért hadd világosítsalak fel, hogy a Teloson van a derék Alder Hobs kapitány. - A... A Szervezettől? - Pontosan. Azt hiszem, nekünk kell megszerveznünk a felszíni védelmet, ha sor kerül rá. Másképp - hajolt közelebb - mind meghalunk. - Vagy a vongok kincseit fogjuk bányászni valamelyik galaxisszéli kövön - tette hozzá Daragon. - Lássunk neki.
|
|
|
Telos
Jan 29, 2014 15:07:13 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jan 29, 2014 15:07:13 GMT 1
- Parancsnok! - a hitetlenek védelmi ereje közeledik felénk! - Rau'Parang gyorsan végigmérte a pozícióba rendeződő fénybogarakat, amelyek a felvonuló ellenséges hajókat és a Yuuzhan Vong flotta saját korall-egységeit reprezentálták, miközben még néhány idegcsápot kötözött a testére, hogy még szorosabb kapcsolatban legyen a vezérlőtrónnal, amelynek bábszerű, puha, félhéj alakú bölcsőjében helyet foglalt - kisebb flották esetén a Yuuzhan Vong parancsnokok ritkán korlátozták ennyire saját mozgásukat, de egy ekkora műveletnél Rau'Parang mindenképpen a lehető legszorosabb kapcsolatban akart maradni a Kor Chokk mélyén helyet foglaló, kifejlett yammosk harci koordinátorral, amely egyfajta agyként irányította a Yuuzhan Vong flotta minden egységének mozgását, közvetlen parancsnokat kiadva az ideg- és telepatikus kapcsolatokon keresztül. Rau'Parangnak nem kellett mást tennie, mint kiadnia a prioritásokat, a yammosk pedig feldolgozta és részletes parancsnok formájában továbbította azt minden harcosnak, az utolsó dovin basalig. Egy rutinos, jól összeszokott Yuuzhan Vong csapásmérő erő csatában úgy viselkedett, mint egy közös test - minden korallvadász, dovin basal, vulkánágyú egymással teljes összhangban vette célba a megfelelő ellenséget. Rau'Parang harcosainak azonban ez volt az első bevetése - sokaknak hosszú klekketek után, sokaknak pedig életében. A Parancsnok ezért tisztában volt vele, hogy kemény küzdelem vár rá a hitetlenek ellen. - A hitetleneknek legalább száz hadihajója van... - vonta le a következtetést némi számolás, és a harci koordinátorral való kommunikáció után a Yuuzhan Vong parancsnok. - De ebből csak alig két tucat jelent fenyegetést, elsősorban azok a rakétás hitetlen rombolók. - A dovin basaljainknak nehézséget okoz a robbanófejeik elnyelése.. - jelentette a gravitációs anomáliák generálásáért felelős lényeket koordináló alárendelt. - Egyszerűen túl sok van belőlük. Néhány kisebb bogár felvillant és elhalványult, jelezve, hogy az előőrsöt alkotó Uumufalh korallnaszádok közül nem egy megsemmisült, vagy harcképtelenné vált a sortűz után. - Zúzzuk össze őket. - szorult ökölbe Rau'Parang keze. Tudta, hogy a hitetlenek többi domainje előbb-utóbb erősítést küld ezeknek a szerencsétleneknek, és addigra meg kell szabadulnia az első hullámra való pondrótól. - A Kín Trónja és a Savköpő harccsoportok közelítsék meg az ellenséget! Majd az Uro'iik csatahajóink elbánnak ezekkel. Készítsék fel bevetésre a Qworlth skaal-okat! A telosi flotta főerejét alkotó Hyperionok méretét is meghaladó hatalmas korallcirkálók közül előlendült egy tucat - mögöttük kétszer akkor kísérettel. Ahogyan közelebb értek, egyre több találat hatolt át a dovin basalok védelmén, koralldarabokat leszakítva a hajókból. Úgy tűnt, a Yuuzhan Vong flotta egynegyede belerohan a több, mint kétszer akkora telosi flotta közepébe... - Ner'vaath! - adta ki a megfeleló pillanatban a parancsnokuk, mire három dolog történt... A dovin basalok fele a Yuuzhan Vong korallhajókon egyszerre a telosiak pajzsai ellen fordult. A pajzsenergia csökkenni kezdett, különösen a régebbi gyártásű, gyengébb generátorokkal rendelkező hajókon, amelyeken szinte meg is szűnt a pajzs. Ezután a korallcirkálók csápszerű nyúlványain lógó korallvadászok egyszerre leváltak és bekapcsolódtak a támadásba, miközben maguk a dokkolócsápok hatalmas fogókaromként fonódtak a kisebb telosi korvettek és fregattok köré, összeroppantva gyengébb szekcióikat. Végezetül, ahogyan az egyik korallcirkáló a folyamatosan tüzelő Hyperionok egyike fölé ért, a korallhajó alján kinyílt egy membrán, és hirtelen egy hatalmas, jó háromszáz méter hosszú féreg zuhant a csatacirkálóra... a fején lévő hatalmas fogakkal rögtön szaggatni kezdte az ágyútornyokat a hajón, arra törekedve, hogy valahol átüsse annak páncélzatát, és száját a nyílásra tapasztva elkezdje kiszívni a legénység tagjait hatalmas bendőjébe. A szomszédos korallcirkálók is hasonló férgeket bocsátottak ki, amint megfelelő távolságba értek, hogy felvegyék a harcot a Hyperionokkal. Amíg a férgek a Hyperionokkal foglalkoztak, a korallcirkálók fegyverzete a meggyengített pajzsú Recusantok és Dreadnoughtok ellen fordult. - Amint összeomlottak a hitetlen hajók pajzsai, indítsák a Yorick-trema szállítókat. - adta ki a következő parancsot Rau'Parang. - Minél több rabszolgát akarok azokról a hitetlen hajókról!
|
|
|
Telos
Mar 2, 2014 19:47:40 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Mar 2, 2014 19:47:40 GMT 1
A zsúfolásig telt lebujba lépve a lenge öltözetet viselő férfi egyből rájött, hogy az itteni alvilági bandák gyűjtőhelyére érkezett. Szinte minden általa ismert faj képviselőit felfedezte a söntés különböző pontjain, de még olyan lényeket is látott, amilyenekről képtelen volt megállapítani, hogy a galaxis melyik szegletének a szülöttei lehetnek. Voltak itt igazi nemesek is, de kissé meglepődött, amikor a coruscanti értelmiség egy kisebb csoportjára ismert az egyik hátsó asztalnál, azonban nem az ő dolga volt, hogy foglalkozzon a jelenleg folyó politikai csatározásokkal.
A férfi két vállán átvetett, kissé ferde és kopott fémszövet-köpeny a térdét verdeste, de elöl rézsútosan szétnyitva maradt, így láthatóvá vált a fejvadász világos, viseltes páncélja. Maryc Dar hátán diszkréten ott lógott kedvenc DLT 19-es rohamkarabélya, de karjain és övén nem volt felfedezhető semmiféle gyilkoló munkaeszköz. Dar ennek ellenére félelmetes látványt nyújtott: kopaszra borotvált feje úgy nézett ki, mint egy emberi koponya tökéletes mása. Fülei pusztán üregek voltak, orra kissé lapos, szemei beesettek és halottak, s az ajkai úgy sötétlettek, mintha egy őrült banthapásztor öt függöleges öltéssel összevarrta volna őket, hogy a csíkok keltette hatás elijessze a legbátrabb szembeszegülőt is. Maryc Dar megjelenéséről egyértelműen sugárzott, hogy az ő kereskedési tárgya nem más, mint maga a Halál.
Most is bővelkedett vizslató pillantásokban, amint végigsétált a bárpult mellett található ajtót és a bejáratot elválasztó, hosszú kantin vendégei között. Egy marcona igen kihívó acsarkodással meredt rá, de amikor a fejvadász felvillantotta neki duracélfogú mosolyát, a teremtmény lesütötte a szemeit, és elsomfordált a legtávolabbi üres box irányába.
- Mit adhatok? - fordult felé az emberi csapos.
- Yun Yammka fejét kérem, jól átsütve - morogta Dar a sugárvetőjét babrálva, mire a férfi felvonta a szemöldökét. Egyáltalán nem tűnt ijedtnek, sőt, inább amolyan nyugodtan meglepődött képet vágott.
- Úgy látom - szólt lassan - , hogy nem megy jól az üzlet.
- A háború néha nem árt - ismerte el Dar, de hirtelen meg is unta a fárasztó és értelmetlen jelbeszédet. - De az idegen férgek hatalma minannyiunk vesztét okozza majd.
- Nincs annyi reaktormag a galaxisban, hogy ezt megússzuk, ha most nem cselekszik valaki - bólintott a csapos, s intet a fejvadásznak, hogy kövesse. A szintén kopasz, nagydarab férfi mocskos munkaruhájában kilépett Dar mellé, aki a nyomába szegődött. Kisvártatva elértek a pult mögötti terembe, ahonnan rövid folyosó vezetett egy nagyobb, szalonszerű szobába, ahol már többen is várták őket.
Maryc Dar végighordozta tekintetét az őt pásztázó alakokon. Kivétel nélkül mindegyiküket ismerte ilyen-olyan kapcsolatai folytán, néhányukkal már találkozott is eddigi pályafuása során. Az első alak, aki rögtön szembetűnt, a Szervezetként emlegetett csempészhálózat vezetője volt, a tetőtől talpig feketébe öltözött, hanyagul terpeszkedő Alder Hobs kapitány. A csirkefogó-moslya most is ugyanúgy virított, mint legelső találkozásuk alkalmával. Dar rajta kívül Sirrik-et ismerte fel, továbbá az egyik csempészt, Sev Daragont, aki egy givinnel folytatott elmélyült társalgást, továbbá a csempészek koronázatlan királynőjét, Ana Blue-t, aki mostanában Hobs bandájával utazgatott.
- Á, Maryc Dar! - kiáltotta Sirrik. - Lám, ha maga a Halál a szövetségesünk, kik vagyunk mi, hogy a kudarcra egyáltalán gondolni is merjünk? A csapat összeállt, kedves barátaim. Meg kell védenünk kedvenc üzleti tevékenységeinket. Jó prédát kívánok mindenkinek, vagy hogy is szokás ilyenkor mondani.
A Harmadik Birodalmi flotta hajói szinte egyszerre jelentek meg a semmiből, veszélyesen közel lassítva a Telos gravitációs mezejéhez - no meg az ellenséges Yuuzhan vong flottához. A legelöl haladó méretes csillagromboló, az Engeldoom afféle ékkőként tört elő az alakzatból, s a parancsnoki torony előtt elrepülő vadászok pilótái kívülről láthatták, amint a hídon nyüzsgő személyzet lázasan tevékenykedik. Gatash főadmirális ellenőriztette a létszámot, majd egyetlen bólintással kiadta a parancsot a támadásra. A hosszú fehér hajú, echani nő feszes, fekete egyenruhában volt, s a vállán virító SS villámok mellett az arcára tetovált írásjelek tették feltűnővé a megjelenését.
- Admirális! - kiáltotta az egyik munkaállomásban tevékenykedő tiszt. - A szenzoraink szerint más jellegű hajók is beléptek a rendszerbe, és errefelé tartanak!
- Azonosítsa őket! Bizonyára nem mi vagyunk az egyetlen segítség - parancsolta Gatash. - Továbbá kezdjék meg az Obrotka-manőver végrehajtását, s eresszenek ki két vadászrajt! Ne engedjenek megszökni egyetlen hajót sem. Tájékoztatták a Telosi védelmi erőket, hogy egy oldalon állunk?
- Igen, asszonyom - bólintott a férfi. Gatash elhúzta a száját a megszólítás hallatán - hirtelen öregnek érezte magát, azonban nem volt több harmincnál -, és elgondolkodott azon, hogy miféle bonyodalmakat okozhat egy nő, aki magas pozícióba kerül. Kisvártatva kezdett kikörvonalazódni a stratégia, amit bevetni kívánt. A Harmadik Birodalom erői lassan körülzárták a vong flottát, elzárva az összes komolyabb menekülőutat. Természetesen nem fedhettek le minden rést, de ha valóban egyéb erősítés érkezik, nem lesznek egyedül ebben a csatában. Az Engeldoom a vong flotta fölött kúszott, ezért Gatash ráadatott minden energiát az alsó pajzsokra, miközben puszta szemmértékére hagyatkozva kiválasztott egy korallcirkálót.
- Tüzet koncentrálni a 12-es szektorba - kurjantotta. - Figyeljenek a bénító szerkezeteikre, minden sorhajószakaszt biztosítson egy másik!
- Gondoskodjon róla, hogy a képmása belevésődjön ezen paraziták elméjébe - mondta a szürke eminenciás holoalakja, ami Gatash parancsnoki vezérpultján villódzott. - Szólítsa fel őket, hogy adják meg magukat. Azt akarom, hogy lássák magát. Gatash bólintott, és létrehozta a sávot.
Alder Hobs előtt lassan kibontakozott a csata, miközben tökig nyomva a tolóerő-szabályozót azon igyekezett, hogy a csapat vezetőjeként megmutassa ennek a sok fajankónak, hogy a Coma White igenis a galaxis leggyorsabb hajója, ami méltó nyertese lesz majd az elkövetkezőkben megrendeződő Kessel-futamnak. A Barloz-osztályú teherszállító meglepően fürgén száguldott, nyomában néhány - a saját flottácskája részére - lopott A-szárnyúval.
A formáció közelében, kissé lemaradva magányosan suhant Maryc Dar gépe, a fejszerű Végzet, továbbá a Kriss Errar egykori szövetségi parancsnok alá tartozó Keldable-cirkáló, az Apailana-királynő álma, aminek kapitánya nem más volt - legalábbis legendák szerint -, mint a hírhedt kalóz, Feketevámpír, aki soha senki előtt nem mutatkozott élő valójában. Így azt sem tudhatták, milyen fajhoz tartozott, vagy hogy miért vámpír, és miért pont fekete. Egyesek még azt is rebesgették, hogy még a Régi Köztáraság előtti időkből származott, és olyan öreg volt, hogy nem akarta halálra ijeszteni az alattvalóit a megjelenésével.
Ezen kívül mögöttük repült a Fekete Nap itteni gazfickóinak állománya, s a hajók között Hobs egy koréliai korvett megtépázott testét vélte felfedezni. Két másodperc múlva azonban a csata kellős közepében találta magát, s a mellette ténykedő Ana Blue-val egyetemben nekiláttak a vong flotta szétverésének.
|
|
|
Telos
Mar 6, 2014 11:03:36 GMT 1
Post by Enz on Mar 6, 2014 11:03:36 GMT 1
Alarcon néha mordulással figyelte a következő eseményeket, miközben Lap kötelességtudóan dolgozott a monitor fölé hajolva. Még soha nem harcolt élesben a vong ellen, és ugyan számos gyakorlat volt, mégis meglepődött, amikor a hajó megrázkódott, akárcsak az összes többi. Ahogy az előtte lévő kijelzőre pillantott, rögtön világossá vált, hogy valami nagyon nem stimmel. - Mi a franc folyik itt, Lap? - szegezte a kérdést helyettesének. - A Hyperion-raj összes egységét támadás érte - jelentette, és mielőtt Alarcon közbevághatott volna, hogy ezt ő is tudja, befutottak újabb jelentések. - 100 méternél is hosszabb féregeknek tűnnek, amik fel akarják törni a páncélzatot. - Sok sikert nekik ehhez - mondta Alarcon nem túl érdeklődő arccal, bár a féreg mozgása okozta remegés kissé zavarta és kavargott tőle a gyomra. A vong úgy látszik mindent bevetett, hogy felidegesítse őt. Nemcsak felkeltették édes álmából, de még tengeri beteggé is tették. Márpedig ez nagyon nem jó ötlet. - Ha már úgyis voltak olyan kedvesek, hogy nem kell törődnünk a pajzsokkal, minden energiát átirányítani a fegyverekbe! Össztűz a zavarást végző hajókra! Lap készségesen továbbította a parancsait, miközben Alarcon a taktikai térképre pillantott. A vong flotta vészesen közel húzódott az állomásaikhoz és hajóikhoz, és különösen a régebbi konstrukciójú kwymari hajók szenvedtek el veszteségeket. A cosrai zsoldosok azonban egyelőre kellőképpen távol voltak a harcoktól. A Hyperionok közben végrehajtották az utasítását és a 15 hajó egyszerre zúdított kékes színű össztüzet a vongra, szinte minden energiát a fegyverekbe irányítva. A sortűz nagy pusztítást vitt véghez a soraikban, és Alarcon Lap felé fordult. - Hívják a Shwarts... Shvaarz... A cosraiakat! - mondta végül, amikor rájött, hogy esélytelen, hogy valaha az életben ráálljon a nyelve arra a furcsa beszédükre, amitől még a cheunh is egy fokkal könnyebbnek tűnt. Pár pillanat múlva a központi kivetítőn feltűnt egy cosrai tiszt feje, aki azonban nem igazán hordozta magán népe jellegzetes jegyeit, sőt egészen elütött tőlük. - Flottillenadmiral Freiherr Siegfried von Richthofen szolgálatára, altengernagy úr. - Hol van Haschwalth? - kérdezte türelmetlenül a vörös hajú fickótól, ugyanis semmi kedve nem volt az önkinevezett cosrai marsall bármelyik kifutófiújával csevegni. - Attól tartok elég messze innen - mondta sajnálkozva a fiatal tiszt. - Jelenleg én parancsnokolom a Schwarz Lanzenreitert. - Ő a hírhedt vörös báró - súgta a fülébe Lap kérés nélkül is, amiért egyszerre gyűlölte és kedvelte. - Sejtem már miért kapta ezt a nevet - morogta maga elé, majd visszapillantott a képre. - Ideje bevetniük magukat a csatában. Kivonjuk a sérült Dreadnought-rajokat a harcból, maguk pedig átveszik a helyüket. Illetve vessék be a vadászaikat, és kaparják le ezeket az izéket rólunk. - Ahogy kívánja, altengernagy - mondta tisztelettudóan a vörös báró. Alarconnak egész szimpatikus lett a fickó, hiszen még csak nem is ellenkezett és nem is volt olyan búskomor, mint Haschwalth. A cosrai hajók valóban megindultak előre, és a harcot egyre rosszabbul viselő Dreadnoughtok harcolva hátrébb húzódtak, majd a cosraiak lassan elhagyták őket, és belevetették magukat a harc sűrűjébe. A visszavonult hajók újrarendezték soraikat és biztos távolságból tüzérségi csapásokkal lőtték a hátrébb lévő ellenséget. - Uram, a Diomedes több lövegtornya megsemmisült! A kapitány azonnali segítséget kér! - jelentette a kommtiszt, Lap pedig azonnal hozzálátott, hogy megkeresse, merre vannak az erősítésként kért cosrai vadászok. Ám mielőtt még bármire juthatott volna, a hajó ismét mozogni kezdett, a híd előtt pedig vadászgépek húztak el, folyamatosan tüzelve. A központi monitor képe a felső részen lévő kamerákra váltott, ahol jól látható volt a teljes féreg, amint felágaskodik, és a szájával egy jó adag páncélt magával rántva, a gépek felé fordulva. Az egyik vadászgép egyenesen a szája felé repült, a féreg pedig kinyúlt előre. A gép az utolsó pillanatban egy protontorpedót lőtt ki, bele a szélesre tárt szájba, majd félrerántotta a botkormányt, kikerülve a csapást. A dög fejrésze alatt egy nagy robbanás történt, ami egyszerűen lerobbantotta a szívókorongos fejét, a csavarodás megszűnésével a test pedig levált a hajóról. - Jíhááá! Hauptmann Erich Immelmann jelentkezik! További vongmentes szép napot! - Seggfej - morgott megint Alarcon, de legalább az Achilles megszabadult ettől a zavaró problémától, és ahogy látta, egyre több hajó követte ebben. Ekkor azonban új probléma felé kellett fordulnia, ugyanis újabb hajók léptek be a rendszerbe. - Lap, remélem egyszer jó híreket is kapok magától - nézett rá szemöldökét összehúzva, Lap pedig mosolyogva megvonta a vállát. Még egy rossz pont, hogy van képe ilyenkor vigyorogni? Elég hamar kiderült azonban, hogy a helyzet az ő előnyükre változott. - A Harmadik Birodalom flottája érkezett meg! - jelentette a kommtiszt, elvéve a lehetőséget Laptól, hogy egyszer jó pontot szerezzen nála. - Nagyszerű. Nyissanak vonalat feléjük! - húzta el a száját. Gyűlölte a hivatalos beszélgetéseket, és ma úgy tűnik csak ebben lesz része. - Van itt még néhány civil gép - szólalt meg Lap, amíg a vonalra váltak. - Úgy tűnik, ők is beszállnak a harcba. - Akkor hagyjuk őket. De nem szeretném, hogy utána nekünk kelljen megmenteni a seggüket - morgott megint Alarcon. Nem tudta azonban folytatni a zsémbelést, ugyanis jeleztek, hogy él a vonal. Alarcon altengernagy vagyok, a Hydian-menti Szövetség Kwymari Katonai Körzetének a parancsnoka. Meg kell mondjam, rohadt jó az időzítésük! Ideje két oldalról szétkapnunk őket! Javaslom zárjuk fokozatosan szorosabbra a gyűrűt körülöttük!
|
|
|
Telos
Mar 6, 2014 14:13:26 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Mar 6, 2014 14:13:26 GMT 1
A képernyőn megjelenő lány a tiszt legnagyobb meglepetésére rohadt fiatalnak tűnt ahhoz, hogy a harmadik birodalmi vezetés egy egész flottát bízzon rá - mi több, egy pofátlanul nagy flottát. Alarcon jókedve ismét elpárolgott. Már meignt kezdőkkel kell dolgoznia. - Altengernagy, Gatash admirális vagyok, a Harmadik Birodalom Vezérflottájának főparancsnoka- szólt a fehér hajú teremtés, és Alarcon majdhogynem lenyelte a nyelvét meglepetésében. - Ne aggódjon, idősebb vagyok, mint maga. - Nem igazán van időnk cseverészni - mormogta a telosi parancsnok. - Kiadtam a parancsot, hamarosan körbezárjuk a vong flottát - bólintott Gatash. - Összeroppantjuk őket - időközben az imént kiszemelt korallcirkáló kezdett darabokra hullani, azonban valamiféle gusztustalan férgek süvítettek az Engeldoom felé, legalább négy darab, hatalmasra tátott pofával. Bár a lények nem voltak elég nagyok ahhoz, hogy megegyék a csillagrombolót, de Gatash tudta, mik is ők valójában. - Hármas vadászrajt kiereszteni! - rikoltotta hirtelen. - Pusztítsák el őket, amíg ideérnének! Minden ütegnek, tüzeljenek rájuk!
|
|
|
Telos
Mar 11, 2014 10:36:35 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 11, 2014 10:36:35 GMT 1
Rau'Parang vérszomjas arckifejezéssel figyelte, ahogyan az újonnan érkezett hitetlen fémhajók sortüze és a bolygójukat védő hitetlenek egyik nagyobb cirkálójának találatai egyszerre csapódnak be a Savköpő harccsoport egyik Uro'iik korallcirkálójába. A roppant koralltömegből nagyobb darabok váltak le, ahogyan az ellenség pajzsaira koncentráló dovin basalok már nem biztosítottak elég védelmet, majd a hajó irányíthatatlanul - vagy talán parancsnoka akaratából nagyon is célzatosan - megdőlt, és összeütközött a védők egyik sokágyús cirkálójával. A mellettük álló hitetlen fregattot szabályosan kettétörte a sorban második Uro'iik egyik csápszerű korallvadász-fogókarjának csapása, ám ugyanebben a pillanatban egy kisebb Yuuzhan Vong hajó is megsemmisült, ahogyan a legutóbb érkezett hitetlenek vadászai közül több is egyszerre zúdította rá fegyverzetét. A taktikai helyzetet jelző bogarak sűrű kavargással adták a zászlóshajó hídján lévők tudtára, hogy a felállás percről percre változott. Rau'Parang el kellett, hogy ismerje, a hitetlenek szervezetten és bátran harcolnak. Visszaemlékezett a szent bolygón, Zonama Sekoo't börtönében tanultakra, amikor még ifjú harcos volt, aki éppencsak megtapasztalta a dicsőséges Első Hadjáratot a Legfőbb Hadúr bukása és a szégyenteljes vereség előtt... úgy tanították az öreg harcosok, hogy a hitetlenek legtöbbször gyáván, koordináció nélkül harcoltak, különösen a galaxis peremén, és különösen ott, ahol a rettegve menekülő civil kasztok tömegei megzavarták őket a harcban... ennek viszont nyomát sem látta, itt egyelőre. Arról nem is beszélve, hogy a szomszédos hitetlenek erősítése a vártnál gyorsabban megérkezett, fémhajóikkal laza hálót vonva a Kor Chokk körül védőkört alkotó Yuuzhan Vong főflotta közé, és olykor a saját harcosait is megszégyenítő bátorsággal közvetlen közelbe merészkedve. A harc eddig kiegyenlítetten alakult, a hitetlenek azonban már most számbeli fölénybe kerültek. Rau'Parang tisztában volt vele, hogy a hitetlen hajók többsége nem ér fel saját korallcirkálóival, viszont azzal is, hogy elegendő ideig, és és elegendő hitetlen erősítés érkezéséig ki kell tartania csapatainak. A dovin basalok energiaelszívó támadására a hitetlenek pedig ellentámadással reagáltak, a hajóik ellen küldött férgeket pedig akár életük feláldozása árán is elpusztították. Még olyan, első látásra civil csotrogánynak tűnő hajók is bekapcsolódtak a harcba, amelyeket eddig az archív idegpályák tanulsága szerint Rau'Parang csak menekülni látott az első hadjárat idején. Néhány hitetlen úgy harcol, mint egy igazi Yuuzhan Vong, gondolta Rau'Parang, magában elismeréssel adózva bátorságuknak. Jó nap lesz ez nekik a halálra, ki tudja, talán néhányukat még Yun Yammka is kegyeibe fogadja, megbocsátván nekik azt, hogy istentelen fémszerkezeteket vezetve pusztultak el? - A Savköpő harccsoport húzódjon vissza a védőkörbe! - adta ki a parancsot alárendeltjének. - A Kín Trónja csoporthoz tartozó hajók fedezzék őket a védekező hitetlenekkel szemben! A Harag Kiáltása és a Véres Kéz nyissanak tüzet az újonnan érkezett hitetlenekre! Küldjék rájuk a grutchinokat és a yorik-trema transzportokat a harcosokkal! - Belek tiu! Engedelmeskedem! - hajtotta meg magát az alárendelt, és a vezérlőcsuklyát visszaillesztve a fejére gyors kommunikációba kezdett a többi hajóval. Miközben a Yuuzhan Vong cirkálók korallrakétákkal és vulkánágyúkkal válaszoltak a Harmadik Birodalom flottájának sortüzére, a telosi flotta felői oldalon pedig a megmaradt Yuuzhan Vong hajók az előrevont két csoportból visszavonulásba kezdtek a főflotta felé, a Kor Chokk ezer nyílásából néhány méteres, távolról a mynockok és killikek keresztésére emlékeztető szárnyas bogarak röppentek elő, amelyek rávetették magukat a védők kisebb vadászaira és korvettjeire, átharapva a páncélzatot és csillapíthatatlan étvággyal nekiesve a belső rendszereknek. A nyomukban érkező, órási, tátott szájú csigára hasonlító transzportok pedig egyenesen a közelben lebegő birodalmi hadihajók, köztük a formáció élén álló Engeldoom oldalába csapódtak, szájszerű részükkel átégetve, átharapva a zsilipek páncélajtóit, a nyílásokon keresztül pedig Yuuzhan Vong harcosok jelentek meg a hajók folyosóin, amphii-botjaikkal lecsapva a meglepett legénységre.. - A chu'lak basalok hamarosan pozícióban. - jelentette egy másik, a Formálók kezét viselő alárendelt Rau'Parangnak. - Várjanak a jelzésemre. - sziszegte Rau'Parang. - Már nincs sok hátra... és készítsék fel a Tűzköpőket is! - Re'da! Engedelmeskedem! A Harmadik Birodalom hajói által hagyott "rések" egyike a Yuuzhan Vong flotta körül hirtelen minden előjel nélkül betöltésre került. A megjelenő két tucat hajóból álló raj, középen bothan csatacirkálókkal, a szárnyakon pedig régebbi típusú, jabiimi felségjelű, a régi köztársasági Dreadnoughtok bázisán átépített ostromfregattokkal azonnal alakzatba állt. A hajók megérkezésük pillanatában rögvest a Konföderáció transzponderjelét sugározták a telosiak és harmadik birodalmiak felé. A vezérhajóként szolgáló bothan Ralroost vezérlőtermében a Yuuzhan Vong háború veteránja, a fehér sörényű Kre'fey admirális kivillantotta fogait. A hosszúra nyúlt serennoi diplomáciai küldetés után nem várt alkalom volt ez számára, hogy beteljesítse népe esküjét: a Yuuzhan Vong teljes kipusztítását. - Hát eljött ez a pillanat is... folytatódik az ar'kai! Váltakozó erejű tűzzel gyengítsék a vong szemetek gravitációs zavaróit, utána pedig csatlakozzunk a rakétatűzhöz! - A kívánt pozícióban vagyunk. - erősítette meg a navigációs tiszt. - Pontosan a legutóbb érkezett flotta védőgyűrűjének egyik résében. - Derítsék ki, hogy hol a legveszélyesebb a helyzet. Szkenneljék az egész hadszínteret, ha kell. - biccentett Kre'fey. - Ha ennyire széthúzzák a vonalat és egyszerre akarnak minden Vong hajó ellen harcolni, szükség lesz egy gyorsan mozgó tartalékra. Ezek leszünk mi. - Vonal él a másik két parancsnoki hajó felé.- jelentett a kommunikációs tiszt. - Parancsnokok, üdvözlet a Yuuzhan Vong pusztulásának napján, és a Konföderáció nevében. - jelentkezett be Kre'fey. - Át tudunk vágni a dögök flottáján, hogy segítsük a planetáris védelmüket, de ha van további taktikai információjuk, annak birtokában talán még jobban koordinálhatjuk a védelmünket.
|
|
|
Telos
Apr 1, 2014 7:02:32 GMT 1
Post by Enz on Apr 1, 2014 7:02:32 GMT 1
Alarcon csendesen figyelte az események alakulását, taktikai lehetőségeket keresve. A vong láthatóan túlbecsülte a saját erejét és olyan ütközetet vállalt, amelyet nem nyerhetett meg. Ezt odaát is felismerhette valaki, hiszen elkezdték visszavonni erőik egy részét a védelemi vonaluktól, hogy az újonnan érkezett harmadik birodalmi erőkre koncentráljanak. Az altengernagy számára úgy tűnt, ezzel a kitörést készítik elő, hogy kiszabaduljanak a rögtönzött csapdából. - Gatash admirális - szólt a még mindig vonalban lévő, igencsak fiatalos kinézetű nőnek. Ha nem lett volna éppen túlságosan elfoglalva, eltöpreng azon, mostanában mennyi fiatal lány alakítja a Galaxis sorsát. Bezzeg az ő idejében a háborúzás és a politika még a férfiasság próbája volt, a nők dolga pedig a gyerekszülés. Még odahaza is nő volt az egyik elnökjelölt, amit végképp nehezére esett megemészteni. - Ellentámadást indítunk a lecsökkent számú ellenség ellen. Igyekezzenek maguk is szorosabbra húzni a gyűrűt! - Commodore - fordult Lap felé, aki máris várta a parancsait engedelmesen. - Utasítsa a balszárnyon álló celanoni flottát, hogy ütközősebességen induljon meg! A főerő húzódjon visszább és nyújtson tűztámogatást. Cél az ütközőzóna! A cosraiak pedig helyezzenek nyomást a támadók középhadára! - A celanoni parancsnok beszélni kíván Önnel - jelentett be Lap röviddel később. - Rebeyr ellentengernagy - mutatkozott be a flotta parancsnoka, amint megjelent a képernyőn. Persze Alarcon ismerte valamennyire, hiszen az egyik legrégebben itt szolgáló szövetséges parancsnok volt. - Mit szeretne? - érdeklődött leplezetlenül a serennói altengernagy, akit a csata alakulása jobban izgatott perpillanat, mint a bájcsevegés. Aeonian Crion-Rebyr egyébként is egy igen egyenes ember hírében állt, és erre nem is cáfolt rá. - Altengernagy, nem tartom jó ötletnek a bal szárny előretolását! Feleslegesen nagy veszteségeket szenvednénk ilyen esetben, amivel csak a vong esélyeit növelnénk. - Ellentámadásba kell átmennünk - jelentette ki rövid szünet után Alarcon, akinek most zsörtölődnie sem volt kedve azon, hogy egy szövetséges kétségbe vonta. - Amennyiben van jobb ötlete, hallgatom. - Használjunk felmorzsoló taktikát - vágta rá szinte azonnal Rebyr, és az altengernagy kénytelen volt elgondolkozni ezen az ötleten. - Állítsunk fel kisebb egységeket a teljes arcvonal mentén, folyamatosan előretolva és visszavonva őket. Lassan, de biztosan felmorzsoljuk őket ezen a fronton, míg hagyjuk, hogy a veszteségek nagyobb részét ne mi szenvedjük el. - Hanem a harmadik birodalmi flotta... - bólogatott Alarcon. - Rendben, elfogadom a tervét! Tegyenek így a két szárnyon, míg a közép folytassa a tüzérségi bombázást. - Köszönöm, altengernagy - tisztelgett Rebeyr, majd a képe elenyészett. Lap lépett oda hozzá, egy pillanatnyi nyugtot sem hagyva neki, és azonnal új fejleményeket jelentett. - A Konföderáció flottája megérkezett! - Remek - vágta rá. - Most maga beszél, Lap. - Ahogy kívánja - bólintott a fiatalabb férfi, és azonnal egy kommért nyúlt. - Üdvözlöm a Telos rendszerben, Kre'fey admirális! Jerom Lap commodore vagyok a serennói flottától, a Hydian-menti Szövetséges Erők egyelőre keményen tartják magukat. Okunk van feltételezni, hogy a bolygó helyett a céljuk most már a kitörés, így nagyobb szükség lesz magukra a külső erőknél.
|
|
|
Telos
Apr 20, 2014 23:24:23 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Apr 20, 2014 23:24:23 GMT 1
- A galaxis történelme gyorsabban rohan előre, mint ez a hipertéri járat, és mi lemaradunk mindenről.. - motyogta maga elé Niathal a mon calamari csillagcirkáló parancsnoki hídján, ahol a hófehér, ívelt barikádok között az alapvetően vízi élethez szokott mon calok számára nagyobb kényelmet biztosító, vékony, apró adattáblával ellátott repulzoros székeken suhantak ide-oda a legénység tagjai, aszerint, hogy éppen melyik pultnál volt dolguk - csak úgy, mint fél évszázad óta bármelyik mon cal csillagcirkálón. Ez azonban nem változtatott a tényen, hogy Niathal ostobaságnak tartotta az egészet, és személy szerint megmaradt annál, hogy egy statikus terminálnál stabilan, saját lábain állva kövesse nyomon az eseményeket. Egy birodalmi csillagromboló hídjának felépítése sokkal szimpatikusabb volt neki, ahol nem kellett a legénységen spórolni és egy tisztet három különböző pulthoz egyszerre beosztani, ahol minden faj minden tagja testméretre, végtagokra és egyéb preferenciákra való tekintet nélkül ugyanúgy a humánokéhoz hasonló előírásoknak kellett megfeleljen és alkalmazkodjon.. Niathal ebben látta az igazi egyenlőséget. egy közös sztenderdben, amelyhez mindenkinek igazodnia kell, és a nagy számok törvénye alapján az diktál, aki a legtöbb embert adja - szó szerint - a legénységbe. Az igazi egyenlőség demokrácián alapult, a demokrácia pedig a számbeli többség dominanciáján. És Niathalnak semmi problémája nem volt azzal, ha személy szerint igazodnia kellett a többséghez - már amennyiben ez lehetővé tette számára, hogy befolyásolhassa is azt. - Mondott valamit, admirális? - fordult felé a zászlóshajó parancsnoka, a nyúlánk, quarren Qualb kapitány. - Nem.. semmi. - rázta meg a fejét Niathal. Egyelőre nem akarta, hogy gondolatait kifürkésszék alárendeltjei.. melyek csak részben jártak a csata körül, részben viszont a legfrissebb coruscanti eseményekre irányultak. Kapcsolatai révén pontosan értesült arról, hogy mi történt a fővárosban, mióta távozott, és amúgy nem jelentéktelen flottáját a peremvidéken túli, eddig parttalan őrjáratokra korlátozta, nem is beszélve a drága idejéről. - Mennyi idő a kilépésig? - Kilépés most.. - adta meg a választ a navigációs tiszt. - Három... kettő ... egy... kilépés! A csillagok kékes vibrálásból előbb pontokká, majd ismét vonalakká alakultak... és Niathal tekintete előtt feltárult a telosi csatatér. - Minden hajó alakzatba! - adta ki a parancsot. - Cél az ellenséges vezérhajó! Támadás!! Egészen addig a pillanatig, amíg a Szövetség flottája ki nem lépett a hipertérből, a Yuuzhan Vong támadó flotta magabiztosan húzta az időt... a flottájuk magját alkotó Kor Chokk akkora erőt képviselt, amivel egyetlen ellenséges hajó sem merte felvenni a versenyt. Abban a pillanatban azonban, hogy a Szövetség flottájának élén megjelent egy majd 15 kilométer hosszú, szuper-csillagromboló méretekkel rendelkező mon cal cirkáló, a helyzet gyökeresen megváltozott. - Itt Cha Niathal admirális a Szövetség Viscount csillaghajójáról! - nyitott csatornát minden irányba a calamari admirális, hogy megérkeztek. - Minden szövetséges hajónak! Nyissanak utat a Vong flotta közepe felé! Most egyszer és mindenkorra kiirtjuk a Vongot!!
|
|
|
Telos
Apr 28, 2014 9:30:28 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Apr 28, 2014 9:30:28 GMT 1
Rau'Parang csípőre tett kézzel, magában Yun-Yammkához szóló imákat mormolva figyelte, ahogy a taktikai állapotot jelző fényes hátú bogarak újra és újra átrendeződnek a harcteret mutató membránon.. a lila, Yuuzhan Vong hajókat jelző bogarakból egyre kevesebb lett, míg a hitetlenek zöld hátú bogaraiból a folyamatosan beérkező erősítéseknek hála még több. Amikor legutóbb egy hatalmas, fél méter átmérőjű bogár is felemelkedett a membrán alatti keltetőből, hogy zöldes páncéljával a hitetlen formáció közepén elhelyezkedve ellenpontot képezzen a Yuuzhan Vong flotta Kor Chokkját jelképező lila hátúval, Rau'Parang megállapította, hogy nem érdemes tovább várni. Szinte az összes hitetlen domain elküldte istentelen géphajóit a harcba - itt volt az ideje, hogy megismerjék Yun Yammka bosszúját. - Jelezzenek a külső rendszereket támadó csapatoknak a szomszédos szektorokban! - fordult a Yuuzhan Vong parancsnok a nagy hatótávolságú villipeket kezelő alárendeltekhez - Mindenki térjen vissza és csatlakozzon hozzánk! Felkészülni az óriás dovin basalok aktiválására! - Belek tiu! - visszhangozta a híd. - Megbánjátok még, hitetlenek, hogy ujjat húztatok a Yuuzhan Vonggal.. - meredt maga elé zordan Rau'Parang, miközben a frissen érkezett hitetlen hajók hada rázúdult a Yuuzhan Vong arcvonalra.
|
|
|
Telos
May 2, 2014 13:09:45 GMT 1
Post by Lord Brodrig on May 2, 2014 13:09:45 GMT 1
A Barloz teherhajó egyenesen a vong flottát védő vadászrajok közepébe repült, s Ana Blue nem győzte hutt szitkokkal ellátni társát, amiért belekeverte őt ebbe az egészbe. Ahelyett, hogy otthon, a családjával vagy az unokáival nézné a holovízión a Ro Salindát... Ezzel csak az volt a probléma, hogy nem volt se családja, se unokái, de még holovíziót sem nézett. Mindezek ellenére mégis úgy érezte, öreg már a hasonló csetepatékhoz.
- Errar parancsnok - harsogta a mellette ülő Hobs legújabb szövetségeseivel közös csatornáján - A Keldabe és a koréliai korvettek fedezzenek minket, amíg közelebb kerülünk azokhoz a korallcirkálókhoz! Vigyázzanak a szörnyecskéikkel, nagyobb hajókat is tönkretettek már, mint a mieink! - Akkor igyekezzenek, kapitány - mormogta az Apailana királynő álma fedélzetén Errar.
Ana Blue azon vette észre magát, hogy tökéletes közönnyel figyeli a csatát, miközben kormányozza Hobs hajóját. Egy csempésznek mindig eseménydús élete volt, de ő már olyan régóta űzte a szakmát, hogy úgy érezte, már semmi sem képes megmozgatni az adrenalinszintjét. Érdektelensége azonban nem rontotta kiváló pilótatehetségét. Néhány pillanattal később a Coma White megremegett, de csak egy eltévedt lövedék súrolta a felszínt.
- Mi a terved, főnök? - érdeklődött, holott bosszantotta a tény, hogy hetven évesen még ő szólít valaki mást ezen a címen.
- Úgy látom, tekintélyes ellenfelek forgolódnak errefelé - jegyezte meg Hobs. - A vongnak nem sok esélye van ekkora túlerővel szemben, bár a kütyüjeik megzavarják őket. Talán azzal segítünk a legtöbbet, ha levadásszuk az állatkáikat - mutatott az egyik csillagromboló felé suhanó dovin basal felé. - Minden egységnek! Irány a négyes szektor!
Gatash admirális ugrott egyet ijedtében, amikor a vészjelző szirénák hirtelen felcsendültek az Engeldoom hídján. Néhány másodperccel ezelőtt a célba vett vong hajó elsomfordált a helyszínről, s Gatash utasított egy sorhajórajt - körülbelül öt csillagrombolót - , hogy eredjenek a szökevény után, és fejezzék be a munkát. Nem szeretett semmit sem hátrahagyni. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, ugyebár. - Jelentést! - rikoltotta. - Valami nekünk jött, uram... úrnő... izé, admirális! Azt hiszem... idegen létformák jutottak a hajóra! - Megszállók! - Gatash csak kicsit tűnt meglepettnek. - Azonnal vetítse ki! A képernyőjén meglátta a folyosót, ahol tucatnyi szörnyeteg küzdött a csillagromboló védelmi egységeivel. A vong harcosok úgy ütötték félre a páncélos katonákat, mint a legyet.
- Zárják le az ötvenkettedik szintet! - rendelkezett. - Nem juthat tovább egy sem! Indítsák el az elektromos csapdákat! Néhány cirkáló vegyen körül minket, amíg ezzel a kis belső problémával foglalkozunk!
Messze odalent legalább egy szakasz birodalmi katona vesztette életét, amint a vongok előrenyomultak a turboliftek felé. Ekkor azonban a helyiség vibrálni kezdett, s a csapatot vezető harcos hátrafordult, hogy megnézze, mi történik. A folyosó másik vége felől egy lilás, faltól falig terjedő energiacsomó közeledett, szélsebesen a megszálló csapat irányába.
Mindeközben az Engeldoomot minden oldalról ISD II-esek vették körül, hogy ne érhessék újabb meglepetések a zászlóshajót. Brodrig mindezt a Mirelis képernyőiről figyelte, ekkor azonban valami az eszébe villant. Mint most is, hirtelen sokkal fontosabb ötlete támadt, minthogy egy csatában szórakozzon. Természetesen nem hagyhatta el a harcmezőt, azonban úgy döntött, itt az idő meggyorsítani az események alakulását. - Screbin! - kapcsolta az adjutánsát. - A rendszer szélén várakozó flotta készen áll? - Igen, uram. A hajói mind megérkeztek. - Remek. Küldje ide őket! Maga pedig térjen vissza a Ziostra, és napoltassa el a Lordok holnapi ülését. Sokkal fontosabb dolgom akadt a csevelynél.
Miután a hű szolga képe elenyészett, Brodrig elégedetten dőlt hátra a székében. A saját flottájával kiegészülve Gatash admirális hajóinak száma majdnem a kétszeresére duzzad majd, ugyanakkor csak a töredékét hozta magával, hogy ne érje meglepetés a Birodalmat. A képernyőjén megnyíló fájlra pillantott, s kisvártatva beütötte az újabb hívókódot. - Dergast admirális! - üdvözölte a megjelenő holoképet. Legnagyobb meglepetésére azonban nem a kaleesh, hanem a szárnysegédje jelent meg helyette. - Hol van Dergast? - Az evakuációs SS flottát koordinálja, uram - felelte Veyron.
Hát persze - gondolta Brodrig. Dergast csak harcban érezte magát elemében. Mégis, ez most nem a csata időpontja volt, még ha a főparancsnok nem is örül majd neki.
- Nem támadják meg a Sith flottát - jelentette ki. - Csakis akkor lőhetnének vissza, ha ők kezdeményezik a támadást a Birodalom hajói ellen! Ennek ellenére az a parancsom, hogy akkor sem lőhetnek vissza! Nem kockáztatok háborút a Sithekkel. Nem adhatunk nekik okot a háborúra. - Értem, uram. Továbbítom az utasításait. - Remek, hadnagy. Vége - mielőtt bontotta a vonalat, beütött egy harmadik hívószámot is. Ezúttal várnia kellett, amíg az arasznyi képmás megjelenik a vezérlőasztalán. Néhány perc elteltével megjelent az őszes hajú, de eleven tekintetű külügyi megbízott, Bemmerson. Joviális mosollyal, egyenes tartással állt a transzmissziós rácson. - Szolgálatodra, Vezér - biccentett. - Minden rendben van, Erhart? - Fogjuk rá. Jól alakul a csatátok? - Fogjuk rá. De gyerünk a közepébe. Azt szeretném, ha felvennéd a kapcsolatot az ESB külügyi hivatalával. - Úgy tudom, már van egy szövetségünk velük. - A papírok mit sem érnek a szemükben. Nem szeretném, ha az Ossusnál levő konfliktus háborúval folytatódna. Találkozni akarok valamelyik vezető Nagyúrral, hogy letisztázhassuk a dolgokat. Nem hinném, hogy az Uralkodó foglalkozik ilyesmivel, pedig az ő ígéretét elfogadnám. - Megteszem, amit tudok. Még valami? - Ennyi, Erhart. Értesíts a fejleményekről.
A Vezér azon töprengett, hogy merrefelé tart az a galaxis. Palpatine uralma alatt legalább béke volt, most viszont... minden önjelölt hadúr ugrásra készen várja, hogy mikor szökhet a másik torkának. Az utóbbi hónapokban egyre inkább elkerülhetetlenné vált a háború. A Harmadik Birodalom békéje sem tarthat mindörökké. Brodrig úgy döntött, felfuttatja a KDY termelését, s kiadja a parancsot új hajók építésére és tervezésére. A Corporate népsége akaratos jószág, ugyanakkor szeretik a hazájukat és a függetlenségüket, s bizonyára megértik majd, hogy több adót kell fizetniük a saját biztonságuk érdekében. Az emelés elkerülhetetlen, s ezt nem ő, Brodrig, se nem a Lordok teszik szükségessé, hanem az összes többi nagyhatalom.
Sóhajtott egyet, s ismét a holovetítő felé nyúlt.
|
|
|
Post by Enz on May 10, 2014 10:58:54 GMT 1
Alarcon rezzenéstelen arccal figyelte, ahogy a kisebb egységekre bomló alakulatok előre-hátra mozogva tartják folyamatosan tűz alatt a vongot, közben kímélve saját pajzsukat. Igaz, csak reménykedhetett benne, hogy hamarabb fogy ki a vong hajókból, mint ők energiából - ezért is volt igen veszélyes fegyver a felmorzsolásra irányuló taktika. Ugyan a győztes mindent vitt, gyakran alig fejezte be jobb helyzetben az ütközetet, mint a legyőzött. Évezredekkel korábban egy tioni hadvezér, Phyrox mondta azt, hogy "ha ismét győzünk a köztársaságiak felett, elveszítjük a háborút", és olyannyira igaza lett, hogy Desevrot is visszabombázták a prehisztorikus korba. Szeme sarkából Lapra pillantott, aki rendíthetetlenül állt a pultja mellett, újabb és újabb adatokat hívva le. Buzgómócsing, könyvelte el magában a dolgot. Talán kér majd magának egy új helyettest ha vége a csatának, őt meg előlépteti, hogy boldogítson mást. Már ha persze végre megkapja a tengernagyi csillagjait, amikre olyan régóta várt. - Beérkező hajók! - jelentett az egyik kezelő, hátrafordulva székében. - Az egyik 15 kilométer hosszú! - Szent banthaszar, csak nekem nem szólt senki, hogy itt ilyen intergalaktikus parti lesz?! - kérdezte morgolódva Alarcon, közben saját parancsnoki paneljét nézve. A hajók a flottájuk mögött jelentek meg a radaron, ami csak a sitheket vagy a szövetségieket jelenthette. Előbbiek esetén pedig egy hátbatámadás lehetőségét is, bármilyen segítségnyújtási papírtól függetlenül. Nem sokára azonban sikerült az azonosítás, méghozzá a jobb módon. - A Galaktikus Szövetség hajói! - mondta megkönnyebbülve az érzékelőket kezelő tiszt. Lap csodálkozva figyelte a szabad szemmel is jól látható hatalmas mon calami monstrumot, ami előrefelé tartott. - Sosem láttam még ilyet - mondta elcsodálkozva. Alarcon megvonta a vállát. - Elég szar lehet ezt minden nap tisztára suvickolni - felelte, majd kommunikátora gombjához tette ujját. - Most én vagyok a soros. - Admirális, itt Alarcon altengernagy, az Achilles parancsnoka. Üdvözöljük a rendszerben, kellemes tartózkodást kívánunk, bár a cikóriakávé és a teasütemény sajnos elfogyott! - zárta le kissé gunyorosan a mondandóját, majd zárta a vonalat. Lap pillantásának hatására úgy érezte meg kell magyaráznia a dolgot. - Majd keresnek ha valami kínjuk van. - A celanoni, a kwymari és a cosrai flotta utasítást kér - váltott témát tapintatosan a commodore. - Visszarendeződni alakzatba és nyissanak utat a szövetségi erőknek! Diszkrét távolságból kövessék őket, ne tapadjanak a seggükhöz, különben a csizmám fog az övékhez!
|
|
|
Telos
May 13, 2014 13:39:43 GMT 1
Post by Lord Brodrig on May 13, 2014 13:39:43 GMT 1
Brodrig a Mirelis hídjáról figyelte az eseményeket. A két ISD méreteivel rendelkező csillagromboló Gatash admirális flottája mögött várakozott, de a szürke eminenciás tökéletesen látta a csata alakulását a vetítőkön. A hatalmas szövetséges flotta jóformán mindenfelől bekerítette a vongokat - és szinte mindenki készséggel tömörült szövetségbe a legnagyobb közös ellenséggel szemben. Hiszen itt volt a lehetőség, hogy végzetes csapás mérettessék a Yuuzhan vongra, s ezt bizonyára mindannyian felismerték. Bordrig nem áltatta magát azzal, hogy csupán a Telos népén esett meg ennyi hadihajó parancsnokának a lágy szíve...
Annyira egyértelmű volt a legnagyobb galaktikus hatalmak részéről, hogy természetszerűen össze kell fogniuk, hogy Brodrig azon morfondírozott, a vongok vajon miért nem gondoltak erre. Nem fért a fejébe a gondolat, hogy a visszatérőfélben levő harcos népség mi okból szedte össze haderejének legnagyobb részét, hogy elfoglaljon egy peremvidéki, jelentéktelen bolygórendszert. Hogy lehetséges az, hogy a vong Hadmester fejét nem járta át a gondolat, hogy puszta megjelenésével kiprovokálja a galaxis egységes ellenállását? Miért nem vette észre, hogy ha nyílt csatába kezd, a halálba rohan? Vagy talán tisztában volt vele? Vajon akkor mi a célja ennek az egész csatának?
Hirtelen igen kellemetlenül érezte magát parancsnoki székében. Mintha egy jeges ujj csúszott volna végig a gerincén. Bordrig megnyugtatta tudatát, s az Erőben való csekély ismeretét hívta segítségül, hogy megfejthesse, mi zavarja őt tulajdonképpen. Kiterjesztette érzékeit, ahogy hajdanán egy jóbarát tanította neki, hogy felfedje az esetleges buktatókat. Lehunyt szemmel ült néhány pillanatig, aztán lemondóan sóhajtott. Mindössze annyit ért el, hogy tudta, valami nincs rendben... De hát egy csata kellős közepén volt, hát persze, hogy nincs rendben. Felhagyott a kutatással, hiszen testfelépítésének mibenléte miatt képtelen volt az Erő egy apró szikrájánál többet befogadni.
- Vezér! - lépett mellé az első tisztje, Borver hadnagy. - A flotta többi része megérkezett!
Brodrig a képernyőire pillantott. Screbin legalább negyven csillagrombolót, s körülbelül ötször ennyi kísérőhajót küldött. A térképasztalon pedig vörös alakok mutatták a vong flotta felállását, míg kék, továbbá zöld és egyéb színek a szövetséges flottát. Gatash hajói a semleges szürke színben mutatkoztak. A Vezér úgy döntött, jobb, ha mielőbb leszámolnak a vongokkal, mielőtt valami annál is szörnyűbb történik. Magához intette a kommunikációs tisztet.
- Szövetséges Erők! - harsogta a transzmissziós rácson állva, miután segédje megnyitotta a vonalakat a parancsnoki hajók felé. - A Harmadik Birodalom Vezére vagyok. Hátvéd flottám mellé kérek erősítést, hogy egy csapásmérő egységet indíthassunk a vong zászlóshajó ellen. El kell pusztítanunk a korall-csatahajót, hogy megszüntessük a közös tudat működését, s szétzilálhassuk a szervezettségüket!
|
|
|
Telos
May 14, 2014 22:03:09 GMT 1
Post by Grodin Tierce on May 14, 2014 22:03:09 GMT 1
- Hitetlenek... halálra szánt és halálra való, dicsőség nélküli hitetlenek ezrei, hitetlen fémhajók százai... nagy és hatalmas Yun-Yammka, istenünk, tekints le ránk, és add, hogy a hitetlenek gőgjét kétségbeesés és félelem váltsa fel. - mormolta maga elé szinte önkívületben Rau'Parang, miközben a vezérhajóként funkcionáló Kor Chokk formáló mesterei szürkéslila bugyrokban több száz újabb fénylő hátú bogarat hoztak be az irányítókamrába, mivel a rendelkezésre állóak már nem voltak elegendőek a hitetlenek flottáinak megjelenítéséhez a membránon... Rau'Parang vérszomjjal vegyes idegességgel figyelte, ahogyan egyre újabb és újabb bogarak emelkedtek fel a membránra, láttatva, a hitetlenek erősítései még mindig érkeznek. S bár a terve nem egészen úgy bontakozott ki, ahogyan azt a harc előtt a hadmester utasítási alapján Rau'Parang kigondolta, vészesen közeledett az a pont, amikor az első Yuuzhan Vong cirkálók dovin basaljai felmondják a szolgálatot, a védelmi arcvonal több helyen összeomlik, és a hitetlenek immár kétszeresre, sőt talán háromszorosra növekedett túlereje minden irányból megindul és bedózerolja Yun-Yammka harcosait. Persze más lett volna a helyzet némiképp, ha az eredeti terveknek megfelelően sikerül megsemmisíteniük a bolygót védő hitetlenek szánalmas flottáját, és akkor hátukat a planétának vetve csak három oldalról kellett volna védekezniük. Azonban a hitetlenek, akik roncs géphajóikkal a bolygót védték, ravasznak és kitartónak bizonyultak. Így aztán egyszerre mindenfelől zúdult tűz a Yammka Ökle köré csoportosuló Yuuzhan Vong flottára, amelyet már olyan sűrűn vettek körül a hitetlen hajók, hogy szinte egymást akadályozták a tüzelésben.
És pont ugyanezt volt, ami miatt Rau'Parang még mindig bízott az istenek haragjában, amellyel hamarosan lesújtanak majd a hitetlenekre... nem kellett hozzá más, mint hogy az elbizakodott hitetlenek még szorosabbra húzzák a hálót, amit a Yuuzhan Vong harcosok köré szőttek... így, csak így, bátor harcosaim, erősítette meg magában a gondolatot Rau'Parang, megbizonyosodva afelől, hogy a yammosk-on keresztül minden harcoshoz eljut az üzenet. Erősítsétek meg magatokat, terjesszétek ki dovin basaljaitokat a mellettetek lévőre, tartsatok ki még egy rövid ideig, amíg a halálos kelepce fedelét bezárhatjuk... - Chulak basalok pozícióban, parancsnok! A harccsoportok a külső célpontok felől útban vannak! - jelentette a flotta többi részével való, távolsági, a yammosk hatósugarán kívüli kapcsolattartásért felelős villip-kezelő Formáló. - Első fázis! - kiáltotta el magát Rau'Parang, miközben a zászlóshajó irányítókabinjának hátsó falán, ahol egy nagy, pókszerű lény jóvoltából "élőképet" rajzoltak a Yuuzhan Vong parancsnokok számára a korallfalakon kívüli helyzetről, mintha csak egy hatalmas plexin keresztül néznék az eseményeket, a hitetlenek hatalmas, a Yammka Öklével vetekedő méretű, gömbölyded csatahajója megindult feléjük. Jobbról és balról a hitetlenek különböző domainjeinek különböző fémhajói kísérték.
- Azzal, hogy hasonlít a miénkre, csak még nagyobb istentelenség ez a gépi förmedvény... - motyogta maga elé Rau'Parang, majd tekintetét a Yuuzhan Vong flotta közepén, a zászlóshajótól nem messze lebegő óriás dovin basalokat jelképező bogarakra vetette, amelyek lassan közeledni kezdtek egymás felé, egy gyűrűt formálva a Yuuzhan Vong flotta közepén.
- Hívjátok vissza a rohamcsapatokat és a koralltranszportokat! - adta ki a parancsot Rau'Parang. Itt volt az idő.
...
Kre'fey admirális a Ralroost hídján figyelte, ahogyan a Yuuzhan Vong flotta egyre szűkebbre és szűkebbre húzza saját vonalait, egymást átfedő dovin basaljaival támogatva a sérült korallhajók védelmét. A konföderációs különítmény egyik oldalán a Harmadik Birodalom friss erősítésként érkezett hajói csatlakoztak a harchoz - ennyi csillagrombolót lassan a sithek is megirigyelnének, gondolta a bothan a Harmadik Birodalom flottáját elnézve, és egy pillanatra átfutott az agyán, hogy a Corporate szektor urai tényleg ennyire nem tartanak egy második támadástól, vagy ennyire bíznak a statikus védelmükben és a tartalékaikban -, míg a jobb szárnyat teljes mértékben betöltötték a Viscount, valamint a kíséretét alkotó mon cal csatacirkálók és szövetségi csillagvédők tömegei. Niathal mindig is a nagy mérvű megoldások híve volt, gondolta Kre'fey, miközben a Yuuzhan Vong flotta közepén tömörülő nagyobb alakzatokat tanulmányozta. - Mit csinálnak azok a dovin basalok? - fordult a klánja jelvényét viselő arany sörényű fiatalabb bothanhoz az érzékelők kezeléséért felelőspultnál az admirális. - Egyelőre úgy tűnik, alakzatba állnak... szokatlan gravitációs jeleket bocsátanak ki. - morogta az agyarai mögül amaz. - Grr... - szorította össze állkapcsát elgondolkozva Kre'fey. A Vong létszámhátrányban volt, méghozzá egyre növekvő létszámhátrányban. Mégis úgy harcoltak, mintha ez lenne az utolsó ütközetük, mintha elkészültek volna rá, hogy mindannyian itt pusztulnak. De mi értelme lett volna ennek? Kre'fey tudta, hogy a Yuuzhan Vong híres a fanatizmusról, és arról, hogy ha kell, az általuk dicsőnek vélt halálba rohannak sokszoros túlerővel szemben is... de hát csak nem lehetett annyi hajójuk, hogy mindjárt az első nagy volmuenű ütközetben ezt akarják elérni, nemde? Hiszen ezzel semilyen hatást nem gyakorolhatnak a civil lakosságra, félelmet legkevésbé.. akkor mégis.. miért? Mi célja lehetett a Vongnak ezekkel a hatalmas dovin basalokkal?
- Nyissanak csatornát minden szövetséges parancsnoki hajó felé! - rendelkezett Kre'fey, majd miután a kommunikációs tiszt szőrös mancsát felemelve jelezte, hogy a csatorna él, felemelte a hangját. - Itt Traest Kre'fey minden szövetséges parancsnoki hajónak! Van valamelyikük flottájában tiltóhajó?
... Tua Huzul korallcirkálója és kísérői a hitetlenek Telos nevű rendszerének legszélén, a rendszert övező aszteroidaöv határán tértek vissza a normáltérbe. A taktikai membránra tekintve a Yuuzhan Vong parancsnok látta, hogy az övön túl Rau'Parang flottája már komoly küzdelmet vív egy többszörös túlerőben lévő, különböző domainek flottáiból álló hitetlen hajóhaddal, miközben nem messze saját három korallcirkálójától és kísérőikől ebben a pillanatban jelent meg Nur Waal két, némiképp megtépázott korallhajója... a hitetlenek Troiken nevű világára küldött harmadik harccsoportnak, a Yun-Txiin hajóinak azonban nyoma sem volt. - Csak fele annyi hajónk van, mint eredetileg terveztük, Tua Huzul! - jelent meg a parancsnok előtti villipen Nur Waal arckifejezése. - A hitetlenek a másodlagos célpontokon is erősebbnek bizonyultak! - Őrizd meg a vérszomjad a hitetleneknek, Nur Waal. - mordult fel az idősebb parancsnok. - Így is végrehajtjuk a feladatot. Dovin basalokat kiengedni!
Az öt korallcirkáló minden csápjából és nyílásából dovin basalok száguldottak elő, és rátelepedtek a környező aszteroidákra... aztán az aszteroida-öv sziklái, gondosan alakzatba állva a Yuuzhan Vong cirkálókkal, lassan araszolva, hogy a hitetlenek minél később vegyék észre őket az űrben lebegő kövek között, megindultak előre...
|
|
|
Telos
May 21, 2014 15:33:13 GMT 1
Post by Enz on May 21, 2014 15:33:13 GMT 1
Alarcon rezzenéstelen arccal figyelte az újonnan felálló vong flottaformációt, és latolgatta a lehetőségeket, mint tették azt ebben a pillanatban az összes flottában. - Ha védekezni akarnak, ez a formáció ideális - jegyezte meg Lap, nem sok új információval ellátva. - Ez az utolsó állás a számukra. Hacsak nem törnek ki, akkor épp a sírjukat készítik elő - mondta válaszul, mire Lap egyetértően bólintott. Idegesítő egy fickó, de legalább teljesen haszontalan. - Gyanús nekem, hogy az első csatában feláldozzák magukat. Valamire készülnek - morfondírozott tovább, és Alarcon kénytelen volt vele egyetérteni. A vong dicsőítette a hősi halált, de elég kétségbeesettnek kellett volna lenniük, hogy a legelső nagy ütközetben valami ilyesmihez folyamodjanak. Mert sok feláldozható hajójuk és harcosuk, na az biztosan nem volt. Miközben ezt latolgatta, a szövetséges és saját hajókat jelző háromszögek egyre csak haladtak előre, folyamatos tűz alatt tartva az ellenséget. Ha ki akarnának törni, lassan elérkezik az utolsó pont, amíg még megtehetik... - Uram, újabb hajók! - pillantott fel az egy szinttel magasabban lévő parancsnoki megfigyelőállásra a radarkezelő. - Ki akar fogadni ezúttal kik jöttek? - pillantott körbe a tiszteken, de úgy tűnik senki sem mert kiállni ellene. - Azonosítottuk őket! Szövetséges flotta! - Képernyőre - rendelkezett az altengernagy, mire a főmonitoron megjelent a flottaformáció.
- Azonosítottuk a Hyperion-t! A Központi Flotta az! Alarcon morogva könyvelte el magában a dolgot. Ha valaki a csilivili új Mefo-flottával jött bevetésre, annak csak egy célja lehetett: a csillagjaira pályázott. Márpedig ő azt bizonyosan nem fogja hagyni. - Lap, üzenjen a flottának: kettőzzék meg az erőfeszítéseiket - parancsolt rossz kedvűen, majd rányomott a kezelőpultja egyik gombjára, hogy fogadja a beérkező egységet. Legnagyobb meglepetésére nem egy flottaegyenruhás, hanem egy rangjelzés nélküli birodalmi egyenruhás tiszt fogadta a hívását. - Itt Leonia Tavira, különleges elnöki megbízott. Átveszem a parancsnokságot, altengernagy. - A parancsnokságot átadom - mondta kellemetlen arcot vágva. Szóval Keller valamelyik legújabb fruskája jött ide fürödni a győzelmi fényben. Legutóbb egy bukott jedi - Alla talán? - most meg egy kiöregedett birodalmi némber. Remélte legközelebb nem egy CIS tisztet ránt elő valahonnan. - Egyúttal ha lehet egy javaslatom... Közeledő vong erősítést észleltünk, de minden erőnk le van kötve. - Az első osztag majd intézkedik - bólintott a nő, mire tényleg levált öt darab Hyperion és néhány kísérőhajó a flottából. Nos, az mégis kellemes érzés volt, hogy majdnem harminc új cirkálót küldtek ide, hiszen a Corporate-i flotta könnyedén dönthetett úgy, hogy itt felejti magát a csata után. Így talán majd meggondolják. - Uram! Ezt látnia kell! - mondta a csata elemzésével elfoglalt segédtisztje, és azonnal mellékmonitorra kapcsolta amit lát. A rendszerbe újonnan érkező vong hajók egyike minden előjel nélkül eltűnt egy zöldeskék színű robbanásban, a gömb pedig hatalmasra nőve magába szippantotta a körülötte lévő hajókat. - Ez az új plazmabombáink egyike - közölte sietve Lap, és ezúttal meglepte a tudásával. - Nem tudtam, hogy már élesben is tesztelik. De mikor...? - A Vaynai rendszerben, gondolom. Mindenesetre a maradékot már nem nehéz eltakarítani. - Ha kibeszélték magukat, folytassák a csatát - szólt közbe Tavira, Alarcon pedig bólintott. Most kivételesen egyetértett vele. - A flottát tartalékként hátul tartom. Alarcon egy pillanatra megkönnyebbülést érzett. Tehát akkor még sincsenek veszélyben a tengernagyi csillagjai. De vajon miért fogja vissza magát a nő? Bizonyára nem felebaráti szeretetből... Eközben a monitorra pillantva látva, hogy a más államokhoz tartozó flottákat is tájékoztatják a Szövetséges Erők új parancsnokáról. Nos, az arcukra mindenképp kíváncsi lett volna, miközben az üzenetet olvassák. - Úgy hallottuk valakinek itt tiltóhajóra lenne szüksége - csendült egy ismeretlen hang az éterben, mire az altengernagy szemöldöke kérdőn felemelkedett. - Itt Kodai Mamoru shōshō, a Nagai Különleges Műveleti Flottától. Nekünk véletlenül akad egy.
|
|
|
Telos
Jul 29, 2014 23:54:04 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jul 29, 2014 23:54:04 GMT 1
Tua Huzul döbbenten figyelte, ahogyan hirtelen minden előjel nélkül Nur Waal mögötte haladó két hajó elenyészett egy színes, forró gömbben, ami magával rántotta saját megmaradt korall-csatacirkálói közül is az egyiket. - Hitetlen bombák követtek minket a fekete térből, parancsnok! - kiáltott fel az alárendeltek egyike. - Nur Waal parancsnok hajói megsemmisültek! A mi egyik kísérőnk is harcképtelen! További istentelen bombák közelednek! - Új parancs a dovin basaloknak! Mozgassák az aszteroidákat keresztül a formációnkon, a hitetlenek bombái útjába! Teljes meghajtással előre! A megmaradt két korallcirkáló előrelendült, miközben az előttük lévő aszteroidaöv kisebb köveire szerelt dovin basalok, melyek eredeti feladata az lett volna, hogy terhüket a Yuuzhan Vong főerővel elfoglalt hitetlenek hátába hajítsák, most irányt változtattak, és terhükkel az ellenkező irányban haladva hamarosan újabb és újapp hipertéri plazmabombákat robbantottak útjukban.
Az aszteroidaöv fele villódzó lilás felhők tömegévé vált... a robbanások hatáskörének szélén azonban a megmaradt két korallcirkáló és kísérete szorosan egy-egy aszteroidához simulva olyanná vált, mint egy-egy szürkés kinövés a sziklán, akár az űrcsigák járatai.
- Csak azokat a dovin basalokat hagyják működésben, amelyek rögzítenek minket. Minden más mozgást és élőlényt azonnal hibernált státuszba! - rendelkezett Tua Huzul. Az alárendeltje hitetlenkedve nézett rá. - Parancsnok... - Ostoba! - csapott az alárendelt nyakára Tua Huzul. Ő már korábban rádöbbent, hogy a hitetlenek fondorlatossága miatt neki is taktitát kell váltania, ha tizedére csökkent flottájával is végre akarja hajtani eredeti feladatát... ahogyan a hitetlenek tették, úgy neki magának is Yun-Harlához kell imádkoznia, és cselhez folyamodnia. - Nem rejtőzünk el, csak amíg a hitetlenek ide nem érnek! Biztosan küldenek majd egy hajórajt, hogy felmérje, maradt-e belőlünk valami. És inaktiválva nem fognak tudni megkülönböztetni minket a többi hajó sodródó törmelékétől. Akkor csapunk le rájuk, amikor nem számítanak ránk! - Yun-Harla velünk van, parancsnokom. - nyomta fájdalmas szisszenéssel karmos ujjainak egyikét a nyakán ejtett sebbe az alárendelt, hogy ezzel is növelje fájdalmát, remélve, hogy az istenek megbocsátanak neki ostobaságáért és dicső halálban részesítik, ha eljön az ideje. - Engedelmeskedem!
...
- Kodai Mamoru, vesszük az adásukat, de attól tartok, egy hajónál többre lesz szükségünk. - Milyen érdekes, gondolta Kre'fey, miközben továbbra is a minden hajónak szóló csatornán válaszolt a semmiből előkerült nagai egységnek. A Yuuzhan Vong legújabb inváziójának nyitó ütközetében nem számított meglepetésnek egy nagai kémhajó, az viszont annál inkább, hogy nem csak tiltógenerátorral is fel volt szerelve, de ráadásul fel is fedte inkognitóját, holott a nagai parancsnoknak fogalma sem lehetett arról, hogy pontosan mit tervez Kre'fey. Persze lehetséges, hogy pusztán annyiról volt szó; egy helyett jóval több álcázott nagai hajó figyelte a csatát, és így is maradt nekik bőven. - Mindenesetre kérem, foglaljanak el pozíciót a koordinátokon... amiket átküldök. És várják a jelzésemet a tiltóreaktor aktiválására.
Az admirális személyesen ütötte be a koordinátákat a flották mögötti pontok egyikén, ahol legsűrűbben álltak a szövetséges hajók, miközben az első vonal továbbra is ádáz csatát vívott a Vonggal. - Kre'fey admirális, örülök, hogy ha személyesen nem is, de egy rendszeren belül találkozunk. - hangzott most fel egy sikamlós, mégis határozott női hang ugyanebben a vonalban. - Niathal admirális. - csak előkerültél, öreglány, gondolta magában Kre'fey. - Üdvözlöm, a Vong elleni szövetséges erők többi tagja nevében. Tudnak segíteni? - Az élen haladó különítményünkben nincsenek tiltóhajók, de jeleztem a második vonalnak, hogy irányítsák ide a megfelelő hajórajt. - válaszolt Niathal. - Hamarosan itt lesznek. - Nagyszerű, köszönöm, admirális. Átküldeném a koordinátákat a felfejlődésükhöz. - nyugtázta Kre'fey, miközben magában tovább folytatta az eredeti gondolatot. Nagyszerű, bizony, futott át az agyán. Már most mindenki azzal van elfoglalva, hogy amint megfutamítják a lassan kétszeres létszámhátrányba kerülő Vongot, ki lesz az ünnepelt győztes - és egyúttal kié lesz a legnagyobb "szövetséges" flotta a rendszerben, ami máris jó eséllyel pályázott a "Vong elleni hadműveletek állandó szövetséges bázisa" megtisztelő címre. Persze csak abban esetben, ha Kre'fey feltételezése a Vong parancsnok szándékáról nem bizonyul igaznak. Kre'fey mindenesetre őszintén remélte, hogy sem Serenno, sem a Corporate flottája, sem Niathal nem rendelkezik a szokásosnál több hátsó szándékkal. Mert ha igen, akkor ezzel az erővel már csak a sithek hiányoztak...
Elmélkedéséből az egyik helyettese kiáltása zavarta fel. - A Vong flotta pozíciót vált! - Admirális, hamarabb elkezdődhet, mint hittük. - fordult vissza a komhoz Kre'fey. - Sietünk. - válaszolt Niathal. - Addig is adunk nekik. Megtiszteltetés egy olyan nagy név, mint Ön mellett harcolni, admirális úr. - Részemről a szerencse. - mormolta félig meddig magának a bothan. - Kre'fey vége.
...
- Második fázis! - csapott a levegőbe Rau'Parang. - Kezdjék meg a Chulak-basalok aktiválását!
A Kor Chokk rázkódni kezdett, ahogyan egyre több dovin basal és egyéb kisegítő lény fókuszált a hajóban lévő yammosk legújabb, egyre erősödő és sürgető üzenetére, mely egyenesen a Yuuzhan Vong formáció közepén lévő, aszteroida méretű dovin basalok felé irányult. A hatalmas, romlott zöldségre emlékeztető lények megrázkódtak, ahogyan vontatóik elengedték a stabilizáló korallcsápokat, és most gyűrű alakban lebegtek a Yuuzhan Vong hajóktól övezve. Maguk a hadihajók, miközben kisebb egységeket hagytak hátra az orbiton keringő megmaradt védők hajóinak lekötésére, most felgyorsultak, és a front teljes vonalán a külső gyűrűt alkotó serennoi és harmadik birodalmi hajók felé indultak, igyekezve minél jobban elkerülni az egyetlen ékben befelé hatoló szövetségi flottától.
- Várjanak még.. a jelemre harmadik fázis!!! Győzelem, és halál! - kiáltott fel Rau'Parang.
...
- Készen állunk, hogy megerősítsük a védelmi vonalat áttörés esetén, uram. - lépett Kre'fey mellé az adjutáns ismét. - Nem hiszem, hogy sor kerül rá. - mormolta Kre'fey. - Üzenjenek ismét Niathalnak! Meg kell állnia, és tartania kell a távolságot a Vongtól!
A korallhajók egyre gyorsulva közeledtek a védelmi vonal felé. - Kre'fey minden hajónak! Tartsák a távolságot a Vongtól, ismétlem, tartsák a távolságot a Vongtól! - ismételte fel a felhívást a bothan admirális. - Tartanunk kell a védelmi vonalat! A szövetségi hajók azonban továbbra is Yuuzhan Vong felé száguldottak. Kre'fey keze ökölbe szorult.
- Admirális, újabb szövetséges bejövő hullám! - kiáltott fel az adjutáns, ahogyan az újonnan érkezők jelei között feltűnt egy fél tucat újabb szövetségi azonosító. A távérzékelők adatai szerint egy hatalmas, birodalmi-osztályúra emlékeztető, deltoid alakú, gömb alakú kinövésekkel tarkított csillagromboló vezetett öt kisebb fregattot. - Az Anakin Solo. - azonosította a korábban Caedus Nagyúr, alias Jacen Solo zászlóshajójaként szolgáló tiltógenerátoros csillagrombolót a távérzékelőkért felelős bothan. - Azok pedig ott mellette CC-7700-asok. - Ralroost az Anakin Solo vezette szövetségi különítménynek!- nyitott csatornát azonnal Kre'fey. - Itt Davip kommodore. - érkezett a válasz. - Halljuk, Ralroost. - Irányítsák a tiltógenerátorokat a megadott koordinátákra, és a jelemre aktiválják! - vicsorogta Kre'fey. Csak ki ne fussunk az időből, gondolta.
A flottával szemben álló Yuuzhan Vong hajókon vibrálás futott végig.
...
- Harmadik fázis!! - kiáltott fel Rau'Parang. - Chulak basalokat aktiválni! Belépés a fekete térbe!
- Mamoru, Anakin Solo! - kiáltott fel Kre'fey. - Generátorokat aktiválni!
Három dolog történt szinte pillanatokkal egymás után. Elsőnek a Yuuzhan Vong főflotta gyorsulni kezdett a védők gyűrűje irányába, hátrahagyva a hatalmas dovin basalokat, mintha hiperérbe akarnának lépni... Másodjára a hatalmas dovin basalok övezte, a Yuuzhan Vong flotta által üresen hagyott zóna közepén repedezni kezdett a tér normális szövedéke, és megjelent egy apró, majd egyre növekvő gravitációs szingularitás... Harmadjára a Yuuzhan Vong flotta, ahogyan a szövetségi tiltóhajók kirántották a hipertérből, ahová szinte be sem lépett még, ismét megjelent a védők vonala előtt, szinte alig néhány száz méterre.
Orra előtt a szövetségiek hadihajóival, háta mögött a gyorsan formálódó apró fekete lyukkal, melynek hatásköréből ki akart kerülni.
- Yun Yammka nevére... - suttogta hitetlenkedve Rau'Parang anyanyelvén, miközben a korall-zászlóshajó korlátját markolta, még kissé szédelegve a két fél-térváltástól. - Tüzeljenek a Vongra! - kiabálta bele az éterbe Kre'fey ugyanekkor. - Tüzeljenek a dögökre mindennel, amijük van!
|
|