|
Ossus
May 6, 2012 12:54:26 GMT 1
Post by Lord Brodrig on May 6, 2012 12:54:26 GMT 1
Kyle Katarn magában merengve rótta a Jedi Templom folyosóit. A Jedi Mester a gyengélkedő felé igyekezett, hogy informálódjon új szövetségese állapotáról. A fiatal férfit megérkezésük után azonnal az orvosi részlegre szállították, és elkezdték a baktakezelését.
Karrde és társai még szintén az Ossuson tartózkodtak. A csempész köszönetképpen biztosította a Tanácsot hűségéről, és ők nem zárkóztak el egy információkereskedő szövetségestől.
Kyle bekanyarodott az orvosi részleghez vezető elágazásba.
A Jedi egyre jobban hiányolta Jan jelenlétét. A nő legutóbb a Sekoton észlelt fenyegetés felderítésére indult, viszont még mindig nem tértek vissza. Kyle elhatározta, hogy miután végzett Mordeisnél, kifaggatja az ügyről Skywalkert.
Benyitott a kórterembe.
A szemközti falon baktatartályok sorakoztak. A férfi azonnal felismerte a Sithet.
Darth Mordeis négy órája volt eszméletlen, és még további négyet kellett a gyógyító folyadékban eltöltenie. Kyle megállapította, hogy újdonsült védence hamarosan rendbe jön. De mit kezd akkor vele?
Hogyan vegye rá a Sithet, hogy megtörje esküjét, elszakadjon mesterétől és felhagyjon a sötét oldal útjával? Kyle még sosem térített meg senkit, de alig várta, hogy belekezdhessen.
|
|
|
Ossus
May 16, 2012 22:25:06 GMT 1
Post by Grodin Tierce on May 16, 2012 22:25:06 GMT 1
- Lassan gyógyul. - lépett az õszülõ szakállú mester mellé Cilghal, a rend gyógyítója. A vizenyõs szemû Calamari megérintett néhány kapcsolót a Mordeist tápláló berendezésen. - Amíg nem merít az Erõbõl úgy, ahogyan mi tesszük, a teste nem tud regenerálódni..
- Egyedül van, Jedikkel körülvéve.. - morfondírozott Kyle. - Itt nem érheti el a sötét energiákat..
- Pedig már egyre közelebb vannak.. - hajtotta le a fejét szomorúan Cilghal, majd egyik hatalmas szemét a másikra emelte. - Maradjon mellette, Katarn Mester. Mégiscsak köti valami ezt a férfit.. legalább Önhöz.
- Fiú ez még, fiatalabb, mint amennyi én voltam, amikor bekerültem a birodalmi kommandóba.. - Kyle letelepedett a fal mellett álló egyszerû székre, miközben Cilghal szavain gondolkozott. - Itt maradok, rendben.
|
|
|
Ossus
May 27, 2012 15:17:59 GMT 1
Post by Lord Brodrig on May 27, 2012 15:17:59 GMT 1
Az ápolónő felnyitotta a szemét. Mióta is ült a Sith elkülönített kórtermében? Nem lehetett olyan rég. Kissé elbóbiskolt.
Vetett egy pillantást a szobában található egyetlen ágyon fekvő férfira. Mordeis két napja lekerült a baktáról, de még mindig nem tért magához. De várjunk csak! Mintha mozogna az arca!
A fehér köpenyes nő közelebb lépett a sármos pácienséhez.
Darth Mordeis szemei hirtelen felpattantak. A Sith arcára azonnal visszatért a nyugodt felismerés, mihelyt eszébe jutott, hol is van tulajdonképpen.
- Jól van? – érdeklődött a mellette álló gebe nő.
Mordeis felé fordította tekintetét, és szó nélkül bólintott. Nem akart beszélni. Először fordult elő vele eddigi életében, hogy cél nélkül maradt. Nem voltak eszméi, és elvesztette a hitét. Pedig milyen hatalmas lehetett volna a sötét oldalon! Csakhogy mestere elárulta őt. Sordis.
A Sith felpattant az ágyról, és ökölbe szorította a kezét.
- Nyugalom! – szökött hátra ijedten az ápolója.
Mordeis engedte, hogy a gyűlölet a Sötét Nagyúr iránt teljesen betöltse fekete lelkét. Pusztítani akart. Kivégezhette volna ezt a szerencsétlen kis nőt. Úgysem ért semmit szánalmas kis élete az Erő nélkül. Ekkor azonban eszébe jutott, hogy őrültség lenne gyilkosságot elkövetnie a Jedik főhadiszállásának falain belül. Méghozzá ok nélkül. A Sithek sem szerettek ok nélkül mészárolni… Viszont mi is ő tulajdonképpen? Sith nem, az bizonyos. Ennek ellenére továbbra is a sötét oldal energiái működtek benne. Hogyan lehetséges ez? Az Erő elárulta őt! Mindenki elárulja őt!
Felpillantott a félénken figyelő nőre. Bolondnak tartotta magát az előbbi belső kirohanásáért. Találni fog majd egy utat. Akármilyet. Hiszen már hozzá is látott: a Nemoidián Jedi trükkökkel sikerült életben maradnia… A Jedik viszont gyengék és vakok… De miért ne lehetne ő a legerősebb közülük? Aki visszavezeti a Rendet az erő ösvényére?
- Azonnal értesítem Katarn mestert – mondta az ápoló, és szavainak hatására elfelejtette a megváltásról szőtt gondolatait.
Az a Jedi megmentette az életét. Akárhogy is, de hálával tartozik neki. És úgy tűnik, aggódik érte. Talán megkérhetné őt, hogy magyarázza el neki a Jedik Kódexét… és képezze, hogy aztán méltó bosszút állhasson Sordison! Abban biztos volt, hogy a Jedik nem árulják el őt egykönnyen. De hirtelen mitől lettek ilyen szimpatikusak a számára ősi ellenségei? Összezavarodott. Talán mindeddig a rossz oldalon állt? Az nem lehet. Lehetetlen, hogy ilyen vak lett volna. Talán van erre más magyarázat.
A feltáruló ajtó ismét kizavarta gondolatmenetéből. A belépő férfi széles mosolyt terített szét szakállas arcán, miközben a volt Sith tanítványhoz sietett.
- Nos, megéheztél? – faggatta Kyle. – Hozatok friss gorog-szeletet. Az íze jó, habár kissé rágós nekem. De te talán megbirkózol vele.
- Most kell nevetnem? – kérdezett vissza Mordeis. Életében sosem volt része baráti ugratásokban, vagy hasonló családias viselkedésformákban, de tetszett neki a Jedi stílusa. Szüksége van rá, jobban, mint valaha Sordisra volt.
- Nem feltétlenül. Kyle Katarn. Az a bestia alaposan elintézett.
- Jól vagyok. Nincs szükségem több orvosi kezelésre.
- Szóval folytatod a Jedi módszereket? - Az öngyógyításra gondolsz? Nincs más választásom.
- Clighal mesternek köszönheted, hogy rendbejöttél.
Mordeis nem tudta, erre mit feleljen. Nem szokott megköszönni semmit. Pláne egy Jedinek nem.
- Én… hálás vagyok – bökte ki végül.
Kyle barátságosan intett neki, hogy kövesse.
- Hová megyünk? – érdeklődött.
- A Jedi Tanács látni kíván – felelte a Jedi. – Smordre mester is ezekben a pillanatokban landol az épületben, mert részt akar venni a kihallgatásodon.
- Smordre? Hm. Ismerős név.
- Persze, hogy az. Ő az a mester, aki a Talaseán talált rád csecsemő korodban. Csakhogy útközben elrabolt a Sith Nagyúr.
Mordeis nem szólt semmit. Szó nélkül követte a Jedit.
|
|
|
Ossus
May 28, 2012 12:16:56 GMT 1
Post by Lord Brodrig on May 28, 2012 12:16:56 GMT 1
A Jedi mester vállára terítette legsötétebb köpenyét, és kezébe vette sétapálcáját. Jelentést kellett tennie a Jedi Tanácsnak a Zonama Sekoton töréntekről, no meg a társairól, akik őt szavazták meg hírnöküknek. Sirryn Smordre sajnos igen ingoványos úton jutott el végül az Ossusra. A lopott hajóját lelőtték – ez magyarázta a homlokán keletkezett heget. Utána kénytelen volt egy olyan utaszállítóra felosonni, amely a Ziost felé utazott. Ott aztán sikerült kibérelnie egy hajót.
Hála az Erőnek, a robbanás előtt sikerült kereket oldania a Kastélyból. Brodrig alaposan átverte őt. Azonban pont ezért játszott kettős játékot. Ha az egyik nem jön be…
Lord Brodrig nem tudhatta, hogy a Sith tagja a galaxis leghatalmasabb és lagdicsőbb szervezetének is, így most bizonyára örvend a kudarcának. Smordre ezt nem tartotta vereségnek. Ő most Jedi. Egy a legbölcsebbek közül, aki csak második felkérésre lépett be a Tanácsba. Nem számítottak neki a rangok. Nem a társadalmi státusz határozza meg az embert, hanem a tettei és a képességei. Igazi Jedi felfogás, amiben sok igazság rejlik.
A mester kilépett a folyosóra. Éppen sikerült megpillantania a Tanácsterembe vezető turboliftbe igyekvő Katarn mestert, aki a Sith fogollyal a nyomában lépkedett.
Smordre felgyorsított, hogy utolérje őket. - Katarn mester! – szólt – Örülök, hogy épen látlak!
- Hát igen – felelte Kyle. – Nem volt egy nyugalmas nyaralás. De nélküle nem sikerült volna – bökött a mellette menő Sithre.
Smordre alaposan megvizsgálta a teremtményt. A fiú egyszerű Jedi öltözéket viselt, és fénykardja hiányzott az övéről. - Ó, igen – mondta. - A Tanácsnak ma két fontos ügyről is tárgyalnia kell.
Mordeis felpillantott a fekete köpenyt és ujjatlan kesztyűt viselő Jedi mesterre. Sohasem látta őt ezelőtt. Legalábbis nem emlékezett rá, hiszen még csak csecsemő volt, amikor először találkoztak.
- Üdvözletem – mondta, miközben furcsa, nosztalgiázó érzés fogta el, ami valahogyan örömmel töltötte el őt.
- Régen találkoztunk – bólintott Smordre mester. – Nem voltam elég képzett ahhoz, hogy megvédjelek.
- Ugyan – legyintett Kyle. – Ha te nem lettél volna, nem élte volna túl.
Smordre bólintott, miközben mindhárman beléptek a fülkébe.
Érdekes. Mordeis lelkében vívódást és zavartságot érzett. A Tanács vagy Katarn így könnyebben rendet tehet a fejében. A Darth Sordisról szóló emlékei azonban módosultak. A külsejét illetően… Minő érdekesség…
|
|
|
Ossus
May 29, 2012 22:01:09 GMT 1
Post by Grodin Tierce on May 29, 2012 22:01:09 GMT 1
Kyle elnézte magában, ahogyan a Smordre Mester és az ifjú Mordeis közti találkozás lezajlott. Volt valami furcsán... rezervált a tekintetükben, ahogyan egymás felé fordultak. Kyle nem tudta pontosan, hogy annak idején a nagy tudású, öreg Mester mennyit foglalkozott ezzel a fiúval, mielõtt az átállt volna a Sötét oldalra, de valahogy nem érezte köztük a bensõséges Mester-tanítvány kapcsolat lenyomatát.. no nem mintha én kifejezettén bensõségesen gondolkoznék mondjuk Jadenrõl, ha átállna a sötétekhez, jutott rögtön a férfi eszébe, és elvetette a gondolatot.
Apropó, Jaden... hallomásból Kyle úgy tudta, hogy volt tanítványa utána ment a Cato Neimoidiára, de mire odaért, addigra õ már távol járt.. Kyle remélte, hogy a Lovag talál magának értelmesebb elfoglaltságot is annál a pöcegödörnél.
- Talán kezdhetnénk is.. - Luke Skywalker arca fáradtnak tûnt. A Sithek térnyerése és a Coruscanton a GSZ vezetõkkel folytatott sikertelen tárgyalása után most haza kellett térnie, hogy újabb rossz hírekrõl értesüljön a Tanácstól. - Az ülésünk napirendjén elsõként szerepel a Zonama Sekot-i helyzet értékelése - biccentett Smordre Mester felé.
- Valamint a Korriban-i mozgalom erõsödése, és ennek kapcsán.. - intett most Kyle és Mordeis irányába, miközben a Lovag érezte, hogy a Tanács tagjai elméjükkel kíváncsian, visszafogottan, vagy éppen félve nyúlnak ki Mordeis felé.. - új vendégünkkel kapcsolatban is döntenünk kell. Más pontok?
- Szeretnék jelentést tenni a Fény Hadseregének készültségi fokáról, és szívesen hallanánk az Ön beszámolóját is az államfõvel folytatott megbeszélésrõl, Nagymester.. - Kenth Hamner holoja, amelyet a galaxis másik végébõl sugároztak, még a nagy sebességû erõsítõk ellenére is folyamatosan villogott. - És lenne még egy dolog...
- Hallgatjuk, Hamner Mester..
- Tesar Sebatyne jelentést tett nekem a Nagai területen végzett nyomozásáról. - fojtatta színtelen hangon a volt stratéga.
- Ugyebár tanítványod, Kiimi Anaro eltûnése kapcsán. - jegyezte meg Tionne Solusar együttérzõen.
- Igen. - biccentett Kenth. - Tesar jelentése szerint Kiimi eltûnt, de õt magát egy távoli nagai bolygón átmenetileg a hatalmába kerítette egy Killik fészek királynõje, vagy valami hasonló...
A Tanács több tagja idegesen egymásra pillantott. Luke arcvonásai tovább keményedtek.
- Ha a Nagai összejátszik a Killik fészkekkel, és sötét oldali erõhasználók is vannak a dologban, akkor a jelenlegi események fényében ez egy nagyon komoly fenyegetés... köszönjük az információt, Hamner Mester. Kiderült, mi történt a tanítvánnyal?
- Sajnos nem. - ingatta a fejét Kenth - De félek, elragadta õt a Sötétség.. már nem érzem a régi énjét az Erõben...
- Ez sajnos mostanság elõfordul.. - hajtotta le a fejét egy pillanatra Luke, majd Mordeisre sandított. - De reméljük, lesznek ellenpéldák is. Addig is hallgassuk meg Smordre Mestert! - biccentett az elegáns Jedi felé.
|
|
|
Ossus
Jun 8, 2012 12:42:54 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Jun 8, 2012 12:42:54 GMT 1
Smordre felegyenesett, és kezeit sétapálcáján nyugtatva biccentett. - Nem köntörfalazom – kezdte. – Jobb szeretném azonnal a lényeget mondani.
- Parancsolj, mester – felelte Skywalker.
Smordre ajkaihoz emelte az ujjait. A már megszokott mozdulattal végigsimította a száját, mintha gondolkodóba esett volna. Végül sikerült megfogalmaznia azt, ami a fejében örvénylett.
- Sajnálatos tényekkel szembesültünk a Zonama Sekoton – dörmögte. – Az odarendelt vongok mozgolódása valóban kapcsolatba hozható az új Sith fenyegetéssel. Meggyőződésem azonban, hogy enm ez az egyetlen dolog, amitől félnünk kellene.
A Tanács mesterei szótlanul figyelték a Jedit. Nem kommunikáltak egymással, és nem kommentálták a beszámolót, mindössze saját magukban hányták-vetették meg a dolgot. Ennek ellenére egyesek rosszalló pillantással bámultak maguk elé.
- A galaxisra új fenyegetés szabadult – folytatta Smordre. – Egy pusztító, sötét oldali erő, ami azonban nem áll kapcsolatban a Sith-el. Sem a nemrégiben megalakult Sith Birodalommal.
- Miféle fenyegetésről beszélsz? – faggatózott Skywalker.
- Szembenéztem az alak tanítványával. Miután sikeresen legyőztük őt, egyszerűen eltűnt, és egy magas férfi materializálódott előttem. Sosem láttam és éreztem ilyet azelőtt. Egy fekete, gyűlöletből és szenvedélyből összetett lyuk volt, és úgy áramlott át rajta az Erő, mint ahogy fénykard vágja a gyenge fémet. Minden erőmet össze kellett szednem, hogy ne sodorjon el ez az őrjítően borzongató heves jelenés. Duplapengés vörös fénykarddal vívott, és úgy szórta átkait a Sithekre, mint a Jedikre. Az egyetlen hasznos információ, amit elkotyogott, az a Sith Birodalom vezérének neve. Bizonyos Wenthar Nagyúr.
- És mi történt ezzel a lénnyel?
- Nevezhetjük ezután Krayt-nak. Így hívták a vong harcosok, akik ránk támadtak. Egyértelműen szövetségre léptek vele. Nem tudtam volna győzelmet aratni, és meg akartam menteni a csapatomat is, ezért elmenekültünk a felszínről. Ezek után a Zonama Sekot egyszerűen eltűnt.
- De hogyan lehetséges ez? – vágott közbe Katarn mester. – Nem így egyeztünk a vongokkal. - Szerintem ez nem az ők műve volt – fejtette ki véleményét Smordre mester. - Még nem tértünk rá egy igen fontos tényezőre – szólt Skywalker. – A társaid. Életben vannak. Ezt mindannyian érezzük.
- Természetesen. Miután a Sekot fogta magát, és elszökött, egy Chiss flotta jelent meg a rendszerben, akik igen kíváncsiak voltak, hogy miért háborgatjuk a területeiket. A parancsnokaik udvariasnak bizonyultak, habár mindannyian felimsertük, hogy jelentenünk kéne a sekoti akciót a Tanácsnak, mielőtt késő lenne. Ezért szöktem el onnan, és a már leirt jelentésem tartalma szerint megérkeznem az Ossusra.
- Nehéz idők elé nézünk – jegyezte meg Luke egy sóhajtás kíséretében. A Jedi mester kissé szomorkásnak látszott, hiszen a fia most a Chissek fogságában sínylődik.
- Lehetségesnek tartom – folytatta Smordre - , hogy A Sekot eltűnése és a Chissek hirtelen megjelenése összefügg.
- Várjanak – recsegte egy új hang. Smordre hátrapillantott, és szót adott Mordeisnek.
- Mondd, fiatal barátom.
- Ez a Wenthar… nem az én mesterem volt! – a volt Sith szemei élénken csillantak. – Ez nem lehet! Az én mesterem nem tartozott a Sith Birodalomhoz! Ebben egészen biztos vagyok.
- Nem tudsz erről a Krayt nevű illetőről valamit? – faggatta őt Skywalker. - Nem ő volt. Az emlékeim… elhalványultak. Mindörökre.
- Ezek szerint van még egy szabadon garázdálkodó Sith Nagyurunk – fűzte hozzá Kyle. Ezek úgy szaprodnak, mint a gizkák!
- Ez felettébb… aggasztó – mondta Smordre mester. A Jedi összeráncolta a szemöldökét. – Ezek szerint három ellenség lépett a galaxis színterére, s méghozzá valamennyien az Erő sötét oldalának szövetségesei. A béke ideje lejárt.
|
|
|
Ossus
Jun 10, 2012 22:41:27 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jun 10, 2012 22:41:27 GMT 1
Luke ismét felsóhajtott. Smordre mester jelentését hallgatva rá kellett döbbennie, hogy az elmúlt húsz.. mit húsz, nem is húsz, negyven évben a galaxisban folyamatosan növekedett a sötétség, nemhogy csökkent volna. A Jedik kudarca, az õ személyes kudarca talán pont az volt, hogy a Vong háború után, amikor egy pillanatra az egész galaxis az egység reményében, vállvetve, egymás mellett küzdve vívta ki a szabadságot az idegenek ellen, nem sikerült visszatérniük a fény és béke útjára... talán több figyelmet kellett volna fordítani az elesettekre, a menekültekre, a hazájukat elveszítettekre, gondolta Luke, akkor nem kerültek volna már ennyien, ennyire nyíltan a sötét oldalt fanatizálók közé... de nem tehettek mást, gondolta tovább. Õk pénzt, élelmet, reményt adtak a nyomorgóknak, azt, ami sem nekünk, sem a Szövetségnek nem sikerült.. talán mi sem tehettünk volna mást, gondolta szomorúan.
- Nagymester, az elsõ egységek hamarosan készen állnak arra, hogy biztosítsák az Akadémiát és a rendszert, de a Sithek egyre közelebb vannak, és egyre több hajóval rendelkeznek.. - folytatta Kenth Hamner, látva Luke pillanatnyi habozását.
- Amennyiben a Szövetség nem támogat minket, akkor nem tudjuk megvédeni az Ossust... még a teljes haderõvel sem. A sithek mögött most már ott áll a Maradvány flottája is.. és túl közel vagyunk hozzájuk.. - tette hozzá a chandrilai Octa Ramis, aki újabban Kenth helyettesévé avanzsált a Fény Hadseregének szervezésében.
- Ha viszont nyíltan saját csapatokat vonultatunk fel az Ossus védelmére, akkor ezzel sokak ellenszenvét kivívjuk a Szövetségben.. talán pont ezzel indokolja majd Daala, hogy megvonjon tõlünk minden támogatást, és nevetve hátradõljön, végignézve, ahogy a Sithek lerohannak minket... - a még mindig holografikusan bejelentkezõ, szakállas Corran Horn hangja szenvtelen volt és halk. A volt CorSec ügynök a Sith állam megalakulása óta a korribaniak területén folyó hírszerzést szervezte, így pontos képe volt az ellenfél kapacitásairól.
- Nem.. Daala önfejû, határozott, sõt akaratos, de nem gyûlöl minket sem jobban, mint a sötét oldal képviselõit. - zárta le a vitát Luke. - Ha nem is áll ki mellettünk, az nem azért lesz, mert a Korribannal szimpatizálna. Õ is tudja, hogy elõbb-utóbb a saját hatalmát, és egyúttal a Szövetséget is veszélyeztetni fogják.
- Akkor sem tarthatjuk magunkat hosszú távon.. - jegyezte meg Kam Solusar. - Vagy segítségre van szükségünk, vagy fel kell készülnünk az Akadémia áttelepítésére máshová. Akár a Fény Hadseregének bázisaira.
- Ez tény. - bólintott Luke. - Készítsétek el a megfelelõ terveket, Kam. Ami a fiút illeti... - Luke ezúttal Mordeisre pillantott. - Katarn Mester, vállalod, hogy kitanítod, és megismerteted vele az Erõt úgy, ahogy mi, jedik látjuk? - Ha õ is így akarja, igen. - biccentett Kyle.
- Akkor vedd magad mellé- bólintott Luke. - Más valami? - Szükség van valakire, aki megfelelõen ki tudja értékelni Tesar Sabatyne lovag jelentését a nagai ûrben történtekrõl... - jegyezte meg Kenth Hamner.
- És igen, meg kell találnunk Anaro lovagot is. - biccentett Luke ismét. Úgy látszik, gondolta, egyre hosszabb lesz a listánk... - De erre megvan a jelöltem...
A Nagymester végignézett az egybegyûlteken, majd megállapodott Smordrén.
- Smordre Mester, neked van még mondanivalód nekünk? - kérdezte.
|
|
|
Ossus
Jun 26, 2012 18:08:22 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Jun 26, 2012 18:08:22 GMT 1
Sirryn Smordre mester sietve lépkedett a Jedi Akadémia folyosóján. Alighogy befejeődött az ülés, azonnal elindult a kettes számú kiképzőterem felé. Assix mester, aki húsz padavannak készülő tanítványt foglalkoztatott, úgy vélte, hasznos lehet az ifjoncoknak, ha egy vezető Mestert is megismerhetnek. Ezt az új ötletet a Tanács jóváhagyta, így a tanácstagok, ha éppen akadt egy szemernyi szabadidejük, segédkezhettek a tanításban.
Smordre vetett egy pillantást az előtte lépkedő fiúra. A padavant alig fél éve képezte, és hamar rájött, hogy nem lesz könnyű dolga vele. Rikki Sen makacs volt és önfejű. Smordre arra is rájött, hogy ez nem a kamaszoknál megszokott önfejűség, hanem egy olyan szintű egyéniségnek a jellegzetessége, ami a 15 éves kölyöknek már a birtokában volt.
Rikki fekete nadrágot és a coruscanti divat szerint tervezett felsőt viselte. Az ifjú padavan nem szerette a Jedik hagyományos – és már-már unalmas – viseletét. Minden álma volt a Krretthomissian Garde tervezővel való találkozás, Mordiemort összes lemezének beszerzése, és egyéb könnyen eszközölhető ábrándok. Smordre igyekezett ezt a bálványszeretetet kinevelni belőle.
Ó, de már meg is érkeztek.
Rikki belépett a tágas edzőterembe, nyomában mesterével.
A padavanok lótusz-ülésben meditáltak.
Assix, az ősöreg tanító Smordre felé fordította szórakozott tekintetét.
A Jedi Tanács képviselője azonnal megállapította, hogy a mester hamarosan egyesül az Erővel. Tág mandulaszemeiben meg-megszakadozott vérerek tekeregtek, fonnyadt bőre ezer ráncot teremtett. Sápadt arca úgy festett, mint a madárszar.
- Üdvözöllek, mester – húzta mosolyra kopott ajkait.
Smordre tiszteletteljesen meghajolt az agg Jedi előtt. - Én köszönöm neked, mester – felelte.
- Ifjak! – rikácsolta erőteljesen Assix. Az idős mester tisztában volt vele, hogy igen öregnek tűnik mások szemében, viszont ő úgy vélte, hogy csakis a lélek fiatalsága számít. Mit számít az, ha a teste elrohad fölüle? Mit számít, ha a bőre kiszikkad, a vére megalvad és fogai kihullnak? Az Erő az, ami számít.
A padavanok feltornázták magukat álló helyzetbe, és meghajoltak a díszvendég előtt.
Rikki únottan figyelte, amint mestere a fiataloknak magyaráz. Az ő fejét is hasonló dogmákkal tömték az ő korukban. Mielőtt Smordéhez került, két mester is túladott rajta, mondván, hogy kiismerhetetlen, és lehetetlen megváltoztatni. Skywalker mester azt mondta neki, hogy ne is törődjön velük. A Nagymester véleménye szerint őt nem megváltoztatni kell, hanem csak útmutatásra van szüksége.
Smordre mester felismerve korának különleges intelligenciáját, maga mellé vette. Igen jófej volt, annak ellenére, hogy a többiek miket állítanak róla. Rikki megtanulta, hogy az embereket nem a szavaik alapján kell megítélni.
Smordre éppen a padavanokat figyelte, amint az általa tanított üzleti fogást gyakorolták. Úgy vélte, a jövő Jedieinek a mindennapi életben is érvényesülniük kell, ezt viszont nem tanítják meg nekik az Ossuson.
Ekkor érte el az a szellő, amit a sötét oldal indított felé…
Hirtelen elsötétült a szoba, és Smordre csak a sötét, csillagokkal tarkított űrt látta maga előtt, aminek közepén egy középszerű bolygó jelent meg. Érezte, amint egy eddig ismeretlen Erőhasználó kapcsolatot teremt a sötét oldal hordozójával…
Wenthar!
Valamit tervezhet!
Látta, amint biztos szálak kötik össze az imseretlent Wentharral, és ugyanazok a kötelékek mozognak a Sith és egy másik nép között…
- Mester! Mi jelent, hogy számla?
Smordre azonnal elveszette a fonalat, és ismét a kiképzőteremben találta magát. Az egyik padavan előtte állt, és nagy szemekkel bámult fel rá.
A Jedi mester úgy döntött, alaposabban átgondolja a dolgot, miután befejezte az órát.
|
|
|
Ossus
Jul 28, 2012 16:42:29 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Jul 28, 2012 16:42:29 GMT 1
A galaxis mozgásba lendült. A múlt, jelen és a jövő külön síkon futottak, és átkarolták a spirált teljes hosszúságukkal. Ennél sosem volt tisztábban megfigyelhető az, ami megtörtént, ami meg fog, vagy ami éppen most folyik. A tejfehér energiamező behálózta az egész Univerzumot, és megbújt minden egyes csillagpordarabban, lés átjárt minden egyes szemétdarabot, ami a civilizált társadalom barbár mellékterméke volt.
Egyetlen pillantás lefelé, és a fehérségbe szürke homály vegyült. Azonban az egyre erősödő feketeség szintén látni engedte az idő minden aspektusát. A határvonal azonban megremegett…
Fehér és fekete együtt nincsenek biztonságban többé.
A Tingel-kartól váratlanul erős út indult a galaxismag felé. Végigszáguldott rajta, de semmit sem láthatott. Néhány perc elteltével nagy, szürke gömböt fedezett fel, ami az útjában ólálkodott. A fémtengert tűzvörös körök tarkították.Millió rovar szállingált le-fel a planétán…
Smordre mester felpattintotta a szemét.
Coruscant. Valami fenyegeti őt és Sordis Nagyurat. Vagy a kettejük kapcsolatát?
Rápillantott a falon pihenő kornométerre. A tíz percnek vélt utazás valójában egy órát vett igénybe. Smordre megéhezett az erőfeszítéstől. Ám most nincs ideje enni. Az élete nem forog ugyan veszélyben, viszont halált hozhat a Jedikre…
Mennie kell!
Talpra szökkent, és az asztalára készített hírportálra fordította a tekintetét. A szeme megakadt egy, a Tanácsnak küldött közleményen.
A Mandalore bolygót idegen harcosok szállták meg.
Smordre közelebb sietett a terminálhoz, és átböngészte a jelentést.
Száraz ajkai gúnyos mosolyra fakadtak.
Elővette adóvevőjét, és betáplálta a kilenctizenkettes ívószámot. Beszélnie kell a Tanáccsal.
|
|
|
Ossus
Jul 31, 2012 18:28:46 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Jul 31, 2012 18:28:46 GMT 1
Skywalker letelepedett a legközelebbi székre.
A történelem rossz irányba halad. Sithek, Vongok… és megannyi ármánykodás egymás ellen. Miért nem lehet végre békében együtt élni? Miért nem oldhatjuk meg egymás problémáit mindenféle ellenségeskedés nélkül?
Az érdek mindenek felett.
Smordre mester az imént hagyta ott őt. A Jedi nem vára meg, hogy ő, Luke összehívja a Tanácsot. Mihamarább utazni akart. Utazni el, a veszély fészkébe. Az egyikbe. Smordre felettébb kíváncsi volt, mi történik a szektorban, és Luke igazat adott neki. Senki sem akar több háborút. A Mandalóriai konfliktusról pedig a Tanács jóformán semmi érdemlegeset nem tud. Jó húzás lesz egy Jedi Mestert oda küldeni. Méghozzá a béke és a gonosz legnagyobb szakértőjét, aki képes arra, hogy elpusztítsa a várat, de a benne rejtőző ellenségnek a haja szála se görbüljön…
Luke felpillantott, mert a verőfényes napsugarak zavarták a szemét. Az idős mester feltápászkodott, és újból útnak eredt. Egyre jobban fáradt a teste.
Mindegy. Csak menni tovább. Az ismeretlen felé.
|
|
|
Ossus
Aug 9, 2012 22:54:25 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Aug 9, 2012 22:54:25 GMT 1
- Szkywallker Messzter, jól érsszi magát? Luke kinyitotta a szemét. Bár a Jedi Tanács tagjai az ülés során - és sokszor azon kívül is - folyamatosan figyelték egymás elméjét, a harci meditációhoz hasonló intenzív kapcsolatban voltak, most Luke saját maga sem tudta eldönteni, hogy túlságosan mélyre merült a meditációban, vagy egyszerûen csak elnyomta az álom.
Yodának kilenczáz év kellett, hogy ennyire leépüljön, nehogy nekem hatvanegynéhány alatt sikerüljön.. - gondolta kesernyésen.
- Jól vagyok, Sebatyne Mester, csak.. elgondolkoztam. - pillantott a Tanács tagjaira, köztük a vele szemben ülõ, villogó sárgárs szemû barabelre, akinek villás nyelve most is ki-be járt a szájából, mintha csak rovarokat keresne.. talán így is volt.
- Smordre Mester még nem küldött jelentést a Mandalore-on tapasztaltakról. - vetette közbe Kyle Katarn, aki ezúttal személyesen volt jelen az eseményen. - De a Tanács több tagja nehezményei, hogy a tájékoztatásunk nélkül távozott erre a misszióra.. - Syrrin tehetséges Jedi, és tudja kezelni az ilyen helyzeteket. - rázta a fejét Luke. - Nem kell aggódni miatta. De abban igazad van, Horn Mester, hogy van néhány vendégünk, akiket jobb lett volna, ha magával visz...
Luke intésére feltárult a tanácsterem ajtaja, és a Rend gyógyítója, az apró termetû charda-fan Tekli kíséretében két páncélos alak lépett be a terembe... pontosabban a férfi lépett, a nõ pedig egy repulzoros karosszéken lebegett.
- Hát ez... izé, nagyon meg vagyunk tisztelve, meg minden... - pillantott körbe Ghes Orade olyan tekintettel, mint aki nem hiszi el, hogy idáig jutott. - Már így is roppant hálásak vagyunk a rendnek a vendéglátásért és az... ellátásomban nyújtott segítségért... - vette át a szót Mirta Gev, akinek beesett szemei és megtört alakja nem is annyira sérülése miatt voltak szembetûnõek, melyeket Darth Caedus okozott neki lassan évekkel ezelõtt, hanem a hírek miatt, melyeket férje, Orade osztott meg vele.. a hírek miatt, melyek szerint nagyapja, Boba Fett, és számos más kiváló Mandalore-i hazafi odavesztek a Bastionon lezajlott csatában.. nem is beszélve Jaina Soloról, akit szinte már a barátnõjének tekintett azok után, hogy nagyapja megtanította néhány fogásra, amelynek segítségével végre eltehette láb alól ikertestvérét, a zsarnok Jacen Solot. - Nem tesz semmit. - jegyezte meg Cilghal. - Nem fejeztem be.. - villantott egy harcos tekintetet a mon cal irányába a nõ. - roppant hálásak vagyunk, de nem értjük, miért kell megjelennünk maguk elõtt.. - Hacsak nem most kell fizetni.. - eresztett meg egy mosolyt Orade, miközben egyik keze az övére csúszott... bár egyikük sem viselt fegyvert a Tanács elõtt, azért mindannyian érezték a férfiból áradó, tradicionális mandaloriai ellenérzést a jedikkel szemben.
- Nem errõl van szó. - emelte fel a kezét Luke nyugtatólag. - Újabb.. hatalomátvétel történt a Mandalore-on, de még mi sem tudjuk pontosan, miféle. Egy Jedi Mester már elutazott, hogy kiderítse a részleteket, de szükségünk lenne néhány beavatott... véleményére.
- És miért segítenénk? - vonta fel a szemöldökét Mirta. - Tudtommal a Mandalore a mi hazánk és nem a maguké.. minek osztanánk meg az információt? - Tudtommal nem volt más hely, ahová menjenek, és tudtommal segítség nélkül visszatérni sem tudnak majd, puccs ide vagy oda... - jegyezte meg epésen Kenth Hamner hologramja, aki ismét a Fény Hadseregének távoli bázisáról jelentkezett be. - Ha máshogy nem megy, akkor vegyék megbízásnak.. - vetette közbe furcsán, szinte vidáman hunyorogva Corran Horn. - Hacsak nem derogál a jediknek dolgozniuk..
- Hát, elég ritkán fordul elõ, annyi bizonyos.. de mivel az otthonunkról van szó, renndben. - biccentett Mirta. - A Concord Dawn-on kezdhetjük.. - jegyezte meg Orade. - Ha tényleg puccs történt, akkor a Sanagaroknak most megvan a maguk baja... a holdakon pedig vannak még barátaink. - Szólni fogunk a technikusoknak, hogy készítsék fel a hajójukat. - biccentett Kam Solusar.
- Az Erõ legyen... - Elég annyi, hogy sok szerencsét. - szakította félbe Luke-ot Mirta. - És köszönjük.
Miután a két Mandalore harcos távozott, Luke felsóhajtott. - Nem éppen a legbarátságosabb népség... - Csak tudni kell a nyelvükön.. néha szó szerint. - jegyezte meg Cilghal. - Sszerintem sszórakossztatóak... - húzódott vigyorra Saba hegyes fogakkal ékesített szája. - Barabel humor.. - jegyezte meg Corran Horn, majd félrehajolt a pohár elõl, amit Saba küldött felé az Erõt használva. - Ez pedig csalás, tudod, hogy nem tudom visszadobni!
- Van még egy téma, amit meg kell beszélnünk.. - intette le szinte atyai mosollyal Luke az élcelõdõ mestereket. - Láthatóan a Sith Birodalom elkezdte felszalámizni a határai mentén húzódó kisebb hatalmakat.. hogy õk vannak-e a Mandalore-on zajló események mögött, vagy sem, az még nem egyértelmû, de nem kétséges, hogy elõbb utóbb mindenki más is sorra kerül. - folytatta Luke.
- Kész terveink vannak az Ossus evakuálására. - jegyezte meg Kenth Hamner. - Ez igaz, Kenth, de nem csak magunkra kell gondolnunk, hanem a barátainkra is. - folytatta Luke, majd az Erõn keresztül enyhén megnövelte a személye által generált Erõteret, jelezve, hogy most Nagymesterként fog szólni. - Szeretném, ha egyikünk elmenne a Hapesre. Az Anyakirálynõ még nem keresett meg minket személyesen, de biztos vagyok benne, hogy a Sithek elõbb utóbb lépni fognak, és megpróbálják elmozdítani, vagy rosszabb.. - Kész szerencse, hogy a trónörökös biztonságban van... - jegyezteg meg Tionne. Luke intett, hogy errõl egyelõre ne beszéljenek. Allana, a hapan trónörökös holléte ismert volt a Tanács tagjai, legalább is több tagja elõtt, de Luke szándékosan kerülte a témát. - Tenel Ka bátor Jedi Lovag... megvédi magát holmi jött ment Sszithektõl.. - jegyezte meg Saba. - Nem tudhatjuk, mennyire veszik komolyan a hapan flottát a Korribanon, de minél óvatosabbak vagyunk, és minél rosszabb esetre készülünk fel, annál jobb. - folytatta Luke. - Egy mesternek kell mennie, csak úgy, ahogy a Mandalore-ra.
- Pontosítsunk, Luke. - hunyorított Corran Horn. - Egy mesternõnek. Elég hülyén néznék ki hapan kegyenc ruhában.. Luke bólintott. - Jelentkezem! - hajtotta meg magát a Tanács egyik fiatal tagja, a chandrilai Octa Ramis. - Mindannyian tudjuk, hogy szeretnél visszavágni a Sitheknek Kyp Durron halála miatt.. - Luke tekintete mélyen a nõébe fúródott. - De légy óvatos... ne a bosszúvágy vezéreljen, Octa Mester! - Ezen kívül szükségem van rá a Fény Hadseregének szervezésében. - tárta szét a karját Kenth Hamner. - Segítség nélkül nem megy, ez kétmesteres munka, ha úgy tetszik...
Octa Ramis szó nélkül meghajtotta magát, jelezve, hogy elfogadja a döntést, miközben Luke tekintete a terem másik oldalán ülõ, varkocsba font hajú nõre meredt.
- Kirana. Neked kell menned. - Gondoltam, hogy a Tanács engem választ majd, Skywalker Mester. - biccentett Kirana Ti. - Dathorimiként te jobban átlátod Tenel Ka gondolkodását, ha a biztonságról van szó, mint bármelyikünk, bármily rég óta is ismerjük. - folytatta Luke. - És a Sötét Oldalt is ismerem. - hajtott fejet ismét a nõ. - Az Éjnõvérek között eltöltött idõ során szerzett.. .tapasztalataim segítenek majd, hogy megérezzem, ha sötétoldaliak ólálkodnak a Hapesen. - Így van. - biccentett Luke. - Akkor ezt megbeszéltük. Az Erõ legyen veled, Kirana Mester!
|
|
|
Ossus
Sept 10, 2012 22:17:26 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 10, 2012 22:17:26 GMT 1
Luke Skywalker afejére húzott csuklyában és fekete köpenyben, amit a vállára borított, nem sokban emlékeztetett az átlag jedikre, sokkal inkább néhány szektorral arrébb szervezkedõ ellenfeleikre. Az elmúlt hetekben egyre inkább gyûlt körülötte a sötétség, mintha csak az Ossust körbelengõ gonosz erõket akarta volna magába gyûjteni, hogy azok ne érinthessék meg az Akadémia és a Jedi bázis többi lakóját, akik még mindig a bolygón voltak, és nem távoztak el biztonságosabb bázisokra, melyek már a Fény Hadseregének védelme alatt álltak.
Végignézett az egybegyûlt mestereken.
- Üzenetet kaptunk a Nirauanról. Jagged Fel hivatalosan is a segítségünket kérte egy titkos birodalmi lerakat, a Rakamaz felkutatásában.
Néhányan bólogattak, páran azonban rosszallóan rázták a fejüket. - Az Ismeretlen Vidéken szerzett tapasztalataik miatt a legalkalmasabb a különítményünk vezetésére Sebatyne mester... - pillantott Luke a barabelre, és mellette álló, zöld pikkelyes leszármazottjára.. - és Sebatyne lovag.
Saba és Tesar hangosan felszisszentek.
- Örömmel vesszetem a vadásszatot, Szkywalker Messzter.. - pislogott Saba.
- Mivel a legutolsó jelentések szerint, melyeket éppen Sebatyne lovag hozott el nekünk.. - biccentett Tesar felé Luke -, az Ismeretlen Vidéken a sithek és a nagai aktivitása mellett esetleg Killik fészkekkel is számolni kell a kérdéses szektorban, ezért még valaki csatlakozik hozzátok...
A tekintek most terem bejáratában feltûnõ humanoid alakra tévedtek, akit a charda-fan Tekli vezetett kézen fogva. A fehér bõrû, sápatag középkorú férfi arcvonásai torzak, szinte folyékonyak voltak, mintha egy borzalmas baleset után valamiféle kocsánnyal öntötték volna le õket, hogy elfedjék sebeit.
Saba bizalmatlanul végigmérte a jövevényt, aki válaszul éles, kattogó torokhangot hallatott.
- Nem kell félnetek... tõlünk. Már nem jelentünk fenyegetést.. a Jeedikre... szívesen elkísérünk Titeket... barátaim. - ingatta a fejét Raynar Thul, egykori jedi, a Killik fészkek hajdani vezetõje..
|
|
|
Ossus
Sept 16, 2012 18:08:28 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Sept 16, 2012 18:08:28 GMT 1
A vállát szegett férfi sietve lépkedett a legnagyobb toronyy folyosóján. A Jedi Tanács újabb kihallgatásokra cibálta őt. Mordeis megszaporázta lépteit, s belépett a tágas csarnokba.
A félkörben elhelyezkedő mesterek közül nem mindenki volt jelen teljes testi valójában a teremben. Néhány széken minőségi holoalak gubbasztott. Egyetlen szék állt csak üresen. Sirryn Smordre mester helye.
A férfi feladta a Sith-rendhez kötött elveit. Több, mint egy negeydévet töltött el a Jedik között, s belátta, hogy mekkorát tévedett. Talán jobb lesz neki közöttük. Valódi nevét azonban még most sem tudta meg.
- Üdvözöllek, fiam – köszöntötte Skywalker mester. – Nem tétovázok, azonnal a lényegre térek. A múltkori beszámolóidból arról értesültünk, hogy az általunk ismeretlen Sith Nagyúr a huttokkal kötött egyezséget. Te magad voltál az összekötője. - Háborúban állunk – vette át a szót Katarn mester. – Legalábbis hamarosan – tette hozzá gyorsan.
- Erősítésre is szükségünk lehet majd. Ez az új Sith fenyegetés a Vonggal karöltve elképzelhetetlen katasztrófákhoz vezethet – magyarázta Sebatyne mester. – A huttokat nem szeretném ellenünk harcolni látni. - Ha nem is szövetséget – fűzte tovább Kyle - , de békét azért köthetünk velük.
- Téged Rotta ismer már – Skywalker nem tűnt valami higgadtnak. – Sithnek adod ki magadat, s bebizonyítod neki, hogy nem vagy méltó tárgyalópartner. Ezután egy mestert küldünk tárgyalni a huttal.
- Elég aljas megoldás Jedikhez képest – jegyezte meg Mordeis.
- Sajnálom – horgasztotta le a fejét Luke. – Nehéz időket élünk… és különleges tettekhez kell folyamodnunk. Ez az utolsó próbád. Ha teljesíted, a Jedi Rend készséggel befogad téged.
- Köszönöm, mester – felelte a volt Sith. – Megtaláltátok már a valódi nevemet? – faggatózott.
- Sajnos még nem tartok ott – magyarázta Kyle, aki szemmel láthatóan eltökélte, hogy segít ennek a Sith-palántának. – De már vannak fejlemények az ügyben. A küldetésed után megbeszéljük.
Miután Mordeis elhagyta a tornyot, a Jedik búskomor hallgatásba burkolóztak.
- Valóban képes efféle feladat végrehajtására? – aggályoskodott Horn mester holoképe. – A padavanjaink csak a Próbákon kapnak efféle kaliberű missziókat.
- Ne feledd, hogy ő egy Sith Nagyúr kegyeltje volt – nyugtatta meg Katarn. – Nap mint nap az életéért kellett küzdenie. Egy ilyen apróság nem feladat neki.
- Ezért akarod annyira megszerezni magadnak? – tréfálkozott az egykori X-szárnyú pilóta.
- Jaden már rég kinőtt a kezeim közül, s most teljes jogú Jedi Lovag. Szükségem van valakire, na.
- Katarn mesternek nem veszhet kárba a tudása – somolygott Luke. Aztán mosolya lebiggyedt. Gondterhelt arccal meredt maga elé.
- Nem tudom, mi következik most – szólt. – Amikor a Birodalom ellen harcoltunk, legalább tudtuk, ki az ellenség. Ezzel szemben most…
- Nehéz időket élünk – fejtegette Sebatyne mester. – Nehezebbet, mint valaha. Egy második Vong háborút nem élne túl a galaxis. Nem beszélve a Sith kapcsolatukról… és erről a másik Sithről… No és a Fekete Nap… A lényeg az, szövetségesekre van szükségünk.
|
|
|
Ossus
Sept 16, 2012 21:08:22 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 16, 2012 21:08:22 GMT 1
- És éppen esszért indulok társzaimmal együtt pár órán belül... - öltötte ki villás nyelvét Saba. A Nirauanra készülõ delegáció útra kész volt, már csak a barabel mesterre vártak, aki jelen akart lenni még Mordeis meghallgatásán.
- Azért az a felvetés a huttokkal eléggé... meglepõ volt.. - jegyezte meg Solusar mester, aki eddig csöndben hallgatta a párbeszédet.
- Természetesen nem áll szándékomban szövetséget kötni egy bûnbandával.. - rázta a fejét Luke, majd Horn mester hologramjára pillantott.
- Az ifjú Mordeisnek bizonyítania kell hûségét és alkalmasságát.. - válaszolt a corelli Jedi mester. - De nem azzal, hogy huttok toboroz az ügyünknek, hanem azzal, hogy ezen a misszión jediként viselkedik és dönt majd.. kerül, amibe kerül..
- És ezt sokkal könnyeben várhatjuk tõle valahol távol az Ossustól, ahol az elsõ adandó alkalommal visszatérhet korábbi mestereihez, ha úgy kívánja... értem. - biccentett Kam.
- A döntés az övé. - szögezte le Katarn mester. - Mi mindenképpen nyerünk... vagy egy jedit...
- Vagy pedig egy sithet, akinek a felszerelésében hipernyomkövetõ van. - mosolyodott el Corran.
- Amint mondtam... pillantott Mordeis hajója után Luke, ami ekkor emelkedett fel a platformról - nehéz idõket élünk, barátaim..
|
|
|
Ossus
Sept 26, 2012 20:25:46 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Sept 26, 2012 20:25:46 GMT 1
Sirryn Smordre kilépett az űrkikötő peronjára. A tömegszállító utasai tolakodva igyekeztek a zöldellő dzsungel előtt állomásozó légitaxik irányába. A Jedi mesternek azonban nem kellett a tömeggel tartania. A hatalmas tér szélén épült hangárcsarnok felé vette az útját. A halandó lények tiszteletteljes főhajtással tértek ki előle. Az Ossus telepesei és vendégei természetszerűen Jedi-szimpatizánsok voltak, és olyan tisztelettel viseltettek a bolygó hírneves lakosai iránt, amit Smordre egyáltalán nem érzett helyénvalónak. A társadalom a padavanok beavatkozásainak segíségével szinte problémamentes volt. Smordre belépett az előcsarnokba. A helyiség elég tágas volt, tekintve hogy számos előjoggal rendelkező diplomata látogatta. A bürokrácia leegyszerűsítése végett a recepciós pultoknál tizenéves tanítványok tevékenykedtek. A Tanács azzal igyekezet az ifjoncokat más, alacsonyabb rendű fajokkal szemben együttérzésre, sőt tiszteletre buzdítani, hogy különböző közpolgári és tisztviselői teendő mindennapos gyakorlását bízták rájuk. Smordre személy szerint tökéletesen egyetértett a módszerrel. Ő maga is gyakran tartott előadásokat a tanoncok csoportjainak hasonló témákban. Egy Jedinek illik ismernie a saját életének jellegzetességein kívül az átlagpolgári lét nehzéségeit is, ezáltal könnyebben fókuszálhat majd békefenntartói szerepére. A béke, ugyebár… A mester odalépett a hozzá legközelebb eső szabad terminálhoz. A mögötte álló twi’lek nő maga mögött hagyta ifjúkorával együtt is elbűvölő volt. Mihelyt megpillantotta Smordre gallérján a Tanács kitűzőjét, egyetlen pillanat alatt zavarba jött. - Üdvözlöm itthon… mester – hebegte, miután összekaparta lélekjelenlétét. Megilletődve bámulta a megtermett alakot, s bármennyire is igyekezett, képtelen volt elrejteni a csodálatát. Smordre úgy döntött, élni fog tanítói szerepével. - Ne fektess ekkora hangsúlyt a rangokra, padavan – oktatta a lányt. – Te ugyanolyan hasznos tagja vagy a Rendnek, mint én. Ennek ellenére én bölcsebb, s nélkülözhetőbb vagyok nálad. Nincs különbség kettőnk között, talán tapasztalat terén. Világos? - Igen, mester – vágta rá a twi’lek. – Hová… - A Templomba. A Jedi mester néhány perc múlva egy nyitott tetejű, egyszemélyes légisiklóban robogott. A robbotpilóta teljes sebességgel repítette a fák koronája felett. Smordre mester kedvelte a ömegközlekedés által nyújtott lehetőségeket. Ennek révén közelebbi kapcsolatba kerülhetett a galaxis lakóival, megérthette gondolkodásmódjukat. Nem beszélve arról, hogy ez a módszer tökéletesen lenyomozhatatlan volt. Fél óra alatt megtete a több, mint kétszabvány órába számított távolságot. A coruscantihoz hasonló forgalmak vezetői keményen kritizálták a gyorshajtása miatt, és éles manőverei után az öklüket rázták utána. S bár Smordre másokét messzemenően meghaladó tapasztalatokkal rendelkezett a pilótáskodás terén, mélységesen bosszantotta a nyugalmat áhító lények állandó zsötölődéseit, félelmeit az újtól és a váratlan helyzetektől. Néha igen nehéznek bizonyult a Jedi lét a nem Erőhasználók környezetében. A Jedi bekapcsolta a légisikló kommrendszerét. Megkerestette a frekvenciát, megnyitott egy sávot a anítványa felé. Rikki Sen képe nyomban felvillan előtte. - Örülök, hogy hazaérsz, mester – vonta mosolyra ajkait a fiú. – Sikerült információt szerezned? - Értesítsd Skywalkert – felelte a Jedi, miközben előszerelte a Rend adó-vevőjét. A Templom kirajzolódó tömege egyre inkább közeledett. – A többit megbeszéljük, ha odaérem. - Rendben, mester. - Siess! Haladéktalanul be akarok számolni neki az ügyről! Aztán a Tanács elé tárom. - Igen, mester. Jó utat. – Azzal a holokép elenyészett. Smordre betáplálta a kilenctizenkettes kódot a Jedik kommjába. Ez volt az a különleges kódjel, ami gyűlésre hívta össze a Jedi Tanács tagjait. A jelet természetesen csak a tagok kaphatták meg. Nem mellesleg a kilencessel kezdődő Jedi frekvenciák a Különleges Vonalak csoporthoz tartoztak, amiket vészhelyzet esetére hoztak létre. Skywalker szerette személyesen, az Erőre hagyatkozva összehívni társait, vagy időpontokra hagyatkozva, azonban Smordre mester minden kínálkozó alkalommal előszeretettel ütötte be a vészkódot. A kilenctizenegyes sürgősebb gyűlésekre hozatott létre, amikor a Jedik holoképekben és nem személyesen kommunikálnak egymással. A sikló simán ereszkedett a padlóra. Smordre kikászálódott a járműből, és átadta azt a rá váró vezetődroidnak. Luke a Templom előcsarnokában várt rá. - Üdvözöllek, mester – szólt. – Jól sejtem, nem ment minden simán? - Nem – felelte Smordre. – Azt hiszem, elkezdődött a polgárháború, habár igen szűk környéken mozog. A Mandalore és holdjai megszállás alatt áll. Luke összeráncolta a szemöldökét. - Újabb potenciális ellenféllel állunk szemben? – kérdezte végül. - Nem tudom. A megszálló maga is mandalóriai, és fogalmam sincs, honnan verbuválta a harcosait, de piszok jók. Seperc alatt elfoglalták a bolygót, most éppen az ellenállókkal hadakoznak. A Sanagar és a Skirata klánok még mindig nem adták meg magukat. A holdakról várt erősítés pedig nem érkezett meg. Luke hümmögött magában egy sort. - Tehát az egész úgy néz ki – fejtegette - , mint egy előre gonodsan eltervezett hadművelet. Úgy vettem ki a szavaidból, hogy ez a bizonyos támadó csapat újonnan bukkant fel. - Igen. Számomra ismeretlen klán lehet, bár a vezetőjük úgynevezett Karendhor gárdistákkal veszi körül magát, akiket a hírek szerint a rég letűnt Ordo klán fejlesztett ki. Ők pedig, ha jól tudom, a Dxun holdon éltek. - Nos, én nem sokat tudok a galaktikus történelem e szakaszáról – vallotta be Luke. - Az Onderon bolygó holdja. A légkörük gyakran összeér, de a Dxun vad és veszélyes egy hely. - Pont úgy hangzik, mint egy mandalóriai játszótere. - Valóban. Többek között a mindennapos harc miatt választották. De a rendelkezésedre fogom bocsátani az erre vonatkozó szakirodalmat. Fiatalkoromban állandóan a könyvtárat bújtam, no meg amúgy is történész voltam, mielőtt bekerültem a Tanácsba. - Még valamit – ki volt a támadó erők vezetője. - Egy kétségtelenül régi vágású mandalore harcos. Úgy hívja magát: a Büntető. - Induljunk – intett Luke. – Azt hiszem, a Tanács mindjárt összeül. Van bőven megbeszélnivalónk. Az imént Rotta, a hutt hívott bennünkett. Hajlandó megnemtámadási szerződést kötni. Úgy tűnik, a Sith fiunk érti a módját, hogy hogyan győzzön meg másokat. - Igen – mormogta Smordre. – Bizonyára érti.
|
|
|
Ossus
Oct 1, 2012 23:04:12 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 1, 2012 23:04:12 GMT 1
- Nem lelkesedem ezért a szerzõdésért - folytatta Luke - Viszont az ifjú kiugrott Sith tanonc talán így rászolgált a bizalmunkra. Te mit gondolsz, Katarn Mester?
- Túlságosan gyorsan véget értek azok a tárgyalások - rázta a fejét Kyle Katarn holoképe. - Akár átverés is lehet. Egy szövetségi ajánlat a huttoktól pont annyit ér, mint ha be dobnak egy rankorverembe azzal a szöveggel, hogy ma úgy is vegetariánus nap van.
Luke elmosolyodott.
- Minden rendelkezésünkre álló lehetõséget meg kell ragadnunk - vetette ellen Kenth Hamner holoképe. - A huttok ugyanúgy nem hülyék, ahogy mi sem. A valódi szándékaiktól függõen tudják, hogy ha egyszer a Sithek elkezdenek terjeszkedni arrafelé, nem tudják egyedül megállítani õket.
- Ha szabad áthaladást biztosítanak a területükön, akkor azzal jelentõs idõt nyerhetünk az Ossus esetleges kiürítése esetén - jegyezte meg Tionne.
- Inkább bízzunk a huttokban, mint Daalában? Ennyire azért nem rossz lány.. - jegyezte meg epésen Corran Horn, aki szokás szerint jelentõs zavarás mellett, csuklyában jelentkezett be, ami arra engedett következtetni, hogy ismét ellenséges területen tartózkodik.
- Amíg a Mandalore új urai ellenõrzik a Perlemian hipertéri útvonalat a Concord Dawn-i holdak mellett - vette vissza a szót Luke - , addig el sem jutnánk a szövetségi területekig. A Hutt ûr jelenti a leggyorsabb útvonalat a Peremvidék azon területei felé, ahol még nincsenek Sithek. Azt javaslom, fogadjuk el a meg nem támadást, ha másért nem, az ifjak biztonsága miatt.
- Nagyszerû, minél elõbb kiürítjük az akadémiát, annál kevesebb ideig leszünk rabszolgatartók barátai.. - jegyezte meg epésen Kam Solusar. - De legyen, Luke. És az Onderon?
- Ezt késõbb fogjuk megbeszélni... - Luke kézjelével és az Erõn keresztül jelezte, hogy a megbeszélés véget ért, de gondolataiban kinyúlt Kam és Smordre felé: "Gyertek velem"
...
Percekkel késõbb a három mester Luke saját szobájában gyûlt össze. A Nagymester a lebegõben lebegve, lehunyt szemmel kinyúlt, és nem sokára egy sokszögletû, piramis alakú holokron formálódott a tenyerében.
- Mindig is lenyûgözött, Luke, hogy hol tartod ezeket.. - jegyezte meg Kam Solusar. - Volt egy.. látomásom. - Luke szemei felpattantak, és különös fény lángolt bennük. - Egy különös, sötét árnyról, ami körbeölelte a galaxist... egyszerre volt idegen és ismerõs. Fiatal volt és õsöreg, ott volt mindenhol, és egyszerre sehol, egyszerre volt a Magban és a galaxison túl, egyszerre az Erõben és az Erõn túl..
- Különös - mormogta Smordre - Létezhet ilyet lény egyáltalán? Hogyan lehet képes ilyesmikre?
- Még nem tudom... - meredt Luke elõször a holokronra, majd Kamra, végül Sirryn-re. - De azt már tudom, mi a feladatom ezzel kapcsolatban. Ki kell derítenem, ki ez, és mi ez. Nem másnak, nekem.
- Láttál még valakit abban a látomásban, Luke.. - Kam összehúzott szemöldökkel szemlélte a holokront.
- Két alakot. - bólintott a Nagymester. - Egy fiatal lányt, és egy idõs férfit.
- Ez utóbbi bármelyikünk lehetett - mosolyodott el Kam Solusar. Bionikus végtagjai enyhén megreccsentek.
- Mégis, a keresés tárgya az õsi idegen kell legyen, ezt határozottan érzem. - folytatta Luke. - Nem a Korriban jelenti a valódi veszélyt a galaxisra. Ez is egy háború lesz, amit meg kell vívni, de a galaxisnak át kell esnie ezen, hogy újra megértsék az Erõ mibenlétét..
- Mintha az örökös harc a jó és a rossz között elkerülhetetlen lenne.. - mormogta Sirryn.
- Ha nem is elkerülhetetlen, de az egyensúly része.. - folytatta Luke. - Viszont ez az idegen nem. Ahogyan a Vong sem volt az... rá kell jönnöm, hogy van-e valami összefüggés köztük. Rá kell jönnöm, van-e valami, ami annak idején elkerülte a figyelmünket a Zonama Sekoton, barátaim. Valami, ami öregebb annál, mint a Sötét és Világos oldal, mint az Erõ aspektusai... valami, ami egyidõs az Erõvel, azzal az Erõvel, aminek még nem volt se fehér, se fekete, se szürke oldala..
- Nagy feladatnak hangzik.. - jegyezte meg Kam.
- Tudom - bólintott régi harcostársára Luke - És ezért akarom rád bízni az Akadémiát, Kam.
- Máskor is megvédelmeztük Tionne-al az ifjoncokat.. - bólintott Kam - most is megtesszük.
- Nem, most ennél többet kérek.... - hunyta le a szemét Luke. - Kam, azt akarom, hogy te legyél a Rend új Nagymestere.
Kam Solusar és Sirryn Smordre egyszerre bámultak tágra nyílt szemmel Luke-ra.
- Luke, ez igazán megtisztelõ... - hebegte Kam Solusar. - De te sem gondolhatod komolyan ezt... sehová nem érek fel az Erõben, olyan magasságokba, mint Saba, vagy Kenth, vagy akár Sirryn.. - biccentett az öreg mester felé az akadémia õrzõje. - Nem vagyok nagy harcos..
- Ahogyan volt Mesterem mondta, Kam - mosolyodott el Luke - A harc senki sem tesz naggyá. Én már túl messzire mentem a sötétségben ahhoz, hogy valaha is a világos oldalt jelentsem a Jedi rend számára. A hatalmam miatt félnek tõlem. Nem erre van szükségük. Bölcsességre, türelemre, tanításra és önfeláldozásra van szükségük. Olyanokra, mint te és Tionne.
Kam a padlót bámulta.
- Kam, nézz magadra - folytatta Luke - Ugyanannyira átérzed az Erõt, mint azelõtt, hogy súlyosan megsérültél a tanoncok védelmében. - emlékeztette Luke társát a néhány évvel ezelõtti eseményre - Majdnem annyi fémet viselsz magadon, mint valaha apám, mégis ugyanolyan tiszta maradtál az Erõben.
- A részeimmé váltak.. - bámult rá egyik szintetikus kezére Kam Solusar. - Ez nekem így természetes.
- Pontosan erre a természetességre van szükségük a Jediknek, Kam. - folytatta Luke. - Nem egy hadvezérre, mint Kenth, és nem egy vadászra, mint Saba. Nem kételkedem a képességeikben, de az õ vezetésükkel csak egy harcos Jedi rend alapjait raknánk le... és akkor, még ha a Fény Hadserege gyõzedelmeskedhet is a Korriban erõi felett, a rejtõzködõ gonosz ugyanúgy felemészt majd mindenkit.
Kam bólintott.
- Azt hiszem, értelek, barátom.
Luke kinyújtotta a kezét.
- Kam, minden mostani Jedi közül elsõként csatlakoztál hozzám. Ugyanúgy megjártad elõtte a Sötét oldalt, mint én, és visszatértél. Ez több volt, mint véletlen, ez az Erõ akarata volt. Még ha csak negyven évvel késõbb is világlik ki pontosan, miért történt ez így. - Az Erõ legyen Veled a küldetéseden, Luke. - rázta meg Kam a kinyújtott kezet, majd ismét a holokronra pillantott.
- De még nem végeztünk, ugye?
- Szerintem sem... - köhintett Smordre Mester. - Úgy értem, igen megtisztelõ ezt végighallgatni a számomra, Nagymesterek, de miért is van szükségetek rám ehhez?
- Amint mondtam, két alakot láttam a látomásomban a sötétség felett lebegve - folytatta Luke - Még nem tudom, pontosan mit jelent, de szerintem fiatal lány Jaina... a férfi pedig szerintem Te vagy, Sirryn.
- Hmm.. - most Smordrén volt a padlóbámulás sora.
- Ezért szeretném, ha velem jönnél utam elsõ állomására. Össze is függ az elõzõ misszióddal. - folytatta Luke.
- Már értem. - csapott a homlokára Kam, és a holokronra mutatott - Ezt Bnaar mester holokronja, igaz?
- így van - bólintott Luke. - Ood Bnarr mesteré, amelyet a feleséged, Tionne, az Onderon bolygón talált egy ásatáson. Ugyanazon a bolygón, amelyrõl nemrég a Tanácsban jelentettél, Smordre Mester. Ott kezdem a kutatást, és megkérlek, gyere velem.
|
|
|
Ossus
Oct 5, 2012 14:38:54 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Oct 5, 2012 14:38:54 GMT 1
- Mi sem természetesebb ennél, Luke – felelte habozás nélkül a Jedi. – Valami készül, és meg kell állíanunk. Azt hiszem, a békés megoldások ideje lejárt… Valami azt súgja, harcolnunk kell. - Így van – bólintott Luke. – Az Erő nem tiszta, és folyamatosan felkavarodik. Ne halogassuk a dolgot – lépett a kijárat felé. – Mihamarább indulunk, annál jobb. Viszlát, Kam, és sok sikert. Ne feledd: az Erő útjai kifürkészhetetlenek. - Ég veletek, mesterek – bólintott Solusar mester, és a távolodó alakok után nézett. Aztán összeszedte magát, és elindult a Tanácsterem felé.
|
|
|
Ossus
Oct 5, 2012 16:06:26 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Oct 5, 2012 16:06:26 GMT 1
Darth Sordis fejére húzta csuklyáját, majd a transzmissziós rácsra lépett. Engedélyezte a szigorúan titkosított magánvonalat, majd megbizonyosodott a kis szoba leárnyékolásáról. Aztán a falmélyedésben megjelenő életnagyságú holoképre nézett. - Mit akar? – dörmögte megvetően. - Nagyúr! – hajolt földig a H’nemthe. Hegyes csőre a padlóra mutatott, miközben beszélt. – Kérem, bocsásson meg… - Jelentést! – förmedt rá a Sith Lord. - Igen, igen – bólogatott szaporán a madárszerű lény feje. – Természetesen, Nagyúr. Itt van Coruscanton, Nagyúr. A birodalmi… Olyan hirtelen bukkant fel, mint ahogy eltűnt.
A Sith mester elégedetten hümmögött egy sort. - Remek, Vas’in – nyújtotta el az utolsó szótagot. A lény beleborzongott. – Tedd a dolgodat. Ha kudarcot vallasz, tudod, mi vár rád, Vas’in. Ugye tudod? - I-igen, Nagyuram! Kérlek, kegyelmezz… - Csend! – dörrent rá Sordis. – Ha netán nem sikerülne… gondoskodom róla, hogy életben maradj. Hogy találkozhassunk… - Ne, Nagyőr, könyörgök… Ígérem, véghez fogjuk vinni a tervedet, Nagyuram. Kérlek, hatalmasságos úr! - Hallgass! Nem akarok hallani felőled, amíg be nem teljesedik! – azzal bontotta a vonalat.
---
Sirryn Smordre mester tíz perccel később csatlakozott Skywalkerhez az ebédlőben. Sietve elköltötték az eledelt, amit a droid felszolgált, majd a hangár felé vették az útjukat. Luke magában töprengve rótta a folyosókat, Smordre viszont döngő léptekkel viharzott keresztül a tömegen, vigyázva, hogy senki ne üsse el őt. Higgadt magabiztossággal tört utat magának a hajókig, míg a tapasztalatlanabb padavanok szájtátva bámultak a váratlanul felbukkanó nagymesterekre.
|
|
|
Ossus
Oct 8, 2012 23:22:41 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 8, 2012 23:22:41 GMT 1
Luke hajója és az utazásai során elmaradhatatlannak számító R2-es asztromech droid az Akadémia egyik külsõ, félreesõ leszállóplatformján várták a két Mestert. Smordre sanda tekintettel pillantott az avittnak, legalább harmincévesnek tûnõ keskeny törzsû, stabilizáló szárnyakkal ellátott teherhajóra.
- A Jedi Explorer sorozat egyike. - intett a jármû felé Luke. - Még a Birodalom bukásának idején használtuk ezt a sorozatot. Úgy gondoltam, jobban illik a küldetésünk.. jellegéhez.
- Arról nem is beszélve, hogy a gyorsabb hajókra még nagy szükség lehet máshol.. - pillantott Smordre a leszállópályán álló másik, érintetlen yachtra, egy vadonatúj, modern SoroSuub yachtra, a Jade Shadow-ra... a Rend leggyorsabb és legjobban felszerelt hajójára, ami azóta, hogy a Rend és Luke visszatértek az Ossusra, érintetlenül porosodott ezen a helyen, és ami annak idején Mara Jade Skywalkeré volt.
- Nos, így van. - bólintott Luke, követve a másik Mester pillantását, majd megindult a régebbi hajó felé. - Gyere Artu, Smordre Mester csatlakozik hozzánk ezen az úton. Ne lény túl mogorva vele.
Az asztromech a másik jedi felé fordította kuploás fejét, majd kétkedõ füttyöt hallatva sarkon fordult és felgurult a hajó rámpáján.
|
|
|
Ossus
Mar 17, 2013 16:57:12 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Mar 17, 2013 16:57:12 GMT 1
Kyle Katarn gondterhelt ábrázattal rótta a főfölyosót. Oldalán ott lépkedett gondjaiba vett ifjonca, aki talán nem is volt már olyan fiatal. A volt Sith tanítvány kihalgatásán mindössze annyi derült ki, hogy a férfi az égvilágon semmire sem emlékszik élete azon szakaszából, amiben még nem a rejtélyes Sith Nagyúr szolgálatában állt. Továbbá a sötét oldalon átélt kalandjai egyre inkább elhalványultak az emlékezetében, és ezt a jelenséget a Jedi Tanács képtelen volt megmagyarázni.
Mordeis mindössze egyetlen emléktöredéket ásott elő tudatalattijának rejtett zugaiból: egy ismeretlen bolygó nevét, ahol talán ráakadhatnak a férfi eredeti személyazonosságára. A Tanács szerint egyértelműen el kell valakinek kísérnie felfedező útjára, és Kyle nyomban vállalkozott.
A Raven’s Claw makulátlan állapotban pihent a hangárban. Kyle hálával adózott a droidoknak, akik rendszeresen ápolták kedvenc hajóját.
A pilótafülkében kissé szorosan ültek egymás mellett. Mordeis bosszúsan hallgatásba burkolózott, míg Kyle felkészítette a hajót. - Ne türelmetlenkedj – szólt a Jedi mester. – Szempillantás alatt ottleszünk. Addig is pihenj. Rád fér ennyi bakta után. Nekem elhiheted – mormogta, majd gyakorlott mozdulatokkal a levegőbe röpítette a hajót.
|
|