|
Cosra
Jul 14, 2012 22:13:48 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jul 14, 2012 22:13:48 GMT 1
Lecersen ismét elmosolyodott. - Ez egy nagyon könnyû kérdés, admirális. Hogy mit kérek? Természetesen felvételt magukhoz... ugyanabból a háttérbõl, ugyanabból a Birodalomból jövünk. Csak a Sithek machinációinak eredménye.. - Lecersen gondosan figyelte Cortez arckifejezését, hogy változik-e a Sithek említésére -, hogy ide kerültem, és most nem az egész Maradvány nevében tárgyalok Önnel, talán éppen a Bastionon..
- De ami késik, nem múlik, admirális. - folytatta Lecersen - Elõbb utóbb visszaállítjuk a rendet a galaxisban, és nagy hiba lenne a rossz oldalon állni, amikor a Cosra ezt megteszi, nemde? - biccentett beszélgetõtársa felé a Moff.
- Én megszabadítom magukat ettõl a ragadós Kresh-tõl és a bandájától, önök pedig számítanak rám, amint véghezvitték terveiket.. mit szól?
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Cosra
Jul 14, 2012 22:29:51 GMT 1
Post by Deleted on Jul 14, 2012 22:29:51 GMT 1
- Megfelel, és azt hiszem az ár se nagy amit kér... még valami kellemes posztot is találhatunk magának. A parancsnok jelenleg nem tartózkodik a Cosrán, de én képviselem távollétében. Örömmel találkozik Önnel, amint visszajött a küldetéséből. - Szabad érdeklődnöm...? - Egy államközi megállapodást hoz tető alá, és előkerít néhány eltűnt... hajót - mosolyodott el Cortez - Kreshnek úgy kell elmenni, hogy az Emperor maradjon. Mivel találkoztam Önnel, így a B-tervhez nyúlok. Az Emperor hajtóművét felrobbantják - legalábbis részben. A Cosra felszínén is lesznek támadások - talán a többiről már értesült - mutatatta a Coruscanti, Corelliai felvételeket Cortez - Ez elegendő lesz arra, hogy Kresht elküldjük?
|
|
|
Cosra
Jul 15, 2012 19:51:35 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jul 15, 2012 19:51:35 GMT 1
- Nos, ez nem feltétlen, de azt hiszem, megvannak a megfelelõ forrásaim arra, hogy elintézzünk valamit.. - biccentett Lecersen. Sterling tábornok egyetértõen bólintott, elértve felettese kérdõ pillantását.
- Akkor megbeszéltük. - Örülök, hogy megállapodtunk, admirális. Legyenek készenlétben, hamarosan keresni fogom. Lecersen elfogadta Cortez kinyújtott kezét, és megrázta. Közben azonban folyamatosan járt az agya, nem csak azon, hogy miképpen tudják gyorsan eltávolítani Kresh-t a rendszerbõl, lehetõleg vérontás nélkül, hanem az admirális szavain is. A parancsnok nem tartózkodik a rendszerben.. ki lehet ez a rejtélyes parancsnok? Lecersen úgy tudta, Cortez a cosraiak legfõbb vezetõje, még Daala is vele tárgyalt legutóbb személyesen. Vagy mégsem így lenne? Remélte, hamarosan kiderül, és õ is az asztal megfelelõ oldalán lesz.
- Tábornok, kérem szálljon át a Bloodfin-re, és jelezzen biztosított vonalon, ha minden kész. - fordult Sterling felé a Moff, miután Cortez távozott. - Azonnal.. uram.. - Megkérdezheti, mire gondolok, igen. - töltött újra magának Lecersen. - Nos.. - Sterling habozni látszott. - Pontosan melyik fájlt is készítsem elõ majd?
Lecersen kiitta az italát. A kérdés jogos volt. Katonai szemmel nézve nem rendelkeztek sok erõvel, hadihajójuk, a Bloodfin amelyet annak idején Pellaeon fõadmirális használt élete utolsó éveiben zászlóshajóként, kisebb és kompaktabb volt egy Imperial-osztályú csillagrombolónál, viszont a Kresh hajóján lévõ kristály-fázisváltó lövegek ellen még egy ilyen modern egység sem tehetett túl sokat. Nem lehetett kockáztatni egy összecsapást, ráadásul maga Kresh itt volt a zászlóshajón. Tehát kellett valami, ami fontosabb számára, mint a Daala-tól kapott parancs, hogy biztosítsa a Cosrát.
És ha valamije viszont volt Lecersennek, az az információ. A Bloodfin egy teljes másolatot hordozott a Yaga Minor-i Ubiqtorate bázis archívumából, a Birodalmi Hírszerzés elmúlt hatvan évben összegyûjtött dokumentumait..
- A Bendõ Irreguláris Flottára vonatkozó különleges parancskódok állományát fogom kérni, tábornok. - A Darakaer- könyvtárat? Ha azt felhasználjuk, uram - Sterling szeme elkerekedett - Daala pillanatok alatt rájön! - Ennyi idõ elég is nekünk. - biccentett a Moff. - Hívjon ha megvan!
Amint Sterling elsietett, Lecersen töltött magának még egy pohárral. Igyekezett palástolni keze remegését. Általában jobban szerette, ha a hasonló éles machinációk néhány rendszernyi biztonságos távolságban történnek saját személyétõl. De a különleges alkalmak különleges erõfeszítéseket ígértek.
Percek múlva Sterling jelentkezett, immár a másik hajóról. - Küldje át nekem a Delta-Sigma-Iota egyes azonosítóhoz tartozó vészjelzõ kódot. - olvasta ki az adatbázisból Lecersen, miközben áldotta azt a pillanatot, amikor a Szövetségiek egy könnyelmû gesztusként visszaadták a Maradványnak a Chimera-t, amely pár évig Daala zászlóshajójaként szolgált. Persze az öregasszonx azt hitte, a technikusai mindent kitöröltek belõle... de Sterling kódfejtõi is tudtak legalább ennyit a régi birodalmi kódokról és algoritmusokról. - Megvan.. küldöm a fájlt. - Látom.. - biccentett a Moff. - És mit is mondtak legutoljára az ügynökeink? Bothawui? - A jelentés szerint Phennir és legalább két nagyon magas rangú, meg nem nevezett Szövetségi vezetõ találkozott ott nemrég. Még úton lehetnek hazafelé... - olvasta le a megfelelõ jelentést Sterling. Hiába, Lecersen az adatbázison kívül még egy dolgot örökölt meg azzal, hogy kiürítette Yaga Minor-t... a birodalmi ügynökhálózat jelentõs szeletét, akik Sterlingnek jelentettek. - Köszönöm, akkor ez alapján már ki tudunk számolni egy közelítõ vektort legyen készenlétben. - azzal Lecersen csatornát váltott, miközben betáplálta az adatokat a termináljába. - Admirális? - Pillanat.. - szöszmötölt valamit Cortez a vonal másik oldalán. - Ellenõrzöm a titkosítást. Rendben... - Átküldök egy fájlt és egy koordinátát. Küldjön egy futárhajót vagy valami hasonló erre a vektorra, néhány fényévnyire innen, és játsszák le a fájlt a Cosra felé. Ne aggódjanak, ha a komrendszer nem képes dekódolni, csak adják le. Kresh érteni fogja.
- Honnan tudjam hogy ezzel nem riasztjuk Daala többi hajóját, vagy bármi hasonló? - vonta fel a szemöldökét Cortez. - Azt akarják, hogy Kresh eltakarodjon innen, vagy nem? - fintorodott el idegesen Lecersen. - Csak csinálják! Ha átverem magukat, még mindig tízszer kivégeztethet engem, mire ideérnek! - Rendben, küldje...
Lecersen még ledöntött körülbelül három-négy pohár kesselit, majd felállt, kinyújtotta magát, az övén lévõ apró táskából bevett két serkentõt, majd évtizedek alatt begyakorolt rutinnal felvette hivatalos arckifejezését, nyomát sem hagyva magán annak, hogy mennyi kesselit döntött le, majd hátrakulcsolt kézzel hanyagul kisétált a tárgyalóból, a híd felé...
Abban a pillanatban lépett be a hídra, amikor Kresh terminálja elõtt felvillant a Persecutor elsõ tisztjének szarvas fizimiskája. - Igen, Malloc parancsnok? - Kresh összevonta a szemöldökét, látva bajtársa ideges arckifejezését. - Vészjelzést kaptunk, fõnök... - halkította le a hangját a devaron - a... egyedül van? - Mondd már! - Delta-Sigma-Iota egyes kódolás, segélyhívás, vörös kettõ.. - sorolta amaz. - Hogyan? - csapott a terminálra Kresh. - De hiszen... egy rakás hajót vitt.. honnan jön?? - most már suttogott, Lecersen alig hallotta volna, ha nem pontosan a parancsnok mögött áll. - Valahonnan a Magon túlról, a belsõ gyûrûbõl... a vektor alapján elvileg stimmel.. - Készítsd fel a hajót ugrásra, Malloc átmegyek!
Miután Kresh bontotta a vonalat, és sarkon fordult, vagy inkább perdült, hogy futólépésben elinduljon jó eséllyel a hangár felé, Lecersen volt olyan körültekintõ, hogy hátrébb lépjen két lépést, így a másik, amúgy testesebb és magasabb férfi nem rohant bele fejjel, csak tágra meredt szemmel lecövekelt elõtte. - Elnézést, Moff úr, nem láttam.. - Valami gond van? Aggodalmasnak tûnt a hangja az elõbb.. - vette fel legdiplomatikusabb mosolyát Lecersen. - Jöjjön... - azzal Kresh kirángatta a Moffot, egyenesen be a hangárba vezetõ turboliftbe. - Mi történt, mi történt? - Kaptunk egy vészjelzést... az admirális asszony konvoja támadás alatt van valahol a Bothawui és a Mag között... konföderációs csapda lehet.. - sorolta Kresh, miközben villámgyorsan beütötte a tiszti hangár azonosítóját és a lift megindult. - Az nem lehet... - tátotta el a száját meggyõzõen Lecersen, majd gyorsan becsukta, tekintettel az esetleges kesseli-szagra. - Egyáltalán mit keresett ott??
- Az mondjuk úgy államügy... - húzta el a száját Kresh. - De azonnal indulunk kell, a Bendõ-Flotta összes egységének szól a vészjel. Moff úr... - tette Lecersen vállára az egyik kezét, és ettõl amaz tudta, hogy innentõl egyenesben van. - Számíthatok magára itt, amíg távol vagyunk? - Szemmel tartjuk ezt a társaságot, és vigyázok a zászlóshajóra is, parancsnok. - biccentett Lecersen. - Azonnal intézkedem, hogy átszálljon a Bloodfin-rõl egy század rohamosztagos és a megfelelõ technikai személyzet... odafigyelünk a mi kis cosrai barátainkra.
És ez még igaz is a rohamosztagosokkal kapcsolatban, gondolta magában vidáman Lecersen. Végül is valakinek le kell kapcsolni az Emperor-on összevissza szaladgáló szövetségi technikusokat..
- Köszönöm, Lecersen Moff. Eggyel jövök magának. - tisztelgett Kresh, majd elporzott a kinyíló ajtón keresztül a várakozó sikló irányába.
Lecersen kifújta a levegõt. Eddig jó. Beütötte ismét a híd koordinátáit. - Százados - fordult az ügyeletes tiszthez, aki a szuper-csillagromboló hídján a többiekhez hasonlóan azt figyelte, ahogyan a Persecutor felgyorsul és eltûnik a hipertérben. - Uram? - Kérem lépjen kapcsolatba a hajómmal, és közölje Sterling tábornokkal, hogy átküldheti a kisegítõ személyzetet, amit megbeszéltünk... - a százados külsõ Polneye-i klónnak tûnt, de Lecersennek fogalma sem volt arról, hogy õk épp hányadán állnak a Cosraiakkal, ezért nem akarta elszólni magát a férfi elõtt. - Értem uram, igenis uram.
Kisvártatva, immár két saját rohamosztagosával a háta mögött Lecersen ismét kapcsolatba lépett Cortezzel. - Admirális, amint látja Kresh hajója a parancsnok úrral együtt távozott. Most már szabadon indíthatják, akármit is terveznek. És ha segítségre van szükségük - mosolyodott el a Moff - , a biztonság kedvéért éppen kéznél van nálam itt a hajón egy rohamosztagos alakulat..
|
|
|
Cosra
Aug 21, 2012 22:24:42 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Aug 21, 2012 22:24:42 GMT 1
- Nem válaszolt még... hol késlekedik? - Folett.. mindig is tudtam, hogy egy inkompetens barom.. - Akkor csináljuk meg a Sithek nélkül! Kezünkben van a Ramakaz, kezünkben van a csatahajó! - A csatahajó nem mûködik, a bázis pontos koordinátáit pedig mi sem tudjuk.. - Elfogyott a kesseli!!
A cosrai fõtisztek a bunker mélyén tanácstalanul néztek egymásra. - Mit tegyünk?
Minden szempár az asztal végén ülõ Cortezre irányult.
- Ha a Sithek védelme nélkül lépünk, akkor a Szövetség lesújt ránk. Nem csak Daala, de a mocskos idegen barátai is, a Lázadó bérencek... - Akkor vegyük fel a kapcsolatot Folettel! - Daala nem találhat ide!
A káoszt túlharsogta a bunkerben felharsanó riadó, majd Lecersen képe jelent a kivetítõn. - Uraim, úgy tûnik kis hiba csúszott a számításaikba... Daala flottája ebben a pillanatban lépett ki a hipertérbõl..
|
|
|
Cosra
Sept 2, 2012 22:15:15 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 2, 2012 22:15:15 GMT 1
- Bejövõ hajók több vektoron!
Lecersen az Emperor hídján a fõ képernyõk elõtt álló, cosrai egyenruhás, katonás megjelenésû alak felé pillantott. Hansel kapitány nemrég vette vissza pozícióját a szuper-csillagromboló hídján, miután Lecersen rohamosztagosai lekísérték a hídról a Szövetség technikusait.
- Kapitány, vannak parancsai? - Nos, Cortez admirális utasítása szerint.. - a cosrai egy pillanatra elkomorult, ahogyan elolvasta a bolygóról érkezõ legfrissebb instrukciókat. - El kell állnunk a beérkezõ flotta útját..
- És számíthatunk erõsítésre valahonnan? - Lecersen lehalkította a hangját, és bizalmasan közelebb lépett. - Ezt fontos tudnom.. hogy megtervezhessük a további lépéseket..
- Nos... - Hansel nyelt egyet. - Errõl nincs információm.
- Értem.. nos, az nagy kár, kapitány. - Lecersen bólintott, és magában nyugtázta az újabb fejleményt. Úgy tûnt, a cosraiak titkos tárgyalásai lehetséges új szövetségeseikkel - már ha volt ilyen -, vagy nem jártak sikerrel, vagy késlekedtek velük. De ez már nem számított. Lecersen megtanulta, hogy túlélni sosem holnap vagy holnapután kell, hanem minden alkalommal itt és most.
- H'asta õrnagy? - Uram? - hallatszott a híd bejárata felõl a Bloodfin rohamosztagos alakulatának parancsnoki tisztét betöltõ katona hangja, aki a Birodalmi Elit Gárda szürke páncélját viselte. - Átállunk B tervre. - Parancsára, Moff úr.
Hansel szeme elkerekedett, ahogyan egyszerre két E-11-es sugárvetõ nyomódott a hátának. - Mit jelentsen ez?? - Kísérjék a kapitányt és a cosrai legénységet a hangárszintre, és tartsák õrizet alatt.. - folytatta szenvtelenül Lecersen. - Egyúttal oldják fel a szövetségi technikusok õrizetét, és tolmácsolják bocsánatkérésemet az okozott kellemetlenségek miatt..
- Árulás.. ezért még megfizet..! - kiabálta Hansel, miközben a rohamosztagosok elvezették. A cosrai legénység többi tagja hasonlóan járt, miután gyorsan belátták, hogy esélyük sem lenne az állig felfegyverzett páncélos katonákkal szemben.
- Hívják Daala hajóit. - rendelkezett Lecersen. - Tájékoztassák õket, hogy.. - Bejövõ adás, uram. -szólt közbe a kommunikációs rendszert átmenetileg kezelõ rohamosztagos. - Éppen Daala elnökasszony hajójáról.
- Kitûnõ. - biccentett Lecersen. - Kapcsolja.
- Egy okot mondjon, hogy ne fogassam le magát, Dirkl.. - Daala hangja jéghideg volt. - Mi volt ez a színjáték? - Megfelel egy oknak, hogy a katonáim biztonságban tartják az Emperor-t a cosrai puccsistáktól? - mosolyodott el Lecersen. - Remélem, Kresh kommodore megbocsátja nekem azt az apró kis.. félreértést, melynek segítségével biztonságban tudhattam a zászlóshajót.. és elkerültük a vérontást.
- Erre még visszatérünk, Dirkl.. - Daala tekintete nem enyhült, miközben a híd képernyõin egymást után villantak fel az újabb és újabb szövetségi egységek beérkezését jelzõ kék fények. - Addig is gondolom nem baj, ha a csapataink átszállnak.. - A legnagyobb örömmel várjuk õket, Admirális asszony. - biccentett Lecersen - A legnagyobb örömmel..
|
|
|
Cosra
Sept 3, 2012 22:08:57 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 3, 2012 22:08:57 GMT 1
Cosra, a felszín alatti parancsnoki bunker.
A rendszer admirálisai és politikusai egy szûk, kelletlen arcvonásokkal tarkított körben figyelték, ahogyan Daala és kísérete - melyben több volt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat fekete páncélos kommandósra, mint a tiszt és egyéb funkcionárius - bevonul a terembe.
Harc tulajdonképpen nem is volt. Miután Daala Elnöki Flottájának nyomában a Bwua'tu admirális kíséretét alkotó Harmadik Flotta calamari cirkálói és Nebula-osztályú csillagrombolói is kiléptek a hipertérbõl, a cosraiak hirtelen négyszeres túlerõvel szemben találták magukat... már csak arra volt szükség, hogy az Emperor, és a mellette eltörpülõ elegáns Bloodfin a rendszer széle felé induljon, figyelmen kívül hagyva a felszínrõl érkezõ hívásokat...
Daala nem kért, és nem is kapott kapitulációt. Egyszerûen csak bejelentette, hogy a felszínen találkozni óhajt a vezetõkkel..
Amikor a bunker ajtói becsukódtak az érkezõk mögött, Daala elégedetten látta, hogy a cosraiak arckifejezése azért nem ennyire nyugodt.. mindannyian ismerték azokat a történeteket, hogy járt el Daala még a birodalmi éveiben a renitens, vagy csak éppen neki nem tetszõ Moffokkal..
- Maguk teljesen hülyének néznek engem?? - csapott a nõ egy halom adatkártyát Cortez elé.. a legfrissebb holohírek kivonatait, amelyek a Konföderáció érdekeltségei elleni támadásokról szóltak.
- Elnök asszony, higgye el, fogalmam sincs..
Bwua'tu mordulása belefojtotta a szót Cortezbe, aki egyszerre rádöbbent, miért ilyen lángoló Daala tekintete. Az admirális nem volt hülye, így elnyomott magában egy mosolyt. Ha sokat nem is értek el, de sikerült éket verni a bothan és Daala közé... a Szövetség flottatisztjei most már nem fognak megbízni a volt admirálisban, miután rájöttek, mit rejteget itt... ezzel csak az a gond, gondolta tovább Cortez, hogy bennünk se. A még nagyobb gond pedig az, hogy ismerik a koordinátáinkat...
- Mostantól a Szövetségi Flotta közvetlenül gyakorolja a biztonság ellenõrzését a rendszerben, uraim - jelentette be szinte ünnepélyesen a bothan, körbenézve a teremben. - Elkerülendõ a jövõbeni hasonló... félreértéseket..
Cortez Bwua'tu-ról Daalára, majd a többiekre nézett. De az Elnök nem szólt semmit, csak egyetlen ép szemével bámult valahová az asztal közepére - láthatóan halálosan idegesen.
- Nos.. ahogy kívánják. - biccentett végül Cortez. Rohadt szõrgombóc, gondolta, ennek még nincs vége.
- A segédtisztjeim egyeztetik magukkal a részleteket.. - fordult sarkon Bwua'tu, majd várakozóan Daala-ra pillantott.
- A Szövetségnek okozott diplomáciai károkkal kapcsolatban pedig még egyeztetjük a számlát... - mosolyodott el a nõ.
- Ezt hogy képzeli! Független tagállam vagyunk! - pattant fel idegesen Ulrich Ivor, a cosrai gazdasági komplexum vezetõje.
- Hogyne, majd elfelejtettem.. - Daala intett az egyik adjutánsának, aki egy ezüstösen csillogó adatmegjelenítõt helyezett az asztalra. - Ezt legyenek olyan jók, és írják alá.
- Mi ez? - szemlélte bizalmatlanul a dokumentumot Cortez.
- Segítségnyújtási kérelem és katonai együttmûködési megállapodás a Cosra és a Szövetség kormányzata között. - folytatta Daala. - Ez alapozza meg a határaikon belül létesítendõ Flotta-bázis létjogosultságát.. és rendezi természetesen a költségekkel kapcsolatos kérdéseket is.
Bwua'tu kivillantotta a fogait a társaságra. - A segédtisztjeim megmutatják, hol kell aláírni...
A rendszer külsõ területein Lecersen és Kresh az Emperor hangárjában néztek farkasszemet egymással. Körülöttük a Szövetség jelvényeivel ellátott transzportok vették fel a cosrai legénységet, hogy visszaszállítsák õket a bolygóra. Más transzportok újabb technikusokat hoztak Bwua'tu és Daala flottáiból.
- Tulajdonképpen egész ügyes volt.. - méregette néhány lépés távolságból Kresh Lecersent és rohamosztagosait. Daala saját kommandósai parancsnokuk mögül néztek farkasszemet a maradványbeliekkel. Összességében nem egészen úgy nézett ki a helyzet, mint szövetségesek ismételt örömteli találkozása.
- Gratulálhat, ha akar. - vont vállat Lecersen. - Megmentettem a hajót, és hozzáteszem, az Ön és a legénysége bõrét is, nemde? A cosrai rombolók szitává lõtték volna a hajóját, mire kettõt pislant..
- Maga pedig besöpörte volna a roncsokat, hátha egyszer jól jön még.. - húzta el a száját Kresh.
- Nos, életszerûtlen lett volna azzal félrevonni magát, hogy a cosraiak készülnek valamire, és lépjen le, amíg tud? - mosolyodott el Lecersen.
- Hogyne.. - biccentett Kresh. - Viszont, Moff úr, érdekelne, hogy milyen titkos rejtõznek még abban az adatbázisban, ahonnan a Bendõ különítmény titkos kommunikációs kódjait elõhúzták...
Lecersen bólintott. A helyzet világos volt számára. Sem Daala, sem a fogdmegjei nem fogják beérni annyival, hogy elég gyorsan hátat fordított a cosraiaknak, és egyúttal megmentette az amúgy továbbra sem harcképes szuper-csillagrombolót. Többre volt szükségük ahhoz, hogy ne zsuppolják be egy mentõkabinba, és ne indítsák útnak a Bastion felé - egyenesen a bosszúszomjas Sithek kezei közé.
- Nos, rendben.. õrnagy! - fordult a háta mögött álló, páncélján tiszti csíkozást viselõ rohamosztagoshoz. - Kérem hozzák ide, amit Hansel kapitánytól... kaptunk.
Az egyik páncélos katona elõlépett és egy apró adattáblát nyújtott át Kreshnek. A kommodore szürke tekintete megvillant, amint elolvasta a megjelenítõn villogó egyetlen szót.
- Lehetséges? - Lehetséges. - biccentett Lecersen. - Nagyon úgy tûnik, a cosraiaknak elég tûrhetõ ötleteik voltak arra nézve, hogy hol is van az a bizonyos... Ramakaz..
|
|
|
Cosra
Oct 2, 2012 17:55:41 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 2, 2012 17:55:41 GMT 1
A Bloodfin hídján nagy volt a sürgés-forgás. Technikusok és tiszthelyettesek igyekeztek, hogy minél előbb útra késszé tegyék Lecersen moff hajóját, amely átmenetileg a Bendő Irreguláris Flotta, azaz a Szövetség Elnöki Flottájának zászlóshajójaként is szolgált.
Kresh kommodore, miután kénytelen kelletlen átadta a Cosra rendszer feletti őrizetet biztosító szövetségi erők parancsnokságát Atoko admirálisnak, Bwua'tu egyik bizalmasának, felkészült az új misszóra. De előbb tájékoztatnia kellett polneyei szövetségeseit..
- Dorvant épségben visszajuttattuk Coruscantra, kommodore. - a klón Tierce őrnagy képe erősen villogott a távolsági kapcsolat miatt. A kommandós arca mögött jól kivehetőek voltak az Obroa-skai rendszer könyvtárának polcai, ahol a csapat átmenetileg felütötte bázisát. - Az embereim felgyógyultak és harckészek a Mandalore-i összecsapás után. Biztos nem akarja, hogy csatlakozzunk magukhoz?
- Nem, nem szükséges. - Kresh ugyan más szemmel tekintett a polneyeiakra, mint a cosraiakra, de az utóbbiak árulása után már maga sem tudta, hogy hányadán álljon Tierce őrnagy klón katonáival. - Megvan a saját feladatuk a Főnöktől, koncentráljanak arra. És ha teheti, szóljon a hazai bázisának, hogy a Cosra talán ott is próbálkozhat..
- Tájékoztatni fogom őket. - bólintott Tierce. - Sok sikert, kommodore! Grodin kilép.
- Azt hiszem, indulhatunk... - pillantott Kresh a saját hajóján némiképpen utassá degradálódott Lecersen felé.
- Csak aztán nehogy a szövetségi fiúk kiszúrják, hogy pontosan merre is megyünk.. - jegyezte meg epésen Lecersen, immár leplezetlen undorral bámulva a rendszer széléről is jól látható hatalmas, Viscount-osztályú mon cal szuper-csatacirkáló sziluettjét.
- Az útvonalak elfedésében mindkettőnknek elég tapasztalata van, Moff úr - mosolyodott el Kresh. Bár együtt kellett dolgoznia továbbra is Lecersennel, mégsem bízott benne. Ezért döntött úgy, hogy saját embereivel átveszi az irányítást a Bloodfin felett, és személyesen viszi harcba Pellaeon admirális volt hajóját. Nem volt kétsége afelől, hogy a Főnök irigyelte érte.
- Indulás!
Azzal Daala flottája eltűnt a hipertérben a Mag irányában, hogy percekkel később egy jelöletlen rendszerben térjen vissza normáltérbe, és egy pályakorrekció után immár végleges célja, az Ismeretlen Vidék felé vegye útját...
|
|
|
Cosra
Nov 29, 2013 16:37:37 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Nov 29, 2013 16:37:37 GMT 1
- Willkommen, meine Herren - kezdte a hagyományos cosrai szófordulattal az ülést Cortez admirális. Bár már évtizedek óta élt az egyre növekvő és gazdagodó városbolygón, még mindig akadtak gondjai az őshonos humán lakosság furcsa, nyakatekert mássalhangzókban gazdag, darabos nyelvjárásával. így aztán amikor tehette, rövid szófordulatokra hagyatkozott, és minél hamarabb áttért Basicre. - Kérem, foglaljanak helyet. Az összegyűlt társaság a modern galaxisban már kifejezetten avitt kompániának számított volna. A jó egy tucat középkorú, egyenruhát, vagy díszes nemesi öltözéket viselő férfi társaságában az egyedüli nők azok a cosrai felszolgálók voltak, akik hagyományos népi viseletükben, ebben a színes, mellpántos szoknyával kiegészített kétrészesben szolgálták fel mindenkinek a kesseli sört. Idegenek pedig az egyetlen, az asztal végét elfoglaló khommita kivételével szintén nem fordultak elő a társaságban. Jedikről, sithekről, meg hasonló varázslókról nem is beszélve. Hiába, gondolta Cortez, vannak még helyek a galaxisban, ahol a hatalom azok kezében van, akik érdemesek rá, hogy felvállalják a vele járó felelősséget. Ha kevés is. Mindenesetre a Cosra egyike volt ezeknek a helyeknek, és Cortez a nyelvi nehézségek ellenére a mai napig nagyságrendekkel szívesebben tartózkodott itt, ahol az utcán szembejövők négyötöde még mind a mai napig emberi lény volt, mint Coruscanton, ahová új kinevezése miatt egyre sűrűbben elszólították. Az admirális végignézett a társaságon. Néhányan kelletlen pillantásokat vetettek a cosrai vezérkarban szokásosnak számító fehér egyenruhája vállán újonnan virító szövetségi emblémára, de nyílt megjegyzésekkel egyikük sem próbálkozott volna. Legalább is a jelenlévők közül. A Vezérkar ülései mindig a legnagyobb titokban zajlottak - már annak idején is, amikor a Konföderáció többi államalkotó hatalmának szemei elől elrejtőzve - tulajdonképpen az egész bolygóval egyetemben - innen főzték ki az állam irányításának megszerzésére tett lépéseiket, és most is, amikor a cosraiak immár a Szövetség egyik legbefolyásosabb, mégis kevéssé ismert hatalmának számítottak. Befolyásukat azonban a Daalával kötött együttműködési paktum ellenére továbbra is beárnyékolták a bolygójuk körül keringő Mon Cal csatahajók - a Szövetség egyik flottakülönítménye, amelyet Daala magával hozott, amikor a Cosra megpróbált kibújni a Szövetség befolyása alól... és amelyek a paktum ellenére a mai napig itt maradtak. Talán Daalának mégsincs akkora befolyására Nek Bwua'tu-ra, mint azt gondolja, morfondírozott Cortez. A bozontos, magát Thrawn szőrősebb kiadásának képzelő bothan rendre kitért az államfő finom utalásai elől, melyek szerint itt lenne az ideje felhagyni a Cosra "védelmi célú" blokádjával. Melyet egyébként ő maga Daala rendelt el, mielőtt megegyeztek Cortezzel abban, hogy viszálykodás helyett inkább egyesítik erőiket, hogy ezzel biztosítsák az Egységes Galaktika győzelmét a választásokon. Hiába, egy nőben sosem lehet eléggé megbízni. Legalábbis, ha komplikált feladatokat bíz rá az ember, sóhajtott fel magában Cortez. - Napirendi pontok, tessék. - nyitotta meg további gondolkodás helyett az ülést, ahogyan az asztaltársaság minden tagja letette félig kiürült kesselis poharát. - Egyre több jelentést kapunk a Szövetség területén kívül tevékenykedő zsoldosokról.. - Tiebolt parancsnok emelkedett szólásra, egy fürkésző tekintetű, fiatal férfi, akiről az a hír járta, hogy klónjai révén a Cosra minden szegletében ott van. Tiebolt maga volt a Hírszerzés, és a Hírszerzés volt Tiebolt - szó szerint. És amióta a Daala elnöki hivatala alatt létrehozott új terrorelhárító szerv is alá - pontosabban az egyik Tiebolt alá - tartozott, azóta szeme és füle egyre messzebbre ért a Szövetségen belül és kívül egyaránt. - Igen, úgy hallottuk, elsősorban a Serenno környékén mozgolódnak. - nyugtázta az asztal átellenes oldalán ülők egyike, egy magas, arisztikratikus alak, akinek nyakában a Tapani nemesi házak legbefolyásosabbikának díszes pecsétje függött. - Az kizárt, Báró úr - fordult felé tisztelettudó hangon Cortez, mintha egy előljárójával beszélne. Bár hivatalosan ő volt Cosra államfője és szenátora egyaránt - katonai pozíciója mellett -, zárt ajtók mögött kissé más hatalmi viszonyok érvényesültek. - Ügyelünk rá, hogy hadnagyi szint felett egyetlen egy cosrai se kaphasson munkavállalási engedélyt a bolygón kívül - élve legalábbis semmiképp. - folytatta a báró felé fordulva. - Bár attól nem kell tartanunk, hogy kényes információk szivárognak ki a... vendégmunkások révén - folytatta Tiebolt -, de a reputációnk szempontjából egy idő után kellemetlen lehet. Arról nem is beszélve, hogy ha túl sokan akarnak szerencsét próbálni a határainkon kívül, akkro előbb-utóbb problémáink lehetnek a toborzással. - Szinte minden nap kapok kérvényeket a legénységem köreiből. - tette hozzá a Cosra büszkeségének számító szuper-csillagromboló, a bolygó körül keringő Emperor kinevezett parancsnoka, Hänsel kapitány. - Amiket aztán visszautasít, természetesen. - biccentett Cortez. - Natürlich, Herr Admiral. - húzta ki magát Hänsel. - Amíg ezek az idegenek... - pillantott fel sokat mondóan a plafonra a Báró, melytől jó néhány száz kilométerre felfelé, az orbiton ott keringett majdnem egy teljes szövetségi flotta - itt rontják a levegőt, addig nem tudjuk megindítani a következő fegyverkezési fázist. És addig nem tudunk munkát adni a lakosság jelentős részének sem itt az önök bolygóján, sem nálunk. És akkor az erőfeszítéseink, amiket az elmúlt években tettünk, hiábavalóak voltak. Én pedig nem kedvelem a hiábavaló.. erőfeszítéseket. - Egyikünk sem kedveli, Báró. - biccentett kényelmetlenül Cortez. Nem szeretett vitázni a Báróval, különösen azért nem, mert a cosraiakkal ellentétben az ő családja a mai napig a Tapani szektorban élt. Ott, ahol a Vol Melantha báró, a legbefolyásosabb család vezetője volt a mai napig élet és halál ura. Ott, ahonnan a Cosra iparát és gazdagságát megalapozó pénzügyi transzferek érkeztek.. - Csak annyi időre van szükség, hogy az Egységes Galaktika megnyerje a választásokat, és akkor Daala ismét abban a pozícióban lesz, hogy diktálhasson. És vele együtt mi is. akkor pedig egyetlen calamari vagy bothan sem fog itt sertepertélni, ezt garantálhatom. - Ezt remélem is. - kortyolt beleaz italába Melantha báró. - Az őseim már tízezer évvel ezelőtt is az uralkodó osztály tagjai voltak, születésük, fajuk és előjogaik alapján. Épp itt az ideje, hogy ez ismét így legyen. - Mindannyian ezzel a céllal vágtunk bele ebbe, kedves barátom. - szólalt meg a Melantha mellett ülő öreg, feje tetején kopasz férfi, akinek füle mellett hosszú, kékesfehér hajzuhatag helyezkedett el nagyjából minden irányban. Silas Tagge inkább emlékeztetett egy őrült zeneszerzőre, mint a Galaxismag egyik legbefolyásosabb nemesi családjának rangidős urára - azonban számos más famíliához hasonlóan, akik Palpatine alatt szedték meg magukat igazán, cserébe pedig kevésbé tehetséges fiaikat a Flotta kötelékébe küldték, évtizedek óta lángolt benne a becsvágy, hogy egyszer visszatérjen a hatalom közelébe. - Azonban - folytatta Tagge - megítélésem szerint hiba volt azt a pederaszta pojácát kinevezni Daala mellé. Az Il-Raz családban generációk óta nem volt normális ember. Ugyebár nem kell felhívnom a figyelmet arra, hogy az ifjú Camillo és nővére közti korkülönbség.. - Kérem, ez lényegtelen. - vetette ellen a nemesi kör egy másik tagja, a ravasz tekintetű Armand Praji. - Mindannyiunknak megvannak a saját apró-cseprő hobbijai. Ha az Il-Razoknál ez az incesztus és a pedofilia, ám legyen. Csak az számít, hogy Camillo örökölte az apja politikai tehetségét, és velünk ellentétben neki nincsenek olyan gazdasági érdekeltségei, hogy a háttérben kelljen maradnia. Hadd vigye csak el a médiaszerepléssel járó dicsőséget és fejfájást egyaránt, mi pedig ott leszünk, amikor eljön az ideje. - Elég baj az, hogy Daalára kell hagyatkoznunk. Mindannyian tudjuk, hogy voltak jobb opcióink is, de maguk elpuskázták. - mutatott kövér ujjával Cortezre a nemesi kör negyedik tagja, egy fiatal, arrogáns tekintetű, jól táplált alak, aki a birodalmi moffokhoz hasonló egyenruhát viselt, bár semilyen pozíciója nem volt az örökségén és hirtelen elhunyt apja hagyatékán kívül, ami ezt indokolta volna. - Hallottak egyáltalán valamit a századosukról, akit a Commenorra küldtünk? - Nem puskáztuk el. - rázta a fejét Cortez. Nem kedvelte a felfuvalkodott Lionell Mottit, aki megítélése szerint csak a méregkeveréshez értett. Miután azonban tehetségét kamatoztatva az ölébe pottyant családjának vagyona és összes érdekeltsége, mások letorkollásán kívül csak egyetlen dolog járt a fejében - a szövetségkötés a sithekkel, akiknek a soraiban talán jobban megtalálta volna a számítását. Cortez úgy sejtette, hogy csak a többi család bosszújától való félelem tartja vissza a gyáva Mottit, hogy mindenestül átpártoljon a Sith Egyházhoz. - A sithek nem válaszoltak a megkeresésünkre. - folytatta az admirális. - És igen, Folett százados nemrég jelentkezett be. Életben van, és kijutott a Commenorról, bár egyelőre nem tud biztonságosan visszatérni. - Sajnálatos lenne, ha valami baj érné a századost.. - tette hozzá Vol Melantha. - Igen. - biccentett Cortez. - Ezzel tisztában vagyunk. Ahhoz túl sokat tud. - Khmm.. - és mi a helyzet azzal a titkos bázissal az Ismeretlen Vidéken, ahová szövetségi barátaink mentek innen? Ha nem zavarok a kérdésemmel.. - köhintett az asztal végén ülő, szenátori köntöst viselő kecskeszakállas, idős férfi. - Egyelőre onnan is csak egy kósza jelentés kaptunk. - biccentett Cortez tisztelettudóan Kvarm Jia felé. Az idős férfi Cortez családjának egyik oldalági házába tartozott, bár anyai ágon szoros szálak fűzték Vol Melantha legnagyobb ellenlábasaihoz, a Szövetséggel szimpatizáló Mecettikhez is. A "cosrai klub" egyik legkockázatosabb, és legeredményesebb lépése volt, hogy meg tudták nyerni maguknak a tapani szektor szenátorát, aki a Vong háborúk óta megszakítás nélkül képviselte hazáját a Szenátusban - most pedig az Egységes Galaktika egyik mérsékelt támogatójának számított, értékes kapcsolatokkal a Szabad Szövetség frakciójában is. - Annyit tudunk - folytatta az admirális -, hogy a Bendő-flotta harcban áll a sithek, a nagaiok és a Jagged Fel-féle Kéz maradványának erőivel, meg még néhány idegen fajjal. Úgy tűnik, a bázis sokkal rosszabb állapotban van, mint gondoltuk, a hajók jelentős része pedig sérült. - Nem könnyű beépülni a Bendő-flottába, uraim - tette hozzá Tiebolt. - Majdnem annyira összetartó népség, mint a polneyeiak. - Na igen, zsák meg a foltja. - nevetett fel arrogánsan Lionell Motti. - Azok ketten biztosan jól megvannak egymással. - Emlékeztetném, hogy éppen a polneyei Doriana volt az, aki a legtöbb gondot okozta nekünk, és aki utána a maga drágalátos sithjeinél landolt, Lionell.. - jegyezte meg rosszallóan Salis Tagge. - És? - vont vállat Motti, aki láthatóan túl nagy intellektuális kihívásnak találta az ellentmondás feloldását. - A lényeg, hogy hányingerem van tőlük... - Akkor harapjon valamit. - biccentett a felszolgáló lányoknak Cortez, remélve, hogy így legalább kis ideig csendben marad majd a kölyök. - A lényeg, hogy nem hagyatkozhatunk a Ramakazra erőforrásaink feltöltésében. Ha a Bendő-flotta szerez is hajókat, semmi garancia rá, hogy abból jut nekünk is. - És amíg nem megy le a választás, addig a Szövetség nem fog újabb fegyverkezési programot bejelenteni. Túlságosan sok pénzt ölünk bele a perem segélyezésébe, hiszen minden szavazat számít. - jegyezte meg a katonák oldalán ülő egyetlen civil ruhás személy, aki kopottas szürkésbarna öltönyével úgy nézett ki, mint egy huszadrangú könyvelő. Valójában azonban ő volt az, aki a Cosra gazdasági hatalmát felépítette, és a tapanik pénzéből városokat, és a galaxison átnyúló hatalmú vállalatokat varázsolt. - A Cosrai Iparvállalat jól teljesít az Ön távollétében is, barátom. - intett Cortez Ulrich Ivor irányába. - Már van annyi visszaforgatható forrásuk, hogy szükség esetén újabb programokra tudjunk félretenni. - Ma lehet, hogy igen, de holnap nem. - rázta a fejét Ivor. - Mind az Iparvállalat, mind az Újjáépítési Hatóság egyre erősebb konkurrenciával szembesül számos piacunkon. A bűnbandák, a sithek és a nagaiok fantomcégei, a koréliaiak, akik a mai napig alánk tesznek mindenhol... egyértelmű, felülről vezérelt állami programokra van szükség, nem csak erre a dilettáns pénzszórásra, amihez Coruscant adja az aláírást, mi pedig végrehajtjuk. Sürgősen. És ha most nem kezdjük el ezekbe visszaforgatni a meglévő tartalékainkat, hanem nekiállunk flottákat építeni... - Ez amúgy is irreleváns, amíg a halak fentről figyelnek minket, Ulrich.. - szikrázott Vol Melantha szeme idegesen. - Nem mintha számítana... - Pontosan uraim. Nem számít. - hallatszott a bejárat felől, mire az összegyűlt tisztek és nemesek döbbenten az ajtó felé fordultak. - Hiszen amúgy sem maguk döntenek arról, hogy hol, és hány hajót építünk. Hanem én. Cortez és Vol Melantha arckifejezése a megbeszélés kezdete óta először ugyanolyan volt. Mind a ketten döbenettől vegyes irigységgel meredtek a bemasírozó fehér egyenruhás tisztre, aki legalább egy fejjel magasabb volt Corteznél. A férfi mögött érkező sorhajókapitányi egyenruhás adjutáns kihúzta magát az asztalfőn álló üres szék mögött, míg a főtiszt helyet foglalt, és megvető tekintettel végignézett a társaságon. - Ez.. váratlan meglepetés, Diestl főmarsall. - szedte össze magát Cortez. - Nem számítottunk az érkezésére.. különösen most, hogy a Szövetség mindent ellenőriz... - Nagy kockázatot vállalt.. - tette hozzá Vol Melantha. - Ruhe! - csapott le az asztalra az újonnan érkezett főtiszt. - Maguk.. maguk... Idioten! Schweinhunde! - a többiek összehúzták magukat a színes cosrai káromkodások hallatán. - Itt hagyom magukat egy kis időre, hogy felügyeljem a legújabb fejlesztéseinket.. és erre tessék, mire visszajövök, Lázadók röpdösnek a bolygóm felett, maguk itt szerencsétlenkednek, és Tarkin szukája utasítgatja az egész bagázst!! - Nem utasítgat minket.. - jegyezte meg sértődötten Motti, de a főmarsall üvöltése belé folytotta a szót. - Ich'hab gesagt Ruhe!!! Mondom, hogy csend legyen! Egy felszolgálólány szipogni kezdett a sarokban, mire egy másik bátorítóan megszorította a vállát. Egy légy zizzenését is hallani lehetett volna, ha lettek volna legyek a központban. De nem voltak. - Nem azért töltöttem az elmúlt időszakot a Knoton - folytatta a főmarsall -, hogy maguk itt szépen elbaltázzanak mindent. Sápítozunk, üldögélünk, konferenciákra járunk, közben meg a fél galaxis haderőt épít.. hát nem látják, hogy pillanatokon belül háború lesz itt? És mi hol állunk? Sehol! Wir haben nichts! A főmarsall halványan elmosolyodott, kiélvezve a csendet. - Ó pardon, elnézést. Azért van valamink. Van egy csomó idegen Lázadó csőcselékünk, akik ott grasszálnak a fejünk felett! Ez az! Pontosan ilyesmit képzeltünk el, amikor mindennek nekikezdtünk évtizedekkel ezelőtt, nem igaz?! Ezért csináljunk ezt az egészet! Inkompetens banda! - Főmarsall, talán beszélnünk kellene előbb.. kettesben. - köszörülte meg a torkát Cortez, aggodalmasan körbepillantva. - Fogunk is, fogunk is, kedves admirálisom. - veregette meg a másik alak vállát Diestl. - De előbb a jó hír... Doenitz kapitány! A Diestl mögött álló sorhajótiszt előrelépett, és egy fekete bőrkötésű dossziét tett le az asztalra. - Uraim, egy csatolt összefoglaló a Knot-on végzett munkánkról és a Fau-projektről. Digitális másolata nincs. Olvassák el, és utána semmisítsék meg. A csendet izgatott pusmogás váltott a fel. - Mindenkivel beszélni akarok, mielőtt visszatérek a Knotra. - folytatta Diestl. - Egyesével. És amikor legközelebb látjuk egymást... - hatásszünetet tartva végignézett a társaságon. - Addigra vége lesz ennek a nevetséges demokráciásdinak, Meine Herren. Ezt megígérhetem. - Örülök, hogy itt van, Vezérem.- jegyezte meg az asztal katonai végén ülő, eddig szótlan khommita, a társaság egyetlen idegen tagja, Davoo tábornok. - Der Sieg ist unser! - emelte magasba kesselis poharát Diestl. A többiek csatlakoztak hozzá. Ilyenkor jobb volt nem vitatkozni a Vezérrel. - Der Sieg ist unser! Der Sieg ist unser!
|
|
|
Cosra
Oct 23, 2014 20:46:23 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 23, 2014 20:46:23 GMT 1
A cosrai hadvezetés föld alatti bunkerében Lecersen, Cortez, valamint a tapani nemesi családok képviselői a holokonferenciát figyelték, amelynek inkább nézői, mint résztvevői voltak. - Ezek a feltételeim, Főmarsall. - közölte Daala holoképe a bal oldalon, aki mellett két polneyei klón, valamint két idegen faj képviselője állt. A cosrai főtisztek közül jó néhányan ellenszenves tekintettel méregették az idegeneket, de nem szóltak közbe. - Vagy elfogadja őket, és a fentiek fényében építjük fel együttműködésünket, az általam felsoroltak bevonásával, vagy nem tudunk megállapodni. - Ezek az események roppant váratlanok. - mérte végig tárgyalópartnerét a jobb oldali holovetítőn lévő Diestl, aki knoti stábjával együtt foglalta el a komplatformot. - De megbirkózunk velük. Elfogadom a javaslatát, admirális asszony. - Főmarsall, admirális, nem kockázatos ez? - szólt közbe Cortez. - Minden hajóra szükség lesz a szektorok stabilizálásához... nem vállaljuk túl magunkat ezzel? - Ha közbeszólhatok... - tette Cortez vállára a kezét a mellette ülő Lecersen, miközben próbálta elkerülni Daala tekintetét. Bizonyos volt abban, hogy az öregasszony nem tekinti lezártnak az ügyüket. Létfontosságú volt, hogy a törékenynek tűnő szövetségük megálljon, még mielőtt a tagjai egymásnak esnek. - Úgy gondolom, hogy az admirális asszony javaslata nem csak optimális, de kivitelezhető is. Némi befektetéssel olyan többletforrásokhoz juthatunk, amelyekkel eredetileg nem számoltunk. - De új ellenségeket is szerzünk. - kötötte a nek-et a karóhoz Cortez. - Mi lesz, ha a Szövetség mégis fellép ellenünk? Fegyverrel? - Ne aggódjon, admirális. - mosolyodott el Diestl. - Bizonyosan emlékszik rá... nem a flottánk az egyetlen fegyverünk. Cortez nyelt egyet, hiszen nagyon is jól tudta miről beszél Diestl. - Indítom a hajókat. - nyugtázta Diestl. - Én is. - biccentett Daala. - A megadott koordinátákon találkozunk. - Der Sieg ist unser, Frau Admiralin. - tisztelgett Diestl. - Üdvözlöm a köreinkben.
A holoképek elenyésztek, Lecersen pedig belekortyolt a kesselibe, ami a tárgyalóasztalon árválkodott előtte. Az, hogy Daala elfogadta Diestl felkérését, alapvetően nem volt meglepő, az viszont, hogy mivel egészítette ki a Főmarsall ajánlatát, már annál inkább az volt, s egyszersmind bizonyította, hogy az öreglány még mindig olyan ravasz, mint az elmúlt ötven évben volt. A semmiből, úgy, hogy egyetlen egy rendszer és egy hevenyészett flotta felett parancsnokolt, megtalálta a módját, hogy szinte egyenlő félként álljon szóba és állapodjon meg Diestl-el.
- Ne aggódjanak, uraim. - emelte a poharát Lecersen a tapani nemesek és Cortez felé. - Hamarosan minden rendeződik, és akkor a Cosra ismét az őt megillető helyet foglalhatja el a galaxisban. Egy új, erős Birodalom központjaként. Egy központként, tette hozzá magában Lecersen, ahol gondja lesz rá, hogy ne ketten, hanem hárman határozzanak az új állam főbb kérdései felől. Diestl, a Knot Főmarsallja, Daala, a Birodalom és a Bendő Flotta admirálisa... És természetesen ő maga, Drikl Lecersen.
|
|
|
Cosra
May 25, 2015 19:38:23 GMT 1
Post by Grodin Tierce on May 25, 2015 19:38:23 GMT 1
- Wannsee - olvasta le a soksávos, felszínközeli, repulzoros kocsik számára fenntartott út mellett villogó holotábláról Aranji az újonnan épült cosrai városrész nevét, ahová tartottak, miután siklójuk landolt az egyik forgalmas, katonai használatra lefoglalt űrkikötőben. Az utóbbiakból pedig egyre több lett a Birodalom megalakulása óta a Cosrán. A sok száz éven át bevallottan Coruscantot példaképének tekintő, felhőkarcolókat, ipar- és szórakozó negyedeket felhúzó városbolygó az EGB kikiáltása óta egyre inkább kezdett hasonlítani réges-régi, évezredekkel ezelőtti önmagára, és mostani előképére, a hajdani C osrauer Reich emlékét épületeiben, megjelenésében, szinte levegőjében ápoló Knotra. Új városnegyedek, kaszárnyák, haditechnikai üzemek, felvonulásokra alkalmas széles gyakorlóterek, sugárutak és hatalmas hadihajók fogadására képes felszíni dokkok nőttek ki mindenhol, ahol véget ért a több szintes, a mai napig zsongó város. Ez a negyed is ilyen volt. A Palpatine-i Galaktikus Birodalom militáns sterilségébe itt néha már-már olyan mértékben vegyült a historizáló cosrai elegancia, hogy a két polneyei klón a suhanó hátsó ülésén elhelyezkedve néha leengedte egy-egy pillanatra formális, fegyelmezett arckifejezésének álarcát, és engedélyeztek maguknak egy-egy értetlen fintort az épületek körül elhelyezkedő, a cosrai sassal és a birodalmi jelvénnyel díszített oszlopsor láttán. - Nem ismerem a kerületet. - rázta meg a fejét Zavrik, a másik klón. - Bár ahogy elnézem, ennél is a régi COMPNOR-propagandanyagokat vették elő a tervezésnél, mint mostanában az összes új városnegyednél. - Ki tudja, talán a cosraiak terveit vették alapul eleve a COMPNORnál is, anélkül, hogy tudtak volna róla. - morfondírozott Aranji. - Akárhogy is, kész szerencse, hogy nálunk nincsenek városok, nemde, parancsnok? - Egyelőre. - ingatta a fejét Zavrik. - Ki tudja. Egyik nap felébredünk, és a lakájos föld alatti bunkerrendszerünk felett ott fog tornyosulni egy ilyen csicsás förmedvény. Ráadásképp ráírhatnák mondjuk cosraiul, hogy "ide lőjenek, kérem". Hierher scheißen, bitte. A suhanó lefékezett úticéljuk, a Munkaerőforrás-felügyeleti Hivatal Népegészségügyi Főosztályának épülete, egy hatalmas, durbeton tömb előtt, amely előtt még az átlagosnál is több birodalmi-cosrai jelvényes holokép és zászló virított. A két klón megigazította új szabású, sötétkék egyenruháját, amelyen a Planetáris Erők felségjele díszelgett, egy hagyományos birodalmi jelvény, amelyet két babérszerű ág fogott közre - Daala kívánsága szerint, aki igyekezett minél inkább eltérni a cosrai szimbolikától, és a régi Palpatine-féle jelképrendszerhez igazodni. - Civil osztályhoz képest eléggé.. militánsok. - pillantott az épületre Aranji. - Ezek csak annyira civilek, mint mi.. nézd csak. - bökte oldalba társát Zavrik, a mögöttük lefékező suhanó felé biccentve, amelyből egy zöldesszürke pikkelyes Ssi-ru mászott elő, farkán nagyjából olyan magasságban, ahová egy humanoid a karszalagját helyezné a karján, egy stilizált, kereszt alakú jelvénnyel. - Nocsak, nem is tudtam, hogy ilyen gyorsan létrejött az új Kaszt. - füttyentette el magát Aranji. A Ssiru vonakodva ugyan, de biccentéssel nyugtázta a tradicionális köszönést, majd szó nélkül bemasírozott előttük az épületbe, egyik csenevész karját valami tisztelgésfélére emelve az őrt álló rohamosztagosok előtt, akik válaszul vigyázzba vágták magukat, bár a klónok még így, a sisakrostélyon át is látni vélték pillanatnyi zavarukat a pikkelyes, történelem előtti szörnyeteg hüllőre emlékeztető Ssi-ru láttán. - Azt mondják, génmódosítással hozták létre az új pikkelyszínt, amellyel a kifejezetten EGB-párti egyedek megkülönböztethetik magukat. A pikkelypigmentáció felülírása rendkívül kockázatos egy Ssi-runál, nem csak egészségügyileg, de társadalmilag is, mégis ezrek vetik magukat alá mindennap. - magyarázta Zavriknak a Ssi-rui kultúrában járatos Aranji. - Fanatikus népség, humánabbak akarnak lenni a humánnál... vagy cosraibbnak a cosrainál, nem tudom. Menjük. - szaporázta meg a lépteit Zavrik. - Az ezredes mihamarabbi jelentést vár. Nincs sok időnk erre a kis közjátékra. Kísérőik egy díszes fogadószobába vezették őket. Az előbb látott Ssi-run kívül cosrai viszonyokkal mérve rendkívül szokatlan fogadóbizottság várta őket; egy fehér egyenruhás, biomechanikus fejimplantot viselő chiss, és egy ijesztő külsejű givin. A givinek általában nem voltak túl bizalomgerjesztőek koponyaszerű fizimiskájukkal, de ez tetézte azzal, hogy szabvány cosrai szabású, rangjelzés nélküli egyenruhát is húzott magára. - Nem gondoltam volna,, hogy mi leszünk itt a legközelebb a humánokhoz. Milyen ironikus. - súgta Zavrik fülébe Aranji, de a givin felemelte egyik kezét egyfajta üdvözlésszerűen, majd megszólalt. - Zavrik és Aranji parancsnokok a Polneyei Planetáris Erőktől, ha nem tévedek. Örvendek. Vul Isen birodalmi titkár szolgálatukra. - Örvendek. - biccentett egyszerre a két klón. - Ez itt pedig a Hivatal és közös, rendkívül izgalmas felmérési projektünk vezetője, Adolfei'chman'nario a Chiss Főszektorból. - mutatta be a chisst Isen, aki biccentett feléjük, miközben arcán megvillantak a bioimplant állapotjelzői. - Akkor rá is térhetnénk a lényegre. - fordult sarkon a givin, de felettese finom köhintéssel adta az értésére, hogy még várnia kell. Néhány szótlan pillanat után, miközben a klónok feszes vigyázzban, mozdulatlanul próbálták kitalálni, hogy akkor most ezek után mi is következik, a chiss vette át a szót. - Nézzék el nekem a titkárom nyers modorát. - a chiss nem csak megjelenésében, de beszédében is rendkívül arisztokratikus benyomást keltett, tökéletesen beszélve a Basicet. - Fiatal, rendkívül tehetséges és lelkes szakértője a területének. - Ami mi is lenne? - vetette közbe kíváncsian Aranji, bizalmatlanul méregetve amazt. - Népességstatisztika. - intett fejével a givin. - Populációökonometria, előrejelzés, trendanalízis. Tudták, például, hogy... - Köszönjük, Vul. - intette le ismét asszisztensét a chiss, a harmadik alak, a Ssi-ru felé mutatva. - Ez itt pedig a szakmai tanácsadónk, Sz'l'shi ezredes a Birodalmi Kasztból, a Ssi-ri Főszektorból. A hüllő egyik lábáról a másikra állt, és üdvözlésképpen kivillantotta a fogait. - Engem pedig hívjanak nyugodtan a középső nevemen Eichmannak. - mosolyodott el finoman a chiss. - Így egyszerűbb mindannyiunknak. Örülök, hogy ilyen hamar idefáradtak. Nagyra értékeljük a Polneye segítségét az elkövetkező feladatokban. A tudásuk és tapasztalatuk mindenképpen fontos lesz, de elsősorban a technológiáik, amelyeket kifejlesztettek. - Megkaptuk az előzetes listát arról, hogy mire van szükségük. - vette át a szót a tárgyalással megbízott Zavrik. - Rengeteg mobil eszközről van szó. Új kapacitásokra van szükségünk, és még több szövetre, hogy ennyi hordozható érzékelőt állíthassunk elő. - A felméréshez létfontosságú, hogy minden helyi szervünk rendelkezzen a megfelelő berendezéssel az Erőérzékeny polgárok detektálása kapcsán. - folytatta Eichmann. - Elnézést, hogy megkérdezem, igazgató úr. - köhintett Zavrik. - De önnek személyesen milyen tapasztalata van az erőhasználókkal kapcsolatban? - Erőérzékenyek, nem pedig erőhasználók. - villant meg a chiss vörös tekintete és néhány implantfénye egyszerre. - Tudja, parancsnok, az én megközelítésemben a hajlam legalább olyan fontos, és ha úgy tetszik, veszélyes, mint amikor valaki ténylegesen használja az Erőt. És köszönöm, már vártam ezt a kérdést.. elgondolkoztak már azon, miért nem találkoztak túl sok erőérzékennyel, jedivel, sithhel az én népemből? - Bizonyára az izoláció miatt. - jegyezte meg Aranji. - A népük sok évezreden át elszeparáltan fejlődött a Köztársaságtól. A jediknek bizonyára nem volt lehetőségük eljutni önökhöz. - Ha ez még így is volna - hagyta nyitva a kérdést Eichmann -, természetesen nálunk is jelentkeznek olyan... polgártársakon a megfelelő tünetek, amelyeket a kellő információ birtokában az Erőérzékenység egy-egy kivetülésének tulajdonítottunk. Tudják, a Chiss társadalomban szigorú szabályok uralkodtak és uralkodnak a mai napig. Így, bár önök úgy vélhetik, hogy a Polneye előtt senki sem foglalkozott az Erő kérdésével tudományos alapokon, biztosíthatom önöket, hogy a Csilla megfelelő könyvtáraiban igen jelentős irodalom lelhető fel ezzel kapcsolatban. Már amennyiben a Vad Testvérek nem égették el az összes könyvet... - tette hozzá leplezetlen megvetéssel a hangjában. - És Ön lenne a téma egyik szakértője, Eichmann igazgató. - tette hozzá sokat tudóan Zavrik. - Még mindig nem értem teljesen. - jegyezte meg Aranji. - Vannak bizonyos elemzések, kutatások, amelyeket egyszerűen képtelenség anélkül lefolytatni, hogy hozzáfértek volna mondjuk vorsnkrokhoz, ysalamirkhez, vagy, ha úgy tetszik, tesztalanyokhoz. Nem vitatom a szakértelmüket... - Ahogyan én sem az önökét. - mosolyodott el a chiss. - Higyjék el, ha a Hírszerzésük és a Főmarsall nem bízna meg a képességeimben, akkor nem kaptam volna meg ezt a megbízást. Ami pedig a kísérleteket illeti, nos, fogalmazzunk úgy, hogy nálunk az erőhasználók kiszűrése sokkalta inkább.. tapasztalati alapon, ha úgy tetszik, a tünetek felismerésével történt és történik. Az összegyűjtött anyagunk tehát empirikus alapú nagyrészt, és ugyan nincs kétségem afelől, hogy az önök berendezései tökéletesen megbízhatóak, biztos vagyok benne, hogy a felmérés során lesznek, ha úgy tetszik... vitás esetek. Ezeket pedig a megfelelő empirikus rutin birtokában lehet nagy biztonsággal katalogizálni. - Ilyen pontossági paraméterek mellett biztosan lesznek vitás esetek. - ingatta a fejét Zavrik az adatokat bámulva, amelyeket a zsebéből elővarázsolt apró megjelenítőn hívott elő. - Nagyon tág mérési hibahatárokat adtak meg. - Ne feledjék, parancsnok urak, statisztikai szintű mintavételről beszélünk, a nagy számok törvényéről. - szólt közbe Vul Isen. - És tudomásom szerint az önök szakértői is megerősítették, hogy ilyen paraméterek mellett tarthatóak a tömeggyártási követelmények. - Ez így van. - biccentett Aranji, majd visszafordult a chisshez. - Elnézést, igazgató, de van még egy kérdés, ami roppant mód foglalkoztat az alapján, amit elmesélt. - Mondja csak, Aranji parancsnok. - Hogyan kezelték őket? Eichmann implantjai és tekintete ismét egyszerre villant meg. - Nem értem, kiket? Hogyhogy hogyan kezeltük őket? - Az Erőérzékenyeket, természetesen. Akiket a népe tagjai között felleltek a módszereikkel. - ráncolta a szemöldökét Aranji. - Hogyan gyógyították meg őket? - Nem alkalmaztunk orvosi kezelést. - eresztett meg egy félmosolyt Eichmann. - Mondjuk úgy, más módszerekhez folyamodtunk. - Elnézést, akkor csak én értettem volna félre? - meredt a chissre Aranji. - Ez ugyebár egy népegészségügyi felmérés... - Az. - biccentett Eichmann. - Mi a kérdése, katona? - Uram, ha... - Zavrik finoman oldalba könyökölte Aranjit, és átvette a szót. - Bizonyára megengedi, igazgató, hogy a mellékelt eddigi technikai leírások mellé csatoljuk a semlegesítő kúrákra vonatkozó eddigi kutatásainkat. Egészen biztató eredményeket értünk el a tesztalanyoknál. Figyelembe véve, hogy az átlag erőérzékenységi teszten pozitívan bemért lakos a tesztalanyoknál jóval alacsonyabb midi-chlorian koncentrációval rendelkezik, akár a teljes gyógyulás, azaz a határértéken belüli szintentartás is elérhető... - Ez teljesen szükségtelen, parancsnok, de köszönjük. - biccentett Vul Isen. - Ahogyan az igazgató úr elmondta, megvannak a magunk módszerei. Ami azt illeti, ezzel kapcsolatban lenne is még egy kérésünk.. Az eddig szótlan Ssi-ru előrelépett, és egy kódhengert nyújtott át Aranjinak, aki rövid füttyögés közepette átvette azt. Néhány pillanatnyi szóváltás után Aranji értetlen arckifejezése még értetlenebbé vált, majd átnyújtotta Zavriknak a hengert, aki becsúsztatta azt az olvasójába. - Sz'l'shi azt mondja, hogy van egy második listájuk. - pillantott Aranji a két idegenre. - Igen, erről lenne szó. Elnézést, de az ezredes csak nemrég hozta el a Ssi-ru Főszektorból a szükséges további eszközök listáját. - biccentett Isen. - Olvassák csak el, kérem. - Ez... ezek teljesen más berendezések, mint amiről eddig szó volt. Ráadásul nagy mennyiségben... - ingatta a fejét Zavrik, majd lejjebb görgetett. - Ráadásul kizárólag a Ssi-ru Főszektorban lévő szállítási helyszínekkel. - Az önökkel együtt dolgozó Ssi-ru szakértők majd segítenek a megfelelő specifikációk kivitelezésében. - biccentett Vul Isen. - Amint látják, a pontossági paraméterek itt is megfelelő határon belül vannak a tömeggyártáshoz. A szállítási célok pedig megkönnyítik a terjesztést, gyakorlatilag egyetlen konvojjal megoldható. - És amint látják, mindez a Főmarsall irodája jóváhagyásával. - tette hozzá finoman Eichmann. - Természetesen, a parancs az parancs. - tisztelgett Zavrik, ismét finoman oldalba könyökölve Aranjit, nehogy még egyszer megszólaljon. - Intézkedünk a termelésről és a szállításokról, igazgató. - Igazán köszönjük. Számítunk a szakértelmükre. - biccentett a chiss. - Köszönöm, hogy idefáradtak. A győzelem a miénk lesz! - A győzelem a miénk lesz. Viszontlátásra. - Zavriknak szabályosan ki kellett rángatnia Aranjit a szobából, le a lépcsőn, és berángatnia a suhanóba. Amikor aztán a jármű ajtaja bezáródott és megindultak a nagy sebességű pályán a siklókikötő felé, Zavrik csak akkor fejezte be a rángatást, és biccentéssel jelezte Aranjinak, hogy most már nekiállhat tiltakozni. - Ez teljességgel nonszensz, parancsnok! - gesztikulált hevesen, átlagos klónhoz egyáltalán nem méltó módon Aranji, aki, mentségére legyen szólva, egyáltalán nem volt átlagos, hanem spectech-klón. - Ez olyan, mintha egyetlen TIE-Defender helyett három tucat szemétre való TIE-ln-t rendelnénk... pazarlás! Ráadásul mi értelme van ennyi ssi-ru entech-berendezésnek, ha ilyen specifikációkkal, ráadásul egyetlen szektorra koncentrálják őket? Így nem lehet sem egészségügyi, sem egyéb teszteket végezni, ez sarlatánság! - Nem hiszem, hogy egészségügyi tesztekről van itt szó... - bámult ki a suhanó ablakán Zavrik. - Az első szintű kutatásokat már elvégeztük... - vakarta meg a fejét Aranji. - A Ssi-ruknál ott van minden adat. Nem akarhatnak ennyi verifikációs tesztet csinálni! Több ezer berendezésről beszélünk, és olyan gyártási technológiákról, amivel ott helyben is előállíthatnak berendezéseket. - Tényleg? - Persze, nézd csak... itt... ezek, és ezek. - mutatta a megfelelő sorokat Aranji. - Parancsnok, ha ezt mind leszállítjuk, a Ssi-ruk több száz olyan bázist szerelhetnek fel, mint amilyenek a polneyei és Byss-i laborjaink. Csak az eredményekkel nem mennek majd semmire, értéktelen mintáik lesznek. - Ez nem kutatási projekt. - sóhajtott fel Zavrik. - Beszélnem kell Tierce ezredessel, amint visszatértünk a Polneyre. - Hogy hogy nem kutatási, de akkor... - Aranji néha megelepően lassú volt, amikor bonyolult nyelvi formulák és függvények helyett egyszerű, úgymond konyhai logikát kellett használni. Meglepően lassú, de nem alfabéta. - Ah... hogy úgy... - Ezt bízd rám. - veregette meg a ledöbbent spectech vállát Zavrik. - Még jó, hogy nem mondtunk nekik semmit az ezredes kis különprojektjéről. - Az biztos... - nyelt egyet Aranji. - Foglalkozz csak azzal, hogy minden kész legyen a lorrdi missziódhoz. - folytatta Zavrik. - Sybil elkísér majd. Én pedig beszélek az ezredessel, amint visszaértünk a Byssre...
|
|
|
Cosra
Sept 29, 2015 15:21:30 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Sept 29, 2015 15:21:30 GMT 1
A Munkaerőforrás-felügyeleti Hivatal épületébe lépő alak, idős kora ellenére meglehetősen pattogósan rakta a lábait egymás után. Ajkai sarka felfelé görbültek, amikor körülhordozta pillantását a hatalmas csarnokon, és eszébe jutott, hogy ez a hely az első állomása az erőhasználók végleges kiirtásának. Neki személy szerint nem volt ellenvetése különféle Jedi vagy Sith illetőkkel szemben, de mérhetetlen undorral viseltetett a hajdani Cosrauer Reich-ot tönkretevő alakok iránt. - Halt! – vakkantotta a fémdetektorokkal ellátott látogatóbejárat előtt posztoló őr. Ahogy a jövevény közelebb ért, elkerekedett a szeme, és bocsánatkérően a padlóra bámult. – Frau Mars... nem ismertem fel! - Nincs ok a pánikra, Liebchen – mosolyodott el a nő, láthatóvá téve rendezett, fehér fogsorát. – Nem vagyok katonai pozícióban. Nem hibáztatom, hogy nem ismert fel, Leutnant. Távol voltam, annyi időn keresztül. Így van? - Ja, natürlich – hebegte az őr, és befelé intett. – Átmehet, bárónő. - Köszönöm – hajtott fejet Elsa Mars, és átvágott a termen. Egyenesen a szemközt csoportosuló társasághoz sietett, akik meglepett pillantásokkal mérték végig, amikor megérkezett. Különösen az egyikük... A hozzá hasonlóan szőke hajú nő a hadsereg egyenruháját viselte, de zubbonyán ott virított a nemesi rangját jelző címer. Kimentette magát a kollégáitól, és karon ragadta Elsát, továbbvonszolva őt a helyiség egyik oszlopsora alá. A fiatalabb nő arca szikrázott a méregtől, de Elsát nem tudta megtéveszteni. Ő észrevette lánya szemében a viszontlátás öröméhez hasonlatos reményt. A reményt, hogy van még esély a kettejük kapcsolatának a helyrehozatalára. - Mit keresel itt, anya? – kérdezte Nila Mars. – Azért jöttél, hogy végre felvállald a sorsodat, és felelősségteljes legyél, vagy csak csesztetni akarsz? Esetleg pénz kell? Elsa gúnyosan megrázta a fejét. Aztán arca megint kedvessé vált. - Ne felejtsd el, hogy én vagyok a Mars ház örököse – figyelmeztette a lányát. – Ha akarom, tönkretehetlek. De ne félj, leányom. Csak azért jöttem, hogy átvegyem a ház vezetését. Be akarok kerülni a Vezérkarba... - Én vezetem ezt a házat – vágott vissza Nila. – Ha rajtad múlna, már rég elveszett volna. Míg te az élvezeteket habzsoltad a galaxis másik végében, addig nekem kellett állnom a sarat! Amíg te valahol a hátadat masszíroztattad, addig én vittem a hátamon a családot. A flottánk folyamatosan bővül, egyre nagyobbak vagyunk, és amióta létrejött az EGB, a Mars ház a legbefolyásosabbak közé tartozik a Cosrán. Nem is csodálkozom, hogy pont most jöttél vissza, amikor dicsőséget kaphatsz.. téged mindig is a fény, a hatalom, a vagyon érdekelt... - Ne felejtsd ki a Cosrát – mutatott rá halkan Elsa, miközben tovább tanulmányozta a termet. – Értem, hogy dühös vagy rám. De vissza kell jönnöm. A Mars ház mindig is részese volt a kormányzásnak, a jelentések alapján, amit kézhez kaptam, úgy látom, gyenge vezető vagy. Viszont katonának kiváló. Most kell fellépnünk, ha részt akarunk venni a Cosra felvirágoztatásában! A felső vezérkar tagja akarok lenni, és ideje elkezdeni a munkát. - Sosem értékelted, amit csinálok – lépett hátra Nila. - Ugyan mire lehetnék büszke? Mein Liebchen, nem hibáztatlak, csak kimondom, amit gondolok. Vedd le a jelvényedet, mától én vagyok a Mars ház Bárója! - A visszatéréseddel megint minden felfordul. - Építkezni csak hangosan lehet – vont vállat Frau Mars. – Azt hiszed, engedem, hogy egész nap ezekkel a féregirtókkal cseveréssz, ahelyett, hogy a házunk befolyását növelnéd? – kérdezte, miközben rágyújtott egy hosszú knoti cigarettára. – Azt hiszed, hogy fontos a részvételünk ebben az erőfelmérés ügyben. Pedig ez nem erről szól, drágám. Nem voltam jó anya, de talán jó parancsnok igen. Menj, intézkedj! Szerezz nekem egy... nehéz ellenfelet. Azzal megfordult, és komótosan kisétált az épületből. Cigarettáját, miután elszívta, belenyomta az egyik hivatalnok asztalán a pohárba, és méltóságteljesen elvonult a helyszínről. - Verdammt Kommunist - morogta, amikor észrevette, hogy egyik járókelő vörös nadrágot visel.
|
|
|
Cosra
Jul 27, 2018 11:44:32 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jul 27, 2018 11:44:32 GMT 1
Cosra felhőkarcolói és üzleti negyedei csak még impozánsabb látványt nyújtottak a felettük lebegő csillagrombolóktól. A kivonuló flotta, az EGB születése óta legnagyobb űrhadviselési vállalkozásának túlélői visszatértek, hatalmas kerülővel a galaxis síkján kívül átszelve a köztársasági űr feletti semmi, majd a Mag átellenes oldalán berendezett fogadótérségen keresztül hazaértek - éljenző tömeg, díszfelvonulások és gyermekeiket vesztett síró anyák és családtagok várták őket.
...Und die Aweristote, diese drei Millionen... - zengett az utcákon kihelyezett hangszórókból, és ez a szám csak a cosrai származású elesetteket tartalmazta, a polneyei, fondori, knoti áldozatokat még nem is. Az életben maradottak viszont újdonsült büszkeséggel az arcukon vonultak, a hatalmas utcai holoképernyőkön pedig folyamatosan mutatták a bastioni és kardassi jelenteket, a sith akoliták meglincselését, a sith templomok felgyújtását, és ahogyan a vörös sith jelvények helyét az épületeken felváltotta a Maradvány és Kardass saját, valamint az EGB cosrai sasos jelvénye.
Cortez hosszan szorongatta a belépő trió kezeit és ropogtatta a vállukat. Nagyon rég látthatta bárki is ilyen lelkesnek a tábornokot. - Már azt hisszem, sosem értek vissza, Kameraden.. companeros! - üdvözölte őket Basic - Cosrai - Tapani keveréknyelven.
Folett viszonozta a gesztust, a két vele lévő klón viszont némileg zavartan ropogtatta kezeit a fekete hajú tábornok kirohanása után. - Remélem, a következőből nem maradok ki. - tette hozzá Cortez, majd egy halom adatkártyát vett ki a fiókjából. - Ezek itt a hivatalos jelentések, amik addig érkeztek be, amíg ti tranzitban voltatok. Lecersen megérkezett a Magba, és úton van ide. A Birodalmi Gyűlés küldötteit összehívtuk, bármikor kezdhetünk. Bastion és Kardass jelentései alapján egyelőre minden rendben megy, a terjeszkedésre kijelölt területeken csak minimális fegyveres ellenállással találkoztak, lényegi atrocitás nem történt. A Sotanaxnál felszámoltuk a köztársasági - jedi - vostroyai behatoló csapatot, az ehhez kapcsolódó Erő-anomália észlelést a spectech csapatok vizsgálják. A hajógyáraink és klónüzemek csúcsra járatva termelnek. Egyszóval minden rendben. Tulajdonképpen három apró probléma van csak..
- Gut, már vártam ezt . - sóhajtot fel Folett, előrevéve a piros jelzéssel megjelölt, "problémás" jelentéseket. - Ha jól látom, az első a köztársasági holohírekből van összeollózva.
- Képanyag is van. - aktiválta a videót Cortez, mire az EGB új vezetői furcsa fintorokkal az arcukon végignézték az onderoni és cosurcanti eseményekről készült összefoglalókat, illetve a Köztársaság holohír - rendszereibe feltöltött hamis felvételeket is.
- Mennyire veszik komolyan a mi érintettségünket ezekben a terrortámadásokban? - kérdezte végül Folett. - Már leszámítva ezeket az amatőr felvételeket... birodalmi falut felégető jedik, atyaég, ez még számunkra kínosabb, mint az ellenségnek. - Minimálisan. - jegyezte meg a jelentések sajátjai által kommentelt változatát Tiebolt. - Egy Szindikátus nevű bűnszervezethez vezetnek a szálak a coruscanti ügyben, legalábbis az ügynökeink ezt jelentették Coruscantról. Az előre gyártott bizonyítékok pedig összekennek minket Vostroyával, ezt pedig még az átlagos, ostoba köztársasági szavazó sem hiszi el igazán. Az onderoni ügyben pedig a vörösök korábban teleturnézták a Holonetet azzal, hogy csak nekik van csillagok megsemmisítésére is alkalmas robbanófejük, nekünk meg nincs. Így aztán, ha akarnák se tudnák ránk kenni azt.. - Azért elgondolkodtató, hogy mi történt volna, ha az a Cár-bomba tényleg Awerisnél detonál. - jegyezte meg Tierce. - Van ugye az a jelentés az eltűnt U-hajónkról, és a SupSd-k által fogott gravitációs jelekről... nem nyugtat meg a gondolat, hogy vajon csak a vakszerencsének köszönhettük-e ezt, ugyanúgy, mint Bwua'tu halálát mondjuk. - Akár hogy is, Vostroya valamilyen mértékben diszkreditálódni fog a szövetségesei szemében. - tette hozzá Folett. - A Köztársaság nevetséges demokratái pedig arra sem lesznek képesek, hogy a saját szemetüket feltakarítsák. - Kivéve, ha egy új kormány a Niatalhoz hasonló erősebb vezetőket preferálja majd. - jegyezte meg még mindig aggodalmas hangon Tierce. - Ha a Köztársaság valódi akcióra szánja el magát ellenünk, még Bastion és a Kardass erőivel is hátrányban leszünk. Új szövetségekre van szükségünk. - Időbel az is meglesz, polneyei barátom. - biccentett Folett. - A konszolidáció hamarosan befejeződik, és akkor folytathatjuk a terjeszkedést. Mi a másik két rossz hír?
- Úgy látom, ez az Anef Rank naplója nevű förmedvény firkálmány lesz a második. - olvasta át a jelentéseket Tiebolt. - Természetesen minden csatornán kommunikáljuk, hogy ez egy álhír, jedi propaganda. - tette hozzá Folett. - Kár, hogy minden szó igaz belőle. - tette hozzá Grodin, miközben mindenkinek töltött az asztalon lévő kesseliből. Cortez enyhe arcrándulással konstatálta, hogy már megint elől felejtette a legjobb évjáratot. - Az Il-Razról szóló részt szinte látom magam előtt. Ez a kis korcs még csak nem is humanoid volt, nem? - Fúj. - jegyezte meg Folett. - Akár hogy is, ez engem jobban aggaszt, mint a köztársasági harsonázás arról, milyen gonoszak vagyunk. A táborokról még itthon is nagyon kevesen tudnak. Ráadásul az asszisztense eltűnése és a Pw'to-ra beszivárgó ellenséges kommandó elszalasztása óta én már tulajdonképpen Eichmannban sem bízom. Ha híre megy a Ssi-ru űrben létesített táboroknak, a mérsékeltebb rendszerek elégedetlenkedni fognak. Az pedig nagy baj lenne. - Nem küldhetjük haza a rabokat egy titoktartási nyilatkozattal, azt hiszem. - köhintett Cortez. - Hát nem. - csóválta a fejét Folett. - Mi a harmadik jelentés?
- Skorzeny parancsnoktól jut, felső szintű titkosítással a chiss - űrből. - nyújtotta át a megfelelő adattáblát Cortez a többieknek. - Mi az, hogy senkit sem fogtak le? - csapta le indulatosan egy perccel később az adattáblát Folett az asztalra, amitől még Tierce is összerezzent. - Mindent nekünk kell intézni személyesen? Küldjem sóbányába az egész inkompetens társaságot, vagy mi? Azt hittem, Ibam volt az utolsó ilyen idióta.. mi az, hogy eltűntek? Formbi lefogatása nélkül az egész mesénk Daaláról nem ér semmit! Mi az, hogy Skorzeny nem találja?! - Engedelmével, uram, ha Skorzeny nem találja, akkor valószínűleg nincs is ott - tette hozzá Tiebolt. - Felhívnám a figyelmet, hogy a jelentés szerint nem csak Formbi Arisztokrata vált köddé, de több prominens Chiss vezető is, beleértve az Expanziós Erőink parancsnokát is.. valamint a Maradvány - menekülteket is. - Ez koordinált evakuációt, vagy valamiféle saját kezdeményezésű műveletet feltételez.. - vonta össze a szemöldökét Tierce. - Daala lehetett ennyire proaktív? Lehet, hogy ténylegesen szervezett egy ellenálló sejtet? Mondjuk ilyen szempontból a menekülés is felér egy beismeréssel.. - Lehet még egy magyarázat. - tette hozzá Tiebolt - Emlékeznek a kardassi jelentésre Jagged Felről? Talán nem Daala mozgatta a szálakat a chiss űrben, hanem Fel személyesen. - Hm... - kortyolt bele az italba Tierce. - Ezt kezelnünk kell. Tudunk csatornát nyitni Grev'nario tábornokhoz?
Néhány perccel később a chiss másodtiszt kékes arca villogott a biztonságos, Ramakazzal létesített kapcsolat másik végén. - Sajnálom, ezredes urak, tábornok úr.. - ingatta a fejét a tiszt, miközben vörös tekintete kényelmetlenül megvillant. - Thsenn főparancsnok nem mondta el, hová távozik, csak hogy fontos, az egész Chiss Arisztokrációt és Uniót érintő biztonsági ügyben. Külön kérte, hogy ne jelentsem be, de már vissza kellett volna térnie... én.. én azt reméltem, Formbi Arisztokratával tárgyalnak egy esetleges helyi szintű békekötésről a testvéreinkkel..
- Ez az opció sem kizárt, tábornok, de az sem, hogy egy államellenes összeesküvés részei. - emelte fel a hangját Folett. - Amelynek gondolom, ön nem kíván konspiratőrévé válni?? - Semmi esetre sem, uram. - húzta ki magát Grev'nario. - Helyes, én is ezt reméltem. - biccentett Folett. - Okunk van feltételezni, hogy az ügyben érintettek a Rhigaron letelepített bastioni menekültek is. Tájékoztassa Enrikkin Arisztokratát, az Expanziós Védelmi Flottával pedig azonnal induljon Rhigarra. Átküldünk egy kódot, aminek a segítségével kapcsolatba tud lépni Skorzeny őrnaggyal az ügy titkosszolgálati részleteivel kapcsolatban. - Igenis, uram, intézkedem. - húzta ki magát Grev'nario. - És még egyszer, a lojalitásom megkérdőjelezhetetlen.. - Tudjuk, tudjuk, Cosra kilép. - kapcsolta ki a komot indulatosan Folett. - Es ist nicht gut. Mit szólnak hozzá, uraim?
- Aktivizálom az Adumar térségében működő ügynököket. - jegyezte meg Tiebolt. - Én konzultálok Kardassal is. Megpróbálunk minél többet megtudni arról, hogy van-e ennek köze Jagged Felhez. - Daala híveit így is nagyon nehéz meggyőzni arról, hogy az öregasszony áruló volt. - tette hozzá Tierce. - Pedig te minden este eleget győzködöd azt a rohamosztagos csajt.. - röhögött fel halkan Folett. Grodin arca megrándult. - Ez most nem releváns. Ha egyetlen chisst sem tudunk előállítani és kicsikarni egy beismerő vallomást arról, hogy Daala volt a konspiráció vezetője, gyengülni fog a pozíciónk. Nem örülnék neki, ha le kellene fogatni emiatt a Bendő - flotta teljes megmaradt állományát. Lojális és jó katonák. - Átvezényelhetnénk őket. - jegyezte meg Cortez. - Például a Maradványba. - Ez jó ötlet, de nem elég. - tette hozzá Folett. - Nem.. kell egy új bűnbak.. tudom is, hogy mit teszünk. Mindkét problémát egyszerre oldjuk meg. Ezt is és a táborok problémáját is.
A többiek várakozón néztek rá, Folett pedig fölényesen elmosolyodott és az asztalon lévő komhoz lépett, majd beütötte Diestl főmarsalli azonósító kódját. - Rakétacsapatok. - harsant fel egy hang a vonal másik végén. - Zu Befehl, Herr Staboberst. Mi a parancsa? - Azonnal tűzkészültség hat cosrai és tíz knoti indíton. - emelte fel a hangját Folett, majd Tiebolt felé fordult. - Megvannak a táborok koordinátái? És a Ssi-ru világoké? - Ezt.. nem tehetjük.. - replikázott Grodin azonnal. - Csak a rabok több millióan vannak.. és a Ssi-ru civilek.. azok a hüllők.. - Azok a hüllők még mindig kevésbé fájnak nekem, mint a cosraiak, vagy a klónok, polneyei. - villant meg Folett tekintete. - Erről nem nyitok vitát! a Birodalom újra naggyá lesz, nem emlékszel? Ha kell, ezen az áron! - Emlékezz, cosrai. - halkította le a hangját Grodin, látva, hogy Cortez és Tiebolt viselkedése is egy pillanat alatt megváltozott, az oldalfegyverükhöz induló kézzel, bizalmatlanul méregették a klónt. - Emlékezz, amikor utoljára ilyen helyzetben voltál a Knoton. Elmesélted, emlékszem. - Ich.. weiß. Tudom. - biccentett Folett - Amikor Diestl megsemmisítette a Cioralt. Nem tudtam megállítani... - Tudom, hogy úgy gondolod, ez most más. - lépett közelebb Grodin és barátja vállára tette a kezét. - És elfogadom. Valóban más. Az áldozatokat meg kell hoznunk. De ha eljön az a pillanat, amikor indulatból cselekedve nyitnád meg azt a vonalat, emlékezz. Emlékezz a Cioralra.
- Köszönöm. - szorította meg Folett a másik férfi kezét, majd Tieboltra és Cortezre pillantott. - Mit álltok ott, mint két hasmenéses rohamosztagos? Csak nem fogjátok lelőni??? El a kezekkel a fegyverektől, idióták! - Inkább töltök még mindenkinek. - sóhajtott fel megnyugodva Cortez, és visszatért a kesselis üveghez. Tiebolt csak megvonta a vállát, mint akinek mindegy.
- Raketenkommandant! - Folett újra aktiválta a közben felfüggesztett komvonalat. Tiebolt közben feltöltötte a koordinátasort. - Egy-egy rakétát kérek antianyag - részecskeromboló töltettel minden egyes célpontra. Engedélykód, Folett Vezérkari Ezredes, MND - 992. - Megerősítést kérek az új vezérkari direktíva szerint, uram. - jött a válasz. - Megerősítés, Tierce vezérkari ezredes, PCC - 886. - Megerősítés, Cortez planetáris tábornok, THF - 201. - Megerősítés, Tiebolt Hírszerzési ezredes, HTH - 399 / 45b.
- Megerősítő engedélykódok érvényesek. - nyugtázta a rakétás tiszt a vonal másik végén. - Tizenhat plusz tizenhat célpont kétszer kettő tüzelési szekvenciával bemérve. Koordináták.. betáplálva. - Feuer frei.. - suttogta Folett.
Az eligazító holoképernyői életre keltek, és a tisztek együtt figyelték, tisztelettel vegyes áhítattal, ahogyan a cosrai és knoti indítók bolygópusztítói hipertéri rakétái elhagyják állásaikat és elnyeli őket a hipertér.. a nézet térképre váltott, és összesen harminckét apró vörös pont indult meg sűrű villódzással az EGB Ssi-ru Főszektora felé..
- Legyen gondjuk a szektoron kívül tartózkodó Ssi-rukra, tudósokra, katonákra, satöbbi. - tette hozzá Folett. - Intézkedem. - biccentett Tierce. - Lefogatjuk Eichmann barátunkat is a biztonság kedvéért. - Lecersen hajója most lépett ki a hipertérből, hamarosan eléri az orbitot. - tette hozzá a komjára pillanta Cortez. - Nagyszerű. - mosolyodott el Folett. - Ne várakoztassuk meg a Birodalmi Gyűlést. Itt az ideje, hogy bejelentsük, hogyan szövetkezett Daala a Ssi-rukkal Birodalmunk megbuktatására...
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jul 28, 2018 15:21:07 GMT 1
A Birodalmi Gyűlés épülete még a Cosra felhőkarcolói közül is kiemelkedett, bár hatalmas, kupolás épülete nem csak magasabb, de szélesebb és masszívabb is volt a parancsnoki és gazdasági központoknak otthont adó felhőkarcolóknál.
A kör alakú teremben hatalmas, a falakról lelogó zászlókat imitáló, az EGB cosrai sasos birodalmi jelvényét ábrázoló holografikus drapéria - kivetítések alatt foglalt ülő- és állóhelyeket az EGB társadalmi - gazdasági elitje. Tapani, Senexből menekült és a Magból ide származott régi birodalomhű családok, az Ahnenerbe Knotról ideérkezett elitgárdistái, az Awerisnél kiemelkedő helytállásért és katonai erényekért kitüntetett tisztek és pilóták, a Maradvány és a Corporate-főszektor vendégként ide érkezett moffjai és egy kardassi delegáció Gul Dukat vezetésével... mindannyian feszes vigyázzban várták a felszólalót, az EGB Legfelsőbb Vezérkar egyetlen életben maradt tagját.
Drikl Lecersen nagymoff végignézett a gyűlésteremben álló páholy felé vezető folyosó előterén... az EGB új vezetői álltak előtte, neki pedig, az utolsó nagy öregként - nem utolsósorban az utolsó életben maradt nagy öregként - az volt a feladata, hogy megalapozza az új EGB alapjait.
Lecersen elmosolyodott magában. Elég befolyása, elég alaposan felépített kapcsolatrendszere volt ahhoz, hogy akár egy személyben átvegye az irányítást... de az egy személyes hatalom amennyire vonzó, annyira veszélyes is volt. Egy új triumvirátus tagjaként azonban garantáltabb túléléssel és jól tervezhető hatalmi mátrixxal számolhatott... Lecersen néha belegondolt ebbe. Tulajdonképpen nem is feltétlen a hatalom vonzotta, hanem az oda vezető út. A konspiráció, amelynek immáron a mesterévé vált. Most pedig nem kellett mást tennie, mint megnyitnia az utat az új generáció felé.
- Jöjjenek velem uraim. - intett a két ezredesnek a nagymoff, és kilépett a Birodalmi Gyűlés előtti pódiumra.
A tapsvihar nem tartott sokáig, csend állt be a teremben, Lecersen pedig mély levegőt vett, és kiengedte a hangját. Rövid beszéddel készült.
- Birodalmi Polgárok, Testvérek, Bajtársak! Azért jöttetek ma ide, hogy megünnepeljétek birodalmi testvéreink felszabadulását Bastionon, akik most itt lehetnek velünk! Azért jöttetek ide, hogy megemlékezzetek győzelmünkről és Aweris hőseiről! És mindenek előtt azért jöttetek ide, hogy igazságot követeljetek, igazságot szeretett Főmarsallunk, Diestl Vezér halála miatt!
A szórványos mormogás végül haragos üvöltésbe csapott át, Lecersen azonban felemelte a kezét, csendre intve a hallgatókat.
- Azonban tudnotok kell, hogy nyomozásunk alapján Diestl Vezérünk halálát valójában nem az idegen hatalmak merénylete okozta... hanem... önnön, saját köreinken belül született ÖSSZEESKÜVÉS!
Újabb döbbent hörgés suhant át a termen.
- Az összeesküvés.. - folytatta Lecersen a hangját felemelve és apró hatásszüneteket tartva... - Amelynek soraiban ott volt az áruló Turr Phennir.. ott volt az áruló Natasi Daala... és.. ott voltak a sorainkon belül áskálódó, a bizalmunkkal visszaérő hüllőfajzatok.. a Ssi-ruk!!
Lecersen mögött ebben a pillanatban aktiválódott a holokivetítő, a Birodalmi Gyűlés tagjai pedig először csendes döbbenettel, aztán dübörgő éljenzéssel figyelték a Ssi-ru főszektorból sugárzott felvételeket, amelyeken a Cosráról és Knotról kilőtt hipertéri rakéták hatalmas, fényes robbanásoktól kísérve becsapódtak a Ssi-ru kolóniákba és katonai bázisokba - és nem mellékesen az Erőérzékenyek fogolytáboraiba is -, elpusztítva őket.
- Ezt az összeesküvést.. - folytatta újabb hatásszünet után Lecersen nagymoff - ... azonban időben felderítette és ezzel Birodalmunkat megmentette két leghűségesebb adjutánsunk... Folett ezredes, és Tierce ezredes!
A két tiszt egymásra pillantott, majd biccentettek, és fejüket felszegve előreléptek.
- A Birodalom hálás Önöknek! - üvöltötte Lecersen - A Birodalom tiszteleg Önöknek! A Birodalom Vezérkara helyet kínál Önöknek!
A dübörgő éljenzés most már szinte megremegtette a Gyűlés termét, ahogyan Lecersen először Folett mellkasára helyezte fel a kétszer hatos vörös - kék birodalmi főadmirálisi rangjelzést, majd Tierce mellkasára a kétszer hatos vörös - zöld főkormányzói rangjelzést.
- Sieg Cosra! ... Éljen a Birodalom! ... Éljen a Főadmirális! ... Éljen a Főkormányzó!
- Legyen ez intő jel mindazoknak... - folytatta némi szünet után a Nagymoff -, akik szembeszállnak velünk.. akár kivülről, akár belülről!
- MEERT... - emelte fel ismét a karját Lecersen - Az ezer éves győzedelmes Egyesült Galaktikus Birodalom senki által meg nem téveszthető... és SENKI ÁLTAL... EL NEM... PUSZTÍTHATÓ!!
A Gyűlés terme pedig elveszett az ünneplő hangorkánban, hogy még a szomszédos felhőkarcolók is beleremegtek.
|
|
|
Cosra
Aug 26, 2018 16:58:04 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Aug 26, 2018 16:58:04 GMT 1
A nő villámgyorsan öltözködött az ágy másik végében, miközben Grodin Tierce, az EGB újdonsült Főkormányzója a rohamosztagos tiszti kabinhoz tartozó szűkös egészségügyi és tisztasági körletben (azaz a fürdőszobában) próbálta felfrissíteni magát a változatos éjszaka és az elfogyasztott több üveg kesseli után.
Nem indult feltétlenül ünneplésnek, de egyszerű hempergésnél sem álltak meg. Az éjszaka folyamán többször mindketten erős késztetést éreztek arra, hogy fegyvert rántsanak a másikra, végül mégis inkább puszta kézzel estek egymásnak..
De ez nem változtatott a chiss nő kendőzetlen őszinteségén, amivel több alkalommal is nekitámadt a klónnak... amikor nem a testével, akkor szavakkal.
- Indulnunk kell. - Istarii vezérezredes már majdnem teljesen felöltötte magára a rohamosztagos főtiszti páncélt, mire Tierce kikászálódott a zuhany alól. - Az utolsó csapat fél órán belül indul a Mag felé, nem akarom lekésni.
- Amiket korábban elmondtál... - telepedett le az ágy mellé a klón és nekiállt felölteni zubbonyát és csizmáját. A fekete, eredetileg az altisztek és speciális csapatok számára kidolgozott fekete rohamzubbony csak az új rangjelzéssel, illetve a vállán lévő, egyedileg kidolgozott, babérkoszorúkkal ékesített birodalmi jelvénnyel jelezte viselője főkormányzói mivoltát. - Bajba is kerülhetsz miatta.
- Akkor jelents fel. - vonta meg a vállát a chiss nő. - Nem szeretem, ha valaki irányítani akar. Megpróbáltalak meggyőzni, ha nem hallgatsz rám, az a Te dolgod. - Nem tudom, mit vártál. - tárta szét a karjait a klón. - Nem fogok összeesküvést szőni a Vezérkar ellen. - Ezt én sem mondtam. - erősítette fel magára a taktikai övet Istarii. - Csak elmondtam, hogy nem nézhettek hülyének minket. És te sem engem, klón. Tudjuk, hogy mit csináltatok. Ha nincs is bizonyítékunk rá, de tudjuk. És nem fogjuk eltűrni, hogy így befeketítsétek a menetelő cosrai barmok kedvéért a Főnököt. Daala nem volt összeesküvő. Gyere velem, és győződj meg róla személyesen, hányan gondolják még így.
Tierce felsóhajtott. A chiss nő kemény volt, kiváló az ágyban, szinte jobban bírta a kesselit, mint ő.. de irreális elvárásai voltak és nem bírt vigyázni a szájára. - Itt van dolgom. Nem állhatok össze egy csapat ex-Bendős számkivetett-jelölttel. - Mondom, akkor jelents fel, nem érdekel. - tört ki indulatosan a nő. - Ha majd megérted, akkor beszélünk. De addig ne számíts többre. Nem fogsz tudni meggyőzni. - Nem is tervezem, és nem szeretem, ha bármivel is zsarolni próbálnak. - sóhajtott fel a klón. - És nem foglak jelenteni, ezt megmondtam. De Vansyn és Lecersen az olyanokra fognak vadászni Bastion minden sikátorában, mint akikről beszéltél... - Meg tudom védeni magam. - húzta fel az orrát büszkén a nő. - A Bendő-flottából sem ért veletek egyet mindenki. - tette hozzá a klón.
- Trott egy megalkuvó kowakmajom. - Istarii majdhogynem kiköpött, miközben a Maradvány Hadtest parancsnokságát átvevő, volt Bendő-tisztre, Devar admirálisra utalt. - Fontosabb neki az élete, mint a becsülete. Én nem félek a haláltól, Főkormányzó úr. És te?
Tierce ismét felsóhajtott. A nő amilyen heves volt az ágyban, annyira heves és irracionális a vitákban is. Minden persze csak alkalmi fejfájás lett volna, hogyha nem államellenes összeesküvésről van szó. Istarii és a hozzá hasonlók, akik a fázisváltós lélekvesztők awerisi mészárszékét túlélték, halálig lojálisak voltak Daalához, sőt, még azon is túl. Tierce pedig elgondolkozott azon, vajon mennyire széleskörű valójában a meggyőződés, hogy mindaz, ami Diestl-el történt, az egész awerisi eseménysor, nem más, mint egy összeesküvés. Hogy az egész Ssi-ru ügy csak mese. Ennyire rossz munkát végeztek volna?
Nem, gondolta a klón. Ez egy elszigetelt jelenség, még az is lehet, csak egy személyes. Ezért hagyja futni Istarii-t, ezért engedi meg neki, hogy a Maradványba diszlokáljon, és nem a személyes szimpátia, az együtt elfogyasztott kesseli és a szex miatt. Mert nem volt jelentősége, egyelőre nem. Azzal sokkal nagyobb figyelmet keltettek volna, ha most eltávolítják a nőt... alapot szolgáltattak volna a pletykáknak. Taktikusabb volt hagyni, hadd hangoskodjon.
- Én a Birodalmat szolgálom. - válaszolt végül némi késéssel a nőnek Tierce. - Ami történt, szükséges volt, és már nem változtathattok rajta. - Önző vagy és beképzelt, klón. - sziszegte lángoló tekintettel, sértődötten Istarii. - Csak magadat szolgálod, meg azt a pojáca Folettet, aki nem tett érted semmit. Az egészet csak azért csináltátok, hogy az új váll-lapokkal a ruháitokon parádézhassatok. Lecersen az orrotoknál fogva vezet mindkettőtöket.
- Ne csináld ezt, Kate. - különös, gondolta a klón, Istarii volt az általa ismert egyetlen chiss a Birodalom szolgálatában, aki még a klán-nevét is elvetve Basic felvett nevet választott magának. Bár Daala régi sleppje olyan volt maga is, mint egy zárt klán.. mint a polneyei klónok közössége. Tierce látta ezt, és nem akart a nővel veszekedni. - A Birodalomért tettük, tudod jól. A Lázadók elleni harc ma már más módszereket kíván, mint amikkel Diestl élt.
- Lázadók, bah. - Istarii indulatosan felcsatolta magára fegyverzetét. - Nézzetek körül a galaxisban egyszer, Grodin. Azok a coruscanti pojácák nem az ellenségeitek, csakmert kamu pártjaik vannak, amiknek én a nevét sem ismerem. Folett pedig egy opportunista diktátor, semmivel sem jobb, mint Diestl. Valójában nem érdekli az alárendeltjei sorsa.
- Hát, nem mindenki anyukája, annyi szent. - vont vállat ezúttal Tierce. - És igenis a coruscanti pojácák az ellenségeink. Meg a vostroyaiak. És még sorolhatnám. Erőérzékenyek... - A génjeid beszélnek. - bámult ki az ablakon Istarii. - Gondolkozz. - Máshogy nem is lehet. - állt mögé Tierce és megragadta a nő vállát. - Én klón vagyok.
- Rendben. - lépett el Istarii a férfi mellől és a páncéljából egy kódhengert vett elő. - Nem mondhatod, hogy én ne próbáltam volna meg. Ezt az adatcsomagot még Daala is csak egyszer látta. - Mi ez? - vizsgálgatta a klón az adathengert. - Az anyám Mitth'raw'nuruodo házi falanxában szolgált a Nirauanon, mielőtt huszonöt Basic évvel ezelőtt csatlakozott volna a Főnökhöz a Bendőben. - magyarázta Istarii. - Ezek másolatok Thrawn személyes archívumából. Privát feljegyzések azokról az ellenségekről, akik ellen a Kéz Birodalmát szervezni kezdte. - Már mindent tudunk róluk. - rázta meg a fejét a klón. - Nagaiok, Yuuzhan Vong.. Ssi-ruk.. - Dajkamese, amivel a chiss gyerekeket ijesztgetnék, ha nem lennének ennél sokkal sötétebb történetek is a Nagy Hideg idejéről. - Az űr mindig hideg, a Csilla meg pláne. - ellenkezett Grodin, de kíváncsian forgatta az adathengert. - Már kértünk ki adatokat az Inrokini - archívumból. Úgy tudom minden nagyobb Uralkodó Ház rendelkezett egy másolattal.
- De nem ilyennel. - Istarii a fejére húzta a rohamosztagos sisakot a Bendő-Flotta rohamosztagosainak saját készítésű jelvényeivel. - Ezek Mitth'raw'nuruodo saját kezű feljegyzései a Kéz Erődjének személyi számítógépéből. Nem tudom másnak megmutatni, most, hogy a Főnök és Kresh... elmentek.
- Kate..- pillantott fel a klón. - Nem húzom az idődet, Főkormányzó. Szolgáld csak a Birodalmat, ahogy jól esik. De egyszer rá fogsz jönni, hogy nem Folett és a Cosraiak mellett van a helyed. - Istarii sarkon fordult és kiment a körlet ajtaján.
Grodin még néhány pillanatig maga elé bámult. A nőnek igaza is volt, meg nem. Valóban nem érezte mindig otthon magát, de felelősséggel tartozott a sajátjaiért.. a Polneyeért, és nem csak a Polneyeért, hanem a Birodalom egészéért is. Igen, tisztában volt vele, hogy Folett nagyban játszik, és számára legalább olyan fontos volt az egyéni hatalom elérése, mint a Birodalom felemelkedése. Sőt, azzal is tisztában volt, hogy akár elégedett is lehetne, itt meg is állhatna, igen... egy számos szektort átívelő Galaktikus Birodalom fő tisztségviselője volt. Népe, a polneyeiak, akikért felelősséget érzett, a Birodalom megbecsült tagjai, katonái és tudósai voltak, nem pedig megbélyegzett klónok, tartálylakónak csúfolt kísérleti eredmények.
Megállhatott volna itt, de nem állt szándékában. Bármi is volt azon az adathengeren, Istarii egyben tévedett.. a Lázadóknak igenis pusztulniuk kellett, a Birodalom iránti hűség pedig előbbre való volt a személyes hűségnél. Grodin nem lehetett hűséges egyszerre a Birodalomhoz és Istarii ügyéhez úgy, ahogyan a nő követelte... annyit tehetett, hogy egyelőre nem szól Tieboltnak a dologról.
Az igazi munka pedig csak most kezdődik, gondolta Tierce. A Főkormányzó posztja nem cél volt, hanem kezdet, nem eredmény, hanem eszköz.
A galaxis lakosságának, gazdasági erejének alig húsz százalékát uralta a Birodalom új, megreformált ideológiája, az EGB eszméje. A Birodalom felemelkedése, az Uralkodó álmának beteljesítéséért végzendő fáradhatatlan munka, amelyre ő és a hozzá hasonlóak születtek, még csak most kezdődött el igazán.
Szövetségesekre volt szükségük. Hajókra, katonákra, követőkre.. legfőképp pedig rengeteg munkára mindehhez.
De tartozott annyival Istariinak, hogy komolyan veszi. Egy pillantást vetett a kronométerre.. volt még ideje a nap első megbeszéléséig, Reuenthal admirális meghallgatásáig és eligazításáig.
Behelyezte a chiss nőtől kapott kódhengert az asztalnál lévő terminálba és olvasni kezdett... adatok a klónról, amelyik Nirauan erődjében, a Kéz Erődjében volt, és amelyről mindenki azt hitte, Thrawn másolata... adatok egy rendszerről, amelynek a nevét Tierce azóta nem hallotta, de a koordináták ismerősek voltak számára.
Hát persze, ötlött az eszébe. Hiszen már járt is ott. Egy kísérlet a galaxis átellenes oldalán, egy makacs uralkodó, és egy csillagrendszer, ahol különösen magas volt az Erőérzékenyek aránya... és amelynek történetéről Thrawn saját kezű feljegyzéseiből egészen másvalami bontakozott ki, mint amit Tierce eddig tudni vélt.
Aktivált egy biztonságos távolsági vonalat. Nem sokára Aranji parancsnok képe jelent meg.
- Calim Őrposzt jelentkezik.. oh, parancsnok, izé, Főkormányzó, elnézést.. - Vagy csak simán őrnagy, lényegtelen. - mosolyodott el Tierce. - Szevasz, Aranji. Átküldök valamit. Egyelőre ne mutasd meg senkinek. A rendszerrel kapcsolatos adatok. Szenzitív adatok. Egyelőre nem akard tudni azt sem, honnan van. Érdekesnek fogod találni, informatívnak. - Már kértünk be adatokat... - ellenkezett a spectech. - Én is azt hittem. - biccentett Grodin. - De ez most más. Ezt látnotok kell, mielőtt folytatjátok az ottani vizsgálatokat...
Tíz perccel később a Főkormányzó valamivel nyugodtabb lelkiismerettel indult el a Vezérkar tárgyalója felé, hogy találkozzon Folettel és Reuenthallal.
Egy lépést megtett. De még rengeteg hátra van. Csak remélte, hogy Istarii is tud vigyázni magára.
|
|
|
Cosra
Sept 21, 2018 14:36:58 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 21, 2018 14:36:58 GMT 1
Reuenthal admirális a kitekintőterem ablakain keresztül a Cosra hatalmas felhőkarcolói között elhúzó planetáris forgalmat.. mintha Coruscant kisebb, de sokkal rendezettebb testvérét látta volna maga előtt - persze nem a jelenlegi, a Yuuzhan Vong dúlás után újjáépült, zsúfolt, multiultirális katyvaszt, hanem a hajdani Birodalmi Központ grandiózus, az EGB vörös sasos - birodalmi jelvényes holocímereivel teleaggatott mását.
A parancsnoki szoba ajtaja szinte szisszenés nélkül húzódott be mögötte, ahogyan a Vezérkar két junior tagja, az EGB új vezetői beléptek.
- Igazán kifinomult ízlésre vall ez az iroda, uraim. - fordult szembe velük Reuenthal. Két különböző színű szeme megcsillant, ahogyan a párosra pillantott, majd észrevette magát, és feszes vigyázz - tisztelegj formációval köszöntötte a Főkormányzót és a Főadmirálist.
- Nos, ez hosszú ideig Cortez irodája volt - simított végig az endori vörösfenyőből faragott drága írasztalon Folett, miközben Tierce a fiókhoz lépett és kivett belőle egy üveg kesselit és három díszes kristálypoharat. - Még nem volt időm átrendezni. - Gyanítom, önként és dalolva ajánlotta fel - mosolyodott el fanyarul Reuenthal. - Egy egész háromszintes, parancsnoki székkel ellátott, védhető bunkertornyot kapott helyette az új Planetáris Védelmi Parancsnokságon - hunyorított Tierce, és kitöltötte, majd körbekínálta a nedűt. - Az awerisi győzelmükre, uraim, kiváltképp a Corporate - Hadtest elismerésre méltó teljesítményére!
- Awerisre! - koccintott a trió, majd Reuenthal visszafordult a tornyok felé. - Tudják, parancsnok urak, azért jó itthon lenni. Alig emlékszem rá. És nem így. - A városközponnti kerületen túl legalább két kontinensnyi méretben érintetlenül maradtak a Freiherr-ek farmajai és gazdaságai. - magyarázta Folett. - Csak nincsenek szem előtt. Progresszivitás ugyebár. Az olyanok, mint a maga Marsallja nem hajlandóak a nyugdíjas éveiket a Tapani-szektoréhoz hasonló, jóval nagyobb gazdasági földterületekkel és kiváló rancsokkal rendelkező bolygókon leélni, ragaszkodnak a Vaterland földjéhez. - Kompromisszumok, ugyebár. - hunyorított ismét Reuenthal. - Ez a stabilitás alapja, nem? A Birodalom kívülről szilárd, mint a gránit, de korporatív kompromisszumok tartják össze, mint a működésünket finanszírozó nemesi családokkal kötött megállapodások. - Ön veszélyesen jó megfigyelő. - jegyezte meg szintén az ablakhoz lépve Folett. - Csodálkozom, hogy nem szerzett a kelleténél több ellenséget magának. És a Corporate - szektorban szerzet tapasztalataiból azt is tudhatja, hogy nincs megváltoztathatatlan megállapodás.
- Különösen megtisztelő élmény volt féligmeddig kívülről figyelni Lecersen és Il-Raz urakat a ténykedésük közben - biccentett Reuenthal. - Ön is eléggé gatyába rázta azokat az SS-egyenruhás, menetelő szerencsétleneket - tette hozzá az eddig szótlan Grodin. - És mindezek ellenére akkor sem ingott meg, amikor a felüket fel kellett áldoznia azért, hogy csapdába csalhassa a jem'hadart. - Szükséges áldozat volt - biccentett Reuenthal. - Ha áttekintik a Hadtest részletes veszteségeit, látni fogják, azokon a pontokon engedtük áttörni a jem'hadart, ahol a Hadtesthez tartozó hajók legénységében a legnagyobb arányú volt a kevésbé megbízhatónak minősített, Harmadik Birodalmi és SS-kötődésű katonák aránya.
- Az alapos tervezés pontosan olyan készség, amelyre új feladata során nagy szüksége lesz, admirális - tette hozzá Tierce. - De fel kell készülnie arra is, hogy olyan ellenfelekkel és erőkkel mérje össze önnön és csapatai képességeit, amelyek kívül esnek a... normalitás körén. - Harcoltam sithek ellen, uraim, és tanulmányoztam a Yuuzhan Vong taktikákat is - húzta ki magát büszkén Reuenthal. - Tisztában vagyok az ysalamirik alkalmazásának alapelveivel, ha erre gondolnak. - Erre, és nem csak erre, kedves barátom - Folett intett, mire az ablakkal szembeni falon megjelent egy hatalmas, a galaxis térképét ábrázoló holokép. A holokép bal oldalán, ahol az Ismeretlen Vidék húzódott, kékeszöld kiemeléssel villogtak az EGB külterületei...
- Mint bizonyára a közleményeinkből már értesült, az Ismeretlen Vidéken lévő bázisainkat a Chiss - Főszektor kivételével, pontosabban egyelőre kivételével - mutatott a térségre Folett - egyetlen Főszektorrá szerveztük a nemrég.. reorganizált Ssi-ru Főszektortól kezdve a Ramakaz környéki bázisokig. A Megszállt Államok Közösségének kormányzójaként Ön felel az egész területért.
- A Flottáért is? - villant meg Reuenthal egyik szeme. - Úgy tudom, kapok egy felvigyázót. Jobban szeretek a saját törzskarommal dolgozni, uraim. - Értékelem a nyiltságát, admirális - biccentett Folett. - A Vezérkar különleges megbízottjaként a felelősségi jogköre kiterjedtebb lesz, mint egy szokványos szektorkormányzónak, de a MÁK - Hadtest formális parancsnokságát Rammstein admirális és bastioni eredetű törzse látja el. - Már csak az a kérdés, kiben nem bíznak - fintorodott el Reuenthal. - Bennem, vagy benne.
- Mondjuk úgy, mindkettejükben eléggé bízunk ahhoz, hogy egymásra merjük bízni magukat - mosolyodott el Tierce. - Ne feledje, admirális, ez nem száműzetés. - Így van - tette hozzá Folett, mire érintésére a holotérkép beszíneződött, a kékesszöld árnyalat betöltötte az egész üres Ismeretlen Vidéket a Galaxismag vonaláig. - Ez az EGB jövője. Unser Lebensraum. A feladat nem kevesebb, mint hogy kiterjessze az EGB befolyását az Ismeretlen Vidék teljes elérhető részére, aemlynek felső határa a jelenlegi nagai határvidék és a Chiss- űr. A galaxis más pontjain egyre korlátozottabbak a lehetőségeink. Aweris előkészítése és a Maradvány - Kardass szektorok átvételére való fókuszálás miatt el kellett engednünk a teljes Alsó - Peremvidéket. Ott most minden vörös korcsokkal, jedikkel és a Lázadás egyéb bábjaival van tele. A flottánk pedig továbbra is létszámhátrányban van a Köztársaságéhoz képest. A gazdaságunkat növekvő alapra kell helyezni, ehhez pedig élettére, nyersanyagokra, munkásokra van szükségünk. Az Ismeretlen Vidék uralmunk alá vonása nem csak katonai, de gazdasági feladat is.
- Ugyebár még mindig többségében lakatlan, vagy civilizálatlan területekról, üres szektorok ezreiről beszélünk - fonta össze a karjait elgondolkodva Reuenthal. - A Cosrai Iparvállalat minden támogatást megad beruházások tekintetében, a Polneye klóntechnológiája pedig rendelkezésre áll a telepesek létszámának növelésére - Tette hozzá Tierce Főkormányzó. - A Spectech csapataink már meg is kezdték az első tömeges, civil felhasználású keltetőüzemek létesítését a Ssi-ru Főszektor gazdátlanul maradt bolygóin. - Úgy érti, azokon, amiket nem gyújtottunk fel - mosolyodott el Reuenthal.
Folett rövid kuncogással jelezte, hogy értékeli az admirális humorát. - Még valami - azzal egy adatdiszket nyújtott át. - Új flottakonstrukciós programot indítunk. A hajók gyártása az Ön szektorában csak Ramakazt érinti, illetve egy, a diszken meghatározott titkos helyszínt. Biztosítania kell, hogy megfelelő mennyiségű nyersanyag álljon rendelkezésre az EGB egésze számára, emellett ki kell dolgoznia egy szektorszintű védelmi rendszert. Tartalék bázisokat.
Reuenthal elgondolkodott. - Erről van szó, nemde? - kérdezte végül. - Nem csak terjeszkedünk, de hátországot is építünk. Stratégiai mélységet. - Így van pontosan, és ha szükséges, nyugodtan használja a Kiürítési Zóna kifejezést is. - biccentett Grodin. - Tudja, admirális, gondolom nem kell bemutatnom, mennyire veszélyeztetett a jelenlegi magterületünk egy, a Köztársasággal esetlegesen idő előtt kialakuló konfliktusban. Cosra, Polneye, Fondor, de még a Knot is szinte egyetlen ugrási távolságban vannak. Elhúzódó háború esetén pedig nem alapozhatunk kizárólag Bastionra és a Corporate-szektorra, onnan kiindulva az elmúlt száz standard évben senki sem győzte le azt, aki a Magot uralta. Olyan területekre van szükségünk, ahol az EGB működése, legfőképpen pedig lakosaink és katonáik morálja és ütőereje fenntartható. - Értettem - biccentett Reuenthal. - Ez a stratégiai konstrukciós helyszín... - A Ramakaztól nem messze lesz - egészítette ki Folett. - Minden más szigorúan titkos. A konstrukciót a Planetáris Erők felügyelik, de Önnek is bejárása lesz majd.
Reuenthal nem forszírozta a részleteket. Kortyolt egyet a poharából, majd tovább gondolkozott. - Ellenséges tevékenységre számítanom kell? - Mindenféleképpen - Folett egy vörös pontra bökött a terület kellős közepén. - A hajdani Rakata Prime, manapság Lehon néven ismert rendszerben erős vostroyai jelenlét tapasztalható. Várhatóan ők sem fogják erőltetni a konfrontációt, de vélhetően hasonló terveik vannak a területtel. És egy nagai terjeszkedést sem lehet kizárni, bár ott most elég instabil a belpolitikai helyzet. A chissekkel csak intellektuális erőforrásként számoljon, a milíciáikat és a Védelmi Erejüket annyira le kellett szalámiznunk a Daala - Formbi ügy miatt, hogy örülhetünk, ha a határt megtartják. - Tehát ha bármi probléma akad ott, én leszek az első beavatkozó is - egészítette ki a gondolatot Reuenthal.
- Abszolút - biccentett Tierce. - A Jedik részéről nem számítunk számottevő aktivitásra arrafelé, Önnek nem kell aggódnia miattuk. Zonama Sekotról pedig jó ideje nem jöttek észlelési jelentések. - Potencális szövetségesek? - kérdezte msot Reuenthal. - Csak akkor lesznek, ha talál, és megállapodik velük - válaszolt a Főkormányzó. - Természetesen a mi tájékoztatásunkkal. És még egy dolog... - újabb adatdiszk került elő. - van egy folyamatban lévő titkos felderítési akciónk, amelynek a keretein belül a galaxisban észlelt anomalisztikus jelenségeket próbáljuk feltérképezni és azonosítani, hogy ezek hogyan fenyegethetnek minket.
- Vongpók - olvasta le a holodiszkre írt címet Reuenthal. - Érdekes név. - A fájl tartalmazza az összes, Ismeretlen Vidéket érintő észlelést a Yaga Minor-i csatától a Niruannál és Astoriasnál észlelt eseményeken át a Kesh-rendszerről szóló titkos, általunk megszerzett ESB - beszámolók kivonatáig, valamint a Zonama Sekoton és Lehonon lezajlott összecsapások részletes jelentésanyagáig - magyarázta Grodin. - Tanulmányozza alaposan, egyelőre nem elvárás Önnel szemben, hogy aktívan nyomozzon ezügyben... - Tehát nem engedi át a területen működő Különleges Műveletiek parancsnokságát - fordította le Reuenthal a Főkormányzó szavait. - Minden friss információról tájékoztatást kap, amelyet a Műveletiek, vagy Tiebolt Hírszerzése gyűjt, de az ügynökök továbbra is nekem és a Főkormányzónak, illetve Tieboltnak jelentenek - tette hozzá Folett. - Ideiglenes bázisának a Ramakazt jelöltük ki, az adminisztratív átadás - átvételért Grev'nario tábornokot keresse a helyszínen. - Igyekszem rászolgálni a bizalmukra, uraim - húzta ki magát Reuenthal. - Éljen a Birodalom!
Miután mindhárman tisztelegtek és Reuenthal távozott, Grodin még egy kör kesselit töltött. - Nagyképű alak - jegyezte meg végül. - Nagyképű, de hatékony, polneyei - koccintott vele a Főadmirális. - Most majd bizonyíthat. - Én attól tartok, nem a bizonyítási vágy vezérli, hanem a saját trón - fintorodott el Grodin. - Nagy hatalmat adunk a kezébe. Ha ezt mind kiépíti, és egyszer csak úgy gondol, onnan Ramakazról hátat is fordíthat nekünk... - Nos, nem lehetünk olyan amatőrök, hogy ezt hagynánk, nemde? - köhintett Folett. - Ne aggodalmaskodj annyit, klón barátom...
A komjuk egyszerre jelzett be. - Igen? - szóltak bele mindketten. - Főadmirális úr, Főkormányzó úr... - a másik oldalon lévő adjutánsnak volt annyi esze, hogy egyesítse a vonalat. - uraim, Gul Dukat kívánja látni önöket. Rendkívül sürgős. - Azt is közölte Önnel a Gul, miért? - kérdezte hidegen Grodin. - Annyit mondott, az egyik fejlesztőközpontjukat támadás érte. Egy kódolt felvételt kaptunk tőle. - Küdje át. - Átjátszás a parancsnoki megjelenítőre... átküldtem a képet, uraim.
Folett és Grodin egyszerre meredtek a technoorganikus förmedvényre, ami éppen kardassi cirkálókat vágott haza. - Emlegetett Vong - szitkozódott Folett. - Kár, hogy a Nagymoff nem látja ezt, falra mászna tőle. - Eltekintve a minden bizonnyal szórakoztató intermezzotól, amit ez okozna... - morzsolta a szavakat a Főkormányzó - ez a hajó még mindig aktív ezek szerint, és nem veszett nyoma Zonama Sekottal és a többi Yuuzhan Vonggal együtt. Nekünk viszont már nincs Emperor-unk. - Per pillanat. - biccentett Folett, majd újra aktiválta a komvonalat - Küldje be a Gult, várjuk. - Máris uram.. van még valami... sürgős, privát üzenet érkezett Tierce Főkormányzó részére a Calimról.
- Köszönöm, átveszem - indult az egyik oldalsó terminál felé Grodin. - Persze, én meg szórakoztassam addig a kanálfejűt - Folett már most érezte, hogy ég a torka. A kardassik itala, a canar még a kesselinél is fűszeresebb volt.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 3, 2018 9:53:51 GMT 1
Lecersen Nagymoff éppen elégedetten hátradőlt az irodája íróasztalán elköltendő, méregdrága étkészleten tálalt, méregdrága kulináris remekekből álló vacsorája lassan befejezett előételének maradványai előtt, amikor a bejárati ajtó állapotjelzője vörösről zöldre váltott, a páncélozott ajtó félrecsusszant, és Tierce Főkormányzó lépett be a Nagymoff munka- és lakóhelyére, már amennyire a Munkaerőforrás – Felügyelet fényűző luxus – felhőkarcolójának elnöki irodáját annak lehetett nevezni.
- Jöjjön csak be, Főkormányzó – törölte meg bocsánatkérő arckifejezéssel a szája szélét Lecersen. – De bocsássa meg, hogy nem készültem fel az érkezésére. Ha tudom, hogya vendégem lesz erre a szerény munkavacsorára, kéretek még egy étkészletet. Tudja mit, mindjárt szólok is a tisztiszolgámnak, egy perc az egész...
Tierce intéssel jelezte, hogy nem áll szándékában étkezni egyelőre, miközben értetlenséggel vegyes kíváncsi pillantásokat vetett a nagy műgonddal elkészített, egyenként mégis apró élelmiszer-adagokra a Nagymoff körül csoportosuló tányérok közepén, amelyek közül a legtöbbet fel sem ismerte.
- Köszönöm, Nagymoff, csak néhány szót akartam váltani Önnel, mielőtt elindulok a Magba. - Csak nyugodtan – biccentett Lecersen. – Gondolom, egy pohár kesselit azért elfogad. Vagy néhányat.
Grodin biccentett, és a Nagymoff asztala szélén árválkodó üvegből töltött magának. - Folett barátunk merre jár? – pillantott ki a mindenfelé villódzó, szinte szemet bántóan fényes és változatos éjszakai cosrai forgalom fényeire Lecersen. - A Knotra indult még délután, hogy személyesen búcsúztassa a Ramakaz felé induló kontingens önkénteseit – magyarázta Tierce. – Utána pedig áttekinti az új hajók tervrajzait és a termelési terveket.
- Igazán testhez álló feladat számára – mosolyodott el Lecersen. – Én sem maradok sokáig, hamarosan vissza kell indulnom a Bastionra. Az igazi munka még ott is csak most kezdődik. - Azt hittem, Vansyn és Il-Raz kézben tartják a helyi moffokat – jegyezte meg a kesselibe szürcsölve Grodin. - Ez így is van – biccentett Lecersen, miközben maga elé húzott egy salátaágyon fekvő, párolt mon calamari uszonynak tűnő valamit. – A moffok, az ifjabb Kaine zavaró jelenlététől eltekintve csak a kisebb probléma. Előbb a Nagai Birodalommal kell kezdenünk valamit sürgősen. Tudja, Főkormányzó, sokat tanulhatunk tőlük. - Nekem úgy tűnik, a két Birodalom közül mi bonyolítottuk kevésbé feltűnően a vezetést érintő belső harcokat... - lépett a kilátóablakhoz a Főkormányzó is. – Még ha véráldozat tekintetében talán nem is maradtunk el mögöttük, sőt.
- Arról a képességükről beszélek, ahogyan gazdaságilag és politikailag befolyásolják a szatellit államaikat – magyarázta Lecersen, miközben apró darabokra vágta a gusztusosan fűszerezett halféleséget, és a legkisebbett a villájára tűzve alaposan megforgatta a salátát fedő szószban. – Tudja, barátom, hogyha a saját területük mellé odaszámoljuk a Chisseknél és az Adumari Konföderációban gyakorolt befolyásukat, valamint a galaxisban szerte, nem kis részben pont a hajdani ESB – féle Maradvány – szektor, tehát új főszektorunk területén lévő érdekeltségeiket, akkor rájövünk, hogy a gazdasági erejük már az egész galaxisra nézve számottevő, akár a teljes kibocsátás ötödét is elérheti. Akkora, mint a mienk. Tudja, a Maradvány – főszektor jelenleg legnagyobb gazdasági problémáját nem a Damask consiglioréhoz és bűntársaihoz hasonló hazaáruló, vagy éppen szimplán inkompetenes semmirekellők által az államkasszából kilopott pénz jelenti, hanem az a tény, hogy a nagaiok a Maradvány gazdasági életének minden részén jelen vannak. Nem csak a hadiiparban, de a civil szektorokban is, a fogyasztási cikkek piacán, mindenhol. Erre mondom, hogy tanulhatnánk tőlük.
- Én pedig úgy gondolom, azt kellene megtanulnunk tőlük elsősorban, hogy mik a szándékaik most, hogy Bastion visszatért – jegyezte meg elgondolkozva a Főkormányzó. – Hírszerzési módszerekkel, lehetőleg. Ez jelentős fenyegetésnek hangzik. Rá kell jönnünk valahogy, mi a Nagi szándéka. - Ki tudja... – mosolyodott el Lecersen válaszul, miközben újabb falatot nyelt le. – Talán elegendő lesz, ha egyszerűen beállítunk hozzájuk, és megkérdezzük. Magammal viszem Bastionra Ulrich barátunkat az Iparvállalattól. Ő már tárgyalt velük, még a Konföderáció és a Cosra felemelkedése hajnalán. Ismeri a befektetési, üzleti stratégiájukat, a kultúrájukat, a vállalatok kulcsvezetőit. Majd ő segít rájönnünk, mi történik a nagaioknál, és talán tető alá hozhatunk egy kölcsönösen előnyös, de legalábbis semmiképpen sem káros megállapodást.
- Magam is megbízom Ivor igazgató képességeiben, Nagymoff – nyugtázta Tierce, miközben újabb pohár kesselit töltött magának. – De én attól tartok, ez akkor is egyfajta fenyegetés. - Nem fenyegetés ez, Főkormányzó – hunyorított Lecersen. – Ez egy gazdasági érdekeken alapuló, kölcsönös összefonódáson alapuló partnerség a Bastion és a Nagi vállalatai között, ami összeköt minket, akár tetszik, akár nem. Megmondom én, mi a fenyegetés... Jagged Fel és a bandája, és ne aggódjon, szemmel fogom tartani őket és el fogom kapni annak a bitorlónak a nyakát, ha felbukkan. Márpedig a zsigereimben érzem, hogy fel fog bukkanni… a nagaiokra visszatérve, én úgy gondolom, példát is vehetnénk róluk. Sokkal átgondoltabban fektettek be a Maradvány területén, mint a mi pénzpazarló, infrastrukturális projektjeink mondjuk az Ershanon… azokat az űrállomásokat, amiket felhúztunk ott, már a hasznos élettartamuk felénél fel kell majd robbantani, annyira nem értenek a kezelésükhöz azok az ostoba burnuszosok.
- Így nyerünk szövetségeseket, uram – szaladt ráncokba a klón arca. – Ez szükséges. - Nem, ifjú Főkormányzó barátom – mosolyodott el ismét Lecersen. – Most már nem szükséges erre az avitt megoldásra alapoznunk. Ez a maguk fajta „oda megyünk és addig könyörgünk, amíg nem írnak alá egy együttműködési szerződést” típusú mosolydiplomácia, amit a kimondhatatlan nevű ershani banthapásztorokkal és a semmi végén lévő Calim – rendszerben alkalmazunk, immár okafogyottá vált. Most nem egy vagyunk a Galaktikus Birodalom egymással versengő utódállamai közül, hanem mi vagyunk A Birodalom. A nagaioktól eltekintve, akik, mint mondtam, összevont gazdasági és katonai erőben a szövetségeseikkel együtt bőven a mi szintünkön vannak, immár nincs szükség ilyesfajta érzékeny megközelítésre. Számunkra most már ezek az ideológiailag az EGB működésével összeegyeztethető kis rendszerek és szektorcsoportok, mint a Peremvidék alján parádézó Első Rend, vagy akár a Mandalore, Desevro, a vjuni sith utódállam és még sorolhatnám, nem potenciális szövetségesek, hanem szatellitek, annexióra váró csatlósállamok, ahol meg kell vetnünk a befolyásunkat. Apropó, hallotta, hogy a Wenthart és az elődjét kiszolgáló genetikailag módosított harcos népségnek nyoma veszett az ESB maradék területéről? Hogy is hívták őket?
- Jem’hadar – adta meg a válasz Grodin. – Nem tudom, hová mehettek, majd rállítjuk Tieboltot. És a hapanok? - A hapanok csak szeretik azt hinni, hogy náluk dől el minden, ami a galaxis politikáját meghatározza, de ez valójában nincs így. Azt hiszem, ki se jönnek majd a Ködjükből – legyintett Lecersen, majd hirtelen témát váltott. – Maga hová is megy következőnek? - Haza a Polneyera – húzta le a második pohár kesselit a klón. – Fontos híreket kaptam, Aranji egy magas minősítésű titkos adatcsomagot hoz a Calimról, Skorzeny egy másikat a Nirauanról.
- Bizonyára... - köhintett Lecersen, majd letette az evőeszközöket és fürkésző tekintettel a klónra pillantott. – Fáradtnak és aggodalmas tűnik, ifjú barátom. Jobban kellene vigyáznia a nőügyeivel kapcsolatban. - Ennek semmi köze ehhez – fintorodott el a klón, és visszatért a kesselis üveghez. - Ki tudhatja azt valójában... - kopogott az asztalon fényes, ezüstszínű evőeszközeivel Lecersen. – Bizonyára sok félreértésre adhatnak alapot ezek az ügyek, ne becsülje alá a pletykák erejét, Főkormányzó. Vostroyai kémnő, Daala belső körébe tartozó, lényegében potenciális lázadónak számító, önjáró chiss parancsnok… minél több ilyen esetre derül fény, Folett annál könnyebben felhasználhatja majd ezeket maga ellen. - Folett Főadmirális a vezérem, a bajtársam... és a barátom, Nagymoff – Grodin tekintetében őszinte sértődöttség tükröződött. – Sosem tenne ilyet.
- Tisztelem a fiatalos idealizmusát, Főkormányzó – mosolyodott el Lecersen, majd tekintete ismét szigorúra váltott. – De ne feledje... ha valaha is összevesznek maguk ketten, Folett és Tiebolt először ezeket az ügyeket fogja előrántani a maga hadbírósági tárgyalásán, efelől biztos lehet. Szóval a helyében nekem gondom lenne arra, hogy sose vessenek szemet ugyanarra a nőcskére. - Ne higgye, hogy én vak vagyok – rántotta meg a száját a klón. – Folett a cosrai nemesi házak tizenéves másodszülött leánygyermekeivel hancúrozik rendszeresen, akiket a nemesek azért küldenek a hálószobájába, hogy elnyerjék a Vezérkar kegyeit. Nem az én ízlésem, nem az én stílusom...
Lecersen sokat mondóan hümmögött, mire Grodin enyhén – és valószínűleg a harmadik pohár kesselitől – felbátorodva folytatta. - Mindenesetre lekötelez az aggodalma, Nagymoff. Gondolom, Il-Raz mellett már bőven elegendő rutint gyűjtött az ilyen ügyekkel kapcsolatban. - Csak nyitva tartom a szemem – válaszolt diplomatikusan Lecersen. – Mindig és mindenkor hasznos tevékenység, Önnek is ajánlom, Főkormányzó. Apropó, Il-Raz... úgy hallottam, Camillo barátom esküvőre készül.
- Elveszi azt a gyereklányt? – a klón arcára őszinte megvetés ült ki. – De hát az nem több, mint tizenkettő... - Trachta grófnő ennél jóval idősebb – nevetett fel Lecersen. – Tudja az édesapja, Trachta Főkormányzó kiterjedt genetikai kísérleteket folytatott, hogy ezzel is meghosszabbítsa saját megtört szervezetének életkilátásait... a kísérleti alanyok között első helyen volt tulajdon lánya. Trachta kisasszony teste valójában egy tizenkét éves szintjén áll, de valódi életkora több, mint negyven basic standard év. Még idősebb is az én Camillo barátomnál. Milyen humoros, hogy végül egy érett nő csavarja el és köti be a fejét, nemde? Szóval emiatt ne aggódjon.
- Nem emiatt aggódom, és nem is a nőügyek miatt – Grodin egy jelentés másolatát vette elő zubbonyából, és Lecersen asztalára helyezte. – Ezt nemrég kaptuk a Főadmirálissal együtt Gul Dukattól, mielőtt Folett távozott a Knotra. A Yuuzhan Vong szuper-csatahajó megint felbukkant.
Lecersen kérdőn pillantott Grodinra. - Tudja jól, melyikre gondolok – tolta a Nagymoff orra alá a kimerevített holoképet Grodin.
- Oh... - Lecersen megtörölte a homlokát a tányérja mellett lévő kendővel. – Értem. Szóval ez a hajó. Nem lenne meglepő, ha valamelyik életen maradt Sith nagyúr így akarna bosszút állni rajtunk, még pontosabban kardassi szövetségeseinken azok után, ami történt. - Nem hiszem, hogy ez valamiféle wentharista sith bosszú – rázta a fejét a klón. – Az eddig rendelkezésemre álló adatok alapján inkább úgy gondolom, hogy ez a támadás összefügg azokkal a titkos információkkal, amelyeket Calimról és Nirauanról fogok kézhez kapni. Mind a hajó által végrehajtott támadás, mind a korábbi jelentések arra engednek következtetni, hogy valami olyasféle erővel állunk szemben, amely képes... hogy is mondjam... a valóság megváltoztatására. Az új valóságok, új dimenziók kutatására irányuló kísérletünk volt a célpontja a Kardass – Főszektorban is. Elképzelhető, hogy újfajta fenyegetéssel állunk szemben.
- Á értem... - Lecersen is töltött magának egy pohár kesselit és belekortyolt. – Olvastam a Vezérkar számára készített összefoglalóját ezekről a paranormális jelenségekről és a kapcsolódó hírszerzési jelentésekről, Főkormányzó. - Amint áttekintettem az új eredményeket a Polneyeon, küldök egy második, jóval részletesebb jelentést - biztosította Lecersent Grodin, de a nagymoff felemelte a kezét, jelezve, hogy nem fejezte még be.
- Tudja, Főkormányzó, az első benyomásom az volt, hogy ez az egész jelentés nem több, mint az EGB területén és azon kívül tapasztalt összes paranormális anomália összefoglalója egy olyan logikai sorrendben, amelyek kényelmes véletlenszerűségéből adódóan Ön kihozott valamiféle, talán ott sem lévő koherenciát. Bevallom, emiatt eddig nem is tulajdonítottam számottevő jelentőséget ennek az egésznek... most azonban tudja, mire gondolok? Talán ez sem fenyegetés... hanem egy lehetőség.
- Miért? – Grodin hangjában érezhető döbbenet bújkált. - Ezek az anomáliák, vagy ez az erő, amelyet most az egyszerűség kedvéért az engem Yaga Minornál anno szégyenszemre menekülésre kényszerítő szuperhajóval azonosítok... - pillantott fel a klónra Lecersen, miközben lehalkította a hangját – nekem úgy tűnik, hogy csak bizonyos, nagyon specifikus feltételek érvényesülése mellett köpnek bele a levesünkbe egy jó ideje, leginkább akkor, amikor Erőhasználók, elsősorban jedik is érintve vannak az adott helyzetben. De ellenünk nem folytat olyan kampányszerű támadást ez a hatalom, mint ahány hírszerzési jelentést kapunk ezzel kapcsolatban mondjuk a Köztársaságból, ahol azt pletykálják, hogy a korábbi Lázadó vezetőség kulcsfigurái egyesével halnak meg, tűnnek el, vagy veszítik el az eszüket ennek a valaminek a vélt, vagy valós beavatkozása következtében. Csak akkor foglalkozik velünk, ha valami módon megzavarjuk a működését, például ezekkel a kardassi kísérletekkel. Egyébként nem.
Grodin összefonta a karjait, letette a poharát, és kíváncsian pillantott Lecersenre. - Mire akar kilyukadni, Nagymoff? – kérdezte végül. - Ha elhiszem a jelentése következtetését... - folytatta Lecersen – és elfogadom, hogy ez az… izé… valóban arra törekszik, hogy megváltoztassa jelen galaxisunk, sőt, univerzumunk tényszerű valóságát, akkor kérdezem én, Főkormányzó barátom... mi nem ugyanerre törekszünk? A Lázadás és a Köztársaság teljes, végleges és tökéletes elpusztítására?
- Azt akarja mondani, hogy közösek az érdekeink vele? – kérdezte Grodin döbbenten. - Pontosan – mosolyodott el elégedetten Lecersen és maga elé húzott egy vastag, vörösre sült nerf-szeletetet.
- Az új jelentések... - folytatta elgondolkodva Grodin – különösen a Calimről beérkező anyagok kivonatai alapján úgy tűnik, ez az entitás jelentős paranomális, természetfeletti képességekkel rendelkezik. Az Erőn túli hatalommal, olyasmivel, amit még nem értünk, és sem mérni, sem befolyásolni nem tudjuk.
- Nos... ebben az esetben... - ropogtatta meg az ujjait Lecersen -, én feltennék még egy kérdést az Ön helyében, Főkormányzó. Mégpedig azt a kérdést, hogy kitől is származhatnak ezek a jelentések? Vagy magától ettől az entitástól, akkor pedig nem tekinthetjük másnak, mint figyelemfelhívásnak, udvarias bemutatkozásnak a részéről a mi irányunkba... vagy pedig egy másik erőtől, személytől, vagy hatalomtól, amely még hozzánk képest is nagyságrendekkel több információval bír ezzel az erővel kapcsolatban... s mint ilyen, legalább olyan értékes potenciális szövetséges lehet számunkra, mint az eredeti entitás, hiszen sokkal régebb óta kutatja láthatóan.
- Folettnek nem fog tetszeni ez – jegyezte meg hümmögve a klón. - Folettnek nem kell tudnia erről – mosolyodott el Lecersen. – Ő egy hamisítatlan, valódi cosrai semmi sem tölti el nagyobb megelégedéssel, mintha nagy hajókat gyárthat, felvonulhat velük és aztán szétlőheti velük a Birodalom különböző ellenségeit. Maga más, Főkormányzó barátom. Maga felesküdött arra, hogy nem csak megmenti, de győzelemre is viszi a Galaktikus Birodalmat, Uralkodónk örökségét. Ugyanúgy, ahogyan annak idején én is esküt tettem erre a célra, és a mai napig tartom magam hozzá. A Lázadók elpusztítása a kötelességünk...
- Minden áron – tette hozzá a Nagymoff átszellemült arcát látva Grodin. - Minden áron – bólintott egyet értően Lecersen. – És bármire képes és kész vagyok, hogy ezt a célt elérjem. És Ön? Erre van szükségünk... elkötelezettségre és kíméletlenségre. Folett pedig csak építgesse a hajókat.
Grodin arcán mintha valamiféle árnyék futott volna át. Az eltökéltség, a céltudatosság árnyéke, konstatálta elégedetten Lecersen. - Konzultálok a Klón Tanáccsal, amint Polneyera érek – mondta végül Grodin, tisztelgett, és sarkon fordult. – További szép estét, Nagymoff, és köszönöm. - Tegye, amit jónak lát, Főkormányzó – biccentett Lecersen, és folytatta a vacsoráját, miközben a klón mögött bezárult irodája ajtaja.
Csak akkor szólalt meg, amikor Grodin már jó pár folyosóval arrébb járt. - Az öreg Disra annak idején mégis jól választott adjutánst. Büszke lenne magára. – mosolygott maga elé Lecersen.
|
|
|
Cosra
Dec 7, 2020 16:56:57 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Dec 7, 2020 16:56:57 GMT 1
A Cosra nappali csúcsforgalmának zaja még a legmodernebb árnyékoló és hangszűrő berendezések erőfeszítései ellenére is beszűrődött a Főadmirális Hivatal és a Vezérkar központi irodáinak helyet adó épület tetején kialakított panorámás tárgyalóba - no nem mintha a készítőknek ne állt volna módjában még biztonságosabb szűrő- és védő berendezéseket telepíteni (és ezt meg is tették a felhőkarcoló körüli védelmi zónában), egyszerűen tartani akarták magukat ahhoz a vezérelvhez, hogy az itt összegyűlők szinte a saját bőrükön érezzék azt a folyamatos, mozgalmas rohanást, a forgalom és a beérkező információk sűrűségét, és persze az ezzel járó felelősséget... egyszóval mindazt, amivel egy, az EGB-hez hasonló intergalaktikus állam vezetése járt.
A Vezérkar főtisztjei, illetve elsősorban megbízott helyetteseik és a fegyvernemi parancsnokok lassan beszállingóztak a terembe, elfogyasztották kötelező kesselijeiket, túljutottak a formális kézrázásokon, majd helyet foglaltak a hosszúkás asztal körül, gondosan üresen hagyva a levezető elnök asztalfőn lévő helyét, valamint a mellette két oldalt lévő első három széket - a Birodalom legfőbb vezetői távol voltak, így az utánuk következőként rangsoroltak feladata volt, hogy feletteseik helyett döntsenek néhány fontos kérdésben. A szenioritás elvének követése azonban mintha meg is állt volna itt, hiszen e levezető elnöki terminál ezúttal a társaság formálisan legalacsonyabb rendfokozatú tagja, a Hírszerzésért és a Biztonsági Hivatalért felelős Tiebolt vezérkari ezredes előtt villogott. - Üdvözlöm önöket, uraim, akár kezdhetünk is - jelentette be bürokratikus arckifejezéssel Tiebolt, amint mindenki végre helyet foglalt.
- A Főadmirális úr holografikus formában sem lesz jelen ma? - kérdezte a vele szemben ülő Reuenthal flottaadmirális. Két különböző színű szemében leplezetlen megvetés csillogott, vezérkari tagként és rendfokozati szeniorként ugyanis akár őrá is eshetett volna a jogosultság, hogy levezesse a mai ülést, a hírszerző klón Tiebolt viszont addig tologatta a bürokratikus paragrafusokat, és pózolt Folett nem hivatalos elsőszámú bizalmasának szerepében, mígnem az Ismeretlen Vidék birodalmi szektorait uraló parancsnok saját tanácsadói is jobbnak látták inkább azt javasolni Reuenthal számára, hogy ne erőltesse ezt az elnöklési kérdést.
- A napirendi pontok szenzitív jellege miatt a holografikus jelenlét ez alkalommal amúgy sem lenne lehetséges, flottaadmirális, mint már azt az előzetesen körbeküldött tájékoztatóban jeleztem, s amelyet bizonyára Ön alaposan tanulmányozott útban idefelé a Cosrára - biccentett faarccal Tiebolt a másik férfi felé. - De egyébként nem, a Főadmirális úr jelenleg rendkívül elfoglalt, fontos és titkos tárgyalásokat bonyolít ershani szövetségeseink vezetőivel az ottani biztonsági helyzetről és technológiai együttműködésről. A Főkormányzó és a Főinkvizítor távolléte pedig sajnos elhúzódik, Önök által bizonyára csak a szükségszerű mértékig ismert titkos missziós okokból. - Köszönöm, értem - biccentett Reuenthal, majd lekezelően megrántotta a szája szélét. - Még mielőtt hozzákezdene, Lecersen nagymoff távollétét nem szükséges megmagyaráznia, már most jelzem.
- Larssen igazgató urat sem látom a teremben - szólt közbe gyorsan, bárgyúnak szánt álmosollyal az arcán Il-Raz, aki majdnem lekéste az egész megbeszélést, most pedig gyorsan igyekezett elterelni a témát, mielőtt Tiebolt agya idő előtt felrobban Reuenthal hozzászólásai miatt, és új példányt kell belőle keríteniük az ülés levezetésére. - Szektorkormányzó, ez egy biztonsági és védelmi célú megbeszélés, nem szükséges a gazdasági szektor… civil képviselőinek a jelenléte - magyarázta Tiebolt sztoikusan.
- Flottaadmirális - ezúttal nem Reuenthal volt a megszólított, hanem a vele szemben, Tiebolt mellett ülő Cortez, akihez Reuenthal szomszédja, a knoti Hänsel admirális intézte szavait. - Mi újság a Maradványban? Sikerült fellógatni a nagymoff gyilkosait? - Az efféle... közbiztonsági és adminisztratív intézkedésekkel az Első Rend foglalkozik, Alexander barátom - igazította meg elegánsan megpödört tapani bajszát Cortez. - Ami engem jobban izgat, az a kormányzó elit megbízhatósága. Az az Ardus Kaine egy aljas, hazudozó alak, még csak egyszer tárgyaltam vele, de nem bízom benne. És Davoo sincs túl jó véleményen a Yaga Minoriakról, az a Sterling sem jobb semmivel szerinte, mint a főnöke. A legfontosabb persze az lenne, hogy végre az Első Rend delegáltja is kirendelésre kerüljön - pillantott némiképp elégedetlen arccal a Folett másik kulcsfontosságú, régi bizalmasának számító tapani nemesi főtiszt Hänsel másik oldali szomszédja, a fejimplantos, az Első Rend halálfejes-birodalmi jelvényes váll-lapjait viselő Kyron admirális felé.
- Hamarosan minden nyitva hagyott személyügyi kérdést rendezünk, flottaadmirális - csikorogta a félig kiborg, félig humán alak, aki nemrég tért vissza a Mandalore-szektorból. - Már megvannak a kinevezések, csak a formális közlemények írkálásával vagyunk... elmaradva. - Érdekes, pedig a saját szabályzataikkal olyan alaposak - vetette közbe a Cortez mellett ülő Il-Raz sunyin.
- Mindenesetre Jagged Fel megjelenése és az általa kiváltott tömeges dezertálási hullám problémát jelent, gondolom - vetette közbe Kyron szomszédja, a cosrai közigazgatást és védelmi kérdéseket átmenetileg koordináló Doenitz admirális, aki Diestl főmarsall adjutánsi asztala, majd Folett zászlóshajójának sorhajókapitányi székéből emelkedett idáig, de ennek ellenére meglepő mértékben tartotta a formális távolságot a nála is régebbi motorosoknak számító Corteztől és Hänseltől. - Így van - biccentett Cortez. - Attól tartok, a sebek és ellentétek mélyebbek, mint elsőre látszik. A Maradvány a végérvényes, tartós megosztottság fázisában leledzik nem csak galaktikus földrajzilag, de úgy érzékelem, a helyiek fejében is. Nagyon nehéz lesz hosszú távon ütőképes főszektorként számolnunk velük. Gyakorlatilag a legmegbízhatóbb kontingensüknek Devar admirális és a volt Daala-féle Bendő flotta ott maradt állománya számít. És ezzel nagyjából el is mondtam mindent a többiekről.
- Akkor miért nem avatkozunk be... aktívabban? - kérdezte most fekete páncélsisakja alól a rangjelzések nélküli, nagyjából a vezérkari tárgyalás biztonságáért felelős klón testőrparancsnoknak tűnő, őszes arcú alak Doenitz-el szemben. A rendfokozat nélküli, egyszerű egyenruha és az öreges megjelenés ellenére Zalaxus admirális teljesen felkészített és igen kompetens klón főparancsnok volt, Polneye katonai és technológiai komplexumának vezetője a főkormányzó távollétében. - Léteznek erre bevett protokollok, még ha nem is teszteltük őket élesben eddig ekkora mértékben… a kérdéses megbízhatóságú vezetők lecserélése megfelelően kondicionált klónokra… bármikor elő tudunk állítani egy új ifjabb Ardus Kainet... vagy akár egy idősebbet. - Das Klon hat recht - értett egyet Hänsel, Cortez felé fordulva. - Miért nem szántjuk be az árulókat, Armando?
- Ez nem ilyen egyszerű a Bastion esetében - feszengett az ilyesfajta agresszív megoldásoktól mindig ódzkodó Cortez, bár nem igazán akaródzott megmagyarázni, hogy pontosan miért is. Végül Il-Raz sietett a segítségére. - A közvetlen alárendeltjeik felismernék a cserét. Ráadásul a Maradványban még mindig igen erős a… hogy is fogalmazzak, Pellaeon óta meggyökerezett hagyomány a birodalmi tisztek lojalitástól független, kvázi szakmai alapú pozícióban tartásával és általánosságban a klónokkal szembeni averziókkal kapcsolatban. Nem fogadnák jól, és olyan spirálba kerülnénk, hogy a végén egyre alacsonyabb szinteken kellene cseréket végrehajtanunk, vagy pedig azt kockáztatjuk, hogy újabb, tömeges dezertálási hullám indul meg Jagged Fel táborába. A szívüket kell elnyernünk úgymond, nem a puszta engedelmességüket.
- Ez nevetséges - horkant fel Reuenthal. - A Birodalom vagyunk, nem holmi sivalkodó köztársasági, szenátusi bagázs, akik néhány koszos szavazatért hajlandóak bármiféle ostoba és felelőtlen engedményre. Rendre és fegyelemre van szükség, akiknek pedig ez problémát okoz, nos, azok egyetlen dolgot érdemelnek, gyors és szigorú igazságszolgáltatást. - Talán a saját főszektorában álljon élre az ilyesfajta jó példákkal, flottaadmirális, és akkor nem lennének ott olyasfajta, káosszal fenyegető anarchista gócok, mint ami épp kitörni készül a Manchu-rendszerben - vágott vissza alattomos mosollyal Il-Raz, mire Reuenthal két különböző irányba forgatta két különböző színű szemét. - Szektorkormányzó, ne legyen ostoba, az még csak nem is az én műveleti területem. A nagaiok nem vennék jó néven, ha egyszer csak megjelennék ott egy flottával. Azt a konfliktust nekik kell megoldaniuk. Ellenben a Constanton és Neuschwabenlandon ugyanolyan rend van, mint a Ramakazon - tette hozzá önérzetesen Reuenthal.
- Meine Herren, bitte - köszörülte meg a torkát irritált arckifejezéssel Tiebolt. - Még bele sem kezdtünk a napirendi pontokba, de máris eltérünk a témától. Foglalkozhatnánk végre az előzetesen köröztetett napirenddel? Az első üléspont a Köztársaság új stratégiai, távolsági csapásmérő képessége, melynek működőképességéről már megbizonyosodhattunk a híradásokból. Erről mi a véleményük?
- Engem aggaszt, hogy ez egy precíziós fegyver - jegyezte meg az asztal leghátsó traktusában, a jegyzőkönyvért felelős hadnaggyal szemben ülő egyetlen non-humán résztvevője a tárgyalásnak, a kardassi bőrpáncélt viselő Gul Dukat, aki a Polneye térségéből érkezett Zalaxus admirálissal egyetemben, miután a Kardasstól odáig személyes hiperkapuján keresztül jutott el. - A vostroyaiak csillagpusztító fegyvereit legalább már ismerjük, és amennyire én tudom, egyre jobb megoldásaink vannak az ellenük való védekezésre. Távolsági szenzorok, a csillagok implózióját gátló antianyag - ellentöltetek, amelyek a becsapódás utáni órákban még hatásosak a láncreakció megállítására... no meg persze a tény, hogy a csillagpusztulás hosszú folyamat, van idő evakuálni. És persze a frontisták nem olyan ostobák, hogy elrettentésen kívül ténylegesen felhasználjanak ilyesmit ellenünk. De ez a köztársasági fegyver... ez precíziós, és nehezen kivédhetőnek tűnik... - a kardassi főtiszt aggodalmasan körbepillantott. - Akár itt ezt a termet is atomjaira szedhetik vele. Nem is értem, hogy lehettünk olyan ostobák, hogy ragaszkodjunk a személyes jelenléthez, pont most, amikor ilyen fenyegetéssel állunk szemben, ezredes - tárta szét csontos karjait a kardassi főparancsnok kritikusan Tieboltra pillantva.
- A rendszer kinetikus csapásmérő képessége egyelőre korlátozott, a felmérések szerint egy jobb bolygópajzs megállítja, Gul - mosolyodott el Tiebolt, majd rácsapta mentális csapdája fedelét a kardassira. - Apropó, jó is, hogy felhozta a Cár-bombát. Keringenek pletykák egy elveszett, terroristák kezébe kerül példányról...
Dukat villámló tekintetéből jól ki lehetett olvasni, hogy ezt az apró részletet Tiebolt bizonyára elfelejtette beleírni az előzetesen köröztetett napirendi pontok közé. - Ez aggasztó fejlemény, csodálkozom, hogy korábban nem tájékoztatott minket róla a Hírszerzés - szólt közbe Zalaxus, mielőtt Dukat válaszolhatott volna. - Hogyha terroristák kezébe kerül egy ilyen fegyver, azok sokkal felelőtlenebbül és sokkal nehezebben felderíthető módon fogják felhasználni. Akár olyan célpontok ellen is, amelyek nem illeszkednek Vostroya támadási profiljába velünk szemben... ez már valós fenyegetés lehet így.
- Valós fenyegetés talán a Clone csillagflottájára, admirális - horkant fel Hänsel lekicsinylően. - De nem az EGB egészére. Tömeg- és bolygópusztító fegyvereink egész arzenálja áll készen, hogy megbosszuljon egy ilyen csapást, és ne legyen kétsége felőle, van olyan hipertéri rakétánk, amelyik állandóan Új-Alderaan felé van irányozva... jedem das seine, oder? Még a terroristák sem lehetnek olyan ostobák, hogy efféle válaszcsapásokat provokáljanak ki belőlünk egy efféle átgondolatlan támadással. - Admirális, ön bírja az én személyes tiszteletemet és a Clone állományának egészét is azokért az erőfeszítésekért, amiket új hajók és új technológiák rendszeresítése érdekében tesz a Birodalomért - húzta rohamsisakját kissé a szemébe sértődötten Zalaxus, Hänsel felé fordulva. - Ne ássa alá ez azzal, hogy alábecsül akár minket, akár.. az ellenségeinket.
- Annyi bizonyos, hogy lokalizálnunk kell ezt a fegyvert, ha tényleg terroristák kezébe került - értett egyet Cortez is Zalaxussal. - Gul? - pillantott sokat mondóan Dukat felé Tiebolt. - Bizonyára elkerülte a figyelmüket a szokásos operatív csatornán, a megbeszélés napirendi pontjaihoz fűzött hivatalos kommentáromtól függetlenül továbbított jelentésem ezzel kapcsolatban, uraim - mosolyodott el végül Dukat. - Valóban volt egy nyomunk az illegális kezekbe került vostroyai fegyver kapcsán, de mire lecsaptunk a Második Rend rendelkezésre álló erőivel a Klih’gohn határtól nem messze, sajnos az átadás már lezajlott. Csak annyit tudtunk rögzíteni, hogy a Hutt-űrből származó bűnszervezet vihette el. Nem kizárt, hogy a Renegát halála kapcsán kialakult, bűnszervezetek közti leszámolás áll a háttérben.
- Talán azt sem tudják az ostoba terroristák, hogyan kell működtetni. Vagy egy közönséges roncsrabló társaság kezébe került, akik szétszedik és eladják ócskavasnak - vonogatta a vállát Reuenthal. - Én egyébként hasonlóképpen nem aggódnék a köztársasági fegyver miatt sem, Meine Herren. Jelen formájában súlyosan korlátozott az alkalmazhatósága. Tökéletlen, pontatlan, és ahogyan, amilyen erőforrásokból létrehozta a Köztársaság, sejtésem szerint több korrupciót és politikai vihart generál majd a Szenátusukban a léte, mint amennyi stratégiai hasznot hoz majd. Csak a Renegát elleni csapáshoz hasonló, a holohíreknek szóló, tényleges taktikai érték nélküli csapásmérésekhez tudják majd felhasználni, és azt is korlátozottan. - Ettől függetlenül ellenséges katonai célpont, és mint ilyen be kell mérnünk a pontos lokációját és rakétákat állítani rá, véleményem szerint - vetette ellen Doenitz udvariasan. - Feltételezem, mivel az OCP terméke, valahol a Commenor környékén, de bizonyosan a tágabb Colonies-régióban lehet.
- Egyetértek - összegezte Tiebolt, majd tapani kollégája felé fordult. - És Cortez admirálissal is egyetértek, hogy a feketepiacra került Cár-bombát is lokalizálnunk kell.. - a hírszerző ismét a kardassi parancsnokhoz fordult. - Gul, ejtettek foglyokat a rajtaütés során? - Sajnos, lehetetlen volt - tárta szét a karjait sajnálkozó arckifejezéssel a kardassi. - Mind meghaltak. - Milyen kár - szúrta közbe elégedetlenül Kyron. - A maga Második Rendje, Gul Dukat, notóriusan híres arról, hogy holttestek foglyul ejtésére képes. A bastioni ténykedésük is inkább akadályozott, mint segített minket. Talán a Cár-bomba utáni nyomozást is át kellene vennünk maguktól, mert így nem lesz kit kihallgatni. - Szükségtelen, kolléga - villantott ragadozó mosolyt Dukat. - Ráadásul, a maguk foglyai is lényegében holttestek, mire magukhoz kerülnek... csak van egy kis... időbeli eltérés. - Épp annyi, ami alatt értékes információkat nyerhetünk ki belőlük - dőlt hátra a székén dühösen villogó vizorral Kyron.
- A maguk által kinyert információknak inkább a Renegátra kellene fókuszálniuk, Kyron admirális - szólt közbe Reuenthal. - Ez a másik napirendi pontunk, nemde? Sordis halála felforgatja az alvilágot. Arról nem is beszélve, hogy magára a köztársasági csapásmérésre is aggasztóan közel került sor a határainkhoz. Akármennyire is limitált a fegyverük, nekik onnan Coruscantról volt hírszerzési információjuk Sordis és társai hollétéről... nekünk pedig odakint, gyakorlatilag a szomszédban, nos, nem. Én inkább ezt találom aggasztónak, uraim. - Nem használhatjuk fel ezt a hatalmi vákuumot az alvilágban, hogy a Renegát szervezete helyére a saját ügynökeinket építsük be? - vetette fel most Cortez. - Kétséget kizáróan ez az ilyen irányú hírszerzési kapacitásainkat is javítaná - pillantott flottaadmirális kollégájára.
- Nehéz ügy - szólt közbe Il-Raz. - Különösen, ha össze akarjuk kötni az ügyet a Cár-bomba utáni nyomozással és a Hutt űrre koncentráljuk ezeket az erőfeszítéseket. A Renegát utáni űr gyakorlatilag már nem is létezik, hiszen betöltötték az ugrásra készen váró alárendeltjei a szervezetéből, valamint a rivális bűnbandák. Ők már azelőtt reagáltak, hogy mi egyáltalán elindultunk ide Cosrára, uraim. Ráadásul a Hutt űrben továbbra sem gyakorlunk tényleges kontrollt, ezen eggyel több, vagy kevesebb bűnvezér nem változtat. Az általunk biztonságosnak mondható, irányított terület a katonai bázisaink közvetlen térségére korlátozódik. Ráadásul egyelőre sem a Corporate, sem a Főadmirális személyes erői nem tudtak teljesen kivonulni a szektorból, hiába kaptunk rá parancsot... a Főadmirális hiába tesz meg mindent Ershanon, hogy mozgásra bírja saját gerilla-problémájukkal elfoglalt moh’amad’ahn szövetségeseinket, amikor… - pillantott most Camillo a hajába túrva Kyron felé - az Első Rend késlekedik a térségbe való visszatéréssel. Pedig maguknak is parancsuk van ám rá... mégsincsenek ott a hajóik - fejezte be a szektorkormányzó önelégült mosollyal a szónoklatot.
- Azok a hajók a Maradványban vannak, Lothalon vannak, a Mandalore-nál vannak - szisszent fel dühösen Kyron. - Éppenséggel pont amiatt, szektorkormányzó, mert maguk birodalomszerte problémákat okoznak nekünk az alkalmatlanságukkal... ahol ott kellene lenniük, ott nincsenek ott, ahol meg nem, ott meg lábatlankodnak... aztán még van képe idejönni és a szememre vetni ezt - az Első Rend főtisztje indulatosan az asztalra csapott. - Csak azért, mert mi lettünk az EGB gyorsreagáló, első vonalas ereje, miért hiszi egyszerre mindenki azt, hogy másnak már nincsenek is kötelességei a kríziszónákban? - Már elnézést, de senki sem kérte Önöket, hogy flottát küldjenek a Mandalore-ra, admirális - feleselt Kyronnal Il-Raz. - Elég lett volna ügynököket küldeniük a Renegát nyomát követve, nem egy egész flottával parádézni ott, amíg maga azzal a nyálkás Niathallal kávézott... értelmetlenül, hozzáteszem, nem igaz?
- Na ide figyeljen, maga pederaszta kis görcs - hajolt át az asztalon fenyegetően Kyron. - Lehet, hogy vannak, akik tolerálják a maga pofáját és a ferde hajlamait, de az Első Rend nem fogja a végletekig, efelől biztosíthatom, ha ennyire tenyérbe mászóan viselkedik… most már nincs itt a nagymoff barátja, hogy megvédje... - Ez érdekes lesz... - jegyezte meg halkan Reuenthal és töltött magának még ásványvizet.
- Inkább elég lesz, uraim - emelte fel az egyik kezét Tiebolt, aki az elmúlt percekben egy, a terembe belépő adjutánssal konzultált, miközben az asztalnál elfajult a vita. A vezérkari ezredes egy adattáblát tolt a terminálja előtti interfészbe, majd megjelenítette tartalmát a többiek képernyőin. - Ez a jelentés most jött Ziostról. Kíváncsi volnék, ki mit szól hozzá. Bár nem napirendi téma, de idevág. Nagyon is... - Mi a... - ejtette le az állát Il-Raz és Kyron egyszerre.
- A Renegátot Zioston látták - folytatta Tiebolt. - De erről úgy tűnik, mind az Első Rend, mind a Corporate-szektor fegyveres erői elmulasztottak azonnali jelentést küldeni nekünk. - Akkor megkérdezhetem, Ön honnan tudja, ezredes? - villant meg Reuenthal kettős árnyalatú tekintete kérdőn Tiebolt felé. - A Flotta Hírszerzés és a BBH irodáján keresztül - mosolyodott el Tiebolt, mint aki várta már ezt a kérdést. - Miért, mit gondoltak, a Főadmirálisnak nincsenek szemei és fülei? Akárhogy is, olybá tűnik, a Renegát halálának alvilági következményei miatt a továbbiakban nem kell aggódnunk… jelesül, mivel nem halt meg...
- Szánalmas köztársaságiak - nevetett fel megvetően Reuenthal. - Még egy csapat banditát sem tudnak tisztességesen eltalálni a csodás fegyverükkel. Nevetséges pojácák. - Énrám ne nézzenek - tiltakozott a felé irányuló kérdő tekintetekre válaszul szinte azonnal Il-Raz. - Én ott sem voltam, én itt vagyok. A hadtestparancsnokaim feladata lenne a határok felügyelete, meg ilyesmi... - Mik az észlelés részletei, inkább azt mondja, ezredes - szorította ökölbe dühösen kibernetikus karját Kyron az asztal túloldalán, nem vesztegetve további idejét Il-Razra.
- Nos, úgy tűnik, aktiválódott egy alacsony prioritású, még a Harmadik Birodalom idejéből származó automata vészjelző rendszer egy másodrendű helyszínen a fővároson kívül - magyarázta Tiebolt a jelentést olvasva. - Ezzel párhuzamosan a helyi biztonsági milíciának bejött egy füles, hogy a Renegátot látták korábban a fővárosban. Mire összekötötték a két jelentést és esetet, már kiderült, hogy a célszemélyek mozgásban vannak, és el akarják hagyni a bolygót. Bizonyára rosszul mérte fel a fenyegetés mértékét a bolygóvédelem, mert egyetlen csillagrombolót irányítottak elfogásra, mintha random csempészekről lenne szó… a szenzorok utólagos elemzése bizonyítja, hogy a rombolót az Erő segítségével térítették el az üldözési pályáról. A logok részletes elemzése és a helyiek kivallatása után tisztult ki csak a kép, és derült ki, hogy mindegyik jelentés valójában a Renegát behatolásához volt köthető, illetve még legalább egy, valószínűsíthetően jedi, vagy köztársasági kém ténykedéséhez, aki a nyomában volt.
- Ez alapján szinte bizonyos, hogy a Renegátot helyből támogatták, hatósági szintről - villant meg vörösen Kyron vizorja, ahogy előbb Tieboltra, majd Il-Razra pillantott. - A Corporate nem csak, hogy inkompetens barmokkal, de egyenesen árulókkal van tele, akik a régi rendszerben Sordis beépített emberei voltak. Renegátistákkal... - Ne gyanúsítgassa bizonyítékok nélkül az embereimet - protestált sértődötten Il-Raz, bár kissé elveszettnek tűnt a tekintete. - Sajnálom, kormányzó, az admirálisnak igaza van - tette hozzá a torkát köszörülve Doenitz. - Ez nem maradhat személyi következmények nélkül.
- Már rajta vagyunk - jelentette ki elégedetten Tiebolt. - A szektorkormányzó úr pedig nyilván elfogadja a BBH javaslatát, mivel biztonsági kérdésekben úgyis a mi szavunk dönt. - Másolatot akarok a jelentésükből - sziszegte megadóan Il-Raz. - Sőt, küldjenek egyet rögtön Folett Főadmirálisnak is. - Magától értetődik, ahogyan az a vizsgálatok esetén sztenderd eljárás - biccentett Tiebolt felvillanyozottan. - Példát kell statuálnunk, nem elég megbüntetni egy felelős főtisztet - tette hozzá Cortez. - Különben a Ziost a Renegát újabb gócává válik. Lázadók fészkévé.
- Esetleg világgá kürtölhetnénk mindezt a holonetet, ha már ennyire izgatottak vagyunk miatta - tette hozzá félszeg mosollyal, gunyoros hangon Reuenthal. - Újabb csapás a hiteltelen Köztársaság esetlen erőpropagandájára. - Csakhogy akkor az alvilág is szélesebb körben értesülne róla, flottaadmirális - vetette ellen Tiebolt. - Még az is lehet, olyan kimenethez vezetne az ő oldalukon ez az információ, ami számunkra nem kívánatos opció. Talán szerencsésebb lenne, ha az erőfeszítéseinket Ziostra fókuszálnánk… - azzal a hírszerzési ezredes Kyronra pillantott. - Egészen pontosan az Első Rend erőfeszítéseit.
- Készenállunk - biccentett Kyron. - A Mandalore-szektorban felszabaduló erőket átirányítom a renegátisták kifüstölésére. - Ez igazán hasznos lenne, már csak azért is, mert a jelentésben szerepelnek a Renegát oldalán harcoló mandalóriaiak is - biccentett Tiebolt. - Köszönjük, admirális.
- Na várjanak csak, ez elfogadhatatlan, a hozzájárulásom nélkül nem vonulhat be az Első Rend a Corporate-főszektorba! - tiltakozott most már határozottan és hangosan Il-Raz szektorkormányzó. - Ziost határvidéknek, és az ESB felé műveleti zónának számít, függetlenül attól, hogy mennyi közigazgatási funkciót telepítettek vissza a Corporate-ből, Camillo - értett egyet ezúttal a többiekkel Cortez.
- Biztos vagyok benne, hogy a Főadmirális is helyeselné ezt a lépést, Ziostra és térségére korlátozva - tette hozzá Doenitz is, mire Il-Raz megadóan felemelte a kezét, és inkább a terminálja mögé temetkezett, előhívva egyik kedvenc, privát holoalbumát. - A határok pedig nem módosulnak, gondolom... egyelőre - villantott egy kárörvendő mosolyt Il-Raz felé Hänsel is. - Ez még nem jelenti azt, hogy Ziost átkerülne, mondjuk a Calim-főszektorba, Első rendi kontroll alá... még... - heherészett a knoti admirális kárörvendően.
- A Hírszerzés pedig priorizálni fogja a felderítési műveleteket a köztársasági szuperfegyver, illetve az eltűnt vostroyai Cár-bomba hollétére vonatkozóan - összegezte az elhangzottakat Tiebolt. - És mi lesz a Hutt-űrrel? - kérdezte most Zalaxus. - Ha nem tudunk oda erősítést küldeni, szégyenben marad a Birodalom. A Clone Hadtest szívesen vállalja a feladatot. - Köszönjük, de ez szükségtelen - ráncolta a homlokát Doenitz. - A Polneye erői jelentik a Köztársaság elleni első védvonalat a Galaxismagban, ha a Főkormányzó és a Főinkvizítor titkos missziója... nem várt fordulatot venne esetleg, olyat, ami számunkra kedvezőtlen, vagy akár háborúhoz vezet Coruscanttal.
- Ha a Corporate-szektorban is rendet kell tennünk, akkor végképp nem lesz szabad kapacitásunk a hutt területekre is - vetette közbe Kyron. - Az Első Rend erői is végesek. - Küldjük Stiefelt - javasolta Doenitz. - Nemrég tért vissza a Cosrára. A Hadtest védelmi feladatait el tudom látni én is a kormányzati feladatok mellett, amíg Cortez admirális visszatér a Bastionra és rendet tesz ott. A tapani milicisták közül is ki tudunk állítani egy kontingenst.
- Ez átmenetileg megoldást jelent, de fel kell gyorsítanunk az új hajók szolgálatba állítását - tette hozzá Hänsel. - Nem elég legyártani őket, hadrendbe is kell sorolni. Végső soron új hadtestekre lesz szükség. Konzultálok a Főadmirálissal az állománytábla állandó, tartós bővítéséről. - Egyetértek - biccentett Tiebolt. - Az ülést berekesztem, köszönöm, hogy eljöttek.
Il-Raz maradt utolsónak a teremben, belefeledkezve egy még éppen, hogy a tojásból kikelt quarren kislány holografikus bájaiba, amikor egy csontos kéz nehezedett a vállára.
- Szektorkormányzó - mondta Dukat. - Remélem, nem azzal fog jönni maga is, hogy ez hány csillagrendszerben illegális - sóhajtott fel amaz. - Egyelőre nem áll szándékomban, ezt amúgy is jobban tudja nálam, feltételezem - mosolyodott el Gul Dukat. - Inkább csak meghívnám egy canarra. Beszélgethetnénk egy közös problémánkról. - Jelesül? - pillantott fel a kardassira Camillo.
- Az Első Rendről, természetesen - veregette meg a másik férfi vállát Dukat. - Jöjjön, tudok egy helyet, ahol nyugodtan beszélhetünk. Érdekesnek fogja találni, efelől biztosíthatom… ki tudja, tán még egy barátomnak is bemutatom majd. A Főkormányzó tanácsadója. - Nem volt még szerencsém hozzá - pislogott Il-Raz. - Érdekesnek fogja találni, jöjjön csak - invitálta kifelé Dukat amazt. - Lenyűgöző személyiség...
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jun 25, 2021 13:42:58 GMT 1
Mialatt a Vezérkar főtisztjei mindenféle sürgős hivatali és magánjellegű dolgaik után néztek, és egyesével kimentették magukat az ülésről, Tiebolt a hivatali rend érdekében és a bürokrácia oltárán bemutatandó áldozat céljából annak rendje és módja szerint összehívta és megtartotta az illetékes fegyvernemi, főszektori és hivatali vezetők ülését - ami még a szokottnál is bensőségesebbre sikerült, amennyire ez EGB főtiszti értelmében igaz lehetett, hiszen a főparancsnokok kívül távol maradtak az Első Rend és Kardass korábbi képviselői is, így a szó szoros értelmében vett Cosrai-Clone-Maradvány magstáb beszélgetésére redukálódott a tanácskozás.
Miután mindannyian kortyoltak az eléjük tett jéghideg, friss thyferrai forrásvízből (Tiebolt elöljáróval ellentétben ki nem állhatta a kesselit), a Hírszerzés és a Birodalmi Biztonsági Hivatal vezetője - pontosabban az ezen funkcióban szereplő klónok százainak egyike - köhintett és megnyitotta az ülést. A résztvevők többsége holografikusan volt jelen, hiszen nélkülözniük kellett a Tieboltok természettudomány adta készségét, hogy mindenhol személyesen legyenek jelen - csak a Cosra és Bastion között rendszeresen ingázó Cortez és a helyi ügyekért felelős Doenitz volt jelen személyesen, a többiek holografikus formában.
- Köszönöm, uraim, hogy sűrű teendőik mellett időt tudtak szakítani erre a megbeszélésre - pillantott Tiebolt alig leplezett rosszallással a főtisztek és a többi hiányzó üresen tátongó székei felé. - Még szerencse, hogy bölcs vezetőink helyettesítése megoldott.
Miután senki sem vette a bátorságot, hogy ezt mélyebben kommentálja, Tiebolt megköszörülte a torkát és folytatta: - Össze kell kapnunk magunkat, főtiszt urak - most, hogy a Főadmirális visszatért Ershanról, hosszú távon bizonyosan alaposabban figyelemmel követni az előrehaladást a Birodalom ügyeiben, lépésről lépésre... kiterjedt részletességgel. Haladást kell elérnünk minden téren.
- Én úgy vélem, nem állunk rosszul - szólt közbe Cortez. - Az Első Rend elbánt az áruló ifjabb Ardus Kaine-el, így aztán a Maradvány biztonsági kérdését rövid távon rendezettnek tekinthetjük. Biztos vagyok benne, hogy előbb - utóbb a Lecersen nagymoff elleni merénylettel kapcsolatban is kezünkben lesz jó néhány beismerő vallomás, még marad is belőlük tartaléknak - pillantott hunyorogva az Első Rend új ideiglenes képviselőjére a vezérkari főtiszti értekezleten. A Főinkvizítor és a szintén valamiféle vallatáson részt vevő Kyron helyett immár a Fondorrol holografikusan bejelentkező Hänsel admirális feszengett újraszabott, furcsán díszítések nélküli, egyszerű kialakítású flottaadmirális és haderőparancsnoki egyenruhájában, mint az Első Rend új, ideiglenes képviselője a Cosrán tartott értekezleteken.
- Tapani barátom, én ezt azért nem nevezném megoldásnak - szólt közbe az Ammuudról betárcsázó Il-Raz szektorkormányzó, a Corporate és a Munkaerőforrás-felügyelet propagandaosztályának ura. A napnál is világosabb, hogy az Első Rend csak kiásott néhány árkot, hogy utána beleültethessék a saját embereiket. Maga pedig volt olyan naiv, hogy kérdés nélkül asszisztáljon ehhez. - Mindenki megkapja a jutalmát, vagy büntetését a Birodalom szolgálatában elkövetett fegyvertényekért és bűnökért, ez így igazságos - ellenkezett Cortez morogva. - Ifjabb Ardus Kaine bűnös volt, ez nem kérdés. Most már csak azt kell rendeznünk, hogy az érdekeltségeit ki kapja meg.
- Gondolom, nem olyan ostoba, flottakormányzó-admirális uram, hogy közvetlenül az Első Rendnek ajánlja fel a Muunilinst vagyonelemeit - villant meg ragadozó mosoly Il-Raz kéjsóvár arcán. - Elégetnék, vagy elvermelnék a muunok összes pénzét. - Tanúsítson több tiszteletet az állományunk professzionalizmusa iránt, szektorkormányzó - szisszent fel Hänsel, aki megunta Il-Raz szemtelenkedéseit.
- Nem kell drámát csinálni, uraim - mosolyodott el Cortez, csepp sértődöttséget sem mutatva Il-Raz szavai kapcsán. - Már megkaptam a Főadmirális és Főinkvizítor urak által hitelesített, erre vonatkozó részletes utasításokat, a Főkormányzó ellenjegyzésével. - Az Első Rend a Yaga Minor térségéért és az ottani Ubiqtorate bázisért, tehát Lecersen nagymoff korábbi érdekeltségeiért és azon stábtagjaiért felel majd, akiket Davoo és Istarii tábornokok átvilágítása alapján megbízhatóaknak minősítettünk. Az Ubiktorátus és az Első Rend fedett szerveinek működését amúgy is össze kell hangolni a Maradványban, nem engedhetünk meg magunknak hivatali párhuzamosságokat egy olyan szenzitív területen, tele frontista ügynökökkel. A Muunilinst gazdasági erőközpontjaiban és a környékükön a Corporate-főszektor jó ideje jelenlévő segéderői és érdekeltségei kapnak nagyobb mozgási lehetőséget és felügyeleti jogot a helyi érdekeltségek felett - Il-Raz Cortez ezen szavaira elégedetten elvigyorodott és hátradőlt holoképének tanulsága szerint -, a Cosra és az Iparvállalat érdekeltségei pedig főképp a Maradvány maradványának felső szegmenségben, Bastionon és környékén érvényesülhetnek majd. Az egész rendezést végrehajtjuk, amint tisztáztunk néhány függőben lévő… személyzeti kérdést a katonai állomány részéről.
- Jó megoldásnak tartom, de nem ártana tájékoztatni a nagai partnereinket... egy újabb tömeges személyi és igazgatósági váltás a partnervállalataik élén aggodalmat és pletykákat generálhat - jegyezte meg az egyeztetés egyetlen civil tagja, a Knotról bejelentkező, szokásos szürkésbarna öltönyét viselő Ulrich Ivor, Il-Raz kiegészítője a Munkaerőforrás-felügyelet gazdaságtervezési funkciói élén. - A Főkormányzó új nagykövetet nevezett ki a Nagira, egy megbízható tanácsadóját - magyarázta Tiebolt. - Majd ő gondoskodik a gazdaságdiplomáciai szálak elsimításáról.
- A személyi kérdésekre visszatérve - szólt közbe Cortez a Reuenthalt helyettesítő, a MÁK-főszektort képviselő Rammstein admirális holoképe felé fordulva, aki az újonnan gyarmatosított területekről, valahonnan a Cerea környékéről jelentkezett be. - Megkaptuk a... soron következő áthelyezési kérelmét, admirális. - Nem lesz több, ígérem - rándult meg az öreg, ex-bastioni főparancsnok arca. - Jól együtt tudok majd dolgozni odahaza Sterlinggel, ismerem régről, együtt biztosítani tudjuk a területvédelem egységét és hűségét. Most, hogy Kaine meghalt, végre hazatérhetek a családommal együtt - derült fel kissé az öreg admirális arca. - És egyeztettem már Trott Devar admirális kollégámmal aki nagyon szívesen átjönne szolgálni az Ismeretlen Vidékre, jól kiegészítenék egymást az övéi és a chissektől átvett állomány.
- Talán túlságosan is jól - köhintett Il-Raz, majd felemelte a hangját. - De hova ez a sietség, admirális? Nem mintha ellenezném, de mostanában úgy tűnik, divat lett a villámgyors átigazolás - pillantott leplezetlen, értetlen megvetéssel az újraszabott egyenruhát viselő Hänsel holoképe felé. - A lényeg, hogy jóváhagytuk a kérelmet - szólt közbe Cortez, mielőtt amazok megint egymásnak estek volna. - Csak vigyázzon, nehogy valami droid hazáig kövesse magát - somolygott Rammsteinre a bajsza alatt a Cosra tapani főnemes ex-parancsnoka és a Maradvány mostani ura.
- Jó ég - sóhajtott fel Rammstein. - Hála a Birodalomnak, egy ideje már békén hagy... amikor legutoljára láttam, kihunyt a képernyőjén az az otromba holografikus gungan, mintha meghalt volna, vagy tudom is én. - Hmmm - vakarta meg az állát Tiebolt egy pillanatra maga elé meredve. - Érdekes. - Aztán meg eldőlt az egész droid, mint egy zsák - magyarázta tovább Rammstein. - Majd megnézem, akarom mondani megnézzük - vágta ki magát Tiebolt, mielőtt belezavarodott volna a gondolatba, hogy melyik verziója éppen mit és hol csinál. - Menjünk tovább a következő napirendi pontra, az Ershan és Geonosis kérdésére.
- Khm, na igen, már eleve ezzel kellett volna kezdenünk - szólt közbe vastag, ősz bajsza és fekete sisakja alul a Clone katonai parancsnoka és delegáltja, Zalaxus admirális. - Ahelyett, hogy sokadszorra is újraszeleteljük itt a Maradvány-tortát, én mondom, nevetséges haszonlesés... - Elnézést, admirális kolléga, ne vegye sértésnek, de nem hiszem, hogy alá kellene becsülnie a Maradvány jelentőségét az egész EGB és az ügyünk szempontjából - szólt közbe élesen, sértett önérzettel a vitába azonnal visszatérő Rammstein. Láthatóan a Kaine család és a Ren-droidok megfogyatkozása jót tett korábban megtépázottnak tűnt, nyugdíjazásba hajló önbizalmának.
- Ha ilyen fontos lenne, akkor itt lenne személyesen a maga feljebbvalója is - vágott vissza Zalaxus. - Nem pedig... családi életét rendezgetné. - A tény, hogy önnek nincs, klón uram, még nem jelenti azt, hogy másnak ne lehetne fontos a család és a saját esküvője - emelte fel kezeit előre kifordított tenyérrel tiltakozva Rammstein. - Arról nem is beszélve, hogy mekkora diplomáciai értéke van a flottaadmirális esküvőjének. És arról sem beszélve, hogy az Ön felettese sincs jelen, plusz Dukatot is helyettesíti. Csodálom, hogy nem küldtek Önből rögtön kettőt. - Mi elsőre is jól sikerülünk, nem kell belőlünk... biztonsági másolat - vetett egy pillantást lefitymállóan Tiebolt felé Zalaxus.
- Akárhogy is, a lényeg, amit mondani akartam a napirendi ponttal kapcsolatban - folytatta krákogva Rammstein. - Hogy Reuenthal flottaadmirális úr a lelkemre kötötte és megkért, minél határozottabban fejezzem ki rosszallását az események oly módon való alakulásával kapcsolatban... ahogyan, izé... - az idős férfi egy pillanatra mintha belezavarodott volna a saját, vagyis inkább Reuenthal cirkalmas ó-cosraiból fordított szavaiba - ahogyan végül alakultak, értik, na. - Bár nem ez az első eset, hogy a Birodalom kiszervez valamit a Sitheknek, ezúttal én sem vagyok az eljárás helyességéről tökéletesen meggyőződve - tette hozzá valamivel halkabban Il-Raz szektorkormányzó is.
- Tulajdonképpen nincs információnk róla, hogy Ershan új ura, akit a Főkormányzó felhajtott, Sith Nagyúr-e, vagy sem - jegyezte meg Hänsel. - Ha pusztán az Erőérzékenysége alapján elítélnénk és együttműködésre képtelennek minősítenénk… nos, az olyan lenne - köszörülte meg a torkát a volt knoti admirális -, mintha azt kérdőjeleznénk meg, hogy mit keres a Főinkvizítor úr a Vezérkarban. - Nahát, milyen gyorsan beilleszkedett, Alexander - jegyezte meg gunyoros mosollyal Hänsel felé fordulva az eddig teljességgel szótlan Doenitz admirális. - Azt viszont nem mondtam, hogy ennek megkérdőjelezése teljességgel illegitim lenne - hunyorított a sértettség legkisebb jele nélkül Doenitz felé Hänsel válaszképpen, majd folytatta.
- Emlékezzen vissza azonban, Mein Kamerad, hogy az Első Rend nem kizárólag birodalmi nagyurak és végrehajtók gyűjtőhelye. Rengeteg felesküdött jó katona szolgálja benne az Uralkodó emlékét - biccentett Zalaxus felé most Hänsel -, csak úgy, mint maguknál, polneyei klónoknál, nemde? - Eh, kötve hiszem, hogy bármi olyasmit csinálnának, mint mi - Zalaxus láthatóan nem volt vevő Hänsel közeledési gesztusára. - Elég lesz - emelte fel jobb kezét figyelmeztetően Tiebolt, miután észrevette, hogy a veszekedés közepette a MÁK-főszektor képviselője ismét szólni kíván és a torkát köszörülni. - Rammstein admirális, ha jól értem, még nem fejezte be a gondolatot.
- A parancsnokomat nem érdeklik jelen pillanatban a Sith Nagyurak, végrehajtók és effélék - magyarázkodott Rammstein. - Nem ezzel van a problémája, hanem azzal, hogy a második vonalban mindenféle köztörvényes bűnöző áll. Bűnszervezetek, a Szindikátus, és elsősorban az a Monroe, aki többszörös áruló és közismerten a Köztársaság kémje, vagy rosszabb. - Ugyan már, Ershan lényegében Alsó-Hutt űr néven is futhatna - horkant fel Il-Raz. - Mindenki úgy uralkodott a Peremvidék azon karéja felett évezredek óta, hogy kiszervezte az operatív feladatokat mindenféle bűnbandának és vallási szektának. Ez ott, kvázi, bevett szokás és hagyomány.
- Szerintem nagyobb veszély, hogy a Geonosis elleni lépéssel feleslegesen provokáltuk Vostroyát - szólt közbe Doenitz, majd azonnal megnyúlt az arca, amikor rádöbbent, mit is mondott ki hangosan valójában. - Mármint, félre ne értsék, Meine Herren, nem megkérdőjelezni akarom a Főadmirális döntését és az eljárást, amit követett, de talán egy Tatooine elleni taktikai csapás kevésbé lett volna… politikailag és stratégiailag kockázatos. - Az előbb említett bűnszervezetekkel és vallási szektákkal sokkal jobban tele van a Tatooine, mint amennyire a Geonosis barlangjai voltak vele velük - jegyezte meg Tiebolt. - Az a sivatagbolygó egyelőre értékesebb a Birodalom számára egyben, mint darabokban, admirális... azt javaslom, haladjunk tovább.
Azzal Tiebolt kiosztott egy csomag adatkártyát, a helyszínen levőknek személyesen, a többieknek átjátszotta a termináljára az adatokat. - Uraim, íme a Főkormányzó új stratégiai direktívája, a Főadmirális által szignózva, ellenjegyezve, a Köztársaság ellen követendő újabb titkosszolgálati és katonai lépések vonatkozásában - magyarázta a tejfelszőke cosrai klón. - Tanulmányozzák, kérem.
Tanulmányozták. - Ausgezeichnet - füttyentett végül Hänsel és ezúttal az előbb még mogorva és ellenséges Zalaxus is vele helyeselt. - Az, menő. Jól seggbe rúgjuk majd őket ezzel.
- A Főadmirális kérése az, hogy Hänsel és Doenitz admirálisok dolgozzanak együtt egy nagy szabású felvonulási rendezvény megszervezésén, ahol bemutatjuk az új flottáinkat és a zászlóshajókat a nép számára - folytatta Tiebolt. - A többieknek pedig ezen direktíva megvalósításán kell dolgozniuk, a különböző dimenziókon, úgy értem. - Elég... kockázatos terv, uraim - szólt közbe halkan Ulrich Ivor holoképe. - Egyetértek - tette hozzá Il-Raz is a hajában turkálva gondolkozás közben. Mintha remegett volna a keze. - Benne van, hogy mind ott pusztulunk...
- Tényleg képesek lehetnek az itt leírtak teljesítésére az ügynökeink? - fordult Tiebolt felé a pragmatikusabb Doenitz. - Ez még bonyolultabb annál, mint az Awerisre való titkosszolgálati felkészülésünk volt. És az sem sikerült maradéktalanul. - Meg tudjuk csinálni - jelentette ki saját maga nevében Tiebolt. - De idő kell hozzá.
- Hát nem tudom, uraim - szólt közbe fáradtan Rammstein is. - Éppen, hogy csak elkezdtünk konszolidálódni az újabb területszerzések és területveszteségek után. Időre van szükségünk, hogy regenerálódhassanak és szaporodhassanak a fiatalabb generációk az előző háborúk után. Ahelyett, hogy ismét kivéreztetjük magunkat. - Nem értek egyet - ellenkezett Cortez némi gondolkozás után. - Ez nem regenerálódás volt, amin nemrég keresztül mentünk, admirális, hanem szégyenben maradás. Megaláztatás. Most viszont visszavágunk. Azt mondom, ez egy jó terv, egy ambiciózus terv, de ezzel visszavehetjük, ami a mienk, újraegyesíthetjük a Maradványt, és legyőzhetjük Felt. Ön is ezt akarja, nem, admirális? Ezen kell dolgoznunk... ez a kötelességünk.
- Így van - helyeselt Tiebolt. - És ahogy a Köztársaság egyre mélyebbre süllyed a politikai káoszba, az időzítés is megfelelő lesz, hogy belekezdjünk a doktrína megvalósításába. - És mi lesz Vostroyával? - szólt közbe Ivor. - És a szövetségeseink támogatásának biztosításával? - A Főkormányzó rajta van az ügyön, a részleteket nem ismerem, de ennyit tudok - magyarázta Tiebolt. - Ershan csak az első lépés volt. - Nagyszerű - fintorodott el Il-Raz. - Gondolom, akkor további szektás bolondokra és bűnöző csőcselékre számíthatunk.
Rammstein helyeslően ingatta a fejét, aggodalommal az arcán.
- Kétségtelen, hogy vannak.. jogos kétségek bizonyos, az anyagban javasolt diplomáciai megoldások kapcsán - próbálta finomítani kollégái kritikáját Ivor, mielőtt valaki még szükségtelenül hamar és szükségtelen mértékben megüti a bokáját az elhamarkodott kritikáért.
- És ezek jogosak, Herr Direktor - biccentett Tiebolt. - Már nyomon követjük Gul Dukat idevágó erőfeszítéseit a titkosszolgálati szférában... a Cosrának, a Biztonsági Hivatalnak, valamint az Első és Második Rendnek ezúttal szorosan együtt kell dolgoznia, hogy egy ekkora mérvű titkos műveletet megvalósíthassunk a Köztársaság hajóparkjának megjelölése és nyomon követése érdekében, és, hogy kiaknázzuk ezeket a deista klerikális vonalakat és a bennük rejlő potenciált Vostroyán és a Köztársaságban egyaránt. Ez a Főadmirális egyértelmű elvárása, remélem, nem kell magyaráznom, hogy ez mit jelent mindenkire nézve, aki esetleg nem tartja magát hozzá. És ne feledjék, a kulcsinformációk némelyike éppen ettől a Monroe-tól jön.
- Épp ez aggaszt engem is - sóhajtott fel Il-Raz. - Ulrich, önnek a Nagira kell mennie az újonnan kinevezett nagykövettel együtt - fordult Ivorhoz Tiebolt, aki fegyelmezetten biccentett.
- És én mit csináljak? - szólt közbe ismét az izgága Il-Raz, - A Főkormányzónak fog segíteni - hajolt közelebb Tiebolt a Corporate urának holoképe felé. - Be akar jutni a Hapesre. Közvetlen találkozót akar Charis császárnővel. - Na nem... az ki van zárva - replikázott reflexből Il-Raz. - De igen, Camillo, szóval mozgassa meg a kapcsolatait, és lásson hozzá a megszervezéséhez - szisszent fel Tiebolt. - Köszönöm. Most pedig az utolsó napirendi pont, a Manchu-rendszerben történt eseményekről készült jelentés megvitatása, uraim...
|
|
|
Cosra
Jul 27, 2021 13:45:02 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Jul 27, 2021 13:45:02 GMT 1
Az Első Rend bevetési egysége a rendszer szélén tört ki a hiperűrből, távol a birodalmi központtól. A Fondoron összeállított főinkvizítori különítmény több tucatnyi nehézcirkálóból és RSD-osztályú csillagrombolóból állt. Amíg a flotta nagyobb része hátramaradt a rendszerszélen, hogy számba vegyék egymást és lefuttassák az utolsó ellenőrzőköröket a művelet megkezdése előtt, addig a Főinkvizítor vadonatúj, gigantikus méretű zászlóshajója kivált az egységből, és a legnagyobb fény alatti sebességgel megkezdte a kitérőjét a Cosra orbitális pályája felé. A gigász bendőjének legmélyén, a saját specifikációi alapján kialakított lakosztályában Anakin Solo Főinkvizítor lehunyt szemmel ült a padlón. Előtte az a miniatürizált energiakollektor lebegett, ami a néhai Renegát anyagtalan, tudattalan, de még élő maradványait tárolta. A speciális egység oldalán futó állapotjelzők többsége vörösben világított, néhány viszont kezdett átmenni sárgába, ami a tartalma egyre növekvő instabilitását jelezte. Ha az összes lámpa sárgává válik, a tartály kiengedi a szabadulni vágyó foglyát. És egy mégoly tudat nélküli Sordis-maradvány is veszélyt jelenthetett, ha kiszabadult. Anakinnak sietnie kellett. Az ősi Sithek nagy mesterei voltak azoknak a rituáléknak, amelyek még az olyan megfoghatatlan, halandók számára érinthetetlen entitásokat is elpusztíthatták, mint az Erőszellemek. Ennek a tudásnak a nagy része azonban elveszett. Az egyedüli fennmaradt rituálé, amellyel meg lehetett szüntetni egy asztrális síkon élő entitás létezését, Tulak Hord egyik bonyolult Sith varázslata volt, ami az archeológus-őskutató Sith Lordnak, Darth Noxnak köszönhetően maradt fenn az utókor számára. Mégis, ezeket a riutálékat az ESB, és legfőképpen a Sith Egyház őrizte – csakhogy a Vjuni sötét nagyurakon kívül volt még valaki, aki felkutatott minden tudást, minden elérhető információmorzsát az Erő különböző aspektusairól. Ren, és a tanítványai. És Anakin Solo. A rituálé lényege a csere volt – adni kellett, hogy elvehess. Ez azt a célt szolgálta, hogy a rituálét végző Sith legyengüljön – ezt a fajta elgyengülést pedig csak a legnagyobbak élhették túl, vagyis Tulak Hord: az ősi Sith Lord így akadályozta meg, hogy a tanítványai rajta használhassák a rítust. Mert a nála gyengébb alattvalói nem bírták volna ki a szertartással járó fizikai és lelki áldozatot. Ha pedig elég erősek lettek volna hozzá, hogy legyőzzék a mesterüket a saját fegyverével, akkor a régivágású Sith törvények szerint meg is érdemelték, hogy átvegyék uurktól a Sötét Nagyúr címet. Anakin olyan mélyre süllyedt alá az Erő áramlataiba, mint talán még soha. Aludt, de sosem volt ennél éberebb. Az érzékei, az észlelése olyan élessé váltak, mint még soha. Tudata kitágult, mint egy állandóan növő galaxis. Látta, ahogy a coruscanti alsóvárosban egy koldus twi`lek kisfiú hogyan csúsztatja bele a kezét az egyik jobban öltözött polgártársa zsebébe a kreditkártyája után. Látta, ahogy egy távoli hapan világon Allana Solo a mestere küldetésén dolgozik. Nem tudta irányítani, ezek a képek egyszerűen betolultak az elméjébe. De Anakin erős volt: megacélozta az akaratát, és kizárt minden olyan tényezőt, ami elterelheti a figyelmét a feladatáról. Végül megtalálta az előtte lebegő entitást – az Erőben Sordis egy foszladozó, visszataszító förmedvénynek tűnt. Anakin hagyta, hogy a Sötét Oldal birtokba vegye. Engedte, hogy a fekete energiák átáramoljanak rajta, kitágítsák az ereit. Hagyta, hogy elmossa minden más érzelmét a szigorúan kontrollált, gyilkos harag. Körülötte izzott a levegő, szinte szikrázott. Aztán átirányította mindezt az energiát a Renegát földi maradványaiba. Az entitás felsikoltott. Anakin ösztönösen a füléhez kapta a kezeit, mert hirtelen teljesen éberré vált. A vegytiszta gyűlölet, az Erő sötét oldalának megnyilvánulása, amit érzett, egy pillanatra azzal fenyegetett, hogy végleg a markába keríti őt. Aztán megérezte. Sordis meghalt. Eltűnt, és nem volt többé. Később Anakin biztos volt benne, hogy azok, akik Sordis halálát ebben a pillanatban galaxis-szerte megérezték, azok a birodalmi főinkvizítor belső sikolyának a szélét is meghallották. Anakin felnyitotta a szemeit – az energiakollektor füstölögve, roncsként hevert előtte a padlón. Ő maga pedig négykézláb, lihegve állt fölötte. A bordái iszonyúan fájtak, a feje hasogatott, a homlokán izzadság gyöngyözött. Ahogy a haragja lassan alábbhagyott, a fájdalom is szűnni kezdett. A Mimbanon elkezdett gyógyító transz megtette a hatását, a bordái majdnem teljesen összeforrtak. Azért szüksége lett volna még néhány óra baktakezelésre, de egyelőre beérte azzal, hogy kétóránként befalt egy-egy tabletta-verziót. Megtapogatta a zubbonya alatti kötést. Ezzel egy időben felharsant a belső hírközlő. Tökéletes időzítés, gondolta magában. – Főinkvizítor, Rampart admirális jelenti, hogy orbitális pályára álltunk a Cosra fölött – jött Rampart adjutánsának a hangja a falakból. – Előkészítettük a leszállóegységet, uram. Anakin megnyomta az övére szerelt komm gombját. – Köszönöm, hadnagy. Hamarosan ott leszek – nyugtázta. Anakin vetett még egy pillantást a szoba közepén füstölgő maradványokra. Aztán átvágott az előszobán, ki a lakosztályból a nyilvános főfolyosóra, majd néhány technikust kikerülve belépett a hangárcsarnok felé vezető turboliftek egyikébe. Mielőtt összezárult volna az ajtó, egy tizedesi rangjelzésű nő akart belépni a Főinkvizítor mellé – de amikor meglátta, hogy kivel kéne osztoznia a fülkén, megtorpant, bemutatott egy precíz tisztelgést, majd félreállt, hogy megvárja a következő fülkét. Anakin összeráncolta a homlokát. A következő pillanatban a lift megindult lefelé. A hangárban egyetlen ismerős alak várta. Salle Serpa őrnagy fekete egyenruhájában kísértetiesen emlékeztetett egykori GAG önmagára. Na jó, kicsit talán öregebb volt, de ugyanolyan határozott kötelességtudat áradt belőle, mint Lord Caedus idejében. Serpa éveket töltött börtönben, amíg hatalomra nem került az új, erősebb kezű köztársasági kormány. Egykori bajtársaihoz hasonlóan ő is megkapta az ajánlatot, hogy csatlakozzon a Békeőrséghez, amit el is fogadott. Csakhogy a pszichikai evaluáción nem sikerült átmennie. Méghogy pszichopata, méghogy az agya nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól… Aztán, amikor a hírek elkezdtek szállingózni, hogy Anakin Solo visszatért, Serpa sem tétlenkedett. Biztosra kellett mennie, hogy ez az Első Rend nevű birodalmi szervezet ugyanazt a rendet és biztonságot akarja, mint annak idején Solo ezredes. Anakin gyakorlatilag ugyanazokat az elveket hirdette a birodalmi holocsatornákon és a tetteivel egyaránt… Serpa informálódott, tanult és végül megérkezett a Fondorra, azok között az újoncok között, akik felvételi kérelmet nyújtottak be más egységektől az Első Rend hadállományába. Most pedig eljött a pillanat a karrierjében, hogy magának a Főinkvizítornak a szárnysegédjeként vegyen részt a birodalmi vezérkar egyik zárt körű találkozóján. Mindent meg fog tenni, hogy ez a pozíciója meg is maradjon. Tisztelgett, majd így szólt: – Főinkvizítor. Minden készen áll az utazásra. – Köszönöm – biccentett Anakin, akinek feltűnt, hogy a másik úgy néz rá, mintha kísértetet látna. – Mi a gond, őrnagy? – Jól érzi magát, uram? – szögezte neki Serpa. Anakin nem tudta mire vélni ezt a kérdést. Serpa megvonta a vállát. – Sápadtnak látszik – közölte. – Á… Nos, a Renegáttal folytatott küzdelem kifárasztott, Serpa őrnagy – mosolyodott el Anakin megkönnyebbülten. Persze, hogy rosszul nézek ki. Óránként kéne kapnom a baktakezelést. – Az ember nem minden nap végezheti ki a galaxis legerősebb erőhasználóját. Azt hiszem, miután a Ren-nyomozás végére jártunk, szabadságot veszek ki. – Nincs pihenés a törvény embereinek, uram. – Talán igaza van – vont vállat Anakin, azzal folytatta az útját a leszállóegység belsejébe. Mentében elhaladt egy képernyő előtt. Ujjának egyetlen pöccintésével az első kamerára állította, hogy farkasszemet nézhessen a saját tükörképével. Serpa nagyon kedvesen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy sápadt, döbbent rá Anakin. Az arca beesettnek és már-már tésztásnak tűnt, sokkal fehérebbnek, mint előtte bármikor. Szemei alatt hosszú árnyak feszültek, az íriszei pedig… sárgák. Majdnem narancsvörösek. Egy szörnyeteg bámult vissza rá. Nagyobb kontrollt kell tartania a jövőben, döbbent rá. Egy szörnyeteg volt, mert annak kellett lennie. Ezt követelte meg ez a kaotikus galaxis. Az elmúlt hónapok eseményei megviselték, és bizonyára pihenésre lett volna szüksége. De nem engedhette meg, hogy úgy járjon, mint Jacen. Jacen gyenge volt, aki épp akkor kezdett hibát hibára halmozni, amikor végre elérte a Sith Lord státust, pedig a Sith Lord szerepköre lett volna az, ami megadta volna neki az alapot ahhoz, hogy dolgozhasson a galaxisért, a nagyobb jóért. Ehelyett a Sith Lord szerep lett a végzete, és még nagyobb káoszba taszította a galaxist. Anakin nem követhette el ezt a hibát. És bár a vezérkari találkozón jól jöhet, főleg a várható letolás kiküszöböléseként a fenyegető megjelenés, azért megjegyezte magában, hogy mielőbb önvizsgálatot kell tartania. Tényleg szüksége lesz arra a szabadságra.
|
|
|
Cosra
Jul 28, 2021 10:06:04 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jul 28, 2021 10:06:04 GMT 1
- Nos, úgy tűnik, visszakaptuk azt a Folettet, akivel szívesen szolgáltam annak idején. Hamarabb, mint vártam. Csak magamat hibáztathatom... - Nem Folett javasolta először a találkozót, Apa. - Tudom, fiam. A vesémbe látsz. Nekem is a valódi problémám. Tudod jól, hogy nem mondhatok rá nemet. És talán más is tudta. - Csapdát sejtesz? Nyugtalan vagy. Érzem. - Ismersz. Persze, hogy csapdát sejtek. Tudod, hogy vagyok az efféle váratlan találkozókat kierőszakoló erőérzékenyekkel. - Tudom. - Most kinevettél? - Öhm... nem. Nos, talán. Egy kicsit. Figyelj, ne hagyd, hogy rád kényszerítse az akaratát. Nincs bizonyítéka semmire. - Te könnyen beszélsz, ott sem leszel, fiú. - Tudod, hogy most nem mehetek oda, apám. Nem csak, hogy máshol van rám szükség... máskor... de skandallum lenne belőle, ha megjelennék. Gyengítené az ügyünket, nem erősítené. Egyelőre. Ezt te sem akarhatod. - Persze, értem.
- Csak arra figyelj, hogy ne ragadtasd el magad… ne próbálj meg erővel ellenállni az erejének. A Főinkvizítor más, már most hatalmasabb, mint én, vagy Noel voltunk akkor... - Amikor megpróbáltalak megöletni, vagy lefogatni titeket egy-egy ilyen találkozás végén. Mondd csak ki nyugodtan. - Igen. - Ez a Solo... erősebb nálad is, Neo? - Nem a bicepszeink meg a nemesebb részeink összeméréséről szól ez, apa. - Nem úgy értem. Úgy értem... mit teszek, ha megpróbál behatolni a fejembe? - A képébe röhögsz. Az ő szava a tieddel szemben. - Persze, ezt tudom, ne nézz amatőrnek. Mit teszek, ha utánad kutat? Ha valójában hozzád akar eljutni? - Csak igyál meg megfelelő mennyiségű kesselit, mielőtt találkoztok, aztán, ha viszket az agyad, akkor ürítsd ki az elméd és lazulj el. A többit bízd rám. - Rendben... érdekes lesz, az biztos. - Kitartás, apa. Az Erő legyen veled. - Éljen a Birodalom, fiam, éljen. ... A Főkormányzó kinyitotta az egyik szemét, és hagyta, hogy az arcára simuló maszk, valamint a vénáira kötött csövek lassan visszahúzódjanak. Aztán nyújtózott egyet, kinyitotta a másik szemét is, és egy pillanatig élvezte a regenerációs klóntartály zöldeskék folyadékjának megnyugtató, otthonos érintését, színét, szagát. Aztán lábával elerugaszkodott, és a tartály tetején visszahúzódó búvónyílás felé rúgta magát. Gyakrabban kellene ellenőriztetnem ezeket a készülékeket. Ha valami rosszakaróm keresztbe akarna tenni, elég lenne megbuherálnia ezt a kondért, hogy idő előtt visszahúzódjon a légszűrő, vagy ne nyíljon ki a fedél. Még a végén szégyenszemre itt fulladnék meg a saját eredeti közegemben. Mostantól nem jövök lebegni vibrotőr nélkül, azt hiszem. A klón kikászálódott a tartályból, és miközben megszárítkozott, fia mentális tanácsainak engedelmeskedve már meg is bontotta az első üveg kesselit. Odakint a hipertér kavargott még mindig, a Cosra felé suhanó UHSD Bellicose II főtiszti egészségügyi részlegének páncélozott plexijén át jól lehetett látni a fejfájdító, kékes kavargást. A Főkormányzó felöltözött, majd átlépett a szomszédos terembe, megpillantva a két, a polneyeiak kékesszöldjétől eltérő, aranybarnás folyadékot tartalmazó klóntartály mellett sürgölődő Leth doktorok egyikét. - Az egyes alany készen áll, a villámtanítás befejeződött az Ön specifikációi szerint - jelentette a kövér klón tudós. - Ébressze fel - biccentett Grodin, és kezeit háta mögött összekulcsolva megvárta, amíg a kiemelő berendezés az egyik sztáziságyra fekteti a tartályból kihúzott cardassiait. Nem kardassit, cardassiait. E világ klónozóinak mukáját, de nem e világi genetikai kép alapján, legalábbis részben nem... és ami az emlékeit illetve, szinte alig. Intett Leth doktornak, hogy távozhat, mire a kövér alak kikacsázott a szobából. Grodin eltekert néhány kapcsolót a sztáziságyon, mire a csontos arcú, nyúlánk alak szemei felpattantak. - Hol... hol vagyok... - nézett körbe száraz torokkal krákogva, majd Tierce-re pillantott. - Fő... főkormányzó? - Gul Tonash... üdvözlöm... az élők sorában. Újra - a klón a háta mögül egy vörösesbarna folyadékot tartalmazó, ívelt üveget húzott elő. - Arany-canar, a kedvence. Húzza meg jó alaposan. Tonash csontos keze tétován mozdult, majd némi remegés után megragadta az italos butykost, és meghúzta. Kissé felköhögött, majd megpróbált felülni. - Segítek - nyúlt ki a klón, majd ülő helyzetbe tornázta a Gult. - Furák... az emlékeim... mi vagyok? - pillantott rá gyanakodva a cardassiai. - Elmekontrollnak vetettek alá? Szondáztak? - Ennél kicsit bonyolultabb - rázta meg a fejét a klón és a terminálhoz sétált. - Tudja... az elején kissé kuszák lesznek az emlékei, Gul. Alapvetően nem vagyok híve az ilyen eljárásnak, de muszáj volt. Szükségem van valakire, akiben a maguk sajátos módján megbízom, akire hagyatkozni tudok. Dukat reprodukálása pedig nem volt opció, sajnos. - Dukat... itt van? - rázta meg a fejét a Gul, majd csontos kezeibe temette az arcát. - Mármint... persze... én... én meghaltam? De... kétszer is? - Némi időre lesz szüksége, amíg el tudja választani a genetikai testében ragadt emlékfoszlányokat azoktól, amelyeket az én instrukcióim alapján tápláltak be - folytatta a terminálon Tonash agyhullámainak abnormális rezgését figyel a Főkormányzó. - Olyan... mintha alkalmasint… kívülről látnám magamat, amikor emlékezni próbálok bizonyos dolgokra - rázta meg a fejét a Gul. - Roppant kellemetlen. - Ez azért van, mert a tőlem származó instrukciók tényleg tőlem származnak, a saját feljegyzéseim alapján rekonstruálták az Ön emlékeit a klónozók - fordult vissza Tonash felé a klón és mindkettejüknek töltött saját italukból. - A teljes mentális profil nem állt rendelkezésre. Amúgy sem szeretem a tudattranszferrel kapcsolatos... tudományos kísérleteket. - Persze, maga a klónozó és erőmechanikai tudomány nagy bajnoka, de amikor ilyesmi kell, akkor inkább az okkult haverjaira hagyatkozik, mint az áruló fia, meg az a Naberrie - krákogott Tonash, majd, amikor egy emlék a helyére került, összeszűkült a szeme, és ugrásra készen a Főkormányzóra bámult. - Maga... maga elárult engem. Kiadott a Dominiumnak. - Akkor és ott úgy tűnt, megvásárolhatom az Alapító jóindulatát a maga életével, és ezzel hosszú távon a békét - sóhajtott fel Tierce. - Nem sikerült, sajnálom. - Mármint azt sajnálja, hogy feldaraboltatott a jem’hadar diszruptoraival, vagy azt, hogy nem sikerült elérnie vele a célját? - fintorodott el a cardassiai. - De tudja, mit, Főkormányzó, meg sem kérdeztem. Nyilvánvaló, melyik. Gondolom, most nem lennénk itt, ha sikerült volna - ropogtatta meg az izületeit a Tonash-klón. - Ez a legtöbb, amit tehettem - tárta szét a karjait Grodin. - Emlékeket adhatok onnan, és egy holttestből replikált itteni fizikai testet, amelyet korlátozott információim alapján a lehető legjobban közelítettünk egy eredeti cardassiaihoz, nem ezekhez az évszázadok alatt elfajzott másolatokhoz, akik itt kardassiaknak nevezik magukat. Így is hosszasan kellett győzködnöm Tieboltot, hogy belemenjen, és kiadja nekem a holttestet... de végül sikerült. Sokakkal ellentétben ő legalább látja az efféle klónozási eljárásokban rejlő... potenciált. - Ó, igaz is... - Tonash szemei egy pillanatra kifordultak és az agyhullámai Grodin terminálján összevissza játékba kezdtek, olyannyira, hogy a klón egy pillanatra tényleg elgondolkozott azon, hogy megnyomja a biztonságiakat behívó vészgombot, de aztán a két külön szinapszist és amplitudót követő vonalak újra kisimultak és egybeforrtak. - Bastion... - suttogta Tonash. - Lecersen... Damar... én... - Majd helyretesszük a részleteket - töltött újra ismét Tonashnak a canarból Grodin. - Az ön itteni eredetije részt vett egy merényletben, amiben megölték Drikl Lecersen nagymoffot. Glinn Damar szervezésében - magyarázta a Főkormányzó. - Dukat parancsára - tette hozzá Tonash. - Emlékszik... azaz... emlékszem. De... várjon - a homlokára szorította a kezét. - Nem... jártunk... sikerrel. - Mi az, hogy nem jártak sikerrel? - pillantott fel a termináljáról a klón. - Mindenhol tele voltak vele a hírek. Lecersen... meghalt. - Nem volt halálos lövés, uram - rázta meg a fejét Tonash és az arcát eltorzítva próbált emlékezni. - Damar elvétette. Csak megsebesítette a nagymoffot. Emlékszem... már akkor is... gyanús volt. De nem volt időm megkérdezni, mert... - megrándult. - Próbáljon nem emlékezni arra, amikor megölik, ne erőltesse. Nem kellemes - szürkült el egy pillanatra Tierce tekintete, majd visszafordult Tonash felé. - És mit súg erről magának a titkosszolgálati ösztöne, Gul? - Valami suskus van - harapta be alsó csontos ajkát a cardassiai. - Ha esetleg kihallgathatnánk Damart... - Nos, tudja, ez a legérdekesebb az egészben - dőlt hátra a székében a klón. - Damarnak ugyanis nyoma veszett. Ahogyan nemrég sajnálatos módon Gul Dukatnak is. A valódinak. - Dukat... itt volt? - Fogalmazhatunk így is. A fiamnak is köze van hozzá... - Annak az árulónak... - Legyen kedves Gul, és próbálja meg feldolgozni azokat a későbbi emlékeket is, amelyeket beültettettem a tudatába az odaát megesett halálát követő időszakból - vakarta meg az állát Tierce. Tonash pár pillanatig némán forgatta a szemeit. - Oh... értem. Oh... elnézést. Mit vár tőlem, Főkormányzó? - Hogy lépjen túl a múlton, és tegye azt, amit eddig is - fordult vele szembe Tierce. - Tartsa egyben nekem ezt a Kardass-Cardassiát. Az itteni, kardassi Tonash az Obszidián Rend megbecsült ügynöke volt, Damar és Dukat egyik bizalmasa, azért tudták olyan könnyen beszervezni. Maga pedig, a cardassiai Tonash úgymond, nos, tegye azt, amit korábban is. Dolgozzon velem egy erősebb Birodalomért. Építse fel nekem azt a Cardassiai Hírszerzést, ami már odaát is jól szolgálta az ügyünket. Dukat nyomdokain, bármi is történt vele. És nézzen utána ennek a Damar-Lecersen ügynek... ahogyan Dukat eltűnésének is. - Értettem - biccentett Tonash, majd a szomszédos tartályban lebegő kövérebb alakra pillantott. - Glinn Rodar? - Ugyanolyan eljárással készült, mint Ön - biccentett a Főkormányzó. - Az itteni eredetije elesett az itteni Awerisnél. Lesz segítsége, Gul... - a klón egy pillanatig gondolkozott, majd közelebb hajolt Tonashhoz. - És még egy dolog, Gul Tonash. Kaptam egy tippet egy... messzire szakadt kardassi bajtárstól Dukat eltűnésével kapcsolatban, ami alátámasztja egy korábbi gyanúmat... nem mi vagyunk itt az egyetlenek odaátról. - Mire akar kilyukadni, uram? - Nem kizárt, hogy a Domínium titkos ténykedése áll Dukat eltűnése mögött - magyarázta Tierce. - A valódi Domíniumé... a Dukat eltűnéséről kapott jelentésfoszlányok alapján arra kell következtetnem, hogy nem kizárt... transzporterrel fogta el a jem’hadar. Tonash tekintete elsötétült. - Átkozottak... hát sosem hagynak nekünk nyugtot. - Jöjjön, Gul - invitálta volt bizalmasának új verzióját Tierce. - Hamarosan megérkezünk a Cosrára. Ott megkapja az új zászlóshajóját, amíg Leth doktor felébreszti a jó Glinn Rodart itt lent. - És a Hírszerzés? - kérdezte Tonash. - Megint a Tieboltokkal kell együtt dolgoznunk? - Ha az ilyen egyszerű lenne - sóhajtott fel Grodin. - Eredetileg személyesen akartam javasolni Folett főadmirálisnak, hogy újra állítsuk fel az Obszidián Rend jogosultságaival rendelkező Kardassi Hírszerzést, vagy egyszerűen adjunk az egész Birodalomra kiterjedő ilyetén jogosultságokat a Dukat-féle Második Rendnek. De vannak bizonyos... ellenérdekelt érdekcsoportok, mint például az Első Rend. Így nehezebb lesz, mert ők is képviselve lesznek a vezérkari találkozón. - Az Empok Nor gárdistái, ugyan már - nevetett fel Gul Tonash lekicsinylően. - Őskonzervatív fanatikusok, ki sem tennék a lábukat a honi területről... - Elnézést, igaza van, néhány állományt még aktiválni kell az emlékeiben - hunyorított Grodin. - Ez egy... másik Első Rend. Jöjjön, adok néhány összefoglaló jelentést erről az EGB-ről, amíg megérkezünk.
|
|