|
Post by Grodin Tierce on Aug 31, 2020 11:52:54 GMT 1
A Lahsbane egy viszonylag érintetlen erdőbolygó a Bothan-űrtől nem messze, az Onatos-szektorban, amely a primitív társadalomban élő Lashbee-k, és idősebb, agresszívebb alfajuk, a Huhk-ok otthona. Régebben a Lázadás egyik titkos bázisának helyszíne volt az Alsó-Peremvidéken, jelenleg a Köztársaság, Vostroya és Ershan közé eső, még független rendszerek egyike. [R-15 rács]
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Aug 31, 2020 15:53:38 GMT 1
Miután a Hutt-űr a bűnszervezetek egyre kisebb helyre szorulása, és a birodalmi jelenlét egyre intenzívebbé válása miatt már egyre kevésbé volt biztonságos, a Jedi Partizánok és bűnözők kezéből kimentett vezetőjük a Dulfilvian-szektor környékén, a Lázadók Szövetségének ötven évvel ezelőtti bázisait ábrázoló régi térképek segítségével igyekeztek újrarendezni soraikat. Jelenleg is egy hasonló bázist rejtő erdőbolygó és annak primitív települései felett lebegett orbitális pályán az Errant Venture, néhány vostroyai ellátóhajó és a Partizánok saját flottáját alkotó, volt Fény Hadserege-korvettek kíséretében. A kis flottához közelítő StealthX a megközelítés utolsó fázisában, hogy látható legyen az érzékelők számára, aktiválta azonosító transzpondereit, oldalán és szárnyán pedig visszahúzható panelek fordultak át, hogy a radarsugár-elnyelő éjfekete bevonatot egy komplikált, zöld-vörös-fehér jelvényre cseréljék. Ahogyan a hajó leereszkedett az Errant Venture elülső, harci egységek számára fenntartott hangárjában - a nagyobbik, amely a csillagrombolók esetében vadászosztagok fogadására használtak volna, a Venture esetében - a fogadóbizottságot alkotó legénységi tagok, lovagok és műszakiak előtt, láthatóvá vált, hogy jelvény egy zöld alapon lévő vörös csillag-szimbólumból kiinduló fénykardokat és vadászgépeket szimbolizál, mintha egyesítené akarná a CorSec, a régi, Skywalker-féle Jedi Rend, Vostroya, illetve az Új Köztársaság vadászosztagainak Zsiványkommandón alapuló szimbolikáját. A vadászgép pilótafülkéjéből lemászó Corran Horn öltözéke ugyanezt a színes szimbolikát képviselte; a vostroyai, de Korélián is gyakran használt zöld árnyalatú nadrágot vörös sávok díszítették, amelyek szintén mindkét kultúrához illeszkedtek. Az idős, mégis ruganyosan, fiatalosan mozgó volt jedi mester a Zsiványkommandó extravagánsabb tagjaira emlékeztető bőrkabátot viselt efelett, a Jedi Rend, CorSec és a Zsiványkommandó felvart jelvényeivel, de absztrakt módon a kabátot vostroyai váll-lapok és egy vostroyai tányérsapka egészítette ki, melyre még kiszállás közben lecserélte pilótasisakját, s amelyen Horn jelenlegi szervezete, az Erő Forradalmi Megmentő Tanácsának vörös szimbóluma ékeskedett a sapkarózsa helyén.
- Apa! - Jysella és Valin a formaságokat, a apjuk extravagáns öltözékét és saját, jócskán felnőtt életkorukat abszolút figyelmen kívül hagyva a férfi nyakába ugrottak és alaposan megölelgették. Mirax, a jedi felesége és Horn apósa, a repulzoros légiszékben lebegő Booster Terrik illedelmesen kivárták a sorukat, és ők is üdvözölték a férfit. Végül Horn a társaság utolsó tagja, az egyszerű, egészségügyi zubbonyt és taktikai övet viselő tagjához, Sarasi Suunhoz, alias Enfys Nesthez, a Partizánok még mindig kissé megviselt, de immár friss bacta-kezelés nyomait mutató vezetőjéhez fordul.
- Örülök, hogy egyben látom, Suun lovag - biccentett egy kíméletes kézfogás után Corran. - Horn... elvtárs - döntött végül némi hezitálás után a frontizmussal konform megszólítás mellett Suun. - Kérem, csatlakozzon hozzám egy megfelelő egészségügyi felszereltségű eligazítóban - biccentett a nő felé Corran, miután aggodalmas arccal végigmérte. - Nem akarom sokáig rabolni az idejét, de ismertetnem kell a… misszió részleteit, ami önökre vár.
- Én sem akarom sokáig távol tartani a családjától - biccentett Sarasi, majd egy közeli, a hangárból közvetlenül nyíló helyiség felé intett, amely eredetileg talán a beérkező tiszti siklókat koordináló Flottaőrök posztja és eligazítója lehetett, és egy kisebb repulzoros emelvényre támaszkodva, amelyről infúziós csomagok csatlakoztak a karjába kötött vezetékekhez, és megindult arrafelé. Corran még egyszer megölelte Miraxot és követte Sarasit az eligazítóba, ahol röviden felvázolta neki a Cár-bomba megszerzésére irányuló taktikai tervet és információkat. Sarasi felsóhajtott és egy pillanatra a kezébe temette az arcát, miután megemésztette a hallottakat.
- Tehát azt akarja, hogy lopjak el egy csillagpusztító bombát vélhetően renegát vostroyai egyénektől, akik a Szindikátusnak akarják ezt tovább játszani, majd ahelyett, hogy visszaszolgáltatom magának és a főnökeinek, adjam oda egy másik renegát szervezetnek, akik tulajdonképpen szeparatista alderaani szélsőségesek? És mindezt azért... mert maguktól nem fogadnák el? És mert így... jobban néz ki, úgymond? - Így van - biccentett Corran. - Gondolom, nem kell magyaráznom Önnek, Horn lovag, a titkos műveletek sajátosságait. Vannak bizonyos bevetések, amiket egyszerűen nem lehet állami logó alatt végrehajtani. Ez teljesen normális... mi itt pusztán... a lehetséges legjobb megoldást keressük.
- Hát nem vagyok oda az ötletért... - tette fel egyik lábát nyögve Enfys az asztalra, próbálva minél kényelmesebb pozícióba helyezni magát. - De miután maguk meg a vörös barátaik robbantottatok ki először abból az arénából, és nem pedig a Tanács, így feltételezem, udvariatlanság lenne visszautasítanom az egész ötletet a Partizánok nevében? Valamit valamiért, ugye? - Nos, én úgy gondolom, egyrészt Önök nem szeretnék, hogy a szükséges időn túl vostroyai egységekkel közösen kelljen operálniuk - mosolyodott el finoman Horn. - Ez pedig ugyebár nincs ingyen, ezt egy olyan... üzleti magánzásban jártas vezetőnek, mint Ön, Suun lovag, gondolom, nem kell magyaráznom. Másrészt azért valljuk be, elegendő ideje volt arra, hogy önállóan is kirobbantsa magát a banditák fogságából, nemde? - kacsintott Corran. - Mégsem tette.
- Mondjuk úgy, élveztem, hogy egy kicsit kiszellőztethetem a fejemet a gladiátorharc közben - fonta össze a karjait mellkasa előtt némi sértődöttséggel a hangjában a nő. - Mondjuk úgy, ezzel most nem fogok egyelőre élesen vitatkozni - hunyorított az idősebb férfi. - Kyle Katarn barátomnak is megvolt ez a szokása, az Erő nyugosztalja háborgó lelkét.
- Visszatérve a kérdésére - folytatta Enfys - Sarasi. - Nem, nem vagyok igazán komfortos ezzel az egésszel, még akkor sem, ha amúgy félig-meddig elismerem, hogy rá vagyunk kényszerítve jelen helyzetben. Lényegében egy terrorizmusra alkalmas fegyvert kell elvennem egy bűnöző csoporttól, és odaadnom kvázi egy másiknak, akikről ráadásul még annyit sem tudok, mint a Szindikátusról, és be kell érnem a maga szavával azzal kapcsolatban, hogy majd egyszer csak jelentkezik nálunk egy alderaani alak, akinek sem a nevét, sem a beosztását nem ismerem, és azt sem tudom, mennyire megbízható. Erre fel adjam oda neki a Cár-bombát, miközben viseljem én a szervezetem a Szindikátus haragját... - Corran csendben hallgatta a ventilláló nőt, akinek egyszer csak elfelhősödött a tekintete. - Egyszer már az én felelősségem volt legalább egy bolygó és a teljes lakosság pusztulása, ezt gondolom jól tudja. Nem akarom még egy ilyet a nyakamba venni. Cardovyte és Savareen után most azt akarják, éljek együtt még eggyel? Enfys Nestnek már igazán nem számít egy rendszerrel több, vagy kevesebb? - a nő felsóhajtott és ismét a kezébe temette az arcát.
- Az alderaaniak nem használnák fel a bombát, ebben majdnem teljesen biztosak vagyunk - rázta meg a fejét Horn. - Csak úgymond... biztonságpolitikai funkciója lenne a számukra, a vezetőink szempontjából kedvező kimenetekkel. - Politikus rizsa, és mind hazugság belőle - rázta meg a fejét Enfys. - Ha érdekelt volna, nem hagyom ott magukat és a vörösöket, nem hozom létre a Partizánokat. Ne mondja nekem, Horn uram, hogy maga elhiszi ezt a maszlagot. - Nem a maszlag miatt teszem - rázta meg a fejét Corran. - Nézze... Sarasi. Ezzel az akcióval Vostroya és a Partizánok újra közelebb kerülhetnek egymáshoz, nem leszünk többé halálos ellenségek. Csak bizonyítani kell mindkét részről... hogy készek és képesek vagyunk együttműködni. És igen, benne van a személyes érdekem is. Így többet láthatnám a családomat.
- Nem ilyen ostobaságokkal kellenem foglalkoznunk, mint ez a banthaszar-kavarás - rázta meg a fejét Enfys. - Az olyanok, mint a Renegát, sokkal nagyobb veszélyt jelentenek... ott voltam Mandalore-on. Kihallgattam, amikor a mando, aki elfogott, beszélt vele a holokomján keresztül... ő állt a bolygó felrobbantása mögött, Cár-bomba nélkül is. Ezzel kéne foglalkoznia... mindenkinek. Az az alak rettenetes. Megőrült. - Csakhogy a Renegát utáni vadászat egy lépéssel sem hozza közelebb egymáshoz Vostroyát és a Partizánokat... és engem sem a családtagjaimhoz - rázta meg a fejét Corran. - Ez a közös művelet viszont igen. Szimpatizálok azzal, amit mond, Suun lovag, de a politikai igények felülírják ezt... sajnálatos módon. - Úgy, szóval igazából erről van szó - mosolyodott el Sarasi. - Valójában ez az egész erről szól, nem? Cserébe pedig képes lenne ki tudja, hogy kiknek odaadni azt a bombát. És mit szól hozzá, Horn... mester elvtárs tábornok úr, hogyha csak úgy kipakolok erről az egészről a Jedi Tanácsnak? Akkor aztán oda a maga drágalátos “tisztalelkű nagy jedi mester” renoméjának, nemde?
- Nem különösebben érdekel a renomém, kislány - keményedett meg Corran tekintete, majd leült a nővel szemben, és szembenézett vele. - De rendben, akkor játszhatunk így is. CorSec módra. - Azzal előhúzott egy adatkártyát a mellényzsebéből. - Átolvastam az egészségügyi jelentéseit. A srácaim voltak olyan jók, hogy puszta aggodalomból megosztották velem, amit a Venture medikai droidja kiértékelt magácskáról, arra az esetre, hogyha komplexebb egészségügyi segítség kellene valamelyik vostroyai hajóról a rendbe hozásához - a férfi hatásszünetet tartott, majd Sarasi elé tolta a kártyát. - Maga Halálpálca-függő. Ráadásul intravénás, a legrosszabb fajta.
- Fierfek - káromkodta el magát Enfys-Sarasi. - A többiek... - Ne aggódjon, nem vagyok indokolatlanul szemét magával szemben, csak én láttam, a srácok és a többi Partizán nem ismerik a kódolást - húzta vissza a kártyát maga elé Horn. - Szóval csak tessék, szaladjon a Tanácshoz, és jelentsen. De akkor erről is be kell számoljon nekik, nemde? Mert ez az igazi oka valójában, hogy annyi ideig sínylődött a banditák gladiátoraként, nemde?
Sarasi kelletlenül nyelt egyet. - Elvették a Halálpálcáit - hajolt közelebb Horn, afféle veterán koréliai kihallgatótiszt módjára. - Eltompult, elvonási tünetei voltak, talán azt sem tudta, hol van, és mióta gladiátorkodik. Egy részletesebb egészségügyi szűrés talán még arra is alkalmatlanná nyilvánítaná, hogy egyáltalán bevetésekre menjen. Elvonóra kényszerítenék. - Rohadék - sziszegte Enfys.
- Arról nem is beszélve - folytatta Horn -, hogy azt is bele kellene foglalnia a jelentésébe, hogyan verte el magát egy sehonnai, sokadrangú mando jedi-vadász, majd hogyan engedte el Önt szabadon mind a Renegát, mind pedig Anakin Solo Főinkvizítor. - Ezekről... nem írtam... nem is írtam egyáltalán semmiféle jelentést - szisszent fel Sarasi és hátrébb húzódott. - Honnét...?
- Ne feledje, kisasszony, jedi mester volnék, vagy mi - simított végig a szakállán Corran. - Az elméje nyitott könyv nekem, ahogyan az enyém is Ön előtt. Egyszóval, nem csak szimpla drogosnak néznék, de jó eséllyel a Renegát, vagy az EGB ügynökének is, máskülönben miért engedték volna szabadon? Nem nem, valami meggyőzőbbel kellene eléjük állnia, különben az egész missziója értéktelen lesz a Tanács tagjai szemében... ráadásul... - simított végig ismét a szakállán elgondolkozva Horn. - Ön nem akarná tudni, hogy egyáltalán minek kellett volna a Szindikátusnak egy ilyen bomba? - Mittom’ én - vont vállat Suun. - Talán a vezérük titokban Sith Nagyúr, és mindenféle rettenetes dolgot akar vele művelni.
- Humoros - mosolyodott el Corran. - Még ha valószínűtlen is. Elég az hozzá, hogy ha végigcsinálja ezt a bevetést, akkor információkat szerezhet az eredeti recipiens valódi szándékairól is, ahogyan arról is, hogy kik a közvetítők a vostroyai oldalon. Intézze el, hogy az alderaaniak kezébe kerüljön a bomba, aztán szállítsa le az előbbi információt a Tanácsnak, és az utóbbit nekem... és akkor biztos lehet felőle, hogy sem Coruscant, sem Vostroya ne sorolja magát, vagy a Partizánokat többé az ellenségei közé... sőt, akár hidat is képezhetnek köztünk a kiegyezés felé. Végtére is ugyanazért harcolunk, csak más módszerekkel. És ugyanazok ellen, teszem hozzá. És, mint már mondtam, Új-Alderaan remélhetőleg semmit nem fog felrobbantani ezzel. Nem úgy, mint a Szindikátus tenné... - Horn ismét közelebb hajolt, ezúttal a “jó CorSec zsaru” fizimiskáját felvéve arcára. - Ez egy jó ügy, Suun-lovag. Gondoljon erre, ha túl akar lépni a piszkos kis személyes motivációkon.
- És maga mit fog csinálni addig? - ingatta a fejét Sarasi. - Mert azt látom, hogy nem szeret személyesen ilyen rizikós missziókra felvonulni. - És azt hiszem, részben ennek köszönhetem, hogy még élek - biccentett Horn. - Egy ponton túl érdemes ráhagyni az ilyesmit a fiatalokra... de ez most kivétel lesz. Én ugyanis a Generisre megyek addig, és előkerítem az árulót az ottani frontisták soraiban... és hazahozom az eltűnt Uljana Vrosilovot, ha az Erő és Jagged Fel elvtárs is úgy akarják.
- Uljana Vrosilov, és a Népi Demokratikus Kongresszus... - horkant fel Enfys. - Hát jó… - azzal a férfi szemébe nézett. - Igaza van, az Erő összeköti az elménket... és ezért mondom, legyen óvatos. Rossz dolgokat súg nekem az Erő magával és ezzel a misszióval kapcsolatban. - A Sithek miatt aggódik, vagy a banditák miatt? - képedt el némiképp Corran. - Ugyan már, kislány, ne féltsen, ilyeneket ettem reggelire fiatalabb koromban. Néha a kettőt együtt.
- Nem... - rázta meg a fejét a nő. - Látta az elmémben, akkor meg minek kérdezi? Az EGB-sek... az Első Rend... Anakin Solo. Tényleg találkoztam vele Mandalore-on... ha a Renegát... őrült, nem tudom, őt hogy írhatnám le. Leginkább… eszelős. Ha belekeveredik abba az ügybe is odaát, bajba kerülhetnek. Mind. - Sajnálom, hogy ezt kell hallanom, de így legalább végre van beszámolónk valakitől, aki tényleg találkozott vele - bólogatott Corran. - Nos, mindenesetre köszönöm, és meg fogom osztani ezt az információt a Stalkereimmel, ha visszatérnek egy misszióról, amiben Solo is érintett lehet. Megtörhette, ami vele történt… - a férfi még egy pillanatig tovább mustrálta Enfys - Sarasi arckifejezését. - Mint te is, Suun lovag.
- Mondja az, aki Vostroyát szolgálja - babrált az infúziójával a nő egykedvűen. - Igaz - mosolyodott el Horn. - Az új idők... mindannyiunkat alkalmazkodásra kényszerítenek. - Rendben, megcsináljuk - tárta szét a karjait a nő. - Egy utolsó misszió a Partizánoktól a magafajták kedvére, de utána nem találkozunk többet. - Nos, én épp az ellenkezőjét szeretném - mosolyodott el Horn. - És ha végül beszél majd a Tanáccsal, Suun lovag, mondja meg nekik, hogy nem vagyunk ellenségek. - Ki tudja, talán megfogadom a tanácsát, és nem beszélek velük - vont vállat a nő. - Akkor igazán maga is elmehetne Coruscantra, és megmondhatná nekik ahelyett, hogy engem küldözget.
- Egy ponton túl el kell döntened, hogy Sarasi Suun, vagy Enfys Nest leszel - lépett el Horn az asztaltól, s a kezét összekulcsolva vizsgálta a semmit az eligazító falán. - Pont maga mondja ezt, boomer papa - ingatta a fejét a lány továbbra is. - Maga egyszerre akar lenni CorSec ügynök, vostroyai frontista vezér, jedi mester, családapa és Zsiványkommandós pilóta… kész maskara - nézett végig Corran ruházatán lekicsinylően Suun.
- Látom, gyorsan rávilágítasz a lényegre, Suun lovag - mosolyodott el Corran. - És igen... voltak mesterek Luke Tanácsában, akik az egyetlen utat járták, az Erő útját. Vagy legalábbis ezt hitték. Mind halott... sőt, szinte családjuk sem maradt már. Nekem még megvan mindkettő. Az életem és a szeretteim is. És most engedelmeddel, meglátogatom az utóbbiakat. Javaslom, tedd te is ezt... ha van rá módod.
Azzal Horn kisétált a teremből, magára hagyva Enfys - Sarasit a gondolataival, majd visszafordult az ajtóból. - De ha nincs... szívesen látunk vacsorára Booster parancsnoki kabinjában. Mirax úgyis mindig túl sokat főz ilyenkor.
|
|