Post by Grodin Tierce on Mar 15, 2020 10:34:50 GMT 1
Huszonnegyedik Fejezet
Első Rész
Onderon
Mandal'ore hatalmas szökkenéssel átszelte a szövetségi hajó rámpája és a saját hajója közötti távolságot. Természetesen nem holmi jedi trükkök birtokában, hanem a hátirakétájának segítségével. A Sithnek álcázott alakok már a jármű belsejében jártak, s a hajó máris a levegőbe emelkedett. A Büntetőnek csupán annyi ideje maradt, hogy két sugárpisztolyával megsorozza a bezáródó lejárórámpa és a hajótest közötti részt.
Aztán az emberei felé fordult. Hű harcostársai mindkét jövevény hajót erős tűz alatt tartották, de a menekülőknek sikerült az atmoszférába emelkedniük. Mandal'ore sietve begépelt valamit a csuklóján található vezérpanelbe, mire három gárdistája a levegőbe röppent, egyenesen elé lebegve. Mando'a nyelven elhadarta a tennivalójukat, aztán lobogó köpennyel a talajra ereszkedett.
Sietve kezébe kapta a holoadóját, és néhány perc múlva ott fénylett előtte a Conquistador főparancsnoka.
- Kapitány! Törölje le a menekülőket az égből! Legalább egyet hagyjon kihallgatható állapotban!
- Igen, Mandal'ore - recsegte a tiszt, majd a holokép elenyészett.
Időközben három mandalóriai indította útnak rakétáját úgy a levegőben repülő hajó, mint a hapan jármű felé. Több erősítése úgy tűnt, nincs az ellenségnek, de ha lett is volna, Mandal'ore tudta, hogy egyetlen mandalóriai harcos tíz ellenséggel ér fel. Szeretett volna mielőbb a végére járni ennek az ügynek. Úgy ítélte meg, a Dxun nem biztonságos többé a népe számára - tekintve a feltörő érdeklődést - , így üzenetet küldött az itteni vezetőnek. Jobbnak látta, ha a Mandalore harcosai eltűnnek erről az erőverte vadgolyóról.
...
A yacht megrándult, ahogyan Nagan gyorsan egymás után három csaliköteget engedett ki a hátsó szekcióból, hogy azok eltérítsék a mandalóriai harcosok utánuk lőtt rakétáit. Még néhány rázkódás a találatoktól, aztán egy lökéshullám a legközelebb detonáló rakétától, amelyik beleszaladt a csaliba... és kiértek a lent nyüzsgő harcosok lőtávjából.
A fentről érkező turbólézernyalábok láttán azonban Tierce egyelőre nem nyugodhatott meg.
- Elkerülő manőverek... most - a yacht oldalra dőlt, miután három vaskos, vörös energianyaláb húzott el azon a ponton, ahol az előbb még tartózkodott, miközben Nagan keze villámgyorsan táncolt a kezelőszerveken.
- Veszek még egy jeladót... gyenge, de a hegy másik oldaláról jön, a mandalóriai tábor közeléből. Ez lehet Olegé - tanulmányozta a kijelzőket az őrnagy. A miért, meg a hogyan, és egyáltalán kérdések helyett közvetlenül a feladatra koncentrált... kiemelni mindenkit és eltűnni innen - kiértékelni pedig ráérnek utána is.
- Cosrai - szólt bele az egymásközti vonalba, hívását a mellettük nem messze hasonlóan vad elkerülő manővereket abszolváló hapan yachtnak címezve. - Mennyire gyors a hajód?
- A tiétek gyorsabb - rázta a fejét a két vészjeladó pozícióját elnézve Folett a másik gép pilótafülkéjében. - Vegyétek fel a párost a messzebbi hegygerincen, enyém az új jel. Aztán tűnjünk innen.
- Rendben - biccentett Grodin, és a két hajó szétvált.
- Egy fél osztag Bes'uliik közeledik fentről. És a hajó még mindig tüzel ránk - sorolta egykedvűen Nagan.
- Vidd lejjebb a hegyek közé, akkor nehezebben tudnak minket célba venni. Én élesítem az önvédelmi fegyvereket - biccentett az őrnagy. A mandalóriaiak bes'kar-al megerősített páncélzatú nehézvadászai a legjobb harci gépeknek számítottak a Peremvidéken. A klón remélte, hogy Daala is legalább ilyen jó rendszerekkel szerelte fel a rendelkezésükre bocsátott, yachtnak álcázott vadászhajót.
Nemsokára feltűntek a hegygerincek, ahonnan Cybil és Zavrik vészjele érkezett, és Nagan kisvártatva megpillantotta a két integető alakot egy kiszögellésen.
- Ott vannak... lassítok... rámpa lent... megvannak... rámpa fent!
A yacht elegáns fordulóval maga mögött hagyta a kiszögellést, amit egy pillanattal később hamufelhővé olvasztott az orbitról érkező újabb sorozat.
- Cosrai - Grodin hangja feszült, de egyenletes volt. - Hogy állsz?
- Már látom... a haverotokat - Folett elfintorodott, ahogyan egy újabb találat lepattant a hapan hajó egyre gyengülő pajzsairól. A yacht jó volt, de egyetlen pilóta számára kicsit talán sűrűek voltak a kezelőszervei. Az utastérben lévő lekötözött, elkábított hapan ügynökre pedig ugye nem számíthatott. - Egy felszínre vezető járatnál nem messze valamiféle templomtól, vagy piramistól... integet...
- Ő lesz az - nyugtázta Grodin. - Szedd fel gyorsan!
Oleg zihált, egyik kezét az oldalán lévő, sugárvető okozta sebre téve, másik kezével folyamatosan integetve a közeledő hajónak, ami ugyan nem tűnt a csapat saját egységének, de mandalóriainak sem... és ennyi rohangálás és barlangászás után már teljesen mindegy is volt neki... már amikor azt hitte, hogy sikeresen maga mögött hagyta a barlangi wandrellával küzdő mandalóriaiakat, azok ismét felbukkantak, és üldözőbe vették... nem maradt sok ideje. Szerencséje volt, hogy egyáltalán megtalálta ezt a kijáratot.
- Rendben... máris ott vagyok… - nyugtázta Folett.
Oleg kifújta levegőt. Már csak pár lépés, és biztonságban van... megindult, hogy kiszaladjon a szikla mögül, amelynél rejtőzött...
És abban a pillanatban a pár száz méterre várakozó T-sisakos mesterlövész a templom oldalában meghúzta a ravaszt.
Oleg úgy érezte, mintha forró fémet húznának át mindkét combján, és a lábai kiszaladtak alóla.
- Megvan! - üvöltötte valaki a járatban, és Oleg egyre közelgő lépéseket hallott.
Folett már majdnem teljesen lebegésbe vitte a hajót, amikor a felé rohanó alak elvágódott, a százados pedig észrevette a közeli hatalmas épület egyik oldalában a mesterlövészpuska optikájának villanását... és a járatból kirohanó páncélos alakokat.
- Lelőtték, nem tudtam felvenni! - döntötte a yachtot újabb fordulóba, ahogyan a távolsági kijelzőjén megpillantott három közelgő vadászgépet, az épület felől egy fél tucat gyorsan közeledő repulzoros járművet, amelyek lehettek sima suhanók is... vagy épp nehéztankok.
Folett pedig nem szándékozott a szükségesnél többet kockáztatni.
- Rendben, cosrai - Grodin hangja száraz és nyomott volt. - Kövess minket a megadott vektoron... ha velünk tartasz. Olegért pedig majd... visszajövünk, ha kevesebb lesz itt a mando.
- Nyugtázva - húzta meredek emelkedésbe a hajóját Folett, és a két yacht nemsokára a csillagok között száguldott, nyomukban a mandalóriai csatahajó lövedékeivel és vadászaival.
- Vonósugárral próbálnak ránk állni - jelezte Nagan.
- Cosrai, bírja a hiperhajtóműved a rendszeren belüli ugrást? - fordult a másik hajóban ülőhöz Grodin.
- Ugyanúgy le fog égni, mint a tiéteké - fintorodott el ismét Folett.
- Inkább égjen le, mint, hogy itt lőjenek szét - felelte az őrnagy. - Átküldöm a koordinátákat!
Pillanatok múlva a két hajó felgyorsult, és eltűnt a hipertérben, egy közeli csillagrendszer irányában...
...
A Mandal'ore kommandójának parancsnoka futólépésben tartott a tisztás felé, ahol a Büntető állomásozott. Amikor meglátta a hatalmas harcost, levette T-rostélyos sisakját, és a hóna alá csapva azt tisztelgett.
- Mandal'ore! A két idegen hajó a hiperűrbe lépett. A Conquistador kiszámította a lehetséges hipervonalakat, hamarosan mindenfelé üldözőbe vesszük őket.
- Törölje a parancsot, őrmester - felelte a Büntető. - Semmit sem jelentenek a számunkra. Hadd vigyék meg a hírt főnökeiknek, hogy a Mandalore népe visszatért.
- Igen, uram.
- Most koncentráljanak minden energiát a kiürítésre! Magam mögött akarom hagyni ezt a holdat. Vannak egyéb rejtett bázisaink is a galaxisban. A Dxun túl sok fájó emléket s ősi titkot hordoz, de nem olyat, amitől tartanunk kellene! Leléphetsz!
A Karendhor gárdisták vezetője tisztelgett, majd fejébe csapta sisakját, és elsietett. Mandal'ore kiadta a parancsot, hogy likvidáljanak minden túlélőt az ellenség táborából - már ha volt nekik -, továbbá végezzék ki a gyengének minősült, vagy súlyosan megsérült mandalóriaiakat.
Nagai Hoso Kyokai
[nyilvános Holonet csatorna híradás]
Önök az NHK vészhelyzeti adását hallják! Ismétlem, az NHK vészhelyzeti adását hallják! Ez nem próba!
Lázongások törtek ki Nagi tofok lakta részein. A lázadók katonákat, rendőröket és civileket ölnek. Több betörésről és rablásról is kaptunk információt. Aki teheti, maradjon otthon és zárkózzon be.
A Shinjuku és Shibuya negyedeket Oda helyőrségi parancsnok parancsára kiürítik. Mindenki jelentkezzen az illetékes kiürítési gyülekezőpontokon! Csak két bőröndnyi személyes holmit hozzanak, a házaikat pedig jól zárják be a fosztogatók ellen.
Ismétlem...
Nagi
- Meg kell mondjam, nincs sok tapasztalatunk az Ön államával kapcsolatban, Phennir elnök úr - kavargatta saját vöröses, forró italát az egyik idősebb chiss, miután mindenki kényelembe helyezte magát a Nagai Palota fényűző óvóhelyén és elfogyasztotta az első frissítőket. - Ha emlékeim nem csalnak azonban, Önök között vannak néhányan, akik még annak idején a Birodalom elleni Lázadás magját alkották... koréliaiak, bothanok, ilyesmi.
- Ahogyan volt birodalmi katonák is vannak közöttünk, mélyen tisztelt Arisztokrata - biccentett immár rutinosan Phennir. A dagályos nagai udvariaskodás után, amellyel egy-két civiltől itt szembesült, egy jéghideg chiss szinte felüdülésnek számított - És nyugodtan hívjon tábornoknak.
- Úgy, tehát Önöknél is jelentős az egyenruhás társadalmi réteg befolyása - az öreg chiss arca továbbra is kifejezéstelen maradt. Phennirnek fiatal korából volt néhány emléke Thrawnról, és kezdte úgy érezni, hogy a főadmirális taktikai zsenijének egyfajta kivetüléseként kezelt faarc, amit állandóan viselt, valójában fajtája sajátja volt - legalábbis, ami a fogadásokon való megjelenést illeti.
- Manapság kinél nem? De nem is ez a lényeg, tiszteletre méltó Arisztokrata - folytatta Phennir. Talán leszel annyira tiszteletre méltó, hogy be is mutatkozz előbb-utóbb, tette hozzá magában. - Hanem, hogy ma már túlléptünk ezeken a történelmi ellentéteken, és a galaxis jelenlegi kihívásaira koncentrálunk. Feltételezem, Önök is ezt teszik, hiszen sok a bizonytalanság a galaxisban a Chiss Nagytanács álláspontjával kapcsolatban...
- A Nagytanács a militaristák kezében van, akik nem az ősi hagyományokat nézik! - az öregebbik chiss leintette felkiáltó fiatalabb társát, aki olyan gyorsan hallgatott el, hogy Phennirben feltámadt a gondolat, vajon nem ő-e az előre beszervezett bekiabáló, amelynek révén az öregek tekintélyének sérülése nélkül is a diplomáciai partnerek tudtára lehet adni, hogy valójában hogyan is áll a helyzet.
- Vannak vitáink népünk jövőjét és a szükséges teendőket illetően, de ezt bizonyára Ön is megérti, tábornok - folytatta az öreg chiss. - Éppen ezért is látogattuk meg távoli rokonainkat itt a Nagin, hogy tapasztalatokat cseréljünk... de hát, gondolom, Ön sem tesz mást.
Nem, de engem fogadott a császáruk, Téged meg, ahogy elnézem, nem - gondolta magában Phennir. Most már bizonyos volt benne, hogy a chiss vezetésben egy jelenleg kisebbségben lévő csoport a nagaiok barátságát, ha nem támogatását keresi. De még nem voltak elég befolyásosak ahhoz, hogy egyenrangú állami partnerként kezeljék őket.
- Egyetértek Önnel, tiszteletre méltó Arisztokrata. Talán a jövőben szorosabb kapcsolatot is kialakíthatunk a Nagytanács és a Konföderáció között.
- Tudni fogjuk, hogyan érjük el magukat - biccentett a chiss.
Hogyne, a nagai hírszerzésen keresztül - gondolta ismét Phennir, és felhörpintette maradék pezsgőjét. Szinte megváltásként élte meg, ahogy újabb nagai kommandós jelent meg a helység ajtajában és vigyázzba vágta magát.
- A biztonsági helyzetet helyreállítottuk. Államfő úr, a körletébe kísérném.
- Nagyszerű - biccentett Phennir. Remélte, a nagai orvosok gyorsan összerakják Delpin admirálist. Még a végén arra kényszerül, hogy lecserélje a társaságát egy ifjú nagai udvarhölgyre... - Akár mehetünk is.
Coruscanti Híradó
[nyilvános Holonet csatorna híradás]
A Szövetségi Választási Iroda 1/47. számú Hirdetménye A szenátusi képviselőválasztás eljárásrendjéről
Hivatkozással a Galaktikus Szövetség Legfelsőbb Bíróság Iota-Kenth-66/B sorszámú határozatára
Hivatkozással a Galaktikus Szövetség Legfelsőbb Bíróság Iota-Kenth-66/B sorszámú határozatára
A választás eredményes lebonyolítása érdekében a Szövetségi Választási Iroda létrehozza az Alkotmányban kijelölt Eljáró Bizottságát, aminek névsorát külön hirdetményben tesszük közzé.
Az Eljáró Bizottság a választással kapcsolatos panaszok elbírálásáig folytatja munkáját.
1. Választásra jogosultak
A választáson részvételre jogosultak mindazok, akik:
a.) Szövetségi állampolgársággal rendelkeznek,
b.) Legalább egy szövetségi tagrendszerben regisztrált állandó lakóhellyel rendelkeznek,
c.) Az adott szövetségi tagrendszerben, ahol szavazni kívánnak, megfelelnek a választásra feljogosító helyi feltételeknek,
d.) Akivel szemben közügyektől való eltiltás, illetve hasonló tartalmú rendelkezés sem szövetségi, sem helyi szinten nem áll fenn,
e.) Egy szövetségi tagrendszerben, ahol a Szövetségi állampolgárra vonatkozó b.) és c.) feltételek teljesülnek, felvételüket kérték a szenátusi választók jegyzékébe.
Értelmező rendelkezés:
Szövetségi tagrendszernek tekintendő minden olyan egy, vagy több bolygóból és kolóniából álló közigazgatási entitás, amely önállóan szervezett, autonóm önkormányzattal rendelkezik, illetve a Galaktikus Szövetség alkotmánya szenátori szintű képviseleti joggal ruházza fel.
1/A. A választók jegyzéke és kezelése (Szövetségi Választási Irodai helyi kirendeltségei)
A Választók Szövetségi Jegyzéke (a továbbiakban választók jegyzéke) tartalmazza mindazon állampolgárok nevét és egyedi azonosítóját, akik a szenátusi választásokon az 1. rendelkezés alapján részvételre jogosultak. Minden választópolgár csak egy szövetségi tagrendszerben nyerhet felvételt a választók jegyzékébe.
A választók jegyzékének kezeléséért a Szövetségi Választási Iroda (SZVI) helyi kirendeltségei felelősek. A tagrendszerek önkormányzatai kötelesek a helyi SZVI kirendeltség számára megfelelő infrastruktúrát biztosítani.
A SZVI alkalmazottait a szövetségi kormányzati szervek tagjainak kijáró immunitás illeti meg a tagrendszerekben, munkaköri felelősségükig kiterjedően.
A választói jegyzékbe írásos kérelem alapján lehet bekerülni. A kérelmeket a SZVI helyi irodájának munkatársai ügyfélfogadási időben személyesen, vagy hiteles elektronikus és bio-azonosítóval ellátott holonet-üzenet formájában fogadják. A kérelem elbírálásáról a választópolgár öt sztenderd napon belül értesítést kap.
2. A választáson induló, bejegyzett frakciók
Szenátusi képviselőválasztáson indulásra jogosult, és Szenátusi Frakcióként nyilvántartandó azon szerveződés, mely:
a.) Megfelel a Galaktikus Szövetségi Alkotmány 12/A. §-ban lefektetett feltételeknek ;
b.) Érvényes akkreditációval rendelkezik a SZVI központi kirendeltségén ;
c.) Önállóan, vagy tagszervezetei útján legalább tíz szövetségi tagrendszerben összegyűjtötte a szenátori jelöléshez szükséges számú érvényes ajánlást.
Egy frakció akárhány tagrendszerben állíthat jelöltet, de tagrendszerenként maximum egyet.
Azonos frakcióhoz tartozó tagszervezetek számára egynél több jelölt indítása ugyanabban a tagrendszerben nem lehetséges.
A szenátusi képviselőválasztáson csak a választás lebonyolításáért felelős szervnél regisztrált szövetségi frakciók, illetve helyi tagszervezeteik indíthatnak jelölteket. Egy frakció akárhány bolygón indíthat jelöltet.
2/A. Egyéni jelöltek
Bármely szövetségi állampolgár jogosult a szenátori választáson való egyéni indulásra, amennyiben:
a.) Az 1. rendelkezés alapján megfelel a választásra jogosultság feltételeinek (az e. pont kivételével) ;
b.) A tagrendszer helyi törvényei ezt lehetővé teszik, és az állampolgár a helyi feltételeknek megfelel ;
c.) Nem rendelkezik támogató szervezettel, vagy támogató szervezete nem tagja egyetlen bejegyzett frakciónak sem (ld. 2. rendelkezés).
Megválasztása esetén az egyéni jelöltként indult szenátor független képviselőként vehet részt a Szenátus munkájában.
Független képviselők számára a frakcióhoz való csatlakozás csak egy intergalaktikus standard év eltelte után lehetséges, szemben a IV/40. számú törvény a Frakciókról és a frakciók működéséről-ben meghatározott határidővel.
2/Függelék - Frakciók listája
A Szövetségi Választási Iroda a szenátusi választáson indulásra jogosult frakciók listáját - a fenti követelményeket figyelembe véve - az alábbiakban határozza meg:
- Egységes Galaktika
- Szabad Szövetség
- Erősebb Szövetségért Mozgalom
- Demokratikus Köztársaságért Koalíció
- Lehet Más a Galaktikus Politika
- Galaktikus Élet és Fény Pártja
- Független Rendszerek Galaxisa
- Dolgozók Intergalaktikus Uniója
- Galaktikus Népjóléti Párt
- Jólét és Szabadság Demokrata Közösség
- Peremvidék Fejlesztési Közösség
- Összefogás a Kolóniákért
- Újjáépítési Fórum
- Ipartestületi Konzorcium
3. A választás menete
A választás lebonyolítására egy fordulóban, a Szövetség minden tagrendszerében azonos időpontokban kerül sor.
A szövetségi szenátusi választás egy fordulóban kerül lebonyolításra.
3/1. A választás lebonyolítása a tagrendszerek szintjén
A fent kijelölt időszakban minden tagrendszer köteles lebonyolítani a választási eljárást. A választás pontos végrehajtására a helyi hatóságok tervet készítenek (választási lebonyolítási terv), figyelembe véve az adott tagrendszer kulturális és geofizikai szokásait.
A választás lebonyolítási tervét a SZVI helyi irodája ellenőrzi és jóváhagyja. Elutasítás esetén négy sztenderd napon belül ki kell javítani, vagy kilenc sztenderd napon belül új tervet kell benyújtani a helyi hatóságok részéről.
A helyi szerv döntése ellen a planetárisan illetékes szerv vezetője az SZVI területi szervéhez fellebbezhet.
A területi szerv döntése ellen a központi szervhez fellebbezhet.
A fellebbezési eljárás ideje minden esetben öt sztenderd nap, a fellebbezés ténye nem bír halasztó hatállyal.
A megadott időszakon belül a választási eljárás minden egyes tagrendszerben a helyi terv szerinti ütemezésben bonyolítható le.
3/2. A választás pontos időpontja
A központilag kijelölt időszak időtartama Intergalaktikus Szövetségi Idő szerint 130624-től 130630-ig terjed.
3/3. a választás eredményének összesítése és a szenátusi képviselet meghatározása
A választáson leadott szavazatok a helyi SZVI irodák képviselői gyűjtik és összesítik. Minden tagrendszerben az első és egyetlen forduló végén legtöbb szavazatot gyűjtő jelölt nyeri el a szenátori posztot.
Az összesítésre és az eredmények kihirdetésére egy időben, a választási időszak lezárulta után öt sztenderd nappal került sor. Részeredmények közlése 25, 50 és 75%-os feldolgozottság esetén kötelező, egyébként az SZVI Eljáró Bizottságának saját hatáskörében hozott döntésén múlik.
A tagrendszerek helyi hatóságai a Galaktikus Szövetség alkotmányában foglaltakkal összhangban kötelezik magukat arra, hogy a szenátusi választáson győztes jelöltet szenátorként kinevezzék és delegálják a Szenátus kötelékébe.
3/4. Államfőjelöltek
Minden egyes frakció számára lehetőség van államfőjelöltek megnevezésére a kampány során. Az államfőjelölt megnevezése nem bír jogi kötő erővel.
Az államfő megválasztására a szenátusi küldöttek egyszerű többsége jogosult a Galaktikus Szövetségi Alkotmányban lefektetett szabályoknak megfelelően.
4. A választási kampánnyal kapcsolatos tudnivalók
A könnyebb azonosíthatóság végett minden frakció köteles a választási kampány során egyetemes jelvényt, vagy szimbólumot használni. Ez a jelkép jogvédelem alatt áll, illetéktelen használata a Szövetségi Büntetőtörvénykönyvbe ütköző bűncselekmény. A frakciók tagszervezetei kötelesek saját jelképeik mellett feltüntetni a frakciót jellemző szimbólumokat is.
Egyéni jelöltek kizárólag a saját tagrendszerük területén folytathatnak kampánytevékenységet.
A választásra kijelölt időszakban a Galaktikus Szövetség összes tagrendszerében teljes körű kampánycsend van érvényben, függetlenül attól, hogy az egyes tagrendszerek az időszakon belül a választási eljárást mikor, és milyen szabályozás mellett bonyolítják le.
A kampánnyal kapcsolatos esetleges törvénysértések kivizsgálására a Szövetségi Választási Iroda Eljáró Bizottsága jogosult.
Hitelesítette,
Moor Sakan, a Szövetségi Választási Iroda képviseletében.
Galaktikus Hírmondó
[nyilvános Holonet csatorna híradás]
- Mai vendégünk a Házon belül műsorában egy olyan frakció vezetője, ami megalakulása óta hatalmas port kavart fel. Erről és sok másról fogom őt kérdezni. - a műsor vezetője egy öltönyös calamari volt. - Üdvözlöm a stúdióban, G'Sil frakcióvezető úr.
- Köszönöm a meghívást, Rabk'ca úr!
- Az Önök pártja üstökösszerű karriert futott be az elmúlt hetekben. Az ismeretlenségből a legtöbb szavazatot megragadó mozgalommá vált. Mit gondol, mi állhat a siker mögött?
- A kérdést nem lehet egyszerűen megválaszolni. Sok minden hozzájárult, a profi szervezéstől kezdve az anyagi lehetőségeinkig. De egy valami igen fontos volt: az állampolgároknak igényük van erre a fajta nyílt beszédre és programra. A Szövetséget minden oldalról ellenségek, Sithek, elfeledett civilizáción túli népek fenyegetik, és a mostani vezetés nem tesz semmit!
- Önök milyen külpolitikát folytatnának a választási győzelem esetén?
- Olyat, ami biztosítja a Szövetség hatalmát az egész galaxisban, és emlékeztet mindenkit, hogy velünk nem lehet packázni. Mi nem a Konföderáció vagyunk, nem fogunk a Commenor, se a Maradvány sorsára jutni!
- Határozottan ellenségnek állítja be a Sitheket. Mi a véleménye a jedikről?
- Számos példa mutatja, hogy a jedik és a Sithek között vékony a határvonal.
- Például Jacen Soloé.
- Igen, például az övé. A hazáját szolgálta, ám az Erő hatalma megrontotta a lelkét, és pusztító háborúba sodorta a galaxist. A jedik potenciális veszélyt jelentenek nemcsak a Szövetségre, de a galaxis minden lakosára. El kell őket különítenünk a társadalomtól, és megfosztani őket a világi hatalmuktól. Mint vallási szekta, nyugodtan tanulmányozhatják az Erőt.
- Ha már rátértünk erre a témára, sokan kritizálják a mozgalmat az antialdeeranizmusa miatt. Önnek mi erről a véleménye?
- Cal Omas államfő személyes jóbarátom volt. Sosem gyűlöltem az aldeeraniakat, és más sem a pártunkból. Az egyedüli, amire felhívjuk a figyelmet, egy veszélyes társadalmi jelenség: a gazdasági hatalom egy kézbe koncentrálása. Ez mindig egy diktatúra materiális megalapozását jelenti, és sötét időket vetít előre.
- Olyan időket, mint a Birodalomé?
- Igen. A Birodalom elhibázott politikái a galaxis legrosszabb rendszereinek sorába emelik. Faji megkülönböztetés nem lehet egyetlen állam alapja sem.
- Ennek fényében mivel magyarázza, hogy a Palpatine-ház egyik leszármazottját nevezték meg államfőjelöltjükként?
- Aki ezzel támad minket, az maga is a birodalmi eszmét vallja! Egyetlen családtag bűnei sem öröklődnek vagy szállnak át másik családtagra! Határozottan el kell tehát utasítanom ezt a feltételezést.
- Ez esetben mégis mi szólt Pallopides asszony jelölése mellett?
- Hogy remek vezető. Eddig kerülte a nyilvánosságot, azonban számos esetben bizonyította saját családi ügyeiben, hogy jó vezető, jó képességekkel és a származását kivéve egyáltalán nem megosztó személyiség. Ilyen vezetőre van szüksége ezekben az időkben a Szövetségnek, nem pedig egy fogatlan krayt sárkányra!
- Minden bizonnyal Daala elnökasszonyra céloz. Mire vezethető vissza az, hogy őt jobban támadják, az ideológiai hasonlatosságok ellenére?
- Mi nem támadunk senkit, ezt ismét vissza kell utasítsam. Csupán jogos kritikákat fogalmazunk meg. Ezek többsége azért Daala ellen irányul, mert eddig ő tartotta kezében a kormányrudat, és ő halmozott hibát hibára.
- Ezek alapján milyen esélyt lát egy koalícióra?
- Mozgalmunk a meg nem alkuvást tűzte ki céljai közé. Fáradhatatlanul szolgáljuk a Szövetség ügyét! Nem leszünk gyarmat, sem báb mások kezében, hívják a bábmestert akárhogy. Ha azonban esély látszik a rendszer belülről történő megváltoztatására, természetesen azt is megragadjuk. Nem az út a fontos, hanem a cél.
- Sajnos lejárt az időnk. Köszönöm, hogy idefáradt.
- Én köszönöm a lehetőséget! Külön elbukunk, együtt megmaradunk!
Coruscant
Coruscant, az egyik szegénynegyednek számító forgalmas utca...
Hatalmas, csuhásokból álló menet haladt egyenletesen lépdelve a coruscanti felszínen lévő utcákon, ahova csak a nyomorultak és a szegények merték betenni eddig a lábaikat. A fekete köpönyeges, csuhás alakok kezében elektromos fáklya világított. Vezetőjük, egy tarkopasz, bíbor köpenyes és csuklyás alak monoton litániát mormolt, amit a többiek követtek. Hangjuk monotonon zengte be a koszos felszíni utcákat és erre előjött Coruscant mocska. Késekkel és lézerkarabélyokkal, valamint elavult fegyvereikkel rohamozták meg a papokat akik a Sith Egyházat képviselték.
- Ez a mi területünk! - mondta egy sebhelyes arcú, meglehetősen koszos és büdös ember, aki a csürhe vezetője volt. A pap megálljt intett, mire a menet megállt. A bíbor köpenyes pap ajkai gonosz mosolyra húzódtak, majd az ébenfekete pálcát, amelyet eddig kezébe tartott, felemelte. Megcélozta vele a bandavezért, mire a bot végén lévő bíborvörös kristály felragyogott és egy energiasugár hagyta el. Amely pontosan telibe találta a bandavezért. Amaz felsikoltott, majd a teste lassan fonnyadni kezdett, végül porrá omlott szét...
- Hódoljatok férgek! - morogta sztentori hangon a pap. - Hódoljatok a Sitheknek, alávaló mocskok!
Szerencsétlen rongyos csürhe, akik a jó zsákmány ígéretével támadták meg a papot és menetét, most rettegve hunyászkodtak meg. Valamennyien letérdeltek és lehajtott fejjel várták a halált.
- Nem haltok meg! - mondta a pap. - Álljatok közénk és otthonotok lesz! A Rend befogad titeket! - a mocskos csürhe tagjait papok vették körül, majd csuhákat dobtak eléjük a földre. Sokan levetették régi rongyaikat és belebújtak a kellemesen hűvös köpönyegbe. Az ellenkezőket hagyták futni. Ugyan mit árthatnak?
A menet folytatta útját, újabb 40 taggal és lassan, énekelve haladtak tovább. Ajkukon egy ősrégi énekkel... Exar Kun énekével.
...
Jedi Templom
A hatalmas, piramisszerű épület nagyobb kiterjedésű volt, mint a Régi Köztársaság idején álló elődje. A régi, eredeti struktúrára emlékeztető négy tornyú, karcsú belső részt egy szerteágazó, égbe nyúló plasztacél gúla fedte be, amely több irányban kiterjedt a környező negyedekbe. A jedik - és az Újjáépítési Hatóság emberei - láthatóan igyekeztek minél inkább kihasználni a templom új alapjainak lerakásakor a lehetőségeket. Egyesek szerint impozáns, hatalmat sugárzó volt az új épület, mások szerint a falba épített holovetítőknek köszönhetően, amelyek néha halvány színbe öltöztették a templomot, inkább invitáló és barátságos.
Kam Solusarnak azonban más jutott eszébe, ahogyan személyszállító siklójának rámpájáról lesétálva feltárult előtte a leszállóplatformról bevezető hangárajtó. Egy erőd. A jedik erődje, amelyiket úgy építettek meg, hogy képes legyen ellenállni bármiféle támadásnak, legalábbis addig, amíg ki tudják menekíteni a templom értékeit és lakóit... legyen az a Yuuzhan Vong, a Sithek, vagy akár a szövetségiek támadása...
Foglyok vagyunk annak az államnak, annak a galaxisnak a központjában, amelynek a védelmére felesküdtünk... - gondolta Kam. Már régen járt Coruscanton, hiszen idejét nagyrészt az Ossuson töltötte, ahol az Akadémiával, a fiatalok képzésével, az újjáépítéssel volt elfoglalva. Most azonban, ahogy körbepillantott és hagyta, hogy az Erő átjárja, meglepődött, mennyire erőssé vált Coruscanton távollétében a Sötét Oldal. A Jedi Templom még érintetlen volt a sötétségtől - és ez olyasmi, amit nem mondhattunk volna el magunkról pár évvel ezelőtt, jegyezte meg magában Kam -, de a környező kerületekben, különösen abban az irányban, ahol a Yuuzhan Vong pusztítás után még mindig romokban heverő szegénynegyedek voltak, szinte harapni lehetett a Sötét Oldalt.
A hangárajtóban megjelent a fogadóbizottság. Néhány padawan és Cilghal kíséretében egy középmagas, fekete hajú nő közeledett, akinek vállán összekuporodva egy apró, szürkés élőlény tekergőzött, amely leginkább egy ysalamirire hasonlított - volna, ha nem számítjuk a pofájából kiálló hegyes fogakat.
- Nem tudtam, hogy rajongsz a háziállatokért, Octa - biccentett a többieké felé Kam. - Jó látni téged végre szemtől szemben is, Cilghal.
Octa Ramis, a chandrilai nő, akit sokan Kyp Durron halála óta az egyik legkarakánabb jedinek tartottak, nemrég tért vissza a Kathol-szektorból, ahol Kenth Hamnernek segédkezett a Fény Hadseregének felállításában. A vállán pihenő lényre pillantott, miközben megsimogatta a fejét.
- Ez egy farlek. Még egészen fiatal, de néhány év alatt négy méteresre is megnőhetnek. Az Aing-Tii-k fogták be egy sodródó szállítóhajóban... egyedül ő élte túl, amikor beleszaladtak egy torzulásba a Ködben.
Kam még néhány pillantást vetett az állat fogsorára, majd Cilghalhoz fordult.
- Sikerült megszervezni a találkozót hadsereggel?
- Bwua'tu admirális távol van, a Peremvidék rendszereinek megerősítését felügyeli a Sith Birodalom határai mentén... - pislogott a mon cal jedi mester. - Azonban néhány... ismerősömön keresztül kaptam egy jóval szokatlanabb megkeresést, ami a figyelmedre érdemes lehet, Nagymester.
Kam szája széle zavartan megrezzent, ahogyan régi barátja a rangjának megfelelő megnevezést használta vele szemben. Még mindig furcsának érződött...
- És ugyan ki akarna látni minket... - pillantott a távolba, a Szenátus felhők mögé vesző, hatalmas félgömbje felé.
- A megérzésed helyes, Nagymester - pislogott ismét Cilghal. - Daala szeretne találkozni az ellenzék legfontosabb vezetőivel, hogy megtárgyalja a választás miatt kialakult új biztonsági helyzetet... A'kla és Marrab szenátorok viszont feltételül szabták, hogy a jedik is részt vegyenek a találkozón.
- Akkor az a leghelyesebb, ha eleget teszünk a kérésüknek, barátaim - húzta ki magát Kam. Az Erő azt súgta neki, hogy Luke másképp döntött volna... és azt is, hogy most ez a helyes cselekedet. Cilghal, meg tudod szervezni ezt? Azt hiszem, könnyebben eléred Marrabot és Niathalt, mint mi.
- Így lesz - hajtotta meg magát a mon cal, és a padawanokkal együtt elvonult.
Kam az egyedüliként mellette maradó Ramisra pillantott.
- A Sötét Oldal jelenléte most erősebb itt a Magban, mint Jacen Solo eltévelyedése óta bármikor... vagy csak én jártam itt túl régen?
- Az emberek... néha az az érzésem, hogy mindenkinek elment az esze - biccentett a nő fejével az egyik átellenes oldalon magasodó felhőkarcoló falán villogó holohirdetésre, amelyen egy arisztokratikus arcvonású asszony volt látható, alatta a "válaszd Pallopidest!" felirattal.
- A végére kell járnunk annak, hogy a megszokott politikai csatározásokon túl nincs-e más a háttérben - értett egyet Kam. - De nem szabad magunkra haragítanunk a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot. Lehet nem díjaznák, ha csak úgy nyomozásba kezdenénk a tudtuk nélkül...
- Majd díjazzák, hogyha felrángatunk nekik néhány Sith ügynököt az Alsóvárosból... mert kétségem sincs afelől, hogy ott vannak - pillantott le a platform alatti mélységre Ramis.
- Rád bíznám ezt - szorította meg a nő kezét Kam. - Vigyél annyi jedit, amennyit jónak látsz. Én pedig beszélek a politikusokkal...
- Nem hagyjuk, hogy a Sith és szövetségesei még egyszer rátegyék a kezüket a galaxisra... most nem hagyjuk - nézett maga elé eltökélten a nő, majd sarkon fordult és az egyik közeli robogóra vetette magát, hogy máris nekilásson a nyomozásnak.
Kam még néhány percig bámulta a coruscanti forgalmat és odafent a felhőket. Egy erőd, gondolta megint. És ki tudja, talán hamarosan ismét meg kell majd védenünk. Kérdés csak az, kitől?
Zonama Sekot
Darth Krayt a trónusán ült és elmélkedett. Legutóbbi vendége már elment és örömmel konstatálta, hogy kis túlzással szinte minden nap érkezik hozzá egy-egy idegen Nagyúr, aki, ha eljön az ideje, akkor hajlandó szövetkezni vele. Most azonban más problémák adódtak, amiket meg kell oldania.
Tahiri, aki áruló lett. Az ostoba azt hitte, nem tudja meg, hogy mire készül? Ennyire bolondnak gondolja? Hát téved! Ám ezt a tévedését talán a hasznára is fordíthatja. A Tahiri által létrehozott harcosok nagy hasznára lesznek a Vad Erőnek, amit ő képvisel.
Aztán itt van Wenthar is. Kémei segítségével Krayt tudomást szerzett a nirauani csatáról és ezek a hírek még jobban megelégítették. Hiszen ha megszerezné azt a rejtélyes vírust, akkor Yuuzhan Vongok, zombik és egyebek segítségével legyőzheti Wenthart, azután pedig a galaxist! De ehhez először meg kell találnia azokat, akik valóban a szövetségesei lehetnek! A Rejtett Sithekre gondolt. Azokra az ősi és elemi gonoszságú Sithek, akik még a Régi Rend követői...
El kell mennie egy időre, addig pedig Tahiri hadd játszadozzon a kis bábuival! De ha visszatér a Rejtett Sithekkel, akkor saját maga fogja bedobni Yun-Yammka áldozógödrébe az átkozott ribancot!
A Sötét Hajó, amely Yun-Yammka ajándéka volt, elhagyta a bolygót, fedélzetén a Sötét Úrral, hogy az Elveszettek keresésére induljon...
Pi
Az aszteroidák lángokban álltak, ahogyan a csatahajók és csillagrombolók mézer-sorozatlövő ágyúi újabb és újabb pulzáló kék tölteteket küldtek a folyosókkal és hangárokkal átszőtt képződmények felé. A rajokban támadó killik vadászok között egy-egy csempészhajó is megpróbált kitörni az Expanziós Védelmi Flotta gyűrűjéből. Míg az előzőekkel a chiss hajókra telepített sorozatlövők végeztek, addig az utóbbiakat a chissek vadászai bénították meg ionágyúikkal... pilótáik pedig már készülhettek is arra, hogy valamelyik határmenti chiss kolónia munkatáboraiban kezdhetik meg hamarosan jóvátételüket amiatt, hogy lepaktáltak a klánok egyik legősibb ellenségével, az Ízeltlábúakkal.
- Az átadott jelentésekben nem szerepeltek rovar kolóniák ezen a koordinátán - jelentett a távolsági vonalon a Csillán lévő tanácsnoknak Thsen admirális. - De kezeljük a helyzetet. Elfogtunk néhány csempészt, akik vallomást tettek arról, hogy nemrég egy jedi vadászraj járt erre. Most vetjük össze a távérzékelők és a háttérsugárzást mérő szenzorok adatait a jedi vadászgépek hajtóműveinek jellemzőivel. Hamarosan elkezdjük a lehetséges ugrási pontok kiszámítását és felderítését.
- A Szövetségtől kapott információk alapján ennél közelebbről nem tudtuk behatárolni a pontos helyszínt - válaszolt a statikus interferencia miatt kissé dadogva Formbi főnemes. - Most már magukon áll, hogy megtalálják a bázist.
- Ne aggódjon, főnemes - szegte fel a fejét Thsen. - Rövidesen a végére járunk ennek. Ezek az idegenek már nem fenyegetik sokáig az érdekszféránkat.
Egy újabb aszteroida hullott darabokra a távolban, egy másik körül pedig elcsendesedtek a harcok.
- Az új bioanyag bevetése sikeres volt az Chung-Cha azonosítójú célponton - jelentette a parancsnoknak egy technikus, amint az befejezte a kommunikációt a központtal.
- Kiváló - biccentett lángoló vörös tekintettel Thsen. - Akkor vessék be a többi célpont ellen is. Végezzünk gyorsan.
Zonama Sekot
- Sajnálom, hogy nem tudtam kielégíteni a vágyaidat, Úrnőm! Rendelkezz az életemmel!
- Hát azt sajnálhatod is - Tahiri egy unott mozdulattal aktiválta fénykardját - melynek külső felületét yorrick korallal vonta be, hogy legalább ránézésre hasonlítson egy Yuuzhan Vong létformához, ha már azon erőfeszítéseit, hogy kizárólag organikus összetételű fénykardot készítsen, eddig nem koronázta siker -, és elválasztotta a meztelen Yuuzhan Vong harcos fejét a testétől.
Ez volt az egyetlen baj azzal, hogy Krayt Nagyúr mostanában egyre ritkábban hívatta magához. Így ugyan több ideje maradt foglalkozni azzal, hogy megvalósítsa saját terveit, de egyre kevesebbszer részesülhetett a Nagyúr ördögi tudásából fakadó örömökben is… és ezeket még a legtökéletesebbre tenyésztett, robosztus Yuuzhan Vong harcos szerelme sem tudta pótolni.
A Nagyúr azonban most nem csak, hogy nem hívta magához egy jó ideje, de el is hagyta Sekotot, hogy új szövetségesek után kutasson. Tahiri tudta, hogy Nas Choka erői hamarosan akcióba lendülnek, és ez eléggé le fogja kötni mind a galaxist, mind remélhetőleg Krayt Nagyurat. Akkor pedig elkezdheti építeni az ő saját, tökéletes rendjét, akár itt Sekoton!
Már csak arra volt szükség, hogy a Berserkerek elhozzák neki első ajándékaikat.. és ha minden terv szerint megy, mire Krayt visszatér Sekotra, Tahiri már mutáns, vongformált erőhasználók egész seregével fogja várni - Császárnőként!
Nu
Jagged és Reige tisztelgéssel üdvözölték az aszteroidára épített bázis főhangárjában vadászgépeik mellett várakozó jediket, különösen vezetőjüket, Tesar Sebatyne-t, akinek nénjével, Saba Sebatyne mesterrel Jag már több alkalommal harcolt együtt. Annál bizalmatlanabbul meredtek azonban a jedik társaságában legyeskedő bogarakra, különösen azokra, amelyek szinte hozzádörgölőztek az egyik jedi, az eltorzult arcú Raynar Thul lábaihoz, csápjaikkal folyamatosan simogatva a férfit és monoton, cirregő hangokat adva.
- Amikor utoljára ilyesmit láttam, lovagok... - nézett körbe Jag -, akkor a vége az lett, hogy évekig ültem a Tenupe dzsungeleiben az olyanok és nagyobb fajtársaik elől menekülve, mint azok ott - mutatott a Killik bogarak felé.
- És nem kis részben a maguk jóvoltából - tette hozzá fanyarul. - Remélem belátják, hogy csak a helyzet sürgőssége és kritikussága miatt tudok felülemelkedni az ezzel kapcsolatos... rossz érzéseimen. Így is túl sokáig tartott, amíg végre megengedték, hogy átszálljunk.
Az egyik Killik hátsó lábaira állt, és csáprágóit idegesen kattogtatni kezdte.
- Nerrennel együtt mindannyian sajnáljuk a népeink... azaz a Killik és a chissek közti korábbi nézeteltéréseket, amelyek annyi halált és szenvedést okoztak nekünk - fordította a bogár szavait Raynar, miközben láthatóan küszködött a megfelelő szám és személy használatával. Ez nem kerülte el Jag figyelmét, aki Jainától jól ismerte a fiatal férfi történetét - hogyan veszett el a Yuuzhan Vong háború alatt, hogyan került a Killik kolóniákhoz, hogyan gyógyították meg a rovarok súlyos sérüléseiből, és végül hogyan vált de facto királyukká, nem kis részben a Sötét Oldal befolyásának hatására. És az, hogy ismét ő képviselte a jediket, ismét egy ligában a soklábúakkal, egyáltalán nem tetszett Jagnek.
- Reméljük, mostani együttműködésünk békésebb és eredményesebb lesz- vette át a szót Vitor Reige, aki Jag mellett állt, kezében a bőrönddel, ami a kódkulcsokat tartalmazta.
A bogár tovább csattogott, Raynar pedig fordított:
- Nerren szerint már többször próbálkoztak vele, de nem sikerült működésbe hozniuk a bázis fő rendszereit. Ezért jelenleg csak raktárnak használják, illetve a nekik dolgozó független szállítók...
- Úgy érti, csempészek... - suttogta maga elé Fel.
- ...itt helyezik ki árujukat, melyet aztán innen osztanak szét a Fészkek között - tekintett körbe a hangárban Raynar. Most is ott állt néhány szabványosnak tűnő konténer, melyeket megvilágított a vöröses vészvilágítás fénye - körülöttük pedig egy másik Killik fészek apró, zömök testű tagjai sürgölődtek.
- Talán mi segíthetünk beindítani a rendszereket - emelte fel a bőröndöt Reige, még mielőtt Jag bármit is mondhatott volna.
- Érdekessznek tűnik - öltötte ki kíváncsian a nyelvét sziszegve Tesar, amitől néhány bogár hátrahőkölt, és az egyik ciripelni kezdett, mintha valami hirtelen eszébe jutott volna erről.
- Nerren szerint a bázis működésbe hozása nagy segítség lenne számukra is, nem kellene annyira tartaniuk a... Nagyfogúaktól - Raynar felvonta a szemöldökét, mintha nem egészen értette volna az utolsó szavakat.
- Aha... akárkik is azok - Jag úgy vélte, az utolsó dolog, amivel most foglalkozniuk kell, az a bogarak helyi kis csetepatéi a szomszédaikkal. - Aktiválja a rendszert, Vitor.
Reige csatlakoztatta a bőröndöt a hangárban lévő terminálhoz, elfordított néhány kapcsolót, mire hirtelen a bázis vörös tartalék fényei átváltottak szerte a hangárban standard kék-sárgába, és valahonnan felhangzott egy gépies hang.
- Autentikációs ellenőrzés lefuttatva, hozzáférés engedélyezve... főrendszerek aktiválva!
Reige megpróbált kihámozni valamit a terminál adataiból, amikor a hangár másik oldalán feltárult egy turbolift ajtaja. Az egyik bogár újra ciripelni kezdett.
- Nerren azt mondja, Riggir már bejárta a bázist a szellőzőrendszeren keresztül, és ez a lift a központi irányítóba vezet -fordított tovább Raynar.
Jag a lába alatt szaladgáló, alig húsz centis bogarakra pillantott, amelyekkel kapcsolatban nem volt teljesen biztos, hogy egy újabb Killik fészek képviselői, vagy csak a szokásos helyi csótányok, de az utolsó megjegyzés alapján inkább az első verzióra szavazott volna. Nagyszerű, gondolta, remélhetőleg bolha-méretű Killik fészek nincs...
- Talán ott válasszt kapunk a kérdésszeinkre - sziszegte izgatottan Tesar.
- Rendben, nézzük meg - biccentett Fel és a csapat élére állt. - Vitor, kérem, hozza a bőröndöt.
A Kéz tisztjeiből, jedikből és rovarokból álló vegyes társaság néhány perccel később a bázis irányító termében szállt ki a liftből. Szabvány birodalmi vezérlőnek tűnt, középen egy parancsnoki terminállal, két oldalt a padlószintbe süllyesztett árkokkal a gépészek számára, mint egy csillagromboló hídján. Fel végigfuttatta a kezét a poros konzolokon.
- Ezek legalább ötven éves berendezések, ha nem több. Apám történeteiből hallottam ilyenekről utoljára.
Reige végigsétált a fal melletti konzolok mentén, mígnem megtalálta azt, amelyiknek hasonló foglalata volt, mint a hangárban az aktiváló terminálnak.
- Ez lesz az... mehet?
A jedik és a bogarak izgatottan a konzolok mellé gyűltek.
- Mehet - bólintott Fel. Nem volt különösebben ínyére, hogy meg kellett osztania az információkat új társaival, amelyeket a Ramakazról megtudni remélt, de ez még mindig jobb volt, mintha kint kéne lövöldöznie a bogarakra - nem kevés saját veszteség mellett.
Reige újra csatlakoztatta a bőröndöt, és ezúttal a vezérlőterem közepén, a parancsnoki terminállal szemben lévő holovetítőn megjelent a szektor térképe, két vörösen és egy kéken villogó folttal.
- A másik kettő lehet azoknak a bázisoknak a koordinátája, amelyekhez eddig nem fértünk hozzá... - meredt a képre Jagged. - De ha jól látom, háromszögelési és viszonyítási pontok nélkül nehéz lesz meghatározni, hogy pontosan hol is vannak...
- Kommunikációs kapcsolat aktív... szinkronizáció folyamatban... jelkeresés folyamatban... - jelentette a hangárból már ismert géphang.
- Nem vagyok benne biztos, hogy tudom, mit is csinál most a gép.. - vakarta meg a fejét Reige. - Megpróbálok lefuttatni néhány ellenőrzést.
- Addig mi átnésszük a bázissz többi rendszerét - tette hozzá Tesar, mire Raynar intésére a bogarak nyüzsögni kezdtek a teremben.
- Rendben, de csak óvatosan. Ne indítsunk el semmit egyelőre, amit nem szeretnénk... - biccentett Jag, majd helyet foglalt a parancsnoki terminál mögötti székben, csak a miheztartás végett. Nagyszerű, gondolta, most ezek a bogarak itt fognak nyüzsögni, amíg jól esik nekik.
Aztán elgondolkozva meredt a kijelzőre. Szinkronizáció folyamatban... de mivel?
Xi
A bázis körüli, csillagködökkel és anomáliákkal övezett űrt egyre inkább megtöltötték az egyesével, folyamatosan érkező szövetségi csillagrombolók és Ssi-ru hadihajók. A megsérült Ssi-ru csatacirkálót két másik fogta közre, míg a Bloodfin törzse mellett a Bendő-flotta zászlóshajója, a Persecutor lebegett, vonósugaraival egy helyben tartva a viharvert csillagrombolót. A két flotta egyelőre nem támadta egymást, de még az űr fekete mélyén át is érezni lehetett a pattanásig feszült hangulatot, ahogyan a flották mérete egyre nőtt.
A Bloodfin hangárját elhagyó, erős vadászkísérettel védett űrsikló az állomás főhangárja előtt csatlakozott a Ssi-ruuk furcsa, tojásdad alakú szállítójához, ami már várta őket.
- Tartsa nyitva a szemét, parancsnok - adta ki az utasítást a Persecutor devaron első tisztjének Kresh a sikló holovetítőjénél. - Ha bármivel próbálkozik a Ssi-ru flotta, tudja a dolgát.
- Úgy lesz, Főnök, ne aggódjon - Maloc parancsnok arckifejezése, mint mindig, vérszomjas volt. Talán nem is vágyott másra, mint hogy lyukat robbanthasson néhány Ssi-ru hajóba. Meg még néhány másik fajta hajóba, természetesen.
Kresh nyugtázta, majd figyelmét az előttük feltáruló hangárra fordította. A széles, üres helységben a vészvilágítás vörös fényei mellett valamiféle idegen, furcsa zöldes-neonos árnyalat világította meg a falakat, valószerűtlen keveréket adva, ahogyan rávetült a falak mellett elhelyezett, klóntartályhoz hasonló tartályokra és a mellettük duruzsoló gépekre.
- Ezek új típusú Ssi-ru életenergia-reaktorok... - Kresh igyekezett úrrá lenni a döbbenetén. Még sosem látta ezt a galaxis más részein vagy ismeretlen, vagy régóta betiltott technológiát, amely a tartályban foglyul ejtett élőlények energiáit szívta el lassan, fokozatosan, hosszú kínlódásra ítélve őket, hogy táplálja a hozzájuk kapcsolt gépeket. Kreshnek feltűnt, hogy nem egy tartályban a humanoidok helyett soklábú, rovarszerű élőlények vergődtek, miközben a körülöttük sárga és barna pikkelyes, két méteres hüllők ügyködtek - a Ssi-ruuk technikus és dolgozó kasztjainak tagjai.
- Örömömre szolgál, hogy a legtöbb ilyen tartály már foglalt... - Lecersen arca egyszerre tükrözött félelmet és undort. A hagyományos birodalmi értékek képviselőjeként ellenszenvvel viseltetett mindennel szemben, ami idegen. Különösen minden olyasmivel szemben, ami idegen, és emellett Drikl Lecersent egy tartályban szerette volna viszontlátni, élő elemként.
- Nem mintha ne tudnák bármelyiket kiüríteni a kedvünkért. De majd résen leszünk, moff úr, ne aggódjon - mosolyodott el fanyarul Kresh, majd tovább tanulmányozta a hangár belsejét. - Úgy látszik, nem tudták bekapcsolni a fő rendszereket. Az életenergia-technológiát használják a védőpajzs és a létfenntartó rendszer üzemeltetésére.
- Pár perc alatt rá tudok csatlakozni a rendszerre, ha minden jól megy - jegyezte meg a technikus a Persecutor személyzetéből, aki a kódokat rejtő bőröndöt szorongatta. A hangár közepén álló félkör alakú terminálra mutatott. - Ahhoz kell majd csatlakoztatni a dobozt.
A Ssi-ru sikló dokkolt először, és hirtelen a hangárt megtelt vörös pikkelyes, lőszerekkel és gránátokkal telerakott vállövet viselő Ssi-ru harcosokkal. A siklóból előbukkanó kék pikkelyes, a harcosoknál díszesebb övet viselő hüllő a szövetségi sikló előtt állt meg, és kivillantotta fogait.
- Barátságos - húzta el a száját Lecersen.
- Igyekezzünk gyorsan rácsatlakozni a rendszerre, Biral - suttogta Kresh a technikusnak, majd megindult a sikló rámpája felé.
Odalent a Ssi-ru harcosok és vezetőjük ide-oda himbálták hosszú, pikkelyes farkukat, amiről Kresh nem igazán tudta eldönteni, hogy a tisztelet, vagy az éhség jele.
- Lirriwing admirális vagyok - sziszegte gépies hangon a kék Ssi-ru, amit arra utalt, hogy valószínűleg mechanikus fordítógépet használ, hogy a basicet használva kommunikálhasson. - Üdvözlöm a Szövetség harcosait a Ssi-ruu Impérium Ikh-En-Thi figyelőposztján. Megtisztelt minket, hogy asszimilációjuk előtt megtekintik a legújabb beágyazó tartályainkat - pikkelyes fejével a tartályok felé intett. Kreshnek határozottan az volt az érzése, hogy az egyik sárga pikkelyes technikus még integetett is nekik.
- Amint már elmondtam, nem az asszimiláció végett érkeztünk ide - rázta meg a fejét Kresh.
- Az Impérium az Új Hit jegyében természetesen tiszteletben tartja a kérésüket... az asszimiláció előtt alaposan megismerhetik a beágyazódás részleteit - forgatta hüllőszemeit Lirriwing, mint aki nem igazán érti a helyzetet.
- Egyáltalán nem lesz semmiféle... - Lecersen köhintett egyet, mire Kresh a mondat felénél befejezte. Hátrapillantott rohamosztagosaira, és megnyugvással töltötte el, hogy az egész osztag ott sorakozott mögötte, szemmel tartva a Ssi-ruukat.
- Azért jöttünk, hogy barátságunkat ajánljuk az Impériumnak, és segítségünket az Ikh-En-Thi figyelőposzt működtetésében - vette át a szót Lecersen. - Én Drikl Lecersen vagyok, a Galaktikus Szövetség khm... nagykövete. Ez itt pedig a hadsegédem, Kresh kommodore.
Kresh szemöldöke egy pillanatra felszaladt a hadsegéd megnevezésre, de hagyta, hogy az ilyesmiben tapasztaltabb Lecersen vigye a prímet.
- Ez a berendezés - folytatta Lecersen a bőröndre mutatva - felfedi a figyelőposzt titkait az Impérium előtt. Olyan titkokat, melyek ismét naggyá tehetik az Impériumot!
Lirriwing fejét ingatva meredt a berendezésre. Kresh számára egyértelmű volt, hogy a hüllő is tisztában van a patthelyzettel, amibe kerültek, de nem volt benne biztos, hogy a józan ész, vagy a Ssi-ruukra jellemző irracionális sovinizmus és idegengyűlölet győz végül a kék pikkelyes, hegyes fogú fejében.
- Csak rá kell kötnünk arra ott - intett a fejével Lecersen a terminál felé. - És a titkos megnyílnak. Tekintsék ajándéknak... mellyel hálát adunk az asszimilációért, amiben részesítenek majd minket.
A Ssi-ru admirális (bármely faj bármely másik admirálisához hasonlóan) kedvelhette, ha a büszkeségét masszírozzák, mert elégedetten kihúzta magát és intett két testőrének, hogy kísérjék a technikust a kérdéses berendezéshez.
Biral magabiztosan a berendezéshez lépett. Kresh tudta, hogy a fiatal technikus alaposan tanulmányozta az ehhez hasonló bázisok felépítését és rendszereit a Bendő adatbankjában. Biral ködtörőként kezdte egy peremvidéki bankár klánnál, és képességei Talon Karrde asszisztenséhez, Ghenthez tették hasonlatossá, már azelőtt, hogy csatlakozott volna Daala szervezetéhez.
A technikus gyors mozdulatokkal csatlakoztatta a bőröndöt a foglalatba, elfordított néhány kart, és egyik pillanatról a másikra a hangár vörös és zöld fényei kihunytak, hogy átadják a helyüket a normál üzemi állapotot jelző kék - sárgának. Valahonnan felharsant egy gépies hang:
- Autentikációs ellenőrzés lefuttatva, hozzáférés engedélyezve... főrendszerek aktiválva!
A fal mentén elhelyezett asszimilációs tartályokból szikrák csaptak ki, ahogyan a visszacsatolás túltöltött néhány tekercset. A sárga és barna pikkelyes Ssi-ruuk zavartan fütyülni kezdtek egymásnak saját, idegen hangzású nyelvükön, és idegesen rángatták a kapcsolókat. A hangár másik oldalán feltárult egy turbolift ajtaja.
Lirriwing kiöltötte villás nyelvét.
- Az Impérium hálás szövetségi barátainak, hogy megnyitották az utat az Ikh-En-Thi figyelőposzt szívébe. Most már részesülhetnek a beágyazódás ajándékában.
Intésére a vörös pikkelyes Ssi-ruuk felemelték kerekded ionpuskáikat. A rohamosztagosok sugárvetői is célra álltak, Lecersen pedig egyre inkább szeretett volna máshol lenni.
- Akkor azt hiszem, most következnek az én módszereim, moff úr - súgta oda Kresh a társának, majd biccentett Biralnak, hogy ha akar még valamit csinálni, annak igencsak itt lenne az ideje.
A technikus elfordított még néhány kapcsolót, mire a terminál falából két miniatűr automata sugárvető emelkedett ki, egyenesen a mellette álló Ssi-ru őrökre szegeződve. A hangár fala mentén számos nyílásból szintén gyorstüzelő ágyúk bújtak elő.
- Biztonsági felülírás engedélyezve a Kappa-Szigma-Barrini-Triaxis-01 kóddal. Behatolók észlelve, biztonsági elhárítórendszer aktiválva... ellenség felismerése folyamatban - Lirriwing hátrahőkölt, ahogy egyszerre vagy fél tucat, univerzális jelentésű piros lézerpötty jelent meg a mellkasán, jelezve, hogy az automatika célkövetői bemérték.
- Lirriwing admirális, ha volna szíves követni minket az irányítóközpontba a katonáival - vette át a szót gyorsan a magára talált Lecersen. - Megmutatjuk, hogy mire képes még a Figyelőposzt. Talán más módon is együttműködhetünk egymással, mint az... asszimiláció.
A Ssi-ru a csapatára meredő automata fegyverekre meredt. Volt annyi magához való esze, hogy belássa, valószínűleg az egész bázison hasonló a helyzet.
- Megfontolandó - sziszegte végül.
- Akkor kérem, kövessék a hadsegédemet - biccentett Lecersen, miután neki valójában fogalma sem volt, hogy merre is kell most menni.
Kresh intett a technikusnak.
- Hangalapú vezérlés aktiválva... - jelentette be némi gombnyomogatás után Biral, majd csatlakozott a rohamosztagosok védőgyűrűjében várakozó Lecersenhez és Kreshez.
Néhány perces turbolift-út után a szövetségiek és Ssi-ruuk bizalmatlan különítménye belépett a bázis irányítóközpontjába.
- Otthonos - jegyezte meg Kresh a standard birodalmi felépítésű helység láttán. Nem kerülte el a figyelmét, hogy a Ssi-ruuk leplezetlen érdeklődéssel szemlélték a berendezéseket. Úgy látszik, nem csak, hogy nem jártak itt még, de az Ismeretlen Vidéken töltött idő alatt megtanulták, hogy olykor félretegyék xenofóbiájukat egy-egy hasznos technikai megoldás láttán - olykor.
- Lirriwing admirális - lépett oda a vezér Ssi-ruhoz Lecersen. - Amint látja, teljes mértékben uralni tudjuk a Figyelőposztot, ha akarjuk. Mivel azonban baráti viszonyt akarunk az Impériummal, ezért amint megkaptuk a szükséges információkat, ami a feladatunkhoz kell, távozunk. És az Impérium háborítatlanul használhatja majd a Figyelőposztot - teljesen működőképesen.
A Ssi-ru elgondolkozott.
- Ennek eldöntése a Vezetők feladata, Lecersen Nagykövet. Én csak egy Harcos vagyok. De az bizonyos, hogy a Figyelőposzt teljesen működőképesen és felszentelve nagy segítség lenne számunkra a soklábúak elleni szent hadjáratban, akik otthonainkat fenyegetik.
Soklábúak, jegyezte meg magában Kresh, és a tartályokban látott ember nagyságú rovarokra gondolt. Meg mert volna esküdni rá, hogy látta már őket valahol...
- Mi egy másik... Figyelőposztot keresünk - folytatta Lecersen. - Ennek a bázisnak az információi segíthetnek megtalálni. Ha megvan, eltávozunk, maguk pedig megkapják a hozzáférést az Ikh-En-Thi poszt összes rendszeréhez. Cserébe pedig ezúttal eltekintenek az asszimilációtól.
- Meg kell kérdeznem a vezetőket - hezitált Lirriwing.
- Ne feledje, admirális, egy működő Figyelőposzt parancsnokaként még több soklábút ejthet fogságba és ágyazhat be... - tette hozzá Lecersen. - Személyesen az Ön érdeme lenne. A vezetők bizonyára értékelnék.
- Nos... rendben - a Ssi-ru karmos mancsa ráfonódott Lecersen kinyújtott kezére és megrázta. A moffnak minden diplomáciai képességére szüksége volt, hogy ne hányja el magát a hideg, pikkelyes-karmos hüllőtenyér érintésétől, de hát az etikett az etikett.
Kresh elégedetten bólintott, és helyet foglalt az irányító központ közepén lévő parancsnoki székben.
- Hadsegéd, intézkedjen a rendszer elindításáról, amíg megbeszélem... a részleteket Lirriwing admirálissal - vetette oda neki Lecersen, mintha teljesen természetes lenne, hogy Kresh ül a parancsnoki székben, és nem ő.
- Hogyne, igenis uram... - fintorodott el amaz.
Biral behelyezte a bőröndöt egy hasonló foglalatba, mint amilyen a hangárban is volt, mire a parancsnoki szék előtti vetítőn megjelent egy vázlatos csillagtérkép. A három folt egyike, amelyik az ő pozíciójukat jelezte minden valószínűség szerint, kéken világított. Egy másik vörösen, a harmadik pedig lilás-rózsaszínes árnyalatban villogott. Egy pillanat múlva a saját kék jelzőfényük is átváltott rózsaszínre, majd visszaállt kékre.
- Kommunikációs kapcsolat aktív... szinkronizáció folyamatban... jelkeresés folyamatban... - jelentette a már ismert géphang.
- Ez jelezheti a másik két bázist... - pillantott a pontokra Kresh. - Miért eltérő a státuszuk? Lehetséges, hogy inaktívak, vagy valamelyik meghibásodott? Meg tudja határozni a koordinátáikat innen?
- Dolgozom rajta, uram... - válaszolt a technikus. - Ez az én ismereteimhez képest is bonyolult rendszer, magas fokon automatizált. A computeragy tulajdonképpen egy önálló algoritmust futtat... a belső üzemeltető rendszerektől függetlenül.
- Hát akkor minél előbb derítse ki, hogy pontosan mit is csinál ez az algoritmus, Biral - meredt a térképre Kresh. Nem tetszett neki, ahogyan azok a pontok villogtak. Nem tudta megmondani, miért, de sehogy sem tetszett neki.
Mu
- Nos, van valami? - fordult a terminálnál magában ügyködő és morgolódó Mosh felé egy fél óra elteltével a Főkormányzó. A nagai technikusok és a Sith kíséret tagjai jobb híján össze-vissza őgyelegtek a berendezések között. Néhányan megpróbálkoztak a szétolvadt tetemek eltávolításával (ezt előzőleg sorshúzással döntötték el, mivel nem akadt önként jelentkező), mások pedig azon tanakodtak, hogy melyik szinttel lenne a legérdemesebb elkezdeni a cseppet sem könnyűnek ígérkező zombi- és gázmentesítést. Yamasaka főhadnagy a Főkormányzó széke mögött konzolon tanulmányozott valamit látványosan elmélyülten.
- A távolsági kommunikációs relék vagy besültek, vagy egy olyan szinten vannak, ahol még mindig szivárog a gáz.. - rázta a fejét az öreg technikus. - A rendszer működik, de az átjátszó nélkül a bázis nem tud rákapcsolódni a szektorszintű kommunikációs hálózatra... anélkül pedig úgy tűnik, nincs jel.
- Akkor átjátszót kell használnunk - bólintott a Főkormányzó. Bár nem rendelkezett az Erő ajándékával (Wenthar Nagyúr a fiatalság mellett ezt nem osztotta meg vele, bár Grodinnak az volt az érzése, hogy akár meg is tehette volna, ha szándékában áll), anélkül is biztos volt benne, hogy az idő sürget. Csak még azt nem tudta, pontosan miért...
- A mi bázisunk már üzemképes, szívesen felajánljuk a kommunikációs rendszerét erre a célra - kapcsolódott be az eddig csendben lévő Yamasaka a beszélgetésbe.
- Köszönöm, főhadnagy, de erre nem lesz szükség - Grodinnak a legkevésbé sem fűlött a foga hozzá, hogy ilyen érzékeny, talán a Ramakaz koordinátáihoz vezető adatforgalmat a nagaiok egyik hajóján keresztül bonyolítson le... no nem mintha a hajók közti relé-átjátszással ne állt fenn volna eleve is a veszélye, hogy szövetségesei "belehallgathatnak" az adásba.
A Főkormányzó végül egy vállrándítással túltette magát az ezzel kapcsolatos aggodalmakon és az övén függő kommunikátorral csatornát nyitott a parancsnoki hajójához.
- Tierce hívja a Deception-t, ismétlem, Tierce hívja a Deception-t.
- Nagyuram, szolgálatára állok! - jelentkezett be Rezhek kapitány, aki még így, komon keresztül, holokép nélkül is képes volt azt a hatást kelteni, mintha éppen most borult volna földig.
- Csatlakozzanak rá a távolsági jeladójukkal a bázis fő kommunikációs frekvenciájára - adta ki az utasítást Grodin. - Van egy jelcsomag, amit továbbítaniuk kell a bázis automatikája által megadott frekvencián.
- Parancsára lesz, Nagyuram, máris felkészülünk!
- Lelkes legénysége van, Főkormányzó... - Yamasaka nem tudta megállni, hogy ne engedjen el egy megjegyzést, látva a volt testőr fintorát.
- Hát hogyne, főhadnagy - Grodin intett a terminál mellett térdeplő technikusnak. - Mosh, mehet! Küldd a jelet!
- Jeltovábbítás folyamatban... - nemsokára a parancsnoki szék előtti vetítőn a bázis helyét jelölő vörös pötty mellett felvillant egy háromszög alakú, majd a vörös átváltott rózsaszínbe és villogni kezdett.
- Továbbítás sikeres! - húzódott elégedett vigyorra az öreg technikus szája.
- Kommunikációs kapcsolat aktív... szinkronizáció folyamatban... jelkeresés folyamatban! - jelentette be a korábbról megismert géphang, immár erősebb hangon.
- Megkérdezhetem, milyen jelkeresés? - hajolt át a Főkormányzó válla felett az egyre kíváncsibb Yamasaka.
Grodin biccentett Moshnak, hogy mondja nyugodtan, mert neki sem volt több fogalma erről.
- Ez egy automatikus protokoll - magyarázta a technikus. - A Birodalom első éveiben, amikor az intergalaktikus Holonet-hálózat még nem volt kiépítve mindenhol, vagy megsérült a Klón Háborúk alatt, akkor ilyen helyi, szektorális hálózatokon biztosították a kommunikációt a külső területeken. A legtöbb reléállomás teljesen automata volt.
- De akkor mit is csinál pontosan? - ismételte meg a kérdést a nagai tiszt.
- Megpróbál kapcsolatba lépni a két másik bázissal, amelyek a térképen vannak - mutatott a három pontra Mosh, amelyek most már mind rózsaszínben villogtak. - De ha azok is olyan állapotban vannak, mint emez volt, akkor nem fog neki sikerülni - azzal a technikus visszafordult a terminálhoz. - De ha az adás pontos frekvenciáját azonosítani tudom, és az alapján meghatározni a másik két bázis pontos koordinátáit, akkor háromszögeléssel megállapíthatjuk...
Ebben a pillanatban a három pont kékre váltott.
- Hmm... - szaladt fel Mosh szemöldöke. - Nem egészen erre számítottam...
Még egy pillanattal később a kép megváltozott, és mindannyian hátrahőköltek.
Ramakaz
- Stirlitz - gondolták a droidok.
- Riasztás - gondolta Stirlitz.
A technikus megdörzsölte a szemeit, ahogyan kikászálódott az ágyából, és végignézett a körletben vijjogó szirénákon, majd a láthatóan zavartan álldogáló BMZ-023-Kappa egységen, a bázis hat lánctalpas, deréktól felfelé humanoid felépítésű droidból álló "elitcsapatán".
- Mi történt, hogy ilyen korán ébresztetek, Bütyök? - pillantott a sor szélén forgolódó MP-40-es típusú karbantartó droidra, ami - vagy, ha úgy tetszik aki, gondolta Stirlitz - a technikus legközelebbi kollégájának és szinte műszakvezetőjének számított. Különösen az elmúlt húsz évben, amióta az utolsó bajtárs is meghalt, és Stirlitz magára maradt ezen az erőverte bázison. Bár ez egy idő után tulajdonképpen egyre kevésbé zavarta...
Stirlitz (részben hiányos medikai ismeretei miatt) valójában sosem jött rá, hogy miért maradt életben olyan sokáig a társaihoz képest. Ugyanannak a spaarti-hengerben növesztett klón-sorozatnak a tagjai volt, amelynek életciklusát a kezdetekkor a klónozók a sejtbomlás következtében csupán huszonöt évre becsülték - alig néhány évvel jobbra az első kaminoi egyedeknél a Köztársasági Klónhadsereg idejéből. A technikus azonban már több, mint ötven éves volt, és majdhogynem kétszer annyinak nézett ki. Ennek ellenére azonban tartotta magát, és mivel egyetlen egy kollégája és bajtársa sem volt már életben, hogy ennek az ellenkezőjét bizonygassa, ezért Stirlitz arról is meg volt győződve, hogy szellemileg is olyan fitt, és egészséges, mint amikor első nap kilépett a spaarti-hengerből.
A droidok meg, ugye, nem vitatkoztak.
- Beindult az AA-56-os algoritmus, Stirlitz Mester. Most dolgozunk a rendszerek újraindításán, de inputra van szükségünk a priorizáláshoz - kattogott a droid, miközben a sebes léptekkel haladó, hajlott hátú technikus mögött kerülgette a folyosón szanaszét heverő szemetet és működésképtelen MSE-futárdroidokat.
- Aha, aha... - pislogott szórakozottan maga elé Stirlitz, miközben megvakarta az orra hegyét. - Távérzékelők?
- Egyelőre nem érzékelünk űrbeli tevékenységet a rendszerben... - Bütyök feje néhányszor körbefordult menet közben, ahogyan egyszerre több hullámon próbált kommunikálni a bázis még ép rendszereivel.
- Akkor nem dögök, reméljük... - morfondírozott Stirlitz, miközben ráfordult az irányító felé vezető főfolyosóra.
A főfolyosó oldalába vágott ablakokon keresztül lenyűgöző látvány tárult volna Stirlitz szemei elé, hogy ha a maga elé motyogás helyett foglakozott volna azzal, hogy kinézzen az ablakon. Az egyik oldalon a bázis raktárszintjei sorakoztak, megtöltve különböző konténerekkel, amelyekben ellátmány, fegyver, vagy éppen a bázis halott legénységének lefagyasztott tetemeit rejtő kabinok sorakoztak. A másik oldalon pedig kitűnő rálátás nyílt a bázis főhangárjára. A hangárban szétdobált roncsok és égésnyomok jelezték egy évekkel ezelőtti csata nyomait. A hangár kijáratain túl pedig ott sorakoztak a bázis és Stirlitz büszkeségei...
Hosszú dokkolókarmokon lebegő csillagrombolók és cirkálók, több tucat, talán több száz egymás mellett. Jó néhány sérüléseket és égésnyomokat viselt magán, amit a körülöttük sürgölődő néhány mobil szervízdroidnak még nem volt ideje kijavítani... mások azonban vadonatújnak néztek ki.
- Irányító - gondolta Stirlitz, amint belépett a főfolyosóról nyíló turboliftbe, nyomában a droidjaival, és a lift megindult.
A szirénák visítása egyre inkább kezdte idegesíteni, és minden egyes pillanatban arra a napra emlékeztette, amikor a dögök eljöttek.
A tisztek az elejétől kezdve megmondták, hogy ez a nap eljön. Már amikor Stirlitz és bajtársai megkezdték a szolgálatot, figyelmeztették őket: nem csak a bázis őrzése és karbantartása, hanem alkalmasint a védelme is a feladatuk lesz. Stirlitz és bajtársai el voltak kötelezve rá, hogy megvédik a Birodalom ékkövét.
Csakhogy aztán először nem az ellenség jött el, hanem a csend.
Először csak a kommunikációs vonalak némultak el, majd mindennemű kapcsolat megszűnt az összekötő bázisokkal is. És egy idő után egyetlen sikló sem jött. Sem ellátmány, sem váltás.
A tisztek először kivártak. Aztán, ahogy egyre fogyott az ellátmány, idegeskedni kezdtek... végül néhányan megpróbáltak elmenekülni, de Harrun parancsnok, a bázis vezetője megsemmisíttette a siklójukat.
Hogy aztán egy másik zendülés során a nem klón technikai személyzet néhány tagja megsemmisítse Harrun parancsnokot.
És ez így ment éveken, évtizedeken át, mígnem egyszer tényleg megérkeztek a dögök. Stirlitznek valójában fogalma sem volt arról, hogy a dögök kicsodák, vagy micsodák. Bionikus hajókat és fegyvereket használtak, magasak voltak és tetováltak, és gravitációs torzulásokkal védték magukat és hajóikat a védelmi rendszer lövedékeitől.
Addigra már csak néhány klón és nem klón maradt életben a bázison, akik - az egyetlen Stirlitz kivételével - mind elestek a bázis védelméért vívott csatában. Elestek, de az állomás megmenekült. A központi számítógép, Pentax, az utolsó energiatartalékokat felhasználva számos folyosóról kiszivattyúzta a levegőt, míg az életben maradt dögöket a védelmi rendszer SD-10-es harci droidjai végezték ki. Stirlitz volt az egyetlen, aki a harc végén biztonságosan elhelyezkedett egy lezárt egészségügyi körletben, ahol azt súgta a megérzése, hogy megmarad a levegő. És így is lett, Stirlitz pedig megmenekült.
Mindez már húsz standard éve volt, vagy talán több, Stirlitz pedig egyre kényelmesebben érezte magát egyedül. Mármint egyedül a droidokkal.
Az irányítóba belépve Stirlitz összekulcsolta a kezeit a háta mögött és fontoskodóan köhintett, hogy felhívja magára a még működő képernyők fölé hajoló protokolldroid figyelmét. A droidot Stirlitz saját kezűleg eszkábálta összes megsérült, vagy dezintegrálódott karbantartó és védelmi egységek darabjaiból, hogy legyen egy humanoid helyettese, aki ellátja a feladatokat az irányítóban, amíg ő pihen.
- Á, Stirlitz mester, üdvözlöm! - integetett a tarka fedőlemezekkel borított droid.
- Szervusz, Nyurga, hogy vagy ma? Bütyök, hozz nekem egy kávét - intett joviálisan Stirlitz mindkettőnek, majd jobb híján a tárgyra tért.
- Ahogy elnézem, van itt némi automatikus riadó, vagy efféle...
- Ez így igaz, uram - ingatta a fejét Stirlitzhez hasonló mozdulattal a protokolldroid. - Viszont a programozásom nem terjed ki az ilyen helyzetekre. Kérem, közölje a megfelelő Eljárás parancskódját.
- Á, igen, az Eljárás, az Eljárás! - dünnyögte Stirlitz, és az egyik megégett terminálhoz sétált, amelyen egy apró holovetítő állt. Behelyezte a vetítőbe az utolsó bázisparancsnok holttestéről évtizedekkel ezelőtt leszedett kódhengert, és felvillant egy vörös, feliratokkal és menükkel teli képernyő.
- Azt mondja, hogy... - dünnyögte Stirlitz, miközben belekortyolt a kávéba, amit szervízdroidja gyakorlott mozdulatokkal pontosan a kezébe helyezett. - A riasztás kódja ez és ez, akkor az Eljárás azt mondja... oh!
- Jól van, Stirlitz Mester? - támasztotta meg alkotóját a protokolldroid, aki megtántorodni látszott a meglepetéstől.
- Jól, Nyurga, hogyne - köhintett a klón, miközben folytatta a motyorászást. - Eljöttek... eljöttek, hát eljöttek! Készítsétek elő a hangárt és aktiváljátok a fő kommunikációs tányért! - rendelkezett pattogó, egyszerre fiatalos hangon az öreg klón. - El sem hiszem, el sem hiszem...
A droidok kérdés nélkül tették a dolgukat. Megszokták már, hogy ilyenkor egy-egy kéretlen zargatás esetén az öreg gépi barátai közül néhányan a hangártakarító brigádokban végezték - különösen azokban, amelyekben a mai napig nem volt aktív pajzs, sem pedig gravitáció a dögök elleni harcok óta.
Kisvártatva az irányító közepén megjelent egy, a szektort ábrázoló csillagtérkép. A középen ragyogó ezüstös pont jelezte Stirlitz saját bázisának helyét, körülötte pedig háromszög alakban három kék pont az okot, amiért a riasztás megszólalt. A kapcsolattartásért felelős űrállomások annyi év után újra aktívak voltak!
- Izgalmas, izgalmas - mantrázta Stirlitz. - Jeladót aktiválni, kapcsolatot megnyitni, minden rendszert bekapcsolni, minden nyílászárót és minden szájat becsukni! - azzal letelepedett az irányító közepén lévő székbe, és elrendezte magát.
- Kapcsolat él! - jelentette be a protokolldroid.
- Veszem az adásukat, bázisállomások... - jelentkezett be reszelős hangon a vonalba Stirlitz, miközben a holotérkép három kéken villogó pontjából sugarak íveltek fel, melyek hamarosan alakokká álltak össze. - Kristálytisztán veszem az adásukat! Ramakaz bázis jelentkezik!
--- Vége a XXIV. Fejezet Első Részének ---