Post by Grodin Tierce on Jan 7, 2020 19:50:06 GMT 1
Huszonkettedik Fejezet
Első Rész
Coruscanti Híradó
[nyilvános Holonet csatorna híradás]
Coruscanti Híradó Egyes Csatorna, délutáni magazinműsor
"Galaxisunk természeti csodái"
... amint azt sokan Önök közül bizonyára tudják, számos fajról terjengenek az elhunyt egyedekkel szemben gyakorolt kegyeleti szertartásokkal kapcsolatos tévhitek. Sokan az ewokokat tartják galaxisunk egyik legaranyosabb pszeudo-humanoid lényeinek, például elesett társaikkal szembeni gyászuk miatt.
Etológiai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ilyen esetekben az ewok egyedeknél két különböző magatartás figyelhető meg.
Elhullott hímek esetén a nyakban hordott csontok és kövek megszerzése végett hajolnak az elhullott egyed fölé. A halott ewokok ékszerei trófeának számítanak, különösen, ha másik törzs tagja szerzi meg azokat. Az elhullott hím nőstényei rendszerint hajlandóak párosodni az ékszerek új "gazdáival".
Elhullott nőstények esetén a második ewok fogaival felszakítja a halott nőstény nyakánál található zsírban gazdag mirigyek, felszürcsölgetve a minden egyes nőstényre egyedien jellemző váladékot. A nőstény kicsinyei az egyedi szagot követve gyakran egyenesen a másik törzs vadászainak karjaiba sétálnak, akik megeszik őket.
A mindkét művelet közben kiadott sivító, első hallásra szomorú hang valójában a többi ewok távol tartására szolgál, és Basic-re lefordítva annyit tesz: "Ez az én dögöm!"
Amint tehát azt látjuk, kedves nézők...
Adás megszakad
Kedves nézőink, visszakapcsolunk a stúdióba. Adásunkat megszakítjuk. Rendkívüli közvetítéssel jelentkezünk a Szövetségi Elnöki Palota sajtóterméből. A műsorvezető mindannyiunk kedvence, Javis Tyrr!
- Kedves nézőink, a Coruscanti Híradó rendkívüli különkiadásában vendégem nem más, mint államunk elnöke, Natasi Daala asszony, aki a mai nap reggelén sikeresen túlélt egy ellene irányuló merényletkísérletet. Elnök asszony, üdvözlöm, kérem foglaljon helyet.
- Köszönöm.
- Hogy érzi magát?
- Már jobban. Kicsit sűrű napjaim voltak. (nevet)
- Abból, hogy itt ül, örömmel meg kell állapítsam, hogy nem érte baj a merényletkísérlet során. Elnökasszony, el kell mondjam, sokan aggódtunk az Ön egészsége miatt, különösen azután, hogy az interjúig semmilyen hírt nem kaptunk az állapotáról.
- Folyamatban volt egy nyomozás az elkövetők kilétével kapcsolatban, és a biztonsági erőknek gondoskodniuk kellett arról, hogy nem lesz második kísérlet, amennyiben kiderül, hogy az első nem járt sikerrel. Sajnálatos, hogy bizonytalanságban kellett tartanunk az állampolgárokat néhány órán keresztül, de biztosíthatom, jól vagyok, és immár megkezdtük a bűnösök felkutatását is, akik ezzel az akcióval nem csak ellenem, de a Szövetség és eszménk egésze ellen követtek el merényletet.
- Elnök asszony, ha jól tudom, Önnek már van gyakorlata merényletek elkerülésében.
- Nos, ez így van. (nevet) Van egy kis rutinom. De ezek még a hivatalba lépésem előtt történtek.
- Előfordult, hogy jedik próbálták megölni?
- Úgy érti, korábban?
- Igen, természetesen így értem...
- Nos, legjobb tudomásom szerint erre nem volt példa. Általában birodalmi moffok próbálkoztak... bizonyos régi nézeteltérések miatt. (nevet) Komolyra fordítva a szót, egyszer sem jártak sikerrel. Még itt vagyok, és az új kísérletek sem fognak sikerrel járni, efelől biztosíthatom.
- És ez alkalommal tudják már, ki áll az akció mögött?
- Annyi bizonyos, hogy alvilági körök... de hogy ki pénzeli őket, ezt a nyomozás fogja eldönteni.
- Igaz az, miszerint a Biztonsági Szolgálat tagjai hibákat követtek el és emiatt került veszélybe az élete?
- Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat a munkáját végzi. Az azonban kétségtelen, hogy a jövőben néhány változtatásra lesz szükség a Palota és a kormányzati szervek védelmét illetően. Egyre több jel mutat arra, hogy külső erők a Szövetség és a galaxis békéjének destabilizálására törnek. Nézze csak meg, mi történt a Jedi Templomnál is.
- Különös egybeesés, igen... Pontosan melyek ezek az erők, Elnök asszony?
- Mielőtt erre választ adnék, várjuk meg a nyomozás végét. De hamarosan döntő fontosságú lépésekre kerül sor, hogy megóvjuk a békét ezektől az erőktől. És akkor időben tájékoztatjuk a polgárokat is.
- Igaz, hogy rendkívüli szenátusi ülés lesz az ügyben?
- Igen, de a pontos programról és az eredményekről csak az ülés után számolhatok be. Tudja, mi a munkánkat végeznénk, de az ellenzék úgy tűnik, inkább vitatkozni akar.
- Elnök asszony, köszönöm, hogy befáradt, és további sok sikert kívánok a munkájához!
- Én is köszönöm.
Ossus
A Jedi Tanács ezúttal kis létszámban ülésezett, és legtöbb tagja így is távol volt - de nem várhattak.
- Katarn mester terepen van az új tanítványával a törzseknél, Skywalker és Smordre mestereket pedig utólag, visszatérésük után tájékoztatjuk az elhangzottakról. Kérem, kezdjük el... - pillantott körbe az összegyűlteken Kam Solusar, akik közül nem egy mester ismét holokép formában volt jelen.
- A Nirauanon talált vesszéllyes sszert mihamarabb meg kell vissszgálnunk... amit a Sszithek bevetettek - Saba Sebatyne egy határvidéki ellenőrző posztról jelentkezett, valahol a Borleais környékén, ahová nagy kerülővel, a konföderációs és Sith területek elkerülésével jutott el megmaradt különítménye. - A Késssz Birodalmáért és Jagged Fel barátaiért már nem sszokat tehetünk, de megelősszhetjük, hogy a Sszithek mászhol is bevesszék ezt a fegyvert.
- Tájékoztatni fogjuk a kapcsolatainkat a Szövetségben, hogy figyeljenek oda erre... a biológiai hadviselés mindig szörnyű dolog, szomorú látni, hogy a Yuuzhan Vong pusztítás után még mindig vannak olyanok, akik ehhez az eszközhöz nyúlna. - nyugtázta Kam. - De most előbb fontos feladat vár rátok, Sebatyne mester.
Kam feleségéhez, Tionne-hoz fordult, aki a szokásosnál is sápadtabbnak és fáradtabbnak tűnt.
- Tionne, kérlek számolj be Sebatyne mesternek a látomásodról.
- A gyermekeket láttam... az ifjakat. Elérte és elpusztította őket a Sötétség - Tionne hangja megremegett. Mindenki tudta, hogy a Tanács tagjai között ő áll legközelebb a fiatalokhoz, hiszen férjével együtt már évtizedek óta az Akadémia működtetéséért és fenntartásáért felelt.
- Bár nincs rá közvetlen bizonyítékunk, úgy véljük, Tionne látomása azt jelenti, hogy a fiatalok képzésére használt bázis a Hapan Csillagködben veszélyben lehet - vette vissza a szót Kam.
- A Shedu Maad-i bázis nagyon messze van még innen is, pontosan emiatt hagytuk meg az ifjak képzésére, és nem hoztuk vissza őket Ossusra... - vetette közbe Octa Ramis. - Talán éppen a Szövetség, vagy éppen a hapanok között valaki?
- Nem tudhatjuk, pontosan kinek és milyen terve van ott, az Erő nem mutatott ilyen világos utat - rázta a fejét Kam.
- Akárhogy is van, a bázisaink kiépítése a Kathol-ködben befejeződött - jegyezte meg Kenth Hamner hologramja. - Bár jelentéseket kaptunk a területhez közeli aktivitásról néhány, még nem azonosított állam részéről, úgy véljük, még mindig biztonságosabb lenne itt, mint az Ossuson. Bármikor elkezdhetjük az ifjak átköltöztetését és a Shedu Maad kiürítését, ha szükséges.
- Sebatyne mester, kérlek, a veled lévő jedikkel együtt repülj Shedu Maadra, és intézkedj a kiürítésről - biccentett Kam Solusar a barabel felé. - Nekem pedig Coruscantra kell utaznom, a választások miatt.
- Nem kaptunk egyik féltől sem felkérést arra, hogy beleszóljunk a szenátusi választásokkal kapcsolatos vitákba... - vonta össze a szemöldökét Hamner. - De ha akarod, Solusar mester, én szívesen átvállalom ezt. Kellő tapasztalatom van benne...
- Ehhez nem fér kétség, Hamner mester, és tudom, hogy Luke a korábbiakban gyakran hagyatkozott rá ebben - húzta ki magát Kam. - De nem politizálni megyek. Jediként kötelességünk, hogy biztosítsuk a Szövetség és Coruscant biztonságát. Nagy zavar van az Erőben ezzel kapcsolatban... ha lesznek olyanok, akik megpróbálják fenyegetni a galaxist ennek a választásnak a kapcsán, jediként kötelességünk fellépni ez ellen.
- Még akkor is, ha a Szövetség részéről senki sem kér minket erre? - vetette közbe Corran Horn.
- Még akkor is, Horn Mester - biccentett Kam. - Erre esküdtünk fel. Ott leszünk, és nyitva tartjuk a szemünket.
- Nem vagyok biztos benne, hogy Skywalker Mester ezt tenné... - Hamner továbbra is komor volt.
- Kenth - nézett mélyen a másik holografikus tekintetébe Kam. - Lehet, Luke nem ezt tenné, de az Erő nekem azt súgja, hogy ezt tegyem. Az az érzésem, valami rossz készül Coruscanton, és a jediknek ott kell lenniük, hogy megakadályozzák.
- Ahogy jónak látod, Nagymester - hajtotta meg magát Kenth Hamner, ami majdnem felért egy tisztelgéssel. - Én azért szerencsésnek tartanám, hogyha legalább a szövetségi haderővel konzultálnánk, ha úgy érezzük, valami fenyegetheti Corucantot.
- Meglátom, hogy el tudjuk-e érni Bwua'tu admirálist - bólintott Kam. - Köszönöm mindenkinek! Az Erő legyen mindnyájatokkal, barátaim!
Telkur
- Váltás!
- Nyitom... - a hapan biztonsági főnöknő, aki az állomás kommunikációs és vezérlőtermét kezelte néhány fős legénységgel együtt, fáradtan kiegyenesítette tagjait és a lezárt ajtóhoz lépett. Itt a határvidéken gyakran előfordult, hogy részeg férfiak dörömböltek a szoba ajtaján azok közül, akik nem ismerték a Hapes társadalmi szabályait, és úgy vélték, hogy a legénység tagjával eltöltött este után másnap bármiféle jogalapjuk is van csinálni a balhét... éppen ezért a vezérlő legtöbbször zárva volt.
A parancsnok már két napja szolgálatban volt, nem vágyott másra, csak egy zuhanyra, egy ágyra és a szabadnapra másnap az izmos zabrak masszőrök társaságában, akiket múlt héten vett fel egy kis kiránduláson...
- Nem ismerlek... új vagy? - meredt a feltáruló ajtó másik oldalán álló hapan nőre és két társára.
- Olyasmi... - a nő kezében megvillant egy sugárvető, és az ügyeletes tiszt füstölgő mellkassal hátradőlt.
- Hé!
Néhány további apró, alig látható lézersugár cikázott át a levegőn, majd a "váltás" besétált a terembe és lezárta az ajtót.
- Zavarjátok a kommunikációt egy csatorna kivételével... - utasította a nő a társait, miközben leült a terminálhoz. Pajzs deaktiválva, külső védelmi rendszerek deaktiválva, zavarás maximális fokon...
- Azonosítottam a biztonsági erők körleteit - jegyezte meg az egyik "technikus". - És az oda vezető folyosókat.
- Nagyszerű. Amint megadom a jelet, nyisd ki a zsilipeket a környező szinteken. Az összeset - adta ki az utasítást a parancsnok, majd a kronométerére nézett. Már csak alig néhány pillanat...
Végül lenyomta az adó gombját és beütötte az előre megadott frekvenciát.
- Itt Morwan, a helyünkön vagyunk. A zavarót aktiváljuk három... kettő... egy...
- Nyugtázom - válaszolta egy női hang a vonal másik végén, és az állomás előtti űrben hirtelen alakzatok jelentek meg... a Gray-ház kerekded csatasárkányai, kíséretükben pedig a Sith Birodalom cirkálói és csillagrombolói... még egy, és még egy, és még egy.
- Haladjanak tovább a megadott vektoron - folytatta az adást Morwan. - A Köd megadott koordinátáin várakozzanak a további jelre.
A kommandósok elnézték a bázis előtt elhaladó flottát, ahogyan a csillagrombolók vonósugárra vették azt a néhány civil hajót, ami ebben a korai órában a bázis körüli forgalmat alkotta... néhány perc múlva tovább ugranak, Morwan pedig felrobbantja az állomást, és az ideérkező királyi erősítésnek fogalma sem lesz arról, hogy mi történt itt... ahogyan arról sem, hogy nem messze a Ködben, a belépési ponton túl egy egész hadiflotta várakozik majd a megfelelő pillanatra. Morwan elmosolyodott. Eddig minden a terv szerint alakult...
Mu
Yokosuka szótlanul lépkedett a folyosón, Yamasaka pedig némileg lemaradva követte. Utóbbi baljós gondolatokba temetkezett. Az még csak a kisebb rossz, hogy az admirális a nevében elígérkezett, hiszen a terepmunka mindig az erőssége volt. Igaz, mostanában főleg követként kellett fel-alá rohangálnia, de még mindig nem felejtette el, melyik végén kell megfogni a sugárvetőt. Ami inkább aggasztotta, hogy vajon az admirális tisztában van-e azzal, milyen veszélyes helyzetbe is kerültek most. Yokosuka nem bízott a Sithekben, de kérdés volt, hogy időben felismeri-e, ha készülnek valamire. Mindenesetre mielőtt elindul az akcióra, eldöntötte, hogy egy pár dolgot még sietve elintéz. Amint felemelkedett a siklójuk a Sith vezérhajóról, Yokosuka is bőbeszédűbb lett.
- Ezek a Sithek hülyének néznek minket - jegyezte meg a fejét csóválva.
- Valamit elhallgatnak előlünk - értett egyet Oh Yamasaka, igyekezve úgy fogalmazni, hogy ne derüljön ki, hogy többet tud a kelleténél.
- Mire gondol? - fordította a fejét az irányába.
- Nem tudom. Csak megérzés - fújt visszavonulót sietve Yamasaka.
- Hm - nyugtázta morogva az admirális. Arca némileg kipirosodott az italtól. - Mindenesetre velük megy, és a vezetőjükön tartja a szemét! Ért maga a harchoz?
Yamasakát meglepte a kérdés. Persze nem vett részt semmilyen képzésben, a felkészülés során elmondták mire kell ügyelnie. Mindig ragaszkodni a történethez, ez az első számú alapszabály.
- Az Akadémia előtt egy hónapos alapkiképzésben vettem részt - felelte, mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna. - Mint mindenki.
- Tényleg - nevetett halkan az admirális, mintha csak elfelejtette volna. Yamasaka viszont tudta, hogy a másik éppen tesztelte. Valami arra indította, hogy megkérdőjelezze a felépített személyazonosságát.
...
- Yamasaka főhadnagy - üdvözölte a hajó biztonsági parancsnoka, ahogy belépett az irodájába. Yokosuka fiatal katonákkal vetette magát körbe a legszívesebben, így a biztonsági parancsnok, aki egyidős volt az admirálissal, a legidősebb tisztjének számított.
- Murai parancsnok - tisztelgett Yamasaka.
- Minek köszönhetem a látogatását? - tért rögtön a tárgyra a parancsnok. Nem szerette a mellébeszélést.
- Az admirális úr különleges biztonsági intézkedések elrendelését kéri Öntől.
- Akkor miért nem személyesen kér meg? - kettejük személyes viszonya nem volt a legjobb, de mivel Murai kompetens biztonsági parancsnok volt, így a megtartása mellett döntött.
- Nehogy aláássa a szövetségesi bizalmat a Sithekkel - válaszolta komoly képpel Yamasaka. - Továbbá azt is kéri, hogy ezek ne hivatalosan kerüljenek bevezetésre, hanem titokban, és nekem jelentsen.
- Rendben - adta meg magát Murai, mivel logikusnak tűnt az, amit Yamasaka mondott. - És miről lenne szó?
- Ellenőrizzenek minden hajót, ami a sithektől jön hozzánk, érzékelőkkel! A fontosabb pontokon dupla őrség és őrjárat legyen, erősítsék meg a gépház és a híd védelmét! Továbbá álljon készenlétben egy sikló az admirális számára! - sorolta Yamasaka.
- Meglesz - bólintott Murai kimérten.
...
Sietnie kellett a rövid megbeszélés után, hogy elérje a kijelölt pontot, ahol találkozott azzal a behatoló kommandóval, ami el fogja kísérni. Ő hivatalosan csak megfigyelő volt, de a gyakorlatban tudta, hogy a kommandósok a parancsaira is hallgatni fognak. Kissé nehézkesen mozgott a kommandós páncélban, amit sietve vett magára. Jobban megszokta már, hogy védelmi felszerelés nélkül kell harcolnia.
- Főhadnagy - lépett oda a hasonlóan beöltözött tucatnyi katona egyike, egy fiatal kommandós. - Kawasaki hadnagy vagyok, a csapat parancsnoka. Ők pedig itt a Hebi osztag!
- Örülök - hajolt meg enyhén, szertartásosan Yamasaka. - Bízom a minél jobb közös munkában.
- Mi is - hajoltak meg szintén az osztag tagjai. A kötelező udvariassági körök letudása után a közeli behatoló siklóra szálltak fel, hogy csatlakozzanak a Sith egységekhez, és közösen szálljanak át a bázisra. Yamasaka megtapogatta az adattáblát, amit a lábánál rögzített. Még szükség lesz rá.
Coruscant
- Sajnos továbbra sem tudok más üzenetet átadni. Phennir tábornok jelenleg nagyon elfoglalt, folyamatosan találkozói vannak. Nem tudunk beütemezni egy újabb megbeszélést erre a hétre... - tárta szét a karját a holovonal másik végén a koréliai ügyintéző, miközben arcán ott volt a leplezetlen káröröm.
- Nem fogok többször jelentkezni. Még a frekvenciát is elfelejtem, amin hívom magukat - Daala hangja olyan hideg volt, hogy tauntaunokat tarthatott volna a szobájában. - Ez Turr utolsó esélye.
- Természetesen átadjuk az üzenetét a Főparancsnoknak - mosolyodott el faarccal a konföderációs diplomata. - De mint említettem...
- Tudom. Nagyon elfoglalt - Daala egy villámgyors mozdulattal bontotta a vonalat. Phennirrel hetek óta nem tudott találkozót összehozni, amióta a cosraiak aljas kis manővere után a Konföderáció megszakította a titkos tárgyalásokat Coruscanttal. Az utolsó hírszerzési információja az volt, hogy a konföderációs államfő az Ismeretlen Vidékre tart a Nagi meglátogatására, és hogy a Konföderáció diplomatái megjelentek számos peremvidéki világ és kisállam határainál, nem titkolt együttműködési céllal.
Daala a személyes komputerére pillantott. A külső harcokat még el sem kezdhette igazán, annyira lekötötték a belsők. Borzasztóan lassú dolog ez a demokrácia néha, gondolta. Ahelyett, hogy egyszer le lehetett volna ülni az ellenzék vezetőivel és szemtől szembe végigtárgyalni velük, hogy miért nem szabad nagyobb teret engedni a jediknek és Sitheknek, a bürokraták kiharcolták, hogy a Szenátus bizalmatlansági indítvány keretein belül tárgyalja az Elnöki Hivatal legutóbbi intézkedéseit... Daalának meg kellett vívnia a következő harcot a Szenátusban, de nem hagyhatta, hogy ez elterelje a figyelmét a másik harcról...
Nevezetesen arról, hogy a Szövetségnek egyre kevesebb barátja volt a galaxisban, a Szövetségen túli önálló, túlzottan is magabiztos hatalmaknak pedig egyre több.
Daala visszagondolt a legutóbbi jelentésekre a Nirauan pusztulásáról. Az a pökhendi Fel talán most végre belátja, hogy a moffokban és a Sithekben egy pillanatra sem lehet megbízni, gondolta. De ez egyúttal új lehetőségeket is nyithat a Szövetség számára...
- Dorvan - szólt bele az egymásközti komba, az irodája előtti fogadóteremben ügyködő titkárát hívva.
- Főnök?
- Egy kérésem lenne - halkította le a hangját Daala, bár biztos volt benne, hogy a rendszer lehallgatásbiztos - a Szenátus ülése utánra szervezzen le nekem egy találkát.
- És pontosan kivel, Főnök?
- A Csilla kirendelt képviselőjével. Van egy ajánlatom a Chiss Uralkodó Házak számára...
...
A Galaktikus Szövetségi Hírszerzés központi irodájában
- A heti jour fixet megnyitom, lássuk a napirendi pontokat - pillantott körbe Belindi Kalenda az asztal körül összegyűlteken. Az asztal körül, lévén nem hivatalos találkozó volt, csak a titkosszolgálat Kalenda által kiválasztott tagjai ültek... ennek köszönhetően nem voltak jelen néhányan, akik a pár órával később kezdődő hivatalos értekezleten Daala elnökasszonyt képviselték.
- A polneyeiak egyre több forrásunkhoz hozzáférnek. Beosztottak egy-egy ügynököt a sajátjaink mellé, hivatalosan "tapasztalatszerzési" céllal. De valójában egyre inkább rálátnak a munkánkra, és gyorsan tanulnak azzal a genetikailag felturbózott agyukkal... zavaró - jegyezte meg egy sebhelyes arcú, őszülő férfi, aki leginkább úgy nézett ki, mintha Talon Karrde csempész szervezetéből csöppent volna ide.
- Meg kell fontolnunk egy párhuzamos szervezet felállítását, a szolgálatok hatáskörén kívül, amelyik ellátja ezeket a feladatokat a jövőben... - jegyezte meg az asztal túlsó oldalán ülő mon cal, Gron Marrabb, akinek ugyan politikus mivoltából adódóan nem kellett volna jelen lennie az értekezleten... de a nem hivatalos jelleg miatt mégis nagyon is itt volt.
- Intézkedem, hogy átcsoportosítsunk néhány forrást... - bólintott Kalenda, majd a Marrabb mellett ülő quarrenhez fordult.
- Tshesh, van hír Arnjak doktorról és az ezredesről?
- Gondjuk akadt kifelé jövet, csak ennyit tudok... még mindig a Harmadik Birodalom területén vannak - bugyborékolta a csápos arcú idegen. - Egy felmentő csapat már úton van értük...
- Rendben... - biccentett az igazgatónő. - Akkor mielőtt rátérnénk az operatív jelentésekre, van itt két elemzés a Sithekkel foglalkozó szakértőinktől, amelyet látniuk kell...
Az első felszólaló egy magas, nyúlánk, lenyűgöző szépségű firrereo nő volt, aki évtizedekig egy befolyásos coruscanti ügyvéd asszisztenseként dolgozott egészen a közelmúltig.
- Elemeztük az ESB-ben zajló makroszintű gazdasági folyamatokat - kezdte a nő. - Egy igen... különleges modell segítségével. Megpróbáltuk megállapítani, hogy a haditechnikai fejlesztésekhez és űrhajógyártáshoz szükséges nyersanyagok milyen ütemben és pontosan hány gócpontba áramlanak...
- Követni tudják a konvojok útját? - kérdezte egy fiatalabb tiszt.
- Nem, ez egy közvetett modell - rázta a fejét a nő. - Gazdasági teljesítmény, űrkikötő-forgalmi jelentések, lezárt hipertéri útvonalak, a gócpontokon becsült civil és katonai gazdasági teljesítmény... szinte kizárólag magánszemélyek, üzleti szereplők, illetve a tudományos élet számára is hozzáférhető adatokkal dolgoztunk. És bár a Commenort ma már Korriban II-nek hívják, számos fontos intergalaktikus vállalat működik ott, a Maradvány területéről nem is beszélve.
- És, tudjuk, hány hajót gyártanak a Sithek? - vetette közbe Marrabb.
- A becslésünk alapján meglepően keveset... - válaszolta a firrereo nő. - Viszont a becslés alapján jelentős mennyiségű nyersanyag egyszerűen elveszik.
- Talán titokban fejlesztenek flottát - morfondírozott a csempész-arcú ügynök.
- Azt több helyen, szétszórva kellene tenniük... nagyon kockázatos egyetlen helyre koncentrálni a teljes hajógyártó kapacitást... egyetlen baleset, reaktorszivárgás hajók százait teheti tönkre - vetette ellen Marrabb.
- A történelmi adatok alapján eddig egy, pontosabban két esetben figyeltek meg hasonló koncentrációt a modell értékeiben... - folytatta a nő, de Kalenda közbevágott.
- Emlékszem. Még Palpatine idején. A Birodalom alatt... Yavin előtt, és Endor előtt..
- Így van - biccentett a nő.
- Azt akarja mondani, hogy a Sithek Halálcsillagot építenek? - meredt döbbenten az elemző Marrabb szenátor.
- Közvetett bizonyítékunk egyelőre nincs rá - szólt közbe Kalenda. - De az adatok alapján így tűnik, és ezt ki kell vizsgálnunk... a legmagasabb prioritással.
- Miről szól a másik jelentés? - vetette közbe Tschesch, a quarren, érthető aggodalommal az arcán. Marrabb-al közös hazája, a Mon Calamari a császári idők kezdete óta és azután is első helyen szerepelt a birodalmiak, Sithek és csatlósaik célpontjai között - már amennyiben a Jedi Akadémia aktuális helyét nem számoljuk, tette hozzá magában.
- Egy felderítőszondánk készítette a felvételt az ostrom alatt álló Nirauan-rendszerben nem sokkal ezelőtt - vette át a szót egy elegáns öltözetű, tarkóján cyber-implantot viselő falleen. - Még nem tudjuk pontosan, miért, de a Kéz flottája nem sokkal ezelőtt elkezdte kiüríteni a bolygót, miközben a Sith flotta nagyjából fele mintha kikapcsolt rendszerekkel sodródna az űrben.
- Magyarázat? - pillantott rá az adatokra Kalenda.
- A lehallgatott adásokból úgy tűnik, a bastioniak bevetettek egy genetikailag kódolt biofegyvert, ami nem várt mellékhatásokat okozott mindkét haderőben...
- Ki kell derítenünk, hogy pontosan milyen reagens, és mennyire veszélyes... - folytatta az igazgatónő. - Daala már tud erről?
- Sajnos ez utóbbiról igen... a drón a polneyeiak egyik egysége volt, mi is tőlük kaptuk meg a felvételt - tárta szét a kezét a falleen.
- Járjanak utána, mi ez. Pontosan tudni akarom - zárta le a pontot Kalenda. - Nincs is rosszabb, mint egy elszabadult biofegyver.
- Kivéve egy Sith Halálcsillagot... - jegyezte meg morózusan Marrabb. - Vagy a kettőt egyszerre...
Obroa-skai
- Adatkártyák... könyvek... adatkártyák - csapott az asztalra dühösen Oleg.
- Legalább hasznát veszed a genetikailag felturbózott agyadnak... végre egyszer... - vigyorgott rá az asztal másik végéből Cybil. Már sem rajta, sem az asztalnál ülő másik két polneyei kommandóson nyoma sem volt azoknak a sérüléseknek, amelyeket a Mandalore-on szereztek Dorvan, Daala első számú politikai tanácsadója kimentése közben. A jó néhány hét bacta-kezelés és pihenő megtette a hatását, de a csapat ez alatt az idő alatt kényszerpihenőre kényszerült, amit Tierce őrnagy megpróbált a lehető legjobban kihasználni - és felkészíteni embereit a tényleges feladatra, immár tudás szempontjából is. Az Obroa-skai Yuuzhan Vong invázió után újjáépített könyvtára pedig ideális helyszín volt erre.
- Elképesztő, hogy ezeket nem lehet csakúgy villámtanítani... még néhány óra a tartályban a Polneyeon, és kész is lennénk vele, ahelyett, hogy itt szenvedünk - morogta tovább a tagbaszakadt kommandós, majd amikor a helység bejáratában feltűnt egy protokolldroid, dühösen felé vágott egy adattömböt.
- Mondtam, hogy nem kérünk több frissítőt, géppofa!
- Azért csak tedd le, jól jön. Aztán zárd be az ajtót - biccentett oda a droidnak az őrnagy, mire az sértődött megjegyzéseket skandálva elvonult.
- A komkapcsolat él! - szólt közbe Zavrik.
- Nagyszerű - biccentett az őrnagy. - Meglátjuk, mit akar a főnökasszony.
A Galaktikus Központi Könyvtár egyik vadonatúj szárnyában voltak, ahol hatszemélyes, zárható blokkok álltak a kutatócsoportok rendelkezésére. Az elmúlt heteket azzal töltötték, hogy felfrissítsék történelmi ismereteiket a jedikről és Sithekről szóló mendemondákkal, illetve a Jedi Rend és az ESB aktuális gazdasági mutatóival kapcsolatban... mindez persze a korribani, ossusi és coruscanti archívumok nélkül, amelyek a jedik és esküdt ellenségeik saját kezelésében voltak, nem ment túl gyorsan.
- Kapcsolat él! - jelentette be Zavrik.
Daala őszes arca helyett azonban egy, a teremben ülőkre hasonlító, szálkás, szögletes arckifejezésű klón jelent meg a képernyőn.
- Aiax hadnagy... jelentkezik. Üdvözlöm, uram! - szalutált, amint megpillantotta Tierce őrnagyot.
- Látom kellőképpen berendezkedtek Coruscanton - mosolyodott el Tierce. Aiax egyike volt azoknak a tiszteknek, akiket Daala újonnan klónozott, személyes polneyei biztonsági gárdájába osztottak be, személyesen az admirális asszony melletti szolgálatra.
- Meg kell hagyni, izgalmasabb, mint a bázis odahaza, uram - biccentett Aiax. - Az elnökasszony üdvözletét küldi, és kéri, hogy a feladatukat egészítsék ki egy újabb céllal.
- Még valamit ki kell derítenünk? - vonta fel a szemöldökét Tierce.
- Igen - biccentett Aiax. - Átküldöm az adatokat.
A holovetítőn egy bolygó jelent meg, amelynek felszíne lassan erodálódni kezdett.
- A Nirauan - közölte Aiax.
- Igen, értesültünk róla a Holonetről - bólintott Tierce őrnagy. - Valamiféle részecskeromboló eszközt használhattak a Sithek, amely csak a felszínen hatott. Ilyet azt hiszem, mi is tudnánk konstruálni... annyira nem jelenthet nagy fenyegetést, hogy nyomoznunk kellene miatta, azt hiszem...
- A jelentésekben megtalálja a részleteket is, uram - folytatta Aiax. - A bolygó elpusztítása előtt, még az ütközet idején valamiféle biofegyvert is bevetett a Sith flotta. A jelentések szerint ezután különös betegség ütötte fel a fejét a felszínen és számos Sith hajón egyaránt. A fertőzöttek élőhalottként kezdtek viselkedni.
- Zombivírus, guszta... - húzta el a száját az asztalnál ülő egyetlen hölgy, Cybil.
- Az elnökasszony azt akarja, hogy ennek is járjanak utána. Milyen vírus volt ez, mekkora mennyiségben áll rendelkezésre, és egyáltalán tervezik-e még használni a jövőben a Sithek, vagy csak véletlen baleset volt, mint egyes pletykák állítják - folytatta Aiax.
- Vettem - intett Tierce. - És mivel admirálisunk kedvenc kommodoréja és moffja továbbra is a cosraiak elveszett hadilerakata után kajtatnak, ez is a mienk.
- Úgy valahogy.
- Köszönöm, Aiax. Tájékoztassa az admirálist, hogy holnap megkezdjük a terepmunkát - bontotta a vonalat Tierce, majd körbepillantott társain.
- Szóval, kinek van kedve átnyergelni a történelmi szekcióról az orvostudományira?
Chulok’yu’ggar
Trei Tschaat tiszteletteljes távolságból figyelte, ahogyan a hatalmas, új életre keltett világhajó gyomrában, az egyik méretes, vaskos falakkal övezett helyiségben, amelynek közepén egy sötét, iszapos folyadékkal teli medence volt, Nas Choka hadmester a medence partján térdelve kommunikált az üreg lakójával - a világhajó és a hozzá tartozó flotta legfontosabb élőlényével, a Yuuzhan Vong egyetlen életben maradt Koordinátorával.
A yammosk vízben lebegő törzséből hosszúkás, idegnyúlvány-szerű csápok sorjáztak ki, amelyek a hadmester törzsére, fejére és karjaira csatlakoztak, miközben a belőlük csöpögő savak és egyéb folyadékok végigégették a vén hadmester bőrét, aki kéjes örömmel tűrte a fájdalmat és a lényből áramló információt, amelyben oly hosszú ideje nem volt része már.
Végül Nas Choka feltápászkodott, és adjutánsa felé fordult.
- Hallgatom.
- A berzerkerek felkészültek az indulásra, Nagyságod - hajtotta meg magát Trei Tschaat.
- Ezek szerint megtalálták ők is, amit kerestek? - villant meg Nas Choka tekintete.
- Úgy tűnik... most végzik az utolsó lépéseket - Trei Tschaat dacosan, lefelé szegett fejjel jelentett, de biztos volt benne, hogy mestere is érzékeli az alázata mögött megbúvó ellenszenvet, amikor az új kaszt tagjairól beszélt.
De Nas Choka úgy dönthetett, hogy erre majd egy későbbi időben tér vissza, mert csak intett, hogy Trei Tschaat hagyja magára. Talán csak mihamarabb vissza akart térni a Koordinátorhoz, hogy minél több információt cserélhessen vele...
- Minél előbb nekilátnak a feladatuknak, amire az isteneink teremtették őket, Trei Tschaat, annál hamarabb kezdhetjük meg mi is a magunkét. Most hagyj magamra!
- Parancsod szerint lesz, Nagyság!
Több "szinttel" arrébb, a Yuuzhan Vong világhajó egyik helységében, amelyet különböző, az előrelátó Tzulkang Lah parancsára itt összegyűjtött genetikai minta és élőlény hibernált tárolására használtak, a berzerkerek csoportja egy barnás, zsákszerű képződmény körül állt. A szövetcsomót arra alakították ki, hogy belül tetszhalott állapotban akár évszázadokon keresztül is képes legyen ellátni, megőrizni a benne rejlő életet - a Yuuzhan Vong jó hasznát vette ennek hosszú utazása során a galaxisok között.
Az egyik berzerker finoman megérintette három helyen a csomót, mire annak fedele cuppogva felpattant, és egy karmos-fogas pofájú, féregszerű fej nyúlt ki belőle, vadul csapkodva ide-oda. A berzerker kinyújtotta kezét, és hagyta, hogy a fiatal voxyn ráharapjon. Majd sorban körbeadta a lényt társai között is...
Bár nem volt kifejlett példány - hiszen közülük mindegyiket elpusztította a jeedai -, a voxyn rendelkezett mindazokkal a beépített emlékekkel, amelyeket társaitól örökölt egy kísérleti genetikai lánc utolsó tagjaként... "emlékezett", még ha csak közvetve is arra, hogy milyenek a prédák, azaz a jeedai-ok képviselői. És mivel egy ebben a galaxisban őshonos, az Erőnek nevezett isteni ajándékkal is felruházott lény, a vornskr és a Yuuzhan Vong élet közös leszármazottja volt, ezért az Erőben is emlékezett a... jedikre, ahogyan magukat nevezték.
A berzerkerek elégedetten bólintottak. Most már tudták, érezték, hogy mit kell keresniük, hogy hogyan használják az Erőt és a Yuuzhan Vong telepátiát egyszerre, hogy a jeedai prédák nyomára bukkanjanak szerte a galaxisban. A küldetésük végérvényesen elkezdődött, és már semmi nem tarthatta vissza őket.
Futólépésben indultak a világhajó hangárcsápjai felé, félrelökve útjukban Nas Choka harcosait és formálóit. A csápok végén mélyűri utazásra felnevelt korallvadászok nyújtózkodtak. Minden egyes berzerker bevetette magát egy-egy vadászba, majd az Erőn és Vongérzékükön keresztül összekapcsolódtak, hogy megállapodjanak, ki melyik irányba indul... az Erő vezette őket, ahogyan annak idején a jeedai-ra vadászó hibrid voxynokat is. De ők sokkal intelligensebbek voltak a ragadozóknál... képzett harcosok, akiknek az volt a feladatuk, hogy úrnőjük parancsának engedelmeskedve egyesével levadásszák és megöljék... nem csak az Erő jeedai képviselőit, de ellenpárjaikat is, a siith-eket.
Több tucat korallvadász hagyta el a világhajót, fedélzetükön a harcosokkal és fürkész rovarokkal, hogy felkutassák prédáikat szerte a galaxisban...
Nas Choka a yammosk szerteágazó idegpályáin keresztül megérezte, hogy a berzerkerek végre elmentek. Most már saját feladatára koncentrálhatott...
- Lássuk, barátaim... - fordult a terem egyik végében villódzó, az egész falat beborító bogarak felé, amelyeket a Yuuzhan Vong csillagtérképek és taktikai információk megjelenítésére használt. - Hol is kezdjük...
Coruscant
- Csendet, csendet a teremben! - az elnöklő quarren csápjai idegesen megremegtek, ahogyan egyszerre igyekezte aktiválni a Galaktikus Szövetség Szenátusának nagytermében a "csendet!!" feliratú vörös holofeliratokat, és elhessegetni az elnöki pódium körül hemzsegő, egyre szemtelenebbé váló hírcsatornák antigrav holokameráit. Az egyik aprócska drón, amelyik sokdimenzióban közvetítette a legújabb - szinte már havi rutinnak számító - bizalmatlansági indítványról szóló szavazást, túlságosan közel repült az alelnöki posztok egyikét - szó szerint - betöltő vuki hivatalnokhoz, aki egy könnyed, gyors mozdulattal kinyúlt és elkapta a droid stabilizátorát, éles ívben kipenderítve eredetileg tervezett pályájáról.
A droid tiltakozó bináris pittyegéseket és sivításokat hallatva, egyensúlyát vesztve dugóhúzóban távozott az ülésterem alsóbb szekciói felé, hirtelen derültséget, majd az elnök és társai szigorú pillantását követően végre valahára többé-kevésbé tiszteletteljes, inkább kelletlen csendet kiváltva.
- Megadom a szót a Fresia rendszer képviselőjének! - vetette közbe a hirtelen támadt csendet kihasználva a quarren levezető elnök.
Daala a félkör alakú terem egyik sarkában elhelyezkedő Elnöki Páholyban sokat mondóan, elégedetten bólintott. A Köztársaság Szenátusának felépítésével ellentétben a Szövetség döntéshozó testülete nem helyezte az államfő ülőhelyét a terem közepébe, pusztán az oldalkaréj jobboldalára - ezzel jelezve, hogy a végrehajtó hatalom jogkörei nem szélesebbek a karéj másik végén elhelyezkedő, javarészt kiszolgált, öreg ÚK-tisztviselőkből, vagy ha úgy tetszik, gondolta Daala, volt Lázadókból álló Szövetségi Legfelsőbb Bíróság intézményénél. Ennek köszönhetően azonban Daala nyaktekergetés és holokamerák nélkül is kiválóan belátta az egész termet, összes szövetségese és ellenlábasa arckifejezését ideértve - nem kis részben hála a sérült szeme helyére a polneyei genetikus-technikusok által nemrég beépített biomechanikus implantnak.
Az ellenzék táborának felszólalója végül egy filigrán, fiatal, szőke nő volt, aki egész megjelenésével az ártatlanságot és finomságot képviselte, amellyel az idealisták oly szívesen áltatták magukat. Valószínűleg egy volt ÚK-tábornok leszármazottja lehet a kislány, igen stílusosan - gondolta tovább Daala. A Fresia magbeli elhelyezkedése ellenére vagy ötven éve az ÚK és elődei ügye mögött állt, és a Yuuzhan Vong invázió után a pusztítást a kevés magbeli világ egyikeként épen átvészelő világként egyre jelentősebb szerepre tett szert a Szövetség hadiiparában.
- Tisztelt delegáltak! - hajtotta meg magát a fiatal hölgy. - Az Elnöki Hivatal legutóbbi intézkedései súlyos aggodalommal töltik el a Fresia, és számos más demokrácia- és békeszerető világ népeit! Miközben Szövetségünk határain egyre erősödnek a sötét erők, mi időnket belső harcokkal, és széthúzással töltjük, nem tanulva azokból a sorozatos leckékből, amelyeket éppen néhány éve, Jacen Solo uralma alatt tanulhattunk meg ismét! Nem lehetünk sem méltó, sem igaz ellenfelei a sötétségnek, ami határainkon túl gyülekezik, ha eközben feladjuk saját elveinket!
A küldött az elnöki pódium felé fordult.
- Megválasztásakor mindannyian bíztunk Natasi Daala elnökasszonyban. Bíztunk benne, hogy maga mögött hagyja múltját és azokat a bűnöket, amelyeket az a Birodalom követett el, amelynek ő is viselte egyenruháját. Bíztunk benne, hogy számos más társunkhoz hasonlóan ő is tanult a leckéből, melyet a sok-sok háború, a Yuuzhan Vong invázió és az azt követő testvérharc tanított nekünk! Bíztunk benne, hogy az összefogás új korszaka jön el, amelyben a bizalom, az együttműködés és az egymás iránti tisztelet társul egy hatékony, demokratikus és kiegyensúlyozott intézményrendszerrel!
A kamerák közelebb húzódtak a fiatal szenátorhoz, bár jó néhány a holovetítők közül a nő arca helyett inkább formás, vékony alakjára koncentrált, amelyet jól kiemelt a testére simuló, lágy anyagú zöld ruha. Daala újabb kesernyés mosolyt nyomott el. Mintha máris Leia Organának érezné magát a kis csitri, aki alig várja, hogy a beszéde után valami bozontos koréliai csempész elkapja hátulról valami sötét folyosón - gondolta.
- Barátaim, szenátorok, képviselők! - folytatta egy cseppet sem zavartatva magát a nő. - Bár a külső fenyegetés talán ma erősebb, mint az elmúlt években bármikor, mégsem hagyhatjuk, hogy ezt kihasználva az Elnöki Hivatal újabb és újabb hatalmi jogosítványokat és magasabb katonai költségvetést harcoljon ki magának! Láttuk már ezt, többször is! Hatvan évvel ezelőtt, öt évvel ezelőtt, vagy tegnap, ugyanezek a jogosítványok és ugyanezek az ürügyek már többször diktatórikus rezsimek kialakulásához, fajok tömeges kipusztításához, vagy rabszolgasorba döntéséhez, halálhoz és szenvedéshez vezettek a rend és biztonság címén!
- Nem hagyhatjuk, hogy ez még egyszer megtörténjen! Soha többet Birodalom, soha soha! - kiabálta be valaki a karéj másik oldaláról, Daala tippje szerint valószínűleg az Új Alderaan páholyából, vagy környékéről...
- Az Elnöki Hivatal legutóbbi intézkedései... - folytatta álmatag, fátyolos szemmel a nő - vészjóslóan emlékeztetnek Palpatine kancellár hatvan évvel ezelőtti lépéseire. A jedik jogkörének, szövetségünk és egységünk zálogának korlátozása a szomszédos rendszerek részére ajánlott fejlesztési programokban nem több, mint egyszerű hatalmi koncentráció, antidemokratikus, zsarnoki lépés! Egyikünk sem akarhatja, hogy újra megnyíljanak a rabszolgatelepek, hogy újra jedik ezreit irtsák ki, mint régen! Fel kell lépnünk ez ellen! Egyikünk sem akarhatja, hogy egy új hatalmi központ alakuljon, amely nem tartozik elszámolással a Szövetség választott, demokratikus döntéshozó szerveinek! Arra kérem a Szenátust, fontolja meg Natasi Daala elnökasszony legutóbbi lépéseinek súlyát... és vonja meg a bizalmat tőle!
A fiatal nő meghajolt, és a felharsanó tapsvihar közben Daala azon gondolkozott, hogy az ováció nagy része valóban a lány képességeinek szól-e, vagy inkább a ruhája alól kivillanó dekoltázsnak. Vagy talán csak féltékeny lennék? Gondolta az élemedett korú admirális.
- Köszönöm a Szabad Szövetség frakció képviselőjének felszólalását. Megadom a viszontválasz lehetőségét az Egységes Galaktika frakció képviseletében T'loon Doi'llt szenátornak, a Dellalt képviseletében!
A szürkés bőrű, leginkább felegyenesedett víziszörnyre hasonlító - mint ahogy valószínűleg az is volt - idegen felállt, nedves úszóhártyáit a Tion-szektor tagrendszereinek ülőhelyéül szolgáló emelvény korlátjára helyezte, majd lassan, tagoltan beszélni kezdett, hogy időt hagyjon a nyakán függő félautomata tolmácsdroidnak, hogy gurgulázó, olykor a vízi emlősök fejhangjaira emlékeztető füttyökkel tarkított beszédét basicre fordítva sugározza ki a terem minden irányába.
Daala ismét bólintott és hátralépett egy rövidet, hogy könnyebben elérhesse a páholyban álló asztalon lévő frissítőt. Saját, a Szenátusban még mindig enyhe többséggel bíró frakciójának képviseletében - hasonlóan az ellenzékiekhez - tanácsadói egy gazdaságilag jelentéktelen, mégis a kontextushoz mérve fontos rendszer képviselőjét kérték fel a beszéd megtartására. Nem csak, hogy idegenként, a nem humanoidok képviselőjeként szólalt fel a dellalti szenátor, de ráadásul egy olyan szektorból, amelyik nagyon súlyos veszteségeket szenvedett a Yuuzhan Vong háborúban, és most a Szövetség egyik legkülső tagjaként egyszerre volt szomszédos az ellenzék prominens fellegvárának számító Mon Calamarival - és a Sith Birodalommal egyaránt. Dorwan még mindig elő tud állni néhány zseniális húzással, gondolta elégedetten az admirális asszony.
- Tisztelt képviselők! - vette át a szót a szenátor, pontosabban fordítódroidja. - Nagyra értékelem és becsülöm kollégám aggodalmait a Szövetségünket érintő folyamatok kapcsán. Hadd mondjam el azonban, hogyan látjuk mi ugyanezt a Peremvidék legszélén.
Kis hatásszünet és némi bugyborékolás után folytatta.
- A népem, sok más peremvidéki néppel egyetemben történelme során számos alkalommal átélt tragédiákat. De egyetlen tragédia sem hasonlítható ahhoz, ami a Yuuzhan Vong inváziója alatt ért minket. Bolygónkat, számos másikkal egyetemben átformálták, megváltoztatták, fajtársaim ezreit, tízezreit, millióit irtották ki. Az invázió végéig nem is gondoltuk, hogy kultúránk, népünk egyáltalán túlélheti ezt, hogy nem fogjuk mindannyian Yuuzhan Vong korallbilincsek alatt rabszolgaként, vagy egy savkatlanban áldozatként végezni. Az invázió után pedig nem gondoltuk, hogy bolygónk valaha is olyan lehet, mint régen.
- Nézzék meg, tisztelt delegáltak ezt a termet, nézzék meg a környező épületeket, városokat, itt a galaxis szívében, Coruscanton! Nézzék meg az újjáépülés, a tovább élő galaktikus civilizáció letéteményeseit! Ugyanezt láthatják odahaza nálunk, a Dellalton is, mint itt, a vongformált bioszféra alól újra kinövő csorbítatlan galaktikus civilizáció központjában!
Milyen romantikusan tudnak néha fogalmazni ezek a vízi szörny srácok, gondolta Daala. Talán van köztük néhány hasznosabb népség is, mint az állandóan csapdától rettegő mon calok...
- Mindezt, amit építettünk, együtt építettük - folytatta a dellalti szenátor. - Összefogással, együttműködéssel, kitartással. Megemlékeztünk áldozatainkról, tragédiáinkról, a Yuuzhan Vong invázióról ugyanúgy, mint a Birodalom és más rezsimek balszerencsés eseteiről - biccentett az idegen az alderaaniak páholya felé -, és továbbléptünk. Ez vitt minket előre az úton, az újjáépítés, az összefogás és az együttműködés, nem pedig a múlttól való rettegés és a bürokratikus akadályok!
Az idegen most felemelte a hangját.
- Tisztelt fresiai képviselőtársam szavai egy régi kort ébresztenek. Emlékeket elődeim idejéből. Amikor a szó előbbre való volt, mint a tett, a pompa és a bürokrácia előbbre való volt, mint az akarat. Amikor vitatkozással töltöttük időnket itt ugyanezen a bolygón, miközben peremvidéki testvéreink már a Yuuzhan Vong rabigája alatt senyvedtek, vagy már nem is voltak életben!
Némi zúgás után a levezető elnök újabb erélyes fellépésére csend lett, és a küldött folytathatta.
- Tisztelt képviselőtársam szavai nem csak erre emlékeztetnek. Arra is emlékeztetnek, amikor demokrácia, vagy diktatúra, vagy bármilyen más sallang mögé rejtőzve valójában uralkodtak felettünk. Olyanok, akiknek több jutott, mint nekem, vagy önnek ebben a galaxisban. Olyanok, akik a galaxis háborúit, konfliktusait saját céljaik elérésére használták fel. Olyanok, akiket tökéletesen mindegy, hogy jediknek, vagy Sitheknek nevezünk, ugyanazt képviselték és képviselik a mai napig, a bürokratikus elnyomást és ignoranciát!
- Tiltakozunk, birodalmi bérenc! - kiabálta be valaki az ellenzéki páholyokból.
- Csendet, csendet a teremben!
- Amikor Daala elnökasszony hivatala - folytatta immár halkabban, fürkésző tekintettel körbetekintve az idegen - új jogosítványokat és nagyobb mozgásteret kér magának a Szövetségen kívüli ügyek intézésében, nem tesz mást, csak megteremti a szükséges feltételeket arra, hogy olyanoknak, akik még kívül esnek a Szövetség védőburkán, de hasonló helyzetben vannak, mint az én világom, segítséget nyújthasson. Olyanok ellenében, akik ezt akadályozni akarják, és saját maguk akarnak rendelkezni ezen világok és népek sorsa felett, valamiféle babona, káros hiedelem, vagy, ha úgy tetszik az Erő címén! Legyenek akár a magukat Sitheknek, akár a magukat jediknek hívó erők képviselői! Amikor Daala elnökasszony hivatala fellép ezek ellen a folyamatok ellen, nem tesz mást, mint a hatalmat azok kezébe helyezi, akiket igazán megillet! A galaxis népének kezébe, a magukéba, a mienkbe, mindannyiunkéba!
- Álljunk ki emellett, és támogassuk, támogassuk az új törvénycsomagot, és szavazzunk a bizalmatlansági indítvány ellen! - fejezte be szónoklatát a növekvő zúgolódás és ováció keverékében az idegen, a beszéd vége felé egyre feljebb állítva tolmácsdroidjának kisugárzott hangerejét.
- Csendet, csendet! - integetett az elnöki emelvényen a quarren levezető elnök. A szavazást megkezdjük!
Daala hátradőlve megpróbált kinyújtózni a székében, miközben tekintete az ellentábor erősebbjei, a Caamas páholyában ülő Releqi A'kla, a Mon Calamari székét elfoglaló Gron Marrabb, vagy éppen a Kashyyykot képviselő matuzsálem, Triebakk felé irányult. Ezek hárman egyre inkább felvállalták a konfrontációt vele szemben, amióta a közös erőfeszítésnek számító Egyesítő Konferencia immár látványosan kudarcot vallott, és hivatalosan is felfüggesztésre került.
- Összesítjük a szavazatokat... - jelentette be néhány perc feszült csendet követően a levezető elnök, miközben a szavazatszámláló és hitelesítő komputerek szorgalmasan surrogtak körülötte. - A Daala Elnökasszony és hivatal ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt... - kezdte meg bejelentését két alelnökével megosztva az elnök...
- Ötvennégy - negyvenhat százalék arányban...
- Roarrrrrr...
- A Galaktikus Szövetség Szenátusa...
- Rommmf...
- Elvetette!
A felhangzó tapsorkánban Daala azon gondolkodott, hogy miért nem szerzett valaki egy fordítógépet a vuki alelnöknek, majd a másik alelnök, az ő táborához tartozó nyurga khommita arcát elnézve azon, hogy mégis min siklott át...
- Megadom a szót Nura Wodonnak, a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság Első Ülnökének!
- Csak nem, a talárosok... - pillantott a terem másik végébe Daala. A Bíróság ügyvezető elnöki székét elfoglaló, több, mint száz éves ithoriai, számos kollégájához hasonlóan a régi ÚK-s politikai elit és a jedik lekötelezettje volt. A kalapácsfejű lény méltóságteljesen felemelkedett, majd hosszú köhécseléssel jelezte, hogy nem csak nagyon-nagyon öreg és tapasztalt, de szeretne némi csendet és talán egy pohár vizet is.
- A Bíróság megvizsgálta a szavazás lefolyásának menetét a Szövetségi Alkotmány szellemében... - kezdte dagályos, lassú szavakkal a beszédét. - és azt szabályosnak találta.
Nagyszerű, gondolta Daala, mehetünk haza. Azonban legnagyobb meglepetésére az idegen nem ült le.
- Ugyanakkor... - folytatta Nura Wodon - Figyelemmel a Szövetségi Alkotmány ötvenhatodik cikkelyéhez csatolt IV/B. kiegészítés kilencvenharmadik paragrafusára, amely tíz százaléknál kisebb szavazásbeli különbség esetén a minősített többség hiányát állapítja meg, valamit a négyszázkettedik kiegészítés harmadik pontjára, melyre a Szövetségi Alkotmány preambuluma is utal, és amely a bizalmatlansági indítványok rendjéről rendelkezik...
Daala villogó tekintettel hátrafordult két kirendelt titkára felé. A polneyei klónok aggodalmas arccal bólintottak, majd oldalba lökték az elnöki páholyban tartózkodó protokolldroidot, hogy kerítse elő adatbankjából a kérdéses pontokat...
- ...a Bíróság megállapítja - fejezte be a hivatkozások felsorolását az ithori -, hogy a bizalmatlansági indítványok értékelésénél a minősített többség hiányának minősített esete áll fent, melynek értelmében a Szövetségi Szenátus döntési kohéziója és a szövetségi intézmények kiegyensúlyozottsága közvetve veszélybe került...
- Ezt megtehetik? - suttogta mikrofonját eltakarva Daala, miközben majd felrobbant.
- Attól tartok, igen, asszonyom.. - váltott pár pillantást a titkárdroiddaL az egyik klón asszisztens.
- ...ennek folyományaként a Bíróság elrendeli... - folytatta Wodon - ...a rendkívüli szenátusi frakcióválasztások kiírását és megtartását kilencven basic naptár szerinti standard napon belül a Szövetség összes bolygóján... a Bíróság döntése ellen az Alkotmány hetvenkettedik...
- A rohadékok... - sziszegte Daala. Mindig is tudta, hogy a Bíróságot a régi ÚK-s időket visszasíró bürokraták és az ő kinevezésével szemben fenntartásokkal élők hozták létre nem sokkal kinevezése után, de az Egyesítő Konferencia ideje alatt a szerv csendben maradt, nem szólva bele a vitákba... egészen mostanáig.
- ... fellebbezésnek helye nincs! - fejezte be szónoklatát a főbíró.
- Az ülést berekesztem, a Bíróság döntésének megfelelően ülésünket kilencvenegy nap múlva folytatjuk - köszörülte meg a torkát a quarren. - Sikeres választási kampányt kívánok!
Daala egy pillanatra lehunyta az ép szemét, és hagyta, hogy az évek súlya néhány percig ránehezedjen. Ez rosszabb volt, mintha megszavazták volna a bizalmatlansági indítványt. Akkor a Szenátus, beleértve a jelenlegi frakciók összetételét, új elnököt kellett volna válasszon, aki jó eséllyel a saját támogatói közül került volna ki. Így azonban a Szövetség összes, szenátusi képviseletre jogosult bolygóján választásokat kellett tartani - az új szenátorok pedig akármelyik tömörülésből jöhettek, és semmi sem garantálta, hogy az új Szenátusban ugyanezek a rendszerek ugyanígy sorakoznak fel. Akkor pedig egy újabb bizalmatlansági indítványnak bármi lehet a következménye... és mindezt jó pár évvel a törvényileg előírt rendszeres szenátusi választások előtt, hála az aktatologatók ügyességének, valamint - és ezt Daala keserűen be kellett, hogy vallja - saját stábja hibájának.
- A demokrácia első körét elveszítettük - súgta oda az ijedt ábrázatú klón titkároknak. - A következőt ajánlatos lenne megnyernünk. Kerítsék elő nekem Dorvant, utána pedig a Csilla nagykövetét...
Coruscanti Híradó
[nyilvános Holonet csatorna híradás]
Rendkívüli közlemény
A Galaktikus Szövetség Legfelsőbb Bírósága Iota-Kenth-66/B sorszámú határozatával elrendelte a Szövetségi Szenátusban való képviseletre jogosult bolygókon rendkívüli szenátusi képviselőválasztás megtartását.
A szenátusi képviselőválasztáson minden, az adott szövetségi tagállam helyi választójoga szerint szavazásra jogosult polgár szavazhat, aki egyben szövetségi állampolgársággal is rendelkezik, és a választók jegyzékébe felvételét kéri.
A szenátusi képviselőválasztáson csak a választás lebonyolításáért felelős szervnél regisztrált szövetségi frakciók, illetve helyi tagszervezeteik indíthatnak jelölteket. Egy frakció akárhány bolygón indíthat jelöltet.
Egy önálló frakció bejegyzéséhez legalább tíz szövetségi rendszer választásán kell jelöltet állítani. Egyedi szervezetek számára a jelöltállítás csak akkor lehetséges, ha valamelyik regisztrált szenátusi frakciónál nyilvántartásba vételre kerültek tagszervezetként.
A szavazást minden tagrendszerben egy megadott időkereten belül kell lebonyolítani.
A szavazás pontos időpontjáról és a regisztrált frakciók listájáról a későbbiekben a lebonyolítással megbízott szerv ad tájékoztatást nyilvános Holonet-hirdetményben.
A Galaktikus Szövetség Legfelsőbb Bírósága, egyetértésben az Elnöki Hivatallal és a Szenátus Elnökének Irodájával, elrendeli a Szövetségi Választási Iroda felállítását és megbízza a választás lebonyolításával.
Alábbi közleményünket óránként megismételjük a Holonet szövetségi hírcsatornáin.
Ellenjegyezték:
Wodon Főbíró, a Szövetségi Bíróság;
Daala Elnök, a Szövetségi Elnöki Hivatal;
valamint
E'lo O'tool a Szenátusi Elnöki Iroda és
Moor Sakan, a Szövetségi Választási Iroda képviseletében.
Telkur
A hatalmas expedíciós flotta, amely a Sithek tulajdona volt, lassan haladt befelé a Köd belsejébe. A vezérhajó fedélzetén, a hídon egy elégedett birodalmi tiszt álldogált és elmélyült a csodás látványban, amit a Köd nyújtott a kilátóernyőn keresztül.
Dorja valóban elégedett volt. Fontos küldetést kapott és remélte, nem szúrja el. Hamarosan sietős és fürge lépteket hallott, Carl közeledett felé. Dorja megörült a fiúnak, a napok alatt, mióta együtt voltak, Dorja megkedvelte a kissé hallgatag, de annál tehetségesebb kisfiút. Ki hinné, hogy Császári sarj? Egyáltalán nem tűnt beképzeltnek. No persze jelenleg azt sem tudja, hogy ki az apja!
- Gyere ide, fiam! - intett Dorja Carlnak. - Nézd ezt a csodás látványt! - Carl a mentora mellé állt, de nem tűnt valami boldognak.
- Rossz előérzetem van! - mondta szinte suttogva a fiú. - Eléggé furcsa álmot láttam! - tette hozzá Dorja meglepődött arcára pillantva.
- És mégis mi az, amit láttál? - kérdezte kíváncsian a Főadmirális.
- Véreső, halál, pusztító csata és a zombik... - itt a fiú hangja egy kicsit elcsuklott. - Azok a rohadó fejűek felzabáltak mindenkit! - a kisfiú izgatottságát látva Dorja a vállára tette a kezét.
- Nyugalom, fiam! A Nirauan nem ismétlődhet meg! - mondta Dorja nyugtatólag.
- Nem mindegyik pusztult el a Nirauannál és láttam mást is… egy különös páncélos alakot, amint gyerekeket vet valami tüzes gödörbe! - mondta még halkabban Carl. - Olyan volt, mint egy félig Yuuzhan Vong, félig ember harcos! De Sith páncélban és iszonyat gonosz szemei voltak! - a fiú szavaira megállt az ütő Dorjában. Ő pontosan tudta ki is az a valaki, akiről a fiú beszél! Ez eléggé nyugtalanító, hogy a fiú pont róla álmodik... Waranousról!
- Na de félre a rémálmokkal, uram! -mondta egy kicsit vidámabban Carl. - Meséljen, uram, mit fogunk most tenni? Mivel bízott meg bennünket a Császár? És miért nem fogadott engem? Miért nem akart velem is beszélni? - tette fel a kérdéseket Carl, határozottan, ahogy egy uralkodói sarjhoz illik, amik már napok óta foglalkoztatták.
- Wenthar Nagyúr akarata sosem tárul fel teljesen egyetlen szolga előtt sem, fiam... - magyarázta Dorja, miközben tekintetével a csillagködöt fürkészte. Nem voltak messze a Telkur-rendszerben lévő állomás hűlt helyétől... egy-egy, a kelleténél bátrabb hapan őrjárat, hogy ha elhagyta volna a hagyományos útvonalakat és behatolt volna a környező csillagködbe, akkor talán a nyomára is akadhatott volna a Sith Birodalom flottájának. De persze a Gray-klán csatasárkányai gondoskodtak volna róla még azelőtt, hogy érzékelőtávolságba került volna a csillagrombolókhoz...
- Előfordul, hogy a Nagyúr terveinek csak egy kis részét osztja meg velünk - fordult a fiú felé Dorja, de gondolatai csücskében nem hagyta nyugodni, amit Carltól hallott az álmokról. Dorja megkapott minden információt, amivel Wenthar Nagyúr ellátta Tierce főkormányzót, mielőtt az Ismeretlen Vidékre küldte volna első számú szolgáját fontos feladatra - így azt is tudta, hogy a Sith Birodalom számára is létfontosságú, hogy új erőforrásokhoz jusson, mielőtt a Császár régi ellensége újra lecsap... és ahogy Tierce-nek a Ramakaz, Dorjának a Hapan-csillagköd volt kiosztva ennek érdekében., mint leigázandó terület...
- Biztosan jó oka volt arra is, hogy végül eltekintsen a fogadásodtól, fiam. Valószínűleg fontosabb kötelességek miatt - tette Carl vállára a kezét Dorja. - Ezért fontos ilyenkor, hogy kétségek helyett az előtted álló új feladatra koncentrálj. Ezt várja tőled a Nagyúr.
- Értem - bólintott Carl. - És mi az új feladat?
Dorja keze végigfutott a híd korlátjába épített terminálon, mire felvillant a csillagköd térképe. A spirál alakú hipertéri útvonal, amely a Telkur környékén kezdődött a Mag felőli oldalon, két hurok után érte el a köd közepét, ahol a Hapes aranyló gömbje világított. Valahol félúton, a Peremvidék felőli oldalon egy leágazás végén egy kisebb, ugyanolyan színnel jelzett rendszer a "Shedu Maad" nevet viselte.
- A flotta fő célpontja a beépített ügynökeink jelzéseit követően maga a Hapes - magyarázta Dorja. - Viszont itt, a Köd külső oldalán a jedik is fenntartanak egy bázist, amelyet kémeink információi szerint a fiatalok kiképzésére használnak. Ahhoz, hogy a hatalomátvételt a jedik zavarása nélkül hajthassunk végre, fel kell számolnunk ezt a bázist. Válogatott kommandósaink és aszasszinjaink egész csapata fog megindulni hamarosan. Szeretném, fiam, ha velük tartanál! - Dorja tudta, hogy veszélyes feladatra küldi ezzel a fiút, de meg volt győződve róla, hogy Carl fejlődését leginkább az szolgálja, ha minél hamarabb saját feladatokba vesz részt... az admirális remélte, hogy Wenthar Nagyúr is így látja majd...
- Készen állsz erre a feladatra, fiam? - nézett mélyen Carl szemébe az admirális.
- Hát persze, hogy önnel tartok uram! - jelentette ki a fiú határozottan. Dorja ennek őszintén megörült. Ismerte a fiú képességeit, és aki egy rakat zombival képes elbánni, annak a jedi kölykök sem lesznek akadályok.
- Akkor most menj és készülj a küldetésünkre! - utasította Dorja a „szárnysegédjét”.
Carl sietős léptekkel ment a kabinjába, és meglepődve tapasztalta, hogy a Sith egyenruhás tisztek összecsapva a bokájukat tisztelegnek előtte. Hát persze, gondolta magában egy kicsit büszkén - a Főadmirális jobbkezének ennyi kijár!
Belépett a kis, puritán egyszerűséggel berendezett szobába, amely minden tulajdonát tartalmazta. Többek között Niklas Archimedes, a Galaktikus Történelem című könyvének egy példányát. Carl szabadidejében szívesen olvasgatta ezt a művet. Tudtán kívül lett járatos a stratégiában és a háború művészetében. Carl leült az ágyára és egyre az a szőke hajú leányzó jelent meg lelki szemei előtt, aki Dorja egyik adjutánsa volt. Amit Carl nem tudott, hogy a leányzó Dorja számtalan nőügyének egyik gyümölcse volt, amiről csak az illető leányzó és a Főadmirális tudott. Rendkívüli szépség volt, igazi Birodalmi jégkristály, ahogy szokták mondani a hozzá hasonló céltudatos lányokra. Carlnak nagyon tetszett és sokszor elábrándozott róla, hogy milyen lehet a lány teste… egyenruha nélkül!
Dorja merengve tűnődött a küldetésükön, közben az egyik munkaállomáson dolgozó „lányát” nézte. Callista tényleg gyönyörű, gondolta magában egy csipetnyi apai büszkeséggel, nem csoda, hogy az ifjú Carl észrevette! És ebben a pillanatban rádöbbent, hogy óriási lehetőség kezd megnyílni a számára. Ha Callista esetleg viszonozza a fiú érzelmeit, bár sajnos erre kevés esély volt, mivel Carl még gyerek, akkor esetleg… esetleg a későbbiekben ő, Dorja lenne az „apósa” a Sith Birodalom jövendő Császárának! Persze ha így alakul, akkor tesz róla, hogy Callistát hivatalosan is elismertesse leányának! Dorja ajkai hatalomvágytól izzó mosolyra húzódtak. Hatalom! Szinte megszédült a lehetőségektől. Igen, úgy fogja intézni, hogy Callista engedelmes kislány legyen és rendelkezésére álljon a Sötét Hercegnek, ha az úgy akarja. Azt pedig megtudta Wenthar Nagyúrtól, hogy neki a fia boldogsága mindennél többet ér.
Carl eközben a szobája padlóján vergődött görcsökben. Megint látomása volt.
Egy őszes hajú férfit látott egy trónteremben. Méltóságteljes alakja volt, annyi szent. Körülötte jediknek vagy talán Sitheknek látszó alakok sorakoztak fel. Mintha a Birodalmi Lovagok nevet hallotta volna említeni...
- Az Egyensúly mindennek a titka, uraim! - mondta az ősz halántékú, bíbor egyenruhába öltözött férfi. - Se nem Sötét se nem Világos! Ez az igazi HATALOM!
Carl felriadt és szobája ajtajában Callistát látta meg, akinek arcán döbbenet és aggodalom tükröződött. Carl dühösen feltápászkodott és gyorsan összeszedte magát. Borzasztóan szégyellte magát, amiért pont a lány előtt lett rosszul. Callista nem sokkal volt idősebb Carlnál, de már most nagyon szép volt.
- Segítek! - mondta a lány segítőkészen és összeszedte a földön heverő jegyzeteket és tárgyakat, amiket a fiú a roham közben vert le az asztaláról. Carl őszintén hálás volt azért, hogy a lány nem éreztette vele hogy milyen „gyenge”.
- A Főadmirális vár minket! - mondta a lány bájosan csilingelő hangon, amitől Carl szíve majd kiugrott a helyéről. - Eligazításra a küldetést illetően!
Korriban II
ESB Uralkodói Palota
Wenthar elégedetten nézegette a különböző holohíradókat, amelyek a legutóbbi igazán érdekes eseményeket közvetítették. Demokrácia, nevetséges! Ostoba fajankók és tehetetlen bábok gyülekezete! Méghogy nem számít az Erő? Már akinek!
Viszont ezek a mostani események hatalmas lehetőséget hordoznak magukban. Méghozzá a Sith Egyház hatalmának növeléséhez. Wenthar már el is küldte Egyháza térítőit Coruscantra és más világokba, hogy a „demokratikus” népet meggyőzzék; egyedül ők az alternatíva!
Térítők ezrei keltek útra, mindössze japor fából faragott botjukkal, hogy a tudatlan népet megvilágosítsák az Útról. A Sithek Útjáról. Az aktivisták pedig lelkesen végezték a dolgukat. Például egy lerombolt bolygón segítettek különleges erejükkel, hogy az ott lakók újra élelemhez és technológiához jussanak. Vagy bűnözőket fogtak el, akik rettegésben tartották a népeket, vagy pedig más módon. Mindenesetre az eredmények máris biztatóak voltak. Az emberek ugyanis vevők voltak az újdonságra és az új eszmékre. Imádták a jelképeket is. Az Egyház zászlaja, amely egy vörös háromszög közepén elhelyezkedő, fehér színű, kör alakú sávban elhelyezett fekete Omega betű volt, vonzotta a tekinteteket.
Wenthar a trónszékén merengve arra gondolt, hogy hamarosan káosz és zűrzavar keletkezik az ostobák marakodásából, ő pedig szépen elvégzi azt, amit kell. És a Sithekhez méltó módon ezúttal az árnyékból intézi a dolgokat...
Mert hamarosan a Hapes, amely a Lázadók egyik jelképe volt, az övé lesz. És akkor egy olyan jelkép lesz az ESB tulajdonában, amely fenekestül forgatja fel ezeknek a köztársasági barmoknak a stratégiáját. Szíve mélyén sajnálta, hogy Daala nem az ő oldalán áll. Ez a nő gyűlölte azt a Rendet, aminek védelmére esküdött fel. Látta a szemeiben, amikor a holokamerák ráközelítettek. És talán ezt kihasználhatná a maga céljaira. Egy sértett nőnél nincs rosszabb, még akkor is ha egy olyan nőről van szó, mint Daala!
A Sith Főpap jelentkezett be, így Wenthar aktiválta a kommunikációs transzmissziós rácsot. Hamarosan megjelent a Főpap fekete csuklyás holoképe.
- Jelentést! Hogy haladnak a dolgok? - kérdezte fagyosan az Uralkodó.
- Minden remekül halad, Nagyuram! -válaszolt a Főpap. - Embereink már szinte a galaxis egészében ott vannak, hogy térítsenek! - akár egy vírus, tette hozzá gondolatban Wenthar.
- Örömmel hallom! Megszerezték a vírust. amely a Nirauant elpusztította?
- Igen, Nagyúr! Nálunk van! - a Főpap nem egészen értette, miért fontos ez most.
- Jó! Nagyon jó! Ha valamelyik bolygó ellenáll, vessék be! Gondolom minden papunknál van egy fiolányi ebből az érdekes matériából? - kérdezte Wenthar gonoszul.
- Igen... de hadd tegyem hozzá hogy ez... őrültség! - mondta a Főpap, miközben maga is csodálkozott a merészségén.
- Nem baj! Legyen az. Őrültség! Viszont mi a zűrzavarból és a káoszból tudunk építkezni! Ezt ne felejtse el! És egy zombijárványnál nincs kaotikusabb esemény, nemde?
- De,nagyuram... minden bizonnyal! - válaszolt remegő hangon a Főpap, miközben meg volt győződve hogy Wenthar őrült, méghozzá a veszélyesebb fajtából...
- Rendben van! Tegyék amit, tenniük kell! Most menjen! - Wenthar intésére a holokép eltűnt, magára hagyva a csöppet sem őrült Császárt a gondolataival...
--- Vége a XXII. Fejezet Első Részének ---