|
Post by Grodin Tierce on Jul 1, 2019 16:56:44 GMT 1
Egy elhagyatott aszteroidaöv a Fény Hadserege által felügyelt űr legszélén. A legendák szerint a rendszer őslakói kísérleteikkel annak idején hatalmas kataklizmát idéztek elő, amely dicső otthonukat űrsalakká és apró aszteroidák bányaövezetévé változtatta. Jelenleg a Fény Hadseregének határvidéki erőssége.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jul 1, 2019 17:39:13 GMT 1
Avionam Arelis, a Fény Hadseregének legjobban öltözött és legkoréliaibb jedi mestere és légióparancsnoka fel s alá sétálgatott Republic-osztályú csillagrombolója, az elegáns Vittorio Veneto fedélzetén, és éppen intenzíven aggodalmaskodott. Légiója, a Fény Hadseregének törzsterületén fekvő, mezőgazdaságáról, luxus élelmiszer cikkeiről és a Tapanihoz, valamint a Senex-Juvexhez hasonló, éppen csak gazdag nemesi famíliáktól mentes fényűzéséről híres Minos-halmaz jedi magasabbegysége az utolsó mobilizálható légió volt, amely támadó egységeivel nem vonult fel az Első Rend ellen... és ebben a minőségében, amennyire azt Arelis a visszaérkező zavaros, alig visszafejthető jelentések alapján gyanította, egyúttal az utolsó ténylegesen harcképes is.
Odaát az Első Rend határain túl mészárlás zajlott, ők pedig egyértelmű parancs hiányában nem avatkozhattak be... Arelis idegesen megsimította szőke tincseit, amelyek még a koréliaiak között is ritkák voltak. Elegánsan szabott egyenruhájában Arelis tökéletesen úgy tűnt, mintha a régi, letűnt minosi földműves arisztokrácia, a helyi fajokkal jó viszony ápoló, velük keverék-társadalmat alkotó signori-k egyik képviselője lett volna... és ez a flottájára is igaz volt. A Minos Légió volt mind közül a legheterogénebb, nyurga vadászgépek, felfegyverzett luxusyachtok, egy-egy protontorpedó hordozására kifejlesztett villámgyors rohamcsónakok alkották. Felső szomszédaik, az iparosodott Elrood hasonló kultúrájú, de nehéziparban, nyersanyagokban gazdagabb urai, a saloiak lenézték a minosiakat, de ők büszkék voltak hagyományaikra, nyugodt kultúrájukra... és hogy nem siettek el semmit.
Arelis pedig sok lelkes erőérzékeny fiatalt talált az őslakos fajok és a humán telepesek között, akik a Légió értékes tagjai lettek... imádták új egyenruháikat, a felvonulásokat, az alaki gyakorlatokat... csak hát amikor hadba kellett volna vonulni, a besorozott hadihajók műszaki alkalmassága az összes flotta közül a legalacsonyabb volt, és itt jelentettek a legtöbben beteget. Arelis pedig nem örült, de jobb híján elfogadta a hátvéd szerepét, hogy megtartsa az Első Rend frontvonala és határai felé eső utolsó jedi erősséget és innen figyelje a hadmozdulatok alakulását, beavatkozásra készen, amennyiben Hamner mester a tartalék bevetéséről dönt és üzen...
És éppen ez volt a gond. Hamner mester valózínűleg meghalt, Arelis legalábbis érzékelt valamiféle hullámot az Erőben... de hogy nem üzent, az bizonyos. Ahogyan a többi mester sem. Csak töredékes jelentések érkeztek a Zonju felől, meg egy-egy mentőkabin, de ezeket Arelis és hajóparancsnokai a biztonság kedvéért inkább gyáva dezertőröknek, vagy eszüket veszített sebesülteknek minősítettek, semhogy elhiggyék, amiket meséltek nekik. Végtére is ennyire rosszul csak nem állhatott a Fény Hadserege, nemde?
Arelis ezért aztán inkább továbbra is a parancsnok hídján rótta a köröket, miközben újabb és újabb jelentéskérő üzenetet menesztett a kivonult flotta után, egyértelmű instrukciókat kérve. Mégis hogyan várhatta volna el tőle bárki is, hogy bizonytalan harci szituációba vezesse rendkívül képzett, értékes, jó ízlésű és bátor erőit és csodálatos hajóit?
- Mi scusi, commodore - lépett mellé minosi nyelvjárását még mindig törve, de Arelishez hasonlóan egyre jobban beszéve adjutánsa. - Bejövő flottát érzékelünk a... távérzékelőkön. - Hogyan? Miért nem ébresztettek fel hamarabb? Mármint a meditációból! - rázta meg a fejét dühödten Arelis mester, aki kissé elkalandozott az imént. - A távérzékelősök csak most fogták be őket... már a rendszerben vannak... - Ez hogyan lehetséges, hát senki sem figyelte az érzékelőket? - A rendszerhez túl közel, túl későn léptek ki a hipertérből, majdnem belénk rohantak... a... a hátunk mögött vannak. - Vaffanculo - rázta meg magát Arelis. - Hát a hátsó szektorteret nem figyeli senki? - Carazza százados őrnaszádjai voltak a felelősek, de nemrég lekapcsolták a rendszereiket nem tervezett karbantartás miatt... - Carazza egy idióta, egy ... egy... mindegy, kapcsolja, mutassa, képernyőre! Pronto pronto! - Si signore, máris...
A Veneto képernyőin a flotta előtt lévő üres űrszelet helyett a hátuk mögött lévő szektor jelent meg... Arelis pedig elképedten meredt a vörös csillagos vostroyai flottilára, amelyik előtűnt az aszteroidák közül.
A Minos Légió alig 150 hadihajója eltörpült az Udaloy-ok, Szlavnij-ok és Gagarin-ok, a jedik átlagos fregattjait méretben jóval meghaladó rombolók, és a Krasnoi-osztályú hordozók mellett, amelyek már a csillagrombolók méreteivel vetekedtek, belőlük pedig MiG-ek, karcsú, orbiton és űrben egyaránt mozgékony vadászok százai sorjáztak elő. Az egész formáció majdnem másfélszer akkora volt, mint a jedik teljes flottája, amit az Első Rend ellen küldtek, az élén pedig nem is egy, de egyenesen három haladt Vostroya csúcs-zászlóshajóiból, az SiSD-k és nehéz.csillagrombolók méreteivel vetekedő masszív Odjessa-osztályú csillagvédőkből. Még hátrébb pedig most bukkant elő Polis Massa legnagyobb aszterodája mögül a vostroyai szuper-csillagvédők egyike, az alig néhány példányban létező Kreml mobil platformok egyike, rajta az NKVD jelvényeivel. De nem ez hívta őket, hanem az élen haladó Odjessa.
- Én izé... jó napot. Arelis mester a Minos Légiótól. Üd... üdvözölöm önöket a Fény Hadseregének felség... felségterületén. Mi járatban? Mármint... miért sértették meg előzetes jelzés nélkül a határainkat, he? Arelis kihúzta magát, hogy kultúrált, igényes megjelenésével minél inkább lenyűgözze ezeket a primitív népeket. Az Elrood-ban jóval népszerűbb volt a frontizmus, mint a Minosban, nem kellett sokáig találgatnia, kik hagyhatták, hogy a vörösök idáig lopakodjanak. De vajon miért?
Arelis fel s alá sétált aranyozott egyenrujáhában, csípőre tett kézzel, az Erő segítségével próbált magabiztosabb maradni. Ha Hamner mesterről azt suttogták az állományban, hogy ő az új Hoth tábornok, akkor Arelis el volt szánva rá, hogy ő lesz az új Valenthyne Farfalla.
Azonban a képernyőn megjelenő, tökéletesen fésült és borotvált vostroyai tisztet mindez láthatóan egyaránt nem érdekelte.
- Szolovcev admirális vagyok, a Politbüro egyetértésével és Horn jedi mester felkérésére a Vostroyai Vörös Flotta beavatkozó hadtestét hozom, hogy segítséget nyújtsunk a Pervij Orgyer ellen. - Én... mármint Hanmer mester bizonyosan nem kért segítséget... izé... tájékoztatott volna. - jött zavarba azonnal Arelis. - Horn mester viszont igen. Vostroya pedig megadta - közölte szárazon Szolovcev. - Utasításom van magának is, Ginyeral jedi. Alakzatba állnak velünk, és együtt indulunk tovább! - Márpedig a Jedi Tanács teljes egyetértése nélkül maga nem parancsol nekem, nem viszem bizonytalan helyzetbe a flottámat! - tiltakozott Arelis.
- Kiterjedt felderítési adatokkal rendelkezünk már most - hunyorított Szolovcev barátságosan. - Tavaris jedi, nincs szükségünk a maguk adataira, megkaptuk a célok koordinátáit Horn mestertől. Már csak az a vektor kell, amelyiket Hamner Nagymester erői használtak, miután továbbhaladtak Zonjutol. - Én... hát, azt gondolom meg tudjuk adni - adta meg magát Arelis. Mert persze ha egyértelmű utasítás nem is érkezett Hamnertől, azt azért minden légióparancsnoki hajón tudták és érezték a jedik, hogy hová indult a főerő, a Kathol Légió. - De ne várja, hogy csak úgy, óvintézkedések és megfelelő felderítés nélkül követem magukat oda! Az Anothig elmegyek a Légiómmal, egy tapodtat sem! - Haraso - nyugtázta Szolovcev. - Várjuk a Katholiak utolsó ismert koordinátáját, és mi megkezdjük a felfejlődést. A többit ránk bízhatja. Szolovcev vége.
Szolovcev bontotta a vonalat, miközben a minosiak nagy nehezen megpróbáltak valamiféle díszfelvonulásra emlékeztető ugrási rendbe állni, majd a formáció jobbszélén lévő Odjessa felé nyitott csatornát. - Csuzsujkov altengernagy - a borotás, ösztövér, kövér férfi haptákba vágta magát Szolovcev megjelenésére. - Sto prikaz? - A flotta egyharmadát vigye a Zonju mellé, a másik kétharmaddal mi a fő csapást fogjuk mérni a fasiszti peremterület szívére. Ezek a jedi pojácák nem érdekesek, csináljanak, amit akarnak. - Ponju... - Csuzsujkov még egyszer megrágta Szolovcev szavait, majd kérdőn megrázta a fejét. - Admirális elvtárs... mellé?
- Éppen csak olyan messze, hogy érzékelőtávolságban legyen, de ne avatkozzon be - biccentett szolid ragadozó mosollyal Szolovcev. - Nézze végig, ahogyan az Első Rend és a jedik üldözői lemészárolják egymást odabent, és fogja el a menekülőket... mindkét oldalról. Teljes elszigeteltségben akarom látni a Zonjut és a jedik légióit, amíg mi dolgozunk. Vszjo panyjatno? A flottaegysége kódneve mostantól... Warsawa. - Warsawa különítmény megértette - tisztelgett Csuzsujkov.
Szolovcev bontotta a vonalat, majd a taktikai térképre nézett. Hamarosan a saját főerőik és a jedik légiója is távozik innen, hátrahagyva az NKVD különítményt, ami mögöttük jött... a határok új őrzőit. De ahhoz, hogy ez valóban a frontizmus új határa legyen, előbb nekik is meg kellett tenni kötelességüket.
- Kormány, ugrási vektor a Yalara-Dosuun vonal mentén! Davaj!
A Vörös Flotta hétszáz hajója felgyorsult, és eltűnt a hipertérben, célba véve az Első Rend magterületének szívét. Kivéve a formáció végén haladó álcázott rakétahordozót, amelyik a jediktől kapott koordináták alapján egyenesen a Concrete felé ugrott.
|
|