|
Polneye
Aug 25, 2015 16:34:44 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Aug 25, 2015 16:34:44 GMT 1
A fémszínű falakkal fedett katonai tárgyaló ugyanolyan volt, mint bármelyik másik a régi birodalmi mintára épült felszíni és felszín alatti létesítmények hasonló célú védett termei közül, szerte a galaxisban. Egyszerű, hajók válaszfalaira emlékeztető duraplaszt borítás, szürkés-zöldes-fekete színárnyalatok, kommunikátorok, az asztal és a székek alatt rohangáló MSE droidok, villogó állapotjelzők, egy kékes képű holovetítő az asztal közepén...
Mégis, Tierce ezredes számára ez a tárgyaló más volt.
Otthon volt, a hazája, a hely, ahol számára és népe számára minden elkezdődött évtizedekkel ezelőtt, amikor megkezdték a házon belüli genetikai kísérleteiket, hogy jobbá, egyedibbé, különlegesebbé formálják a klón állományt, amelyik spaarti-hengerekben, illetve lekonzerválva, vagy éppen csak lefagyasztott embrió-formában várta a reaktiválási parancsot.
Ma már azonban nem egyszerű klónok ültek az asztal körül, hanem a bajtársai. Egyedi, tartályban növekedett személyiségek, akik ugyanolyan, genetikailag kódolt odaadással szolgálták a Birodalmat, mint ő maga.
Egy új generáció, egy új nép képviselői.
- Meg kell gyorsítanunk a reprodukciós szakaszt. – villantott fel Tierce néhány statisztikai grafikont, miközben bajtársai elcsendesedtek, hogy odafigyeljenek a következő napirendi pontra. Hosszú időn után a polneyei klónok teljes vezetői kara együtt volt a föld alatti bunkerben, így Tierce ragaszkodott hozzá, hogy minden napirendi ponton végigmenjenek a parancsnoki értekezleten – bár inkább haditanácsnak lehetett volna nevezni, hiszen közösen döntöttek.
- A hajógyártás hamarosan fel fog pörögni, a cirkálófalkák és az új rombolók üzemeltetéséhez pedig nem hagyatkozhatunk kizárólag a sorozottakra. A cosrai állomány átlagéletkora így is aggasztóan alacsony.
- A mienk még alacsonyabb, ha jól emlékszem. – nevezett fel Zalaxus parancsnok. A genetikai kódolással való játék eredményeként Zalaxus, bár egyidős volt Tierce-el, ötvenes, őszülő hajú férfi volt, a Polneye házőrzője és bázisparancsnoka az Őrnagy távollétében, ahogyan katonái jelenlegi rendfokozata ellenére még mindig nevezték.
- Viszont tapasztalatban és képességekben nyilvánvaló a különbség. – biccentett Tierce. – A lényeg, hogy új klónokra van szükség, nagyobb mennyiségben és gyorsabban. Amíg az Ismeretlen Vidéken nem épülnek ki az új üzemek, amelyekkel már egyszerűbb lesz a nagyüzemi tömeggyártás, addig mi adjuk az EGB képzett legénységi állományának nagy részét.
- Telepítsünk felszíni üzemeket itt, a Koornacht-halmazban. – vetette fel Aiax parancsnok, aki Daala testőrségének korábbi vezetője, a volt államfő mellé rendelt különítmény feje, és a Flotta Kommandó, a polneyei elit gyalogság parancsnoka volt.
- A Köztársaság tudomást szerezne róluk, akkor pedig megelőző csapásokkal kellene számolnunk. Egy felszíni üzemet nem lehet úgy elrejteni, mint egy mélyűri rakéta-állomást, vagy egy felszín alatti gyárat. – rázta meg a fejét Zavrik parancsnok, a polneyei speciális csapatok operatív parancsnoka.
- Doktor úr. – fordult az ezredes a társaság legkövérebb tagjához. – Most hat hónap telik el egy klón embrionális állapotától addig, hogy teljesen bevethető legyen, ebből három hónap tartály, három hónap kiképzés és szocializáció. Le tudjuk szorítani kettő-kettő, összesen négy hónapra?
- Csak akkor, ha eltekintünk az egyedi konfigurációtól. – rázta meg kövérkés fejét Umaak Leth, a hajdani, a Byssnél elpusztult tervező zseni genetikai másolata. A klónok az eredetihez legközelebb álló Leth doktort akartak létrehozni, így a férfi megtartotta eredetije hatalmas zsírpárnáit, alacsony termetét és vékony, hegyes bajszát, amitől a körülötte ülő karcsú, kidolgozott testű klónk szöges ellentétének tűnt, de ez láthatólag nem zavarta. – Ha átállunk sorozatokra.
- Kizárt. – rázta meg a fejét Tierce. A polneyei klónok legnagyobb erőssége, de egyúttal gyenge pontja is az egyedi konfiguráció volt. Egyetlen egy polneyei klón sem volt ugyanolyan, mint a többi – a genetikus tudósok nagy teljesítményű komputerek felhasználásával minden egyes egyed genetikai kódjában apró módosításokat hajtottak végre, hogy személyisége, külseje, erősségei kissé különbözzenek a többiekétől... ez azonban hatalmas programozási erőfeszítéseket igényelt, sok hibával járt, és olyan méretek mellett, mint a polneyei üzemé, gyakorlatilag lehetetlenné tette a tömeggyártást. Még az egy Bellicose legénységének feltöltése is nehézséget okozott az üzemnek, nem hogy egész flottáké. – Egyediek vagyunk, és egyediek is maradunk. Más megoldás?
- A hibás egyedek száma növekedni fog, nem fogjuk tudni tartani a jelenlegi hatvan százalékos szinten. Le kell, hogy menjünk ötvenre, de a hibák kétötöde így csak a későbbi szakaszban fog jelentkezni, az inkubáció után. – folytatta Leth.
- Azaz tízből két testvérünkről már a tartály után fog kiderülni, hogy alkalmatlanok a szolgálatra? – kérdezte Aiax elfintorodva. A polneyeiak genetikai kódolásában nagyon erős volt a lojalitás és a szolgálati vágy... azok, akik már kifejlődés után mutattak valamiféle rendellenességet, ami kezelhetetlen volt, és alkalmatlanná tette őket a katonai szolgálatra, nem ritkán öngyilkosságot követtek el, a szakaszok számára ez pedig mindig nagy megterhelést jelentett, hiszen elveszítették egyik bajtársukat, akiről eddig azt gondolták, ugyanolyan különleges, mint ők maguk.
- Átsorolhatjuk őket a telepesprogramba. – javasolta Aban kapitány, a polenyei zászlóshajó kapitánya és a flottaszolgálatra beosztott tiszt-sorozat szeniorja, avagy első egyede. – Nem mennek kárba.
- A jelenlegi tempóval egy standard év alatt húsz inkubációból tizenkét bajtársunk állhat szolgálatba. – összegezte a becslést Tierce. – A négy hónapra gyorsítással, feltéve, hogy Leth doktor becslése helyes, harminc inkubációból tizenöt bajtársat és további öt telepesprogramra alkalmas klónt nyerünk. Ez is jobb, mint a semmi. Ellenvetés?
- Két hónap nagyon kevés a speciális sorozatok képzéséhez. – jegyezte meg a pilóták primerje, Nagan parancsnok. – Már a három hónapos sorozatból is nagyon amatőr pilóták jönnek ki, akármilyen jó a villámtanítási program, bizonyos készségeket muszáj élőben, gyakorlatban elsajátítani.
- Megtarthatjuk a hat hónapos programot bizonyos, gondosan szelektált sorozatok esetén. – vetette fel Zavrik. – Tömegesen elsősorban alapvető hajólegénységi feladatokat ellátó zászlósokra, flottaőrökre, gépészekre és rohamosztagosokra van szükség. Ha a spectechek, kommandósok és pilóták képzését meghagyjuk az eredeti program szerint, az csak az igényelt létszám tíz százalékát érinti.
- Jó ötlet. Még valaki? – nézett végig a társaságon Tierce. A klónok egyetértően bólintottak... a döntés megszületett.
- Mi a helyzet a telepek kijelölésével? – fordult most a távolfelderítők parancsnokához, egy vékony, szőke férfihez, aki inkább tűnt tinédzsernek, mint felnőtt kommandósnak.
- Kilenc kolóniát azonosítottunk a Ssi-ru szektor szomszédságában egészen fel a Ramakazig, amelyek megfelelnek a környezeti feltételeknek és jól védhetőek is. – hívott életre egy, az Ismeretlen Vidék alsó karéját ábrázoló térképet Lajtis parancsnok. – De a telepes-sorozatok egyelőre nagyon alacsony példányban készülnek. Még a most eldöntött kiterjesztéssel is rendkívül lassan fogjuk elérni a célzott lakosságszámot.
- Csak az első sorozatokra van szükség, akik felépítik a kinti üzemeket. – vetette ellen Zalaxus. – Utána már folytathatjuk a feltöltést a helyi termelésből is.
- Egyetértek. – tette hozzá Zavrik. – Képesnek kell lenniük arra, hogy saját céljaiknak megfelelő szakembereket is klónozzanak, amelyekkel mi most nem foglalkozunk. Ipari, mezőgazdasági szakértőket, építészeket, fuvarozókat, droidtechnikusokat, mechatronikusokat, medikusokat, oktatókat, és így tovább...
- Egy egész civilizációt, így van. – biccentett Tierce. – De éppen ezért ne becsüljük alá a feladat összetettségét. Nem engedhetjük el a kezüket teljesen. Szükségünk van felügyeletre, tervezésre... nem bízhatjuk az első telepesekre és a Ssi-rukra az egészet. Talán bevonhatnánk megbízható cosrai szakértőket a folyamat elején...
- Nem dolgozom a tejfelképűekkel, ha nem muszáj. – mordult fel Zalaxus.
- Vannak köztük tehetséges, lojális fiúk és lányok. – vetette ellen Aban.
- Lajtis parancsnok, állíts össze egy tervet erről, legközelebb megszavazzuk. – biccentett a cosrai külsejű klón felé Tierce, remélve, hogy nem veszi magára Zalaxus megjegyzését, majd áttért a következő pontra. – Speciális egységek. Van hír Aranjiról és Cybilről, Zav?
- Még semmi. – rázta meg a fejét Zavrik, egy pillanatra az üres székre pillantva a teremben, bár tudta, hogy ezügyben sem ő, sem a többiek nem tudnak újat mondani. Eredeti csapatuk negyedik tagja, Oleg, a rohamosztagos sorozat primerje a félig balul sikerült onderoni misszió végén a mandalori kommandósok foságába esett a Dxun holdon, és azóta sem tudták, hogy él-e, vagy hal-e. Most pedig a csapat mesterlövésze és Zavrik másodtisztje a speciális erők élén, Cybil és Aranji jártak messzire, a Corporate-szektorban, a foglyul ejtett sith társaságában, hogy felfedezzék a Lorrd ősi sith várának titkait. – Érkezéskor bejelentkeztek, azóta nincs hírem róluk.
- A blokkoló kísérletek? – kérdezte most Zalaxus.
- Jól haladunk velük. – emelt fel egy adatlemezt Zavrik. – Az Élő Bolygón, Zonama Sekoton az egyik Tiebolt sikeresen használta a szérumot egy jedi ellen.
- Tieboltok, pfhh... - köpött ki Zalaxus, őszes bajszát megpödörve. – Tucatbanda... nem lehet, hogy csak össze-vissza beszélt, mielőtt meghalt?
- A jelentés elég megbízhatónak tűnik. – ellenkezett Aban, Zavrik pártját fogva. – Ráadásul ott voltam, amikor az a nőt fedélzetre vettük. Ha nem egyeznek az események azzal, amit Tiebolttól kaptunk a jelentésben, ő megcáfolta volna.
- Van itt még valami. – emelt fel egy másik adatkártyát Zavrik. – Ezt a megbeszélés előtt kaptam közvetlenül, Kardassról. A kardassiak belefutottak Korriban mellett valamiféle eddig nem látott Erő-trükkbe. Egyelőre szublimálásnak hívjuk… feltűnnek, majd eltűnnek, mint az Aing-Tiik.
- Érdekesnek hangzik. – mormolta Tierce. – Ilyet még nem láttam. Vannak energetikai adatok?
- Minimálisak. Csak akkor tudnánk leképezni ezt, hogyha egy sith, vagy jedi, vagy Erőérzékeny miegymás lenne olyan kedves, és előadná nekünk laboratóriumi körülmények között. – vakarta meg az állát Zavrik.
- Lehet, tudok szerezni egy miegymást erre a célra. – meredt a semmibe egy pillanatig az Őrnagy. – Ezt bízd rám, Zav.
- Hírszerzés, Őrnagy. – vetette fel a következő témát Aiax. – Mik a legújabb fejlemények?
- Phennir szépen lóg a horgon, a többieket pedig most kezdjük mellé sorolni. – biccentett Tierce, szinte ösztönösen lehalkítva a hangját. – Ez nagyrészt Folett kezében van, de mindenről tájékoztat.
- Őrnagy... - köszörülte meg a torkát Zalaxus. – Mit csinálunk akkor... ha átvág minket ez a cosrai?
- Nem vág át. – rázta meg a fejét Tierce. – Nem nyerne vele semmit. Szüksége van ránk, ahogyan nekünk is őrá és a társaira.
- A Birodalom érdekében remélem, hogy igazad van. – vakarta meg őszes fürtjeit Zalaxus. – Van még valami?
- Hajótervek. – fordult vissza Tierce Leth doktorhoz. – A cosraiak anyagai sok tekintetben elavultak, a Tector- és a Turbulent-osztályok tervei, amelyeket Lecersen biztosított számunkra, valamint a ramakazi specifikációk átmenetileg megfelelnek, de szükségünk van az új vadász- és cirkálótervekre, hosszú távon pedig kristálygenerátoros rendszerekre is.
- Az előbbieket megígérhetem, Őrnagy, de az utóbbi nagyon instabil. – rázta meg kövér fejét Umaak Leth. – Még jó ideig dolgoznunk kell azokon a generátorokon.
- Nem állíthatunk szembe fázisváltókkal felszerelt, ötven éves haditechnikát és védtelen lopakodókat sem a sithek SiSD-ivel, vagy az új jem’hadar cirkálóikkal, sem a Köztársaság mon cal förmedvényeivel. – vetette közbe Aban, Nagan parancsnok pedig egyetértően helyeselt. – Kellenek azok az új hajók.
- A vadászok és a cirkálók a legfontosabbak. – zárta rövidre a vitát Tierce. – A többit utána. Ellenvetés?
Ezúttal nem volt. Az ezredes körbe nézett, hogy van-e még kérdés.
- Mi a helyzet a sithekkel? – kérdezte Aiax kis szünet után. – Az öreg áruló bekapta a horgot?
- Még rágja, de gondoskodnunk kell róla, hogy a szájában is tartsa. – vakarta meg az állát most Tierce. – Azt hiszem, engedményeket kell nekik tennünk a Corporate-fronton. A cosrai kapcsolataink még győzködik a Főmarsallt, hogy engedélyezze a visszavonulást a Ziost és Almania körzetéből.
- Pfh, taktikai visszavonulás. – köpött ki ismét Zalaxus. – Bajtársakat veszíteni a semmiért...
- Nincs jobb megoldás. – kelt az Őrnagy védelmére Zavrik. – Az árulónak azt kell hinnie, hogy nem csak megbízhat bennünk, de még nyerhet is az üzleten abban az esetben, ha... nos, ha mégsem lennénk olyan megbízhatóak.
- És ha a vörösök végül nem kapják be a másik horgot? – kérdezte Nagan.
- Ezt már cosrai barátainkra kell bíznunk. – mosolyodott el Tierce. – Ez az ő asztaluk. Mára ennyi, bajtársak. A Győzelemre!
- A Győzelemre! – visszhangozták a polneyei bunker falai a klónok csatakiáltását.
|
|
|
Polneye
Aug 25, 2016 15:39:34 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Aug 25, 2016 15:39:34 GMT 1
A Clone Hadtest polneyei bázisán felszisszentek a figyelmeztető jelzések, amikor a Sordis Nagyúr által delegált követ belépett a rendszerbe. Mindössze két kisebb, kompméretű szállítóhajó jelent meg a radarokon.
A hátul haladó sikló nyitott oldalsó ajtajában az Első Rend orvosi specialistája, Nyna Calixte összehúzta magán prémmellényét. A negyvenes évei végén járó nő fehér nadrágot, magas szárú cipőt, kesztyűt és felsőt viselt. Fehér volt tetőtől talpig, de nem látszott katonai személynek. Inkább tűnt afféle civil főnöknek, aki nagy befolyással rendelkezik a katonai övezetben.
Szőkésvörös haja szigorú kontyba volt fogva.
A Polneye hegyeibe rejtett bázis oldalában széles hangárbenyíló tűnt fel, ahogy a két hajó közelebb ereszkedett a megadott vektoron. Calixte belemarkolt az egyik kapaszkodóba, és biccentett az embereinek, hogy kezdjék meg a landolást.
A sikló leszállt a hangár padlójára, de a másik hajó ott maradt a levegőben, nyitott oldalajtókkal, amikből felfegyverzett katonák pásztázták a környéket. A szürke, droidszerű alakok hús-vér teremtmények voltak, de az egyenruhájuk számos szervomotoros beültetéssel rendelkezett, és teljesen automatizált volt. Calixte saját egységei voltak ők, mivel a doktornő nem tartozott az Első Rend hivatalos katonai szervezetébe, és saját hadi erőforrásai voltak.
Az, hogy nem volt katona, nem jelentette azt, hogy kevesebb védelemre szorult volna. Több ellensége volt, mint a legtöbb első rendi tisztnek.
A rámpán ő ment le először, mögötte az embereivel, miközben a mellettük lebegő másik hajóból is biztosították őket.
- Doktor Calixte vagyok – mutatkozott be a fogadótársaság élén álló, sanda szemű alaknak. – Lássunk munkához!
|
|
|
Polneye
Aug 29, 2016 10:04:41 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Aug 29, 2016 10:04:41 GMT 1
A sanda szemű alak a bázison látott katonás rendhez képest hanyag tisztelgésre emelte a kezét, majd bemutatkozott.
- Zavrik parancsnok vagyok, az ügyeletes házigazda magasabb rendű és rangú bajtársaim távollétében. Erre parancsoljon, doktornő. A kíséretének - biccentett a kommandósok felé - pedig kijelölünk egy megfelelő méretű barakkot.
Végigvezette a nőt a hegybe épített termeken és folyosókon, amitől Calixte-nak egyre inkább az a benyomása támadt, hogy valószínűleg az egész hegység, de talán a bolygó összes szárazföldi területe alatt végighúzódik a klónozó komplexum. Tartályok ezrei, tízezrei sorakoztak mindenhol, monoton soraikat csak a gyakorlóterek és edző-, illetve villámtanító körletek törték meg.
- a spaarti - technológia tökéletesítése és az Erővel folytatott kísérleteink révén már nem szükséges, hogy sötét jedik álldogáljanak a 30 napos növekedési idejű tartályok mellett. A kondicionális és a villámtanítás befejezése már a tartály elhagyása után történik, a növekedésért viszont kizárólag a kémiai közeg felel. Az öregedési problémát különböző genetikai utókezelésekkel küszöböljük ki, a megfelelő szérumok birtokában egy 20 év körülire kifejlődött klón utána természetes tempóban öregszik tovébb. - újságolta menet közben nem titkolt büszkeséggel Zavrik. Calixte egy sor tartályra lett figyelmes közben, amelyekben a többiben látott humánoktól eltérő, zöldesszürke bőrű humanoid lények lebegtek.
- Nem embereket is klónoznak? - próbált érdeklődést erőltetni a hangjába a nő. - Csak kísérleti jelleggel. - biccentett Zavrik. - A felhalmozott tudás és a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai révén az emberi géntérképet ismerjük a legrészletesebben, ezen tudjuk a legnagyobb biztonsággal végrehajtani az apróbb módosításokat, amitől minden egyes polneyei klón egyedi lesz. Akiket ott lát, khommiták, ismereteink szerint rajtunk kívül az egyetlen klónozó civilizáció a Magban. Nagyon jó a kapcsolatunk velük, nemrég fogtunk bele a közös programba.
- Civilizáció.. - mormolta maga elé Calixte, további magyarázat helyett azonban Zavrik egy eligazító terembe vezettte, ahol felvillant két pont a galaxis jól ismert térképén; a Polneye zöldeskék pontja az EGB és a Köztársaság határától nem messze, a Magtól balra felfelé a Koornacht - halmazban, tőle jóval messzebb pedig, a galaxis felső karéjának szélén, túl a Maradványon is egy másik, haragoszöld pont, alatta "Kardass" felirattal.
- Ott őrzik jelenleg Distint igazgatót. - bökött a második pontra Zavrik. - A kardassi szövetségeseink most dolgoznak azon, hogy eljutassák hozzánk. De szükségük lesz a maguk közreműködésére is. Szükség van egy elterelő hadműveletre, ha úgy tetszik támadásra a Kardass ellen. - És hogyan juttatják át ide a fél galaxison át? - kérdezte Calixte. - Nem pontosan ide, hanem a szomszédba. - biccentett Zavrik, majd előhívott egy harmadik pontot a Mag közepe táján, nem messze a Polneyetól, még EGB területen. - Az igazgató a Byss-nél lévő űrállomásunkon lép át majd a mi területünkre, közvetlenül Kardassról.
- Erre igazán kíváncsi vagyok. - vakarta meg az állát Calixte. - Ha itt összeszedtünk mindent, ami szükséges, azonnal indulunk a Byssre, és személyesen is megtekintheti a kaput működést közben. - folytatta a klón parancsnok. - És nem fog feltűnni senkinek, hogy az igazgató csak úgy eltűnik Kardassról? - kérdezte Calixte. - Erre is készültünk. - Zavrik aktiválta a komját. - Hozzátok be.
Két szürke egyenruhás klón flottakommandós lépett be, akik egy fehér zubbonyos, kifejezéstelen tekintetű alakot fogtak közre. Distintet. - A kardassi szövetségeseinktől kapott vérminta alapján készítettünk egy üres klónt. - magyarázta Zavrik. - Általában nem pártoljuk a klónok ilyen célú, embertelen felhasználását, de a fedés miatt ezúttal kivételt tettünk. Nem esett át villámtanításon, vagy bármiféle kondicionáláson, csak egy motorikus képességekkel rendelkező test. Őt cseréljük ki Distint igazgatóra, a kardassiak pedig majd gondoskodnak róla, hogy a megfelelő állapotba kerüljön. - Úgy érti, megölik. Zavrik néma biccentéssel nyugtázta Calixte kijelentésé, majd hozzátette. - Ha nincs más kérdése, asszonyom, továbbindulnánk a siklóhoz, ami a Byssre visz minket. Javaslom, hogy a kísérete, amennyiben Önnel óhajtanak tartani, a mi hajónkon utazzon. Arrafelé nagyon sok veszélyes gravitációs anomália van, nem vennénm a szívemre, ha valaki Önök közül a központi fekete lyukban landolna.
|
|
|
Polneye
Aug 31, 2016 21:55:57 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Aug 31, 2016 21:55:57 GMT 1
- Egy célért harcolunk – jegyezte meg a sikló felé menet Calixte. – A klónjaik... maguk is ugyanolyan teremtést hajtanak végre, akárcsak én.
- Mi a szakterülete? – vonta fel a szemöldökét Zavrik.
- Leginkább a szerves biokémiához hasonlítható – felelte a nő. – Egész pontosan azzal foglalkozom, hogy egyszer s mindenkorra eltöröljek mindenfajta vírusos fertőzést, ami az embereinket sújthatja. Olyan reagenseket állítunk elő, amik lehetővé teszik a katonák gyorsabb felépülését, vagy egy harci sérülés mértékének élő időben való minimalizálását. Azt akarom elérni, hogy ne lehessen csak úgy lelőni őket.
- Szuperkatonákat hoznak létre?
- Ha úgy tetszik. Mindazonáltal ennek az egésznek van egy mellékprojektje is, ami önöket is jobban érdekli. Az én egyik feladatom egy olyan vírus kifejlesztése, ami csak és kizárólag az Erőérzékeny egyedekre hat.
- A mi szövetségeseink sikerrel jártak e téren – felelte erre Zavrik.
- Igen, csakhogy az önök áldozataiból nem marad semmi – csípte össze két ujját Calixte. – Egyáltalán semmi. Én azon dolgozom, hogy ki és bekapcsolhassam az Erőt, akkor és ahogy akarom. Azt szeretném elérni, hogy manipulálhassam.
- Ez úgy hangzik, mintha irigy lenne az Erőérzékenyekre. Talán ön is azzá szeretne válni, doktornő? Ha csak közvetetten is érheti ezt el?
- Ó nem, barátom – mosolyodott el Calixte. – De elképzelhet egy akkora hatalmat, hogy általa az egész Galaxist befolyásolhatja. Ha a vírusom elterjed a csillagok között, úgy formálhatom a világot, ahogy csak akarom. Én csak azt teszem, amit a hazám megkövetel tőlem, parancsnok.
- Hát persze, a hazája.. És gondolom, azért árulta el mindezt, mert jobban szeretne egy oldalon állni velünk.
- Oldalon? Nincsenek oldalak, Zavrik parancsnok. Egyének vannak, akik a saját érdekeiket érvényesítve formálják a környezetüket. Ön is egyfajta tudós, akárcsak én. Nekünk a saját érdekeinket kell szolgálnunk.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Jan 6, 2017 16:26:21 GMT 1
Distint igazgató meglehetősen értetlenül lépett ki a szerkezetből, nyomában Zavrik parancsnokkal és Calixte doktorral. Az Első Rend Első Főrendjéhez tartozó Operatív Csoport vezetője leoldotta magáról foltos, szakadozott köpenyét, és a földre ejtette. Fehér egyenruhája gyűröttnek és megviseltnek tűnt, nem beszélve a vér- és koszfoltokról, amiket a vallatások, később pedig a megszöktetése közben szerzett. Mindezek ellenére az idős férfi megőrizte a tartását, és továbbra is úgy festett, mint egy katona. Egy morcos, meghurcolt, de büszke katona.
- Nos, mélyen tisztelt.. kik is maguk? - kérdezte, miközben megtapogatta az arcát, hogy még a helyén van-e.
- A szövetségeseink - zárta rövidre a választ Calixte. Intett, mire az emberei közrefogták Distintet, védőkörbe fonva az igazgatót. - Amint hazatértünk, választ kap a kérdéseire.
- Remélem is - mutatott rá Distint. - Különben biztos vagyok benne, hogy az Első Rend megfelelően kompenzálja magukat ezért az akcióért... Feltéve, ha élve eljuttatnak a bázisomra.
- Az már az én feladatom lesz - motyogta Calixte. - Zavrik parancsnok! Tanúbizonyságát adták, hogy együttműködésünk gyümölcsöző lesz. Közös erővel eltörlünk minden Sith aberrációt. A további együttműködésig.
Azzal az első rendi társaság megfordult, és felszálltak a szállítójukra. Calixte és Distint egymás mellett álltak, és most már beszélhettek úgy, ahogy egy elvonult páros szokott.
- Jól vagy? - kérdezte a nő.
- Tudtam, hogy eljösz értem - felelte Distint, de adós maradt a válasszal. - Évek óta kerülgetsz, de amikor itt a válság ideje, te vagy az első, aki felbukkan.
- Ren Vezér utasítására tettem - mondta szenvtelenül Calixte.
- Hát persze - mondta Distint, és elfordult. A nő nem láthatta, hogy szája sarkában halvány mosoly játszadozik.
A csapatszállítók a levegőbe emelkedtek, és maguk mögött hagyták a Polneyet. A naplementében repülő hajók hamarosan éles ívben felfelé kanyarodtak, és amikor kiléptek az űrbe, megkezdték a hazautat.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Nov 21, 2018 9:15:53 GMT 1
A Klón Tanács gyűlésterme a polneyei komplexum egyik legmélyebben fekvő, régóta felhagyott és a termelésből kivett, de nem kevésbé reprezentatív, alig megvilágított termében volt, ahová eredetileg a bázist létesítő Tarkin nagymoff hordta az évek során összeszedett titkos vagyonát, a Régi Köztársaság idejéből, vagy még korábbról összeszedett műkincseket, hogy aztán később a terem az Endor után a bázisra szorult Testőr gárda állandó bázisa, lakhelye és gyakorlótere legyen, ahol elszeparálhatták magukat az általuk sokszor alacsonyabbrendűnek tartott klón kiszolgáló személyzettől.
A Testőrök azonban eltüntek, elhullottak a bázis titkának megőrzéséért különböző felderítőkkel, köztársasági kommandókkal, Yuuzhan Vong behatoló osztagokkal folytatott összecsapásokban, Tarkin műkincseit pedig fokozatosan kreditekké tették a bázis előző urai, Doriana és Tierce, az eredeti a Farlax - szektor feketepiacain, hogy biztosítsák a bázis túlélését, a létfontosságú felszerelést, generátorokat... eltűnt minden, csak a klónok maradtak, akik így birtokba vették a termet, és megtették legfőbb, önkormányzó döntéshozó szervük, a Klón Tanács üléstermének.
Az állásterem persze jobb kifejezés lett volna, mivel a Tanács tagjai szürke lebernyegbe öltözve, csak fejüket szabadon hagyva álltak kör alakú formációban, hasonlatosan ahhoz, ahogyan annak idején a Jedi Tanács is fogadta vendégeit coruscanti templomában... no nem az Erő világos oldala iránti tisztelet, hanem a puszta prakticizmus okán foglalták el így pozícióikat. Minden egyes klón sorozata első tagja, prototípusa, vagy ahogy helyben nevezték, primer példánya volt, s így nem csak önmagukat, hanem az azonos - pontosabban a polneyei géntechnológia variánsokra való törekvése miatt -, vagy legalábbis nagyon hasonló genetikai készlettel rendelkez "testvéreik" képviselői is voltak.
Választásokra, demokráciára, efféle formaságokra és bürokratikus ostobaságokra nem volt szükség, a klónozási folyamat technológiája megalapozta és mindenki számára egyértelművé és megkérdőjelezhetetlenné tette a Klón Tanács primátusát az állomáson, illetve a szektor többi klónbázisán születettek között. A Birodalomhoz való hűség megkérdőjelezése, egymásnak ellentmondó parancsnok értelmezése a Vezérkartól és a Tanácstól fel sem merült, hiszen mindkét szervezet a Birodalom Új Rendjében hitt... ily módon a Klón Tanács tulajdonképpen nem döntött, csak konzultált... mégis, Polneye kinevezett vezetőjének, a bázisa Őrnagyának (és ugyanúgy bármely, vezető katonai tisztséget betöltő klónnak) kötelessége volt konzultálni velük.
Tierce Őrnagy, illetve most már Tierce Főkormányzó jól ismerte ezt a rendszert. Ő maga találta ki legmegbízhatóbb testvérei bevonásával, amikor a klónok létszáma elkezdett növekedni és végül milliósra kúszott - szükségük volt valamiféle belső szabályozásra, kormányzó szervre, amivel azonosulni tudtak a Birodalom hatalmas, az egyszeri klón számára csak elveiben és hűségesküjében megfogható rendszerén belül is.
Most azonban Tierce arra gondolt, biztosan jól döntött-e, amikor ekkora felelősséget tett a Tanács vállára... már órák óta vitáztak a Nirauanról és a Calim - rendszerből származó bizonyítékok sorsáról és jelentőségéről.
- Összefoglalom. - jelentette most ki a mormogást megtörve egy alacsonyabb, arisztokratikus arcú, rövid hajú klón férfi a Tanács körének átellenes pontján. Tierce megfordult, miközben elrejtette arcának ideges rángását. Mindegyik klón a bajtársa és testvére volt, ugyanaz a mesterségesesen létrehozott vér, ugyanaz a spaarti tartályfolyadék csörgedezett az ereikben, Dreyfusban mégsem tudott teljesen megbízni.
Dreyfus egy új genetikai kísérlet első primerje volt, egy kísérlet eredménye arra, hogy a polneyei klónok a katonai és tudományos élet keretein túl a civil kormányzatban is megállják a helyüket. A Galaxismag elfoglalására szövögetett EGB - tervek és az Ismeretlen Vidék benépesítésének programja egyaránt megkövetelte, hogy ne csak katonákat, technikusokat és afféle egyszerű telepeseket, de szektorkormányzói posztok betöltésére is alkalmas, politikai vénával megáldott, pontosabban a helyi viszonyok tekintetében inkább beoltott klónokat is létrehozzanak. Dreyfus így nem csak a bázist hajdan vezető konspiratőr, Kinman Doriana saját genetikai anyagából kapott "kikeverésekor", hanem a bázison tárolt más, zömmel alderaani mintákból is. Egy kis Bail Organa, egy kis Cal Omas, még egy kis Gilad Pellaeon is az egyensúly kedvéért...
Tierce azonban néha már-már úgy érezte, Dreyfus sorozata túlságosan is jól sikerült. Túlságosan politikusra.
- Tehát azt mondod, Főkormányzó, hogy ez a dimenziók közti entitás, akit Anyának, vagy Abelothnak neveznek, és aki közvetlenül felelős nem csak számos köztársasdági és jedi vezető funkcionárius, de tulajdonképpen Sordis, a Renegát haláláért, sőt, több, a bázisainkat, így Kardasst is érintő támadásokért, melyeket a másik Káoszlény szuperhajója követett el, valójában potenciális szövetséges?
- Azt mondom, hogy meg kell vizsgálni ezt a lehetőséget is - biccentett Grodin. - Ez egy nagyhatalmú entitás. A kardassiak kísérleteinek eredményei megvannak, fel tudnánk gyorsítsani a dimenziókkal és térkapukkal kapcsolatos kutatásainkat, ha ez a lény a rendelkezésünkre állna.
- Én inkább úgy látom, meg akar akadályozni minket abban, hogy ily módon kísérletezgessünk - rázta meg a fejét Dreyfus. - Az eddigi célpontjai bizonyítják. Ha egy ilyen entitás közel kerül a fejlesztés alatt álló fegyvereinkhez, vagy akár a hipertéri rakétáinkhoz, az felbecsülhetetlen mértékű kockázatot jelent. Akár azonnal háborúba rángathat minket bárkivel, vagy előidézheti teljes fizikai megsemmisítésünket is.
- Vagy megértheti, hogy a céljaink közösek, és együttműködhet - ellenkezett Grodin. - Ahogyan Sordis is tette. - Nem sok hasznunk volt a Renegáttal való együttműködésből - rázta meg a fejét Dreyfus. - Az Első Rend továbbra is önálló és önjáró. Ez külön kezelést igényel. A Tanácsot pedig az Abeloth nevű káoszlénynél sokkalta jobban érdekli a másik információforrás, ami a Lothallal, avagy Calimmal kapcsolatos.
- Pedig a kettő bizonyára elválaszthatatlan egymástól - érvelt Grodin, megpaskolva a kerekded, mellette álló droidot, amelyet Aranji hozott a Calimról - Ezek az információk megerősítik, ahogyan a Skorzeny- kommandó nirauani leletei is.
- Még mindig nem vagyunk teljesen meggyőződve a nirauauni információk alapjául szolgáló adatok hitelességéről - ellenkezett Dreyfus. - A Főadmirális személyes anyagai. A mi örökségünk része is, testvérem - vetette ellen Grodin. - Ne hagyd, hogy a sértettség befolyásolja a gondolkodásodat amiatt, hogy nem minket bízott meg a megőrzésével. Ahogyan mindannyian tudjuk, a Tartaléktervnek számos szereplője volt, nem csak mi... Cosra, a Knot, a Kéz Birodalma, és így tovább. Mindannyian.
Dreyfus arcizma megrándult, de nem szólt. - Lothal titkát fel kell deríteni - jelentette ki most egy másik klón, aki zavarbaejtően emlékeztette Grodint elveszett bajtársára, Olegre. - Akármilyen entitás is küldte ezt a droidot, többet tud a Káoszlényről, mint mi.
- Az adatok kiértékelése már folyamatban van, amelyeket a droidtól kaptunk - tette hozzá a Zavrik - sorozat primerje, egy súlyos égési és sugárzási sebektől szenvedő, túlságosan is lelkes klón, aki a tudomány kedvéért nem kímélte sem saját magát, sem kísérleti alanyait, és még a Tanácsban sem tudta levetkőzni genetikai kódját. - A Kardass - főszektorból származó adatokkal együtt hamarosan megkezdjük az első éles teszteket. Ha a kísérleti állomás célponttá válik, ki kell ismernünk a Káoszlény gyengéit, hogy védekezhessünk ellene.
- Vagy, hogy csapdába csalhassuk - tette hozzá Dreyfus. - Ha ő fog eljönni hozzánk, akkor ellenőrzött körülmények között csaphatunk le rá. De ehhez többet kell tudnunk. - Személyesen vezetném a kutatócsoportot Lothalra - ajánlotta végül Grodin. - A helyi uralkodóra ráfér még némi meggyőzés. Meggyőződünk az információforrás kilétéről és megnyitjuk az utat az átjáró felé, amelyet Őfelsége is keresett azon a bolygón.
- Így legyen - biccentett Dreyfus. - A legjobb csapatot vidd, Őrnagy. És az Első Rendről se feledkezz meg. - Van egy gondolatom... - vakarta meg az állát Grodin. - Talán összeköthetjük a kettőt. - Tudod, kit kell keresned - tette hozzá most a terem másik végéből egy magas, szőke hajú női klón, a Cybil - sorozat primerje.
- Tudom - tisztelgett Grodin a tanácsa tagjainak. - Köszönöm, hogy meghallgattatok, testvérek. Éljen a Birodalom! - Éljen a Birodalom!
A Klón Tanács termét elhagyva Grodin személyi kommunikátorát beütött egy titkos kódot, és küldött egy pinget a galaxis átellenes végébe. - Cybil, remélem veszed ezt, akárhol is vagy... szükségem van rád. - mormolta maga elé a klón. Ideje volt, gondolta, hogy az Első Rendhez Phasma néven csatlakozott rohamosztagos parancsnok ismét színre lépjen.
A kom visszajelző fénye nem sokkal később válaszolt, ekkor azonban Aiax lépett Grodin mögé. - Folett Főadmirális keres, Főnök. Azt mondja sürgős.
Grodin gyorsan visszajelzett Cybilnek, hogy hamarosan jelentkezik. - Rendben, megyek. Készítsd elő a régi parancsnoki tárgyalót.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Nov 21, 2018 18:07:12 GMT 1
- Főadmirális - Grodin tisztelgéssel üdvözölte az apró, szinte félreeső raktárra emlékeztető polneyei parancsnoki szoba holo - megjelenítőjén felbukkanó fehér egyenruhás alakot. Folett képének vibrálása csak kiemelte a cosrai főparancsnok sürgető arckifejezését.
- Úgy tűnik, felgyorsulnak a dolgok odakint, polneyei barátom - Folett arckifejezése elárulta, mennyire szívesebben folytatná az új hajók hadrendbe állás előtti tesztjeinek ellenőrzését, mintsem hogy ezzel foglalkozzon. - Az Első Rend akciója sokakat meglepett, beleértve a Tieboltokat is. Úgy tűnik, új diplomáciai frontokat kell nyitnunk. - Lecersen nagymoff már rajta van az ügyeken a nagaiokkal - Grodin gyorsan végigfutotta adattábláján a legfrisebb híreket. - És azt az üzenetet kaptam tőle, hogy a hapan kérdést is rendezi majd. Érdekes lépés ez Charistól, de érthető. Nyilván a nagai események után szövetségesek nélkül maradt, nem fogja tudni folytatni a háborút... és amit lehetett, már elvettünk tőle és az ESB-től... mi is és a Köztársaság is.
- Hogyne persze persze... - legyintett Folett. - Ez minden kitűnő, de ennél több is van. Főkormányzó, kérlek, foglalkozz az Első Rend és az Ershan megkeresésével is. Ha ezek egymásnak ugranak a Hutt űrben, két potenciális, EGB felé húzó erő fog meggyengülni. Tieboltnak már megmondtam, hogy valamelyiküket sóbányába fogom küldeni ezért... ki kell köszörülnöd a csorbát, Főkormányzó. - Pillanat - Tierce gyorsan végigpörgette adattábláján a kapcsolódó kommunikációt. - Igen, látom... nos, én először a Lothalra terveztem utazni a Káoszlény - akta ügyében. - Bah, majd azután üldözheted a szellemeidet, polneyei, ha a szövetségi rendszerünket rendbe raktuk! - elégedetlenkedett Folett. - Azért jutott rád a diplomáciai ügyek intézése, hogy ne kelljen ilyen ostobaságokkal foglalkoznom, mint ezek a hajbókoló burnuszosok! Szellemeket vadászni meg küldd el valamelyik spectechedet, vagy ahány Tieboltot csak szeretnél, nekem mindegy!
- Az Első Rend ügye sok minden összefügg a Káoszlény utáni nyomozással és ily módon Calim sorsával is, cosrai barátom - mosolyodott el diplomatikusan Tierce. Ismerte már a Főadmirális ilyen kirohanásait, még mindig ezerszer kezelhetőbbek voltak, mint az öreg, szenilis, elvakult Diestl Főmarsall hasonló performanszai... legalább is egyelőre, gondolta a klón, végtére is Folett még nem lépett abba a korba... - Sordis ezer szálon kapcsolódott hozzájuk és közvetve a Káoszlényhez is, bármennyire is tagadják ezt a hivatalos kommunikációjukban... éppen emiatt gyanúsak nekem. Az a megérzésem, hogy az entitás utáni nyomozás segíthet nekünk a felszínre hajtani az Első Rend valódi vezetőit, akkor pedig tudni fogjuk, kivel kell tárgyalnunk. Már megtettem az első lépéseket, de alkalmasint szerencsésebbnek tartanám, hogyha először Tiebolt találkozna az Első Renddel. Nem kell rögtön azt érezniük, hogy mekkora kitüntetett figyelmet kapnak tőlünk.
- Mir ist egal, nekem mindegy - replikázott Folett holoképe. - Akkor te mész az Ershanra, azokat a dűnelakókat meglehetősen felpaprikázta a sordisisták akciója. - Meg kell hagyni... - futott át még egyszer a Vandron moff nevével szignózott knoti beszámolón Grodin a moh'amad'ahnok nagykövetével való találkozásról - ha ennyire hagyták, hogy az Első Rend beelőzze őket hírszerzési téren és lenyúlja előlük a huttok területeit, csak magukra vethetnek. De igaz, ami igaz, ha nem lépünk közbe, azzal rácáfolunk arra a nehezen kialakított képre, hogy mi vagyunk a domináns birodalmi állam a galaxisban. Személyes garanciákat kell adnunk az ershaniaknak és rávenni őket az aktívabb terjeszkedésre.
- Ezért mondom, elmész, és adsz nekik mindenféle garanciát, én pedig végre befejezem a flottafelosztási értekezletet és a teszteket - fújta ki a levegőt Folett. - Sajnos, attól tartok, cosrai barátom, ezúttal ez nem lesz jó megoldás - mosolyodott el Grodin - Személyesen neked kellene találkozni a khilaffal, azt hiszem. - Szívesen küldök neki egy rakétát ajándékba, ha sokat ugrál, de én el nem megyek - csattant fel a Főadmirális. - Ez a te asztalod, klón. Ha már Lecersen nem hajlandó idetolni a képét a Bastionról. - Általában egyetértenék - érvelt tovább a Főkormányzó. - De az ershani társadalom erősen monarchikus, lényegében a nekünk tett szövetséges esküt annak köszönhetjük, hogy történelmi kapcsolat van az ershani uralkodó dinasztia és a Cosra között. Egy cosrai nemesnek kell mennie, minél magasabb rangúnak. Ha én megyek, az a Moh'amad'ahnok számára sértés, és akkor fújhatjuk az egész szövetséget. - Bah, elküldöm Hänselt, vagy Doenitzet, egy füst alatt mondjuk meg is szálljuk őket, és elküldjük mindent sóbányába, szövetséges probléma letudva! - gesztikulált idegesen Folett. Egyre inkább emlékeztetett Diestl fiatalabb kiadására.
- Ha békítőként tudnánk fellépni az Első Rend és Ershan között, és mindkét fél elfogadna minket döntőbírónak, akkor megerősödne a pozíciónk egy szövetségi rendszer élén - jegyezte meg a Lecersennel folytatott cosrai beszélgetésének lényegére visszaemlékezve Grodin. - Rám bízhatod az Első Rendet, Tiebolt támogatásával megnyerem őket, de muszáj kivenned a részed Ershan féken tartásából, amíg tető alá hozunk egy konferenciát erről. Már csak a családi kötelék miatt is... - Az a hülye kurva - fintorodott el Folett, de kezdte belátni a klón igazát. - Az összes unokahúgom hülye kurva, tulajdonképpen. Rég meg kellett volna dugnom, és akkor nem lenne most ez a sok... eh, mindegy is. Jól van, polneyei, kibeszélted magad. Elmegyek a homokbuckásokhoz, kezet rázok ezzel Khosrau - utánzattal, vagy hogy hívják a főnöküket, és megmondom, hogy maradjanak a seggükön, amíg ketté nem szelteljük a huttokat, aztán eldönthetik, a fejét kérik-e, vagy a farkát, a többi pedig mehet az Első Rendi bohócoknak, ha cserébe hajlandóak főszektorként belépni hozzánk. Akkor majd kontroll alatt tartjuk őket. Nem igaz? - Abszolút - biccentett Grodin. - Ezt bízd rám. Van még valami? - Fondorra küldtem egy Tieboltot - jegyezte meg Folett. - Az új, Phennirt felváltó helyi biztonsági főnök és kormányzóhelyettes, Hoover módszerei elég hatékonyak. Talán tudjuk használni a Maradványban is, vagy ahol szükséges. - Észben tartom - biccentett Grodin. - Mi a helyet a hajókkal?
- Gyönyörűek - mosolyodott el a beszélgetés kezdete óta először igazán őszintén Folett. - És az új konstrukciós terv is mindjárt készen van. Reuenthal keze tele lesz munkával. Ahogy a ti klónozóitoké is. Az ESB - konstrukciós tervek felhasználásával végre nem negyven évvel ezelőtti technológiára építjük majd a vén félszemű Daala fázisváltóit, hanem teljesen új sorhajókat építhetünk. - Meggyorsítjuk a legénységi egyedek termelését - biccentett Grodin. - Köszönöm, hogy időt szánsz erre, Főadmirális. - Úgyis mindig akartam egy olyan sivatagi mintájú díszegyenruhát, höh - horkant fel Folett. - Ha pedig az a kis kurva előkerül, sóbányába küldöm. Ott majd szórakozhat.. - Bízom az éleslátásodban és bölcsességedben, cosrai - hunyorított a klón. - Apropó, elkérhetem Skorzenyt és a csapatát? Csak egy új sorozatú U-hajó kellene nekik. - El - biccentett Folett. - De igyekezz gyorsan kiszórakozni magad, ha befejezted a szellemvadászatot, egybe kell ráznunk ezt a szövetségi rendszert. A Köztársaság most béna mynockok gyülekezete, amíg a választások le nem mennek, de utána előbb, vagy utóbb meg fognak indulni. Kellenek az új hajók és kellenek a szövetségesek is. Szellemek nem kellenek, azokkal nem lehet háborút nyerni. - Remélem, hamarosan rácáfolok erre - vigyorodott el Grodin. - Éljen a Birodalom, Főadmirális. - Éljen, éljen... Folett aus.
Grodin deaktiválta a holokomot, majd jelzett a kint várakozóknak. Aiax, Nagan, Zavrik és a Calimról visszatért Aranji léptek be a helységbe.
- Készítsétek fel a csapatot, mindenki jön - adta ki az utasítást a Főkormányzó. - Skorzeny parancsnok U-hajójával megyünk. Jelezzetek a Corporate - Hadtestnek, hogy három tucat csillagromboló álljon készen beavatkozásra a Draco - rendszerben. Egyszer s mindenkorra rendezzük ezt a Lothal - ügyet. - Cybil jön? - kérdezte Zavrik kíváncsian. - Már jeleztem neki - biccentett Tierce. - Remélem, időben odaér, és hoz magával néhány fejest, akiket szintén érdekel majd, mi történik Lothalon. És akkor végre elkezdjük ráncba szedni az Első Rend ügyét is. Gyerünk, indulás!
|
|
|
Post by Grodin Tierce on May 12, 2019 21:16:52 GMT 1
A Főkormányzót a Vezérkar legfelsőbb főtisztjeinek holokonferenciája végül Polneye-on találta. A Calim - Főszektorban végrehajtott sikeres missziót követően egy ideig a Knoton és az alsó határvidéken tartózkodott, figyelemmel követve az Első Rend és a jedik háborúját, de a Rend a vártnál jobban teljesített - vagy inkább a jedik teljesítettek a vártnál rosszabbul, tanúbizonyságát adva annak, hogy immár sok száz éve nem gyakorolták a teljesen önálló regurális és tömeges hadviselést -, a galaxis eseményei pedig különösen diplomáciai fronton a vártnál gyorsabban pörögtek, így Grodin is visszatért a Magba, otthonába, a klónok vezérbázisára.
Miközben főtiszt-társai bejelentkezésére várt, elgondolkodva forgatta kezében a jeladót, amit egyik régi bajtársa hozott neki.
- Biztosan Olegé volt? - kérdezte végül az ajtóban álló pilótát. - Biztosan, ezt állítottuk rá az állkapcsába épített chipre, amikor ott kellett hagynunk az Onderon holdján, hogy legalább a hollétét kövessük - biccentett Nagan, az őrnagy régi kommandós csapatának pilótája. - A jelzés inaktívvá tétele ezeknél a berendezéseknél csak egy esetben lehetséges. - Oleg meghalt - biccentett Grodin. - Reméljük, szolgálat közben érte. Jó lett volna többet tudni róla. Cybilnek mondtad már? - Még gondolkozom rajta, hogyan - vakarta meg az állát a szikár, borostás férfi, aki a szigorú protokolltól való minimális eltérés jegyében kerülte a napi borotválkozást, ezzel is kiemelve primer státuszát és egyéniségét a sorozata többi tagjaihoz képest... ahogyan ők is ezt tették. A Polneyeon jól ismerték a Régi Köztársaság klónhadseregében bevett gyakorlatokat és szokásokat, és nem tiltották az efféle eltérést az uniformitástól, amíg az nem ment a hatékonyság és a szolgálat rovására. - Tájékoztasd a Klón Tanácsot inkább, kérlek - biccentett Tierce. - Majd én beszélek Cybillel.
Nagan kihátrált, a Főkormányzó komján pedig megjelentek a sokszorosan védett holokapcsolatot visszaigazoló zöld állapotjelzők. Kisvártatva megjelent az EGB Vezérkarának másik négy prominens tagja; Folett főadmirális az ershani diplomáciai kiküldetésről jelentkezett be, Lecersen nagymoff a Bastionról, az ügyeletes Tiebolt ezúttal a Knotról, Reuenthal admirális pedig a képét kísérő kékes villódzásból ítélve a hipertérből, valószínűleg úton volt a Ramakazról a Csillára.
- Üdv, uraim - Folett arca nagyjából az első percig volt képes megőrizni a formális nyugalmat, majd a Főadmirális kitört. - Üdv ebből a koszos porfészekből, ahol úgy haladnak a napok, mint egy köszvényes bantha. Esküszöm nektek, Meine herren, ez lesz az utolsó diplomáciai bájlátogatás, amin részt veszek. Legközelebb akkor teszem a lábam külországi főváros padlójára, vagy akár orbitjára, hogyha győzelmi felvonulást vezetek a leigázott területen. - Úgy érzékelem, Főadmirális úr, nem haladnak túlzottan gyorsan a tárgyalások a sharif-al és alvezéreivel - jegyezte meg a mindig kulturált Lecersen, igyekezvén finomítani a hangulatot. - Ha ezek a burnuszosok úgy viselnek hadat, mint ahogyan tárgyalnak, akkor nem csoda, hogy eddig egy milliparszerknyit sem foglaltak el sem a Hutt űrből, sem másból - foglalta össze Folett. - Udvariassági köröket futunk eredménytelenül. - Talán nem akarnak érdemi tárgyalást kezelni az Első Rend nélkül - vetette közbe Lecersen. - Akik viszont továbbra sem kerestek meg minket, nem igaz, Főkormányzó? Talán mégsem érzik magukat eléggé nyomás alatt a jedik és a sithek által. - Folyamatosan figyeljük az Első Rend biztonsági helyzetének alakulását, de valóban várunk még a megfelelő pillanatra - ismerte el Grodin. - Nehéz lesz őket tárgyalóasztalhoz ültetni, ha nem tudunk érdemi előnyöket ajánlani.
- Nos, talán egy egészen friss üzenet, amit elfogtunk a csatornáikon, megmagyarázza némiképp a hezitálásukat - jegyezte most meg Tiebolt. - Átküldöm, főtiszt urak.
A négyes tagjai néhány pillanatig a megjelenő szöveget olvasták. Grodin elsápadt, de néhányat tekert a holosávon, hogy ez ne látszódjon. Ez nem stimmel, gondolta. Valami nem... stimmel... - Micsoda fantáziadús népség - jegyezte meg Reuenthal. - Ren helyett Rin lett a legfőbb fő-fővezér. Legközelebb Ran lesz? Vagy talán Ron? Akarnak fogadni, Meine Herren? - Az egész galaxis úgy tekint ezekre a pojácákra, mint a mi vazallusainkra, Donnerwetter! - elégedetlenkedett Folett. - Erre fel nem tudjuk őket sem tárgyalásra bírni, és még arról is az esti híradójukból értesülünk, hogy lecserélték a legfőbb vezetőjüket? Egyáltalán melyiküket küldjem először sóbányába, azt sem tudom már, verdammte Scheisse! Sorba fognak állni a lejárat előtt, akkora lesz a tülekedés, én mondom! Most már rendkívül sürgősen tenni kell valamit ezzel, meg vagyok értve? Tiebolt, polneyei?
Tiebolt és Grodin egyszerre bólintottak. - Személyesen járok utána, Főadmirális - ígérte meg Grodin. - Ezt el is várom, Főkormányzó. - biccentett Folett. - Túl régóta vagyunk nevetségesek ebben az ügyben... mi hír odafentről, Nagymoff? - A nagai régenssel folytatott tárgyalás sikeres volt - foglalta össze röviden Lecersen. - Körülményes népség, de a gazdasági összefonódás majd közelebb hoz minket. Ha megfelelőek a körülmények, hasznos szövetségesek lehetnek a Lázadókkal szemben, de ehhez rendezni kell a vitás kérdéseket. - Már úton vagyok a Csillára, hogy rendezzük a chiss kérdést - kapcsolódott be a beszélgetésbe Reuenthal. - Rendezze gyorsan, admirális, és utána térjen vissza a konstrukciós projektjeihez! - utasította a másik cosrait Folett, majd visszafordult Lecersenhez. - És a hapan kurva? - Il-Raz jelentése szerint egész együttműködő volt - folytatta a Nagymoff. - Katonailag nem lesz hajlandó besorolni alánk, és a Köztársaság idegesítésére is csak mérsékelt hajlandóságot mutat. Nem valószínű, hogy egyhamar be fogjuk tudni rántani őket egy nagyobb konfliktusba, kényelmes nekik, hogy eljátszhatják a mérleg semleges nyelvét és szívességet erőszakolhatnak ki tőlünk és Coruscanttól egyaránt.
- Csak egy kicsit kellett volna pontosabban, tudatosabban céloznom annak idején a Commenoron... - merengett el egy pillanatra Folett. - Nem pedig reflexből lőni. És akkor az a sith ringyó nem lenne már életben, és most nem kellene aggódnunk a sithek miatt, összeomlott volna a nevetséges maradványuk magától... kár, hogy nem te mentél oda, polneyei. - Talán, ha idejében szóltatok volna, Főadmirális, hogy mire készül a Cosra, lett volna időnk átgondolni, ki megy és hová - engedett meg magának egy félmosolyt Grodin. - Akárhogy is, engem jelenleg jobban aggaszt az ESB szatellit-szomszédai körül kialakult biztonsági helyzet - jegyezte meg Lecersen. - A mando-k és ezek a klingonok, vagy micsodák élénk hírszerzési forgalmat bonyolítanak... - Ezt megerősíthetem - jegyezte meg Tiebolt. - Ostoba peremvidéki birodalmacskák és zsoldoscsapatok - legyintett Folett. - Nagymoffom, az ilyen szemétkupacokat bízza a kanálfejű jóbarátjára, arra a Dukatra és a kardassi haverjaira, ők úgyis jobban kiismerik magukat a Sith utódállamok berkeiben. Maga inkább Jagged Fel kézre kerítésével foglalkozzon, mert ha van valami, ami miatt az Első Rend balhéinál is gyorsabban meg fognak telni a knoti sóbányák, akkor az az, hogy az a sebhelyes strici még mindig szabadlábon van! - Megkettőzzük az erőfeszítéseinket a felkutatására, Főadmirális - biccentett immár kevésbé joviálisan Lecersen, enyhe sértődöttséggel az arcán. - Csak egyszer szabaduljak el innen - sziszegte inkább magának Folett. - Aztán összerántjuk ezt az egészet, barátaim. És soha többet nem eszem ershanit, az is biztos... valami közlendő a varázsvilágból és a speciális projektek frontjáról, Főkormányzó barátom?
- Folytatjuk a lothali tapasztalatok kiértékelését és a Magból érkező különös vektor visszafejtését - biccentett Grodin. - És van még egy ... téma, amiről majd személyesen számolnék be, Főadmirális, ha visszatérsz. - Ajánlom, hogy érdekes legyen - biccentett Folett. - Nos, akkor a következő értekezletig! Auf wiedersehen.
Grodin kikapcsolta a komot, és még néhány pillanatig elmerengett a hallottakon. A Tiebolt által körbeküldött anyag új megvilágításba helyezte az Első Renddel kapcsolatos ügyeket. Ha a katonai hírszerzési jelentések pontosak voltak, akkor sem a hazai fronton, sem a hutt űrben nem álltak rosszul katonailag, sőt, ellenkezőleg, egyelőre sikeresnek tűnt a két frontos, önerőből vívott háborújuk. Akkor mégis miért puccsoltak most? Egyáltalán puccs volt ez?
A Főkormányzó jól emlékezett a találkozásra azzal a gungannel. Az Első Rend szerkezetét leíró jelentések, Cybil privát anyagai és a józan ész, valamint a lothali tapasztalatai alapján azt is tudta, hogy ő lehetett az emlegetett Ren. De ki ez a Rin, aki eltávolította? És miért? És erőből tette vajon?
A klón kényelmetlenül fészkelődött, végül beütötte azt a kódszámsort, ami hozzáférést engedett neki a Thrawn-archívumhoz. Ez egy, a Régi Birodalomból származó magas biztonsági fokozatú főtiszti fiók volt, olyasféle, amihez a teljes hozzáférést csak Daala archívuma és a Skorzeny által Nirauanon talált adatok, valamint Istarii anyagai alapján fért hozzá... egy afféle régi stílusú birodalmi levelezőfiók volt a Holonet katonai sávján... Grodin már hozzálátott volna, hogy alaposabban átböngéssze a régi fájlokat, hátha talált valami utalást ennek a Rinnek a kilétére, de legnagyobb meglepetésére a fájlcsomag tetején egészen friss keltezéssel egy kódolt üzenet várta.
Beütötte Thrawn kódját. Egy alig néhány karakteres szövegfájl volt. - "Ha baj van, gungan megy szent elbújhelyre" - olvasta Grodin a furcsának tűnő szavakat. - "Ott nem találgat meg a RINgyó, sem aki fog vele barátozni"
A második mondat közepén lévő három karakter eltérő betűtípussal, az általánosan használt Aurebesh helyett zöld színű birodalmi kódkarakterekkel készült. Ez mindegyik protokollban azt jelentette, baráti egység. - Tehát ez a Rin szövetséges, de legalábbis nem ellenség... - próbálta értelmezni a szavakat Grodin. - De ez nem válasz a kilétére.
A Főkormányzó felállt és a szekrényéhez sétált, majd beütött még egy kódsort. Kisvártatva egy ezüstös sisak jelent meg, majd egy szőke hajzuhatag, amint viselője levette a sisakot. - Őrnagy. Phasma kapitány jelentkezik. Máris hiányzom? Csak nemrég találkoztunk Lothalon. - Cybil - mosolyodott el Grodin. - Van egy rossz hírem és egy kérdésem... - Kezdd a rosszal. - Oleg... elesett. Nem tudjuk, hol, nem tudjuk, mikor és miféle harcban. A jeladója alapján valahol a Mandalore űrben. A nő pár pillanatig némán bámult maga elé, majd kifújta a levegőt. - Iszunk rá egy üveg kesselit, ha legközelebb arra járok. Csak azt sajnálom, hogy sosem kért tőlünk segítséget. Bizonyára azt hitte, hogy magára hagytuk. Jó bajtárs volt. - Jó bajtárs volt - biccentett Grodin. - Ami a kesselit illeti... lehet, hamarabb sor kerül rá, mint gondolnád. El tudsz... szabadulni? - Nem jöhetek el akármikor... elég sűrű most nálunk a helyzet... - ráncolta a homlokát a nő. - Miért kellene? - Mesélned kell nekem az egyik vezetőtökről... sőt, tulajdonképpen mindkettőről. - Halkította le a hangját a klón. - Ren Legfőbb Vezérről... és Rin Legfőbb Vezérről.
A nő nyelt egyet. - Ez valóban nem holonet-téma - biccentett végül. - De ha eljövök, az dezertálásnak számít. Utánam fognak jönni. - A legteljesebb mértékben örömmel fogjuk várni őket a Polneyeon - biccentett Grodin. - Akkor legalább lesz kivel tárgyalnunk. Cybil parancsnok, Phasma kapitány karrierje és ezzel a küldetésed véget ért. Gyere haza, Cy. - Parancs értettem - Cybil képe eltűnt, Grodin pedig néhány pillanatig a komot bámulta, majd meghúzta a kesselis üveget. - Amúgy is hiányoztál már - suttogta végül az üres berendezés felé.
|
|
|
Polneye
May 12, 2020 13:23:40 GMT 1
Post by Grodin Tierce on May 12, 2020 13:23:40 GMT 1
A Constantról visszatérve a Főkormányzó nem sok időt tölthetett a polneyei klónközpont nyugalmában... éppen az első üveg kesselit fejezte volna be, amikor befutott az első sürgős hívás Zavriktól, aki már korábban visszatért a Constanton tett látogatásról, hogy a Byssről felügyelje a tythoni misszió résztvevőinek esetleges bejelentkezését.
- Hallgatlak, Zav, van valami? - fordult az íróasztala felett megjelenő holokép felé a Főkormányzó. A parancsnok kékes vibrálására zöldben játszó árnyékot vetettek a tárgyaló hátsó traktusában lévő üres, de folyadékkal feltöltött klóntartályok. - Megérkezett a jelentést tartalmazó kódolt adás Aranjitól - Zavrik hangja jól kivehetően izgatott volt. - Átértek és telepítették az ugratósort a generátorokkal és a bójákkal. Felvették a kapcsolatot a rendszerben lévő ügynökkel, Erwin von Stülpnagel őrnaggyal, illetve egy vostroyai stalkerrel.
- Erwin, igen, emlékszem rá, az első Ershanra rendelt követünk volt, Folett unokahúga, vagy mi - hümmögött Grodin. - És egy stalker... hogy ezek mindenhol ott vannak. No rendben, akkor majd küldünk egy gyors titkosított jelentést is Poklonskaya asszonynak. Fenyegetések? - Lokalizáltak egy köztársasági ügynökök által navigált, várhatóan hamarosan nagy létszámúra bővülő köztársasági flottacsoportot... - olvasta a jelentést Aranji. - De a sztalkerek szerint elkerülhető az összecsapás, közös ellenségre hivatkozással.
- Szóval már ott vannak, ráadásul a saját területük - fintorodott el Grodin. - Ez nehezíti a helyzetet... és a közös ellenség? Azonosítottak Aranjiék Káosz-aktivitást? - Azt mondja... - vonta össze a szemöldökét Zavrik, majd még a villódzó adásképen is jól kivehetően elfehéredett - nagy méretű jem’hadar flottát lokalizáltak a rendszer szélén! Több százas nagyságrend, potenciális a teljes elveszett ESB jem’hadar flottakapacitás! A hozzánk tartozó cosrai - vostroyai különleges osztag bázisát nyom nélkül megsemmisítették a rendszer szélén. Nem tudták elérni Zsasz ezredest, akitől az első jelentéseket kaptuk Tythonról.
- Kellemetlen - vakarta meg az állát Grodin. - Nos rendben, megfelelő erővel kell felvonulnunk akkor, és rögtön ezzel nyitni a köztársaságiak felé, amint bent vagyunk... bármi egyéb? - Az Aranjihoz becsatornázott ügynökök szerint a köztársasági előörs egy potenciális második fenyegetést is vizsgál a rendszer átellenes oldalán - folytatta Zavrik. - De még nincsenek pontos adatok. És a Tythonra vezető útvonalat sem sikerült egyelőre lokalizálni.
- Többfrontos küzdelemre kell készülnünk potenciálisan - ropogtatta meg az izületeit Grodin. - Személyesen megyek a kontingens élén és erősítést is viszek... jelezz Aranjinak, hogy álljanak készenlétben, és Abannak, hogy készítse fel a Bellicose-t. A távollétemben te vagy a polneyeiak elöljárója, Zav.
- Vettem értettem, főnök - biccentett a spectech klón, de azért egy árny átfutott az arcán. Bizonyára belegondolt, hogy ez egyszersmind azt is jelenti, hogy kimarad az akcióból. - Javasolnám, hogy legalább Cybilt vidd magaddal... - Ne aggódj, így lesz - hunyorított a klón. - Ahová most be van osztva, onnan érkezik az erősítés. - Tehát az Első Rend is benne van, értem - tisztelgett a klón. - Tájékoztatom a többieket.
- Köszönöm, mindjárt indulok én is - azzal a Főkormányzó bontotta a vonalat, és néhány pillanatig szórakozottan kocogtatta az üres kesselis poharát az asztalon. Hát eljött a nagy pillanat, gondolta... Ren nagyúr, Őfelsége, Palpatine császár és Thrawn titkos tartalékterve végre a finisbe ér, itt a lehetőség, hogy a Birodalom és kényszerű szövetségesként a Köztársaság együtt felszámolják az univerzumra leselkedő Káosz-fenyegetést, hogy e világ és e galaxis lakói ismét szabadon dönthessenek a sorsukról... remélhetőleg megalapozva a Birodalom újabb felemelkedését. Nagy események jönnek, gondolta a klón, és semmiképp sem akart kimaradni belőlük. Persze a Köztársaság kötelező bevonása némiképp megnövelte a tétet...
Gyors elhatározással a Főkormányzó beütötte Folett főadmirális személyi komjának a számát. Tájékoztatnia kellett a Vezérkar legfontosabb tagjait. Meglepetésére azonban egy sima arcú, gyanakvó tekintetű, sorhajókapitányi váll-lapokat viselő tiszt jelentkezett be Folett helyett.
- Itt Caps sorhajókapitány, milyen üzenetet kíván átadni a Főadmirális úrnak, Főkormányzó? - Semmilyet - rándult meg irritáltan a klón szája széle. - Személyesen kívánom elmondani neki. - Attól tartok, az most nem lehetséges, uram - rázta a fejét egy tankönyvből kilépett cosrai tiszt kifejezéstelenségével Caps. - A Főadmirális úr éppen rendkívüli fontos tárgyalást folytat Ershan vezetőivel.
- Mint az elmúlt tíz alkalomból kilencszer… - sziszegte maga elé a klón. - Ám legyen, mondja meg neki, hogy megkezdem az akciót a T-01-es kódjelű helyszínen, és vállalom a felelősséget az esetleges diplomáciai következményekért. Ha nem hallanak rólam a korábban megadott ütemterv szerinti határidőn belül, riadóztassák a Flottát. - Átadom, uram - tisztelgett Caps, pedig láthatóan nem tudta, vagy a hierarchiában feltétlenül hívő cosrai mintatisztként nem is érdekelte a Főkormányzó által említett direktívák pontos tartalma.
- Tierce kilép, köszönöm - sóhajtott fel a klón és második próbálkozásként beütötte Lecersen nagymoff bastioni magánszámát. Sajnálta, hogy nem tudott beszélni Folettel, remélte, hogy legalább a nagymoffot eléri, aki sokszor szolgált már számára jó tanácsokkal az ehhez hasonló helyzetekben. Meglepetésére azonban most sem járt sikerrel, a ravasz képű volt ESB-funkcionárius, Ardus Kaine kormányzóhelyettes jelentkezett be a Munkaerőforrás-felügyelet biztonsági vonalán válaszként.
- Szép napot, Főkormányzó, elnézését kérem, de Lecersen nagymoff jelenleg nem elérhető, egy különleges minősítésű… biztonsági incidenssel foglalkozik éppen személyesen. - Nocsak - vonta fel a szemöldökét a klón. - Csak nem valami nagy horderejű? Esetleg megtalálták Jagged Felt? - Sajnálom, uram, a nagymoff úr nem osztotta meg velem a részleteket, csak meghagyta, hogy kezeljem a bejövő hívásait - tárta szét a karjait Kaine. - Különös - vonta össze a szemöldökét a Főkormányzó. Furcsa érzése támadt.
- Üzen neki valamit, uram? - tette hozzá még a szokásosnál is simulékonyabb és szolgálatkészebb hangon Kaine. - Nem, semmit... - rajtad keresztül semmiképp, tette hozzá magában a klón és bontotta ezt a vonalat is. Jobb híján beütött egy harmadik komkódot.
Erre legalább azonnal választ kapott. A zöld-sárga-arany deltoid, amely a vonal fogadójának főszektori hovatartozását jelezte, felvillant, és nemsokára megjelent Gul Dukat csontos kardassi fizimiskája. - Nahát, Főkormányzó, milyen kellemes meglepetés, rég beszéltünk személyesen - mosolyodott el a kardassi főszektorvezető. - Minek köszönhetem a hívását?
- Szeretném, ha körbenézne a Maradványban, Dukat - kezdett bele a klón. - El kell utaznom egy fontos, titkos ügyben és néhány napig jó eséllyel nem leszek elérhető… viszont az az érzésem, történik ott valami, és ifjabb Ardus Kaine benne van. Nem tudtam elérni Lecersen nagymoffot. Kérem, nézzen utána, hogy minden rendben van-e vele… és adja át neki a következő üzenetet: megtaláltuk az ESB elveszett jem’hadar flottáját a Tythonnál, vélhetően Káosz-erők irányítása alatt. A Köztársaság is jelen van a rendszerben, potenciális diplomáciai eszkaláció lehetséges. Személyesen vezetem a feltáró akciót az Első Rend és a klón specialisták támogatásával.
- Oh... értem - mosolyodott el Dukat. - Nos, sok szerencsét, Főkormányzó. A jem’hadar jelenléte azt kell, hogy mondjam, nem lep meg, azok után, hogy milyen rajtaütéseket hajtottak végre a határterületeinken, mielőtt nyomuk veszett. Ami azt illeti, éppen útban vagyok hazafelé a Bastionról, de akkor haladéktalanul visszafordulok. - Köszönöm, azaz várjon... - morfondírozott a Főkormányzó. - Tudja mit, Dukat, kérem, először menjen haza. Átküldök valakit a Kardassra, egy megbízható, új tanácsadómat. A neve S’hanar. A Gree-kapun keresztül küldöm. Kérem, gondoskodjon a biztonságáról… ha bármi történne velem, akkor hallgasson a tanácsaira.
- S’hanar tanácsadó úr… értem, természetesen - biccentett szolgálatkészen Dukat. - Személyesen megyek érte, ha megengedi, a kapun keresztül. Utána pedig indulunk vissza a Maradványba. Arra az esetre, ha bármi gond lenne uram, nem csak Önnel, de Lecersen nagymoffal is... a parancskódokkal... - Hogyne, persze, igaza van - Grodin leütött néhány billentyűt a terminálján. - Küldöm a parancskódjaimat. Aztán vigyázzon rájuk, nehogy valami Sith kém rájuk tegye a kezét.
- Hozzájuk se nyúlok, uram - mosolyodott el Dukat. - Csak akkor... ha Ön kéri őket, úgymond. Mármint, hogy visszaadhassam. - Persze, persze - sóhajtott fel a klón. Végre egy kompetens tiszt, gondolta, aki el is érhető. - Hamarosan jelentkezem. Addig kitartást, barátom. - Éljen a Birodalom, Főkormányzó - mosolyodott el furcsán Dukat, és bontotta a vonalat.
A klón töltött még magának némi kesselit, majd beütötte az utolsó komkódot. Hamarosan választ is kapott, bár az adás nem volt túl tiszta, a zavaros kép és a halk hangátvitel arra utalt, hogy a másik fél ugyan szabvány vezérkari titkosított vonalon, de minden valószínűség szerint terepről, kézi kommunikátorról, nem pedig egy parancsnoki hajó termináljáról beszél.
- Jó napot, Főkormányzó... hírei vannak, úgy látom - vonta össze a szemöldökét Anakin Solo Főinkvizítor, amint észlelte, ki van a vonal innenső végén. - Megerősítették a Káosz erőinek jelenlétét Tythonnál, indulásra készülök, Főinkvizítor - magyarázta a klón. - A Köztársaság is ott van már, nem tudom, el tudjuk-e kerülni velük a párhuzamos konfliktust. Mégis csak megsértettük a határaikat.
- Mekkora Káosz-erőkkel számolnak? - kérdezte sürgetően Anakin. - A teljes elveszett ESB-s jem’hadar flotta ott van, úgy tűnik. - Világos... - bámult maga elé egy pillanatig Anakin, majd visszafordult a vetítő felé. - Főkormányzó, azt hiszem, a legjobb lenne, ha megvárna. Már elhagytam Mandalore-t, van még némi... elintéznivalóm a közelben, de szeretnék magukkal menni.
- Éppen kérni akartam, Főinkvizítor - biccentett Grodin. - Megvárjuk a Byssnél, de kérem, nagyon siessen. És hozza magával Cybilt is. - A leggyorsabb hajóval jövök, amint végeztem itt - biccentett Solo. - Azt hiszem, én meg fogom tudni győzni a Köztársaságot, hogy nem rájuk jelentünk ezúttal fenyegetést, még ha a határaikon belül is leszünk.
- És pontosan hogyan? - ingatta a fejét némiképpen hitetlenkedve a klón, bár rövid ismeretségük alatt megtanulta, hogy ne kételkedjen Anakin Solo képességeiben. - Ben Skywalker vezeti az előörsüket - magyarázta Anakin, majd a Főkormányzó arckifejezését látva még gyorsan hozzátette: - Éreztem az Erőn keresztül, mondhatjuk úgy is, beszéltünk.
- Rendben, de siessen, Főinkvizítor - biccentett Grodin. - Aztán megoldjuk, ha már mindannyian Tythonon vagyunk. - Értettem, Solo kilép - nyugtázta Anakin és bontotta a vonalat.
A Főkormányzó az asztalán lévő kesselis pohárra pillantott, majd határozott mozdulattal kiitta.
- S’hanar - szólt bele a belső komba. - Indulnom kell, kérlek, csatlakozz hozzám a kabinomban, átadnék megőrzésre pár személyes feljegyzést. - Azonnal megyek, uram - válaszolt rögtön a szarvas idegen. - Számíthat a diszkréciómra.
Kardassiak, erőérzékeny celebritások és interdimenzionális idegenek - gondolta magában a klón. Szép kis időket élünk, hogy ilyenekre kell bíznom magam.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Apr 13, 2021 17:38:23 GMT 1
Vajon itt mindenki effélével jár? Fél óra alatt a Polneyera? Ráadásul ezen a nevetséges néven? Pedig meg mernék rá esküdni, hogy hallottam már... És vajon a fejfájás ezek miatt a lehetetlen ugrások miatt van? Ja, várjunk, nem. Az még előtte volt. A halál, az élet, a másik dimenzió... A fene se gondolta volna, hogy ezek itt ennyire nem bírják a kesselit...
Az Event Horizon számára a Tython és az EGB Koornacht-halmazának közötti távolságot töredék időbe került leküzdeni ahhoz képest, amilyen lassan, ellenőrzőpontról ellenőrzőpontra ugorva haladtak azóta, egyenesen a Polneye katonai komplexumának szíve felé. A kötelező technológiai és biztonsági ellenőrzések sokasodtak, a Főkormányzó mégsem veszítette el önuralmát, a fedélzeten lévő többi legénységi tag némi meglepetésére... amennyire sürgős volt számára kijutni a Tython-rendszerből, olyan sztoikus nyugalommal tűrte, hogy a határ átlépését követően mindenféle protokolloknak megfelelően különböző ellenőrzések alá vegyék hirtelenjében a semmiből előbukkant ugrófregattját, megbizonyosodva arról, hogy tényleg Tierce főkormányzó tért vissza, és nem pedig a Káosz valamelyik ügynöke.
Mindenki erről a Káoszról beszél. Talán bizony önnön rendezetlenségük és összeszedetlenségük az oka. Még egy ilyen bürokratikus bandát... hát persze, hogy én vagyok Tierce főkormányzó, nemde? Nemde?
Sőt, a hajón tartózkodók legnagyobb meglepetésére a Főkormányzó nem csak türelemmel viselte, hogy az utolsó megközelítést normáltérben, különböző ellenőrzési pontokon lassan áthaladva végezzék a fregattal, amelyeken mindenféle műszerrel szkennelték a hajót, hogy mindenki biztos legyen afelől, nem lógnak ki idegen csápok belől sehol... hanem ennél többet is tett. A fedélzetre hozatott egy láda kesselit az első, rájuk csatlakozó ellátóhajóról, a parancsnoki híd hátsó traktusában, egy hiányzó terminál helyén berendezett egy kisebb ivósarkot néhány üres konténer fejreállításával, magában azon motyogva, hogy micsoda rendetlenség van itt… majd mindenkit meginvitált az asztala köré és töltött nekik.
- Igyunk, uram, a Káosz elleni győzelemre! - emelte sokadik poharát sokadik koccintásra a láthatóan már kapatos Avshem parancsnok, a hajóra Aranji halála után elsőnek érkező spectech különítmény ügyeletes első tisztje, akit a hídra visszatérő Főkormányzó még a Tython felett barátságosan hátba veregetett, mintha évek óta nem látta volna. Mondjuk a legénység többi tagja egyáltalán nem is emlékezett rá, hogy valaha találkoztak-e személyesen a főnökkel. - Igyunk, egészségünkre! - csapta oda a poharat a másikéhoz Grodin is.
Igyunk. Mire is igyunk. Az ivás kedvéért? A Káosz elleni győzelem... egyáltalán honnét van fogalmuk ezeknek a szerencsétlen fiúknak arról, hogy győztünk? Győztünk egyáltalán? Fogalmam sincs. Ja, megvan. Én mondtam nekik, hogy minél előbb tekergetni kezdjék azokat a gyűrűket és szedni kezdjük a sátorfánkat onnét. Szóval, remélhetőleg győztünk, különben nem fog jól indulni az itteni karrierem. Mert ugye, erre iszunk, nemde? Az új karrier... új világ, új galaxis, új élet... csupa érdemtelenül a klón ölébe hulló ajándék, második lehetőségek, értelmetlen semmik tárháza, és mindezt azért, mert az az önfejű kölyök úgy gondolta, hogy jobban tudja nálam… annyira Noel-szaga van ennek az egésznek, csodálkozom is, hogy ő nincs itt.
- Egészségére, Főkormányzó! - koccintott a másik irányba is a Főkormányzóval az asztaltársaság legalacsonyabb rangú tagja. A klón felé pillantott és elmosolyodott. - Az önére is, Ixis őrmester. Köszönöm, hogy itt van. Ne felejtse el, még mesélnie kell magáról nekem. Hogyan lett katona, mióta szolgál, ilyesmi...
Őrmester. Egy utolsó senki egy sokadik osztag sokadik rajában, akivel talán sosem találkozom, ha nem jön szembe ott a folyosón. Mégis, nincsenek véletlenek. Nemde?
A rohamosztagos altisztet láthatóan csak az első pillanatokban feszélyezte, hogy egy ilyen magas rangú elöljáró pont vele akar italozni, utána vidáman koccintgatott a Főkormányzóval és a klón parancsnokkal. - ÉLJEN a Birodalom! Hukk. Éljen az igazságos Főkormányzó! - emelkedett fel az eddig a fejét az asztalon nyugtató Giel császár.
Ez a szerencsétlen bírja a legrosszabbul. Lám lám, az erőérzékenység ebben sem segít.
- Jó reggelt, felség - bökte oldalba az asztal átellenes oldaláról Grodin a másik férfit, bocsánatkérő pillantást vetve Ixis őrmesterre. - Majd később elmondja, elnézést... Felség, hahó! - He? - böfögött Giel. - A... hol is tartottam? - Ott, hogyan találkozott Sans parancsnokkal, és utána hogyan szökött meg Fran tábornok - töltött egy újabb nagy pohárral Calim-Lothal uralkodójának a Főkormányzó. - És akkor még rá sem tértünk arra, hogyan került át Tythonra azon a kapun keresztül...
- Igen, na, izé, ja... - hunyorgott sűrűn, a homlokát masszírozva Giel, majd újra megeredt a szócsöve. Tierce pedig csak atyaian bólogatott és töltögetett, miközben sűrű hümmögések közepette ismételgette, hogy Főkormányzóként természetesen kötelessége kivizsgálni az egész, Calimon kialakult sajnálatos helyzetet, és ehhez a teljes történetet ismernie kell Giel, mint panaszos szemszögéből is. Még azokat a részeket is, amikor ő maga is Calimon járt.
Beszélj csak, te részeges szerencsétlen. Mert hiszen… minden, amit mondasz, az életet jelenti itt. Információt. Erről a világról. A világról, ahol Grodin Tierce-nek kell lennem, ha túl akarok itt élni, egy olyan Grodin Tierce-nek, aki nem én vagyok... és milyen szerencse. És egyszerre micsoda kihívás.
A kihívás, nem igaz? Szakmai öröm, ami a kesseli mellett segíti feledtetni, hogy mekkorát buktál. Szép dolog. Játszótér. Bukott Főkormányzóknak. Mit gondoltál, Neo, mégis, mit gondoltál...
- Hát mit mondjak... nehéz ügy - dőlt hátra végül a klón, fürkészően körbepillantva a hídon, amikor Giel nagyjából befejezte a mondandóját. - Alaposan magára haragíthatta az Első Rendet, ha így félretették. - Kisemmiztek, elárultak, a Lázadók elleni harc címén elvettek tőlem mindent! Csak egy kis idő kellett volna, hogy beindítsuk a termelést, Sans, Fran és a többiek állandóan ezen dolgoztak! - panaszkodott Giel.
Nem hatékony. Nem elég gyors, nem elég éles. Elpuhult birodalmiak elpuhult Birodalma. Egy ilyen nyomorult már rég sóbányába került volna nálunk...
- Nos, amit leértünk a Polneyera, és Önt biztonságba helyeztük, felveszem a kapcsolatot a Vezérkarral és az Első Renddel, és tisztázzuk az ügyet, Felség - vakarta meg végül az állát a Főkormányzó.
Nem mintha ne lenne már így is egy tucat nem fogadott komhívásom a nevezett szervek tisztségviselőitől. De nem… még nem. Giel császár kihallgatása addig tart, amíg nem vagyok képben... minden fontos dologról.
- Hála az Erőnek, Főkormányzó! - sóhajtott fel boldogan Giel és benyakalt még egy üveg kesselit. - Végre valaki megért. Akkor gondolom a klónok miatt sem lesz gond. - Miféle klónok miatt? - állt meg Tierce kezében a pohár. - Hát, izé, na, hehe... hát, tudja, hogy van ez - vonogatta a vállát Giel. - Át kellett jutnom a barlanghoz, valahogy... muszáj volt... erőszakot alkalmaznom. Maga biztosan megérti... nem volt idő... nem volt más megoldás. - Persze, hogyne - jelent meg egy félmosoly Tierce szája szélén.
Te kis pöcs. Hogy mit csináltál?
- Csak a tisztánlátás kedvéért, Felség, hogy is volt ez? - tette hozzá végül. - A klónokkal. - Hát csak ott álltak meg lövöldöztek a barikád előtt, amit áttörtünk… le kellett vágnom őket, így, meg így - suhogtatott a kesselitől felbátorodva Giel ide-oda a karjaival. Tierce egy gyors pillantást vetett a férfi fénykardjára, ami az asztal alatt hevert, amióta egy korábbi üveg elfogyasztása után Giel be akarta mutatni nekik, hogy működik, de inkább lebeszélték róla. - Na, most csak nem fogunk összeveszni pár rongyos flottakommanóson meg spectechen... - veregette meg bizalmaskodva Grodin vállát az ittas calimi uralkodó, majd elvigyorodott. - Maguknak úgyis annyi van. Klónoznak másikat.
- Nem emlékszik véletlen... a nevükre? - kérdezte a szemét lesütve Tierce. - Izé, höhö, nem’tom, mind ugyanolyan... izé, ne vegye magára - heherészett Giel. - Magáról sem tudnám megmondani, ha valaki más lenne.
Rátapintottál, tökfej.
- Erőltesse meg az elméjét, Felség - töltött még egy kört Tierce. - Na, izé, talán... hogy is... Zendellnek hívták az egyiket, vagy mi - böffentett Giel két korty között.
Zendell. Bassza meg. Mindenhol rájár a rúd szerencsétlenre. Interdimenzionálisan. No de nem is ez a fontos, hanem...
Az asztal felborult, ahogyan Grodin előrevetette magát, egy olyan mozdulatsorral, amelyet sem Ixis nem látott még a kiképzése során, sem pedig Avshem a polneyei közelharc-villámtanítási modul anyagai között... a Főkormányzó kezében megvillant egy ki tudja, honnan előkerített, enyhén ívelt pengéjű vibrotőr, az asztal felborult... Giel császár pedig a földön volt, hörgött, miközben a torkából egy vibropenge állt ki. Egyik kezét tétován a fénykard felé emelte a padló, áthidalni készülve a néhány méteres távolságot az Erővel, ami elválasztotta őket egymástól, de Tierce kezei fel s alá jártak a feje felett, szinte lehetetlen sebességgel... és egy másodperc múlva vége volt. A császár arca élettelen, torz massza volt, a fénykard felé nyúló kezét pedig átszúrta a Főkormányzó vibrotőre, odaszegezve a padlóhoz.
Hát ennyit Giel császár kényelmesen elhúzódó kihallgatásáról. Uralkodnom kellene magamon néhanapján. Az a pojáca elődöm persze hagyta volna, hogy vinnyogjon még néhány percet arról, hogy igazságtalanság, satöbbi, satöbbi.
- Öhm... Főkormányzó, minden rendben? - irányozta a fegyverét tétován, jobbára a padló felé Ixis őrmester, miközben a többiek is köréjük gyűltek. - Hogyne, mégis, mit gondoltak, hogy maguknak is nekiesek? - emelte fel a vibrotőrt Grodin és gondosan megtörölgette az asztalról elvett kendők egyikével. Aztán visszacsúsztatta a ruhaujjába. - De az előbb még... - hebegte Avshem. - Arról volt szó, hogy képviselni fogja az ügyét a Vezérkar előtt... még a legrosszabb esetben is arra gondoltam, hogy csapdába csaljuk, a Polneyeon letartóztatjuk, átadjuk az Első Rendnek, mint szökevényt...
- Klónokat ölt, bevallotta - villant meg Tierce tekintete, majd a párosra nézett. Aztán mindenki körbepillantott a hídon. - A testvéreinket. A bajtársainkat. Hidegvérrel, a célja érdekében, gyávaságból... senki, értitek, senki sem ölhet, vagy alázhat meg büntetlenül egyet sem Polneye fiai és lányai közül. Nem, amíg én vagyok a Főkormányzó, értitek?
Egy alacsonyabb, hórihorgas, a szárazföldi gyalogság egyenruháját viselő katona lépett elő a hidat biztosítók közül. Tierce úgy emlékezett rá, az őt kísérő tythoni különítményből maradt a hajón. - Köszönjük, Főkormányzó - mondta végül. - Mi a neve, fiam? - pillantott rá amaz. - Speedo, uram. Speedo szakaszvezető.
Nincsenek véletlenek. Itt nincsenek.
- Nagyszerű. És én köszönöm, hogy szolgálhatlak titeket. Szakaszvezető, őrmester, kérem tüntessék el ezt a szemetet a hídról - pillantott Giel tetemére Tierce, majd Aranjira pillantott. - Ettől függetlenül szeretnék mihamarabb a parancsnoki központba érni. Kérem, gyorsítsák meg a belépési folyamatot. - Értettem, Főkormányzó - tisztelgett amaz, majd a komjára pillantott. - A fogadóbizottság már amúgy is várja.
Hatalmas fogókarmok fonódtak a fregatt törzsére, Tierce pedig kipillantott az óriási hangár egyik függőhídján álló párosra. Egy hegyes állú, kopasz, szarvas idegen... Hát persze, Neo mondta.
És egy bőrpáncélos kardassi... Mármint cardassiai. Az Erőre... Neo ezt is mondta, de nem hittem el... nem hinném el, ha nem látnám.
A Főkormányzó futólépésben, szinte galoppozva hagyta el az Event Horizon zsilipjét, és a pároshoz sietett. - Maga megelőzött - pillantott gyanakodva S’hanarra. - Előbb... ért ide. - Jó meglátás, Főkormányzó, nem csalnak a megérzései - rázott kezet a klónnal az idegen tanácsadó. - Örülök... hogy Önt látom... újra. Hamarosan elmagyarázzuk... ha az úrfi is ideér. - Barátom - lépett elő a másik, a cardassiai. - Ezer palack égetett kesseli és canar - mérte végig a Főkormányzó a másikat. - Azt hittem, sosem látom többé. - Ez több, mint kölcsönös - lépett előre Gul Dukat, és megölelte a klónt. - Legyen üdvözölve... új otthonában.
A díszőrséget adó rohamosztagosok és specialisták zavartan pillantgattak egymásra. Mintha legalábbis több éves utazásból tért volna vissza a Főkormányzó. Pedig a tythoni küldetés alig néhány hónapig tartott... - Jöjjenek velem - intett a másik kettőnek Grodin. - Sok megbeszélnivalónk van.
Ebben a pillanatban egy hadnagy lépett oda hozzájuk. - Elnézést, Főkormányzó. Azonnali, sürgős prioritású üzenet. Valaki... átjött a J’t’p’tan-i kapun. Az... Ön személyes kódját használta.
Amit még útközben tápláltam be a hálózatba. Majdnem elfelejtettem. Mondtad, hogy más úton jössz, kölyök.
- Adjanak neki egy Missile Boatot, és engedélykódokat az átrepüléshez egyenesen ide. Amint megérkezett, várjuk az eligazítóban a tanácsadóval és a Gullal. Senki sem zavarjon addig, nem fogadunk hívásokat sem. Tárgyalnom kell az urakkal itt... fontos biztonsági kérdésekben. - Igen, Főkormányzó.
Neo. Magyarázattal tartozol. Nagyon alapos… magyarázattal.
- Ó igen, és szóljon a biztonságiaknak, hogy kivégeztünk idefelé jövet egy árulót, aki fellopakodott a hajóra. Valami Giel császárt. - Öhm... hogyne... igenis. Máris, Főkormányzó.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on May 6, 2021 23:40:04 GMT 1
Mit kap a klón, ha kirántják a halálon túli semmiből, átráncigálják egy dimenziókapun, majd egy inkompetens áruló idiótával együtt kell menekülnie valami okkult Erő-varázslatokkal teli rendszerből, olyan tempóban, hogy még a második üveg kesselijét sem tudja befejezni? Na mit? Talán vállveregetést, egy nap szabadságot, egy kiadós reggelit?
Egy frászt. Házi feladatot. Olvasnivalót. Digitális oldalak százait, ezreit. Tessék, itt egy új világ. Tanuld meg néhány nap alatt előre és hátra. Aargautól Zygerriáig. Kifolyik a szemem. Persze, mondják majd, klónoztassak másikat. - Főkormányzó? - Öhm... igen, igen, figyelek - pillantott fel az adattábla mögül a klón. - Megérkezett - Dukat tapintatosan hátrébb lépett és a polneyei parancsnoki központ leárnyékolt eligazítójának sarkában várakoztak S’hanarral. A régi-új Főkormányzó felkészülését segítő tanuló-munkaközösség sokadik napján végre megérkezett a J’t’p’tani vendég is. - Neo - simultak ki a klón arcvonásai, ahogyan megropogtatta tagjait, és felpattant a székéből, megölelve a belépő alakot. Idősebbnek tűnik az ifjú kormányzó is, állapította meg a sarokban várakozó S’hanar, de hát ez igaz az öregre is. Mindketten sokat őszültek annak a néhány órának tűnő, de valójában évtizedeket átívelő anomalisztikus időutazás-sorozat végén, amely végül ide juttatta őket. - Apa - bontakozott ki az ölelésből az ifjabb Tierce, majd körbepillantott az asztalon heverő adattáblákon. - Látom, gyorsan haladsz. - Szinte be is fejeztem - ült vissza a székébe a klón, megmasszírozva a homlokát és a tarkóját. - Szétmegy a fejem, hozzáteszem - azzal előkeresett egy üveg kesselit az íróasztal fiókjából, majd elégedetlen mormogással felpattintotta a tetejét és beleszagolt. - Olcsó lőre - köpött ki végül. - Látszik, hogy a legjobb exportőr rendszerekből a köztársasági embargó miatt egyáltalán nem is vásárolunk. Ha valami, talán ez dühít legjobban ebben a félméretű Birodalomban. - És mire jutottál... egyébként? - ült le vele szemben Neo, majd intett Dukatnak és S’hanarnak, hogy ők is csatlakozzanak. Valamiféle parancsnoki, vagy vezérkari tárgyaló lehetett a terem, mert volt benne bőven szék. - Ez egy... - Grodin meghúzta a kesselit üveget, mielőtt egy pillanatig maga elé meredt volna, majd folytatta. - Ez egy gyenge Birodalom, barátaim. Egy halovány EGB, csak árnyképe annak a dicsőségnek, amit mi létrehoztunk, és amit Fel, Monroe és a Domínium, meg a hírszerzésiek és a cosraiak árulása elpusztított. Igen, fennáll és létezik, de milyen áron jött létre, mi hozta létre? - a klón újra a távolba meredt egy pillanatra. - Ez adja az értéktelenségét és a gyengeségét. Ezért a Birodalomért nem hullajtották katonák milliói a vérüket... nem áldozatra kész lojalitás hozta létre, hanem politika, árulás, hátbaszúrás, intrika. Nem haltak meg érte, nem szenvedtek érte, nem véreztek érte... - Azért itt is volt Aweris - jegyezte meg S’hanar. - Bahh, gyönge másolat csak, nem több, mint esetlen analógia - horkant fel Tierce. - A történelem véletlen fintora, pátosz és szolgálat nélkül. Az árulás mételye lengte be, nem a hősök áldozata a Birodalomért. Ezek a... ezek a birodalmiak... csak bújkálnak a hipertéri rakétáik adta biztonság hamis tudata mögött, a politika hullámait meglovagolva. - De részleges sikereik, sikereink is elvitathatatlanok, barátom - szólt közbe Dukat finoman. - Ahogyan csúfos kudarcaik is - mosolyodott el fáradtan a klón a cardassiaira pillantva. - Ne értsen félre, nem az Ön hibája... de azért nézzék csak meg, mi történt valójában az itteni Maradványban is - sötétedett el a klón arca, ahogyan az előtte lévő holoterminálok képernyőinek egyikét megfordította, egy ismerős, sebhelyes arcú, arisztokratikus tekintetű fiatal alakot ábrázoló képet fordítva a többiek felé. - Ez a kis pöcs - sziszegte végül. - A Felek, mindenhol ott vannak, megint ez a Jagged. Paprikajancsit csinált az egész maradványbeli társaságból és retorzió nélkül elvitte a szektor egyharmadát, miért is nem vagyok meglepve... ez mutatja, valójában mennyire inkompetens ez a sötétben suttogó, áskálódó politikus banda, aki Vezérkarnak nevezi magát itt. Még ezek a CorpM4-ről szakadt, magukat frontistának nevező szélsőségesek és Jagged loncsos bandája is képesek voltak belőlük hülyét csinálni. Egy egész főszektorból, a Birodalom ékkövéből. Szégyen, gyalázat, hogy a Birodalom arcába nevethettek ezek. Még ebben a Lecersenben volt a legtöbb spiritusz. Kár, hogy feldobta a talpát. - Veszélyes lehetett volna a terveinkre, barátom - jegyezte meg szigorú arccal Dukat Neora pillantva. - Éppen a kompetenciája miatt. - Nem feltétlen értek egyet, de elfogadom, most már úgysem lehet változtatni rajta, hacsak nem tudunk előrántani belőle is egy példányt valamelyik alternatív dimenzióból - kacsintott Neora keserédes arckifejezéssel Grodin. - De így jobbhíján csak egy újabb égetnivaló Jagged Fel maradt a boldogításunkra, nem igaz? Azért... - tette hozzá egy pillanat csend után, a jegyzeteit vizsgálva. - Azért sajnálom, hogy ezek a nagaiok minálunk szinte nem is léteztek. Megnéztem volna, amit itt műveltek az öreg Soontirral. - Építeni, segíteni és szolgálni jöttél, apám - jegyezte meg Neo szigorúan. - Nem bosszút állni. Ezt ne felejtsd el. - Igen, hogy miért is jöttem, erre még visszatérünk, fiam - hunyorított az ifjabb Tierce felé az idősebb. - Akárhogy is, szégyenletes, amit itt zajlott. Azt kell mondjam, barátaim, és meg ne sértődjön ezen senki, de ebben a galaxisban egyetlen Grodin Tierce volt, aki méltó volt a nevére - a klón végignézett a többieken, mintha félne attól, hogy a hatásszünet utáni mondandójától felrobban valami, talán a résztvevők egyike, talán az asztal, talán a szék, amin ült. - A Sith Főkormányzó - tette hozzá végül. - Számítottam rá, hogy ezt mondod, Apa - mosolyodott el Neo. - Az Uralkodó vérét szolgálhatta - jegyezte meg komoly, szinte átszellemült arckifejezéssel Grodin Neora pillantva. - Olyan kiváltság ez, fiam, amelyben egyikünk sem részesülhetett... már ha nem számítjuk Noel esetleges sokad-unokatestvéri kapcsolatait - mosolyodott el halványan a klón, majd visszapillantott a jegyzeteire, és összevont szemöldökkel hozzátette: - Sehogy sem jó ez így. Ezeknek a birodalmaknak egyesülniük kellene. Nem helyes, hogy külön állnak. - Ha tényleg végigolvastál mindent, apám, akkor azt is tudod, valójában melyik dinasztia uralja a Sithek birodalmának maradványát - jegyezte meg halkan Neo. - Nicsak, ki beszél, mintha kettőnk közül nem te lettél volna az utolsó, aki hapan hercegnőnek csapta a szelet - jelent meg egy halvány mosoly az idősebb Tierce arcán, amitől Neo fizimiskája tanácsadói számára zavarba ejtően újszerű módon enyhe bíborvörösbe öltözött. - De igazad van - tette hozzá Grodin bocsánatkérő tónussal a hangjában. - Hapanok, már megint... sehol semmi újdonság, nemde? És ráadásul egy sötét jedi segíti őket, ugyanabból a Solo-Skywalker vérből, mint aki a Birodalomban imposztorkodik az inkvizítori címmel a mellkasán. Furcsa egy galaxis ez, nemde, fiam? - pillantott Neora Grodin. - Egy galaxis, ahol semmi értéke és becsülete nincs a vérnek, a leszármazásnak, ahol nem tisztelik, sőt, egyenesen szembeköpik a családi örökséget. - Megértem, hogy frusztrálónak találod - jegyezte meg Neo. - Különös világ ez… különös Palpatine-okkal. - No igen - tette hozzá S’hanar. - Ott van az az elveszett jedi kölyök, aki a pletykák szerint Fel sleppjét erősíti, vagy inkább gyengíti, attól függ, honnan nézzük... meg az a drogos. - Arról nem is beszélve, hogy a hapan királynőről azt híresztelik... - Dukat ollót formált két kezének csontos ujjaival, miközben elvigyorodott. - Tudják... megbízható, az Obszidián Rend régi rekordjaiból származó információ - tette hozzá fölényes mosollyal. - Valóban szégyenletes... - az idősebb Tierce egy pillanatra előhívta termináljából Charis Palpatine holoképét és hosszú, csendes pillanatokig bámulta. - Az egész társaság. Így visszaélni az Uralkodó nevével… de más dolgok is aggodalomra adnak okot e világban. - Így van, ott van például az Első Rend - tette hozzá a szarvas, interdimenzionális idegen, S’hanar. - A korábbi helyzetértékeléséhez visszatérve, Főkormányzó, azt hiszem, ebben az univerzumban ők azok, akik szeretik magukat úgy beállítani, mint akik mindenféle áldozatokat hoztak az egyesült birodalomért. - Úgy érted, mindenki más helyett is, tanácsadó - mosolyodott el gunyorosan a cardassiai Dukat is. - Elveszítették az összes háborút, amibe belekezdtek, és utána úgy csinálnak, mintha végig ez lett volna a tervük. Szánalmas. - Tudja, barátom, felmerül a kérdés, hogy nem jobb-e még mindig egyáltalán belekezdeni egy vesztes kimenetelű háborúba, mint kikerülni az egészet - jegyezte meg cinikus mosollyal az arcán Grodin. - Ne értsen félre, amit maga tett hír, ahogyan felépítette a fiam segítségével ezt az új Cardassiát, és ahogyan a Birodalomba vitte, tényleg brilliáns volt. Sőt, ami az Első Rendet illeti, még elődöm döntését sem tudom objektíve elítélni, amivel behozta őket a Birodalomba. Stratégiailag, taktikailag megfelelő lépés volt, valószínűleg én is ezt tettem volna. Szabadon törtek-zúztak galaxisszerte, mint egy elszabadult csillagromboló. De így is… az erőforrásaik, a kapacitásaik, és az önállóság, amit itt élveznek, ebben a Birodalomban… aggodalomra adhat okot. - Úgy gondolom, ők az itteni Hírszerzés, olyanok, mint odaát Koutei emberei - szólt közbe Neo. - Helyes analógia - biccentett a klón egyetértően. - Azzal a különbséggel, hogy az Első Rend tagjai nem rendelkeznek a klónok beépített, lojalitást garantáló kondícionálásával. már amennyire az egyáltalán megbízható, ahogyan a mellékelt ábra mutatta - sötétedett el a tekintete, majd folytatta. - Akár hogy is, Ramakaz klónjai legalább egyként gondolkodtak, ahogyan Polneye fiai is... de ezek az első rendiek, ezek egyénieskedő, meggyőződéses alapon szervezett, doktrinált fanatikus individualisták, a klónozás adta genetikai és biztonsági korlátok nélkül. Tudjátok... - pillantott végig a többieken. - A sokadik kesselis üveg után azt szoktuk volt mondani... azóta meghalt... bajtársaimmal... - bámult maga elé Tierce egy újabb hosszú szünet erejéig, majd felsóhajtott, és folytatta. - Szóval azt szoktuk volt mondani, hogy a Birodalom vezérkari, parancsuralmi rendszere nem tökéletes, de jobbat még nem találtak ki nála. A legjobb rossz alternatíva, úgymond. De ezek az első rendi fanatikusok... - pillantott vissza a jegyzeteire. - Ezek tankönyvi példái az Uralkodó korai Birodalmának, amikor még nem voltak kialakult rendszerek és struktúrák, és egyéni túlkapásokkal volt tele a Birodalom. Impulzívak, agresszívek, inkább megosztanak, mint egyesítenek... a Klónháborúk utáni kezdeti káosz letéteményesei és átmentői. A klón kifújta a levegőt, felállt, és a karjait a háta mögött összekulcsolva járkálni kezdett a szobában. - Fel nem foghatom... - ismételgette maga elé meredve - Fel nem foghatom ép ésszel, hogy az Uralkodó hogyan építhetett rájuk bármiféle épkézláb tartaléktervet... bármilyen univerzumban. Hogyan tehette ezeket... Birodalma örököseivé, az olyanok helyett, mint Thrawn, vagy Pellaeon, nyugodjanak békében minden világban... - Mert ebben a világban nem is az Uralkodó parancsa hozta őket létre, apám - magyarázta Neo. - Hanem az a renegát gungan mutáns, akit Ren nagyúrként emlegetnek. - Á igen - biccentett az idősebb Tierce. - Találkoztam a nevével elődöm feljegyzéseiben is. Furcsállom mennyire... istenítette. - Ren állt Palpatine mögött itt - intett körbe Neo. - Az Első Rend úgy tartja, minden tőle származott, az egész árnyékbirodalom. Azt tartják, nem az Uralkodó tartalékterve voltak ők, hanem ellenkezőleg, Palpatine volt Ren tartalékterve, úgymond. És most behálóztak mindent. - Árulók - mosolyodott el vészjóslóan Grodin. - Elárulták az Uralkodót. Soha nem is szolgálták. Rászolgáltak az igazságszolgáltatásra. Kezdve ezzel a Rennel. - Már megtörtént - bámult a semmibe egy pillanatig az apjához hasonló, megtévesztésig azonos arckifejezéssel Neo, miközben tekintete megvillant. - A gungan halott. - Hatékony vagy, fiam - pillantott rá a Főkormányzó. - Mikor? - Előtte, utána... izé - vakarta meg a tarkóját Neo. - Nehéz elmagyarázni, Ren világában minden relatív volt. Nem is igazán számít, mikor. A lényeg, hogy mindent megtanultam tőle, amit lehetett. Ami hasznos volt. És aztán megszabadultam tőle. Vagyis, meg fogok... de már meg is tettem... szóval értitek. - De még mindig itt van nekünk a talpnyalója, az az Anakin, Solo és Skywalker vére - tette hozzá Dukat szigorúan Tierce-re pillantva. - És ne haragudjon, barátom, de azután az elhamarkodott kivégzés után, amiben azt a lothali nyomorultat részesítette, nem is fog leszállni egyhamar önről. - Tudom - biccentett Tierce és visszaült az asztalhoz, újra meghúzva a kesselis üveget. - Talán... kissé impulzív voltam. De mit tehettem volna? - Nem számít - szólt közbe Neo. - Most már ideje volna inkább a következő lépéseinken gondolkodnunk, nemde? - az apjára pillantott. - Ahogy te is mondtad, apám, ez a Birodalom dekadens. De hogyan látunk hozzá a megmentéséhez, erre rájöttél már? - Helyben vagyunk, Neo - az idősebbik Tierce arcára különös mosolyféleség ült ki, miközben egyik kezével őszes halántékát simogatta, a másikkal pedig a kesselis üveg nyaka körül játszadozott. Végül megpöccintette az üveget és egy pillanatnyi csend után felpillantott a fiúra. Kiüresedő tekintettel. - Végül is erre megy ki a játék, nemde? Mert, tudod mit? Egyáltalán miből gondolod, hogy én meg akarom menteni? Nem akarom, fiú... már nem. Én nem. - Barátom, fogadjon el egy jó tanácsot - remegett meg Dukat, de megőrizte minden ízében fölényes és magabiztos, és egyszerre joviális, ízig-vérig cardassiai arckifejezését, de közben fél szemmel, aggodalmasan, lopva Neo felé is eleresztett egy pillantást. - A pa’ah démon szavát nem lehet csak úgy megkérdőjelezni. - Tisztelettel, Gul, én úgy vélem, azért némi jogom akad hozzá - mosolyodott el fáradtan a Főkormányzó. - Apai ágon... - Az életemmel tartozom neki - biccentett határozottan Dukat Neo felé. - És azt hiszem, őszintén szólva, maga is. - Már néha nem is emlékszem a pontos számra, hányad íziglen - tartotta fent előző mosolyát a fiára visszapillantva Tierce. - Valószínűleg még mindig mínuszban vagyok, ha azok mellé, amikor engem megmentett, odateszem, amikor én ölettem meg őt, például ott az a sajnálatos eset a transzporterrel meg a maga egyik Glinnjével... - Hogy mit csinált? Az összes elátkozott Próféta nevére... - hüledezett Dukat egyik Tierce-ről a másikra pillantva. - Semmi probléma - vonta meg a vállát Neo. - Mindkettőnk számára... tanulságos eset volt. - Akárhogy is - folytatta Grodin Neo felé biccentve, majd fejét lehajtva. - Tudom, hogy sosem kérnél tőlem ilyesmit egy tartozás fejében... cserébe. Különösen nem valami olyannyira értéktelen dologért cserébe, mint egy öreg, bukott klón élete. - Apa... - sóhajtott fel Neo. - Ez nem tartozás, vagy csere kérdése. Nem arról szól, hogy kvittek legyünk. Ez az esküről szól és a kötelességről. A tiedről... és az enyémről. A mi eskünkről. Megesküdtünk... neki... odalent. Emlékezned kell rá. - Hát épp ez az - sóhajtott fel Tierce. - Odaát, odalent. Egy másik világ másik túlvilágában... egy másik Uralkodó szellemének. És el is buktunk, nemde? Én legalábbis mindenképp. Itt sem kéne lennem, Neo... - Az Uralkodó nem mondta, melyik Birodalmat mentsük meg... - jelent meg huncut, hamiskás mosoly Neo szája szélén, amitől Grodin őszintén felnevetett, a maga reszelős, cinikus módján. - Büszkének kellene lennem rád, fiú… igazi tenyérbemászó, idegesítő tárgyalópartner vagy... némi Noel-szagú életbölcsességel megspékelve - aztán ismét lehajtotta a fejét az idősebbik Tierce, az asztallapot bámulva suttogta: - De most komolyan. Ez nem az én harcom. Én elveszítettem a saját harcom. Te meg csak így visszarángattál ide, átlökdöstél ide, azt sem kérdezted, akarom-e… hogy akarok-e élni. Nem akarhatod, hogy egy bukott, halott Főkormányzó vívja meg ezt a harcot, még ez a szánalmas birodalomutánzat is többet érdemel ennél... - Ne mondj ilyeneket, apám - hajolt közelebb a férfihoz Neo és tenyerébe vette az öregedő klón arcát. - Ez nem vall rád. Te sosem... sosem adod fel. - Tudod... ott a romok között... a Polneyeon... az én drága Polneyeomon, nem ezen a kisstílű utánzaton... - a klón beharapta az ajkát és hunyorgott néhányat nedvesedő szemei miatt. - Ott... késznek éreztem az egészet. Magamat, az életemet, a bukásomat. Biztosan te is érezted... mégis visszarántottál. Mi vitt rá? - Késznek, hát erről van szó - vetült sötét árny Neo arcára. A fiatalabb Tierce hátralépett és egy pillanatig a falat bámulta, mintha gondolkozna. Végül visszafordult apja felé és nyelt egyet. Idegesnek tűnt. - Késznek. Békésnek, mindennek szépen vége szakadt, ezt gondoltad, igaz? Egy utolsó, hősies áldozat, dicsőség a hősi halottaknak és egy szép vereség… az ostromot túlélő bajtársaidnak pedig kényelmes hadifogság, sőt, talán békés civil élet a bevonuló cosraiak védőszárnya alatt, nemde? Tán még egy baráti hátbaveregetés is a helytállásért, igaz? - Ezt ígérték... ezt ígérte az Alapító - biccentett álmatagon a Főkormányzó. - Nem akartam ezt... ilyen hamar megmutatni - húzott elő egy kódhengert főtiszti zubbonyából Neo és az asztal közepén lévő lejátszóba tette. Némi zavarodott villogás után az ifjabb Tierce beütött egy parancssort, amitől a berendezés végre értelmezni tudta a kódolást, amivel azelőtt még sosem találkozott. - De nem tehetek mást. Látnod kell... mi történt valójában... miután elmentél. A lejátszó villogni kezdett... ...
Polneye A harc lezárult; az EBP-s erők már elhagyták a rendszert, csupán a domíniumi flotta maradt biztosítani a rendszert.
A klónok központja elesett. Az EGB egységei gyors egymásutánban érkeztek a rendszerbe.
- Itt az EGB II. Megszálló Hadteste. Az EBP-vel kötött megállapodás értelmében innentől mi biztosítjuk a rendszert. Megkérjük a klón erőket, hogy deaktiválják fegyverrendszereiket, pajzsaikat és gyülekezzenek az AX-5-ös ponton. Megkérjük a domíniumi erőket, hogy amint befejezték a rendszer átvizsgálását hagyják el a rendszert. Ismétlem, itt az EGB II. Megszálló Hadteste, Hassel Főadmirális parancsnoksága alatt. Megkérjük a...
- Itt Craig tábornok-jött a válasz a kilyuggatott, de büszkén álló Központi Platform maradéknak tűnő töredezett valamiről. - Átadom a rendszer ellenőrzését a Cosrának. Törzskarommal egyetemben kérem állományba helyezésem, ugyanakkor a Clone tisztikar, a Klón Tanácstagok, illetve Thain tábornok leszerelési kérelmét is továbbítanom kell. A felszínen ütközet folyt, sebesültek vannak odalent, kérem küldjenek egészségügyieket, sokat. Craig tábornok vége.
- Hassel Főadmirális a... - a klón gondolkozott a helyes megszólításon. Végülis nemrég mindketten egy oldalon harcoltak... - a cosrai erők parancsnoka. További egyeztetésre jöjjön a zászlóhajómra, az IMP Cosrára! - kis szünetet tartott - És kérem, hogy hozza magával a Clone tisztikart is, a Főparancsnokság utasításának értelmében a leszerelési procedúra... hosszabb lesz. Hassel kilép.
Rohamsiklók indultak a felszínre, mentőhajókkal kiegészülve. Amikor a felszínre értek, döbbenten vették észre az egykoron virágzó katonai központ romjai fölött szállingózó füstoszlopokat és... a rengeteg sebesültet és holttestet.
- Itt... - a látottak döbbenetet váltottak ki a cosraiakból. Valamennyire együtt próbáltak érezni... egykori bajtársaikkal is. Vajon ugyanez várt volna a Cosrára is?... - Itt Ortel százados, a Cosrai Mentőegységek parancsnoka. Jelentést kérünk... próbálják meg... összeszedni a sebesülteket a... - hova szedjék őket össze? minden rom és... - az egykori parancsnokság épületéhez gyűjtsék be a sebesülteket! Van itt valaki a polneyei erőktől aki... esetleg koordinálja a polneyei erőket? Ismétlem, itt Ortel százados a...
...
Végül a mentőegységek parancsnoka elégedetten konstatálta, hogy hellyel közzel sikerült összegyűjteni minden sebesültet vagy épségben maradt klón tisztet és katonát. Miután ez megtörtént a rohamsiklóból előlépő darktrooperek körül állták a sebesült halmot.
- Polneye védői - egy távoli hangszóróból szűrődtek ki a szavak. - Elárultátok az eszmét és ezzel veszélyt hoztatok ránk és a Birodalomra - a klón tisztek döbbenten néztek körül - Ezért a helybenítélő hadbíróság halálbüntetést ró ki rátok. Haljatok meg becsülettel! A darktrooperek elővették fegyvereiket és halomra lőtték a lefegyverzett katonákat...
Az EGB-s hajók lezárták a rendszer főbb menekülési pontjait és körülvették a deaktivált fegyverzettel lebegő Clone hajókat. Mindegyiken egy üzenetet sugároztak: - A helybenítélő hadbíróság határozata értelmében maguk a Birodalom árulói és ehhez mérten fogunk cselekedni!
Az EGB-s hajók tüzet nyitottak a Clone erők utolsó egységeire is.
...
Miután végeztek a draktrooperek visszaszálltak hajóikra és elhagyták a bolygót. Egy hipertéri rakéta lépett ki a hiperűrből és egyenesen a bolygó felé tartott. Miután annak légkörébe ért működésbe lépett a robbanófeje, és hozzákezdett a légkör leégetéséhez. Újabb és újabb rakéták érték a Polneye légkörét... A felvétel váltott, ahogyan Neo egy másik anyagot játszott be. A galaxis szélén, adótávolságban, éppen a renain területek külső részén egy Sup SD jelent meg. A császári és protektorátusi járőrök észlelték és felé indultak. A sérült, a galaxison túli utat amúgy sem bíró hajón a keretlegénység tudván, hogy ez az utolsó missziója, rácsatlakozott az állami holocsatornákra, a hírszerzési légiótól kapott kódokkal feltörte azokat a frekvenciákat amiket tudott, majd leadta a következő üzenetet.
Az üzeneten, amely galaxisszerte itt-ott megjelent kivetítőkön, terminálokon, otthoni házimozi-rendszereken, Neo volt látható.
- A galaxis népeinek. Itt Neo Tierce, a szabad klón haderő főkormányzója. Ma értesültem róla, hogy a Cosra népe árulással, hazugsággal otthon maradt, kapitulált bajtársaink ellen fordult. Ma értesültem róla, hogy a Cosra népe azt követően, hogy a császáriakhoz hasonlóan a vész idején magára hagyta a Polneye népét és kapitulációját elősegítette a véget, ma keselyűként rávetette magát azokra, akik életüket a kezébe tették, és ma elfordult az Egyesült Galaktikus Birodalom szent nevétől. Az Egyesült Galaktikus Birodalom eszméje nem hal meg! az Egyesült Galaktikus Birodalom eszméje több, mint egy egyszerű gondolat! Egy álom, egy vallomás, egy hit, amelyért sok ezren, sok millióan adták az életüket, amelyért apám adta az életét!
Ez nem szűnik csak azért, mert a cosraiaik áruló bandája gyáva módon eldobja most ezt a nevet. Nem szűnik meg azzal, hogy a galaxisra törő sötét és hazug erők bitorolni akarják, elpusztítani akarják, és új, álságos rendet teremteni helyette. Nem! Bejelentem, hogy a Clone szabad erői ezentúl is az Egyesült Galaktikus Birodalom jelvényét viselik majd! Az EGB hajói, a lángoló birodalmi jelvény hajói lesznek a galaxis pörölye! Egy új Lázadás, egy új szabadságharc mindazoknak az emlékéért, akik annak idején segítettek legyőzni a vongot, a rebelliseket, és a birodalom, a béke minden ellenségét! Egyszer szabadság lesz! Egyszer Rend lesz!
A vezetők, akik elárultak minket és az Eszmét, a vezetők, akik lelküket a trónbitorló Protector kezébe tették, akik gyáván megfutamodtak a dicső harc helyett, nem alhatnak nyugodtan többé soha! Nem alhatnak nyugodtan, nem élhetnek nyugodtan, mert ott fog lebegni a fejük fölött a szabad EGB csapatok bárdja, ami egyszer lesújt! Reszkessetek, árulók! Egyszer győzni fog az igazság, egyszer győzni fog az EGB, egyszer ismét Béke és Rend lesz a galaxisban.. nem hazug, nem álságos, nem idegen rend, hanem olyan rend, amit valaha az Uralkodó megálmodott! Ne felejtsetek el minket! mi sem fogunk titeket.. ezt garantálom!
A kép eltűnt, és átadta a helyét a lángoló, EGB-feliratú birodalmi jelvénynek, amíg a beérkező határjárőrök szét nem lőtték az adást sugárzó Sup SD-t.... Csend. Mély csend, csak Tierce ütemes kopogása egyik körmével a közben kiürült kesselis üvegen... aztán egy indulatos ordítás, és a klón éles lendítéssel a falhoz vágta az üveget. S’hanar behúzta a nyakát, Dukat gyorsan az asztal fiókjához lépett, hogy egy újabb tele üveget varázsoljon elő. - Rendben, makacs kölyök - fordult meg végül a felpattanó, és apró köröket leíró Főkormányzó Neo felé, aztán kifújta a levegőt. - Értek én a szóból. A tiedből és a cosraiakéból is. Rendben, az ördögbe is. Megcsinálom. - Sajnálom, ami a bajtársaiddal történt, apám - suttogta Neo. - A bajtársainkkal. Azóta is. - Igazságot fogunk szolgáltatni, igen - sziszegte dühödt tekintettel Tierce. - Kezdve mindjárt ezekkel a… simulékony, aljas, álságos... ekkora árulást, én mondom. Ugyanazok a kétkulacsos, karót nyelt, hitszegő alakok, akik a saját legjobb barátjukat, bajtársukat is azonnal hátba szúrnák némi előmenetelért, a szaros kis életükért cserébe.. pontosan úgy, ahogy itt is láttam, ebben a Birodalomban. - A Cosra valódi arca - suttogta megnyúlt arckifejezéssel S’hanar. - Látnod kellett ezt, apám - folytatta Neo. - Hogy ne felejtsd el, mit képviselsz, mit képviselünk, és mitől kell megmenteni a Birodalmat... mindig és mindenhol. Enélkül, még ha meg is győzlek arról, hogy segíts, egyenesen az itteni Folett lábai elé rohantál volna, igaz? - Azt hiszem, még így is pontosan ugyanezt fogom tenni - Grodin arckifejezése vészjósló volt. - Reméljük, azért nem végzi ki azonnal a jó Főadmirális urat, barátom - szólt közbe őszinte aggodalommal a hangjában Gul Dukat is. - Nem, nem vagyok ostoba - sóhajtott fel Grodin és meghúzta az új, tele üveget, amit a cardassiai adott át neki. - Beszélgetni fogok vele... elnyerem a bizalmát, a barátja leszek... bizalmasa és támogatója, mint régen... és rajta tartom a szemem, hogy ekkora mocskos árulásra ne vetemedjen soha többé sem ő, sem senki a sleppjéből... többet nem engedem. Még egyszer... nem engedem. - Helyes döntés, Főkormányzó - mosolyodott el S’hanar és megveregette a klón vállát. - Alkalmasint ne haragudjon, de mennem kell... virtuálisan fel kell tartóztatnom még néhány hívás erejéig egy türelmetlen Főinkvizítort, aki már régóta tűkön ülve várja, hogy beszélhessen magával. - Igen, köszönöm - biccentett Tierce is. - Beszélni fogok vele, amint úton vagyok Ershanra. - És egyszer mindannyiuknak el kell jönniük az én új Cardassiámba - tárta szét a karjait széles mosollyal az arcán Dukat. - A legjobb barlangi hőszanuák és a legkiválóbb canar várja majd ott régi-új barátaimat és démon urunkat. Szinte olyanok, mint az otthoni eredeti. Maguknak csak a legjobbat. - Természetesen, de előtte még nekem is van némi dolgom - mosolyodott el Neo, majd miután újra megölelték egymást az apjával, S’hanarral együtt távoztak. Grodin az ajtóból hívta vissza a szintén kifelé tartó Dukatot. - Egy pillanatra még, Gul, kérem... - Szívesen megmutatom, hol van még kesseli - köszörülte meg a torkát a cardassiai, de Tierce ellentmondást nem tűrően intett neki, hogy üljön mellé, és a termináljából előhívott egy felvételt. Lilás hajtóművű űrhajók látszódtak egy gázóriás előtt. - Ezt nézze meg előbb, kérem. - Mi ez? - kérdezte Dukat. - Egy felvétel, amit az a hajó készített, amin elhagytam végül a Tython-rendszert, a küldetése elején - magyarázta Tierce. - Nem is igazán foglalkoztatott, amíg a fiú nem győzött meg, hogy érdemes itt maradnom… élnem, és harcolnom. De most azonnal eszembe jutott... mit lát? - Jem’hadar hajókat - vonta meg a vállát Dukat. - De ne tévessze meg a látszat, barátom. Ezek... itteniek. A mi terveink alapján készültek itt az ESB nevű állam részeként. Csak sajnos ez a Káosz-entitás, akitől itt mindenki retteg, a Sithek birodalmának bukásakor rátette a kezét a maradékra. Ha jól olvastam a jelentéseket, végül megverték őket Tythonnál, nemde? - De - biccentett Tierce. - Az Event Horizon nevű ugrófregatt logjai is erről tanúskodnak... ezzel a hajóval jutottam ki ilyen gyorsan. És azok a felvételek is alátámasztják, amelyek azóta jönnek be, hogy a visszatérő birodalmi flotta kikerült a zavarási zónából. - De nézze meg ezeket alaposan, Dukat - Tierce kinagyította a képet. - Ott, ott és ott. Látja a hajtóművek nyomában kicsapódó részecskefelhőt a gázóriás felső rétegében? - Az... az nem lehet - hunyorított Dukat. - A dizájnunk teljes mértékben internalizálta ennek a galaxisnak a repulziós és ionmeghajtású technikáját... egy ionhajtómű... nem csinál ilyet! - Én is erre jutottam - sóhajtott fel Grodin a homlokát masszírozva. - És rajtam kívül maga az egyetlen ebben az univerzumban, aki látott ilyesmit. Ugye, felismeri? - Impulzusnyom - harapta be csontos ajkát Dukat. - De ez... lehetetlen. Azok ott... igazi jem’hadar hajók! - Igen. Egy igazi domíniumi flotta - kopogott az asztalon Grodin, majd felpillantott. - És az ugrófregatt menetnaplója szerint beugrott egy ilyen igazi, és itteni jem’hadar hajókból álló vegyes flotta közepébe... és bármibe lefogadom, hogyha végigszkennelnék, tele lenne transzportersugár-nyomokkal is. Minden fedélzet. És még ki tudja, mivel. - Én... nem tudom, mit mondjak - suttogta Dukat. - Minden itteni technológiánk... reverz. A rendelkezésre álló elemek és anyagok felhasználásával hoztuk létre újból. Nekünk nincs is működő transzporterünk, pont ezért... - Vigye el a Horizontot, és szedje darabokra - halkította le a hangját Tierce. - Bármennyire is lenyűgöző opció, hogy legyen egy hajóm, amivel pillanatok alatt eljutok a galaxis bármely pontjára... nem fogom megkockáztatni, hogy tele legyen Domínium-meglepetésekkel. - Természetes... - biccentett Dukat. - És egy dolog van még, ami nem hagy nyugodni... - bámult a cardassiaira Grodin Tierce. - Ahol igazi jem’hadar van, Gul... ott az Alapító sem lehet messze. - Felettébb... kellemetlen - pillantott körbe önkéntelenül a cardassiai. - Nem akartam Neot ezzel terhelni - folytatta Grodin. - Számíthatok... a diszkréciójára? - Nem hazudhatok a démonnak - ellenkezett Dukat. - Akkor csak ne említse magától, amíg nem kérdezi - sóhajtott fel Grodin, mire a Gul grimaszolt egyet, és kihátrált. Tierce pedig visszakapcsolta az egyik korábbi holoképet a terminálon. Fűtötte a bosszúvágy és a keserűség a Polneye miatt. A tettrekészség... minden más miatt. A kihívás. De valami más is. A klón belebámult Charis Palpatine képmásába. - Tudom, ki vagy valójában - suttogta neki átszellemülten. - Tudom, hogy több vagy egy egyszerű, leszbikus hapannál. Valaki, akiről még Neo sem tud, szinte semmit... az anyja előtti időből. Te vagy... a Chimera... és én el fogok menni hozzád, hadúrnőm...
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jul 14, 2021 16:12:21 GMT 1
Miért is lenne könnyebb, mint régen? Tényleg erre számítottam? Tényleg abba a hitbe ringattam magam, hogy majd Neo szépen elintéz mindent, én pedig szépen beleülök ebbe az új életbe, ebbe az új főkormányzóságba, és élvezem a senkinek, kiváltképp nem nekem járó második lehetőséget? És ha egy pillanatig ezt komolyan gondolta volna, és remélem, nem gondoltam, méltó lennék rá még bármennyire egyáltalán? És mégis, nem ez az igazi kérdés. Hanem, hogy miért... mi változott? Mi az a változó az egyenletben, amit még Neo sem látott, feltéve, hogy nem része ez is a tervének? De nem. Ezen már túl vagyunk, pont a cardassiaiak miatt. Nem szabadna ide visszakanyarodnom. De akkor mégis... mi történik?
A Főkormányzó letette a hirtelen szűknek és fenyegetőnek tűnő polneyei parancsnoki iroda asztalára a kesselis üveget, majd gyors pillantást vetett még egyszer a nemrég beérkezett, Tiebolt részéről szignózott hírszerzési jelentésre, illetve a mellette lévő kardassi adatfájlra, a Második Rend illetékeseinek kézjegyével.
A komja vörösen megvillant, és bejövő hívást jelzett... ismét valakitől, akitől nem számított erre, és ma már sokadszorra. A Főkormányző a biztonság kedvéért még egyszer megnézte, majd elutasította a hívást.
Mit akarhat ennyire Kate Istarii? Mit is, nyilvánvaló. Kate Istarii, az Első Rend főtisztje. Nyilvánvaló, mit akar. Solo ismeri az elődöm múltját. Próbálkozik. Tesztel. Nincs most erre időm... sajnos.
A klón inkább egy másik hívókódot ütött be távkomon, mire kisvártatva S'hanar tanácsadó szarvas, hegyes fizimiskája villant fel. A kékes, alakját körülölelő villódzás arra utalt, hogy már a hipertérben utazik, valószínűleg egyenesen új kinevezési helye, a Nagi felé.
- Sürgős, Főkormányzó? - kérdezte a tanácsadó. - Kissé aggasztanak a nagai biztonsági protokollok, nem szeretném, ha kockáztatnánk a lehallgatást, hacsak nem életbe vágó... - Életbe vágó, S'hanar - szólt közbe Grodin. - Dukat eltűnt. - Hogyan? - szisszent fel a szarvas idegen. - Személyesen ment a Monroe által megadott köztársasági kontakthoz a Pius Deával kapcsolatos adatokért - folytatta Tierce. - Aztán csak annyit tudok, hogy egy kisebb flottát átvitt a köztársasági űrbe, álcázva, természetesen. Aztán megszakadt az egész kontingenssel a kapcsolat. A Második Rend parancsnoksága megerősítette, hogy vészjeladók jeleit fogták a térségből, amelyek akkor aktiválódnak, hogyha megsemmisülnek a hajók. Dukatot nem tudják bemérni. Tiebolt hírszerzése pedig megerősítette, hogy egy köztársasági flottát potenciális kardassi beszivárgás miatt riasztottak a Hosnian - rendszer szélén.
- Tudjuk, hogy meghalt-e a Gul, vagy fogságba esett-e? - kérdezte S'hanar. - Még semmit nem tudunk - masszírozta a tarkóját a Főkormányzó, majd lehalkította a hangját. - S'hanar, mekkora esélyt adsz annak, hogy ez a Monroe ugyanolyan alamuszi, alattomos áruló, mint a másik, közös ismerősünk volt? - Arra célozna, Főkormányzó, hogy esetleg Monroe csapdát állított a Gulnak és a Köztársaság kezére juttatta? - kérdezte a tanácsadó. - Merem remélni, hogy ez a magyarázat - sóhajtott fel Grodin. - Neot nem akarom gyanúsítani, ráadásul nem is lenne logikus a részéről. Miért tenne ilyesmit... Monroe-t viszont csak most vontuk be. - A fia tanácsára, akiben feltétel nélkül megbízom én is, és remélem, Ön is - biccentett udvariasan S'hanar. - Ő a Kormányzó. Nem csak Ön, de én sem fogom fel teljesen, hogy miféle áldozatokat hozott és miken ment keresztül, hogy magát visszahozza, uram. - Nem a hűségét kérdőjelezem meg, sem Neonak, sem neked, S'hanar - rázta a fejét fáradtan a klón.
Dehogynem, csak igyekszem leszokni róla, régen is mindig ebből volt a baj.
- Monroe kompetenciáját kérdőjeleztem meg - folytatta Grodin. - Nos, ha tisztán innen közelítünk, maximum személyes motivációi lehettek erre - folytatta S'hanar. - Dukat mégis csak fogva tartotta, ki tudja, miket művelt vele, mielőtt színleg, vagy ténylegesen a mi oldalunkra állt. De nem hiszem, hogy az egész ügyet elárulná és veszélybe sodorná még akár egy efféle vendetta miatt is. - Akár hogy is, sokszoros a kockázat - rázta a fejét idegesen Tierce. - Nem csak, hogy az egész... együttműködésünk titkossága kerülhet veszélybe, ha a Gul életben van, és valaki foglyul ejtette, netalántán megpróbálja kivallatni, de Kardass és az egész főszektor irányítása is kicsúszhat a kezünkből. A Gul tartotta féken a régi rend híveit saját fajtája között, ha jól értettem. És nem igazán van elérhető kompetens helyettes, akit azonnal a helyére tudnék állítani, ha tényleg nem kerül elő záros határidőn belül, vagy bizonyítékot találunk a halálára.
- Ebben igaza van, Főkormányzó - biccentett S'hanar. - Én mit tehetek? - Csak a tanácsodra van szükségem - sóhajtott a klón. - Gondolom, már nem tudsz kapcsolatba lépni a másik jómadárral, akit Dukat segített beszervezni, azzal a G'Karral. - Nem, már elmerült az Ismeretlen Vidék illegális szintjein - rázta a fejét S'hanar. - De a Nagin megpróbálom ismét... főkormányzó... - villant meg egy pillanatra a szarvas idegen tekintete. - Azt javaslom, beszéljen közvetlenül a fiával. Inkább Neoval, mint Monroe-val. - Rendben, köszönöm - harapta be alsó ajkát a klón és bontotta a komkapcsolatot.
Tétován a komhoz nyúlt ismét, aztán megrázta a fejét, és lehunyta a szemét.
- Neo...
A válasz a fejében érkezett, ijesztő, és furcsa volt egyben, de nem meglepő. Grodin tudta, hogy senki mással nem tudna így beszélni, de bizonyos volt afelől is, hogy időn és téren túli kapcsolat fűzik őket kettejüket össze a fiával. Felesleges volt újra tesztelni a komok biztonságosságát ilyesmivel.
- Apa. Most nem tudok odamenni... máskor, máshol vagyok. Mi történt? - Dukat. Csapdába csalták. Még nem tudom, hogy fogoly-e valahol, vagy meghalt. Balhé lesz belőle, itt is, Kardasson is, valószínűleg a Cosrán is. - Erre... nem számítottam. Aggódsz, igaz? Árulást sejtesz. - Monroe. - Nem tudjuk biztosan. De valami mozgásban van. Érzem. - Nem tudsz csak úgy visszamenni a rajtaütés pillanatáig és kimenteni Dukatot, ahogyan velem tetted? - Apa, ez nem így működik. Évek előkészítő munkája kellett hozzá... és fog még kelleni. És előre kellett látnom, át kellett, hogy éljem... ez más, nem láttam, mi történik Dukattal. Nem történt meg. Vagyis nem fog... ne haragudj, nem akarlak összezavarni. - De azt csak tudod, mi a változás oka. Nem bízom Monroe-ban. Az itteniben sem. - Elmegyek hozzá, és az urához. Amúgy is oda kell majd látogatnom ismét... de nem tudom, apa. Az ő átalakulásuk... a terv része volt, megtörtént, meg fog történni. Ez a dolog Dukattal nem. Kell, hogy legyen valami, ami megváltozott. - Neo, hadd kérdezzek valamit. Előre láttad, hogy mi történik... a jem'hadar flottával Tythonon? - A Káosz eszközei voltak, a szerepük lezárult. Miért kérdezed? - Nem tudom... csak valahogy az az érzésem van... hogy nem vagyunk egyedül itt. Ha érted. - Értem. Köszönöm, hogy megosztod velem. Utánanéztem... mármint utána fogok nézni. Előbb Nuur nagyúr új birodalmába megyek. Addig kérlek, gondoskodj a diplomáciai és közigazgatási következmények elsimításáról. - Kardass nem lesz könnyű. De van néhány... provokatív gondolatom. Lehet, ebben is segítened kell majd. - Nem tudok másokat áthozni, apa. - Tudom. Értem. Nem is kérem. De kell valami, ami ehhez a legközelebb áll. Hamarosan beszélünk. - Persze. Az Erő legyen veled. - Izé. Éljen a Birodalom. - Éljen.
A klón megrázta a fejét, és meg kellett kapaszkodnia az íróasztal szélében, hogy ne boruljon le. Furcsa egy élmény volt, annyi szent. Nagyot húzott a kesselis üvegből, majd aktiválta a komot. - Deck - szólította Ixis őrnagyot, aki a biztonsági osztagát vezette újabban. - Uram. - Kísérd hozzám a bázison elérhető Leth doktorok egyikét. Egy speciális klónozási projektet szeretnék indítani. Villámtanítási szakértő is kell. - Öt perc, uram, máris. - Köszönöm.
A klón bontotta a vonalat és még néhány pillanatig a potenciális bejövő hívásait figyelte a komján. Igen, Tiebolttal beszélnie kell. A cosrai hírszerzők őrjöngeni fognak, ha a kardassiak valami akcióval magukra vonták a Köztársaság figyelmét. Kardass ügye... nehéz, de nem megoldhatatlan. Csak jegyzetelnie kell hozzá egy csomó mindent, fejből nem lesz elég. Ehhez is Tiebolt segítsége kell először, no meg persze a kódhengerek egyike, amiből az Abdulok is származtak...
Legközelebb, ha meghalok, az ilyen esetekre felkészülve magamra fektetek egy teljes szervertermet, komplett adatbázissal és néhány prototípussal a Cygnus és a cosraiak műhelyeiből. És akkor nem kell majd az emlékezetemre és néhány kódhengernyi leegyszerűsített adatra támaszkodnom. Most már értem, minek készítettek maguknak a régi idők Sith nagyurai egész városnyi síremlékeket. Nem tudhatták, mire lesz szükségük a következő életben...
És ott volt még a Pius dea problémája is, az információké, amelyeket most már Dukat jó eséllyel nem fog leszállítani. Viszont szükség van rájuk.
És most már akkor sem hinném el Monroe-nak, hogy tiszták lesznek, amiket tőle kapunk esetleg, ha személyesen Neo megy értük.
Alternatív információforrás kellett, méghozzá sürgősen. Alternatív, a Pius Dea dolgaiban mégis megbízható forrás. A klón még néhány pillanatig a terminálját bámulta.
Nem is baj, hogy Il-Raz nem jelentkezett még. Tulajdonképpen benne sem kellene megbíznom. A vérében van, hogy egy követ fújjon a Monroe - félékkel. Úgy tűnik, inkább később, mint előbb jutok el a Hapesre.
Végül nagyot sóhajtott és beütötte a ramakazi főszektorparancsnokság komszámát. - Itt Bayerlein al-admirális - jelentkezett be kisvártatva egy fiatal, arisztokratikus arcélű cosrai tiszt. - Öhm... Főkormányzó, mit tehetek önért? Zu Befehl. - Szeretném, al-admirális - hajolt közelebb a komhoz a klón. -, hogyha közölné a felettesével, Reuenthal flottaadmirális úrral... hogy sürgős és bizalmas ügyben kívánok konzultálni vele... amint végre végzett a személyes kis ügyeivel. - Értem, uram. A flottaadmirális úr... - Tudom, rendkívül lefoglalják a diplomáciai és családi ügyek - mosolyodott el a Főkormányzó. - Ezért biztosra veszem, nem veszi sértésnek, ha személyesen látogatom meg. - Én... mármint... nem, uram, mármint... - Csak közölje velem, hova menjek, al-admirális - mosolyodott el a klón, majd megkeményítette a hangját. - Sürgősen. - Én... hamarosan visszahívom, uram, ígérem - hebegett Bayerlein. - Nem is várok kevesebbet - biccentett a klón, majd deaktiválta az adást.
Kell itt még lennie valahogy egy másik üveg kesselinek, gondolta. Csak nem fogok száraz torokkal magyarázni annak a begyöpösödött, kövér Leth doktornak, ha végre megérkezik, és elkezdi sorolni, miért ellenkezik mindenféle klónozási protokollal, amit kérni fogok tőle...
|
|