|
Post by Haruhi on Dec 26, 2017 23:37:30 GMT 1
- Ugyan, uhuhuhuhu... - kuncogott az, legyintéssel hessegetve el a lány szavait - éreznek és értenek, ha te is átélted volna azt amit ők, hasonlóan élnéd meg a valóságot egy idegen környezetben. Legalábis azt hiszem. Volt a szavaiban némi bizonytalanság, egyértelműen nem volt gyakorlata abban ami körülöttük történt, igaz erre már korábban is mintha tett volna utalásokat. Az egyetlen éber lény, a különös idegen kislány le sem vette róla a szemét, míg végül érthető szavakat formálva megszólalt - Te... angyal vagy...? - buggyant ki belőle, de nyomban szájához kapott és ezt követően szemei elé kerülő kezére meredt, mint aki abban sem hitt amit saját magán látott. Valóban, kezeire meredt és aztán megint a lányra, majd megrázta fejét mint aki ébredni akarna egy álomból - Far... rrr... hol van... Farfalla?!Az apró 'hajóskapitány' egyik füle megemelkedett, s kíváncsian fordult el a tugruta lánytól a megébredt lény felé, végre a minimálisnál több jelét adva hogy tudomást vesz róla - Azt mondtad... Farfalla? - ismételte a szót... vagy inkább nevet - Valenthyne Farfalla? Tehát... nem tévedtem... sikerült!!!A lányka figyelme most hirtelen őrá irányult, szemhélyai összeszűkültek majd hitetlenkedve kitágultak - L-lord Keran, te vagy az??? - hebegte az és magát mutogatta zavarodottan - Mi ez?? Hol?? Mi?? Magyarázat... magyarázatot követelek! Hol van Farfalla?!- Halott... réges-rég halott... - válaszolta higgadtan, ámbár jobb szemöldökét felemelve - nem úgy mint te... többé nem, hmmm... ki is vagy te...?- Micso...? - amaz újfent kezeire meredt mintha abban keresné a választ, ebben a pillanatban azonban elnyúlt kiáltás tört elő néhány méterrel tőlük - ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! - üvöltött az imént még kótyagos fiú, egyik keze a haját tépve míg másik valahol a takaró alatt volt, a következő pillanatban azonban elhallgatott és maga elé bámult, tekintete még a furcsa kislányénál is kényelmetlenebb volt - Férfi... férfi... vagyok...? Férfi vagyok?! Lehetetlen
|
|
|
Post by Revan on Dec 27, 2017 0:08:35 GMT 1
A togruta lány jobbnak látta, ha kimarad ebből az egészből. Nem tudta eldönteni, hogy ez most jó dolog vagy sem. Ez gyakorlatilag csoda, de akkor sem természetes. A lány szavai pedig elég furán érintették. Mitől volna ő angyal? Biztos nem látott még togrutát. Talán más fajtát sem a sajátján kívül. A figyelmét csak akkor fordította az öregre, mikor az felismerte a nevet, amit mondott. - Angyal...- ismételte hitetlenkedve. Sok mindennek lehetne nevezni, de angyalnak pont nem. Igazából jelenleg ő sem igazán tudja, honnan is jött pontosan. Ez az esemény, ami nemrég történt, teljesen összekavarta a fejét. A váratlanul érkező dührohamok sem igazán segítettek a helyzeten. Csak csendben hallgatta a beszélgetést, míg nem a fiú, aki korábban ébredt, elkezdett rémüldözni, hogy ő egy férfi. Hát mi más lenne? Eléggé férfinak néz ki. - Na jó, nekem ennyi elég volt ebből...- mondta, majd elindult, hogy körülnézzen. Ha az öreg nem ad neki semmit, inkább megy és keres magának. Neki túl sok volt mára ez az élmény.
|
|
|
Post by Haruhi on Jan 1, 2018 19:18:11 GMT 1
- Hová-hová, máris elmennénk pedig csak most érkeztünk? - botlott bele majdhogynem szó szerint egy hálóinges kislányba, épp mikor kilépett az ajtón - Ráadásul ilyen érdekes beszélgetés kellős közepén, hová lett a jómodor ebben a Galaxisban? Én ostoba, hiszen soha nem is volt: én is éppen az imént segítettem magamon miután rá kellett jönnöm hogy üres a gyomrom. Choya kenyér?Az említett kenyeret amit egyébként eddig is a kezében tartott, kettétörte és kérdőn nyújtotta oda neki. A másik kettő gyerekkel ellentétben ő egyáltalán nem tűnt zavartnak vagy meglepettnek és leszámítva hogy úgy tűnt beszédes fajta volt, legalább nem képtelenségek hagyták el a száját... és a kezét. Ettől függetlenül persze ő sem illett bele túlzottan a környezetébe
|
|
|
Post by Revan on Jan 1, 2018 20:41:22 GMT 1
Kifele menet egy különös lányba botlott. Vagyis annyira nem volt különös. Inkább csak a jelenléte és a viselkedése. Éppen falatozott. Valami kenyeret, elmondása szerint. A kenyeret, amit úgy tűnt, hogy kész is megosztani vele. A lány egy pár pillanatig csak némán figyelte az ennivalót, majd végül úgy döntött, hogy elfogadja. Igaz, a hajóján van még élelem. De pont azért indult el keresgélni, hogy ez így is maradjon. - Kösz... Óvatosan megszaglászta az ételt. De végül is nem tűnt problémásnak, szóval hozzálátott. Közben a lányt figyelte, aki egyébként hálóingben volt. Ő összeszedettebbnek tűnt, mint a többi odabent az reggel. - Amúgy te is...Izé...Onnan jöttél? - mutatott a helyiségre, ahol a tartályok voltak. Aztán eszébe jutott, hogy lehet, hogy tapintatlanság ilyet kérdezni. De a lány nem olyannak tűnt, aki nagyon érzékeny lett volna úgy bármire. Legalábbis elég talpraesettnek nézte.
|
|
|
Post by Haruhi on Jan 1, 2018 22:58:56 GMT 1
- Hmmm, nekem is ez a gyanúm - szélesedett ki mosolya épp hogy észrevehetően, s tűnődve forgatta maga előtt szabad kezét - először nem is értettem hogy mire kellene vélnem az egészet, de a lényeg végül az eredmény ugyebár. Milyen érdekes...Mintha árny kúszott volna végig tekintetén - vagyis, nehéz volt értelmezni az érzést. A lány oldalra lépett és a togruta mögűl bekandikált a helyiségbe, ahol a másik lány éppen egy tükröt bámult bosszús ábrázattal, míg a 'fiú' és a 'kapitány' tisztes távból figyelték. Rövid ideig figyelte a bentieket, majd egyszer csak felkacagott és nem lehetett nem érezni a benne elegyedő gyúnt és kárörömöt. Sikerült magára vonni a figyelmet - Tehát a szerencsés kettő éppen a hitetlenkedő kettő - mondta fölényesen kihúzva magát, amint lecsillapodott túláradó jókedve - alig ismertelek meg benneteket... Githany és Kopecz nagyurak, végül hát kinek is volt igaza a győzelmünkről? Ki másnak mint nekem!Elégedetten dobbantott mellkasán cseppet sem szerény módon, mialatt a másik kettő az öreggel együtt valósággal elképedt - Lehetséges hogy... - rebegte az - .......? Te...- Grrr... urrrgh... te...! - öntötte el a harmadikat a bosszúság, majd fülrepesztő sikolyban robbant ki - KAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAN!!!Levetette magát ágyáról, megragadta az első kezébe kerülő vágóeszközt és a szőke lány elé szökkent, aki nem mozdult - Tudhattam volna hogy a te műved! - villogtatta rá fogait - Úgy nézek ki mint egy játékbaba, nevetséges vagyok! TEMIATTAD!
|
|
|
Post by Revan on Jan 2, 2018 10:11:02 GMT 1
Tovább ette a kapott ételt, miközben érdeklődve hallgatta, amit a szőke lány beszél. Nem igazán lett okosabb a hallottaktól. Kik ezek és mi ez az egész? - Milyen kettő? Semmit sem értek. Mi a fene folyik itt? - fakadt ki a togruta lány egy pillanatra, de aztán inkább elhallgatott és evett. Még mindig azt tartotta a legjobb ötletnek, hogy fogja magát és visszamegy a hajójához. Persze csak miután talált pár alkatrészt, amivel meg tudja javítani. A hajó rendes cserealkatrész nélkül nem jutna sokkal messzebbre, talán egy, legfeljebb két hiperűr ugrást ha kibírna a hajtómű. Nem-nem, rendesen meg kell javítani, különben semmi értelme. Ha most túlhajtaná, talán le is égne az egész. A szőke lánnyal ellentétben ő viszont félre ugrott. Nem akart részese lenni egy leszámolásnak, amihez semmi köze sem volt. Ő egyébként sem az a harcos alkat. Főleg nem fegyveres ellenféllel szemben. De aztán eszébe jutott a sugárvető és kábító lövésre állította. Ha nagyon eldurvul a dolog, még jól jöhet. Nem tudta, mit tegyen. Avatkozzon be, vagy szóljon annak a különös, öreg lénynek? Vagy csak szó nélkül hagyja el ezt a helyet? Egyelőre csak figyelt.
|
|
|
Post by Enz on Jun 1, 2019 12:21:38 GMT 1
Rilara Thane commodore az Arxianah D1Adv. Hapan Csatasárkány hídján állva figyelte, ahogy a csillagokat jelző csíkok újra pontokká válnak, és a rá bízott ötszáz hajóból álló büszke hapan flotta megérkezik a rendszerbe. Bimmisaari meghódoltatása gyerekjáték volt: a néhány határvédő hajó elzavarása után a helyi milícia a várható módon oldalt váltott, ő pedig egy helyőrséget hátrahagyva tovább is indult, hogy folytassa a hadjáratot. Ugyan nem volt olyan kipróbált flottaparancsnok, mint Mirna admirális vagy az Awerist megjárt tisztek, ő maga is szert tett harci tapasztalatra, mint a Tzullnál vívott ütközet veteránja és a Csillagköd környéki rendszerek meghódoltatója. Ugyan a Contruumnál történt fiaskó kissé megnyirbálta a renoméját, Mirna admirális bizalmát nem vesztette el. Olyan kevesen maradtak a polgárháború után tiszta vérű hapan nemesek a flottánál, hogy a nőnek szüksége volt rá. Most pedig Rilara esélyt kapott rá, hogy kiküszöbölje a becsületén esett csorbát az anyakirálynő ellenségeinek elpusztításával. - Ellenséges erők a rendszerben? - kérdezte. - Elhanyagolható - érkezett a válasz a híd félkör alakban kialakított kezelőpultjainak egyikétől. Rilara felhorkant, ezek egyáltalán akarnak itt harcolni vagy átengedik őket egészen Ton Muundig? Becstelen társaság, meglátszik, hogy egy valamire való nő sincs a vezetőik között, csak teszetosza, tunya férfiak. - Asszonyom - szólalt most meg a hajó parancsnoka, Mowan kapitány. - Az érzékelőink szerint rövidesen egy jelentősebb ellenséges flotta érkezik a rendszerbe! - Na végre - húzódott széles mosoly az arcára. Összezúzza őket az anyakirálynő dicsőségére! - Sztenderd elfogó formációba, arccal a lehetséges belépési vektorok felé! A Csatasárkányok álltak a formáció elején, enyhén homorú félkörben, hogy a lehető legjobban kihasználják hajóik nagy tűzerejét, és az ellenséges flotta közepére koncentrálhassák azt. Miután a frontális átütő erejű támadás volt a birodalmi doktrína kedvenc taktikája, ezt találták a hapan teoretikusok a legjobb ellenszernek. A sith fejlesztéseknek köszönhetően a hajótípus elsőrendű hadihajóvá vált, amelynek teljes potenciálját már nem akadályozták a lassú ágyúmozgató szervók vagy az alacsony kapacitású célzókomputerek. Tűzereje ezért bármelyik vele egysúlycsoportú birodalmi gyártmányú csillagromboló típusét meghaladta. A hajók között szintén felújított Nova cirkálók húzódtak meg, hogy a közel kerülő hajókra lecsapjanak, miközben a hatalmas, mégis kecses Sárkányfészek hordozók az alakzat hátuljában kaptak helyet, korvettfedezet mellett. My'til vadászgépeiket és Hertinar bombázóikat máris elkezdték indítani, hogy azok rögtön lecsaphassanak a beérkező ellenségre. Mindeközben a Csatacsillag rohamhajók a két szárnyon sorakoztak fel, fedélzeti nehéz lövegeiket a várható célra fordítva. Az anyakirálynő dühe lesújt azokra, akik szembe mernek szegülni vele. A Galaxis hamarosan megismeri majd a hapanok dicsőségét, gondolta elégedetten a commodore.
|
|
|
Boz Pity
Jun 21, 2019 23:06:01 GMT 1
via mobile
Post by Lord Brodrig on Jun 21, 2019 23:06:01 GMT 1
A híd hangszóróiból csendülő női hang már majdnem a visszaszámlálás végére ért, amikor Rimmel tábornok belépett a helyiségbe, és a parancsnoki álláshoz sietett. – Nyolc… hét… hat… öt… négy… három… kettő… egy… kilépésre felkészülni!– Kilépés! – harsogta a navigátor. – Ellenséges flotta két kilométerrel előttünk! Az Endeavour elülső plexiüvegein keresztül megszűnt a kékes kavargás, amikor a Resurgent-osztályú csillagromboló kirobbant a hipertérből. A csillagok szemmel látható, stabil pontokká lassultak. A taktikai kijelző pedig felizzott, amikor egymás után, precíz sorban még kétszázkilencvenkilenc első rendi hajó követte. A cantonicai haderő nagyobbik fele megérkezett – a Hapan flotta kalkulációi ellenére jóval túlesve a külső támadószférán. A haderő gerincét a megszokott módon most is az éjfekete RSD-k alkották. Rimmel tábornok zászlóshajója, az Endeavour a formáció legvédettebb pontjában lebegett, bár első látásra nem lehetett megállapítani, hogy a csillagrombolók körül melyik a parancsnoki cirkáló. A flotta zárt alakzatban haladt úgy, hogy az elöl haladó egységek alacsonyabban álltak a formációban, mint a hátsók, így biztosítva a nagyobb tűzkoncentráció lehetőségét, ugyanakkor mégsem mutattak elég felületet egy felülről indítható támadásnak. Az RSD-k között Nebulon-K fregattok cirkáltak. A híres sorozat első rendi darabjai, a csillagrombolókhoz hasonlóan rendelkeztek elődeik előnyös tulajdonságaival, de a hátrányokból jócskán lefaragtak. A két részt összekötő törzset olyannyira megvastagították, hogy nem volt érdemes az elszakításával próbálkozni, ráadásul jóval több turbólézerüteg is elfért rajta. A Nebulonok mellett Assault-osztályú fregattok és a jól bevált, meglehetősen sok vadászgép szállítására képes Dissident-fregattok alkották a flottát. [Dissident] Rimmel tábornok, aki egy fél életet szolgált le a Sordis-féle birodalmi kontingensben, majd később a Corporate-szektorban SS-Fővezérként, most ismét a régi rangjában vezette a seregeket. Az elmúlt időszakban Armond hadvezető álcája alatt az Első Rend régi vezérkarának tagjaként a feladatai közé tartozott a vezérkari tagok megfigyelése, természetesen Rin Vezér parancsára. Most pedig ismét nyíltan, saját főtáborvezetői rangjában és a saját nevén folytathatta a hivatását. Az ősz hajú veterán most gyors pillantásokkal megjegyezte a képernyőn megjelenő pajzsok, hajtóművek és a fegyverrendszerek állapotára vonatkozó kiírásokat. Aztán a taktikai vetítőre ézett, amin az ellenséges egységeket vörös háromszögek, a sajátjait kéken pulzáló ábrák jelezték. – Harcérintkezésig öt perc! – jelentette az Endeavour taktikai tisztje. – A flotta várja a parancsokat, uram! Rimmel látta, hogy az óvatossága nem volt hiábavaló. A Hapanok úgy pozícionálták a flottájukat, hogy kihasználhassák az elsőnek érkezés nyújtotta előnyöket. Ha az egységei a várakozó ellenséghez közelebb léptek volna ki a hiperűrből, a Sith-Hapan egységek azonnal tűz alá vehették volna, mégpedig széleskörű tűz alá.. – Maradjunk zárt alakzatban – parancsolta Rimmel. – Így kénytelenek lesznek összébb húzni a formációikat, ha azt akarják, hogy több tűzerőt koncentrálhassanak ránk. És akkor mi is több egységre tudunk tüzet koncentrálni. Jó – szólt valamivel később. – Fixálják a pozíciót! A cél a lehető legnagyobb károkozás. – Még jó, hogy mind nők – szólt a közelbe lépő hadnagy. – Azok még egy Strunz-siklót se tudnak elvezetni. Rimmel hátranyúlt, és kesztyűs kezével megragadta, majd összenyomta a férfi állát, mire a hadnagy szája összecsücsörödött. Rimmel a tiszt felé fordult. – Ezek a nők figyelemreméltó haderőt képviselnek. Vagy talán azt gondolja, hogy azért maradtak függetlenek annyi időn át, mert szerencséjük volt? – elengedte a férfit, majd ismét a taktikai kijelzők felé fordult. – Igen, uram, tudom, uram! – szólt pattogósan a hadnagy, de a tábornok már nem vele foglalkozott. – Addig fogjuk feltartani őket, amíg lehetséges – mondta a taktikai tisztnek, miközben az ábrán csoportosuló harci egységeket rendezgette egy fénypálcával. A holomező hamarosan megtelt egymásnak eső vadászgépekkel, jelezve a csata első vonalát.
|
|
|
Post by Enz on Sept 1, 2019 17:13:13 GMT 1
A vezérhajó, az Arxianah hídján Rilara Thane feszülten figyelte az ellenség hadmozdulatait. Sajnos nem rohantak bele az előre elkészített tűzvonalába, pedig a hipertérből kilépő hajók kellemesen zsíros célpontot jelentettek volna sebezhetőségükben. Viszont ha közelebb fejlődött volna fel a kilépési ponthoz, akkor félő lett volna, hogy egyszerűen a hajóiba rohan a kilépő ellenséges flotta. Akárhogy is, lesz még bőven alkalma arra, hogy szétzúzza őket. - Elvégeztük az azonosítást, mintegy háromszáz hajó vonult fel ellenünk - közölte a híd taktikai elemző tisztje, miközben a kijelzőn a vörös pontok alakzatba fejlődtek. - Ismeretlen, birodalmi technológiát használó típusok. - Fele akkora erő, mint a miénk. Mit gondol, Mowan kapitány? - fordult a mellette álló hapan nőhöz, aki hozzá hasonlóan tisztavérű nemes volt. - Az időt akarják húzni - állapította meg a fiatal nő. - Megpróbálnak minél tovább itt tartani minket. Thane commodore újra a taktikai holotérképre nézett, majd egyik kezével végigsimított hosszú befont szőke hajtincsén. - Akkor teszünk róla, hogy nagy árat fizessenek ezért - húzódott gonosz mosoly az arcára. - Három részre osztjuk a flottánkat! 200-200 hajóból álló különítmény fogja a két szárnyat alkotni, akik egyelőre az ellenséggel szemben sorakoznak fel, míg száz hajó a harmadik különítményt. Itt a parancsnok Miria Chal kapitány legyen! - Igenis, asszonyom - nyugtázta az utasításokat Mowan kapitány, és a paneleknél ülő tisztek azonnal hozzáláttak, hogy a szavakból tettek legyenek. Az ötszáz hapan hajóból mintegy száz vált ki, a főerő mögé húzódva, míg a maradék négyszáz összébb vonta a vonalait, hogy effektíven bombázhassák az ellenséget, illetve védőpajzsaikat összekapcsolva jobban állják a sarat az ő tüzük ellen. Sztenderd birodalmi taktika volt, a nyers erő fetisizálása. - Nevetséges férfiak - horkant fel hangosan is Rilara Thane. - Királynő, adj erőt és bölcsességet, hogy elpusztítsam ezeket a férgeket, a Te dicsőségedre! A két flotta egyelőre azonos erejűnek bizonyult, összhangban ellenfelük eredeti tervével. A hapan commodore azonban nem dőlt be ilyen egyszerű trükköknek, és pláne esze ágában sem volt bolond módon az ellenség erejére játszani. A hapan Csatasárkányokkal ellentétben ezek fegyverei előre tüzelésre voltak optimalizálva, akárcsak a hajók pajzsai és páncélzata. Egy szemtől-szembe nyíltsisakos harc csakis nekik kedvezett volna. - Chal kapitány jelezte, hogy a flottakülönítménye pozícióban van! - jelentette Mowan kapitány. - Kezdjék meg a hadműveletet! - adott parancsot Thane commodore, mire a főerők mögül két egység is előtűnt. Az egyik Chal kapitány száz hajós különítménye volt, amely a főerőktől jobbra vonult fel, míg a másik a hátul tartott hordozókról felküldött vadászgépek és bombázók voltak, amik a nagy hajók hatótávolságán kívül kezdték meg az átkarolást két irányba. - Most pedig a főerők! Ahogy a két átkaroló erő kellő zavart okozott, a főerők váltak most ketté, szintén két irányba válva szét, azzal fenyegetve, hogy egyszerre négy irányból bombázzák az ellenséget. Ugyan egyik különítmény se volt olyan erős, mint az ellenség egyben tartott flottája, a birodalmi hajóknak csak egy eleje volt, a maradék három irányba pedig sebezhetők voltak. Ha az ellenség megosztja az erőit, akkor pedig feladja gyakorlatilag egyetlen stratégiai előnyét. Thane commodore magabiztosan figyelte, ahogy terve működésbe lép.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Sept 2, 2019 12:19:39 GMT 1
Rimmel tábornok elismeréssel adózott az ellenséges parancsnokok találékonyságának – a fekete RSD csillagrombolók tömbje nagyobb tűzerőt képviselt, mint a nagyobb létszámú Hapan flotta. Azzal, hogy a Hapan egységek szétváltak, és az Első Rendi flotta jobb és bal szárnyát fogták közre, elérték, hogy Rimmel egységei több oldalról is sebezhetőek legyenek. A Rimmel-flotta ugyanis koncentrált tűzzel lőtte az előtte maradt egységeket, míg a Hapanok a védtelen oldalaiba támadtak. Ha pedig Rimmel úgy fordítja a hajóit, hogy azok félkörben szembeálljanak az összes ellenséggel, a jobb és bal szárnnyal egyaránt, akkor megosztja az erőit, és sokkal kevesebb pusztítást tud okozni az ellenségnek, mint ahogy azt az egy irányba koncentrált tűzzel tehette volna.
Az ellenség átkaroló hadművelete tökéletesen működött. Rimmel áttaszigált néhány ábrát a taktikai asztalon, miközben megigazította fehér egyenruháját és új, katonai köpenyét. Ebből a pozícióból nem volt menekvés, nem lehetett feloldani a helyzetet. Így tehát maradt az új stratégia.
– Uram – lépett mellé a taktikai tiszt. – Talán bölcs lenne, ha szembefordulnánk az átkarolókkal és felvennénk velük a harcot, mielőtt szétszednek minket oldalról. A csata lényege amúgy is a késleltetés, ahhoz pedig ez a manőver is tökéletesen megfelel.
– Nem – közölte Rimmel. – Az összes hajónak – nyomta le a belső hírközlő gombját – Delta Hetes manőver, váljanak szét és menjenek be az ellenséges hajók közé. Hajó hajó elleni harcot akarok.
– Uram – szólt a taktikai tiszt. – Ezzel még tovább késleltetjük ugyan a csatát, de.. mindenki magára marad, ha ennyire megoszlanak az erők.
– Pontosan – mosolyodott el ridegen Rimmel. Közben érezték, ahogy az Endeavour meglendül alattuk. – Rendeljen minden RSD mellé korvett és fregattvédelmet. A vadászok pedig védjék a saját különítményeiket – a vetítőre nézett, majd folytatta. – Az ellenség zászlóshajója közvetlenül előttünk van. Az Endeavour vele fog harcolni. Megértett?
– Igen, uram – felelte a tiszt, és intézkedett.
Miközben az Első Rend hajói szétváltak, és saját épségüket kockáztatva életveszélyes közelségbe kúsztak az ellenséghez, Rimmel figyelte, ahogy az Endeavour egy nagyobb Hapan egység mellett köt ki. A két hajó úgy pozícionálódott, hogy a lehető legnagyobb tüzet zúdíthassák egymásra. Máshol ugyanilyen körülmények uralkodtak. Rimmel összeráncolt szemöldökkel figyelte, ahogy a bal szárnyon a Hapanok összezártak néhány RSD előtt, így az első rendi hajók képtelenek voltak közéjük állni. Máshol azonban a csúcstechnológiás csillagrombolók már be is álltak a helyükre lassúbb ellenségeik mellett.
A csatamező látképe teljesen megváltozott – a jól elkülöníthető ellenséges erők most összegabalyodva, kaotikus összevisszaságban álltak, hajó hajó ellen küzdött. Rimmel csak a taktikai kijelző jelei által tudta megmondani, hogy melyik hová tartozik – na meg persze a Hapanok jellegzetesen eltérő hajótípusai által.
A tábornok újból lenyomta a hírközlő gombját. – Már elég közel vannak. Állítsanak össze halálkommandókat, és juttassák át őket a legközelebbi ellenséges hajóra! – parancsolta az összes egységnek. – A kevésbé tapasztalt vadászpilótákat áldozzák fel.. hogy is mondják a nagaiok.. kamikaze hadműveletekre a nagyobb egységek ellen!
Miután a sorhajókapitányok és parancsnokok nyugtázták az utasításokat, Rimmel a saját hajója harcával foglalkozhatott. Az Endeavour kivételesen erős védőpajzsokkal rendelkezett – Rimmel, mint az Első Rend prominens vezetője, rendelkezett annyi befolyással, hogy a saját hajóját úgy alakítsa át, ahogy akarta. Az Endeavour esetében a védelemre koncentráltak, amikor felfejlesztették a csillagromboló képességeit. A pajzsok erősek voltak, de ilyen koncentrált tűzerővel szemben csak korlátozott ideig fognak kitartani.
Remélte, hogy a Legfőbb Vezér és politikai adjutánsai feloldják a háborús helyzetet, mielőtt vagy ő, vagy a Hapanok itt pusztulnak.
|
|