|
Csaus
Dec 21, 2014 21:51:38 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Dec 21, 2014 21:51:38 GMT 1
A chiss központi területek alsó karéján, majdnem a Házak Útjának végén fekvő rendszer, az Inrokini-Ház igazgatási központja.
|
|
|
Csaus
Dec 21, 2014 22:47:29 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Dec 21, 2014 22:47:29 GMT 1
A Formbit szállító cosrai lopakodó messze a rendszer szélén lépett ki a hipertérből, így az öreg arisztokratának volt alkalma megszemlélni a bolygó körül lebegő flottát. Az Inrokini-Ház falanxa és az Expanziós Védelmi Erők cirkálói mellett különböző méretű, láthatóan birodalmi gyártmányú hajók lebegtek. Jó néhány ránézésre nagyon hasonlónak tűnt azokhoz a régi gyártású rombolókhoz, amelyeket Formbi a Thsen által a Ramakazról küldött jelentések képein látott, sőt, az arisztokrata nem lett volna meglepve, ha pontosan ugyanezeket a hajókat látta volna viszont itt. Azonban nem ezek voltak az egyetlen hajók... nagyobb, méltóságteljes nehéz csillagrombolók, és legalább két Imperial I-es osztályú, sokat látott hajó is ott manőverezett a bolygó körül, ami magára vonta Formbi figyelmét.
- Masszív erősítést szedtek össze. - fordult végül elgondolkozva Grev'nariohoz, aki az utóbbi időben Formbi értelmezése szerint afféle összekötő adjutánssá lépett elő az újonnan alakult Egyesült Galaktikus Birodalom, és a chiss erők között. - Sajnos hosszú távon még így is hátrányban leszünk a nagaiokkal szemben. - villant meg Grev'nario tekintete. - Új szövetségeseink nem tudnak több hajót nélkülözni, ez a teljes flotta. Szükségünk van a kisebb házak támogatására, akik még nem kötelezték el magukat. - És itt jövök én a képbe, világos. - morfondírozott Formbi, majd a másik chisshez fordult. - Miért olyan biztosak, hogy egyáltalán igent mondok egyáltalán a felkérésükre? Bizonyosan vannak olyan Házak, amelyek a nagai túlerőt látva félnek ellenállást tanúsítani, de vannak olyanok is, mint Tarsenn és társai, akik inkább meghalnak, mintsem bármiféle államnak feladják a chiss függetlenséget. Legyen az nagai, vagy ez az új Birodalom, vagy bármi. - Mondjuk úgy, Arisztokrata, hogy mindannyian bízunk a Birodalom ide küldött képviselőjének meggyőző fellépésében. - jelentette ki a mosoly legkisebb jele nélkül Grev'nario. - És Thsen admirális, valamint Enrikkin arisztokrata is nagyon... meg vannak győződve arról, hogy ez a helyes döntés. De természetesen Öné a végső szó, Arisztokrata. - Köszönöm - biccentett Formbi, elégedetten nyugtázva, hogy az idősebbek tisztelete még nem veszett ki ezekből a reform-gondolkozású fiatal tisztekből.
Az Inrokini-Ház központi rezidenciájának halljában, ami egy kutatólaborokkal, és modern kommunikációs relékkel felszerelt, leginkább kutatóközpontra hasonlító üvegépület volt, két birodalmi egyenruhás tiszt, egy férfi és egy nő, valamint Enrikkin és Thsen várták a Formbit kísérő cosrai kommandósokat és Grev'nario-t. Formbi biccentett a másik két chissnek, villámgyorsan végigmérte a férfi birodalmi tisztet, felismerve benne a hosszú hónapokig, évekig a Chiss területek határán várakozó maradványbeli menekültkonvoj és zászlóshajójuk, a Right to Rule parancsnokát, Wiegand tábornokot. A mellette álló nő láttán pedig megengedett magának egy apró, diplomatikos mosolyt.
- Amikor megláttam a Chimera-t, mindjárt gondoltam, admirális, hogy ön lenne a meggyőző erők vezetője, úgymond. - üdvözölte az öreg diplomata a Szövetség ex-államfőjét. - Nagy öröm számomra, hogy népünk otthonában üdvözölhetem. - Remélem, a velem érkezett flottának is legalább ennyire örül majd, Arisztokrata. - fogadta Formbi kézfogását egy hasonló mosoly kíséretében Daala, amiben talán kicsit több szimpátia is volt, mint amit a diplomáciai kapcsolatok ügyvitele megkövetelt volna. Formbi agyán először futott át, hogy talán ez a humán nő nem csak kollegiális szempontból találja érdekesnek. Szokatlan gondolat volt, bár Formbi elég sok időt töltött hazájától távol, a galaxis különböző részein, hogy az emberek efféle különös szokásai ne keltsenek benne visszatetszést. - Én mindenesetre az adósuk vagyuk.- biccentett Daala, valamint a többi birodalmi tiszt felé Formbi. - Ha maguk nem jönnek értem, talán a Csaplák valamelyik börtönében várnám a kivégzésemet. - Erre tessék, Arisztokrata. - intett Enrikkin. - Fontos dolgokat kell megbeszélnünk.
Az Inrokini-Ház feje egy kisebb tárgyalóba kísérte Daalát, Formbit és Thsent, melynek polcain régi kötetek és modern adattároló merevlemezek és holovetítők sorakoztak egymást váltva. Hiába, az Inrokinik mindig is szerették kombinálni a haladást a hagyományokkal, gondolta Formbi.
- Arisztokrata, amikor értesültem a helyzetükről, azonnal egyeztetéseket kezdtem a... kollégáimmal ennek az új államalakulatnak a vezetésében. - köhintett Daala, és helyet foglalt. - Akikről a jövőben szívesebben hallanék többet is. - biccentett Formbi. - Amint látom, tanult kollégáim meglehetősen elkötelezettnek mutatkoznak az Önök irányában, de biztosan vannak olyanok is a népemben, akiknek a "még mindig jobb, mint a Vad testvérek" érvelés nem lesz elegendő. Ha önök valóban segítséget ajánlanak, és a chissek valóban elfogadják azt, akkor biztosnak kell lennünk benne, hogy a mögötte álló érvelés... mindenki számára kielégítő. - Egyetértek. - bólintott Daala. - És higgye el, Arisztokrata barátom, nekem is megvannak az aggályaim. A hajók egy része, amelyek elkísértek engem, egy olyan kormányzattól származik, ahol sokan a mai napig a régi Galaktikus Birodalom eszméivel szimpatizálnak. - A Cosráról. - biccentett Formbi. - Mondhatjuk úgy - folytatta Daala. - De ezekben az időkben összefogásra van szükségünk. A nagaiok, a sithek, a Lázadók, a jedik.. számos fenyegetés van a galaxisban, amelyik a Rend ellen tör. - Ezek közül azonban jelenleg csak a nagai invázió jelent közvetlen fenyegetést a chiss területekre. - vetette közbe Formbi. - Legalábbis sokan ezt fogják mondani majd a népemből.
- Elmúltak azok az idők, Formbi, amikor elszigetelhettük magunkat a galaxis többi részétől. - vetette közbe Enrikkin. - Látjuk, mi történik azokkal a kisállamokkal, amelyek a saját lábukon akarnak állni. Dezintegrálódnak, megszállás alá kerülnek... nem mi vagyunk az egyetlen példa. - És bár vezérkarunkban vannak olyanok vitathatatlanul, akik egy Palpatine-i Birodalomban gondolkodnak - folytatta Daala -, én pontosan azért, és azzal a feltétellel csatlakoztam ehhez a kezdeményezéshez, hogy ez megváltozzon. Hogy olyasmit hozzunk létre, mint a Kéz Birodalma volt... - A jedik befolyása nélkül, természetesen. - vetette közbe Thsen. - Természetesen... - biccentett Daala, majd folytatta. - És ehhez pedig pontosan olyan szövetségesekre, mi több, tagokra van szükségünk, mint mondjuk a chissek. - Lefordítva, rendpárti idegen fajokra, akik némi színt tudnak vinni a maguk cosraiak által dominált államába. - mosolyodott el Formbi ismét, bár ezúttal némiképp szarkasztikusan. - Azt hiszem, értem, mire akar kilyukadni, admirális. Legalább olyan hasznosak vagyunk maguknak, pontosabban magának, mint az önök flottája nekünk.
- Nem akarom áltatni magukat hangzatos szólamokkal. - biccentett Daala. - Azt remélhetőleg megtesszük közösen, ha kiléptünk ebből a szobából. De igen, erről van szó. - Mit kínálnak? - tért a lényegre Formbi. - És mit ajánlanak? - Segítséget, katonai segítséget ahhoz, hogy legalább a chiss terület egy részéről kiszorítsák a nagaiokat. - folytatta Daala. - A mi erőink is korlátozottak, ezért a teljes területük felszabadítását nem tudjuk vállalni. Az közvetlen háborút jelentene a Nagival, amit szeretnénk egyelőre elkerülni. - Megértem. - biccentett Formbi. - Ezen kívül önálló főszektor-státuszt az EGB új államszervezetében és képviseletet a Vezérkarban. - folytatta Daala. - Bizonyára az állomány többsége szívesen látná mondjuk Thsen admirálist egy birodalmi főadmirálisi egyenruhában. - mosolyodott el ismét Formbi. Thsen nem szólt semmit, legalábbis a tisztelet jeleként.
Daala bólintott. - És én személyesen garantálom maguknak, hogy a Kéz Birodalmában és a Bendő Flottában érvényes elvek fognak vonatkozni a chiss területekre is. Egyenlőség, együttműködés és a törvény uralma, részrehajlás, diszkrimináció és túlkapások nélkül.
Formbi némi gondolkozás után levett egy könyvet a polcról, és poros lapjait Daala elé fektette. A vékony, pergamenszerű hártyán valamiféle fekete anyaggal írott komplex jelek sorakoztak, melyek egyáltalán nem hasonlítottak az aurebesh karaktereire.
- Az Uralkodó családok megegyezésének másolata, évezredekkel ezelőttről. - magyarázta Enrikkin, amint felismerte a szöveget. - Ebben kötelezettséget vállaltak arra, hogy vitáikat tárgyalásos úton, jogszerűen rendezik és nem támadnak fegyverrel egymásra. Ez biztosította a Csilla, majd a chiss nép egységét azokban az időszakokban, amikor galaxisszerte, vagy akár egyes bolygókon polgárháborúk dúltak kisebb koalíciók között.
- Amennyiben az ügyhöz hű Házak és a maguk Vezérkara ratifikálja ezt a dokumentumot, akkor nincs akadálya annak, hogy a lakosság elé tárhassuk az együttműködésünket. - folytatta Formbi. - Az adott szavát, admirális asszony, pedig köszönöm.
- Nagyszerű. - bólintott Daala. - Ami pedig a hadműveleteket illeti...
- A Naporart nem menthetjük fel. - Thsen érintésére egy háromdimenziós holotérkép jelent meg. A chiss űr felső karéja vörösen villogott egészen a Csilláig, kivéve a Naporar kék körét messze fent a felső szektorban, míg a déli szektorok kéken villogtak. - Túlságosan messze van, és át kellene vágni magunkat a Csilla saját védelmén is.
- Azonban. - folytatta Daala egy vörös beszöggelésre mutatva a Csillától lefelé, amelyik megtörte a többé-kevésbé egyenes határvonalat a két terület között. - A Csapla-központ, Cioral, elérhető távolságban van, gyakorlatilag karnyújtásnyira. Ha ellencsapást mérünk a Cioralra, miközben a nagai erők a Naporarnál és a Csillánál vannak elfoglalva, és megsemmisítjük a Csapla védelmi Falanxot, azzal kikényszeríthetünk egy patthelyzetet és tárgyalóasztalhoz ültethetjük az ellenséget.
- Ez nem sok. - húzta el a száját Formbi.
- Az erőforrásaink alapján a legtöbb, amit tehetünk, Arisztokrata. - tárta szét a karját sajnálkozó arckifejezéssel Thsen.
- Rendben. - biccentett Formbi. - Gondolom szükségünk van egy közös közleményre és a csapatok koordinációra.
- Mindkettőről gondoskodunk - pillantott össze Daalával Enrikkin. - Higgye el, Arisztokrata, ez a legjobb a népünknek. Egy új jövő köszönt ránk.
- És remélhetőleg minél többen megérik, hogy megpillantsák ezt az új jövőt. - tette hozzá halkan Formbi, miközben felsóhajtott, és kezét végigsimította az ősrégi dokumentumon, ott, ahol a Sabosen- és Csapla-házak címere volt. Árulás, gondolta. A háborúnál és a pusztításnál csak maga az árulás rosszabb. A chissek népe, amely évezredeken át az összetartás és hagyománytisztelet mintapéldája volt még akkor is, ha a galaxis nagy része ezt tulajdonképpen nem is láthatta, már sosem lesz ugyanolyan... nem lesz egységes. És ezen még Daala, és akárhány csillagromboló sem tudott segíteni.
|
|
|
Csaus
Mar 9, 2015 23:02:13 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 9, 2015 23:02:13 GMT 1
A kastély- és erőd keverékére hasonlító építmény, amely a Csaus legkisebb kontinensének legfélreesőbb hegységének legmélyebb völgye felett magasodott, eredetileg arra szolgált, hogy az Inrokini-Ház kiöregedett, a család és egyéb ügyek vezetésére már alkalmatlan családfői leéljék hátralévő életüket. Jelenleg azonban üresen ált, mivel Enrikkin apja néhány héttel ezelőtt - milyen kényelmes, gondolta Daala - átadta magát mindazoknak, akiket a chissek a maguk különös módján túlvilági lényekként tiszteltek. Már, ha voltak ilyenek.
A Birodalom volt admirálisa, a Galaktikus Szövetség volt államfője, jelenleg pedig az EGB Planetáris Erők névre keresztelt, de valójában még létre sem hozott védelmi-gazdasági komplexumának új feje, Natasi Daala admirális igyekezett nem túlságosan sokat filozofálni annak a véletlen, vagy éppen nagyon is szándékos intézkedésnek az iróniáján, hogy az Inrokini-Ház falanxa éppen itt szerzett félreeső, nyugodt szállást neki és vendégének, miközben a csillaghajók irányítótermében vetekedő dolgozószobában egy valódi, finom meleget árasztó, fatüzelésű kandalló mellett figyelték a kibontakozó eseményeket.
Maguk az események ugyanis még sokkal sokkolóbbak voltak, mint bármiféle gondolat az idő múlásáról, a nyugalomról, és arról, hogy hányan élvezhetnek hasonlót mindenféle birodalmak miatti aggodalom nélkül - vagy éppen nem élvezhetnek, hiszen épp az imént pusztultak el. Mondjuk egy fél tucat hipertéri rakéta által.
Daala bal főképernyőjén a Csaus fővárosának díszterén rendezett felvonulást mutatták. Enrikkin elemében volt. Thsen admirálissal együtt úgy pózolt az emelvényen, mintha magától Diestl Főmarsalltól tanulta volna a szónoklás művészetét.
- Így lakolnak meg az árulók! Megmutattuk mindenkinek, aki népünk elárulására törekedett, megmutattuk a Vad Testvéreknek, hogy új birodalmunkkal, az Egyesült Galaktikus Birodalommal nem lehet ellenkezni! Biztonságban vagyunk, barátaim, mert az EGB fegyverei megvédenek minket, és lesújtanak ellenségeinkre! Éljen a Birodalom! Éljen a Birodalom!
Daala jobb főképernyőjén pedig a galaktikus politika mostanság legnépszerűbb műsorszáma futott, a Cioralnál készült felvételek a bolygó pusztulásáról, a hatalmas robbanásokról és a lökéshullámról, a pillanatokról, ahogyan egy egész planéta és egy egész védelmi flottavált porrá, millió és millió katonával és civillel, chiss életek tömegével együtt.
- Enrikkin igen csak belejött az új szakmájába. - jegyezte meg a Daala mellett egy kényelmes fotelben ülő vendég, miközben kicsit kinyújtózott a drága, puha köntösben, amit viselt. - Valószínűleg némiképp segített neki a szektorkormányzói kinevezés, amit kapott. - jegyezte meg Daala csendesen, miközben töltött Formbinak az asztalon álló üvegből, egy nagyon ritka, nagyon régi évjáratú, csak a Cioralon megtermő gyümölcsfajtából készült édes borból. Amelyből most már nem készül egyetlen üveg sem.
Formbi átvette a poharat, miközben kék, ráncos ujjai végigsimítottak Daala kezén. A nő összerezzent, a chiss arisztokrata azonban visszahúzta a kezét, és vörös tekintetével a távolba meredve belekortyolt a borba.
- Túl messzire mentek. - jegyezte meg végül Formbi. - Túl messzire. Ugye tisztában van ezzel, Asidal? - Árulók voltak, Formbi arisztokrata. Rossz oldalra álltak egy háborúban, amelyet nem nyerhetünk meg máshogy. - Daalát láthatóan egy pillanatig sem zavarta, hogy Formbi a semmiből új nevet költött neki a chiss szokásoknak megfelelően, és ezen szólította. - Amikor beleegyeztem, hogy együttműködöm magukkal, és minél több csatlós Házat megnyerek az EGB ügyének, meggyőződésem volt, hogy ez a legjobb döntés. - folytatta Formbi. - De nem ilyen áron, nem népirtás árán. Gyakorlatilag egyetlen egy sem halt meg a Cioralnál a Vad Testvérek közül. Egyetlen egy na'gaai sem, érti, admirális? Csakis és kizárólag az én népem tagjai. Tudja, hány, az oldalunkon álló nemesi Ház vezetője olvassa most a jelentéseket a Naporarról? Tudja, hányan gondolják magukban, a Nuruodok becsületes, harcoshoz méltó halált halnak? Nem ilyen... tömegeset? - Egyetlen egy nemes sem olvassa azokat a jelentéseket. - jegyezte meg Daala mosolytalanul. - Ezt ön is jól tudja, Formbi. Nincsenek jelentések. Zavarás van. - Talán nincsenek. - biccentett Formbi. - De biztos lehet benne, admirális, hogy ha legközelebb találkozom a Házak képviselőivel, ezekre a jelentésekre fognak hivatkozni. Akár léteznek, akár nem.
- Akkor mondja azt nekik, Formbi arisztokrata, hogy ez az árulók jussa. - keményedett meg Daala tekintete, de még így sem tűnt őszintének. - Azért, mert maguk szívesebben alkalmaznak orgyilkosságot, és biológiai fegyvereket, még nem jelenti azt, hogy ez rosszabb.. - Natasi, látom a szemében, hogy nem így gondolja. - simította végig egy chisshez képest meglepően gyengéden Daala arcát Formbi. A nő nem ellenkezett. - Önnek is számos tömegpusztító fegyver volt a kezében. Mégsem vetette be őket egy alkalommal sem. Mindig talált más megoldást. Mindig talált megoldást arra, hogy az összefogást képviselje. Összefogást a közös ellenséggel szemben. Az összefogásba pedig ez... - mutatott Formbi a Cioral felvételeire - nem fér bele. És ezt ön is nagyon jól tudja. És azt is nagyon jól tudja, hogy a maga Főmarsallja nem így gondolkozik. - Mindannyiunk Főmarsallja, úgy érti. - fogta meg Formbi kezét Daala, és az ölébe húzta. - Gyűlölném, ha magát is le kellene fogatnunk egyszer a távoli jövőben bármilyen okból, Formbi arisztokrata. - Helyzetfüggő. - jegyezte meg némi olyasféle éllel a hangjában a chiss, ami akár incselkedésnek is tűnhetett. Daala összerezzent.
- Értse meg... - sóhajtott fel Daala. - Még ha nem is értek egyet ezzel a paranccsal, és még ha nem is tudtam róla... mert nem tudtam róla, ugye tudja, Formbi? - Tudom, Asidal. - biccentett a chiss. - Szóval értse meg... - fújt egy finomat a nő, szinte inkább lehelt. - Én láttam az összevont vezérkari flottajelentéseket. Kevesebb hajónk van, mint gondolná. Alig valamivel több, mint a nagaioknak és a velük szövetséges Házaknak együtt véve. - Úgy érti, itt? - villant meg Formbi tekintete. - Nem. - rázta meg a fejét Daala, lehalkítva a hangját. - Összesen. Az egész EGB-ben. Akkora területre, amit most megszállva tartunk. A maguk erőivel együtt.
Formbi a tűzbe meredt. - Szükségük volt egy bemutatóra. - mondta végül enyhén rekedtes hangon. - Az egész galaxisnak. És elsősorban azoknak, akik ugyanígy ismerik... a számokat. - Azt hiszem, így van. - biccentett Daala. - Mással nem tudom, mással nem akarom magyarázni a Főmarsall döntését. - A döntését, amelyről nem tájékoztatta magát, holott egyenlő jogkörökkel bírnak. Hivatalosan. - tette hozzá Formbi, végigsimítva a kezét Daala haján. A nő is a tűzbe bámult. - Szükségünk van a kisebb Házakra, Formbi. - jelentette ki végül. - A Mitth, a Chaf, és az Expanziós Védelmi Erők állományát adó többi kis Házra. Nem csak a hajóik miatt, de amiatt is, amit képviselnek. Ésszerű számítást és nyugalmat. Ami igen csak ránk fog férni. - És meg is szerzem, Asidal. Ahogyan a békekötést is tető alá hozzuk a többi Házzal, ahogy ígértem. - biccentett Formbi, végighúzva a kezét a nő vállán, egyre lefelé... majd felállt, és a hálószoba felé indult.
- De ha nincs ellenére, ezután visszavonulok. - Amíg ma nem siet sehová, semmi sincs ellenemre, Formbi. - mosolyodott el Daala. - A vendégem. Azaz én az öné, Asidal. - biccentett a chiss.
Daala még egy pillanatig ökölbe szorított kézzel bámult a tűzbe, és arra gondolt, valóban jó üzletet csinált-e Diestl Főmarsallal. Aztán felsóhajtott, kiitta saját borának maradékát, és követte a chiss arisztokratát a hálóba.
|
|
|
Csaus
Aug 5, 2015 16:48:01 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Aug 5, 2015 16:48:01 GMT 1
- A nagai császár személyesen utazik a Nirauanra, úgy tűnik. - ült le Formbi Daala mellé a villában, aki éppen reggelijét fogyasztotta. - Sőt, a hírek szerint maga a Sith Császár is megfordult a határvidéken. De válaszolni.. nos úgy tűnik, arra továbbra is várunk.
- A Főmarsall előbb-utóbb ragaszkodni fog hozzá, hogy felújítsuk a támadásokat. De a Corporate-szektorbeli harcok miatt erősítéssel nem számolhatunk. - nyelte le az utolsó adag gyümölcsöt fáradtan Daala. - Ameddig pedig nem születik valami megállapodás, a Házak nem lesznek hajlandóak megnyitni a határokat a kereskedelmi forgalom számára. Legalább annyi hajó kell majd a mélyűri útvonalak biztosításához, amennyit most lefoglal a határzár, a Corporate-beli helyzet miatt pedig számolnunk kell azzal, hogy a Tasarnin felől érkező cosrai zsoldosok csak további késéssel érkeznek meg. Sajnálom, bár jobb híreket mondhatnék, Formbi.
- Attól, hogy öregszünk, még nem lesz könnyebb a dolgunk, Asidal. - simított végig a nő kezén sajátjával az öreg chiss arisztokrata.
- Nem.. - sóhajtott fel Daala, és már éppen a férfi vállára döntötte volna a fejét, amikor megszólalt a személyi kommunikátora.
- Daala. - szólt bele a komba, majd ép szemét összehúzva vizsgálgatni kezdte azt, miután nem kapott választ.
- Maga az, admirális? Biztonságos a vonala? - szólalt meg végül folytott hangon valaki a másik végen, zörejekkel tarkítva.
- Nahát... - nevette el magát majdnem az admirális. - Persze, hogy biztonságos, a Bendő-flotta saját frekvenciája. Maga meg mit akar, Phennir?
- Van ott még valaki magával? - kérdezte Turr Phennir hangja a másik végen.
- Milyen titokzatos lett hirtelen, tábornok úr. - gúnyolódott Daala. Emlékezett azokra az időkre, amikor a Konföderáció elnökeként Phennir a bolondját járatta vele. És bár utólag kiderült, hogy ő legalább annyira Diestl bábja volt, mint amennyire Daala saját maga is a cosraiaktól függött, az admirális még most is neheztelt a volt elit pilótára. - Csak nem forró lett a talaj a Fondoron? Itt jó hideg van, ott meg azt csiripelik a madarak, hogy vörösödik az égbolt alja.
- Valóban erős a kémtevékenység. Egyedül van? - Phennir úgy tűnt, nem hagyja magát eltéríteni a tárgytól.
- Chaf'orm'bintrano Főnemes ül mellettem. - Daala nem látta értelmét, hogy hazudozzon. Ha Phennir el tudta érni ezen a komfrekvencián, akkor azt is tudnia kellett, hogy hol van.
- Ó értem... bocsássanak meg a zavarásért. - szabadkozott Phennir. - De végtére is, talán jobb is így. Üdvözlöm, Formbi főnemes, Turr Phennir tábornok vagyok.
- Igen, a Konföderáció volt államfője és a Főmarsall hű vazallusa. - nyújtóztatta ki a tagjait Formbi. - Miben lehetünk a segítségére itt a hideg, távoli Ismeretlen Vidéken, tábornok?
- Beszélnünk kell.. muszáj beszélnem, valakivel... - keresgélte a szavakat Phennir. - Admirális, arisztokrata, maguk tulajdonképpen ugyanúgy államfők voltak egy időben, mint én. A becsületünkre, kérem, hallgassanak meg...
- Nem igazán tudok arról, hogy közös becsületünk lenne, tábornok. - vált hideggé Daala hangja. - De, mint az EGB lojális tisztjei, nyilván nem hagyjuk Önt egyedül, bármilyen problémája is van. Mire van szüksége, kommandósokra, erősítésre, élelemre, pénzre?
- Egyelőre csak a figyelmükre. - köhintett a vonal túlsó végén Phennir. - És a véleményükre... a véleményükre arról, ami Cioralnál történt. Maguk ott voltak, közel. Szinte szemtől-szemben láthatták.
Daala és Formbi egymásra néztek.
- Nem kedvelem az ilyen teszteket, Phennir. - közölte végül Daala szárazon. - Mondja meg a Főmarsallnak, hogy üdvözlöm, és ha kérdése van, egyenesen hozzám címezze. Állok rendelkezésére, mint a Vezérkar vele egyenrangú fegyvernemi főparancsnok tagja. Viszonthallásra.
- Várjon, nem, félreért, Natasi! - Phennir hangja olyan kétségbeesett volt, hogy Daala eredeti szándéka ellenére nem kapcsolta ki a komot. - Nem Diestl megbízásából hívom. Csak beszélgetünk... én... én hiszek a Birodalomban, de Cioral túl sok volt. Egyszerűen.. túl sok.
- Ez veszélyes beszéd, Phennir. - Daala Formbira pillantott, de az öreg chiss tekintetéből egyelőre semmit nem lehetett kiolvasni.
- Csak ha olyasvalaki hallja, aki nem ért egyet vele. - halkult el még inkább Phennir hangja. - Maguk talán az egyetlenek rajtam kívül a vezetőségben, akiknek látniuk kell... ha ezen az úton haladunk tovább, az EGB olyan gyorsan rohan majd a vesztébe, amilyen gyorsan megszületett.
- Sajnálom, hogy nem találkoztam Önnel korábban, tábornok. - vakargatta az állát Formbi. - Ön bátor, egyenesen vakmerő...
- Ez nem komtéma, Phennir. - zárta le végül a veszélyes beszélgetést Daala. - Keresni fogom. Megfelelő csatornákon keresztül. És amint biztonságos, beszélünk.
- Köszönöm, asszonyom. - Phennir hangja nyugodtabbnak hatott. - Sok szerencsét a tárgyalásokhoz.
- Magának is. Daala vége. - a nő bontotta a vonalat, és fáradtan hátradőlt. - Phennir... nem először okoz meglepetést, az biztos.
- Megbízik benne? - kérdezte Formbi.
- Nem. - rázta a fejét Daala. - Az erkölcsi érzékében nem bízom. De az bizonyos, hogy inkább veszített, mint nyert az EGB-vel.
- Talán érdemes lenne meghallgatnunk. - morfondírozott Formbi. - Egyikünk sem akar egész szektorokat elporladva látni, nemde, Asidal?
- Nem - rázta a fejét Daala, mégis csak a chiss vállára hajtva a fejét. - Egyáltalán nem. Előbb lássuk meg, mit akar a nagai császár, érjünk a végére ennek a konfliktusnak, és ha a hazája biztonságban van, visszatérünk erre, ígérem.
- Köszönöm, Asidal. - hunyorgott a felkelő nappal szemben Formbi. - Ez lesz a legjobb szerintem is.
|
|
|
Csaus
Jul 31, 2019 12:58:43 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jul 31, 2019 12:58:43 GMT 1
Reuenthal és adjutánsai éppen a Chiss Főszektor adminisztratív és politikai központjának számító Csaus hegyláncai között megbúvó, jól védett Inrokini - rezidencia balkonján kortyolgatták a helyi teakeverékből összeállított frissítőjüket, mikor vendéglátójuk némi késéssel megérkezett.
- Elnézést kérek - szabadkozott a kissé gyűröttnek tűnő Enrikkin. - Tiszteletre méltó matriarchám még látni kívánt, mielőtt indulunk. - Semmi probléma, Arisztokrata. Csak egy pillanat még - Reuenthal félretolta a flottamozgások ellenjegyzésére szolgáló, "sürgős - titkos vezérkari dokumentum" minősítéssel villogó holopadját. Egyik kísérője, Bayerlein átvette az adattáblát és megnyomta rajta a "hitelesítés és küldés" feliratú gombot, majd aktatáskájába süllyesztette azt, miközben másik kísérője, a Vörös Báró néven ismert Richtofen egy másik megjelenítőt tolt felettese elé. Reuenthal egy pillanatig elmélyülten tanulmonyázota a dokumentumot, ami innen nézve Enrikkin számára úgy tűnt, mintha valamiféle nagai lányokat ábrázoló társkereső alkalmazás lenne. Az Ismeretlen Vidék főszektorainak kormányzója és admirálisa végül néhány holoképet jobbra, vagy éppen balra húzott, majd érdeklődve felpillantott az arisztokratára két különböző színű szemével.
- Gondolom, Ön sem tudott meg többet a lehetséges nagai menyasszonyom pontos kilétéről, mint Grev'nario. Mármint azon kívül, hogy valamiféle magas rangú nagai család sarja. - Sajnos nem - rázta meg a fejét Enrikkin. - Tiszteletre méltó matriarchám nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az admirális úr nem chiss leányt vesz el, de egyebet nem mondott. - A kedves anyja nem túl közlékeny Önnel szemben, Enrikkin arisztokrata - biggyesztette le az ajkát fürkésző tekintettel Reuenthal. - Már a Chiss Uralkodó Házak közti előzetes megállapodás kapcsán sem volt az, ha jól tudom. - Magam részéről kedvelem a chiss lányokat is - jegyezte meg elgondolkodva Richtofen. - Csak ne olyan sietően, Freiherr - hunyorított Reuenthal. - Még nem tudjuk, pontosan hány hölgyet hoznak a nagai tárgyaló partnerek... persze chiss vendéglátóinkat sem akarjuk megsérteni, nem igaz, Bayerlein? - Én... khm... nekem nincsenek ilyen irányú terveim, uram - rázta meg magát amaz. - A Birodalom szolgálata és a jó diplomáciai kapcsolatok mindenek felett, barátom, ezt ne felejtse - kuncogott fel Reuenthal, majd visszafordult Enrikkinhez. - És Ön, a kedves mama intézett már egy jó vágású lánykát magának? Esetleg egy szőke cosrait? Van egy unokahúgom... és higyjen nekem, az enyémmel még mindig jobban jár, mintha a Főadmirálisunk családjából kellene választania...
- Magam részéről nem helyeslem sem ezt a házasságdömpinget, sem magát a megállapodást - rázta meg a fejét Enrikkin. - De tartom magam a Vezérkar döntéséhez, még ha ez azzal is jár, hogy részt kell vennem annak az áruló Formbinak az emlékünnepségén... - A Vezérkar pedig méltányolja ez irányú rugalmasságát, Enrikkin kormányzó - biccentett Reuenthal. - Ahogyan azt is, hogy a Chiss Főszektor volt prominensei közül Önt legalább nem kell rehabilitálnunk a csillagi házakkal vaó megegyezés jegyében az árulás vádja alól, hiszen a neve sosem került fel a listára. Az itteniek jelentős többségével ellentétben. - Ennek fényében már beadtam a jelentkezésem a MÁK - Főszektor állományába, uram - húzta ki magát Enrikkin. - Remélem, az eddigi lojalitásom alkalmassá tesz... - Az eddigi lojalitása pontosan arra teszi alkalmassá Önt, barátom, hogy elutasítsam a kérelmét - villant meg Reuenthal tekintete. - Ennyire értékelné a tudásomat, uram? - villant meg sértödött-vörösen az arisztokrata tekintete. - Pontosan, és ezt tekintse dícséretnek - biccentett Reuenthal. - A Nuruodo - Házat immár nem hozza vissza semmi sem, hacsak nem polneyei barátaink egy újabb klón-projektje. A Csaplák és Sabosenek többsége, már akik nem kompromittálódtak sith tanoncként, ellenben tudtommal jó egészségnek örvendnek. Az újjászülető Chiss Unió vezetésében pedig nekünk is szükségünk lesz egy új, megbízható, és az édesanyjánál már megbocsásson, de jóval közlékenyebb és jóval kevésbé xenofób Inrokini-re. Önre. Hát ezért nem engedélyezhetem az átlépését az EGB állományába. Ugye érti?
- Értem - biccentett végül beletörődő hangon Enrikkin. - Tegye újra naggyá kuzinjaival együtt a chisseket, barátom - veregette meg bátorítoan az Arisztokrata vállát Reuenthal.- És akkor talán egyszer államfőként, vagy az Expanziós Védelmi Erők parancsnokaként harcolhat mellettünk és újdonsült nagai szövetségeseink mellett. - Vagy a Cioral mészárosaként - sóhajtott fel Enrikkin. - Mindenki tudja, hogy chiss részről én hagytam jóvá a rakéta bevetését. - Mindenki tudja, hogy ez Diestl Főmarsall egyedüli döntése volt - kacsintott Reuenthal. - Aki pedig még nem, nos, azoknak a biztonság kedvéért még egyszer elmondjuk. És ne aggódjon, Cioral áldozatainak emlékművét pontosan Fomrbi Arisztokrata pantheonja mellé építjük majd. Nagyon megható újraegyesítés lesz. - A házasságokról nem is beszélve - sóhajtott fel jövőjétől előre rettegve Bayerlein.
- Richtig! - Reuenthal a kronométerére pillantott. - Hogy elszaladt az idő! Arisztokrata, kérem, kísérjen minket a siklónkhoz. Indulunk a Csillára.
|
|