|
Post by Grodin Tierce on Nov 4, 2014 23:52:06 GMT 1
Egy fontos hipertéri közlekedési pont a Peremvidék felső karéján, mely nevéhez mérten a stratégiai jelentőségű átmenő forgalmat bonyolít le a Sith Birodalom két legnagyobb szektora, valamint Serenno, a Harmadik Birodalom és a Szövetség magvilágai között, és amely ezidáig megőrizte függetlenségét...
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Nov 5, 2014 0:07:27 GMT 1
Mint mindig, a Gordian-útvonaltól nem messze eső aszteroidamező, amely évtizedek óta a Hydian-útvonal egyik legfontosabb megállója volt a Peremvidékre tartó magbeli konvojok számára, a Junction névre is hallgató Feswe-folyosó ezúttal is tele volt civil forgalmat bonyolító hajókkal. A sith területeket keresztirányban összekötő, az Egyház hatalmas vándorló zarándokhajói keveredtek a Serenno és a Harmadik Birodalom szállítóival, melyek áruikkal megrakva a Szövetség valamelyik magvilágára tartottak, vagy onnan visszafelé. A helyi milícia vadászgépeinek nem sok dolguk akadt azon kívül, hogy olykor-olykor kifüstöljenek egy-egy kalózbázist a félreesőbb aszteroidákon. S bár körülötte egyre nagyobb volt a feszültség, és szomszédai egyre erősebben feszültek egymásnak, a mélyűr ezen navigációs pontja megőrizte önállóságát, hiszen az aszteroidák között lebegő űrállomások kantinjaiban szabadon cserélhetett gazdát az információ, nem is beszélve a jóval megfoghatóbb és jóval kevésbé legális értékekről.
Egészen mostanáig.
A Gordian felől érkező, toprawai azonosítóval ellátott legújabb sith zarándok-konvoj kilépett a hipertérből. Csakhogy a konvojt nem a hatalmas, öblös utasszállítók alkották, hanem a Sith Flotta óriási, szögletes SiSD-i.
A Sith zászlóshajó széles sávban azonnal sugározni kezdett, miközben vadászok tucatjai hagyták el a hangárját, a szétrebbenő civil hajók felé indulva.
- "Itt az Egyesült Sith Birodalom Morgenstern csillagrombolója! A rendszert mostantól a Sith Flotta ellenőrzi! Állítsák le a hajtóműveiket és készüljenek átszállásra! Ismétlem, a rendszert mostantól a Sith Flotta ellenőrzi!"
A blokád, melyet a sith hajók hamarosan kiterjesztettek a Thesme-szektor egészére, kezdetét vette...
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Dec 17, 2015 13:53:59 GMT 1
A Falcon megrázkódott, de Han irányban tudta tartani a teherhajót, miközben kikerülte az SiSD felől érkező újabb sorozatot. A hatalmas, csillagrombolókat is megszégyenítő méretű hadihajó ütegei színes, halálos fénykavalkádot vontak a konvoj gyorsan mozgó csempészhajói köré, de ennek úgymond nagyobb volt a füstje, mint a lángja... a konvojt zaklató sith vadászgépekkel elvileg mit sem törődött a csatahajó védelme, nem kísérelték meg elterelni róluk a tüzet, de ettől még a lőelemképzés nem lett könnyebb, a sith legénységnek pedig láthatóan nem volt jó napja.
- Nem lőnek jobban, mint egy csapat megfáradt, öreg cavrilhu-kalóz. – mordult fel Han, miközben a Bandomeer Üstököse névre átkeresztelt Falcon-t újabb hurokba vitte, nyomában a Karrde-szervezet két könnyű teherhajójával, amelyek elhárító lövegei folyamatos sortüzekkel igyekezte távol tartani a nyomukban loholó Sith csillagvadászokat. Egyikük éppen ebben a pillanatban rohant bele saját csillagrombolója elhárító sorozatába, és porfelhővé vált.
- Még szerencse, így nem találnak el egyetlen megfáradt, öreg csempészt sem. – kuncogott Leia.
- Vagy megfáradt, öreg államfőt, Fenség. – kacsintott vissza félig komolyan, félig vidáman Han Solo, újabb manőverrel elkerülve a szemből érkező Sith vadászgépeket. Két régebbi típusú, a Fény Hadseregének támogató vadászerőihez tartozó X-szárnyú vágott be melléjük, elűzve az ellenséges gépeket.
- Csak óvatosan, fiúk, ne vigyétek túlzásba. – vette fel velük a komkapcsolatot Han. – Mi csak egy egyszerű, helyi csempész vagyunk, ugyebár, egy a sok közül.
- Vettük vettük. – rádiózott vissza az öreg pilóta a vadászgépből, Han pedig biztosra vette, hogy valahol hallotta már a hangját, de nem tudta névhez, archoz csatolni, annyi űrcsatában vett már részt ezekkel a kecses gépekkel az oldalán. Az X-szárnyúak mindenesetre eltávolodtak, magára hagyva a YT-1300-ast.
Az inkognitó a legjobb védelem, mondta Leia indulás előtt, Han pedig ezúttal egyetértett vele, így a Falcon-t alaposan átalakították éd átnevezték az ideiglenes kiindulási bázisként szolgáló Bandomeer-en, jellegzetes, kerek radartányérját az álcázás kedvéért szögletesre cserélték, és ellátták néhány, a sajátjaihoz képest is újdonságnak számító álcázott sérüléssel, és álcázták a jellegzetes quadlézereit. Így senki sem tudta volna megkülönböztetni a Junction körzetében áttörésre készülő csempészflotta többi, átlagos hajójától.
Ennek ellenére mindenkit meglepett, milyen gyenge ellenállással találkoztak. A szektoron átvezető űrben láncszerűen felállított tiltóhajó – pontok közül azt, amelyiket a Fény Hadserege vadászgépei által fedezett csempészflotta megrohant, a kötelező bastioni INT tiltóhajón kívül egyetlen óriási SiSD, és a kíséretéül szolgáló Aurora ágyús nehézcirkáló védte, utóbbiról azonban hamar kiderült, hogy a rendszerei maximum 50%-on üzemelhetnek, és a jedi vadászok első támadása súlyos károkat okozott benne. Most már csak a tiltóhajót kellett semlegesíteniük, és megnyílik az út Serenno felé.
Leia lehunyta a szemét, miközben megpróbált ellenséges gondolatokat érzékelni az Erőn keresztül... meglepetésére azonban úgy tűnt, egyetlen egy Nagyúr sem tartózkodik a sith hadihajókon.
- Ott mennek a torpedók! – mutatott egyik ujjával Han a pilótafülke felső sarkában villogó kisebb, háromszög alakú hajóra, a tiltógenerátoros birodalmi cirkálóra, amibe ebben a pillanatban csapódtak be a rejtőzködésből torpedókat indító, jedi pilóták által vezetett, lopakodó StealthX-ek lövedékei. A kapitány úgy tűnik, utasítást kapott arra, hogy az utolsó pillanatig a tiltómezőt tartsa fent, így nem aktiválhatta hajója rakétaelhárító, gravitációs taszításon alapuló rendszerét. A gömb alakú generátorok felrobbantak, a hajót pedig elnyelte saját miniatűr gravitációs torzulása.
- Szabad az út! – kiáltott fel Han, és a hiperhajtómű karjai felé nyúlt.
Leia megtántorodott, ahogyan egy pillanatra elsötétült előtte a világ.
- Várj... - emelte egyik kezét remegve Han válla felé.
- Mi történt? – rázta meg a fejét Han Solo aggodalmasan.
- Nem.. nem tudom. Mintha valamiféle hullám vonult volna át rajtam.. te nem érezted? – hunyorgott aggodalmasan Leia.
- Nem szoktam ilyeneket érezni, szivi... - dörzsölte meg a homlokát Han. – Nekem csak szimplán fáj a fejem. Majd Serennon alszunk egy jó nagyot... és most kivételesen tényleg alszunk. – kacsintott.
- Rendben. – mosolyodott el Leia. – Igazad van.
Azt nem tette hozzá, hogy az ő feje is fájt, szinte folyamatosan, Dathomir óta, amióta azt a jelenést látták... hiába, futott át az agyán, már egyikünk sem huszonéves. Talán csak sok volt a kaland.
A Falcon felgyorsult, és elnyelte a hipertér, mögötte a csempészflotta többi hajójával.
- Azért picit furcsa, hogy ilyen könnyen átjutottunk. – dőlt hátra a pilótaülésben Han. – Mi van, ha a sithek mégis csak tartogatnak valami meglepetést?
- Nem hiszem. – rázta meg a fejét Leia. – Az előttünk átjutott csoport üzenete szerint egyetlen ellenőrzési vonal van csak keresztirányban. Én inkább azt hiszem... kezdenek széthullani. Zavarodottságot és tanácstalanságot érzékeltem a sith hajókon.
- Akkor épp itt az ideje, hogy közéjük durrantsunk, nemde? – masszírozta meg Han felesége nyakát. – Elég egyetlen csettintés őelnökségedtől, szivi, és Bwua’tu, az a túlmozgásos szőrgombóc elsöpri ezeket a sötét oldaliakat egyszer és mindenkorra...
- Néha nekem is eszembe jut. – sóhajtott fel fáradtan Leia. – De amíg a hátunkban van a másik Birodalom azzal a főmarsallal és Daalával az élen, addig nem léphetünk. Rendszerek maradnának védtelenül.
- Semmi sem változik. – ropogtatta meg felesége nyakizmait a volt csempész és háborús hős.
- Semmi... - biccentett Leia. – Mostanában mégis az az érzésem, mintha... valahogy mégis. Tudod, mintha holnap már... másik univerzumban ébrednénk. Nem tudom. Furcsa érzés.
- Tényleg ki kell aludnunk magunkat. – köhintett Han és a nőre kacsintott, ismét. – Még jó pár óra Serennoig... nem kezdünk hozzá most azonnal?
|
|
|
Post by Enz on Jul 28, 2018 15:47:23 GMT 1
Az SZRSZ zászlóshajója, a Hyperion és számos cirkálóból álló kísérete a rendszer szélén lépett ki a hiperűrből. A vezérhajó hídján Leonia Tavira elnöki különmegbízott magabiztosan figyelte a rendszerben elhelyezkedő ellenséges hajók pozícióját folyamatosan frissítő taktikai kijelzőt. Az SZRSZ vezérkar régóta fontolgatta az államszövetséget fojtogató ESB blokád áttörését, de Grenhil tábornok effektív vétója miatt erre csak most, az awerisi győzelem után kerülhetett sor. Tavira tudta, hogy mostanra már csak másodvonalbeli milicista erők maradtak hátra, így örömmel vállalta Keller elnök felkérését, hogy ő vezesse a támadóerőket, mivel ez a vállalkozás könnyű és biztos győzelmet ígért. Az elnök bizalmasaként ő is legalább annyira gyanakvással viseltetett a helyi katonai parancsnokokkal, különösen Grenhillel szemben, akit túlságosan is óvatosnak tartott. Kellert egyszer már majdnem megbuktatta a hadsereg, és most, hogy Zwerth szenátor távol, Coruscanton képviselte őket, a hozzá hasonló katonák jelentették az elnök hatalmának igazi ellensúlyát. Ezt Keller is felismerte, ezért is hagyta, hogy övé legyen a dicsőség, inkább, mint hogy Appletont vagy valamelyik másik unalmas katonát dicsőítsenek. - Asszonyom, a védőerő hív minket - jelentette a zászlóshajó egyik tisztje, mire a volt birodalmi parancsnok intett, hogy kapcsolják. Egy vérengző nagyúr helyett egy kevéssé motivált zabrak milicista parancsnok képe jelent meg a holovetítőn. - Itt Leonia Tavira, a Szabad Rendszerek Szövetségének nevében ezennel ezt a rendszert felszabadítottnak nyilvánítom! - jelentette ki holohíradókba illő magabiztossággal. - Ha nem adják meg magukat, készüljenek a pusztulásra! - Itt Worten parancsnok, a sith blokád nevében ezennel megadjuk magunkat - közölte szárazon, mindenféle ünnepélyesség nélkül. - Akkor készüljeneke a... mi? - akadt meg hirtelen, ahogy tudatosult benne, mint is hallott. - A Birodalom tényleg elpuhult. Hol a harci szellem? Annak idején, mikor ő harcolt a Birodalom dicsőségéért, fel sem merült annak a lehetősége, hogy megadják magukat bármiféle ellenségnek erőnek. - Megadjuk magunkat - ismételte el ugyanolyan szárazon. - Minket kényszerrel sorozott be az ESB. Nem akarunk harcolni, most, hogy vége az uralmuknak. Tavira oldalra pillantott, a hajó első tisztjére, aki láthatóan legalább annyira nem ezt várta, mint ő, és addig a rend kedvéért a vonalat is bontotta. - Ez egész pontosan mennyi hadifoglyot jelentene? - kérdezte. - Olyan százezret - felelte rövid kalkuláció után. - Keller ennek aligha örülne - jegyezte meg. - De üres kézzel nem térhetek haza. Mi lenne ha a győzelmi parádé után elengednénk őket haza? - Az otthonuk még mindig az ESB. Dezertőrökként halál várna rájuk, így köztársasági menedékkérelmet adhatnak be repatriálás helyett - felelte az első tiszt, mire Tavira felsóhajtott. Nem igazán volt túl sok opciója itt. - Hallotta valaki más is a megadásukat? - kérdezte, mire a férfi megrázta a fejét. - Ez esetben készüljenek a tüzelésre! És minden hajó blokkolja a beérkező külső üzeneteket. - Amire készül, az beleütközik minden hadviselési szabályba! - tiltakozott az első tiszt, de Tavira közelebb hajolt hozzá. - Üres kézzel nem mehetünk vissza - mondta, lehalkítva a hangját. - Kicsit lövöldözünk rájuk, kiűzzük őket a rendszerből... Nekünk meg lesz a holohírekbe való győzelmünk, a sithek meg hadd etessék őket továbbra is. - Értettem - felelte rövid mérlegelés után a férfi, mire Tavira mosolyogva kiegyenesedett. - Akkor készüljenek a támadásra!
|
|