|
Ramakaz
Jun 26, 2013 11:51:20 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jun 26, 2013 11:51:20 GMT 1
A Birodalom titkos fegyverraktára az Ismeretlen Vidék közepén, mely csak arra vár, hogy valaki végre rátaláljon...
|
|
|
Ramakaz
Jun 26, 2013 11:52:55 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Jun 26, 2013 11:52:55 GMT 1
- Stirlitz - gondolták a droidok. - Riasztás - gondolta Stirlitz. A technikus megdörzsölte a szemeit, ahogyan kikászálódott az ágyából, és végignézett a körletben vijjogó szirénákon, majd a láthatóan zavartan álldogáló BMZ-023-Kappa egységen, a bázis hat lánctalpas, deréktól felfelé humanoid felépítésű droidból álló "elitcsapatán". - Mi történt, hogy ilyen korán ébresztetek, Bütyök? - pillantott a sor szélén forgolódó MP-40-es típusú karbantartó droidra, ami - vagy, ha úgy tetszik aki, gondolta Stirlitz - a technikus legközelebbi kollegájának és szinte műszakvezetőjének számított. Különösen az elmúlt húsz évben, amióta az utolsó bajtárs is meghalt, és Stirlitz magára maradt ezen az erőverte bázison. Bár ez egy idő után tulajdonképpen egyre kevésbé zavarta.. Stirlitz (részben hiányos medikai ismeretei miatt) valójában sosem jött rá, hogy miért maradt életben olyan sokáig a társaihoz képest. Ugyanannak a spaarti-hengerben növesztett klón-sorozatnak a tagjai volt, amelynek életciklusát a kezdetekkor a klónozók a sejtbomlás következtében csupán huszonöt évre becsülték - alig néhány évvel jobbra az első kaminoi egyedeknél a Köztársasági Klónhadsereg idejéből. A technikus azonban már több, mint ötven éves volt, és majdhogynem kétszer annyinak nézett ki.Ennek ellenére azonban tartotta magát, és mivel egyetlen egy kollégája és bajtársa sem volt már életben, hogy ennek az ellenkezőjét bizonygassa, ezért Stirlitz arról is meg volt győződve, hogy szellemileg is olyan fitt, és egészséges, mint amikor első nap kilépett a spaarti-hengerből.
A droidok meg, ugye, nem vitatkoztak. - Beindult az AA-56-os algoritmus, Stirlitz Mester. Most dolgozunk a rendszerek újraindításán, de inputra van szükségünk a prioritizáláshoz. - kattogott a droid, miközben a sebes léptekkel haladó, hajlott hátú technikus mögött kerülgette a folyosón szanaszét heverő szemetet és működésképtelen MSE-futárdroidokat. - Aha, aha.. - pislogott szórakozottan maga elé Stirlitz, miközben megvakarta az orra hegyét.- Távérzékelők? - Egyelőre nem érzékelünk űrbeli tevékenységet a rendszerben.. - Bütyök feje néhányszor körbefordult menet közben, ahogyan egyszerre több hullámon próbált kommunikálni a bázis még ép rendszereivel. - Akkor nem dögök, reméljük.. - morfondírozott Stirlitz, miközben ráfordult az irányító felé vezető főfolyosóra.
A főfolyosó oldalába vágott ablakokon keresztül lenyűgöző látvány tárult volna Stirlitz szemei elé, hogy ha a maga elé motyogás helyett foglakozott volna azzal, hogy kinézzen az ablakon. Az egyik oldalon a bázis raktászintjei sorakoztak, megtöltve különböző konténerekkel, amelyekben ellátmány, fegyver, vagy éppen a bázis halott legénységének lefagyasztott tetemeit rejtő kabinok sorakoztak. A másik oldalon pedig kitűnő rálátás nyílt a bázis főhangárjára. A hangárban szétdobált roncsok és égésnyomok jelezték egy évekkel ezelőtti csata nyomait. A hangár kijáratain túl pedig ott sorakoztak a bázis és Stirlitz büszkeségei... Hosszú dokkolókarmokon lebegő csillagrombolók és cirkálók, több tucat, talán több száz egymás mellett. Jó néhány sérüléseket és égésnyomokat viselt magán, amit a körülöttük sürgölődő néhány mobil szervízdroidnak még nem volt ideje kijavítani.. mások azonban vadonatújnak néztek ki.
- Irányító - gondolta Stirlitz, amint belépett a főfolyosóról nyíló turboliftbe, nyomában a droidjaival, és a lift megindult. A szirénák visítása egyre inkább kezdte idegesíteni, és minden egyes pillanatban arra a napra emlékeztette, amikor a dögök eljöttek.
A tisztek az elejétől kezdve megmondták, hogy ez a nap eljön. Már amikor Stirlitz és bajtársai megkezdték a szolgálatot, figyelmeztették őket: nem csak a bázis őrzése és karbantartása, hanem alkalmasint a védelme is a feladatuk lesz. Stirlitz és bajtársai el voltak kötelezve rá, hogy megvédik a Birodalom ékkövét. Csakhogy aztán először nem az ellenség jött el, hanem a csend. Először csak a kommunikációs vonalak némultak el, majd mindennemű kapcsolat megszűnt az összekötő bázisokkal is. És egy idő után egyetlen sikló sem jött. Sem ellátmány, sem váltás.
A tisztek először kivártak. Aztán, ahogy egyre fogyott az ellátmány, idegeskedni kezdtek.. végül néhányan megpróbáltak elmenekülni, de Harrun parancsnok, a bázis vezetője megsemmisíttette a siklójukat. Hogy aztán egy másik zendülés során a nem klón technikai személyzet néhány tagja megsemmisítse Harrun parancsnokot.
És ez így ment éveken, évtizedeken át, mígnem egyszer tényleg megérkeztek a dögök. Stirlitznek valójában fogalma sem volt arról, hogy a dögök kicsodák, vagy micsodák. Bionikus hajókat és fegyvereket használtak, magasak voltak és tetováltak, és gravitációs torzulásokkal védték magukat és hajóikat a védelmi rendszer lövedékeitől. Addigra már csak néhány klón és nem klón maradt életben a bázison, akik - az egyetlen Stirlitz kivételével - mind elestek a bázis védelméért vívott csatában. Elestek, de az állomás megmenekült. A központi számítógép, Pentax, az utolsó energiatartalékokat felhasználva számos folyosóról kiszivattyúzta a levegőt, míg az életben maradt dögöket a védelmi rendszer SD-10-es harci droidjai végezték ki. Stirlitz volt az egyetlen, aki a harc végén biztonságosan elhelyezkedett egy lezárt egészségügyi körletben, ahol azt súgta a megérzése, hogy megmarad a levegő. És így is lett, Stirlitz pedig megmenekült. Mindez már húsz standard éve volt, vagy talán több, Stirlitz pedig egyre kényelmesebben érezte magát egyedül. Mármint egyedül a droidokkal.
Az irányítóba belépve Stirlitz összekulcsolta a kezeit a háta mögött és fontoskodóan köhintett, hogy felhívja magára a még működő képernyők fölé hajoló protokolldroid figyelmét. A droidot Stirlitz saját kezűleg eszkábálta összes megsérült, vagy dezintegrálódott karbantartó és védelmi egységek darabjaiból, hogy legyen egy humanoid helyettese, aki ellátja a feladatokat az irányítóban, amg ő pihen. - Á, Stirlitz mester, üdvözlöm! - integetett a tarka fedőlemezekkel borított droid. - Szervusz, Nyurga, hogy vagy ma? Bütyök, hozz nekem egy kávét. - intett joviálisan Stirlitz mindkettőnek, majd jobb híján a tárgyra tért. - Ahogy elnézem, van itt némi automatikus riadó, vagy efféle.. - Ez így igaz, uram. - ingatta a feját Stirlitzhez hasonló mozdulattal a protokolldroid. - Viszont a programozásom nem terjed ki az ilyen helyzetekre. Kérem, közölje a megfelelő Eljárás parancskódját. - Á, igen, az Eljárás, az Eljárás! - dünnyögte Stirlitz, és az egyik megégett terminálhoz sétált, amelyen egy apró holovetítő állt. Behelyezte a vetítőbe az utolsó bázisparancsnok holttestéről évtizedekkel ezelőtt leszedett kódhengert, és felvillant egy vörös, feliratokkal és menükkel teli képernyő. - Azt mondja, hogy.. - dünnyögte Stirlitz, miközben belekortyolt a kávéba, amit szervizdroidja gyakorlott mozdulatokkal pontosan a kezébe helyezett. - A riasztás kódja ez és ez, akkor az Eljárás azt mondja.. oh! - Jól van, Stirlitz Mester? - támasztotta meg alkotóját a protokolldroid, aki megtántorodni látszott a meglepetéstől. - Jól, Nyurga, hogyne. - köhintett a klón, miközben folytatta a motyorászást. - Eljöttek.. eljöttek, hát eljöttek! Készítsétek elő a hangárt és aktiváljátok a fő kommunikációs tányért! - rendelkezett pattogó, egyszerre fiatalos hangon az öreg klón. - El sem hiszem, el sem hiszem..
A droidok kérdés nélkül tették a dolgukat. Megszokták már, hogy ilyenkor egy-egy kéretlen zargatás esetén az öreg gépi barátai közül néhányan a hangártakarító brigádokban végezték - különösen azokban, amelyekben a mai napig nem volt aktív pajzs, sem pedig gravitáció a dögök elleni harcok óta. Kisvártatva az irányító közepén megjelent egy, a szektort ábrázoló csillagtérkép. A középen ragyogó ezüstös pont jelezte Stirlitz saját bázisának helyét, körülötte pedig háromszög alakban három kék pont az okot, amiért a riasztás megszólalt. A kapcsolattartásért felelős űrállomások annyi év után újra aktívak voltak! - Izgalmas, izgalmas. - mantrázta Strirlitz. - Jeladót aktiválni, kapcsolatot megnyitni, minden rendszert bekapcsolni, minden nyílásszárót és minden szájat becsukni! - azzal letelepedett az irányító közepén lévő székbe, és elrendezte magát. - Kapcsolat él! - jelentette be a protokolldroid. - Veszem az adásukat, bázisállomások.. - jelentkezett be reszelős hangon a vonalba Stirlitz, miközben a holotérkép három kéken villogó pontjából sugarak íveltek fel, melyek hamarosan alakokká álltak össze. - Kristálytisztán veszem az adásukat! Ramakaz bázis jelentkezik!
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jul 1, 2013 15:44:36 GMT 1
- Szinkronizálás sikeres. Kommunikációs holorács aktív.. élő kapcsolat aktiválva. - Uram, létrejött a kapcsolat!! - Micsoda??
A Tau szektor három különböző mélyűri bázisán, három különböző parancsnoki székben három különböző állam főtisztjének és kísérőik szempárja meredt a szektort ábrázoló holovetítőre, ahol a három, eddig különböző színben villogó pont egyszerre élénk kékre váltott, és nyomukban sugárnyalábok villantak fel. A háromszög parancsnoki székek felől eső csúcsánál egy virtuális terminál képe elevenedett meg - a másik két csúcson pedig a parancsnoki szék körül állók alakja a másik két bázison. A háromszögek közepén vibrálni kezdett valaki, de ezzel egyelőre senki nem foglalkozott, annyira lekötötte őket az, hogy összeszedjék leesett állukat a földről a többiek láttán.
A felek egy pillanatig némán méregették egymást, ami részben annak volt köszönhető, hogy a kommunikációs rendszer automatikája az első pillanatokban csak a képküldéssel tudott megbirkózni, a hanggal nem. Amint azonban egyre több állapotjelző fény váltott zöldre a technikusok irányítása alól kikerült, immár tökéletesen automatikus programot futtató komterminálokon, a szektor három rendszerében tartózkodók immár hallhatták is egymást.
A térkép azonosító kódja szerint a Mu rendszer bázisán, a szektor felső csücskén egy ESB főtiszti egyenruhát viselő középkorú férfi foglalt helyet az irányítószékben, akinek hideg és számító tekintete egy pillanatig sem árulta el meglepettségét. Mellette egy hetven év körüli, ősz hajú techikus küzdött a terminállal, míg a szék mögött egy díszes, idegen egyenruhát viselő magas, kékesszürke bőrű férfi állt. Néhány rohamosztagos és a szürke bőrű alakhoz hasonló fizimiskájú kommandós egészítette ki a képet, akik ösztönösen a többiekre tartották fegyvereiket - csak a biztonság, meg a hivatástudat kedvéért.
A térkép azonosító kód szerint Nu rendszerként emlegetett bázison, a szektor átellenes, alsó oldalán egy fiatal, sebhelyes arcú férfi ült, aki egészen a közelmúltig a holohírek egy gyakori szereplője volt, ma azonban apjához hasonlóan menekült és számkivetett. A tény, hogy egy klasszikus birodalmi tiszti egyenruhás alak, egy vállig érő magasságú nyolclábú bogár, valamint egy barabel és egy eltorzult arcú, talán humán eredetű jedi lovag vette körül tradicionális barna köpönyegben, csak tovább növelte megjelenésének groteszk jellegét.
A térképkód szerinti harmadik, Xi névvel jelzett rendszer bázisán pedig, amelyik a legközelebb feküdt az ismert galaktikus területekhez, egy harcedzett, átható tekintetű flottatiszt foglalta el a széket a Szövetség különleges erőire jellemző, jelöletlen fekete egyenruhában. A mellett álló fiatal technikus igyekezett minél távolabb oldalazni a kép hatósugarától, jól láthatóvá téve a szék mögött lévő két alakot: egy idősödő, szürke hajú birodalmi moffot, aki a másik két székben ülő láttán elfintorodott, és nem kevésbé meglepő módon egy hatalmas, kék pikkelyes hüllőszerű teremtményt, amelyik éhes, barátságtalan vicsorgást eresztett meg a Nu rendszerből bejelentkező társaság rovar tagja felé.
Pár pillanatig az élő audió-kapcsolat ellenére tökéletes csend borult a vonalra, miután mind a három oldalan felhagytak a zavart kiabálással, és a technikusok unszolásával, hogy bontsák a kapcsolatot.
Elsőnek az ESB egyenruhás férfi szólalt meg. - No hát, nem gondoltam volna, hogy ilyen szépen összejövünk itt. Jó újra látni mindenkit. - Hallottam, a Sithek szolgálatában kivirul és megfiatalodik az ember, Tierce őrnagy. - húzta el a száját Kresh, majd a másikra nézett. - Maga meg bizonyára Jagged Fel. Azt hiszem, hivatalosan nem lettünk bemutatva egymásnak. - Maga meg bizonyára Daala egyik ölebje. - mosolygott vissza halálos tekintettel Fel.
- Ugyan ugyan, nem kell rögtön egymásnak esni. - tette hozzá kresh háta mögött Lecersen. - Ahogyan azt a Főkormányzó is megmondta, igazán nagyszerű, hogy mindnyájan összejöttünk itt. Talán csak nem ugyanazt keressük?
- Maga lesz az utolsó, aki megmondja nekem, hogy ki és mit keres itt, maga áruló. - köpött vissza a moff felé Jag. - Na ebben legalább egyet értünk, Fel parancsnok. - nevetett fel Grodin. Néhány pillanatig újra csend támadt, míg végül a Fel széke mellett álló bogár idegesen ciripelni kezdett és a kék pikkelyes idegen felé mutogatott csápjaival.
- Nerren azt mondja, a Nagyfogúak már sokat háborgatták a népét, és most aggodalommal tölti el, hogy itt látja őket.. - fordította az eltorzult arcú jedi, mire a Kresh mögött álló hüllő is replikázni kezdett saját áles, fütyülő nyelvén. - Először is nem Nagyfogú, hanem Lirriwing admirális a Ssi-ru Impériumból. Ezt megmondhatja annak az ostoba Killiknek, ha már annyira jóban lettek a jedikkel egyetemben. - fintorodott el Lecersen.
- Hát ez igazán gyönyörű. - nevetett fel ismét Grodin, aki láthatóan élvezte a helyzetet. - Jedik, bogarak, ssi-ruk, és régi barátaink. - A háta mögött álló egyenruhásra pillantott. - Ön nem találja szórakoztatónak, főhadnagy? - Mindenesetre ha szórakoztatónak nem is, nagyon is informatívnak találom, Kormányzó úr.. - futtatta végig a tekintetét a holoképeken amaz.
- Akinek Nagai barátai vannak, az egy pillanatig se kritizálja a társaságunkat, Főkormányzó. - intett bosszúsan Fel. - Bár gyönyörűen egymásra találtak, zsák a foltja.. - Nekünk és a barátainknak legalább van hová hazamennünk, magával ellentétben - mosolyodott el a Főkormányzó kárörvendő arccal.
- Uraim, felhívnám a figyelmüket, hogy valami oka kell legyen annak, hogy vonalba kapcsolódtunk. - köhintett a férfi, akit Fel korábban Daala ölebjének nevezett. - Na nem mondja, kommodore, hogy megokosodott a Polneye óta! - nevetett fel Grodin ismét.
Kresh figyelmen kívül hagyta a sith főtiszt gúnyolódását. - A bázisok közti kapcsolatnak kell, hogy legyen valami célja... mármint azon kívül, hogy biztonságos távolságból sértegethetjük egymást rajta keresztül. Talán ha az adatcserét...
A férfi szavait azonban kettévágta a vetítő közepén lévő villódzás, ami hirtelen összefüggéstelen holokatyvaszból ez szikár, nagy orrú, kopaszodó, őszes férfi arcává állt össze. Az arc alatt a térképen pedig felvillant egy új koordináta, aminek láttán mindhárom bázison mindhárom technikus lázas munkába kezdett sajt terminájlán. - Kristálytisztán veszem az adásukat! Ramakaz bázis jelentkezik!
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jul 26, 2013 0:14:40 GMT 1
- Ez mi a... - gondolták egyszerre a három bázison körülbelül huszonhárman. - Nahát, Birodalmiak... és mennyien! - gondolta és mondta ki hangosan a képernyõ közepén megjelenõ háromdimenziós alak, majd ahogyan végigfuttatta tekintetét az egyes bázisokról bejelentkezõkön, öröme nem kis részben csodálkozássá alakult át, és alig hallhatóan motyogni kezdett maga elé. - Öhm.. - a "konferenciahívás" résztvevõi közül Kresh kapcsolt elõször, miközben Grodin szándékosan visszafogva magát, fürkészõ tekintettel figyelte a megjelent alak arcát, Jagged Fel pedig egyelõre azt se tudta, hogy ez az akárki hogyan került be a vonalba. - Igen, Ramakaz bázis, itt a Mu, Nu és Xi figyelõposztok jelentkeznek. Hall minket, Ramakaz? - Hallom, hallom, hát hogyne hallanám, parancsnok úr! - pillantott fel hirtelen a magát "ramakazbázisnak" nevezõ alak, bár Kreshnek lett volna egy millió kreditje rá (ami amúgy nem volt, de a kommodore szívesen feltette volna Lecersen pénzét is, akinek viszont éppenséggel volt elég), hogy nem ez az igazi neve. - Csak tudják.. az Eljárás! - vágott nagyon komoly képet az alak, és ismét elvonta tekintetét a holovetítõrõl, ami azt a hatást keltette, mintha a megjelenített test nélküli fej saját maga alatt keresne valamit lázasan. - Maga egy klón. - jelentette ki hirtelen minden bevezetõ nélkül Grodin. - Hogyne, parancsnok úr, és ha igen? - nagyképû pojáca, gondolta a vonal másik végén Stirlitz, miközben lázasan próbálta kideríteni, hogy erre az esetre pontosan melyik Eljárás is a helyes Eljárás. Sajnos arrogáns fõtisztek kezelésére semmit nem tartalmazott a parancsnoki kódhenger, már ami az instrukciókat illette.. - Maga meg talán Õfelsége egyetlen testõre, vagy mi? Grodin felnevetett. Már majdnem biztos volt benne, hogy ez az alak nem teljesen épeszû. Ha klón volt, ahogyan sejtette, ráadásul annyi idõs, amennyinek kinézett, akkor szinte biztosan beindult nála valamilyen szövetdegeneráció. - Ramakaz bázis, megtenné, hogy azonosítja magát? - szólt közbe a kedélyesnek tûnõ beszélgetésbe Jagged Fel, az arcán olyan kifejezéssel, mint akinek nehezére esik elhinni, hogy a hívás legfiatalabb tagjaként neki kell felhívnia mindenki más figyelmét a katonai protokoll minimumjára..
- Hogyne, hogyne.. - szöszmötölt tovább megint az öreg férfi alakja. - Ramakaz bázis harmadik szintû technikai specialista, öhm... TK-677-es azonosítójú õrmester szolgálatukra. Harrun parancsnok távollétében rangidõs. - persze, majd még be is mutatkozom nektek, gondolta Stirlitz. - Miért van távol, a parancsnoka? - folytatta a kérdezõsködést Jag. - Inkább az a kérdés, meddig.. - folytatta a kuncogást Grodin. - Nos.. tartósan. - villant meg a holoképernyõn az öreg tekintete, majd hirtelen felderült az arca! - Az Eljárás! Azonosító kód... azt mondja... aha.. aha.. egyezik! - vigyorodott el Stirlitz, és integetni kezdett a holovetítõ hatókörén kívül lévõ droidoknak, hogy üssék be a megfelelõ kódokat a fõkomputerbe.
A másik három bázis irányítójában a technikusok lázas sebességgel dolgoztak azon, hogy bemérjék az adás forrását, miközben parancsnokaik fél szemükkel az öreg klón technikust, fél szemükkel pedig egymást tartották szemmel. Leszámítva persze idegen vendégeiket, hiszen a Ssi-ru admirális és a Jagged Fel körüli Killik bogarak továbbra is egymás szidalmazásával voltak elfoglalva (ki-ki a saját anyanyelvén), a Grodin mögött álló nagai tiszt pedig olyan lázasan jegyzetelt a nála lévõ apró adatrögzítõbe, hogy szinte sisteregtek a miniatûr billentyûk.
Végezetül a Ramakazról bejelentkezõ alak ismét a vetítõ felé fordult. - Különleges helyzetekre vonatkozó azonosítási eljárást megkezdeni! - jelentette be hivatalos hangon. - Kérem, üssék be mobil kódhordozóik huszonötjegyû központi jelszavát az azonosításhoz! Az egyik bázison állók közül egy Stirlitz-el egyidõs technikus valamit súgott a magát az uralkodó testõreként bemutató nagyképû alak fülébe. - Ez biztosan szükséges, õrmester? - fordult a ramakazi kezelõ felé Grodin. - Enélkül nem tud minket... azonosítani? - A fõjelszó megadása látható a hálózatban... ha megadjuk, akkor mindhárom bázis hozzá fog férni ugyanazokhoz az adatokhoz.. egymás adataihoz is. - súgta oda a saját technikusa Kreshnek. - Õrmester, vészhelyzet állt elõ, írja felül az azonosítási protokollt, és közölje velem a bázisa koordinátáit! - hajolt közelebb elõreszegett állal Jagged Fel, mire a másik két parancsnok összehúzta a szemöldökét és tiltakozni kezdett.
- Lehet, ezek a birodalmiak nem kedvelik egymást? - gondolta Stirlitz, és lenyomott egy gombot a terminálján, ami a Ramakazról kiindulva kezelte az egész figyelõposzt-kommunikációs parancssort.
- Autentikációs ellenõrzési parancssor felülírva! Behatolásvédelmi rendszer aktív... önmegsemmisítõ szekvencia aktív. Visszaszámlálás.. - jelentette be mindhárom bázison az ismert géphang, mire az irányítókban kitört a káosz.
- Ramakaz bázis, ez igazán indokolatlan.. - hajolt közelebb most már dühösen Grodin is.
- Sajnálom, uraim, az Eljárás világosan elõírja, hogy amennyiben különleges helyzeti azonosítás esetén a kódok megadása nem történik meg, akkor fél percen belül elindul az önmegsemmisító szekvencia a figyelõposztokon - nagyképû pojáca láthatóan ideges, gondolta Stirlitz, miközben fennhangon olvasta az Eljárás vonatkozó megjegyzéseit a terminálon megjelenõ szöveg apró betûs részénél. - Azt mondja, amennyiben nem történik meg az azonosítás egy percen belül, a szekvencia lejár és.. - Vészhelyzeti felülírás! - csapott a széke karfájára Jagged Fel. - Sajnos ilyesmi nem szerepel az Eljárásban, fiatal parancsnok úr - karót nyelt kölyök is ideges, gondolta Stirlitz. Kezdeti örömét egyre inkább felváltotta a gondterheltség. Itt volt ez a sok birodalmi tiszt úr, és még a legegyszerûbb Eljárást sem voltak képesek követni?
- Nem látják, hogy együtt kell dolgoznunk? - szúrta közbe az elsõként megszólaló harmadik alak, aki furcsa módon egy ideje csendben volt. - Üssék be a kódokat, amíg nem késõ, különben mindannyian megsülünk! - Esetleg el is kezdhetnénk.. - hajolt a helyzetet kétségbeesetten egyben tartani próbáló Kresh válla fölé Lecersen. - Igaz... Biral, a kódot!
Stirlitz képernyõjén nemsokára felvillant a Xi azonosító kódja. Úgy, szóval okostojás parancsnok úrnak eszébe jutott, hogy mi a helyes Eljárás. - somolygott magában az öreg klón, bár azt még mindig nem tudta hová tenni, hogy most okostojás parancsnok a parancsnok amott, vagy a háta mögött lévõ Moff, akinek ráadásul egy hatalmas, kék pikkelyes háziállata is volt.
A másik két bázison ülõk között néhány percig feszült csend honolt, ahogyan megbizonyosodtak róla, hogy a visszaszámlálók még mindig mûködnek minden bázison. Mosh valamit súgott Grodin fülébe másodszor is. - Rendben, küldje a kódunkat. - vont vállat végül a Fõkormányzó, és kérdõn Jagged Felre nézett. - Ugye nem akar mindannyiunk végzetévé válni, parancsnok? Csak nem venne a szívére néhány halott jedit és Killiket, ugye..
Stirlitz elgondolkodva figyelte, ahogyan a tiszt urak tovább piszkálták egymást, ahelyett, hogy már szépen a végére értek volna az Eljárásnak, és szinte itt is lehettek volna. Ennyi minden változott az elmúlt években? Végül úgy tûnt neki, hogy okostojás tiszt úr és nagyképû tiszt úr után végre karót nyelt tiszt úr is rájött az Eljárásra.
- Áh, rendben, mást úgysem tehetünk! - szikrázott Jagged Fel tekintete - Vitor, legyen szíves.. - A másik kettõhöz hasonlóan Jag is tökéletesen tisztában volt vele, hogy a kódok beütésével a három bázis pontos koordinátái és taktikai adatai bekerülnek a közös hálózatba.. és ellenségeinek nem csak a Ramakaz, hanem egymás pontos helyzetérõl is adataik lesznek.
Stirlitz figyelte, ahogyan a harmadik rendszer is bejelentkezett. - Azt mondja.. azonosítás.. egy.. kettõ, három.. igen. Köszönöm, tiszt urak!
- Autentikáció elfogadva. Hozzáférés a Ramakaz központhoz engedélyezve. - jelentette be mindhárom bázison a géphang, és az önmegsemmisítõk vörös fényei elhallgattak. Kivéve a Mu rendszer bázisát, ahol nagyképû tiszt úrnak rá kellett vágnia egyet a terminálra, hogy az utolsó riadófények is kihunyjanak. Stirlitz meg is jegyezte magában, hogy késõbb nem ártana ellenõriznie a figyelõposztokat rendszereit, nincs-e bennük esetleg egy kis reaktorszivárgás, vagy valami hasonló.
- Öhm.. Fõnök. - kopogtatta meg Kresh vállát Biral. - Ezt látnia kell, parancsnok. - fordult Jaggedhez Vitor Reige. - Azt hiszem... - suttogta Grodin füle mögött átszellemülten Mosh.
És hirtelen mindhárom parancsnok a ramakazi klón holoarca alá meredt, ahol technikusainak sikerült a megjelenítõre varázsolni a pontos koordinátákat. Az Uralkodó titkos katonai lerakatának pontos koordinátáit.
- Az Eljárásnak megfelelõen várom önöket a Ramakazon, tiszt urak! - jelentette be ünnepélyesen a klón. - Legénységemmel együtt felkészülünk a fogadásukra! Éljen a... a Birodalom!
Azzal az arc eltûnt. - Olybá tûnik, egy kedélyes kis versenyfutás közepébe csöppentünk.. - törte meg a hirtelen beállt csendet Grodin. - Ha ennek a bázisnak tényleg van legénysége is, és nem csak egy szenilis... öhm.. szenior technikus, akkor nem gondolják, hogy érdemes lenne legalább átmenetileg együttmûködnünk? - tette fel a költõi kérdést Kresh. - Felesleges. Mire maguk odaérnek, mi már ott sem leszünk. És a hajók sem. - mosolyodott el Jagged Fel, és intésére Vitor bontotta a vonalat. - Miért nem vagyok meglepve. - mosolyodott el Grodin, majd biccentett Kreshnek és Lecersennek. - A mihamarabbi viszontlátásig!
Kresh még egy pillanatig meredt az üres képernyõre, majd Lecersenre. - És én még azt hittem, Moff úr, hogy ezen a küldetésen ön lesz messze a legidegesítõbb útitárs.. - sóhajtott fel a kommodore, majd a többiek felé fordult. - Riadó! Azonnali indulásra készülj!!!
Azzal mindhárom bázison elszabadult a káosz.
|
|
|
Ramakaz
Jul 26, 2013 19:49:43 GMT 1
Post by Enz on Jul 26, 2013 19:49:43 GMT 1
Tierce Fõkormányzó magában somolyogva állt fel a termináltól, ám rögtön szemben találta magát Yamasaka fõhadnaggyal, akinek hûvös tekintete az õ szemébe meredt. Tierce félelem nélkül viszonozta a nézést, és ezt O'Yama kénytelen volt az elõnyére írni. Kevesen voltak, akik így reagáltak eddig. - Fõkormányzó - kezdett bele komoly hangon, ami semmiféle érzelmet nem árult el. - Micsoda tömegek keresik ezt a titkos chiss bázist! - Ilyen ez a galaktikus világpolitika - húzta meg a vállát mosolyogva a Fõkormányzó. - A flúgos fickó pedig azt mondta, éljen a Birodalom - mondta Yamasaka úgy, mintha csak hangosan morfondírozna. - Emlékeim szerint a chissek sosem éltek birodalmi államformában. Ráadásul albínó chissekrõl sem hallottam még. - A csodálatos világûr, ugyebár - Tierce láthatóan még mindig igyekezett a szórakozott fickó képét kelteni. - Mit szól ehhez admirális? - Tierce láthatóan nem értette a kérdést elsõre, de amikor elõkerült egy miniatûr holoadóvevõ a zsebébõl, és azon megjelent a nagai admirális képe, rögtön elkomorodott. - Felettébb érdekes, fõhadnagy - Yokosuka nem mosolygott, ami a nagaioknál már komoly problémát jelentett. - Én azért megvárnám a Fõkormányzó álláspontját, mielõtt szétlõjük õket. - Ha harcolni kezdünk, maguk húzzák a rövidebbet - jegyezte meg Tierce félelem nélkül. - Maguknak pedig nem marad hajójuk a másik kettõ ellen - vágott vissza a nagai flottaparancsnok durván. - Uralkodójuk nem lesz éppen oda a boldogságtól. Fõleg, hogy törékeny szövetségünknek is vége szakad. Tierce láthatóan komolyan gondolkodóba esett a választól. Tudta, hogy a másik kettõ követelõ mögött törékenyebb szövetség állt, de tisztában lehetett azzal is, hogy õk csak akkor esnek egymás torkának, ha a jutalom már megvan. Õk egy belharccal azonnal kiesnének az esélyesek körébõl. - Nincs most idõnk erre - Yamasaka szemei összeszûkültek a válaszra. Eddigre a két kommandós csapat már egymásra szegezett fegyverekkel állt, tüzelésre készen. Õ csak információt akart, nem vérfürdõt. - Akkor csinálunk rá idõt - mondta a fõhadnagy. - Pár percen már nem múlik a dolog. - A bázis az uralkodó régi lerakata - mondta végül. - Melyik uralkodóé? - kérdezte türelmetlenül az admirális. Tierce rögtön ráeszmélt, hogy a nagaioknak az évezredek alatt akadt egy pár uralkodója. - Palpatine császáré, természetesen. - Mi vár ott ránk? - az admirális láthatóan szomjazta a tudást. Lelki szemei elõtt talán még az elõléptetés gondolata is megjelent. Közismert volt, hogy flottaparancsnok helyett már rég a flotta központi vezérkarának fõnökeként tekintett magára - csak mások nem osztották ezt a vélekedését. - És itt nem a két barbár flottájára gondolok. - Hajók. Sok hajó - Tierce remélte, hogy minél kevesebb információ elmondásával minél többet nyerhet. - Remek - bólintott Yokosuka miniatûr képe. - Akkor itt a feltételeim: a zsákmány fele az enyém - nem lehetett nem észrevenni, hogy nem azt mondja a "miénk". Yamasaka összeráncolta erre a homlokát. - Továbbá: maga részletesen elmondja, amit tud. - Ha már a követeléseknél tartunk - most a fõkormányzón volt a sor. - Azt hiszem olyat említettek, hogy kevés információjuk van a bázisról. - Nos, nekünk is lehetnek titkaink - közölte az admirális, és egy enyhe mosolyt engedélyezett magának. - De jó szövetségesekhez illõen mi is megosztunk mindent, ha maguk is megteszik. - Uraim - lépett közbe Yamasaka. - Azt hiszem ez nem viszi elõre az ügyünket. Javaslom... - Nekem a titkosszolgálat kutyája csak ne javasolgasson - vágta hozzá Yokosuka. A másik nagai meglepett arcot vágott. - Olyan hülyének néz Tong törpapa, hogy azt hiszi, nem látok át az üzelmein? - Ha ez a helyzet, jobb, ha vigyáz a szájára - ütött meg egy fokkal tiszteletlenebb hangot O'Yama. - Nehogy még a heika is halljon róla. Most Tierce-en volt a sor, hogy meglepõdjön. Persze mindig is volt valami furcsa abban, ahogy tapasztalt terepesként mozgott, lõtt és utasítgatott. - Uraim, most, hogy nyílt lapokkal játszunk - folytatta O'Yama a bájcsevegést. - Úgy hiszem fontosabb problémákra kell koncentrálnunk. Különben a jutalom helyett egymás beleit kapjuk csak meg. Annak pedig odahaza nem fognak örülni. - Való igaz, ügynök - ismerte el Yokosuka. - Szólítson csak O'Yamának, kakka - hajolt meg felé. - Mindenesetre javaslom, gyûljünk össze megbeszélni a továbbiakat. - Egyszerûbben is lehet túszokat kérniük - jegyezte meg Tierce bizalmatlanul. - Egy semleges helyszínre gondoltam. Például erre a bázisra. - Szorít minket az idõ - Yokosukának hirtelen nagyon fontos lett minél hamarabb indulni. - Pár óra jelentéktelen egy ilyen távolságnál - mutatott rá O'Yama. - Ráadásul ha az a kettõ hamarabb odaér, kellõképpen leamortizálják egymást, mire mi odajutunk.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Aug 8, 2013 20:36:03 GMT 1
- Vagy az is lehet, hogy mire odaérünk, azok ketten már rég összebarátkoznak és felosztják egymás között a flottát. - húzta el a száját Tierce. Tetszett is meg nem is neki az új fejlemény, hiszen egyrészt a holoképeken látottakhoz képest neki sokkal kompetensebb szövetségesek álltak rendelkezésére, mint a másik társaságnak, másrészt viszont pontosan ez a tény tette nehezebbé is a velük való megegyezést. - De rendben, találkozzunk a hangárban. Csak gyorsan.
Mire visszaértek eredeti leszállóhelyükre, Yokosuka díszes szállítósiklója már a hangár közepén állt. A Császári Flotta csíkos felsőt és díszes sapkát viselő tengerészgyalogosai legalább olyan bizalmatlanul méregették O-Yama saját kommandójának tagjait, mint a Tierce kíséretében érkező, életben maradt rohamosztagosokat. Tierce a korábbinál jóval hanyagabb tisztelgéssel köszöntötte az admirálist, akinek azonban jobb dolga is volt annál, mint hogy a Főkormányzó protokolláris szokásaival foglalkozzon. Körbenézett a leharcolt hangárban, majd szemöldökét felhúzva egyenesen a másik nagai tiszthez lépett. - Mindig is gyanítottam, hogy maga nem az, akinek mondja magát.. jussunk csak vissza a Nagira, ezt megemlegeti. - Ezt azt hittem, már megbeszéltük, admirális. - O-Yama egy cseppet sem tűnt idegesnek. - Ha győzedelmesen térünk vissza, akkor a heikát csak az fogja érdekelni, hogy hány vadonatúj hajót hozunk neki. - itt Tiercre sandított, és némi elégedettség csillant fel a szemében. - Ha pedig nem.. nos, akkor gondolom mindannyiunk kisebb gondja is nagyobb lesz annál, mint hogy mit hallgattunk el egymás elől korábban. - Ez utóbbiból még így is gondok lehetnek azért, uraim. - törte meg a feszült hangulatot az ESB Főkormányzója, hogy lehetőleg még feszültebbet teremtsen. - Nézzék. Amíg nem bizonyosodtunk meg arról, hogy a célpontunk, a Ramakaz valóban létezik, nem akartunk felesleges... idegességet generálni. - Értem én, ezért hazudtak nekünk. - tette a kezét csípőre számonkérően Yokosuka. - Most viszont, hogy tudjuk, a lerakat nem csak, hogy elérhető, de mások is vadásznak rá, gyorsan és összehangoltan kell cselekednünk. - folytatta egy pillanatig sem zavartatva magát a Főkormányzó. - Ha a megérzésem nem csal, akkor Jagged Fel elég sok hajót hozott magával erre az akcióra, a Szövetségiek pedig sosem járnak egyesével. Daala fogdmegjei különösen nem. És akkor a bogaraikról és hüllőikről még nem is beszéltünk, akiket útközben összeszedtek. Elképzelhető, hogy még közösen is a mienk lesz a legkisebb flotta a háromból, ha pedig nem működünk együtt, akkor pláne. És akkor egyikünk sem visz haza semmit innen, annyi szent. - Márpedig a chissek szövetségeseinek pusztulniuk kell azok után, amit a heikával próbáltak tenni. - jelentette ki felindultan Yokosuka. - Nekem sajnos nincsenek rejtett tartalékaim. - tárta szét a karját Tierce, majd ősszeszűkült a szeme. - Önöknek?
A nagaiok a pillanat törtrészével később rázták meg a fejüket, még O-Yama is. Tierce sokat tudóan bólintott. - Értem, önöknek sem. Sajnálatos. - Nem állíthatjuk magunk mellé a bázis legénységét? Csak van ott valami keretlegénység. - morfondírozott O-Yama. - Az alapján, amit a holoképen láttam, szerintem ha vannak is, akkor nagyon kevesen, és azok sem teljesen normálisak már. - illesztette össze az ujjait elgondolkodva Tierce. Örült neki, hogy a marakodás helyett sikerült rátérniük a tervezésre, de ez a problémájukat még nem oldotta meg. - Tudják, ez egy raktár, nem pedig egy bázis. A régi jelentések szerint más bolygókon működő klónüzemekből kellett volna legénységgel feltölteni a hajókat aktiválás esetén, olyanokról, mint a Polneye is volt. - Hallottunk róla. - biccentett O-Yama. Hát persze, hogy hallottatok, gondolta magában Grodin, majd folytatta: - Szóval a bázis legénységére nem számíthatunk. Ha maradtak is néhányan, ugyanolyan eséllyel állnak oda a másik két frakció oldalára, mint a miénkre. Ez egy versenyfutás lesz. Az idővel és egymással, a hajókért. - Akkor foglaljuk el magát a bázist. - indítványozta O-Yama. - Nekünk vannak kommandósaink, magának sithjei.. gondolom. - tette hozzá félszeg mosollyal, amitől Grodinnak eszébe jutottak a nagai hajókra küldött gyilkosok. - Meg lehet próbálni. - biccentett a Főkormányzó. - De biztosnak kell lennünk, hogy megbízhatunk egymásban. - Semmi sem biztos, csak a halál. Meg a hűségem a heika iránt. - mosolyodott el az ügynök.- Esetleg szeretnének zászlóshajót cserélni? - Az kizárt, hogy én egy olyan szögletes monstrumról irányítsam a hadműveleteket.. - biggyesztette le az ajkát a bázis hangárajtaján át kivehető SiSD-k egyikre pillantva Yokosuka. - Nem is úgy gondoltam, kakka. - rázta meg a fejét O-Yama. - Az ön egysége a birodalmi formáció élére áll, a Főkormányzóé a mienkére. - így ha bármi.. félreértés van, akkor pontosan a célkeresztben leszünk, de a saját egységeinket is hatékonyan tudjuk koordinálni. - értett egyet a Főkormányzó.- Rendben. Viszont javasolnám, hogy induljunk.
Perceken belül mindenki beért a saját rohamsiklójába, hogy végre maguk mögött hagyják a továbbra is aggasztó állapotú, bizonyos szintjein még mindig gázzal töltött élőholtaktól hemzsegő bázist. Grodinnak feltűnt, hogy O-Yama és Yokosuka külön siklókba szállnak, fogadni mert volna rá, hogy a titkosszolga másik hajóra fogja áttenni saját zászlaját, mint az admirális / minden eshetőségre készen. :s ettől nem mellékesen a Főkormányzónak eszébe is jutott, hogy mennyire hiányzik neki egy rátermett első tiszt. A Főkormányzót rohamcsónakjában a fegyveres kíséret néhány tagja és az öreg Mosh várta, aki a hajó komtermináljánál görnyedt. - Uram, sürgős bejövő hívása van.. hipertéri vonalon. - Kitől? - Nem fogja kitalálni.. ...
A csillagok rövidebb idő után alakultak vissza vonalakból pontokká, mint az Jag gondolta volna. Már-már azon volt, hogy szemével Interdictort, másfajta tiltóhajót, vagy legalább meghibásodásra utaló jelet keressen a különböző kijelzőkön, amikor tekintete a plexin túlra tévedt... és egy percnyi kétsége sem volt afelől, hogy jó helyen járnak. - Hamar ideértünk, nekünk volt a legegyenesebb vektorunk. - nyugtázta Jag megállapítását hangosan a mellette álló Vitor Reige. Társa, a csillagromboló hídján meglehetősen groteszk látványt nyújtó koréliai jedi, Jazz, egy pillanatra lehunyta a szemét, hogy kommunikáljon a társaival, akik a Kéz chiss és birodalmi hajói mögött érkező aszteroidákon - pontosabban Killik anyahajókon tartózkodtak. - Raynar azt mondja, a bogarak.. úgy értem Nerren már néhányszor küldött felderítőket ebbe a rendszerbe, de még egyikük sem tért vissza. Jag összehúzott szemöldökkel vizsgálgatta a bázis képét. A hatalmas, tagolt, sokágú hajódokkokkal szegélyezett felépítmény úgy nézett ki, mintha a Sluis van hatalmas, hatszögletű dokkjából egy tucatot ráfűztek volna egy hengerre, amelyik középen összekötötte őket. A zárt dokkokból meg további rögzítőkarmok nyúltak ki, amelyek helyükön tartották a különböző méretű és típusú csillagrombolókat, akár több százat. És akkor Jag még nem tudhatta, hogy az apró, sziklás bolygó orbitjának átellenes oldalán nincsenek-e ehhez hasonló bázisok. Alaposabb pillantást vetve a folyamatosan frissülő taktikai kijelző adataira, meg kellett állapítania, hogy a dokkok egy része üres volt, sőt, egyenesen sérült. Néhány csillagromboló törzsén pedig hatalmas lyukak éktelenkedtek, vagy egyenesen hiányzott a teljes felépítményünk. - Itt csata volt.. - állapította meg Jag. - Szkenneljék a rendszert a bázis környékétől távolabbra is! - fordult Reige a zászlóshajó legénységi árkában szolgálatos első tiszthez. - Hajóroncsokat észlelünk a rendszer több pontján.. birodalmi konfigurációjú és... - az első tiszt hangja egy pillanatra megbicsaklott. - korall-alapú szerves maradványok, uram! - Riadó, pajzsokat fel, minden rendszert készenlétbe.. - sorolta azonnal az ilyenkor szokásos teendőket Jagged, miközben a Chimera szirénái felhangzottak. Szinte várta, hogy a bolygó mögül előtűnjön egy ronda nagy Matalok, vagy hasonló, de Yuuzhan Vongnak végül nyoma sem volt. Élőnek legalábbis. - Nem érzékelünk idegen létformákat.. mármint Nerrenen kívül. - jegyezte meg a mellettük álló jedi. - A bázison is csak nagyon, nagyon keveset. Talán csak egyetlen egyet és az is.. zavart.
Ebben a pillanatban, mintha csak kitalálta volna a gondolataikat, a csillagromboló kommunikációs terminálján, amelyre a Vitor által mindenhová magukkal hurcolt bőröndöt bekötötték, megjelent a bázis vetítőjéről ismert technikus feje. - Nahát, maguk értek ide elsőnek! - vigyorodott el az alak, majd gyors mozdulatokkal hadonászni kezdett. - Azt mondja, az Eljárás következő pontja szerint... - Átszállunk az állomásra. - jelentette ki ellentmondást nem tűrően Jagged. - Átszállnak, átszállnak.. - majd megmondom én, hova szállj te, karót nyelt úr, gondolta Stirlitz, majd diadalmasan rábökött az Eljárás hosszú, paragrafusokra osztott szövegének megfelelő pontjára. - Azt mondja, a három megbízott parancsnok érkezésééig a hamarabb érkezőknek a várakozási körletben kell.. várakozniuk! - Ami vélhetően a bázis egyik szintjén van. Ne szórakozzon itt velem! - csattant fel Jagged. - Negatív, negatív, főfőparancsnok úr. - rázta a fejét amaz. - A várakozási körlet pont ott van, ahol a becses flottája áll. És punktum! Ramakaz kilép! - Hát ez nem normális. - tárta szét a karját tehetetlenül Jagged. - Ha belegondolunk, hogy Palpatine valószínűleg egyetlen tisztjében sem bízott meg annyira, hogy teljes hozzáférést adjon neki ennyi elfekvő hajóhoz, van értelme a dolognak.. - logikázott Jazz, de gyorsan elhallgatott, ahogyan a két birodalmi tipikus, "jediket nem kérdezett senki" pillantást vetett rá. Azaz majdnem elhallgatott. - Most mi van, csak segíteni akarok!! - Akkor inkább győzze meg azt az eszelőst, hogy engedjen be minket. - tette a jedi vállára a kezét Reige. - Én pedig azt mondom, egyszerűn oda megyünk, átszállunk, és kész. - csapott egyik kezével a másikba Jagged. Szorította az idő, nagyon szorította. Nem engedhette meg magának a totojázást, ha már elsőként értek ide. - Nézze, tábornok. - mutatott a kijelző egyik vörösen villogó adatsorára Reige. - Ez nem fog menni, azt hiszem. A bázist energiapajzs védi, és a környező űrben több helyről gyanús értékeket veszünk.. lehet sima törmelék is, de az is lehet, hogy aknamező, vagy közelségi aktiválóval ellátott lövegplatformok. Túl kockázatos. - Akkor küldjünk be vadászokat. - hunyorított Jagged. - Azok elég kicsik. A bogarak vadászai pláne. Leszállunk a bázison, és kikapcsoljuk a rendszereket, még mielőtt a többi flotta ideér.
Jazz elgondolkodó pillantást vetett a semmibe, majd ismét lehunyta a szemét. - Megkérdezem Raynart és Tesart. Talán tudunk segíteni. - Biztosan tudnak. Biztosan, és gyorsan. - azzal Jagged sarkon fordult, és még hátrafordulva odavetette Reige-nek. - Gondolom, elboldogul. - Ön meg gondolom, nem bírja ki, hogy ezt ne egy chiss vadászgép fülkéjéből csinálja végig. - pillantott a Fel-klán prominens tagjára a különböző fegyvernemek közti örökös, töretlen megértés jegyében Pellaeon volt asszisztense. Jaggednek a sok feszültség ellenére sikerült kipréselnie magából egy csibészes mosolyt. - Még jó, hogy! - Én is megyek. - pattant fel a jedi fiatalember szeme. - A társaim és Nerren segítenek. Csatlakozom hozzájuk. - Nagyszerű, mindig is imádtam bogarakkal együtt repülni. Majdnem annyira, mint jedikkel - hangzott valahonnan a folyosó végén lévő turboliftek felül Jagged hangja. - Űrcowboyok.. - rázta meg a fejét Reige, majd visszafordult a plexi felé. Különös érzés kerítette hatalmába, hiszen mégiscsak annak az embernek a hajója felett vehette át a parancsnokságot, akit életében egyetlenként mindig is mentoraként, szinte apjaként tisztelt. Ám mielőtt a galaxis különös fordulatain tovább elmélkedhetett volna, egy zászlós lépett elé. - Uram, bejövő hívása van. Hipertéri vonal. - Nocsak.. kitől? - Nem fogja kitalálni...
...
A Persecutor még a Bendő flotta felturbózott csillagrombolóit is megszégyenítő sebességgel száguldott a hiperűrön keresztül. Kresh a parancsnoki székben ült, és a kék villanásokat figyelte a híd páncélozott üvegén túl, miközben csendben káromkodott magában. Az Erőverte plazmafelhő, ami annyira lelassította a bejutást hajói számára a bázisállomás körzetéhez, kifelé semmivel sem volt gyorsabban navigálható. Így aztán Kresh arra kényszerült, hogy a gyorsaság érdekében szinten minden taktikai előnyét feláldozva hajóit egyesével indítsa útnak a célpont felé, ahogyan kiértek a ködből. A Bendő flotta egységei és a mellettük haladó tojásdad Ssi-ru cirkálók így aztán kettes-hármas csoportokban haladtak a céljuk felé, jócskán lemaradva egymástól.. ez nem csak a koordinált támadást tette lehetetlenné, de Kreshnek még amiatt is aggódnia kellett, hogy nem akad-e olyan Ssi-ru parancsnok, aki a megállapodást felrúgva a könnyű, tömeges beágyazás reményében mégis inkább a hozzá legközelebb haladó magányos szövetségi rombolót választja ki célpontnak a többi flotta helyett. És bár Lirriwing admirálisnak indulás előtt megígérték, hogy a két másik flottából annyi embert, nagait, chisset és bogarat ejt foglyul és ágyaz be, amennyit csak akar, ráadásképpen pedig megkapja az eredeti figyelőposztot immár tökéletesen működőképes állapotban - bár azt nem közölték a nagyképű kék Ssi-ruval, hogy a kódbőrönd eltávolítása után néhány órával a bázis összes rendszere természetesen visszaáll majd nullára - ezekben a hüllőkben sosem lehetett teljesen megbízni. Ahogyan ők sem bíztak meg senkiben, ráadásul joggal.
Mindez azonban nem vigasztalta Kresht, aki biztosra vette, hogy elsőként biztosan nem, ha nem legutolsóként érnek a Ramakazra, akkor pedig a másik két banda jó eséllyel megelőzi őket a versenyfutásban. És a számbeli fölényük ellen még a Bendő flotta legjobb kristályfázisváltó ágyúi sem lesznek elegendőek. Lecersennek hasonló gondolatai lehettek, mert a moff már jó ideje az egyik terminál fölött állt magába mélyedve. Végül odalépett a parancsnokhoz.
- Kommodore, nem lesz ez így jó. Ha nem találunk ki valamit, kkor húsdarálóba visszük a flottát. Márpedig nem tudom, Ön hogy van vele, de nekem semmi kedvem így végezni, itt a galaxis legszélén, bogaraktól, hüllőktől és sithektől meg a barátaiktól körülvéve. - Moff uram, önnek sehol semilyen körülmények között nem lenne kedve bevégezni, ahhoz túlságosan szereti a vagyonát, amit eddig felhalmozott. Még egyedül lennének a kreditjei ön nélkül.. - ironizált Kresh, akinek most semmi kedve nem volt Lecersen lelki békéjével foglalkozni. - Hogyne.. - engedte el a füle mellett a gúnyolódást Lecersen. - Viszont van egy ötletem, ami talán jobban fogja érdekelni. Ugye képes hipertéri üzenetküldésre a hajója? - A Bendő Flotta minden hajója képes. - pillantott a Moffra Kresh. - De nincs értelme erősítést kérnünk a Szövetségtől. Nem érnének ide időben. Arról nem is beszélve, hogy a főnök nem örülne neki, ha egy rakás Mon Cal rászállna erre a helyre. - Hát ezt meg is értem. Én sem. - mosolyodott el Lecersen. - De nem erre gondoltam.. figyeljen csak..
Kisvártatva mindketten a Persecutor egyik elzárt, apró kommunikációs szobájában ültek, előttük a hipertéri adóvevő robosztus szerkezetével.
Elsőnek Kresh ütötte be a hívókódot. A kapcsolat néhány percnyi villódzás után létrejött, és a parancsnok egyenesen a Chimera hídján álló Vitor Reige-el nézett farkasszemet. - Úgy látom, maguk voltak a leggyorsabbak.. üdvözlet a Chimerának. - biccentett némi diplomáciai készséget erőltetve magára Kresh, miközben adattáblájáról megállapította, hogy a vonal másik vége már normáltérben van. - Fel tábornok úr nem elérhető? - Hogy kerül a vonalunkba< - méregette a szövetségi tisztet bizalmatlanul Reige. - Elfelejti, hogy az a hajó jó ideig a mienk volt. - mosolyodott el Kresh. - Tudunk róla egyet s mást. Egy ajánlatot akarok tenni. - Fel tábornok éppen.. hajón kívül tartózkodik. Üzen neki valamit? - Maga talán még jobb lesz. - halkította le bizalmasan a hangját Kresh. - Nézze, a maga volt főnöke és az én főnököm évtizedekig barátok és bajtársak voltak. Miért ne bízhatnánk meg egymásban? - Mondjuk, mert az áruló Lecerssennel kokettál? Mondjuk, mert a Szövetség tétlenül nézte, hogy a Sithek mit tesznek a hazánkkal? A Birodalommal? - Reige tekintete kemény és csalódott volt. - Most mégis magát hívom, Vitor. - folytatta Kresh nem zavartatva magát. - Választhat. Meghallgat, vagy a vesztünkbe rohanunk.. mindannyian. Pedig együtt is működhetnénk. - Mondja ezt az, aki Ssi-ru cirkálókkal közelít a Ramakazhoz. - nevetett fel Reige. - Ugyan már, ne legyen nevetséges! - A Ssi-ruk és a Killikek dolga legalább annyira nem a mi dolgunk, mint amennyire nem a maguké. Ahogyan a jediké sem. - rázta meg a fejét Kresh. - Legyen reális, Vitor. Egyetlen közös ellenségünk van, a Sithek és a Főkormányzójuk! És ráadásképpen a nagai barátaik! Hát nem látja? Itt a lehetőség, hogy elpusztítsuk őket! - Mire akar kilyukadni? - Reige végre túltette magát ellenszenvén, és helyet adott magában a stratégának. - Egyszerű. - biccentett Kresh. - Együttműködünk. Alakzatba állunk magukkal, amint megérkeztünk, és utána közösen lecsapunk a Sithekre! Végzünk velük, és maguk bosszút állhatnak a Bastionért és a Nirauanért. Utána pedig megosztozunk a hajókon. A bogarak és a hüllők meg csináljanak amit, akarnak. Nem a mi dolgunk. - Kétségkívül vannak előnyei.. az ajánlatának. - vonta össze a szemöldökét Reige. - De mi a biztosíték arra, hogy bízhatok önben? - Darakaer. - suttogta Kresh. - Mi mindannyian felesküdtünk Daalára, Vitor. És az ő barátai a mi barátaink is Nem árulnánk el Pellaeon emlékét.. még jelentkezem, ha megérkeztünk! Azzal a vonal megszakadt.
Másodiknak Lecersen ütötte be a hívókódot. A képernyőn lassan materializálódó elmósodott holoarc és az adatok láttán a Moff arra következtetett, hogy a vevő oldal normál térben van, egy kis teljesítményű készüléknél. - Nocsak, már el is érték a Ramakazt, Főkormányzó? - mosolygott a megjelenő marcona alakra Lecersen. - Ha azt mondanám, még el sem indultunk, nem hinné el... - válaszolt szárazon a vonal másik végén Tierce. - Örülök, hogy ez a kód még működik. - utalt Lecersen a hívókódra, amelyet utoljára hosszú hosszú idővel ezelőtt, még akkor használt, amikor Grodin még a Commenoron tervezgette a Jagged Fel hatalmának megdöntését a Birodalmi Maradványban. - Mit akar. És fogja rövidre. - vakkantotta türelmetlenül a Főkormányzó. - Nincsen jó hangulatban, látom. - biccentett Lecersen. - De hadd ajánljak valamit, Főkormányzó, ami talán jobb kedvre deríti majd. Valamit, ami segíthet megszabadulni egy szálkától mindkettőnk szemében.. vagy inkább egy piszkos Kéztől, ha érti mire gondolok. Tierce hátradőlt a saját terminálja előtt. - Moff úr, maga mindig le tud nyűgözni engem. Csupa fül vagyok...
|
|
|
Ramakaz
Sept 29, 2013 22:35:13 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Sept 29, 2013 22:35:13 GMT 1
Az aknákból meglepõen sok mûködött ahhoz képest, hogy már itt lebegtek a semmiben negyven-ötven éve, és átvészeltek vélhetõen egy, vagy több összeütközést is a Yuuzhan Vonggal. És ráadásul nem csak, hogy sok mûködött belõlük, de azok meglepõen okosak is voltak. Jagged Fel elmorzsolt még néhány káromkodást azzal kapcsolatban, hogy mennyire szeretett, tényleg, mennyire olthatatlanul imádott bogarakkal együtt repülni, majd komplikált orsóba vitte a TIE-Interceptor alakját idézõ vadászgépét. A "csuklyásvadászként" is ismert karcsú chiss gép pilótafülkéje valóban a birodalmi vadászok klasszikus gömbjére emlékeztetett, a hagyományos, beépített ionhajtómûvek helyett azonban egy nagyobb, négyszögletû blokk állt ki a gömb hátulján, a kötelékvadászokénál nagyobb teljesítményt biztosítva. A négy csapott vezérsík pedig a régi típusú szolárpanelek helyett ívelt alakú volt, csúcsán a chissek által elõszeretettel használt, nagy energiájú, kékes plazmatölteteket tüzelõ "mézerekkel". A vadászgép a kormánymozdulatot követve elnyújtott orsót írt le, és átsiklott az aknák újabb alattomosan villogó csoportja alatt, miközben lövedékeivel megsemmisített kettõt az apró, három méter átmérõjû gömbök közül, amelyek gépe felé fordították miniatûr lézerágyúikat.. a harmadik, vörösen villogó állapotjelzõkkel harckészültséget jelzõ gömb útjára engedett egy vörös nyalábot, ami telibe találta a Jagged formációjától balra haladó apró, tûszerû gépek egyikét. - Mondja meg még egyszer a bogarainak - kiabált Jag idegesen az overalljának ujjára erõsített kézi kommunikátorba - , hogy ha nem tartják magukat az alakzathoz, hanem össze-vissza repkednek, akkor nem tudunk utat nyitni nekik! És ráadásul útban is lesznek! - Nerren tudomásul veszi és nyugtázza. - hangzott fel a komban a Fel chiss vadászaitól jobbra haladó négy jedi StealthX egyikébõl Raynar Thul válasza. A hagyományos kommunikációs berendezésekkel nem rendelkezõ jedi lopakodók pilótáik idõ és jobb ötlet híján kis hatótávolságú kézi komokkal szerelték fel a Kéz flottájának technikusai, így aztán a kommunikáció minõsége messze állt a tökéletestõl a vegyes alakzat tagjai között - arról nem is beszélve, hogy a Killik vadászokkal eleve nem lehetett hagyományos módon kommunikálni, kizárólag úgy, ha az üzeneteket a Jag számára a bogarakkal talán túlságosan is bensõséges kapcsolatot ápoló jedi, Raynar továbbította nekik a telepatikus kapcson keresztül, melynek õ is részese volt. - De tudnia kell, Fel parancsnok, hogy Nerren számára elfogadható, ha a Kolónia néhány tagja feláldozza magát, hogy társaik, és mi magunk is biztonságosabban jussunk el a bázisig. Újabb robbanás jelezte a bal oldalon, hogy Nerren ma tényleg nagyon önfeláldozó hangulatban van - vagy csak nem tudnak rendesen repülni ezek a kitinpáncélosok, gondolta magában Jag. - Újabb hullám érkesszik.. essz már az utolsszó! - ez a jedi osztag parancsnokának, a barabel Tesar Sabatye-nek a hangja volt. A vadászok további kitérõ manõvereket végeztek, miközben elõttük egyre nõtt a bázis sokágú, dokkolókarmokkal tûzdelt alakja. - Ha most régimódi akarnék lenni, elfüttyenteném, hogy ez mekkora.. - jegyezte meg a komvonalon a jedi különítmény koréliai tagja, Jazz. - Figyeljetek inkább az aknákra.. újabb hullám közeledik, kitérés! – Jag újabb komplikált manõverbe irányította a vadászgépet, miközben fél szemével a többi szakasz gépeinek állapotát figyelte radarján. - Charric 3, kitérõ manõver, túl közel kerültél azokhoz a nyomkövetõkhöz! – az aknák néhány esetben egészen újnak tûntek, mintha a Yuuzhan Vonggal való összeütközés óta a hely életben maradt karbantartói újakat is csatarendbe állítottak volna, kipótlandó a harcok során keletkezett „réseket” a védelmi hálón. Mások viszont különösen idegesítõnek bizonyultak… néhány közülük hatalmas, sikló méretû sötét tömegként, aktiválatlan állapotjelzõ fényekkel lebegett a semmiben, és csak szimplán útban voltak – vélhetõen a nagyobb hajók ellen szánták õket -, míg mások apró piramis, vagy gömb alakú törzsükön lövegtornyokat hordoztak, amelyek forró plazmalövedékeket eregettek a közel kerülõ vadászgépek irányába – és voltak olyanok is, amelyek apró ionhajtómûveiket használva a vadászok nyomába szegõdtek, hogy aztán a megfelelõ távolságban aktiválódjon a közelségi gyújtójuk.. - Charric 3 kitér… várj csak.. neeee! – elhaló kiáltás, és egy felvillanó tûzgömb jelezte, hogy az egyik ilyen akna éppen célba talált. Jag sóhajtva konstatálta, hogy ezt a bevetést sem ússza meg régi bajtársak elveszítése nélkül, de nem hagyhatta, hogy ez kizökkentse a koncentrációból. - Átértünk.. – néhány pillanat múlva valóban kihunytak panelján a veszélyt jelentõ aknákat jelzõ riadófények és vörös pontok. – Irány a hangár! Egy hatalmas, a Halálcsillag egyenlítõjének dokkolórendszerének méreteivel vetélkedõ szögletes nyílás felé tartottak, amelynek oldalán egy-egy kósza felvillanás jelezte, hogy a szigetelõmezõ még úgy-ahogy mûködik, amely elválasztotta az ûr hideg vákuumát a benti szintektõl, de aktív védõpajzsra már nem kell számítani, aminek esetleg nekiütközhetnek – éppen emiatt választották ezt a hangárt. - Minden egységnek, dokkoljanak a kijelölt négyszögekben – osztotta ki az utasításokat gép repulzor-hajtómûveit finoman irányba állítva Jag, míg a chiss vadászgép menetbõl kecses lebegésbe ment át néhány poros ládától nem messze. Odébb a Kéz különítményének többi chiss egysége is így tett, míg a birodalmi hajók egyikérõl érkezett Preybird nehézvadászok és a jedik StealthX-ei leszállótalpakat eresztettek. A Killik tû-vadászok merõlegesen szálltak le, amitõl a hangár hamarosan úgy nézett ki, mintha valaki két-három méter magas, sziklaképzõdményekre emlékeztetõ tornyokkal szórta volna tele a fémpadlót. Jag fejcsóválva nézett végig a vegyes társaságon. A Kézhez tartozó chiss és rohamosztagos kommandósok, akiket kifejezetten erre a misszióra választott ki, fegyelmezetten várták a további parancsokat, de így is bizalmatlan pillantásokat vetettek a Killik gépekbõl elõrajzó egy-két méteres rovarokra, akik elsõsorban a négy jedi közül az egyik, a finoman szólva is furcsa, eltorzult arcú Raynar Thul körül rajzottak. - Alkossunk vegyes csapatokat. – fordult Jag a hozzájuk közeledõ barabelhez, Tesarhoz. – Aki elsõként ér valami irányítóteremhez hasonlító helyre, értesíti a többieket. Csapatonként egy osztag kommandós tõlem, egy lovag maguktól, és nem tudom… annyi bogár, amennyi négy felé szétosztható. – biccentett a fejével a kitinpáncélos sokaság felé. - Rendben. Asszért gondoszkodjon róla, hogy a katonái kösszül szenki se mosszt akarjon elégtételt venni a korábbi háborújukon. – öltötte ki villás nyelvét a hüllõ. - Hogyne, ahogyan én is ezt kérem önöktõl a bogarakkal kapcsolatban.. – biccentett Jag. – És õt.. – intett fejével Raynar felé. – Ossza az én csapatomba. - Nem bísszik benne. – csóválta a fejét Tesar. - Szerintem maga sem. – intett türelmetlenül Jag. – De mindegy is. Siessünk! A többi flotta is hamarosan itt lesz!
|
|
|
Ramakaz
Oct 15, 2013 16:15:10 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 15, 2013 16:15:10 GMT 1
- Kilépési vektor… háromszázhat… huszonhét.. visszaszámlálás.. Tierce Főkormányzó visszafogott izgalommal, tenyerét Thrawnra emlékeztető mozdulattal összeillesztve figyelte, ahogyan a hipertér kékje vonalakká, majd csillagokká és feketeséggé alakult, és zászlóshajója előtt feltűnt a Ramakaz hatalmas bázisa, melyet körös-körül különböző fémes és nemfémes roncsok, aszteroidák és szimpla szemétnek tűnő dolgok vettek körül. Hiába, nem mindenhol őrizték meg annyi évtizeden át hibátlan állapotban a Birodalom dicső bázisait, mondjuk úgy, mint a Polneye felszíne alatt – futott át az agyán a gondolat. - A nagai vezérhajó hív minket. – jelentette egy tetovált iktotchi a komtermináltól. - Kapcsolja, és közben szkenneljék a területet a többi flotta után. Pontosan tudni akarom, mi a helyzetünk, és mi az övéké. Pajzsot és fegyvereket készenlétbe. – sorolta a rutin parancsokat a Főkormányzó ösztönösen, ahelyett, hogy zabrak kapitányára bízta volna ezt a feladatot. Odakint a híd plexijén túl alakzatba rendeződtek az ESB vezérhajója körül a formáció nagyját alkotó nagai cirkálók – különös, a régi idők vízfelszíni hadviselésére emlékeztető, elnyújtott törzsű egységek, melyek felső részén lövegtornyok és egyéb felépítmények sorakoztak. Távolabb Yokosuka saját csatahajója haladt a sith egységek élén - Elég nagy rendetlenség uralkodik a maguk titkos bázisán, Főkormányzó.. nem ilyennek ismertem meg a chisseket. – próbálta meg viccel oldani a hangulatot a nagai admirális. - Egyelőre még nem a MI titkos bázisunk, admirális. – biccentett Grodin – De azon vagyok, hogy az legyen. – oldalra pillantva látta, hogy a székének karfájába épített képernyőn megjelennek a távérzékelők első adatai. - Jelentős mennyiségű roncsot és üres hajót érzékelünk a bázis körül, amelyet úgy tűnik, egy aknamező is véd minden irányból. A Kéz és kísérőik flottája már itt van, a bázis átellenes oldalán. A Szövetségé pedig még nincs itt.. de a Kéz hajói így is számbeli fölényben vannak hozzánk képest. Yokosuka a saját érzékelőit figyelve hasonló konklúzióra juthatott, de kihúzta magát. - Egy nagai flottatiszt nem futamodik meg egy kis túlerő elől!
Grodin nem volt benne biztos, hogy ezzel O-Yama, a másik, a titkosszolgálatot képviselő nagai tiszt is egyetértett volna. A taktikai képernyőt elnézve olyan érzése támadt, mintha a Kéz és az ESB-Nagai „szövetség” flottája egy háromszög két átellenes pontján álltak volna, amelynek harmadik csúcsán egyelőre nem volt semmi. Logikusnak tűnt, hogy oda érkeznek majd a késésben lévő szövetségi hajók. A háromszög közepén pedig maga a bázis helyezkedett el.
- Uram, a bázis hív minket. – jelentette ismét a komtiszt, de Grodin leintette. Most nem volt ideje arra, hogy az őrült klóntechnikus hologramjával udvariaskodjon.
- Azt javaslom, lassan közelítsük meg a Kéz flottáját, admirális – folytatta a Főkormányzó, visszaemlékezve a Lecersennel folytatott beszélgetésére. – Úgy tűnik, ők a bázisra koncentrálnak.
- Az adataink szerint egy erőpajzs védi a bázist, és számos akna is van a környéken. – vonta össze a szemöldökét Yokosuka. – Életjeleket is érzékelünk a bázis egyik külső hangárjában. – Humán, rovar… és chiss életjeleket.
Grodin megengedett magának egy apró mosolyt. Logikusnak tűnt, hogy chissek is vannak a Kéz legénységében, persze. - Látja, mondtam én, hogy vannak itt chissek.. úgy tűnik, Fel tábornok és barátai átszálltak a bázisra.. - Hát ez meglehetősen logikusan hangzik, figyelembe véve azt a sok üres hajót a dokkokban – értett egyet Yokosuka – Utánuk megyünk? - Természetesen. – értett egyet Grodin. – Az Ön kommandósai és az én asszaszinjaim. De javaslom, egyelőre mi őrizzük a zászlót a hajókon. - Rendben. – biccentett Yokosuka. – Kiadom a parancsokat. És ne felejtse el a megállapodást! A hajók fele! - Hogyne, természetesen. Tierce kilép. – A Főkormányzó erős késztetést érzett rá, hogy személyesen vezesse a rohamcsapatokat a bázisra. Jogosnak tűnt a feltételezés, hogy a jedikkel és a killikekkel megerősítve a Kéz rohamosztagai előnyben lehetnek közelharcban… de muszáj volt a zászlóshajón maradnia, amíg bármi esély is volt arra, hogy Lecersen nem hazudott neki összevissza, és minden a terv szerint halad majd.
Nem sokkal később sith vadászgépek, nagai zerok, és különböző rohamcsónakok indultak a bázis felé. A kísérő össztüze folyosókat vágott az aknamezőn, amelyen keresztül az első osztag épen átjutott, és megcélozta a sith flotta felől eső legközelebbi hatalmas dokkolókart. - És a versenyfutás elkezdődik. – motyogta maga elé a Főkormányzó, miközben a csatahajók és cirkálók fordulóba kezdtek, hogy megkerüljék a bázist, és megközelítsék a Kéz flottáját. A bázis hatalmas méreteinek hála ez hosszabb útnak tűnt, mint azt Grodin elsőre gondolta. Mielőtt bármi eldől az űrben, addigra a bázison már régen harcban fognak állni az alakulatai.. - Ha legközelebb hív minket az állomás, irányítsák át hozzám az üzenetet. – utasította a komtisztet. Úgy érezte, a bázis központjában ülő őrült technikusnak még fontos szerep jut a végjátékban, de abban is biztos volt, hogy a bázis és a hozzá tartozó hajópark sorsa valójában itt kint, az űrben fog eldőlni. Nem utolsósorban azon, hogy Lecersen állja-e a szavát…
|
|
|
Ramakaz
Oct 16, 2013 22:31:17 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Oct 16, 2013 22:31:17 GMT 1
- Figyelem, hipertérbõl kilépésre felkészülni! - Fegyverzeti rendszer aktiválva! Védõpajzsok aktiválva! Vadászegységek indulásra készen! - Kilépési vektor azonosítva.. kitörésre felkészülni.. visszaszámlálás… - A Persecutor hídján Kresh elégedetten szemlélte, ahogyan összeszokott legénysége tökéletes hadigépezetként hajtja végre a szokásos eljárásokat. A csillagromboló felturbózott hajtómûveinek és kristály-fázisváltó ágyúinak köszönhetõen a Bendõ Flotta egyik legpotensebb egysége volt, ezért választották a Bloodfin sérülése után zászlóshajónak. Megnövelt kapacitású hiperhajtómûveinek hála a többi egységet megelõzve ért a Ramakazhoz… mindezt annak a hátrányával, hogy így a Szövetség és a Ssi-ruk vegyes flottája nem egyszerre, hanem némi eltolódással érkezik majd a bolygóhoz. Kresh remélte, hogy technikusainak elõzetes számításai a kilépési ponttal kapcsolatban helytállóak lesznek, és valóban nem szaladnak bele egyikbe sem a két másik flotta közül… különös tekintettel arra, amire amúgy is készültek.
A csillagok alkotta vonalak pontokká álltak össze, és a híd plexijén túl feltûnt a hatalmas állomás, melynek sokszögletû törzsét minden oldalról törmelék, aszteroidák… és a másik két flotta helyzetét jelzõ apró sárgás fények vették körül.
Lecersen elégedett sóhajából és Maloc parancsnok felmordulásából Kresh megállapította, hogy az elõzetes kalkulációknak megfelelõen valóban eléggé távol vannak mind magától a bázistól, mind a másik két flottától… összecsapás ilyen távolságból egyelõre szóba sem jöhetett, bár a Bendõ Flotta néhány hajója rendelkezett olyan nagy hatótávolságú turbolézerekkel, amelyeket elõször Jacen Solo csillagrombolóján, az Anakin Solo-n próbáltak ki a Szövetség technikusa, és amelyekkel elméletben el lehetett volna érni a célokat – Kreshnek azonban ilyesmi esze ágában sem volt, már csak azért sem, mert egyelõre ezek a hajók nem voltak itt.
- Szkenneljék a térséget. – adta ki a parancsot Kresh. - A bázis körül törmeléket, szerves és fémes roncsokat, és aknákat érzékelünk. – részletes jelentés helyett a radaros állomás tisztje egy gombnyomással továbbította a Kresh székének karfájába épített miniterminálba az adatokat. A kommodore egy lehajtható plexilapot húzott a bal szeme elé aszék fejtámlájából, és leolvasta róla a részletes taktikai adatokat. - Úgy tûnik, nem ez lesz az elsõ ütközet itt.. a Yuuzhan Vong minden bizonnyal próbálkozott a bázis elfoglalásával, de kudarcot vallottak. Még ha alaposan helyben is hagytak jó néhányat az üres hajók közül.
Lecersen tekintete a bázis körüli dokkokban lévõ csillagrombolók körül rajzó apró pontokra tévedt. - Azok ott… a másik két flotta egységei? - Sajnos attól tartok igen, Moff úr. – biccentett Kresh. – Megelõztek minket, bár még õk is túlságosan távol vannak egymástól ahhoz, hogy összecsapjanak… így hát jobb híján megpróbálják addig is bedobni a kommandósaikat a bázisra, gondolom. - Ez kellemetlen. – húzta el a száját Lecersen. – Még ha végre is hajtjuk a tervünket, Jagged Fel jedikkel megerõsítve tud átszállni a bázisra, Tiercenek pedig bizonyára szintén vannak erõérzékeny harcosai… bármilyen jók is a maga emberei, kommodore, hátrányban lesznek mindkét ellenkezõ rohamcsapattal szemben.
- Egy pillanat. – emelte fel az ujját Kresh, amikor a közelségi érzékelõ jelzésére a hídon többen is bal oldalra fordultak. A Persecutor mellett közvetlenül ott lebegett a Ssi-ruk méretes, oldalára fordított kupolára emlékeztetõ zászlóshajója.
- Persecutor hívja a S’weck’pté-t. – nyitott egy csatornát azonnal Kresh. – Admirális, örülök, hogy ilyen gyorsan ideértek, de meg kell várnunk, amíg az erõink felfejlõdnek. - Addig is, beavathatnának, hogy milyen hadmûveletet terveznek… - sziszegte fogait kivillantva a hüllõ. – Asssz ellenség egyelõre úgy tûnik, túlerõben van… - Admirális, amit megígértünk, be is tartjuk. – hunyorított Lecersen Kresh széke mögül, átvéve a szót. – Minden élõlény, aki nem hozzánk tartozik, az Impérium tulajdona. De ehhez kicsit koordinálnunk kell az erõfeszítéseinket, és szükségünk van a maguk segítségére is.
Kresh elértette a moff tervét, és elismerõen bólintott. - Addig is, amíg minden egységünk megérkezik, tartanunk kell a pozíciót. – folytatta Kresh. – De amint látja, ellenségeink már megkezdték a rendszer középpontjában lévõ bázis felderítését… biztosan számos behatoló gyalogost küldtek oda.
Lirriwing elégedett sziszegést hallatott. - Ésssz a flottáik? - Arra kérem, vonják hátra a hajóikat, amint megérkeznek. – folytatta Kresh – A Ssi-ru hajókra az ûrcsata második szakaszában lesz szükség, viszont ami a bázist illeti… ugye vannak harcosaik? - Magától értetõdik… - sziszegte a Ssi-ru. - Akkor elmondom, mi lesz a tervünk… - halkította le a hangját Kresh, miközben egyre újabb és újabb rombolók és Ssi-ru hajók tûntek fel a két vezérhajó mögött. …. A rövid értekezlet után Kresh elégedetten figyelte, ahogyan saját hajóját és a Ssi-ru vezérhajót vadászok és transzportok hagyják el. Az apró, piramis alakú Ssi-ru droidvadászok álltak az alakzat élére, hogy szükség esetén akár nekirepüléssel, de utat vágjanak az aknamezõ feléjük esõ részén. A kommodore elégedetten megvakarta az állát, majd Lecersenhez fordult. - Azt hiszem, itt az ideje, hogy mindketten ismét megejtsük a magunk kis privát beszélgetését barátainkkal, nemde, Moff uram? - A legnagyobb örömmel, kommodore. – hajtotta meg magát Lecersen, és elindult az egyik eligazító felé, hogy ismét kapcsolatba lépjen Tierce Fõkormányzó hajójával, míg Kresh újra beütötte a Chimera hívókódját…
|
|
|
Ramakaz
Nov 10, 2013 21:11:47 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Nov 10, 2013 21:11:47 GMT 1
A hatalmas irányítóterem összes, még mûködõképes monitora vadul villogva igyekezett közvetíteni a környezõ ûrben egyre komplexebbé váló taktikai szituációt, ahogyan mindhárom, az átjátszó bázisokról érvényesen bejelentkezõ birodalmi tiszt flottája megérkezett, és tökéletes egyetértésben olyasmit tettek, amit Stirlitz korábban el sem tudott volna képzelni, ha ne lett volna meg a magához való esze jó rég óta: minden lehetséges módon áthágták az Eljárást.
Csak az a szomorú az egészben, gondolta Stirlitz, hogy most már csak egyetlen egy ûrbázis van a környéken, amit fel lehet robbantani, ha itt mindenki továbbra is áthágja az Eljárást. Tekintettel pedig arra, hogy szerény személye is a kérdéses bázison tartózkodott, egyelõre úgy döntött, letesz errõl az opcióról.
- Bütyök, irányíts át energiát a többi monitorba is, ha kell, a konyhából! – fordult a közelben sürgölõdõ szervizdroidjához a klón technikus. – Látni akarom az összes eljárásszegõ hajó helyzetét! Még néhány monitor felvillant, és így már Stirlitz több-kevésbé teljes képet kapott a helyzetrõl.
Karót nyelt kölyök hajói voltak az elsõk. Stirlitz számos ismerõs típust pillantott meg a taktikai képernyõkön, a körülbelül száz hadihajó fele egyértelmûen birodalmi eredetû volt. Egy szabvány II-es osztályú csillagromboló rajt fogott közre nyolc kisebb, újszerûnek kinézõ másik csillagromboló, körülöttük pedig Carrack, Strike, Lancer-osztályú kísérõhajók, néhány Dreadnought és hordozó fregatt adták a kíséretet. A flotta másik szárnya azonban laposabb, torony nélküli, sötétszürke egységekbõl állt, amelyeket a taktikai komputer sem tudott azonosítani – nem is beszélve arról a jó másfél tucat aszteroidáról, amelyek a hajók mögött sorakoztak, és apró, tûszerû vadászgépek ezrei rajzottak elõ belõlük. És különös módon az egész kompánia azonosító kódja a „Kéz Birodalma” feliratot viselte.
Érdekes, gondolta Stirlitz. Talán bizony a másik két flotta lesz a Láb és a Fej Birodalma? Vagy ki tudja melyik testrészé. Ugyancsak vicces kedvében lehet az, aki feldarabolta a Birodalmat testrészek szerint.
Nagyképû pojáca flottája volt a második, ebben már igen csak meglepõ alakzatok is megjelentek a képernyõn. Kevesebben is voltak, talán feleannyian lehettek, mint az elsõ flotta. Az élen haladó alakzat vezérhajói – nagyjából fél tucat – csillagrombolókra hasonlítottak, de nagyobbak voltak, talán a legnagyobbak az összes közül a rendszerben – leszámítva persze néhány nehéz csatahajót a bázis dokkjaiban -, ék alakú törzsük középsõ része pedig szögletes alakban kiszélesedett; az onnan elõözönlõ vadászgépeket elnézve hangárként szolgált. Kísérõik szintén robosztus, szögletes, nehézcirkáló méretû hajók voltak, az érzékelõk szerint lövegtornyokkal telezsúfolva.
Még ennél is sokkal különösebb volt a flotta nagyobbik felét kitevõ egységek alakja. Ezek – különbözõ méretben a csatahajótól az egészen apró kísérõ korvettekig – úgy néztek ki, mintha valaki kiemelt volna a történelem elõtti idõk vízfelszíni, úszó (tehát nem repulzoros) alkalmatosságai közül egy rakással, és hiperhajtómûveket, pajzsokat, meg minden más, a csillagközi utazáshoz szükséges dolgot pakolt rájuk. A rendszer pedig ugyanúgy képtelen volt beazonosítani õket, mint karót nyelt kölyök kísérõit.
Úgy látszik, a Birodalmaknak új barátaik vannak.. – ingatta a fejét az újabb meglepetéseken meditálva Stirlitz. Ami pedig nagyképû egységeinek azonosítóit illeti, azt mondja… Sith Birodalom, olvasta az érvényesítõ kódot Stirlitz – és fogalma sem volt arról, hogy a Sith az miféle testrész lehet. El is döntötte magában, hogy megkérdezi Nyurgát, amit a protokolldroid elõkerül az irányító másik végébõl.
Ami pedig okostojás parancsnok flottáját illeti, az legalább olyan vegyes felvágott volt, mint nagyképû pojácáé. És nagyjából akkora méretû is. Egyes hajók már szinte nosztalgikus érzést keltettek az öreg klónban, hiszen olyan egységek vonultak fel, amelyek már a bázis jó ötven éve lekonzervált típusai között sem voltak megtalálhatóak: Stirlitz tisztán ki tudta venni a kijelzõkön az Acclamator, Venator és Victory-osztályú egységeket, amelyekbõl kb. 15 is volt a flottában, a tíz csillagromboló közül is több ismerõsnek tûnt, amelyek mögöttük haladtak…. hasonló volt a helyzet a kísérõhajók között is. Viszont itt is megtörte az ismerõs összképet a flotta második fele, amelyik hátrébb foglalt el pozíciót: vagy hatvan, oldalára állított gúlákra és piramisokra emlékeztetõ hajó, amelyeket a rendszer ugyanúgy nem tudott azonosítani, mint a másik két társaság felét kitevõ hajókat.
Okostojás parancsnok egységei pedig nahát, minõ meglepetés, gondolta Stirlitz, „Szövetség – Bendõ Flotta” néven azonosították magukat. A bendõt még értette, úgy tûnt, a Birodalom jelenlegi ura számára a keze és a sith-je (akármi is az) után a hasa harmadik legfontosabb dolog, de ezt a szövetségezést már igazán nem tudta hová tenni Stirlitz.
Ha nem látta volna maga elõtt tisztán a csillagrombolókat, még azon is elgondolkodott volna, hogy talán nem is birodalmiakkal van dolga… de hát az kizárt dolog, futott át a klón agyán. Követték az eljárást, ha egy kicsit nehézkesen is… végtére is ennyi év után saját magának is az elõírásokat tartalmazó holokártyákra kellett hagyatkoznia, igazán érthetõ, ha a régi parancsnokok utódainak is elkélt egy kis segítség és rávezetés.
Ami azonban utána történt, még jobban elbizonytalanította a technikust. Mindhárom flotta, rögtön nem sokkal az érkezésük után vadászgépeket és csapatszállítókat engedtek ki magukból – már azelõtt, hogy mindenki elfoglalta volna a kijelölt várakozási körletet. Ráadásul ahelyett, hogy szépen a fõhangár felé haladtak volna, amelynek mentén Stirlitz jelzésére a védelmi rendszer automatikusan szabad utat biztosított volna nekik, öngyilkos módon a hozzájuk legközelebb esõ leszállóhely felé vették az irányt, miközben vadászaik jelentõs veszteségeket szenvedtek az automata védelmi háló aknáitól és lövegplatformjaitól, annak rendje és módja szerint – és mindennek tetejébe ezt még viszonozták is.
Itt valami félreértés lehet… Stirlitz elmélyülten váltogatott az Eljárás különbözõ fejezetei között, de egyelõre nem talált erre vonatkozó lehetõséget. Voltak ugyan ellenséges behatolásra, sõt álcázott mûveletekre vonatkozó kitételek, de azok egyikében sem történt meg elsõ lépésben az érvényes azonosítás.. olyan esetekre vonatkoztak, ha az ellenség véletlenül, vagy ismeretlen módon talál rá közvetlenül az állomásra.. ahogyan jó húsz évvel ezelõtt a korallzabáló rohadékok is tették. Tehát aki azonosította magát, annak szabad volt a bejárás… de akkor miért nem követték az Eljárást?
- Landoló egységek a Kappa-B-6, a Sigma-C-5 és a Iota-D-9 hangárokban - jelentette a terem átellenes végében lévõ termináloktól visszakacsázó Nyurga. A protokolldroid idegesen dobálta járás közben a végtagjait, amit akkor szokott, amikor különösen rossz híreket hozott Stirlitznek. Például, hogy kiégett egy központi relé, vagy tûz volt a reaktortermek egyikében, vagy beomlott egy szint szigetelése, és így tovább.
- Hívd tovább a parancsnokokat, Nyurga. – rázta a fejét Stirlitz. - Választ kapunk.. – a másodikként érkezett rajtól. – jelentette pillanatokkal késõbb a protokolldroid. - Pojáca úr.. ahha – motyogta maga elé a klón. – No jól van, kapcsold, ha már karót nyelt barátunkkal nem tudtunk szót érteni, okostojás pedig nem válaszol…
…
- Nem látom be, miért kellene megkerülniük a fél bázist, hogy csatlakozzanak hozzánk, Kresh kommodore. – ingatta a fejét Vitor Reige a Chimera hídján, miközben a szék karfáján ott villódzott a Szövetség erõitõl hívó tiszt képe. – A Sith és Nagai egyesített flotta pontosan olyan messze van maguktól, mint mi. És amíg a bázis pajzsa és védelmi rendszerei mûködnek, így is úgy is kerülnie kell valakinek. Miért nem támadja meg õket egyenesen a másik oldalról? Két irányból roppanthatjuk össze õket, túlerõben vagyunk így is.
- Ami azt illeti, én megkértem a Ssi-ru hajókat, hogy egyelõre maradjanak hátra, mielõtt túlságosan közel kerülnek a maguk Killikjeihez.. – rázta a fejét elégedetlen arccal Kresh, de persze nem a Ssi-ruk miatt volt ilyen ideges. Az eredeti terve, hogy közvetlenül egy alakzatban közelítsék meg a Kéz és a Bendõ Flotta hajói a sitheket és kísérõiket, úgy tûnt, nem tetszik Reige-nek. Ez pedig megnehezítette a következõ lépéseket… - És ne becsülje alá a Sithek vezérhajóit, Vitor.
- Egy pillanatig sem becsülöm alá. – mosolyodott el Reige. – Én csak a legtöbbet akarom kihozni a helyzetbõl. Látom, a Ssi-ruk is elindultak a bázis felé.
- Természetesen, hogy elfogják az ESB rohamegységet, amíg maguk megtisztítják az irányító központot. – biccentett Kresh. – Gondolom, nincs ellenükre némi segítség.. nekünk sajnos nincsenek saját egységeink, amelyek szembeszállhatnak egy osztag sith asszaszinnal, vagy hasonlóval.
- Csak maradjanak távol Fel tábornoktól és a csapatától. – Reige összehúzott szemöldöke arról árulkodott, hogy nem egészen bízik a szövetségiekben. A fene, gondolta Kresh a mögötte posztoló, irritált arckifejezésû Lecersenre pillantva. Úgy látszik, muszáj lesz valami mûsort rögtönözni…
- Meglesz, ne aggódjon. – hazudta jobb híján, majd kiadta az új irányra vonatkozó parancsot a navigációnak. – Minden Bendõ hajó, közelítsék meg az ESB flottát! Amint lõtávolságon belül vannak, tûz!
- Kiváló, kommodore. – biccentett Reige. – Mi is így teszünk. – Azzal a holoalak elenyészett.
Kresh citromba harapott arckifejezéssel fordult hátra Lecersenhez. - Úgy tûnik, szükség lesz egy kis korrekcióra. – biccentett a Moff. – Gondolom, ügyesen rögtönöz a legénysége.
- Hogyne, Moff uram, hogyne.. – dobolt az ujjaival saját széke karfáján Kresh. – Csak érje el Tierce-t. Gyorsan.
…
Grodin türelmetlenül fészkelõdött a parancsnoki székben. Az idõ szorított, ráadásul egyre többször kellett hiperhullámú üzeneteket küldenie haza is. Fennállt a veszélye, hogy a kommunikációt valaki más is beméri, és akkor nem csak Jagged Fel és Daala flottái fognak itt rajzani, hanem mások is – erre pedig ebben a pillanatban igazán nem lett volna semmi szükség. Minél hamarabb le akarta zárni ezt a hosszúra nyúlt küldetést, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a Jagged Fel jelentette idegesítõ zavarásnak, és nem utolsósorban azért, hogy visszatérhessen a Birodalomba..
- Ismét hív minket a bázis, és a Persecutor is. – jelentkezett Rezhek kapitány. - Elõbb… elõbb kapcsolja a bázist, utána Lecersent. – biccentett a zabrak tiszt felé Grodin, és nem sokára a zavaros tekintetû klón technikussal nézett farkasszemet holokék színben.
- Ah, nagyságos fõparancsnok úr.. – hunyorított a technikus. – Azt kell higgyem, nem ismerik az Eljárást? Mire véljem a kiegészítõ leszállóegységeket? Ezekrõl nem rendelkezik az eljárás!
Grodin villámgyorsan gondolkozott. Persze beadhatta volna az õrült, és minden bizonnyal génhibás klónnak, hogy a három átszálló csapat közül csak az egyik „igazi”, a másik két csapat pedig tulajdonképpen Lázadókból és szabotõrökbõl áll – sõt, arra sem volt semmi garancia, hogy Fel, vagy a Bendõ parancsnoka nem próbálkozik meg ugyanezzel… de a Fõkormányzó bizonyos volt benne, hogy ebben az esetben valami csúnya önmegsemmisítési eljárás lép az eddigi protokoll helyére.. az pedig nem használt volna senkinek. Így hát valami mást kellett kitalálnia.
- Észleltük, hogy a bázis több helyen károkat szenvedett, Ramakaz központ. – vette elõ leghivatalosabb, irritációtól és türelmetlenségtõl mentes hangját (nem volt könnyû). – A leszállóegységek mind szervizcsapatok. Mielõtt tovább követnénk az Eljárást, meg kell bizonyosodnunk róla, hogy a bázis biztonságos és üzemképes.. és megfelelõen fel van töltve legénységgel.
- Ah.. értem.. – pislogott Stirlitz. Legénységgel, mi gondolta.
- Természetesen továbbra is a maga parancsnoksága alatt, TK-677 harmadik szintû specialista. – villantott meg a Fõkormányzó egy holohírekbe is bõven beillõ mosolyt, amit fogalma sem volt, hogy honnét sikerült elõvarázsolnia.
- Akkor rendben.. jöjjenek csak, jöjjenek! – derült fel a klón arca.
- Kitûnõ, jelentkezzen, ha minden szerelõ egységünk a helyén van… - biccentett Grodin, elégedetten elkönyvelve magában, hogy talán sikerült némi idõt nyernie, legalábbis addig, amíg a tûzijáték elkezdõdik. – Deception kilép. – Milyen ironikus, hogy pont így hívják a hajót, gondolta Grodin, majd intett a kapitányának, hogy kapcsolja át a csatornát a Persecutorról bejövõ hívásra.
- Van némi változás a tervben… - jelent meg Lecersen arcképe. – Úgy tûnik, nem tudunk egy alakzatba állni a Kéz hajóival.. a maguk oldala felõl kell közelítenünk…
- Akkor pedig fel fog tûnni nekik, ha nem lövünk egymásra, igaz? – húzta fel a szemöldökét Grodin. – Ez valóban kellemetlen fejlemény volt. Nem igazán örült volna neki, hogy ha a gondosan kitervelt csapda egyik szárnyából egyszerre az õ létszámhátrányban lévõ ESB – Nagai hadereje válik áldozattá.
- Rendezhetnénk a Kéz erõinek némi tûzijátékot, csak a látvány kedvéért.. – morfondírozott Lecersen. – Alacsony energiájú találatokkal, természetesen.
- A pajzsok így is meg fogják érezni. – ingatta a fejét Grodin. – De ha egyikünk sem használja a speciális fegyverzetét, akkor megoldható.
- Egyetértek. – biccentett Lecersen. A Bendõ Flotta hajóin lévõ kristály-fázisváltó ágyúk és nagy hordtávolságú turbolézerek legalább olyan potens fejlesztések voltak, mint az ESB rombolóin lévõ odonit ágyúk. Ezekkel szemben Fel flottája csak hagyományos lövegeket tudott felvonultatni saját hajóin – viszont a chiss hajók mézerágyúival is számolni kellett. – Lekötelezne, ha közölné a nagai szövetségeseivel, hogy ha rájuk lövünk, azt csak… khm.. átmeneti jelleggel tesszük.
- Igyekszem… ha pedig magukat kérdezi a gyagyás klón a bázisról, akkor a leszállóegységek karbantartó csapatok. Mindenkié, nem csak a maguké, vagy az enyém.
- Ah.. elõrelátó. – biccentett Lecersen. – Ha tüzelni kezdünk, úgy is észreveszi majd, hogy valami nem stimmel.
- Nos reméljük, akkor már nem lesz életben. – vont vállat Grodin.
- Akkor a közelebbi viszontlátásig. Lecersen vége.
Grodin hátradõlt és kifújta a levegõt. Most már tisztán kivehetõ volt, ahogyan a szövetségi és a Kéz flottája egyaránt a saját formációja felé tartott a bázis két átellenes oldaláról. Csak a Killik aszteroidák és a Ssi-ru hadihajók maradtak az eredeti pozíción, valószínûleg leginkább egymást méregetve bizalmatlanul, mint átmeneti humanoid szövetségeseik ellentéteivel foglalkozva.
- Teljes harckészültség, pajzsokat fel, és tájékoztassák nagai barátainkat, hogy némi ártalmatlan tûzváltásra számíthatnak a Szövetség hajóitól… az eredeti célpontunk továbbra is a Kéz flottája.
- Parancs – tisztelgett némiképp bizonytalan arckifejezéssel Rezhek kapitány.
Amíg a zabrak a dolga után nézett, Grodin szórakozottan végigsimította zubbonyának ujját. Most már nem egy, de két bizonytalan szövetségesen múlott, hogy ez a nap dicsõséges gyõzelmet vagy csúfos bukást hoz a Sith Birodalom számára. És az otthoni híreket hallva Grodin biztos volt benne, hogy egy bukás esetén, ha túl is éli azt, nem fogadják majd odahaza tárt karokkal… muszáj volt, hogy sikerüljön.
|
|
|
Ramakaz
Nov 26, 2013 15:49:10 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Nov 26, 2013 15:49:10 GMT 1
- Uram, a szövetségi hajók tüzet nyitottak ránk! És a Kéz hajói is! - Rezhek kapitány arckifejezése egyszerre volt meglepett és vérszomjas. A három flotta hajóit jelző háromszögek egyre közelebb értek egymáshoz - a Sith-Nagai különítmény immár szinte tökéletesen a két másik flotta között helyezkedett el, egyedül a Ssi-ru és a Killik hajók maradtak eredeti pozícióikhoz közel a bázis átellenes oldalán. - Figyeljék a pajzsok állapotát, kitérő manőver... fedezőtűz minkét irányba. Egyelőre célozzák a szövetségi különítmény vezérhajóit... - a főkormányzó gyorsan leolvasta az előzetes állapotjelentést. Úgy tűnt, a szövetségiek tüzérei nagyságrendekkel pocsékabbak, mint Fel ágyúsai, hiszen lövéseik nagy része nem talált, a maradék pedig ártalmatlanul pattant le a SiSD-k pajzsairól. - És igyekezzenek minél kevesebb kárt okozni benne. - nyugtázta végül Grodin. Úgy tűnt, Lecersen egyelőre tartja a szavát.. egyelőre.
- Értem, uram.- a zabrak egy misszió alatt is sikeresen összeszedett már annyi tapasztalatot, hogy egy fintornál mélyebben ne kérdőjelezze meg az előljárója utasítását. - A nagai hajók is... várják a javaslatunkat, hogy mi a célpont. - Üzenje meg az admirálisnak, hogy a Kéz hajói jelentik a nagyobb fenyegetést. Javaslom, koncentrálják a tüzüket a chiss rombolókra.. - mosolyodott el magában Grodin, remélve, hogy a legmegfelelőbb célpontot találta meg ideiglenes szövetségeseinek.
A Deception megrázkódott, ahogyan egy újabb sorozat csapódott be a védőpajzsokba. - Vadászok bejövő vektoron.. - jelentette a híd hátsó karéjából egy ügyeletes. - Indítsák a saját gépeinket. - rendelkezett Grodin. - Ugyanaz az utasítás, mint a nagyobb hajókkal kapcsolatban. A szövetségiekkel csak kergetőzzenek, amíg nem jelentenek tényleges fenyegetést, a Kéz ellen viszont mindent bele. Kisvártatva sith vadászok százai hagyták el rombolókat, hogy a Szövetség közeledő gépei felé induljanak.. a formáció másik oldalán a nagaiok csapott szárnyú, elegáns megjelenésű Zerói gyorsultak támadósebességre, hogy megküzdjenek a Kéz élcsapatának számító, gyorsan közeledő "csuklyás" TIE-gépekkel.
A galaxis csúcstechnikája csap össze és ont vért itt egy roncstelepért... morfondírozott magában Grodin. A bázison és a környező dokkokon végzett újabb szkennelés egyre csalódást keltőbb adatokat mutatott - a hajók nagy része ötven éves, vagy idősebb volt, és messze nem a Palpatine-éra legmodernebb típusait képviselték. Egyre világosabb volt, hogy a hajók nagy része még Yavin előtt került ide, hiszen a Lázadás kibontakozásának éveiben már nem volt annyi felesleges hajója a Birodalomnak, hogy ismeretlen vidéki lerakatokban őrizgesse őket, az Endor utáni időszakról nem is beszélve. Azonban nem csak ez számított. Egyszer s mindenkorra le kellett számolni a fenyegetéssel az ESB hátában, amit Jagged Fel szétszóródott erői jelentettek. És a Főkormányzó remélte, hogy az ütközet végére ez így is lesz..
- Távolság a sith flottától húsz... tizennyolc... a nagai hajók felénk fordultak! - Vitor Reige a Chimaera hídjáról figyelte, ahogyan a fényes villanások egyre közelebb érnek egymáshoz. Az első tisztjéhez fordult, aki még mindig a hátralévő távolságot olvasta hangosan az egyik monitorról. - Nem kell a kelleténél közelebb menni, Pavlon. Ne feledje, hajókat szerezni jöttünk ide, és nem hajókat veszíteni. Tartsa az egyik rajunkat tartalékban, és figyeljék az állomást. Amint megszűnt az elhárító rendszer működése, indítsanak minél több rohamcsónakot a dokkok felé. Megszerzünk ahány hajót csak lehet, és utána lelépünk. - És hagyjuk, hogy a sithek és a szövetségiek egymást mészárolgassák. - tette hozzá az első tiszt immár sokkal nyugodtabb hangon, és Reige-nek rá kellett jönnie, hogy igaza van a másiknak. Míg a Kéz flottája lassan, óvatosan közeledett a sithek és nagaiok alkotta arcvonalhoz, addig a szövetségiek szinte rohantak, hogy minél hamarabb közvetlenül az ESB hajók közelébe érjenek. Mintha csak jobban bíztak volna a rövidebb hatótávolságú lövegeikben, amin Reige a Bendő-flotta képességeit ismerve igen csak elcsodálkozott. Talán ilyen rövid lenne a fázisváltó ágyúk hatásos lőtávja? Reige lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogyan a Bendő-flotta régi típusú csillagrombolói és a vadonatúj ESB-s SiSD egymás mellé érnek. A Sith flotta másik szárnyán a nagai hadihajók oldalirányba fordultak, hogy forgatható lövegtornyaikkal mindkét flottát célba tudják venni...
És akkor hirtelen a két flotta közti lézertűz elcsendesedett. Halálos csend állt be a formációk között - a meglepően nyugodt pillanatot csak néha szakította meg egy-egy messziről váltott tűzcsapás a Kéz chiss hajói és a nagaiok között...
- Mi a... - suttogta Reige.
A Persecutor fedélzetén Kresh villámgyorsan felmérte az állapotokat. Az egymás mellett elhaladó sith és szövetségi flotta hajói szinte karnyújtásnyira voltak egymástól - a hagyományos turbolézerekkel és ionágyúkkal végrehajtott csapásváltásnak azonban nem volt különösebb hatása, mindkét fél pajzsai többé-kevésbé egyben maradtak. - Új célokat bemérni. - adta ki a parancsot Kresh. Tudta jól, hogy ha most az ESB nem tartja be a szavát, akkor pillanatokon belül két tűz közé kerül és egyenesen a saját oldalába kapja a tűzcsapást. - Célok bemérve. - hangzott szinte azonnal a parancsnoki árokból, ahol a vérszomjas devaron, Malloc kapitány személyesen azonosította az új célkoordinátákat. - Nagy hatótávolságú ütegek célon. Fázisváltó ágyúk célon. - A romboló felépítményén elhelyezkedő zömök, robosztus, eddig csendes tornyok elfordultak.. - Tűz! - csapott egyik öklével a másik tenyerébe Kresh.
- Odonit ütegek célon. - nyugtázta a Persecutorral szemben lebegő SiSD hídján Rezhek kapitány. - Új célok bemérve! - Tűz! - ült ki Grodin arcára egy önelégült, ragadozó mosoly.
Reige csak annyit látott, hogy az előző pillanatban még egymással tűzharcot vívó két flotta hajóiból egyszerre új, eddig nem látott színű lövedékek vágódtak ki, amelyek átszelték a közte és köztük lévő, még mindig tekintélyes távolságot... és becsapódtak a Kéz flottájának közepébe. A Chimaera mellett lebegő Jundland tornyát koncentrált találtok érték az új fegyverekből, mire színes felhő csapott ki a pajzsait veszített felépítményből, majd pillanatokkal később az egész torony darabjaira robbant, és a csillagromboló pályájáról letérve sodródni kezdett a bázis felé. Két kisebb cirkáló is így járt, egy chiss romboló oldalán pedig hosszú, levegőt és energiát árasztó réseket ütöttek a lövedékek, ahogyan a hajó fala egy ponton, ahol már jóval gyengébb volt a pajzs, molekuláris alapon kezdett bomlani.
A szövetségiekkel kiegészült sith - nagai flotta pedig egyenesen megindult feléjük. Reige elfehéredett. - Érjék el nekem azt a szövetségi kommodorét. - suttogta maga elé. - vagy Felt. Vagy mindkettőt... azonnal. De már amint kiadta a parancsot, biztos volt benne, hogy senkit nem fog tudni elérni.
.....
Stirlitz idegesen járt fel s alá az irányítóban. Nem jó, nem jó, sehogy sem jó. A testrész-Birodalmak ahelyett, hogy tisztességesen betartották volna az Eljárást, lőgyakorlatba kezdtek egymással. Persze megértette, talán ki akarják próbálni, hogy kinek van szüksége legjobban a raktáron lévő hajókra... de akkor miért nem vették igénybe a bázistól néhány parszekre fekvő lőteret? Talán azért, mert nem szólt nekik róla? De hogyan szóljon róla nekik, ha egyszer senki nem válaszol a hívására? Stirlitz egyre bizonytalanabb lett. És minél bizonytalanabb lett, annál inkább bizonyos volt afelől, hogy valaki szánt szándékkal akarja, hogy ő bizonytalan legyen. Ez pedig nem jelentett mást, mint csapdát. Csapdát, amit valaki neki, Stirlitznek, a Birodalom és az Eljárás utolsó hűséges követőjének állított.. talán a többi Birodalmi tudta nélkül!
Stirlitz alaposan körbenézett az irányítóban, de Nyurgán, Bütykön, a többi droidon és a monitorokon kívül semmi gyanúsat nem látott. - Lázadók, gyertek elő. Tudom, hogy ott vagytok. - próbálkozott hangosan Stirlitz, bár ha ő lett volna a Lázadók helyében, ő maga sem dőlt volna be ennek a szakállas trükknek.
Legnagyobb meglepetésére azonban Nyurga felé fordult. - Főnök, az egyik szervízcsapat megérkezett. Itt állnak az irányító előtt. - Oh, nem tudtam, hogy itt is elromlott valami. - vont vállat Stirlitz. Biztosan a Lázadók voltak, amikor nem néztem oda, gondolta. - Engedd be őket! - Oké Főnök.
A sokszögletű terembe vezető egyik páncélajtó feltárult, és Stirlitz farkasszemet nézett a beáramló társasággal.
Őrült klón technikus. - gondolta Jagged Fel. Urrrr-buuurrrr-urrrr-thuurrr - gondolták a killikek. Baj. - gondolta Raynar Thul. Torz arcú jedi. - gondolta Stirlitz, és egyik kezével a biztonsági vészkapcsoló felé nyúlt, de a karót nyelt fiatalúr (személyesen) mögött haladó, ijesztő külsejű, fénykardot szorongató jedi felemelte egyik kezét, és Stirlitz úgy érezte, mintha valami láthatatlan erő taszítaná hátra.
Így jobbhíján rátenyerelt az első gombra, ami a keze ügyébe került - és az irányító sötétségbe borult, majd valamiféle nyugtató, idegen zene hangjai kezdtek terjengeni a teremben.
Kösz, Nyurga - gondolta magában Stirlitz, miközben lebukott a pult mögé, ahol a zenei gyűjteményét tárolta egy adatbázis-terminálon, és kúszni kezdett az egy méter mély legénységi árok aljában lévő szervízjárat rácsa felé. Most már világos volt, hogy a Lázadóknál is rosszabb ellenség jutott be a bázisra - ráadásul az egyik Birodalmi kíséretében. Ha pedig az egyik Birodalmi rossz fiú volt, ki tudja, mit tervezett a másik kettő?
Miközben az irányítóban fojtott kiáltások hallatszottak, ahogyan a vaksötétben karót nyelt fiatalúr és szövetségesei átestek Stirlitz megzavarodott droidjain, a klón leszedte az energiarácsot védő biztonsági plombát, és bemászott a járatba. Szinte álmosító nyugalom töltötte el. A jedik bejutottak a bázisra. Innentől az Eljárás roppant egyszerűen fogalmazott.
Találnia kellett egy terminált, ahonnan aktiválhatja az önmegsemmisítőt.
|
|
|
Ramakaz
Nov 26, 2013 20:06:08 GMT 1
Post by Enz on Nov 26, 2013 20:06:08 GMT 1
Yokosuka admirális nem bízott a Grodin által javasolt tervben, így az ütegek egy részét folyamatosan a Szövetség flottáján tartotta, csak hogy biztosra menjen. A Kéz iránti gyûlölete azonban majdnem eltántorította ettõl a céltól: õk voltak azok a szemtelen orgyilkosok, akik megpróbálták meggyilkolni õfelségét, mikor Wenthar császárral hazautazóban volt. Ezért a bûnért hét halál is kevés lett volna, és igazán sajnálta, hogy õ csak egyet adhat neki. Mindenesetre legjobb és legnagyobb tûzerõt képviselõ cirkálóit a jobb szárnyon állította fel, így õk teljes tûzerejükkel az árulókra koncentrálhattak. Bár nekik a chissek jutottak, akik iránt némi szimpátiával bírt, égett benne a vágy, hogy mihamarabb végezzen velük, és aztán õ is az emberi hajókat lõhesse. - Zenkan... kogeki! - adott utasítást, amikor véget ért a színjáték, a nagai hajók pedig azonnal teljes össztüzet zúdítottak az ellenségre. Sajnálta, hogy legjobb hajói távol vannak, hiszen az eredmény még látványosabb lett volna, de a jelentésekbõl már tudta, hogy elérték korábbi tartózkodási helyüket, Mut. Figyelembe kellett vennie azt is, hogy ha legyõzik ezt az ellenséget, még ott lesz a másik, a mostani idõleges szövetséges, amelyik az õ kimerült erõikhez képest elõnyben lesz. Mivel a sithek most amúgy is elõnytelen pozícióban voltak, és mindkét összecsapásban õk lettek volna a tûzvonalban, úgy tûnt, hogy kezdeti elõvigyázatosságra már nincs többé szükség. A sithek semmiképp sem lesznek olyan pozícióban, hogy átverjék, ha azonban most nem veti be a tartalékot, akkor minden elveszhet. - Jelezzenek a tartalékflottának! - utasította a kommunikációs részleget, miközben a közelben egy Chaf testén robbanás szaladt végig, a hajótest pedig szétrepedt, majd lángnyelvek nyelték el. - Ugorjanak be az általunk megjelölt útvonalon a szomszédos rendszerbe, majd onnan a megjelölt koordinátákra, harcra készen! - Ó, hát ennyit az óvatosságról - vigyorgott O'Yama. Az admirális pillantásra sem méltatta a most már feladat nélkül a hídon tébláboló ügynököt. - Navigáció! Számítsanak ugrópontot a flotta számára! Cél a chiss erõk mostani koordinátája - a titkosügynök erre felkapta a fejét. Hacsak nem az volt a terve, hogy öngyilkos bombaként takarítja el a flottát, akkor nehéz volt ezt az akciót bármire vélni. - Hai! - Utasítsák a Gikeiki-t, hogy aktiválja a gravitációs kútvetõit! - adta ki a következõ utasítást a flotta egyetlen Genshuku kisegítõhajója számára, O'Yama pedig gúnyosan nevetett. - Thrawn-harapófogó a chissek ellen. Ért maga az iróniához, az biztos - közölte az admirálissal, õ pedig hûvösen fordult felé. - Inkább a harcmûvészethez - felelte, majd visszafordult a csata felé, és utasítást adott, hogy vonják vissza az egyre jobban elõrenyomuló cirkálókat, ami lehetõséget adott a chisseknek, hogy rendezzék a soraikat. Annál nagyobb lesz majd a meglepõdés, gondolta.
Nem sokat kellett várni, hogy megérkezzen az erõsítés elsõ hulláma, amely közelebb helyezkedett el, mint elõször hitték. Az üzenet kiküldése után nem sokkal 6 Chiyome cirkáló érkezett a hiperûrbõl, egyenesen a chissek oldalába, és azonnal tüzet is nyitottak. Az egyik oldalról záporozó szövetségi és sith különleges ágyúk mellé most csatlakoztak a másik oldalról a nagaiok hullámenergia ágyúi is, amelyek kékes színû, koncentrált tengerhullámra emlékeztetõ valamit köptek ki magukból. Bár elsõre talán valamiféle bizarr slagnak tûnhettek, már a tüzelés pillanatában is látni lehetett a lövedékek gyilkos energiatöltetét, amely súlyosan megterhelte a védõpajzsokat. Az egyik Chiss Csillagromboló pajzsaink összeomlása után a hangár magasságában vették célba a hajótestet, rövid ágyúzás után kettészakítva a nyíl alakú csillagrombolót. - Kakka, a második hullám! - jelezte a figyelõtiszt, és valóban újabb hajók léptek ki a hiperûrbõl, a cirkálóflotta 10 Katsurája és 4 Shiwa könnyûcirkálója. Ezek is azonnal tüzelni kezdtek, amint a Gikeiki gravitációs mezeje kirántotta õket a hipertérbõl. Újabb és újabb chiss hajók kerültek a gyilkos össztûz alá, a chiss flotta pedig hátrálni kezdett, rálátást nyújtva a Kéz emberi hajóira. - Totsugeki! - kiáltotta izgatottan Yokosuka admirális az új hajóknak parancsolva, mire azok teljes sebességre kapcsolva gázoltak át a sérült vagy túl lassan visszavonuló chisseken és oldalba támadták a Kéz erõit. - Beérkezõ utolsó hullám! - jelentette ismét a figyelõtiszt, és valóban, a fregattkülönítmény megérkezett az elõzõ pozícióra. - Ostromfregattokat a chissek felé fordítani! - rendelkezett az admirális, mire a furcsa, szinte csak egyetlen ágyúval felszerelt hajók azonnal fordulni is kezdtek. A valóságban eköré az ágyú köré építettek egy hajótestet: ez ugyanis a Yamato hullám-szuperlézerének kicsinyített mása volt, és fõleg távoli célpontok, például ûrállomások ostromára tervezték. Ha az az õrült klón akadékoskodik, egyszerûen szétkapjuk ezekkel a bázist, gondolta O'Yama és élvezettel figyelte a kibontakozó mûsort, amiben a nagy energiájú ágyúk még nagyobb káosz okoztak a chisseknél. Ezzel az erõsítéssel együtt a csatában résztvevõ nagai hajók száma 67-re emelkedett, szemben a sithek 24 hajójával.
|
|
|
Ramakaz
Dec 19, 2013 13:26:02 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Dec 19, 2013 13:26:02 GMT 1
Ahogyan néhány pillanattal később a fények újra kigyulladtak a központi irányító teremben, Jagged elégedetlenül konstatálta, hogy az őrült klón technikusnak nyoma veszett. Raynar Thul fejét ingatva a terem közepére sétált, és egyik kezét a terminál mellett álldogáló, láthatóan tanácstalan protokolldroid vállára tette, majd lehunyta a szemét. - Na tessék. - tárta szét a karjait türelmetlenül Jagged. - Most elijesztetted... és különben se nyúlj semmihez!
Jag a kommunikátorához nyúlt, remélve, hogy eléri Reige-t, vagy valamelyik tisztjét, hogy ideküldjenek néhány technikust, ám ekkor Raynar szeme újra kinyílt, mire a droidok és a killikek egyszerre nyüzsögni kezdtek az irányítóban. Raynar tekintete azonban továbbra is gondterhelt maradt.
- Mienk az irányítás, Fel parancsnok. - biccentett Jagged felé. - Azonban attól tartok, elkéstünk. A többi flotta megérkezett, és harcban állnak Nerrennel.. és a maga hajóival is. - Hogy érti azt, hogy maguké az irányítás.. talán a.. - Jagged agyáig egy pillanattal később eljutott Raynar szavainak második fele is. - Hogy mi?? Kicsoda? Ki áll harcban kivel? Van itt taktikai kivetítő?
Néhány killik sürgölődni kezdett a terminálok között, és kisvártatva felvillant Jag előtt egy hatalmas képernyő... különböző színű jelekkel. - Az ott a mi flottánk. - biccentett Raynar egy halom zöld jelzés felé, melyet egy halom kék és vörös vett körbe két oldalról. - A rendszer egyelőre minket azonosít barátiként, mert elfogadta a kódunkat.. - Nem érdekel, kit azonosít barátiként, ha kint lemészárolják az embereim.. - nyelt nagyot döbbenten Jagged. Fogalma sem volt arról, mit csinált Reige, de úgy tűnt, a szövetségiek és a sithek flottája egyaránt a Kéz hajóira tüzelt. - Megpróbálhatunk belépni a bázis védelmi vezérlő rendszerébe, és felülírni a protkollt.. - morfondírozott Raynar. - De mi nem értünk ehhez. Szükségünk van a droidok segítségére.
- Csinálják. - Jag kattintott párat a kommunikátorán, mire Tesar sziszegő hangja válaszolt. - Parancsnok? - Mienk a vezérlő Tesar, de bajban vagyunk. - közölte Jag. - Ide tudtok jönni? Tesar hangját elnyomta a háttérből hallatszódó fegyvertűz. - Igyekssszünk.. - sziszegte a barabel. - De felefutottunk egy falkányi.. Sszi-ruuba. - Rendben. - Jag megpróbált gondolkozni, de újra megszakították. A terem átellenes végében lévő ajtó kinyílt, és a felé forduló killikek egy fél tucat csuklyás, vörös fénykardot szorongató alakkal néztek farkasszemet, akik mögött legalább annyi fekete páncélos rohamosztagos és néhány magas, lilás rohampáncélos nagai állt.
- Támadás! - üvöltötték az asszaszinok. - Ute!! - visszhangozták a nagaiok, és miközben Jag az egyik pult mögé vetette magát, még a szeme sarkából megpillantotta Raynar aktiválódó zöld pengéjének fényét. A fekete protokolldroid még eleresztett egy fájdalmas sikkantást, aztán az egyik első lövés a rohamosztagosok egyikének sugárvetőjéből mellkason találta, és darabokra szaggatta.
A killikek harcos kasztjának tagjai felemelték robosztus akusztikus kézifegyvereiket, amelyek leginkább a geonosiak puskáira emlékeztettek, valamint embermagasságú vibrodárdáikat, és a behatolókra rontottak.. - Burrr-urrr....krrr Jag elkáromkodta magát. Kint káosz, bent káosz, ő pedig itt ragadt egyedül. Egy chiss kommandós vetette magát mellé a pult alatt, és egy charric-puskát nyújtott át neki. - Azt hiszem, bajban vagyunk, uram. - suttogta a testőr. - Én is azt hiszem, Sven - biccentett Jag. - Vitathatatlanul bajban vagyunk.
----------------
Nem messze a Ramakaz rendszertől Nalgol kommodore csatahajója észvesztő sebességgel száguldott a hipertérben. Most, hogy a galaxis államainak fele ismerte a Ramakaz pozícióját, egyszerűnek tűnt erősítést küldeni - azonban olyan hajóval, amelyik képes volt Han Solo legendás teherhajóját megszégyenítő sebességgel átszelni a galaxis Ismeretlen Vidékét, csak néhány állam rendelkezett. Nalgol megtörölte őszülő fejét, hogy kicsit megszabaduljon az izzadtságtól. Elviselhetetlen meleg volt ezen a hajón, amelynek reaktorai olyannyira csúcsra voltak járatva, hogy a szellőző rendszer alig bírt vele. Nalgol évtizedekig szolgált a Birodalomban, többek között Disra moff személyi flottájában, mielőtt belépett a Sith Egyházba. Mindennap, amikor bepillantott a tükörbe és meglátta ráncos arcvonásait, látta maga előtt Grodin Tierce és Dorja arcát, akik ugyanolyan idősek, vagy még öregebbek voltak, mint ő.. és most a Sith Császár hatalmának köszönhetően életerős fiatalemberekként vezették az ESB hódításait. Ez volt az, ami megrészegítette Nalgolt, és ami miatt elvállalta ezt a küldetést a Főkormányzó javaslatára.
Hajója az ESB vadonatúj gyártású, kísérleti reaktorokkal felszerelt Judicator-osztályú rombolója volt - nem egy a Maradvány haditechnikai alapjain kifejlesztett, újrafegyverzett SiSD-k közül, hanem egy teljesen új sorozatú, idegen külsejű hajó, amelynek terveit egyes pletykák szerint maguk a sithek bocsátották a hadiipari üzemek rendelkezésére. Gyorsabb, erősebb, nagyobb hajó volt, mint egy csillagromboló, azon kevés egység egyike, amelyet az ESB a korribani és commenori legénység legjavával tudott felfegyverezni. Nalgol most a hiperhullámú adóvevő kis kék kivetítőjére pillantott, ahol Tierce Főkormányzó alakja rajzolódott ki előtte.
- Már harcban állunk az ellenséggel, és a felvonult erők méretét tekintve még egy jó ideig eltart az ütközet, kommodore. - fejezte be az eligazítást Grodin - Együttműködünk a nagai flottával és átmenetileg a szövetségiekkel is, hogy elsöpörjük a Kéz erőit. De meg kell mondjam, egyikükben sem bízom, a szövetségiek Ssi-ru falkájában pláne nem. Mivel létszámhátrányban leszünk, az elsődleges feladata, hogy kontrol alatt tartsa a szituációt, és megőrizze a hajóink épségét. Az űrbázis körüli üres rombolók elavultak, számunkra nem jelentenek értéket - de ha maga a bázis felett nem tudjuk megszerezni az irányítást, akkor meg kell semmisíteni. Sem az ellenségeink, sem a szövetségeseink kezébe nem kerülhet egyben, világos? - Természetesen, Főkormányzó. - biccentett Nalgol. A feladat világos volt számára - csak az nem, hogy valójában mentőakcióra, vagy öngyilkos feladatra küldik.. - Kitűnő. - biccentett Grodin. - Van még egy utolsó feladatom, amivel megkönnyíthetem a dolgát, kommodore. Aztán amint megérkezett, átadom a zászlót és a terepet önnek. Ne okozzon csalódást! - Parancs! - húzta ki magát Nalgol, mire a volt testőr képe elenyészett.
-----------------
Grodin egy gyors pillantást vetette a taktikai kijelzőkre, amelyeken a Kéz flottája lassan hátrálni kezdett, láthatóan képtelenül arra, hogy eldöntse, a szemből támadó sith-szövetségi flotta, vagy a hátulról érkezett nagai erősítés felé próbáljon meg kitörni a bekerítésből. A nagaiok mögött lebegő hatalmas aszteroidák, amelyek a bogarak bázishajóiként szolgáltak, nem jelentettek tényleges segítséget, hiszen figyelmüket már a gyorsan közeledő, fregatt-méretű ssi-ru rajhajók felé fordították, láthatóan azzal a céllal, hogy az ütközet egyik mellékágaként lerendezzék saját nézeteltérésüket. A helyzet egyelőre kedvezően alakult, viszont biztosítania kellett azt, hogy egy váratlan fordulat esetén is elérik legfőbb céljukat.. az első asszaszin parancsnok gyorsjelentése alapján, aki elérte az irányítót és harcba keveredett a Kéz kommandósaival és barátaikkal, azt is tudta, hogyan tegye ezt. Találomra beütött néhány kódot a személyi kommunikátorán, amelyeket még a polneyei, sőt a Polneye előtti időkből ismert. Végül néhány próbálkozás után választ kapott attól, akitől várta. - Főparancsnok úr, itt valaki, vagy valakik súlyosan megsértették az Eljárást. - suttogta egy ideges, zavart hang a túloldalon, némi rosszallással a hangjában. - Tudom. Engem is megtévesztettek, TK-677 harmadik szintű specialista. - hazudta rutinosan Grodin a komba. - A jedik, igaz? Meg a bogarak? - Az az.. - suttogta vissza Stirlitz. - Meg maga is, amikor azt mondta, hogy a javítás miatt.. - A jedik és az idegenek beszivárogtak a bajtársaim vezérkarába. - folytatta nyugalmat sugárzó hangon Grodin. - Most biztosítanunk kell, hogy ne szerezhessék meg azt, ami a Birodalom tulajdona! - És magának miért is higyjek? - Azért, TK-677 harmadik szintű specialista - fogta suttogóra Grodin is a bizalom kedvéért, bár teljesen felesleges volt - , mert én nem csak a három kiválasztott birodalmi parancsnok egyike vagyok, aki hozzáfér a Ramakaz kódjaihoz. Hanem az Uralkodó Testőre is. - Ó.. - Uralkodó, Uralkodó.. morfondírozott Stirlitz. Nem emlékezett rá, hogy az Uralkodót név szerint említette volna az eljárás, viszont határozottan meg volt győződve arról, hogy valami nagyon fontos személy lehet. - A 69-es parancs értelmében engedelmességgel tartozik az Uralkodó testőreinek és személyesen kiválasztott ügynökeinek, valamint minden Császár Kezének, amennyiben a Birodalmat belülről árulás, vagy összeesküvés fenyegeti. - Én.. - Stirlitz úgy érezte, mintha a halántékából egy elfeledett emlék nyomakodna előre. - TK-677-es harmadik szintű specialista. - sorolta Grodin lassan, tagoltan. - Hajtsa végre a ... 69es.. parancsot! Engedélyezés.. Hapspir, Barrini, Pandemo, Riva, Octa!
Strilitz a halántékához kapott, és majdnem beverte a fejét a járat tetejébe, amelyben éppen kúszott - de a genetikai kondicionálás során belé épített alapvető parancsokat, amelyeket a Köztársaság kaminoi klónhadserege óta bekódoltak a Palpatine uralma alatt létrehozott klónokba, nem írhatta felül. - 69-es parancs. Össszesküvés a Birodalmon belül a Császár személye ellen. Engedelmességgel tartozom az Uralkodó kinevezett ügynökének.. - Aki én lennék. - mosolyodott el a vonal másik végén Grodin. - Mi volt az utolsó utasítása, mi volt a direktívája, TK-677? - Önmegsemmisítés beindítása az állomáson. - válaszolt Stirlitz. - Nagyszerű. Jó munkát végez, TK-677 - suttogta bátorítóan Grodin. - Függessze fel a direktívát további utasításomig. Elmondom, mit csináljon helyette..
--------------------
Kresh összekulcsolt kézzel, az állát kopogtatva figyelte a taktikai helyzet kialakulását a Persecutor taktikai megjelenítőjén. A sithek és a váratlanul érkezett nagai erősítés alaposan meglepték a Kéz hajóit, ennek azonban nem várt következménye is volt. Ha a megbízhatatlan ssi-ru és killik hajókat nem számolják bele, akik láthatóan inkább egymással voltak elfoglalva, mint a többiekkel, akkor az ESB-Nagai koalíció lett hirtelen a rendszerben lévő hajórajok közül a legerősebb - feltéve persze, hogy ők megbíznak egymásban. A Kéz flottájának pusztulása gyakorlatilag csak idő kérdése volt, utána viszont ott villogott Kresh orra előtt a következő probléma, éppen a sith és nagai csatahajók fegyvereinek formájában.
- Manőverezzenek úgy, hogy a következő fordulónál kissé eltávolodjunk a sithek hajóitól, és mi képezzük a harapófogó belső felét, amelyik a bázis felé néz. - fordult Kresh Malloc kapitány felé. - Utána pedig a fregattok és a kristály-fázisváltó nélküli hajóink induljanak meg a dokkok felé. Minél többet működőképes állapotban és indulásra készen akarok látni azok közül a hajók közül! És ne tévesszék szem elől a Chimerát! Ne feledjék, az a hajó minket illet, így, vagy úgy! - Azok ott a dokkban szinte roncsok, kommodore. - fintorodott el a Kresh széke mellett posztoló Lecersen. - Nem igazán értem, mit tudnánk kezdeni velük.. - Azok a roncsnok jó tíz-húsz évvel frissebbek, mint a Bendő Flotta jó néhány hajója. - biccentett Kresh a zászlóshajó mellett lebegő Venator felé, amelynek törzsén négy fázisváltó ágyú bombázta a vele szemben lebegő, a Kézhez tartozó Dreadnought orrát. A régi cirkáló elülső része egyetlen, lassan magába omló massza volt, ahogyan a Venator ágyúinak találatai szétbontották páncélzata molekuláris szerkezetét. - Viszont megfelelő felszereléssel felfrissítve legalább olyan ütőképesek lesznek, ha nem jobbak, mint a jelenlegi hajóink. - fejezte be a gondolatot Kresh, amikor egy adjutáns lépett melléjük.
- Főnök. Két hiperhullámú üzenetet kaptunk. Az egyik a moff úrnak szól, a másik Önnek. És van egy bejövő hívása is. - Aha.. köszönöm, Wiel. - sandított először Lecersenre, majd az adjutánsra Kresh. - És mondja csak, melyik kitől érkezik? - A moff úr részére egy polneyei frekvencián, az Elnöki Hivatal ellenjegyzésével. Kódolt, előre felvett üzenet. - nyújtott át egy-egy adatkártyát Kreshnek és Lecersennek az adjutáns. - Egy másolat jár ebből önnek is, Főnök. - Hmm.. moff úr, nyugodtan válasszon egy tetszés szerinti eligazítót, és nézze meg, mit kapott. - Kresh, miután kézhez kapott egy másolatot, nem különösebben izgatta magát az üzenet miatt. Lecersen felmordult, és az egyik eligazító felé vette az irányt.
- És a másik, az élő? - Kresh megvárta, amíg a moff mögött becsukódik az ajtó, és csak ezután szegezte neki a kérdést Wielnek. - Ez egy várakozó bejövő adás, hiperhullámú kapcsolaton, uram. - az adjutáns tekintete bizonytalanná vált. - És megmondom őszintén, fogalmam sincs, honnan tudják a maga kódját.
Kresh egy pillantást vetett a kódra, ami az adjutáns által átnyújtott megjelenítőn szerepelt. Egy chiss kód volt. - Bizonyára Reige adta meg nekik, miután neki nem válaszoltunk. - mosolyodott el fanyarul. Nem érezte jól magát, hogy a Daala és Pellaeon barátságára való hivatkozással kellett átvernie Vitort, de más mód nem volt arra, hogy a Kéz másodparancsnokának bizalmába férkőzzenek. Azóta persze, amióta kitört az összecsapás, egyetlen bejövő hívásra sem válaszoltak a Chimerától. - Az üzenet nem a rendszerből jön. - rázta meg a feját Wiel. - Ó... - Kresh elvette a berendezést, és csatlakoztatta a széke karfájába épített leárnyékolt adóvevőhöz. Ha a Kéznek is volt egy chiss tartaléka valahol a közelben, úgy, mint a nagaioknak, az kellemetlen meglepetést okozhatott volna. De vajon akkor miért akartak vele beszélni, ahelyett, hogy egyszerűen beavatkoznak? - Lépjen hátrébb, Wiel, és köszönöm. - intett az adjutánsnak Kresh, és aktiválta a miniatűr megjelenítőt, miután amaz távozott az árnyékolás hatóköréből. Így már senki sem hallhatta, vagy láthatta a hídon, hogy kivel beszél.
Az apró, ökölnyi holoképen megjelenő chiss nem a Kéz egyszerű, fekete egyenruháját viselte, hanem... a mindenit, gondolta Kresh. A fekete, bőrszíjakkal keresztezett egyenruha, a stilizált kék nap - ez az Expanziós Védelmi Erő jelvénye volt, a chissek saját expedíciós erőinek jele. - Kresh kommodore, ugyebár. A nevem Thsen parancsnok. - mutatkozott be a chiss egyenletes, hideg hangon. - Nagyon örvendek, parancsnok. És egyszersmind nagyon érdekelne, hogy mit tehetek Önökért. - meredt a képre Kresh. - Nagyon egyszerű. - biccentett a chiss - Csak annyit, hogy honorálja a kormányaink közti megállapodást... - Mégis miféle megállapodásról beszélünk? - esett le Kresh álla, miközben nagyon igyekezett azon, hogy ez minél kevésbé legyen feltűnő. - Feltételezem, már tájékozódott erről, kommodore. - folytatta Thsen. - Ha mégsem, akkor javaslom, tegyen így, még mielőtt megérkezünk.
Kresh a másik adatkártyára pillantott, amelyen a Lecersennek szóló üzenet "másolata" pihent. A fene, gondolta, ezt kellett volna megnéznem először. - Hogyne. Természetesen. Várjuk magukat. - erőltetett magára egy mosolyt, bár ez láthatóan nem hatotta meg a másikat. - Efelől kétségem sem volt. Tshen kilép.
Kresh kipillantott a kint zajló csatára, majd körbenézett a hídon. - Nos, fiúk... - fújta ki a levegőt, majd becsúsztatta a másik kártyát a lejátszóba. - Akkor azt hiszem, itt az ideje, hogy elkezdjük csípkedni magunkat...
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Dec 28, 2013 0:52:01 GMT 1
- Parancsnok, a Thes'sia, a Ni'chial és a Ruat'ro készen állnak a kitörésre. A kísérõcirkálók pozícióban. - a sebhelyes chiss parancsnok homlokán végigcsorgott egy vöröses vércsík, de a tiszt rezzenéstelen, vörös tekintettel meredt továbbra is Reige-re, és kísérletet sem tett arra a holovonal másik végén, hogy megtörölje arcát.
- Vettem. - Reige mindkét kezével a Chimera hídja mentén végigfutó korlátot markolta, miközben néha önkéntelenül is lehúzta a a fejét egy-egy közeli robbanás után. A Kéz flottája reménytelenül be volt kerítve. Két oldalról a nagai hajók, kívülrõl a sith csillagrombolók, a bázis felõli oldalon pedig a dokkok felé igyekvõ szövetségi csatahajók szorították õket egyre kisebb és kisebb helyre. Muszáj volt kitörniük, és több helyhez jutniuk a manõverezéshez, mivel ilyen kis helyre összeszorítva a chissek és a modernebb maradványbeli rombolók egymást akadályozták a tüzelésben.
- A Braveheart-hajóraj is készen áll, parancsnok. - jelentette a másik oldalon elhelyezkedõ formáció parancsnoka, egy idõsebb birodalmi tiszt.
- Akkor ne vesztegessük az idõt. Mindkét formáció, indulás! - vezényelt Reige, és lélegzetvisszafojtva figyelte az eredményt. Most, hogy a zavarás miatt továbbra sem tudták elérni a bázist, és rajta Fel parancsnokot, neki kellett kezébe vennie a csata irányítását... és bár annak ellenére, hogy a birodalmi hajók jó egyharmadát és a chiss hajók egyötödét elveszítette a rajtaütés óta, még mindig volt hetven harcképes hajója, közöttük tizenöt potens nehéz csatahajó.
A baj csak az volt, hogy az ellenfél jóval kevesebb veszteséget szenvedett. A sith-nagai flottából a chissek lövegeinek csak korvetteket és fregattokat sikerült szinte kilõniük, így a gyûrû külsõ oldalán még mindig akkora flotta állt három oldalról tüzelve rájuk, mint a Kéz egész saját ereje. Ráadásul a hatalmas, a Kéz legnagyobb hajóinak méretét is meghaladó SiSD-kbõl és nagai csatahajókból eddig csak egyet-egyet sikerült annyira megrongálni, hogy azok kiváljanak a harcból.
Ehhez még hozzájött a bázis felõli oldalon a Szövetség Bendõ-flottája. A fázisváltó-ágyúkkal felszerelt elavult csatahajók elsõ sorozatai meglepték a Kéz hajóit, de a chiss vadászok ellencsapása nyomán gyorsan kiderült, hogy Daala házi gárdája ugyan meglepetéseket tud okozni egyedi fegyvereikkel, de hajóik védelme azért hagy némi kívánnivalót maga után. Több régi típusú Acclamator- és Victory-osztályú cirkálót harcképtelenné tettek a chissek bombázói és vadászai, ám a megmaradt majd ötven hajó visszavonult a dokkok közé, és a rögzítõkarmokon lebegõ, hasonló típusú üres cirkálók és csillagrombolók között megbújva tüzeltek tovább fázisváltóikkal - elég közel az üres hajókhoz, hogy a Kéz tüzéreinek választani kelljen; vagy kockáztatják, hogy az eredetileg zsákmánynak szánt hajókat is eltalálják, vagy egyáltalán nem lõnek a Bendõ-flottára.
A Ssi-ru és Killik hajókat Reige már a harc kezdetén kivette a számításból , hiszen azok jól láthatóan inkább egymással voltak elfoglalva. De még nélkülük is 120 hajó állt szemben a Kéz megmaradt 70 egységével, ráadásul utóbbiak közül jóval több volt a sérült, vagy immár pajzsok nélkül harcoló.
- Elsõ és második csoport, kitörési manõvert megindítani!
Reige parancsára a Kéz különítményének bal szélén álló megmaradt három, még mozgásképes chiss csillagromboló és a kíséretükben haladó öt robosztus, majdnem a rombolókkal azonos méretû, erõsen páncélozott Chaf-osztályú nehéz fregatt a védelmi vonal sith egységei felé indult. A régebbi kísérõhajóikat elveszítõ sith formáció élén egy nagai csatahajó állt, mögöttük összesen több, mint egy tucat Aurora-osztályú csatacirkáló és SiSD csoportosult. A chisseknek kétszeres túlerõvel szemben kellett áttörniük, de elegendõ rakétát tudtak útnak indítani ahhoz, hogy lefogják a nagy tûzerejû sith csatacirkálók tüzét.
A Kéz flottájának másik oldalán a Maradvány legmodernebb típusának számító, a Szövetség Nebula-osztályú csillagrombolóihoz hasonlító zsebcsatahajók, a Turbulent-osztály hat egysége ék alakban, egymást átfedõ pajzsokkal igyekezett áttörni a nagai erõsítés újonnan érkezett, szétszórtan elhelyezkedõ egységein. Szoros alakzatban tömörülve lövegeiket az egyik hatalmas nagai csatahajóra, és a mellette haladó, a birodalmi hajókkal megegyezõ méretû nehézcirkálóra koncentrálták. Az ionütegek és protontorpedók találatai nyomán a hajók felsõ felépítményét és lövegtornyait elborították a lángok, a hat ék alakú romboló pedig a résen át a szabad ûr felé igyekezett.
Reige a flotta megmaradt egységeire pillantott - két csillagrombolója volt még mozgásképes, illetve a birodalmi gyártású fregattok körülbelül fele. Egy további chiss és két Turbulent-osztályú romboló, amelyek hajtómûvei és pajzsai már csak alacsony hatásfokon mûködtek, pajzsként fedezték a vezérhajót és kíséretét a többi nagai hajó lövegei elõl. - Parancs a mag-flotta egységeinek. - rendelkezett Reige. - A Bendõ-flotta után megyünk a dokkok közé! Ha kell, közvetlen közelrõl szedjük szét õket! A chiss fregattok és korvettek fedezik a hátunkat!
A Chimera mozgásba lendült, ahogy a romboló orra fordulni kezdett, és két másik testvérhajójával együtt közelíteni kezdett a dokkokhoz. - Elkaplak ezért az árulásért Kresh.. - sziszegte maga elé Reige, miközben tekintetével a Bendõ Flotta zászlóshajóját kereste a kivetítõn. Tudta, hogy bár több kísérõje van, csatahajók tekintetében odabent is háromszoros túlerõ vár rá. Nem volt második lehetõsége, elsõre kellett kilõnie a vezérhajójukat.
------------------------------------------
- Uram, a Kéz flottája szétszóródik, három irányban próbálnak kitörni! A Chimera és kísérete felénk tart! - jelentette Malloc parancsnok, miközben Kresh a hídra visszatérõ Lecersent és a taktikai helyzetet egyszerre próbálta figyelemmel kísérni. A Bendõ Flotta régebbi, klónháborús gyártású hajói súlyos veszteségeket szenvedtek - hiába a fázisváltó ágyúk, egyetlen Acclamator, vagy Venator sem tarthatott ki sokáig egy ötven évvel modernebb csillagromboló, vagy egy chiss nehézcirkáló tüze alatt. Épp itt az ideje, hogy néhány új egységet szerezzünk magunknak, gondolta Kresh. Méghozzá lehetõleg azelõtt, hogy azok a hívatlan vendégek az Expanziós Védelmi Erõtõl megérkeznek. - Én is látom, köszönöm. A leszállóegységek? - biccentett Mallocnak. - Minden elérhetõ hajónk elindította a rohamcsapatait. - jelentett a szarvas parancsnok. - Nagyszerû. - nyugtázta Kresh. - Akkor jelezzen a Abolisher-nek. Mostantól Loeb sorhajókapitányé a pálya. És ne feledjék, a Chimera-t egy darabban akarom! - Értettem!
A parancsnok jelzésére a dokkok mögé visszahúzódó Bendõ-formáció hátvédjét alkotó négy, gyémánt alakzatban haladó csillagromboló mozgásba lendült, hogy a dokkok között megbúvó régebbi típusú hajók elé állva védelmi vonalat képezzen. A Tector-osztály tagjainak egyikén sem voltak fázisváltó ágyúk. Az ék alakú hajótestek belsejét hangárok és csapatszállító körletek helyett extra generátorok és tartalék védelmi rendszerek töltötték meg... így kétszer annyi találatot bírtak ki, mint egy hagyományos csillagromboló.
Kresh megengedett magának egy elégedett félmosolyt, majd Lecersenhez fordult. - Jó hírek, moff uram? - Minél elõbb vissza kell térnem Coruscantra, kommodore. - húzta ki magát Lecersen, bár tekintetében ott bújkált az afelett érzett öröm, hogy ezt most valószínûleg megússza. - Igen, engem is tájékoztattak. - csak arról nem, tette hozzá magában Kresh, hogy miért lett hirtelen oly nagy szükség rád ott, moff uram - Amint a Bloodfin indulásra kész, én nem tartóztatom, moff uram. - Én pedig higgye el, egy percig sem hátráltatnám itt... ez mégiscsak az Ön szakterülete. - pillantott ki az öldöklõ, villogó harcra Lecersen. - Csak aztán vigyázzon a pikkelyes barátaival. Kresh elvigyorodott. - Ne aggódjon, azt hiszem elég sokat tanultam magától, moff uram. Egyre jobb és jobb leszek idegen barátok.. kezelésében.. - Mérget mernék rá venni, kommodore. - biccentett Lecersen és a hangárok felé vezetõ turbolift irányába indult. - Az egyszer biztos.
-----------------------------------------
- Erre.. erre... erre.. - Stirlitz engedelmesen követte azt az irányt, amelyet a 69-es parancs értelmében követnie kellett. Meg kellett találnia a Testõr parancsnok társait itt, az állomáson, hogy biztonságban legyen, és véghez vihesse feladatát, ahogyan utasították.. a járat, amelyben félig kúszva, félig négykézláb haladt, hirtelen egy csapóajtóban ért véget. Stirlitz kidugta a fejét, és érezte, hogy egy markos, idegen kéz megrántja. - Nna, már egy ideje kerestük magát.. - pillantott rá egy köpönyeges, ijesztõ külsejû bith. Stirlitz tekintete összeszûkült, de ekkor megpillantott a bith másik csontos kezében lévõ holoátjátszón villogó apró Testõr parancsnokot. hogy is nevezte korábban? Már nem is emlékezett rá. - Látom, végre megtalálta az ügynökeimet, harmadik szintû specialista. Kérem, mindenben engedelmeskedjen a megbízottamnak - intett a csontos idegen felé fejével a Testõr - , mintha nekem tenné. Adás vége!
Stirlitz egy ideig hunyorgott, majd alaposan végigmérte a köpönyegest. Még két-három hasonló társa lehetett, egyikük villogó vörös fénykardpengét szorongatott. Mögöttük pedig egy jó szakasznyi ismerõs külsejû rohamosztagos biztosított. Hát, ezek legalább garantáltan birodalmiak, gondolta a klón - még ezzel a néhány csuklyás idegennel az élükön is.. bizonyára Végrehajtók. - Erre! - intett a bith, és Stirlitz a többiekkel együtt rohanni kezdett. Nagyszerû, gondolta a klón. Legalább most már nem kell mászni.
---------------------
Grodin elégedetten figyelte, ahogyan az asszaszinok vezetõje nyugtázta a klón elfogását. Innentõl már csak az volt a dolguk, hogy a Kéz hajóinak pusztulása után a reaktorterembe kísérjék a klónt, és az aktiválja az önmegsemmisítõt. A Fõkormányzónak gondja volt rá, hogy az alakulat, amelyikkel az õrült technikus felvette a kapcsolatot, egyetlen egy nagai kommandóst se tartalmazzon, hanem kizárólag saját katonáiból álljon.
A Fõkormányzót lenyûgözte, de egyben aggasztotta is, amit kint a csatatéren látott. A Bendõ Flotta alapvetõen nem okozott meglepetést. Daala hajói, élükön Lecersennel, vagy ha nem vele, akkor az öregasszony valamelyik másik talpnyalójával, nem végeztek rossz munkát a fázisváltóikkal... de ez nem változtatott a tényen, hogy gyülevész, õsrégi hajókkal röpködõ népség voltak. Egy zsoldosokból és idealistákból álló banda, akik csakis személyesen Daalának tartoztak hûséggel, és körülbelül annyi közük volt a Szövetséghez, mint neki magának. A nagai flotta annál impozánsabb volt. Nem csak tûzerõben, de létszámban is a legszámottevõbbek voltak a Kéz ellen sebtében összeverbuvált koalícióban. Meggyõzõ fegyelemmel harcoltak, a bevetett fegyverzetük pedig láthatóan a legmodernebb élvonalat képviselte, amelyhez talán csak a chissek legjobb hajóit, valamint a Maradvány és az ESB gyáraiból frissen kikerült egységeket lehetett hasonlítani minkét oldalon.
Grodinnak pedig esze ágában sem volt, hogy ezt a már így is meggyõzõ potenciált még több hadihajóhoz és birodalmi haditechnikához juttassa. Igencsak meg fog lepõdni az a húzott szemû Yokosuka, amikor a neki ígért hajók a bázissal együtt odavesznek az önmegsemmisítéskor - mosolyodott el magában a gondolatra.
A Fõkormányzó figyelme most saját hajóinak vonala felé irányult. Mivel zászlóshajója, a Deception egyetlen SiSD-ként a nagaiok vonalában helyezkedett el, "hála" a nagai admirálissal kötött megállapodásnak - ezért jó rálátása nyílt többi egységére. A kisebb, birodalmi gyártású kísérõhajók alaposan megsínylették az ellenség tüzét, szinte alig maradt harcképes belõlük. Az új gyártású SiSD-k és Aurorák azonban szilárdan állták az egyre közeledõ három chiss csillagromboló tüzét. Épp itt lenne az ideje néhány új típust bevezetni az alacsonyabb hajóosztályokban is, gondolta a Fõkormányzó. Egészen közelrõl azonban még ezek is sebezhetõek lehettek egy koncentrált chiss sortûzzel szemben...
És ekkor a chiss formáció élén haladó romboló felrobbant, ahogyan kékes, pulzáló töltetek csapódtak be az orrába, ahol a többi sith hajó találatai már amúgy is meggyengítették a páncélzatot. A zászlóshajó hídján valaki megeresztett egy elégedett, diadalittas üvöltést, és Grodin is elégedetten elmosolyodott.
Pontosan a kitörni készülõ chiss formációval szemben egy újabb hajó lépett ki a hipertérbõl. A lapos, csillagrombolókra egyáltalán nem hasonlító, a hatalmas, hosszúkás, hangárokkal telepakolt SiSD-khez képest kisebb, kompaktabb egység elsõ ránézésre akár Yuuzhan Vong, vagy mon calamari eredetû is lehetett volna... figyelmes szemlélõ azonban felfedezhette, hogy a lilás-kékes borítás nagyon is fémes anyagból készült. Ütegei pedig pulzáló, plazmalövedékre emlékeztetõ kékes gömböket eregettek magukból.
- Nalgol kommodore hívja Tierce Fõkormányzót a Wraith fedélzetérõl. - jelentkezett be Grodin személyes komján az újonnan érkezett hadihajó parancsnoka. - Megérkeztünk, és harcra készen állunk. Minden kvantum-ágyúnk üzemel. - Köszönöm, kommodore. Látom, a legjobb helyen csatlakoztak hozzánk. - biccentett az öreg tiszt felé Grodin. - Az asszaszin osztagparancsnokom a többi kommandóssal együtt a bázison van. A nagai egységeknek üzenetet küldünk, hogy a továbbiakban Ön a kapcsolattartójuk az ESB részérõl. Minden más utasítást elmondtam korábban. Álljon alakzatba az SiSD-kkel, és hajtsák végre a feladatot. - Parancs! - tisztelgett az idõs tiszt. - Nem fog csalódni bennem, Fõkormányzó! - Nem számít, hogy én csalódok-e, vagy sem, kommodore. - mosolyodott el Grodin. - Csak az számít, hogy Õfelsége, az Uralkodó ne csalódjon. - Öhm.. igen. Értettem. Éljen az Uralkodó! - nyelt egyet Nalgol. - Nagyszerû. Tierce vége! - a Fõkormányzó azzal elsõ tisztjéhez fordult. - Rezhek kapitány, amint indulásra készek vagyunk, lépjünk hipertérbe. Még hosszú az út a Birodalomig. Itt végeztünk.
Ahogyan az SiSD kifordult az arcvonalból, és távolodni kezdett a bázistól, a Fõkormányzó elégedetten kifújta a levegõt, és hagyta, hogy a felgyülemlett feszültség távozzon belõle. Elég idõt töltött itt szellemek és muzeális értékû roncsok vadászatával a galaxis végén. Épp itt volt az ideje, hogy visszatérjen a Birodalomba.
|
|
|
Ramakaz
Mar 26, 2014 23:48:15 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Mar 26, 2014 23:48:15 GMT 1
Jag immár sokadszorra is lehúzta a fejét, miközben a kezében lévő chiss puskából célzás nélküli sorozatokat küldött pontosan annak az ajtónak az irányába, ahonnan a nagai kommandósok áramlottak befelé szűnni nem akaró számban. Egy fájdalmas üvöltés, majd idegen nyelven hangzó pár pillanatnyi jajveszékelés, és vélhetően az osztag valamelyik másik tagjától származó kegyelemlövés hangja jelezte, hogy fájdalmas ponton sikerült eltalálnia az ellenfelet. Néhány nagyobb elem a Jag melletti terminál konzoljaiból a levegőbe emelkedett, és a terem másik végén harcoló killik katonák felé repült. A méretes, vaskos, éles rágókkal és mellső lábakkal rendelkező bogarak azonban rutinosan elhajoltak a tárgyak útjából – egyikük még meg is fogta a füstölő konzolok egyikét, és röptében törzse körül megforgatva lendületből visszaküldte az egyik sarokban védekező félkörbe helyezkedett sith asszaszinok felé. Mintha nem először harcolnának erőérzékenyek ellen.. és kétség kívül nem először azok oldalán – gondolta csodálattal vegyes undorral Jag, miközben a killik osztag élén álló Raynar Thul zöldes fénykardjának csapásai újabb adag lövedéket küldtek vissza a nagai katonák irányába. A terem hátsó harmadán egyelőre csend honolt, az oda irányított rohamosztagosok ugyanis sikerrel lezárták a teherliftek felé vezető átjárókat, amelyeken keresztül egy osztag pikkelyes ssi-ru harcos próbált csatlakozni az irányítóban zajló káoszhoz. Jag és társai szerencséjére azonban az első pillanatokban túlságosan lekötötte őket a tanakodás, hogy a harcoló felek közül most akkor kire is támadjanak először – és addig a Kéz rohamosztagosai néhány gránáttal rájuk robbantották az átjárót. Összességében elég jól álltak ahhoz képest, hogy háromszoros túlerő ellen kellett védeniük az irányítót, és a támadók között jóval több erőérzékeny volt… Jag azonban a még működő kijelzőket figyelve tisztában volt vele, hogy ugyanez a kinti flottáról nem mondható el. Egyre több hadihajó vált harcképtelenné a Kéz soraiból, a maradék pedig szétszóródással igyekezett védekezni a láthatóan ellenük szövetkező sith, nagai és szövetségi flottákkal szemben. Jag nem bírta felfogni, milyen aljas cselszövés eredményeként esett áldozatul flottája a többieknek… de el volt határozva rá, hogy kitalálja. Kommunikációs tisztje néhány chiss testőr fedezete mellett még most is az egyik működő komterminál fölé hajolt – méghozzá elég mélyen ahhoz, hogy lehetőleg minél kisebb célpontot nyújtson - , és újra és újra megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Chimerával. Egy újabb robbanás hallatszott a sithek felőli oldalról, majd egy második és harmadik jedi fénykard zümmögése csatlakozott Raynaréhoz, miközben a sithek és katonáik dühödt kiáltozása zavarodott jajveszékeléssé fajult.. nem sokára pedig Uthan Jazz és Tesar Sebatyne huppantak le Jag mellé. - Ennyien maradtunk.. – sziszegte Tesar. – A negyedik társzunk eleszett… a sszi-ruuk pedig lekötik a Fésszek többi tagját. Még több nagai és asssszaszin tart erre.. Jag hitetlenkedve megrázta a fejét, majd néhány pillanatig maga elé meredt. - Valahol logikus. Mi tartjuk a kulcspozíciót a bázison… csak éppen semmire sem megyünk vele azon kívül, hogy mindenki minket támad. – azzal a technikusához fordult. - Van már valami?? - A védelmi rendszereket nem tudom beüzemelni! – rázta meg a fejét a chiss nő. – Az a klón kizárt minket a rendszerből! Órák kellenének a feltörésükhöz! - És a komkapcsolat? - Egy pillanat.. – a nő kék ujjai félelmetes sebességgel zongoráztak végig a billentyűzeten. – A Chimera csökkenti a távolságot a bázishoz képest.. a vonal él! - Reige! – üvöltött bele a komba abban a pillanatban Jag, miközben villámgyorsan felpattant, és a nő mellé ugrott. Tesar rutinosan követte, fénykardjával hárítva a feléjük zuhogó sorozatokat. - Mi a szerencsétlen éhező kraytsárkány történt! Mindenki a mienket lövi! - A Szövetségiek átvertek minket, tábornok. – Reige hangja feszült, remegő, egyúttal meglepően vontatott volt. – A sithekre kellett volna támadniuk.. de ehelyett ránk nyitottak tüzet.. pedig megállapodtam velük… - Gratulálok. – nyelt egyet Jagged. Ahogyan egy alaposabb pillantást vetett a taktikai helyzetre, egyre világosabbá vált számára, hogy ez a meccs lefutott. Nem utolsósorban azért, mert úgy döntött, hogy a kihívásnak engedve a jedik vadászaival és a rovarokkal együtt átverekszi magát az automata védelmi rendszeren, hogy egy kis kalandban, egy pilóta számára nehezen visszautasítható vagány kihívásban legyen része… és a lojális, jóakaratú, de alapvetően naiv Reige-re bízza a flotta taktikai vezénylését. – És most? - Szétszóródtunk… - Reige hangja szaggatottá vált, és folyamatosan recsegett. – Sajn.. lom.. a legjo..bbat.. akar.. tam.. a sith.. pusztul… Egy sorozat egészen közel vágódott be Jag mellett, feltépve a chiss technikusnő hátát, aki egyetlen hang nélkül, sűrű füstöt húzva maga után a padlóra roskadt. Tesar is felszisszent, ahogy néhány pikkelye megperzselődött. Jag a termináltól visszavetődött a pult mögé, fél szemmel elkapva Uthan Jazz döbbent tekintetét, ahogyan egy újabb nagy energiájú sorozat áthatolt a jedi fénykardja által jelentett védelmen, és égő darált hússá változtatta a mellkasát. - A nagaiok lángsszórókkal.. ééssz szorozatlövőkkel támadnak.. – sziszegte Tesar. - Azt értem, de ettől még a rovarok fedezik a hátunkat.. hogyhogy.. – Jag a fedezék mögül kisandítva egy pillantás vetett a killik katonákra, akik a megmaradt sith asszaszinokon átgázolva a kijárat felé sorjáztak. - Raynar!! – üvöltötte torka szakadtából Jag a hátát mutató jedi felé. Tesar sárgás hüllőtekintete legalább ilyen értetlen volt. - Nerren azt mondja, a.. kékek megtámadták az otthonainkat. Azt mondják, a Kéz Fészke elárulta a szövetségünket. Azt mondják, ez nem az ő harcuk többé… nem a mi harcunk. – ismételte egy pillanatra visszafordulva átszellemült arccal Raynar, miközben kettészelt egy útjába eső asszaszint. - Ezt nem értem. – Jag kérdőn a mellette hasaló testőrére, Svenre nézett. A chiss csakúgy értetlen vörös szemekkel pillantott vissza rá. - Nem lehettünk mi. Talán összekevernek minket a nagaiokkal.. az összes egységünk a Kéz mellett harcol, tábornok! - Nem. Nerren nem téved, áruló! – Raynar hangja egy pillanatra túlharsogta a csatazajt, még az artikulátlan csatakiáltásokat kiabáló nagai kommandósok is döbbenten meredtek rá egy pillanatra. – Ti voltatok, Kék! A régi ellenség! Távozunk! - Raynar Thul… kssszhh.. emlékesssz asssz eszküdre! – sziszegte csalódott hangon Tesar. - Mi nem vagyunk Raynar Thul. Mi UnuThul vagyunk. – ingatta a fejét a bogarakra jellemző ritmusban Raynar, miközben tekintete elfelhősödött. – És most a Fészek mellett a helyünk! Ahogy mindig is ott volt és mindig is ott lesz! - Kudarssszot vallunk itt, tábornok. – tette pikkelyes kezét Jag mellé visszalapulva a férfi vállára a barabel, miután a killikek eltűntek, asszaszinok testrészeit hagyva maguk után. – Mennünk kell… szajnálom. - És hová menjek? – tárta szét a kezét tehetetlenül Jag. – A flottámnak vége.. a szövetségnek vége, a társaidnak vége.. a Kéznek vége! Nem mehetek el.. itt fogok meghalni mellettük! Tesar éppen válaszolni akart, amikor a taktikai állapotjelző villogni kezdett.. egy új flotta jelent meg a rendszerben. - Ezt nem hiszem el.. – suttogta Jag mellett Sven. ...... Nalgol kommodore a Wraith ívelt, sith faragásokkal díszített parancsnoki hídján elégedetten figyelte, ahogyan a sith csatahajók és saját hajója tüzétől egy újabb chiss csillagromboló és két kísérőfregatt semmisül meg. Ilyen közelről az odonit fézerek és a Judicator-osztályú zászlóshajó lövegei még egy erősen páncélozott chiss hajónak is túl nagy falatnak bizonyultak… azonban a többi menekülő egység társaik áldozatát kihasználva egyre messzebb és messzebb jutott, Nalgolnak pedig hamarosan döntenie kellett… vagy üldözésre pazarolja amúgy is szűkös erőforrásait, hogy minél több Kéz-hadihajót semmisíthessen meg a chiss kontingensből, vagy megközelíti a bázist, és igyekszik biztosítani, hogy az ott ragadt hajók közül semmisüljön meg minél több.. nem is beszélve az esetleges zsákmányról. Nem mintha a Sith Birodalom rászorulna ilyen ócskavasakra, gondolta büszkén Nalgol. Az összes, csatában részt vevő fél közül az ő hajói, ha számszerűen kevesen is voltak,még mindig a legkevesebb veszteséggel vészelték át a harcot. Ha ez a megmaradt tizenöt hajó megindul, gondolta Nalgol, akkor az SiSD-k ágyúi és vadászai úgy vágnának át a Kéz és a Szövetség hajóin, mint fénykard a.. nos, bármin. És ha ez nem sikerül, még mindig kezében volt a vészterv, a foglyul ejtett őrült klón, a bázis önmegsemmisítőjének aktiválásához szükséges kódokkal. Mégis csak bölcs ember a Főkormányzó, gondolta Nalgol. Már éppen kiadta volna a parancsot, hogy hagyják futni a megmaradt alig fél tucat chiss hajót, amikor újabb, a közelben kilépő hajók érkezését jelző sziréna szólalt meg a hídon. Már pedig a sziréna mindig rosszat jelentett, egy birodalmi csillagrombolón és egy sith csatahajón egyaránt. Nalgol a képernyőre meredt. A menekülő chiss csillagrombolókhoz hasonló alakzatok jelentek meg a sith flottától jelentős távolságban, a rendszer egyik belépési – kilépési pontján… méghozzá jelentős létszámban. - Majdnem nyolcvan új hajót észlelünk, köztük tizenöt csatahajót! – jelentette a taktikai érzékelőkért felelős tiszt. Az nem lehet, sziszegte magában Nalgol. Ekkora flottája nincs a Kéznek… ennyi tartalék… fogcsikorgatva meredt az új chiss formáció élén haladó alakzatokra. A szögletes, robosztus, saját zászlóshajójának méreteivel vetélkedő óriások nagyobbak voltak, és jóval régebbi tervezésnek tűntek az elegáns, karcsú chiss csillagrombolóknál… a taktikai elemzés szerint azonban tűzerejük felért a kétszer akkora SiSD-kével is. - Azok micsodák, uram? – fordult Nalgol felé egy – szokás szerint – tetovált twi’lek altiszt megdöbbenten, a Régi Köztársaság „kalapácsfejű” néven csúfolt csatahajóira hasonlító, masszív hajtóműblokkokkal rendelkező csatahajókra mutatva. - Phalanx-osztályú csatahajók. A chissek honi flottájának legerősebb egységei. Csak kivételes esetekben hagyják el a chiss űrt.. – mormolta Nalgol. Egy pillanattal később a hajók komrendszereit betöltötte az újonnan érkezettek üzenete. - Itt Mitth'se'nauro admirális a Chiss Klánok Expanziós Védelmi Flottájától. A területet a Chiss Unió és a Galaktikus Szövetség közti megállapodás értelmében a chiss nép protektorátusának nyilvánítom! Hagyjanak fel a harci cselekményekkel, és távozzanak a rendszerből! Nem lesz második figyelmeztetés! – kis szünet után Basic helyett a cheunh nyelven folytatta. – Crahsystor n’chkee Mitth'se'nauro ch’an cheinn’ha crhysta’h p’forian che! Ch’tra trech’ne! - Uram, a megmaradt ellenséges chiss hajók lekapcsolták a rendszereiket és az újonnan érkezett egységek felé tartanak! – folytatta a jelentést Nalgol másodtisztje. – A nagai kötelék hív minket!! - Ne válaszoljanak.. – sziszegte Nalgol. Semmi kedve nem volt egy olyan csatába bocsátkozni, amelyet nem nyerhetett meg. Még a nagai hajókkal együtt is túlerőben voltak a chissek, ráadásul a sugárzott üzeneteik alapján valószínűsíthető volt, hogy a Kéz megmaradt hajói mellett talán még a szövetségiek is átpártolnak hozzájuk. – Távolodjunk el a csatától, és készüljünk fel a visszavonulásra… üzenjenek a bázison lévő egységeknek, hogy készüljenek fel a kiürítésre.. és mondják meg annak a szerencsétlen klónnak, akit elfogtunk, hogy most már legfőbb ideje visszakapcsolni az önmegsemmisítőt!
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Apr 1, 2014 15:10:54 GMT 1
Egy újabb méretes, Allegiance-osztályú csillagromboló vált le az űrállomás kilométer hosszú dokkoló karjáról, és elfoglalta a helyét a szoros, gyémánt alakú alakzat végén. Minimális keretlegénységgel feltöltött ramakazi hajók egész sora várt arra, hogy a Bendő-flotta megmaradt egységei utat nyissanak számukra kifelé, ezzel elkerülve a Kéz (és ha már így alakult, akkor lehetőleg a nagaiok és a sithek) hajóit egyaránt, hogy minél előbb nekivághassanak a Galaxismag felé vezető útnak. Az előbb még a csillagrombolón tartózkodó legénység saját hajójaként funkcionáló Venator-osztályú csatacirkáló az automatikus utasításokat követve irányt váltott, és megindult a Kéz makacsul előrenyomuló maradék flottája felé, hogy sortüzeivel, és ha máshogy nem, akkor saját törzsével minél jobban lekösse az ellenséges hajókat, elterelve figyelmüket és tüzüket a zsákmányul ejtett hajókról. Ugyanis a Kéz megmaradt erőit láthatóan egyre kevésbé izgatta, hogy ne tegyenek kárt a dokkban sorakozó üres, sokszor sérült rombolókban. Minél inkább kilátástalanná vált a helyzetük, annál inkább lemondtak arról, hogy saját maguknak is kaparintsanak a lerakatból, és annál inkább arra fókuszáltak, hogy jobb híján a többi flottát is akadályozzák ebben – ezzel pedig elsősorban a Szövetség dokkok közé menekült flottacsoportjának dolgát nehezítették meg.
Nem mintha ez sokáig fenntartható lett volna. Ahány cirkálót és régebbi típusú korvettet feláldozott a Bendő-flotta, hogy a legénységet szétszórhassa a nagyobb, zsákmánynak szánt hajókon, ugyanannyit veszített ténylegesen a nagaiok és szövetségiek kereszttüzétől a Kéz flottájának maradéka. Az Abolisher-harccsoport Tector-osztályú rombolóinak tüze használhatatlan romkupaccá változtatta a Kéz egyik megmaradt csillagrombolóját, a chiss hajók hátvédje pedig egyre kevésbé tartotta magát a nagaiokkal szemben. Néhány rohamcsónak a Kéz hajóiról megpróbált a dokkokban álló rombolókig jutni, de az időben oda irányított ssi-ru csapatok lefoglalták őket. Kresh a parancsnoki székbe épített nagy felbontású holomegjelenítőn követte nyomon a szembenálló felek erőinek alakulását. A Bendő-flotta két csillagrombolót, nagyjából tíz csatacirkálót, összességében eredeti hajóinak több, mint felét elveszítette… viszont ezzel párhuzamosan sikeresen átvették az irányítást három tucat nehéz romboló felett a dokkból, amelyek ugyan a harcban nem vehettek részt, de összességében mégis jó cserének mutatkoztak. Ezzel szemben a Kéz egységei alig egy-két üres csillagrombolót tudtak elfoglalni, a dokkok felé haladó Chimera-hajóraj pedig húsz hajó alá csökkent.
- Kommodore, újabb hajók bejövők vektoron! – Kresh majdnem felpattant a székéből, de amikor egy pillantást vetett a taktikai állapotjelzőre, megnyugodott. Már amennyire ez lehetséges, ha az ember egy tekintélyes chiss flotta érkezésével szembesül a galaxis ezen szegletében. Meg úgy általában a többi szegletében is.
Thsen admirális bejelentkezésének felhangzása után Kresh tudta, hogy a játéknak a mai napra tulajdonképpen vége van. Most már csak biztosítania kellett, hogy hazavihesse a különdíjat. - Jelezzenek Loeb kapitánynak, hogy tisztítsa meg az űrt a Chimera körül! Utána készítsék fel a drónokat, és a jelzésemre indítsák! - Kommodore, a Kéz megmaradt chiss hajói elszakadnak a flottától!
Kresh bólintott. Várható volt, hogy a Kéz alatt szolgáló chissek hűsége egészen pontosan addig tart, amíg nem kapnak ezzel ellentétes parancsot a fajtájukbeliektől. A Kéz megmaradt birodalmi hajói láthatóan összezavarodtak, miután hátvédjük egyszer csak cserben hagyta őket. A Kéz egy újabb fregattja kettészakadt a találatoktól, roncsai lassan kiúsztak a látómező közepéről… és így egyetlen „akadály” sem maradt a továbbra is makacsul a dokkok felé igyekvő, felszíni sérülésektől borított Chimera és Kresh Persecutora között. Az ismerős ék alakú hajótest, ami oly sok éven át jelentette Kresh számára a zászlóshajót és az otthont, továbbra is kitartó tempóban közeledett.
- Indítsák a drónokat! A Persecutor hangárjából kiröppenő, apró, vízszintes vezérsíkú TIE-vadászokra emlékeztető robotgépek hamar leküzdötték a két csillagromboló közti távolságot, majd a szerencsésebbek, amelyeket nem szedtek le a csillagromboló elhárító ágyúi, apró bogarak módjára rácsatlakoztak a Chimera törzsére.
- A hatos, kilences és tizenegyes drón rácsatlakozott a hajó rendszereire. – jelentette a megbízott technikus a legénységi árokból.
- Töltsék át a vírust. – rendelkezett Kresh, mire technikusai megkezdték a speciálisan a Chimera központi számítógépének „étvágyához” igazított programkód áttöltését – az évek során, ameddig az ikonikus hajó a Bendő-flotta zászlóshajójaként szolgált, bőven volt idejük kifejleszteni.
Nemsokára a csillagromboló lassulni kezdett és fényei kihunytak. - Ionágyúk. – adta ki a soron következő parancsot Kresh, mire a Bendő hajói kékes-vöröses pulzáló sugarakat köpködtek a romboló irányába, amin végigfutott néhány túltöltött hullám, majd egészen megbénult.
- Hívják őket. – folytatta Kresh, majd kis szünet után ismét Vitor Reige nézett farkasszemet vele.
- Ha kell, beindítom az önmegsemmisítőt, de nem kapja meg a hajót.. rohadék.. – sziszegte Reige.
- Ugyan már Vitor, legyen reális. – vonta meg a vállát Kresh – Természetesen az volt az első dolog, amit felülírt és kiiktatott a mi kis játékprogramunk. Bizonyára Önök is rájöttek már… de a saját és legénysége bőrét még mindig megmentheti.
- Pont maga ajánl nekem kegyelmet, maga, akiben közmondásosan meg lehet bízni, majdnem annyira, mint a ribanc főnökében? – sziszegte Reige.
- Ne engem kárhoztasson a saját naivsága miatt, Vitor – tárta szét a karjait Kresh. – Átvertem, és veszített. Ennyi. Viselje becsülettel, és válasszon: vagy eldobja a saját és a legénysége életét, vagy megadja magát nekünk. Jól jönnek azok a hajók, és olyan helyen szolgálhatnak tovább, természetesen megfelelő ellenőrzés mellett, ahol legalább minimálisan tiszteletben tartják azokat az elveket, amiket Ön elvileg tisztel. Persze ha ezek helyett szívesebben ül egy chiss internáló táborban…
Reige néhány pillanatig vérben forgó szemmel meredt maga elé, aztán lassan, rezignáltan bólintott. - Igaza van. Továbbítom az üzenetet minden hajónak. A kapitányok döntése lesz.
Azzal Pellaeon volt adjutánsa levette kapitányi sapkáját, és bontotta a vonalat.
Kresh néhány pillanatig még az üres holoképre meredt, majd az állapotjelzőn a Kéz hajóinak ikonjai elkezdtek szépen lassan színt váltani. Legtöbbjük, köztük a Chimera is a szövetségieket jelző zöldre, néhányan az új chiss flottát jelző kékre.. néhányan pedig megtartották a Kéz eredeti azonosítóját tükröző sárgát. A Kéz zászlóshajójáról egy rövid, szöveges üzenet érkezett.
"A Bendő Flotta parancsnokának. Reige moff főbe lőtte magát a kabinjában. Rendelkezzenek a legénységemmel: Salwast parancsnok."
Nagyszerű, gondolta Kresh, miközben igyekezett nem bűntudatot érezni. Most már csak a ssi-rukkal kell kezdeni valamit.
Mintha kitalálta volna a gondolatát, a következő pillanatban a ssi-ru zászlóshajóról Lirriwing admirális jelentkezett be.
- A soklábúak menekülnek előlünk, kommodore. Azonban a hidegek megjelenése váratlanul ért minket. Hogyan akarja megtámadni őket?
- Üdvözlöm, admirális. – húzta ki magát Kresh. – A válaszom pedig az, hogy sehogy. Mi megszereztük, amiért jöttünk, és nagyrészt önök is. Ideje távoznunk.
- Nekünk ígérte az állomást.. – vicsorított a ssi-ru dühösen. – Megállapodtunk!
- A figyelőposztot ígértük, ahol találkoztunk. – rázta meg a fejét Kresh. Jobban örült volna, ha Lecersen nem lép le olyan hirtelen, hiszen így most az ő nyakába szakadt az egész hüllőkérdés, úgymond. – Hogy is mondta… a hidegekkel nem számoltunk mi sem. De talán fel tudunk ajánlani némi kompenzációt.
- Kssszzhh… -sziszegte Lirriwing. – Egy újabb.. ajánlat? Amiben még több ssi-ru halhat meg? Ahol az Impérium ismét csak ígéreteket kap?
- Admirális – sóhajtott fel Kresh. Lecersennel ellentétben gyűlölte az efféle jópofizást. – Két lehetősége van. Vagy követi az általunk megadott vektort, és csatlakozik a levonuló flottánkhoz, vagy hátramarad, két tűz közé kerül a hidegek és unokatestvéreik között. Válassza, amelyiket akarja. Kresh vége.
- Kezdjék meg a bázison lévő egységeink visszavonását, és jelezzenek a Thsen admirálisnak, hogy készen állunk átadni a területet. – dőlt hátra a székében Kresh fáradtan a másodparancsnoka felé fordulva, amint a ssi-ru bontotta a vonalat. Határozottan fáradtnak érezte magát. Nagyon remélte, hogy a sok hűhóért cserébe sikerül néhány jó állapotú rombolót szállítania, beleértve a Bendő régi zászlóshajóját. És akkor végre pontot tehetnek egyszerre két történet, a Ramakaz, és a Kéz Birodalmának végére is.
|
|
|
Post by Enz on Apr 1, 2014 19:19:12 GMT 1
Yokosuka egyre jobban belelovalta magát a csatába, ahogy az idő múlt, és szinte már csak az hiányzott, hogy minden sikeres találatnál felkiáltson. O-Yama ismerte a történetet Matsudaira hadúrról, aki még 70 évesen is lelkesen drukkolt a csatatér szélén, olyan közel a harcokhoz, hogy súlyos sebet szerezett. Már a birodalom teljhatalmú ura volt eddigre, behódolva a tof megszállóknak, és a seb miatt egy évre rá meg is halt. Sajnos úgy tűnt azonban, hogy az admirálissal nem lesz ekkora szerencséje. Persze ő közben rendszeresen ellenőrizte hogy halad a fő cél, a hajószerzés. A kommandósokon kívül az admirális az elején csak a sérült hajókat rendelte a dokkokhoz, de most egyre több és több hajó volt már ott, folyamatosan szerezve meg az itteni haditechnikát. Néhány nagyobb, Praetor Mk. II-es csatacirkáló is a kezükre jutott, többek között, aminek úgy gondolta felújítva és átalakítva igencsak nagy hasznát veszik majd. A chissek ellenállása lassan megtörőfélben volt, hajóikat egymás után veszítették el a nagai hullámenergiaágyúk kereszttüzében. A sithek eközben vezetőséget cseréltek, a Császár megtámadásáért felelős flotta pedig lassan megszűnt létezni. - Admirális, újabb chiss hajók tűntek fel! - jelentett az egyik monitorkezelő. Yokosuka összekulcsolta a kezét a mellkasa előtt. - A maradék hajóik sietve menekülnek. - Túlerőben vannak - jelentette ki az admirális törzstisztjei közül a józanabb. - Akkor az akartunk hatalmas erejével törjük meg őket! - jelentette ki az admirális magabiztosan. - A sithekkel mi a helyzet? - Visszavonulnak és nem fogadják a hívásainkat! - pillantott fel a kommtiszt. - Hitvány férgek! Megmutatjuk nekik a nagy Nagai Birodalom igazi erejét! - hetvenkedett az admirális. - Minden egység előre! - Bakayarou! - csattant fel O-Yama és egy pillanat múlva már pisztolyát az admirális torka alatt tartotta. - Azonnal rendelje el a visszavonulást! - Hogy képzeli, szemtelen áruló! - forgatta a szemeit az admirális, miközben némi késéssel az összes őr a fegyveréért nyúlt. - Ezért még számolunk! - Őfelsége egy flottáját akarja a pusztulásba vinni - szűkült össze a kékbőrű tiszt szeme. - Azokért az istenek által megvert hajókért jöttünk, nem a maga stratégiai géniuszát építgetni! - Meg kell torolni a foltot a becsületünkön! - kiáltotta az admirális, miközben egy köpet hagyta el a száját. - A parancs változatlan minden egységnek! - Vonja vissza a támadást! - sziszegte O-Yama, hozzápréselve a fegyver csövét az admirális állához. Ő azonban szilárdan állt a helyén, miközben a nagai hajók egyre közelebb kerültek a chissekhez. Egyedül legfeljebb a dicsőséges halált választhatták. Zavarta, hogy Yokosuka mennyire átlátott a blöffjén, hiszen bár a titkosszolgálat legmagasabb besorolású tagjai közé tartozott, ő sem lőhetett agyon egy admirálist anélkül, hogy komolyan megüsse a bokáját. Éppen egy új terven agyalt, amikor kinyílt a híd ajtaja és a szigorú ábrázatú Murai parancsnok tűnt fel, nyomában féltucat katonával, akik kibiztosított sugárkarabélyokkal érkeztek. - Parancsnok, tartóztassa le ezt az árulót! A csata után személyesen döntök a sorsáról! - utasította a másikat, de a mindig engedelmes Murai ezúttal meglepő dolgot tett. Kihúzta magát, és megrázta a fejét. - Sajnálom, admirális, nem tehetem meg - Yokosukát ez kirántotta az eddigi szerepéből és meglepetten nézett a beosztottjára. - Parancs érkezett, személyesen Őfelségétől, amiben a visszavonulásra szólít fel. - Őfelsége - kerekedett el a szeme. - Ő honnan tud erről? Titokban érkeztünk ide. - A jelentéseim alapján - húzta ki magát ha lehet még jobban. - Én vagyok a császári ház Szeme a 4. flottánál. A döbbent csendet ő maga törte meg nem sokkal később. - Őfelsége személyesen szeretne gratulálni magának, admirális. Persze, amennyiben nem szegi meg a parancsát. - T-természetesen nem - nyelt egyet Yokosuka. - Minden egység azonnal vonuljon vissza! Biztosítsák az elfogott hajók kivonását. Újrarendezzük sorainkat a Mu rendszerben! - Azt hiszem erre már nincs szükség - tolta le kezével Murai a meglepődött O-Yama fegyverét. Érezte, hogy ezúttal minden más lesz. A birodalomban a Császár is egy veszélyes játékossá lépett elő. Talán tanácsosabb lett volna, ha Tong igazgató helyett neki ajánlja fel a szolgálatait a jövőben? Miközben ezen gondolkozott, a nagai flotta lassan elkezdett visszahúzódni, hogy támogassa a zsákmányként megkaparintott hajók kimenekítését a dokkokból.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Apr 4, 2014 11:14:18 GMT 1
Nalgol kommodore a zászlóshajója fedélzetéről, biztonságos távolságból figyelte, ahogyan a harctér lassan elcsendesül. A killik hajók eltűntek, a Kéz megmaradt hajói is beszüntették a tüzelést, hogy alakzatba álljanak az újonnan érkezett chissekkel, vagy éppen szövetségiekkel, sőt, a kommodore meglepetésére a nagai flotta is leállította fegyvereit, és láthatóan azzal volt elfoglalva, hogy a dokkokból saját használatra lecsippentett egységeket fedezze, amíg elérik az ugrási pontot. Láthatóan tényleg nem maradt már semmi, ami miatt érdemes lett volna tovább időzni itt. - P'te Végrehajtó, gondoskodjanak róla, hogy a bázis felrobbanjon. - suttogta bele a kézi komba, mely az állomáson maradt egyetlen sith asszaszin csapattal kapcsolta össze. Nem állt szándékában a dokkban maradt hajókat és a bázist átengedni a chisseknek - ahogyan másnak sem. - Ne aggódjon, parancsnok. - válaszolt a bith asszaszin. - Megteszünk mindent. Éljen a Császár! - Éljen éljen. Nalgol vége. - bontotta a vonalat a kommodore. A küldetése rövidebbre nyúlt, mint várta, de el volt határozva rá, hogy akármibe kerül, sikeresen teljesíteni fogja. A chissek pedig söprögethetik majd a törmeléket..
... - Még, hogy nem kell mászni. - mormolta maga elé Stirlitz, miközben a Végrehajtó és katonái fáradtságot nem ismerve taszigálták egy szervízjáratban. Körülöttük egyre kevesebb alkalommal hangzott fel lövöldözés, vagy harci kiáltások, a Végrehajtó viszont láthatóan nem akart visszatérni az irányító központba. Ellenkezőleg, Stirlitznek egyre inkább az az érzése támadt, hogy körbe-körbe mászkálnak. - Most jobbra. - bökte hátba az idegen. Stirlitz megvonta a vállát, és kimászott a járatból egy szélesebb folyosóra. Valami zavarta... egyre inkább zavarta, azóta, hogy nem beszélt a Testőrrel. Avagy pontosan... mikor és miről is beszéltek utoljára? Stirlitz megpróbált belegondolni, hogy van-e direktíva arra az esetre, ha az ember, pontosabban a klón elfelejti a korábbi direktívát.. - Állj. - érintette meg a vállát csontos ujjaival a Végrehajtó, mire Stirlitz megrázkódott. Igen, mintha azt mondta volna a Testőr, hogy mindenben kövesse a Végrehajtóját. Mi van azonban akkor, ha ezek itt... - Parancs? - fordult meg széles ívben a technikus, rámeredve a fénykardos alakra, aki mögött majdnem egymásba rohantak a rohamosztagosok a hirtelen megállástól. - Visszamegyünk az önmegsemmisítő terminálhoz. - bugyborékolta az idegen. - És aktiválni fogja a berendezést. Stirlitz úgy érezte, mintha apró tűk ezrei szurkálnák a tarkóját. Áhá, gondolta, azt hiszed, hogy túl jársz az eszemen. Ami persze lehetetlen, hiszen saját magam is már jóval az eszemen túl járok - mosolyodott el magában a klón.
- Persze, erre - mosolyodott el szélesen, és szinte ugrándozó lépésekkel megindult a sötét folyosón. - Teljesítem a direktívát, így így! Mindannyian teljesítjük!
A bith megvonta a vállát, és intett a katonáinak, hogy kövessék. Javarészt az járt a fejében, hogy mennyi ideje marad majd, hogy a termináltól eljusson az első siklóig, vagy mentőkabinig, miután levágta ezt az idegesítő idiótát, amint az végzett az önmegsemmisítő rendszer aktiválásával. P'te természetesen örömmel meghalt volna az Uralkodóért, csak épp nem itt, nem ma.. és főképp nem azelőtt, hogy Sith mesterré küzdötte volna magát a hierarchiában.
Stirlitz magában mormogva egy mellékfolyosóra vezette őket - már legalább is abból, hogy az előzőnél szűkebb volt, arra lehetett következtetni, hogy ez egy mellékfolyosó. Gyors mozdulattal befordult egy oldalfülkébe, amelyben egy apró terminál volt. - Ez az, ez az, mindjárt aktiválom is. - mosolygott bátorítóan a köpönyeges idegen felé. - Egy pillanat...
Azzal a technikus lenyomott egy gombot, mire egy átlátszó, hermetikus tolóajtó csapódott le a folyosó és a fülke közé.
P'te megérezte a veszélyt, de mielőtt kinyúlhatott volna az Erővel, a klón már aktiválta a következő gombot... A folyosó másik végén kinyílt a zsilipajtó, aminek a dokkba vezető függőfolyosóra kellett volna vezetnie - ha az nem szakadt volna darabokra már évekkel ezelőtt. A vákuum hatására a sith kommandó tagjai azelőtt kirepültek a semmibe, hogy bármit is tehettek volna.. a bith asszaszin megpróbálta az Erő segítségével visszanyomni az aktiváló gombot, de Stirlitz megacélozta az akaratát, és erősen tartotta a kezét a berendezésen, mígnem a fekete köpönyeges alak és rohamosztagosai apró, jéggé fagyott pontok voltak csupán a zsilipen túl. Akkor visszacsukta a zsilipajtót és feloldotta a vezérlőfülke hermetizációját.
- Árulók, árulók, árulók... - mormogta maga elé, miközben visszaindult a vezérlőközpont felé. Hiszen tudhatta volna rögtön... ezek az árulók valahogy megszerezték a testőrparancsnok komját az igazi Végrehajtótól.. és ráadásul elfelejtették a legalapvetőbb direktívát: egy kivételével minden Végrehajtó emberi lény...
Most már csak meg kellett találnia az igazi Végrehajtót, hogy végre megkaphassa a végleges, rendes, utolsó direktívát.
|
|
|
Ramakaz
Apr 19, 2014 20:41:40 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Apr 19, 2014 20:41:40 GMT 1
Jag, a kíséretében életben maradt néhány kommandós, valamint az utolsó talpon lévő jedi lovag, Tesar Sebatyne az utolsók között hagyták el a ramakazi bázist. Ahogyan vadászgépeikben ülve távolodni kezdtek az állomástól, és Jagged végre teljes képet kaphatott a taktikai helyzetről érzékelőin és kommunikációs rendszerén keresztül, csak ekkor döbbent rá, hogy mekkora vereséget szenvedett a Kéz. Az eredetileg a Kéz azonosítóját viselő hajók jó fele eltűnt, vélhetően megsemmisültek... mások pedig - és ez jóllehet még jobban fájt Jagnek - vagy a közelben lebegő chiss csatahajók, vagy a bázistól szervezetten távolódó megmaradt szövetségi flotta soraiban álltak, és nem válaszoltak a hívójelére. Hogy ennek oka zavarás, új "pártfogóik" tiltása, vagy szimplán bizalmatlanság volt.. nos az tulajdonképpen mindegy is volt Jag számára. Automatára állítva a vadászt, fejét a kezébe temette. Nem akarta elhinni, hogy itt a vége. Hogy a Kéz Birodalma, és mindaz, amiért küzdött, ilyen véget ér. Először Jaina, utána a Bastion, és most ez.. Néhány pillanat után kipillantott a kerek, TIE-gépekre emlékeztető plexin, és látta, hogy a chiss hadihajók egyre nagyobbak a látómezejében. Jag némán nyugtázta, hogy a vadászgépbe épített automatika minden valószínűség szerint éppen a chiss parancsnoki hajó jeleinek engedelmeskedik, amikor valami meglökte egyik vezérsíkját. Évek rutinjának engedelmeskedve azonnal visszavette az irányítást, és megpillantotta Tesar szorosan mellette repülő StealthX-ét. A közvetlen komot aktiválva pedig már hallotta is a barabelt. - Nem érdemessz a chisszek túszává válnod, Jagged Fel. Fogsszág vár rád ott, ész nem szegíthetsz a galaxissznak. - Mégis hová mehetnék, Tesar? - rázta meg a fejét Jag. - Nem maradt egyetlen hajó sem, amelyik hű lenne a Kézhez... - Terjesszd ki assz érszékelőidet.. arra. - mutatta a másik pilótafülkében Tesar.
Jag állított az érzékelőkön, és rá kellett döbbennie, hogy a jedinek igaza van. Egészen messze a bázistól, távol az összes többi flottától, ott lebegett öt darab épnek tűnő csillagromboló, az érzékelők szerint a Turbulent-osztály gyors, kompakt egységei... még mindig a Kéz azonosítójával megjelölve.
- Jagged Fel hívja a.. a Braveheart-ot. - nyitott csatornát Jag, miközben igyekezett leolvasni a rendszer adataiból a hajó nevét. A válasz kicsit késett a távolság miatt, de nem sokára felharsant a vadászgép komjában a kapitány hangja. - Tábornok, itt Wilkins kapitány! Hála a Birodalomnak! Reméltük, hogy vannak túlélők a bázisról... vegye felénk az irányt. A chissek egyelőre békén hagynak minket, de megmondom őszintén, nem igazán tudjuk, mit tehetnénk. Mi maradtunk az utolsók, és bármikor megtámadhatnak minket. - Máris ott vagyok. - váltott irányt azonnal Jagged. Észrevette, hogy a jedi vadászgép vele halad. - És kíséretem is van, Braveheart. - Tette hozzá gyorsan. - Vettük, uram. Várjuk. Wilkins kapitány kilép.
Jag néhány pillanatig vegyes érzésekkel küszködött. Igen, mégis voltak olyanok, akikre számíthatott, akik mellette álltak, és egyik hamis szövetségesnek, árulónak sem feküdtek keresztbe féltve az életüket, úgy, mint a naiv Reige tette. De mire megy ezzel? Kevesebb, mint fél tucat hajó, amivel maximum gerilla-hadviselést folytathat egy szektornyi területen, amíg el nem fogynak az erőforrásai, vagy amíg a chissek, vagy a Szövetség meg nem győzi a maradék hozzá lojális katonákat is, hogy az elveik helyett a túlélést válasszák? - Van még egy megoldássz, Jagged Fel. - hallotta most ismét Tesar hangját a közeli komban. - Vannak még barátaid a galaxisszban. Akik befogadnak téged issz, ész a falkád megmaradt tagjait issz. Jag tovább bámulta a csillagrombolók egyre növekvő sziluettjeit. Lesznek olyan tagjai a legénységeknek, akik talán nem értenek egyet ezzel. De van más választásuk? A megalkuvás és a fogság helyett? - Igazad van, Tesar. - válaszolt vissza a jedinek. - Amint dokkoltunk, megkérlek, küldj egy üzenetet a Fény Hadseregének parancsokságára. - Örömmel teszem, Jagged Fel. - Sziszegte a barabel. - Örömmel tessszem.
...
Stirlitz döbbenten meredt a holttestekkel tarkított, de ettől eltekintve teljesen üres irányítóra. Volt itt aztán mindenféle hulla... karmos-fogas hatalmas hüllők, végtagjukat vesztett, merev, kitines testű bogarak, és persze a különböző imposztorok kommandósai, a rohamosztagosoktól a flotta kommandós alakulatain át a fekete köpenyesekig. A kezelő terminálok nagy része megsérült, az irányító ép monitorain át kipillantva pedig Stirlitz látta, hogy a dokkban álló hajók egy része is távozóban van. Felsóhajtott. Őrá volt bízva az Uralkodó parancsa szerint a lerakat őrzése.. és ő vallott kudarcot. És ráadásul még csak egy nyamvadt droid sem volt a közelben, akin kitölthette volna frusztrációját.
Felvillant egy épp kommunikációs terminál jele, Stirlitz pedig rezignáltan odasétált és aktiválta. Igazából már nem számított, hogy melyik imposztor akart még valamilyen hazugságot tömni a fejébe... Amikor azonban megpillantotta a kék bőrű, fehér egyenruhás, vöröslő tekintetű alakot, elakadt a lélegzete... lehetséges ez? - Bázis, itt Thsen adm... - kezdte volna a chiss holoalakja, de Stirlitz közbevágott. - Admirális! Végre valahára! - Hogyan? - vonta fel kék szemöldökét a chiss. - Ismerjük egymást? - Admirális! Végrehajtó! Szolgálatra jelentkezem! - húzta ki magát Stirlitz, és egyszerre mindent megértett. Hiszen ki más lehetne az Uralkodó igazi, Ramakaz védelmére kirendelt egyetlen Végrehajtója, mint a legendás Thrawn?
Thsen a chiss flotta zászlóshajóján elgondolkodva bámulta az őrült klónt. A Kéz flottájának chiss egységeitől kapott jelentések alapján már tudott róla, hogy egy bomlott elméjű technikus volt a bázis utolsó "lakója", akinek a csata hevében nyoma veszett. Úgy látszik, senki nem vette a fáradtságot, hogy a gondját viselje, és most ismét az ő kezében volt az irányítás. És, ahogyan már a Tanács ülésén is elhangzott, a hasonlóság közte és távoli, nagy dicsőséget szerzett unokabátyja között valóban megdöbbentő volt.. végül rádöbbent, egyetlen lehetősége, hogy végigjátssza a játékot. - Jöttünk, ahogy erőforrásaink engedték, technikus. - vette fel a holofelvételekről ismert nyugodt, kimért hanghordozást. - Értem, uram. - biccentett a vonal másik végén a klón. - Sajnos uram, az imposztorok megszerezték az érvényes azonosító kódokat... még engem is megtévesztettek. Számos hajónkra rátették a kezüket, uram. - A Lázadók egyik legveszedelmesebb fegyvere a megtévesztés, technikus. - biccentett Thsen. - De ön becsülettel védelmezte a bázist az Uralkodó akarata szerint. Nem tehetett ennél többet. A felmentő és szerviz csapatok úton vannak. Köszönjük a szolgálatát, amit a Birodalomért végzett, technikus. - Köszönöm, köszönöm admirális úr! - húzta ki magát büszkeségtől dagadó mellkassal Stirlitz. - Gondoskodni fogunk róla, hogy a méltó helyre vezényeljék át, technikus. A szolgálata itt véget ért. Thrawn kilép. - zárta a vonalat Thsen. - Furcsák ezek a humánok. Sőt, a mesterségesen előállított egyedeik még furcsábbak. - jegyezte meg a mellette álló adjutánsnak. - Mindenesetre legyen rá gondja, hogy mihamarabb eltüntessék azt a klónt. Eközben az utolsó nagai, szövetségi, sith és ssi-ru hajók is elhagyták a rendszert, ami immár végérvényesen a Chiss Expanziós Védelmi Flotta fennhatósága alá került. Ramakaz csatája befejeződött.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Feb 9, 2017 10:04:21 GMT 1
A Sans parancsnokot szállító, TIE - vadászokkal kísért Lambda - osztályú sikló hosszan kanyargott a hatalmas hajódokkok körül. Ramakaz komplexuma több volt, mint egy hatalmas űrállomás... egy egész hajógyár volt a mélyűrben.
Sansa a sikló utasterének ablakából megfigyelhette a dokkokban épülő vadonatúj csillagrombolókat, valamint a felújítás alatt álló hajókat. ÉRdekes módon utóbbiból volt a több, számos, a Birodalom korának elejéről származó Venator és Victory - osztályú hajót, illetve a korai nehéz - csillagrombolók és csillag-dreadnoughtok példányait lehetett látni, amelyek a felújítás különböző fázisaiban voltak... és meglepően sok Chiss hadihajót, nem csak a kékbőrű idegenek modern, torony nélküli csillagrombolóit, de a Chissek törzsterületét ritkán elhagyó Házi Phalanxok nehéz csatahajóit is, amelyek egy rombolónál is masszívabbak voltak, rakétaindító fürtökkel teletűzdelve.
Maga a fő bázis egy kerek, dokkolókarokkal teletűzdelt platform volt, nagyobb, mint egy Golan III-as. A leghosszabb dokkolókarok később szétágaztak, újabb nyitott és zárt dokkoknak helyet adva, amelyek pókhálószerűen terjeszkedtek tovább. Itt - ott egy modern chiss lövegplatform jelezte, hogy az eredetileg védelem nélküli bázist felfegyverezték, felkészítették a nagyobb arányú ellenséges támadások visszaverésére is.
A hangárban két birodalmi tábornoki egyenruhát viselő chiss várták Sansot. A magasabb rangú előrelépett, és kissé lesajnáló, vörös tekintettel méregette Sotanax volt parancsnokát.
- Üdvözlöm, szóval maga az a parancsnok, akit ideküldtek, és mégsem küldtek ide? Thsenn vagyok, az EGB Chiss Expanziós Védelmi Erejének parancsnoka. Ez itt a helyettesem, Grevn. - Hívjon csak Grev'narionak. - tisztelgett valamivel udvariasabban az alacsonyabb rangú chiss tábornok. - Az én feladataimat fogja átvenni bázisparancsnokként, amíg távol leszek az Ismeretlen Vidék feltérképezése miatt. Jöjjön. - intette maga után Grev'nario Sansot. - Megmutatom a parancsnoki központot.
|
|