|
Post by Grodin Tierce on Apr 30, 2012 21:59:35 GMT 1
Egy mélyűri koordináta, valahol az Ismeretlen Vidéken, félúton a Bastion és a Nagai űr között.
- Kapitány, a gravitációs érzékelők szerint flotta közeledik!
Yaga kapitány, a Kéz csapásmérő flottájának parancsnoka végignézett a fekete semmiben úszó chiss hordozókon és saját hajóin. Nem voltak sokan, de elegendő erővel rendelkeztek, hogy meglepjék a Nagai császár hajóját.
- Aktiválják a tiltógenerátorokat és a zavarókat! Amint kirántottuk őket, induljanak a bombázók!
A nő elégedett mosollyal szemlélte a fekete semmit. Mindjárt.. mindjárt..
|
|
|
Post by Enz on May 5, 2012 10:39:55 GMT 1
A két császár éppen a fõtiszti társalgóban játszott 3D-s holosakkot, ami a három tábla és az azokról bevihetõ speciális lépések miatt volt közkedvelt játék és stratégiai lehetõségek tucatjait biztosította, akárcsak egy igazi csatatér. - Romboló a középsõ E4-re - szólalt meg a császár rövid morfondírozás után, mire a fehér színû hajó az adott mezõre lebegett, megsemmisítve egy fekete fregattot. - Sakk - mosolyodott el a császár, az asztalt körbeálló tisztek pedig elragadtatva nézték a hadmozdulatot. Wenthar éppen megindította volna az ellencsapást, amikor a hajó megrázkódott és kilépett a hiperûrbõl. A hirtelen rándulás hatására az álló tisztek közül többen elestek, kisebb emberhegyet alkotva az asztal mellett. - Mi volt ez? - kérdezte a császár, igyekezve megõrizni a higgadtságát. - Azonnal kapcsolják Togo admirálist! A kivetítõn megjelent az admirális képe, aki éppen serényen osztotta a parancsokat. A császár képnek megjelenésre tisztelgett. - Mi folyik itt admirális? - Heika, úgy tûnik bárkik is küldték a kémet, most kelepcét állítottak nekünk! - közölte az admirális. - Jól felkészültek, de a tûzerõnkkel nem versenyezhetnek! - Remek. Azonnal a hídra megyek! - vágta rá a császár, majd Wentharhoz fordult. - Ön nem jön, nagyúr?
Togo azonnal parancsot adott a vadászegységeknek a felszállásra. A következõ Urio egysége lett volna, ám a kísérõhajókat alig rántották ki õket a hiperûrbõl, máris módosították a pozíciójukat és az ilyenkor megfelelõ manõverekbe kezdtek. Ennek az Urionak aztán van lélekjelenléte, pedig egy pillanatra még õ, Togo admirális is meglepõdött az ellenség húzásán. - Ellenséges bombázók! - jelentette az érzékelõket figyelõ tiszt. - Elfogóvadászokat felküldeni! - rendelkezett az admirális. A csatának az elsõ fele lesz különösen nehéz, amíg felfejlõdnek. Ha az ellenség addig nem tud elbánni velük, akkor bizony ócskavassá redukálja õket. - Elhárítóütegek készenlétbe!
|
|
|
Post by sithlord on May 6, 2012 2:01:23 GMT 1
Wenthar majd felrobbant a méregtől, amikor meghalotta a fejleményeket. Hát ezek az akárkicsodák végleg nem nyugszanak? Nem elég a kém, most még meg is támadják őket?
Fejedelmi fogadtatásban volt részük Grodinnal, és nagyon meg volt elégedve a Nagai katonák fegyelmezettségével. Grodin hamarosan felszívódott, ő pedig a lakosztályába vonult vissza. Ezután nem sokkal hallotta, hogy Grodin barátja leleplezett egy mocskos kémet. Bár Tierce csizmája különös ételtől, valami shushitól vagy mitől volt bemocskolódva, Wenthar gratulált barátjának.
Rövidesen Puyi magánlakosztályában találta magát, egy élvezetes holosakkjátszma közepében. Már majdnem sikerült kiokoskodnia, hogy, hogy győzhetné le Puyit, amikor megzavarták őket ezek az átkozott barmok, akik nem álltalkodtak megtámadni őket. Puyi udvarias kérdésére, hogy vele tart e, természetesen pozitív választ adott. -Önnel tartok Császár! -mondta Wenthar haragosan, miközben a szemei résnyire szükültek össze a gyűlölettől, amit ismeretlen és meglehetősen szemtelen ellenségei iránt érzett. -És mondhatom, keservesen megbánják azt, hogy megszülettek! -fejezte be Wenthar hidegen. Majd elővette a kis kommunikátorát és Klopek parancsnokot hívta, aki a két kísérő SiSD admirálisa volt. -Teljes tűzkészültség parancsnok! -utasította Wenthar az admirálist. -Meg akarom semmisíteni ezeket a férgeket! -Wenthar haragos és gyűlölködő arcát látva, Puyi magában hálát adott hogy nem ellenségek. A két Császár a híd felé vette az irányt.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on May 16, 2012 21:23:20 GMT 1
Airen Yage a fekete semmiben lebegõ Dominatrix csillagromboló parancsnoki hídján figyelte, amint a hajótörzsön finom remegés fut át, ahogyan az ék alakú törzsbõl kiemelkedõ négy gömbölyû tiltógenerátor gravitációs mezeje egy pillanatra maximumra ugrott, hogy vonóerejével kirántsa a hipertérbõl a Nagai császárt szállító csatahajót...
A legénység, amely mind a Maradvány és Kéz legkipróbáltabb, a Fel-klánhoz hû emberekbõl és idegenekbõl állt, lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogyan a semmibõl egy hatalmas villanással elõtûnt a tagolt testû, tornyos csatahajó...
.. és két legalább akkora, lapított testû kísérete. Nem beszélve a mögöttük haladó, kisebb cirkálókból álló formációról.
- Ez csapda, kapitány! - kiáltott fel idegesen Asher parancsnok, egy pikkelyes, halszemû idegen, aki a Kéz távoli bázisairól érkezett technikusok vezetõje volt.
- Az utolsó két jelentést nem kaptuk meg az ügynöktõl.. - az õszülõ barna hajó nõ, a bevetés parancsnoka ideges szájrándulással, de fegyelmezetten vette tudomásul, hogy a rajtaütés sokkal nehezebb lesz, mint várták.. saját flottája a zászlóshajón kívül ugyanis két, extra vadászhangárokkal teletûzdelt chiss csillagrombolóból, és vagy fél tucat, felerészben Chiss, fele részben birodalmi cirkálókból állt. Ez elegendõ lett volna ahhoz, hogy lecsapjanak egyetlen csatahajóra és a kíséretére, de itt egy háromszor akkora flottával álltak szemben..
- Utasítsa Naram'itch'ellor parancsnokot, hogy indítsa a vadászait! - zárta le a gondolatot Yage. - A tiltógenerátorokat üzemeltessék maximális hatásfokon!
Néhány tiszt, köztük Asher egy pillanatnyi félelemmel a szemében pillantott kapitányukra, de a nõ megõrizte a határozottságát. Függetlenül attól, hogy háromszoros túlerõvel álltak szemben, a parancs az parancs maradt... egy valami azonban nem hagyta nyugodni a kapitányt. Mire fel ez a láthatóan nem Nagai kíséret?
- Szedjenek össze minden adatot a kísérõhajókról!
A chiss csatahajók megnövelt méretû hangárjaiból százszámra húztak elõ a chissek vadászgépei - A csuklyás vadászgépként is ismert Nssis-osztályú, csapott vezérsíkkal és TIE-kabinnal rendelkezõ elfogó vadászok, illetve nagyobb testvéreik, a protontorpedókat és rakétákat hordozó Syca-osztályú bombázók, amelyek úgy néztek ki, mintha egy Chiss elfogó vezérsíkjait fordítva tették volna fel a kör alakú kabinra.
- Szórják szét a flottát... koncentrálják a tüzet a Nagai hajóra! - Yage remegõ kézzel markolta a híd korlátját. Tudta, hogy nagyon gyorsan el fog dõlni, van-e bármi esélye arra, hogy sikeresen teljesítse a feladatát.. az meg sem fordult a fejében, hogy esetleg túl is éli az ütközetet.
|
|
|
Post by Enz on May 19, 2012 14:40:48 GMT 1
- Uram, az ellenség ránk koncentrálja a tüzét! - jelentette az egyik kezelõ a hídon Togo admirálisan. Õ rezzenéstelen arccal figyelte tovább az elõtte lévõ taktikai holoasztalt. Ez mindenesetre bizonyította azt, hogy õk voltak az eredeti célpont. Valószínûleg Wenthar és a sithek csak véletlenül kerültek a képbe. Az pedig, hogy a vezérhajóra céloztak minden erejükkel, azt jelentette, hogy mindenáron végezni akartak a császárral, még ha meg is halnak közben. - Admirális, befejezõdött az ellenséges hajók azonosítása! - érkezett egy másik tiszt jelentése. - Úgy tûnik chiss és birodalmi hajók állnak velünk szemben. - Szóval chissek - mondta maga elé. Sejtette, hogy ez elõbb-utóbb bekövetkezik ez. Testvér a testvér ellen, legalábbis sokan tartották rokon eredetûnek a két népet, köztük õ is. A következõ pillanatban kinyílt a híd ajtaja és tisztek gyûrûjében a két császár lépett a hídra. Togo elgondolkozott: ha tényleg õk a célpont, akkor a legtöbbet azzal tehetik, hogy kimenekítik õket, így az egész rajtaütés értelmét veszíti. Tisztelgett a két uralkodónak, majd Puyi császár felé fordult. - Felség, kérem hagyja el a csatát - kezdett bele a mondandójába, mire a császár érdeklõdve fordult felé, a híd személyzetével együtt. - Úgy tûnik, Felséged a fõ célpontja a rajtaütésnek. Az ûryachtja indulásra készen áll és egy századnyi Sakura mélyûri gép fedezete alatt gond nélkül elhagyhatja a csatát. - Nem! - felelte a császár rövid megfontolás után magabiztosan. - De Felség... - Nem - rázta meg a fejét Puyi. - Hogyan is várhatnám el a katonáktól, hogy életüket adják, ha én gyáván megfutamodom? Errõl szó sem lehet. Ha meg kell halni, hát büszkén halok hõsi halált a hûséges katonáimmal! Ha az istenek úgy akarják, hogy a mai napon csatlakozzak hozzájuk, akkor én nem futok el a végzet elõl! - Heika... - szólalt meg az admirális láthatóan meghatódva. A híd legénységét is megérintette a jelent és egyszerre tisztelegtek a császárnak. Õ a pár pillanatnyi mozdulatlanság után elindult a parancsnoki szék felé, a legénység pedig visszatért a feladataihoz. Wenthar pedig levonhatta magában a tanulságot, hogy a nagaiok a legváratlanabb pillanatokban képesek teljesen szentimentálissá válni, míg máskor semmilyen érzelmet mutatnak. - Felség - beszélt útközben Togo a császárnak. - Úgy tûnik az ellenségeink chiss hajókat használnak. A császár az admirálisra tekintett és szemében szomorúság tükrözõdött. Szavak nélkül is tökéletesen megértette Togo, hogyan érez Puyi. - Akkor mindenképp dicsõség halált kell biztosítanunk nekik - felelte végül a császár. - Felség, ha megengedi - szólt közbe az egyik tiszt. - Talán elõnyösebb lenne, ha a vezetõjüket foglyul ejtenénk. Sok mindent megtudhatnánk tõle. - Legyen. Ha nem választja az önkéntes halált, akkor fogjuk el.
A kis csoport teljesen körbeállta a taktikai holoasztalt, amin kis zöld és vörös színû háromszögek jelezték a baráti és ellenséges hajókat. - Szétszórják a flottájukat - jegyezte meg az egyik tiszt. - Az ellenséges kommunikáció alapján úgy gondoljuk, ez lehet az ellenséges vezérhajó - szólalt meg egy másik tiszt, majd lenyomott egy gombot és az egyik hajó sziluettje vörösebb színûre változott. - Wenthar császár - fordult oda Togo az ESB urához. - Ha Ön is úgy gondolja, lenne egy ötletem a sith hajókat illetõen. Wenthar csupán bólintott, mivel kíváncsi volt, mire képesek a nagaiok, Azontúl egy közös ütközet igencsak jó hatással lesz a friss szövetségre, ahol fegyvertársakká válhat a két nép. - Mivel az ellenség minek céloz, csapdába csalhatjuk õket - kezdett bele, majd elkezdte nyomogatni a kivetítõ gombjait, hogy szemléltesse a tervet. - A Yamato lassan hátrálni kezd, miközben a sith hajók két irányba távolodást színlelnek. Mivel az ellenség úgy fogja gondolni, a Yamato menekül és Önök magunkra hagytak minket, így a flottánk után vetik magukat. A sith flotta ekkor visszafordul és befejezi az átkarolást, teljesen körbekerítjük az ellenséget, ami így nem menekülhet. Mi a véleménye, felség?
|
|
|
Post by sithlord on May 19, 2012 21:17:11 GMT 1
Wenthar arcán vadállatias, gonosz kifejezés jelent meg. Akik látták ezt, azoknak megfagyott ereikben a vér. A Sith Császár, vérre szomjazó Krayt sárkányra emlékeztette őket. -Jobb ötletem van admirális! -fordult Wenthar Togo felé, hangjában a tömény gyűlölet eszenciája volt érzékelhető. -A Bastionon van még a maradék Flottám, azokat iderendelem, miközben mi csapdába csaljuk az ellenséget! -Togo bólintott. Tetszett neki az ötlet. Mégis, aggodalmai támadtak. -Azt ugye tudja felség. -kezdte mondandóját tisztelettel az admirális. -Hogy ez a lépés a Sitheket akár egy háborúba is sodorhatja! -Wenthar azonban csak vigyorgott, azzal az ördögien gonosz mosolyával. -Nem érdekel! -suttogta jéghidegen. -Leszarom hogy azok a kibaszott szarháziak mit reagálnak! Meg fogják tanulni, hogy a Sithekkel nem lehet baszakodni! -azzal elővett egy kis kommunikátort, és üzent a Sith Flottának a teljes készültség elrendeléséről. Közben mindenkinek feltűnt, hogy a Sith Uralkodó, mostanság elég sokat káromkodik.
Hamarosan, a terveknek megfelelően, a Yamato menekülést színlelve hátrált az ellenség elől, míg a két SiSD látszólag magára hagyta a Nagai hajót.
Gol Duu'ran, a Bastion körül állomásozó kisebb Sith Flotta parancsnoka, percekkel később megkapta ura üzenetét. Így aztán Judicatorok, Auorák és Sith Starfighterek indultak csatába, megtámogatva még három SiSD-vel a Sith haderőt. A Bastion felszínén pedig gyalogos Sith egységek, valamint a bolygó Planetáris védelmi ágyúi aktiválódtak, nehogy védtelen maradjon a bolygó, egy esetleges váratlan támadás esetén.
Wenthar elégedetten szemlélte a taktikai holovetítőn, hogy az összes egysége lassan elindult a megadott poziciókba, ahogy a Lord megparancsolta a két SiSD parancsnokának. Szérszóródási alakzatba rendeződve várakoztak a parancsra, amely majd megállítja őket a visszavonulásban. Közben Wenthar visszajelzést kapott a Bastioni Flottától, hogy úton vannak. Wenthar reménykedett benne hogy nem csesznek el semmit, és amikor eljön az ideje és csapdába ejtik ellenségüket, lecsapnak a férgekre, akik megsértették őt és Császári barátját. A csata véresnek ígérkezett...
|
|
|
Post by Grodin Tierce on May 21, 2012 22:23:56 GMT 1
- Kapitány, az ellenséges hajók kommunikációs kapacitása meghaladja a mi rendszereinkét, nem tudjuk minden csatornájukat zavarni! - a hüllõszemû Asher parancsnok lilás tekintete jelezte, az idegen, akinek Yage azóta sem tudta megállapítani faját, valószínûleg ideges.
- Koncentrálják a zavarást a célpontra! - Yage-nek be kellett látnia, hogy ha meg is tudja akadályozni az ellenséget a visszavonulásban, elõbb utóbb áttörik a zavarást, és erõsítést fognak hívni... bár, tette hozzá magában, és egy pillanatra felvillant egy gondolat az elméjében.. minek is akarnának visszavonulni ilyen túlerõben?
- Megvannak már az információk a kísérõhajókról? - fordult sürgetõen a bal legénységi árok szélén dolgozó adatelemzõ részleg szolgálatos katonáihoz, miközben egyik kezével meg kellett kapaszkodnia a korlátban. A sajátjánál jóval termetesebb csatahajók lõtávolságba értek, és tüzet nyitottak a Dominatrix-ra.
- Az adataink szerint azok ott a Sith Birodalom csatahajói, asszonyom. . pillantott fel egy ijesztõen fiatal, barna hajó zászlós sisakja alól.
Yaga hagyta, hogy a híd legénysége egy pillanatig eméssze az információt. Az egész helyzet, az egész küldetés pillanatok alatt még sokkal sürgetõbbé vált. Intett, hogy kapcsolják rá a hajó közvetlen belsõ kommunikációs csatornájára.
- Legénység, itt Airen Yage kapitány. Azt hiszem, mindannyian tudják, miért vagyunk itt. - A kom néha bezörgött, ahogyan a hajót érõ elsõ találatok nyomán itt-ott megszakadt az összeköttetés néhány harmadlagos rendszerrel. Yage ügyelt rá, hogy annyira nyugodt maradjon, amennyire csak lehet.
- Azonban, katonák - folytatta -, amint bizonyára látjátok, nem ment minden simán. Nem csak a nagai zászlóshajóba futottunk bele, hanem a Sith Birodalom hajóiba is. Egy konvojban. Ha itt és most nem állítjuk meg õket, akkor népeink hamarosan olyan szövetséggel találhatják szembe magukat, ami letarolja otthonainkat, és utána az egész galaxist! Ezért, a Birodalomra és a Chiss Unióra tett eskünk értelmében megtesszük, amit meg kell tennünk..
Újabb intésére a komtiszt megszakította a kapcsolatot az összes szinttel, és Yage újra magára maradt a legénység vezénylõ tagjaival.
- Utasítsák a Tsui-t és a Mariss-t, hogy vegyenek fel védelmezõ pozíciót a két oldalunkon! - a két, immár üres hangárokkal, de erõs pajzsokkal rendelkezõ chiss romboló besorolt a csillagromboló két oldalára, törzsükkel felfogva a sith csatahajók oldalról érkezõ lövéseit. Yage a küldetés elején remélte, hogy a két másik hajó legénysége esetleg túlélheti a rajtaütést, de nem volt más választása. A chiss kapitányok pedig büszkén vállalták a sorsukat.
- Most pedig jelezzenek a Chirokko-nak és a Nzett-nek, hogy távolodjanak el az ellenségtõl, és a jelemre prögessék 200%-ra a tiltógenerátoraikat! - mutatott Yage a formáció két legszélén álló Cciss mélyûri fregattra, amelyek a zászlóshajójához hasonlóan egy-egy, bár jóval kisebb teljesítményû tiltóreaktorral rendelkeztek.
- De kapitány.. 200%-on... - kezdte Asher, de Yage belefojtotta a szót.
- És amint jelzek, parancsnok, kapcsolja a mienket túlterhelésre, és irányítsa át az energiát a hajtómûvekbe és az elülsõ pajzsokba...
Az idegen szemében megvillant valamit, de bólintott.
- Értettem, kapitány...
...
Ahogyan az elfogók és bombázók rajai egyre közelebb értek a sith vadászok közeledõ hullámához, a formáció egy kétkabinos, páncélozott vezérgépében ülõ parancsnoka, Naram'itchel'lor, azaz Mitchell tábornok villódzó vörös tekintetét a célkijelzõn tornyosuló óriásra szegezte, amelynek sziluettje alatt ott villogott az ellenséget jelzõ "NSS Yamato" felirat. A vezérhajótól érkezõ taktikai információk révén immár pontosan tudta, hogy mivel állnak szemben. - Minden rajnak.. a vadászok váljanak le, és tartsák távol tõlünk a sith vadászokat! - Opál értette! - Zefír értette! - Diamant értette!
A kecses, a TIE-okat is meghazudtoló mozgékonysággal megáldott Nsiss-ek lefordultak, hogy feltartóztassák a Sithek vadászgépeit. Közben az egyre gyorsuló csillagrombolóról elindult az erõsítés. - Gamma és Kappa felzárkózik, Smaragd vezér. - Mitchell kijelzõjén felvillantak a baráti vörös pontok, Yage kapitány TIE Defender-i és TIE Hunter-ei. Tudta, még rájuk is szükség lesz.
- Fokozzák a sebességet! Cél a Yamato hajtómûrendszere!
....
Miközben a Nagai csatahajó irányítójában mindkét birodalmi elit a nagy kiterjedésû térképen szemlélte a hadmozdulatokat, Tierce õrnagy a plexinél állva figyelte, ahogyan a támadó ék most egyetlen, masszív alakzatba állva nagyobb sebességre kapcsol.
- Indítjuk a vadászokat! - Hai! - hangzott valahonnan az irányítóból a visszaigazolás, ahogyan a Nagai-ok saját gépei is elõdübörögtek a hangárokból, hogy felvegyék a harcot a Sithek felhõit megelõzõ támadógépekkel.
Tierce-nek nem volt szüksége arra, hogy a térképre pillantson. Világéletében inkább taktikus volt, mint stratéga.. és amit látott, nem tetszett neki.. pont azért, mert roppant egyszerû formációnak tûnt.
Lopva a kormánymû és a hiperhajtómû vezérlõrendszere felé pillantott, a terem másik sarkába, ahol két unott, normál térben néhány mûszer bámulására korlátozott Nagai technikus figyelte az eseményeket...
|
|
|
Post by Enz on May 23, 2012 13:08:49 GMT 1
Togo admirális elégedetten szemlélte a taktikai térképen az ellenség mozdulatait. Számára úgy tûnt, hogy a stratégiája bevált, ahogy az ellenség egyre jobban és jobban támadó alakzatba rendezõdött. - Úgy tûnik egyetlen támadással akarnak minket elpusztítani - jegyezte meg az admirális. Mindent egy lapra tesznek fel, ez tetszett neki. - Azt meg kell hagyni, hogy bátran harcolnak - értett egyet Puyi császár. - Viszont aggaszt, hogy hogyan kerülnek ide birodalmi hajók. Azt hittem mindannyian az ESB szolgálatába álltak. - A gyáva Jagged Fel, az a féreg elmenekült - szûrte gyilkosan a szót Wenthar, aki láthatóan örült volna neki, ha sikerül a majdnem császárt megölnie. Így Fel a késõbbiekben még trónkövetelõként léphet fel és bizonyára a kényszerûségbõl hûséget esküdõk között is akadnak hozzá hûségesek. - Szóval Fel... Viszont ha a birodalmiak és a chissek egy oldalon harcolnak, az csak egyet jelenthet... - A Kéz megint mûködésben van - tette hozzá Togo admirális azok számára, akiknek nem voltak egyértelmûek a császár szavai. - Tehát a chissek most már komolyan gondolják a háborút - sóhajtott fel a császár, akit láthatóan zavart a helyzet. - Ezen még ráérünk töprengeni, uraim - szólt közbe Ishida tábornok. - Egyelõre egy csatát kell megnyernünk. - Valóban - értett egyet vele a császár. - A diplomáciának is megvan a maga helye és a harcnak is.
- Az ellenség túltölti a gravitációs generátorait! - jelentette az egyik nagai zászlós izgatottan. Togo admirális tanácstalanul nézett oda. Mivel járatlanok voltak ebben a technológiában, így nem igazán tudhatta egyikük sem, ezzel pontosan mit akarnak elérni. - Jobb lesz erõsíteni az elülsõ pajzsokat! - adta ki az utasítást Togo, mire lázasan dolgozni kezdtek a hídon lévõk. - Valamint utasítsák Urio ellentengernagyot, hogy vegyen fel védelmi alakzatot a Yamato körül! Urio négy cirkálója még jelentõs segítséget jelenthetett a chissek elleni harcban. Bár nem voltak olyan erõs hajók, mint a csillagrombolók, 1200 méteres méretükkel mégis volt esélyük velük szemben. A Himekishi, Urio zászlóshajója és testvérhajója, a Fukkireta hátrébb és egymástól távolabb álltak fel, míg a Mirai és a Kusaka elõrébb, közvetlenül a vezérhajó elõtt álltak fel. Pontjaikat összekötve egy trapézhoz hasonló alakzatot lehetett volna kapni. Togo õszintén remélte, hogy bármire is készülnek, ez a tûzerõ már elég lesz a megállításukhoz. - Hogy állnak a Zerok? - érdeklõdött az admirális, áttérve más dolgokra. - Öt szárny felszállt, folyamatosan indulnak az újabbak, kakka! - jelentette katonásan az egyik monitor mögött ülõ nagai. - Mindenképp védjék meg a hajtõmûvet! - parancsolta Togo pattogós hangon. Nem akarta, hogy a csata után napokig itt vesztegeljenek hiperhajtómû nélkül. Akkor az ellenség olyan flottát küldhet rájuk, amilyet csak akar. - Folytassák az ellenség megtévesztését! - jött a következõ parancs, ezúttal a kommunikációs monitoroknál ülõk felé. - Küldjenek kódolatlan üzenetet a sith hajóknak, hogy miért nem segítenek. - Hai!
A minél kisebb méretûre tervezett Zero vadászgépek egymás után rajzottak ki a Yamato testébõl. Mivel a hajónak nem voltak nyitott vadászgéphangárjai, egyfajta katapultrendszer lõtte ki õket az ûrbe, a hajó oldalán lévõ nyitható nyílásokból. A gyors és fordulékony Zerok egymás után álltak alakzatba és mivel az elõttük lévõ ûrben már elég sith vadászgép volt, a hajtómûvek felé indultak. Az egységet Shimazaki ezredes, a Yamato vadászgépeinek parancsnoka vezette személyesen. - Ellenséges gépek kilenc óránál! - jelentették a kommban. - Elfogó alakzatba! - parancsolta az ezredes. - Sárkány szárny velem tart! Inugami és Takuni szárny szintén! - Vettem - érkezett a visszaigazolás a szárnyak vezetõitõl. Shimazaki érezte, ahogy az adrenalin szétárad a testében. Elõször próbálják ki az új Zero vadászgépeiket a chissek ellen. Hamarosan el fog dõlni, melyikük is a jobb.
|
|
|
Post by sithlord on May 24, 2012 20:17:22 GMT 1
Wenthar, miközben a taktikai kijelzőt nézte, végül elérkezettnek látta az időt, a Sithek beavatkozására. Elővette a kommunikátorát és határozott parancsokat adott a támadásra. A gépezet beindult!
A két hatalmas Sith Csatahajó, vagyis kódnevükön SiSD-k, hirtelen tüzet nyitottak az Odonit fézerekkel. Hatalmas, bíbor-lilás energianyalábok vágódtak a chiss hadihajó oldalához, de hihetetlen módon a pajzsok kitartottak. Ezen a Sith mérnökök minden bizonnyal elcsodálkoztak volna, hiszen az Odonit fézerek, elvileg bármin áthatolhattak. Ezzel egy időben, a két SiSD folyamatosan tüzelve, körül akarta venni a csapdába esett chiss hadihajót. Ezzel egy időben, nyíltak a zsilipek és megannyi dühös darázsként, Sith Starfighterek indultak el a csata irányába. A fézereknek sajnos csak két lövésre volt erejük, mivel az irtózatos energiáktól, a kristályok egyszerűen porrá váltak. Hatalmas robbanás kísérte ezt a folyamatot, mind a két SiSD belsejében, tucatnyi Sith tüzér halálát okozva. A hadihajók parancsnokai, azonnal védőpajzsot eresztettek a sérült fedélzetek köré, így nem okoztak a robbanások nagyobb kárt a hajó testekben. A fézerek helyér a turbolézerek vették át. Vörös energianyalábok cikáztak ide-oda, keresve a halálosabb pontokat a chiss hadihajón. A Sith Starfighterek pedig csatlakoztak a Nagai Vadászgépekhez.
-Igazán remek hajói vannak! -dícsérte meg Puyi a Sith csatahajók képességeit. -Érdekelnének a technológiai tervek! -tette hozzá ravaszul, csak úgy mellékesen a Nagai Uralkodó. -Mindennek eljön az ideje Felség! -dörmögte Wenthar távolságtartóan. -Úgy legyen! -válaszolta Puyi titokzatosan. -Úgy legyen!
|
|
|
Post by Grodin Tierce on May 24, 2012 22:03:13 GMT 1
- Kapitány, a Tsui lelassul, több találat érte a Sith csatahajókról! - jelentette izgatott hangon a baráti hajók állapotát figyelõ zászlós Yage-nek.
- Utasítsák a cirkálóinkat, hogy zárkózzanak fel mellénk, és töltsék be a rést a védelmünkön, a két tiltóhajót kivéve! Kívánjanak sok szerencsét Na'weth kapitánynak!
A hátvédet alkotó régi, de megbízható, erõs páncélzattal rendelkezõ Strike-cirkálók felgyorsultak, hogy átvegyék az alakzatból kiesõ chiss csillagromboló helyét a Dominatrix mellett, amely továbbra is a Nagai fõerõ felé tartott. A chissek vadászai ott húztak el a híd páncélvédett plexiablaka elõtt, nyomukban olykor két-háromszor annyi sokszögletû, fürge, droidszerû Sith vadásszal. Két ellenséges gép nyaktörõ fordulóval irányt váltott az ék alakú törzs felett végrehajtott hurok közepén, hogy eszelõs sebességgel a hidat vegyék célba, de a gyorstüzelõ lézerütegek leszedték õket.
Yage szája széle megrándult, ahogyan észrevette, hogy Asher, és még néhányan a Kéz távoli bázisairól érkezett katonák közül ijedten összehúzzák magukat, ahogyan a roncsok ártalmatlanul lepattantak a hidat övezõ pajzsokról. Mégsem olyan kemények ezek a galaxisszéli fiúk..
- Kapitány, mi legyen a cirkálókkal? - intett elõre a nõ szárnysegédje, a Nagaiok zászlóshajója elõtt gyülekezõ ellenséges támogató hajók felé pillantva.
- Állítsák rájuk a Mariss ütegeit!
Ezúttal az alakzatban maradt chiss csillagromboló lövegei villantak meg. A hatalmas, kékes maser-lövedékek, a chiss fegyverzet magját alkotó energiafegyverek nagy hatásfokú plazmasugarai kékes villámokat festettek az ellenséges hajók pajzsaira.
- Ha a pajzsuk lent van, hagyják õket! Koncentráljanak a zászlóshajóra! - Yage utolsó szavait elnyomta egy robbanás, ami kiszakított néhány méter vezetéket a feje felett lévõ plafonszerelvénybõl.
- Csak még egy kicsit tarts ki, kislány.. - suttogta maga elé idegesen.
Mitchell tábornok a szeme elé húzta a sötétkék plexijû, rovátkázott célzórendszert. Gépei folyamatosan rázkódtak, de kitartottak a rájuk zúduló nagai vadászok tüzében. Itt is, ott is feltûnt egy egy TIE-Defender, vagy TIE-Hunter, amelyeket kétszer annyi idegen vadászgép kergetett. A számbeli hátrányukat erõsebb pajzsaikkal ellensúlyozták.
- Újabb szakasz elõttünk, uram! - kiáltott fel kísérõje, Nehb'ria'nel, az egyik határvidéki gárda veterán pilótanõje.
- Csináljunk utat a rakétákkal! - gépenként több tucat robbanófejes rakéta hagyta el a Syca-k bombatárát, hogy a feléjük haladó vadászraj felé forduljon. Meglepetésükre azonban a nagai gépek nem tértek ki. Az elsõ hullám belerohant a rakétákba, a második pedig átverekedte magát a robbanófejek és bajtársaik égõ roncsaiból álló tûzfüggönyön, és azonnal a bombázókra vetette magát.
- Hátsó szakasz, fedezzenek minket! Hajó elleni torpedókat élesíteni!
Miközben a bombázók fedélzeti lézerütegei össztüzet zúdítottak a támadókra, Mitchell vizorján felvillant a visszaszámláló. A bombázók fõ töltetei, az iontöltetû nehézrakéták célzórendszere ráállt a Yamato hajtómûveire.
- Amint célnál vagyunk, tûz! - Mitchell ösztönösen arrébb rántotta a gépét, amint kísérõjének nekirepült egy nagai vadász, és eltûntek az újabb plazmafelhõben. - Maradjanak a vektoron!
|
|
|
Post by Enz on May 24, 2012 22:57:15 GMT 1
- Uram, Urio ellentengernagy a vonalban! - nézett fel az egyik nagai kezelõ Togo admirálisra. - Kapcsolja a képernyõre - rendelkezett Togo, mire a következõ pillanatban megjelent az egyik nagy kijelzõn az ellentengernagy képe. Az tisztelgett, amit az admirális viszonzott. A hajó látható rázkódása ellenére Urio teljesen egyenesen állt és látszott, hogy egyáltalán nem fél feláldozni az életét. - Uram, az egyik chiss csillagromboló erõsen tûz alá vett minket! - jelentette. Togo szárazon válaszolt. - Tudom. Remélem nem csak ezt kívánta közölni. - Nem, uram - folytatta Urio ugyanolyan hivatalos hangon. - Engedélyt kérek az új nanopajzs rakéták bevetésére! - Hmm - gondolkozott el az admirális, majd a taktikai holotérképre pillantott. Pillanatnyilag jó lenne nem visszavonni az elõre küldött hajókat, különben a teljes össztüzet a Yamato kapja. Az admirális Puyi császárra pillantott, aki szintén hasonló véleményen lehetett és bólintott. - Rendben, az engedélyt megadom! Tartsanak ki, amíg lehet! Viszont nem akarok egy cirkálót sem veszíteni! - adta ki az utasítást Togo. Urio egyszerûen bólintott, majd tisztelgés után bontotta a vonalat. - Ezt figyelje, Wenthar császár - mosolyodott el büszkén Puyi és most egy pillanatig olyannak tûnt, mint az új játékának örülõ kisgyerek. - A nagai mérnökök legújabb találmánya! A híd egyik monitora a Himekishi cirkálót mutatta, amelynek testét rakéták hagyták el, majd a hajótól kellõ távolságra egyszerûen szétestek. Wenthar elõször nem értette mi is akar ez lenni és már éppen elkönyvelte, hogy a nagai mérnökök is valószínûleg órabérben dolgoznak, amikor nagyméretû hatszög alakú pajzsok jöttek létre a cirkálók elõtt. A kisebb hatszögek együtt egy nagyobb méretût alkottak. Még a nagaioknak is tátva maradt a szájuk a hídon. Wenthar csak hümmögött egyet, Puyi pedig kéretlenül is magyarázni kezdte: - Magam sem értem teljesen a mûködési elvét, de a rakétában lévõ nanorobotok hozzák ezt létre az abban szállított energiával. Persze még nem tökéletes, de kezdetnek megteszi. - Meglepõ, mi mindenre képesek, felség - nyilatkozta Wenthar kurtán, hangjában keverve az elismerést a gúnnyal. Puyi nem akarta tovább forszírozni a témát, így inkább ismét a holoasztalra szegezte a tekintetét. Urio most nyert egy kis idõt, amíg a most felhúzott pajzsot el nem pusztítják a chissek. - Parancs minden hajónak! - vette át ismét a szót Togo, jól ismert pattogós stílusában. - Hagyják figyelmen kívül a chiss csillagrombolót és koncentráljanak az ellenséges zászlóshajóra! - Hai!
Eközben Shimazaki ezredes azon igyekezett, hogy minden lehetséges eszközzel távol tartsa a chisseket a hajtómûtõl. Szerencsére emberei halált megvetõ bátorsággal küzdöttek és nem féltek feláldozni magukat, ha úgy érezték, ez a helyes. Egyszerû és õszinte hazafiak, a szentséges Nagai Birodalom hõsei. Persze a költõi pátosz még ráért a gyõzelmi ünnepségig, egyelõre végleg ki kellett volna iktatni a chisseket. - Ne hagyjátok, hogy elérjék a hajtómûvet! - szólt bele a rádiójába határozott hangon. A vadászerõit úgy helyezte el, hogy egy szárnyat az ellenség és a hajtómûvek közé állított, egyet az üldözésükre küldött, egyet pedig oldalt tartott. Ez a szám csak nõtt, ahogy egyre több és több vadászgépet lõttek ki az ûrbe. - Itt Takuni vezér! - csendült fel egy hang a kommban, ami a sok harci üvöltés és halálsikoly után egész üdítõ változatosságot kínált. - Elértük az ellenséges bombázókat! - Helyes, egy sem juthat át! - rendelkezett az ezredes. - Ha kell, repüljenek beléjük! - Hai! Teikoku banzai! - üvöltötték egyszerre a szárny tagjai. Tízezer évig éljen a birodalom. - Minden egységnek! Teljes sebességre! Ne törõdjenek az ellenséges vadászokkal, a fõ cél a bombázók leszedése... Bármi áron! - utolsó szavait gyilkos indulattal mondta ki, majd mindenre elszánva maga is az üldözõk közé vegyült. Õ azonban nem nyitott tüzet egy célpontra sem, annál fontosabbat keresett - az ellenséges vezérgépet.
|
|
|
Post by sithlord on May 27, 2012 22:15:03 GMT 1
Ostobák, gondolta magában Wenthar bosszúsan. Mégis mit akarnak elérni ezzel az idióta mutatvánnyal? Eljött az ideje, hogy megmutassa az Erő igazi hatalmát!
Nem a Nagaiokra haragudott, hanem a chissekre és a saját hajóinak a parancsnokaira. Máris ellőték az adut jelentő Odonit fézereiket. A két SiSD így csupán egyszerű hadihajóvá avanzsálódik. A Nagyúr mérhetetlenül bosszús volt. Ha ennek az ütközetnek vége, természetesen kivégezteti azokat az ostoba parancsnokokat. És talán Nagai harcosokkal pótolja őket!
Hirtelen összpontosítani kezdett, Puyi nem is nagyon értette, hogy mit akar ezzel elérni császári kollégája. Wenthar azonban nem törődött vele. Elméjével kinyúlt az Erőbe, és engedte, hogy a csata fájdalmai, a haldoklók elszálló életereje és szenvedése általl, a negatív energiák csordultig töltsék fel. Puyi egy kissé visszahőkölt, amikor Wenthar szemei befordultak és izmai görcsbe rándultak. A Sith Nagyúrnak csak a szeme fehérje látszott. Homlokán nehéz izzadtságcseppek jelentek meg, ahogy a nehéz erőfeszítéssel járó Sith mágiát végrehajtotta...
A hajók, amelyek eddig magabiztosan támadtak, hirtelen össze-vissza haladtak, ahogy a parancsnokaik üvöltve kiabáltak a legénységükkel, miután a Sith mágia elementáris erővel elszabadult és előbb az egyik hajó hullott atomjaira.Míg a másik ügyesen elmanőverezett a pusztító energiagömbök elől. Hatalmas tűzgömbök kísérték a hangtalan robbanásokat, ahogy a Sithek pusztító örvénye eltalálta a szerencsétlen hajót. Hatalmas bíborvörös lángokkal égő tűzgömbök jelentek meg az űrben, felperzselve mindent. A Sith-Starfighterek és a Nagai vadászok egyaránt eltűntek, mintha ott sem lettek volna, ahogy az ellenséges vadászok is. Majd ezek a bíbor gömbök, hangtalanul bomlottak fel.... mintha ott sem lettek volna.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on May 31, 2012 22:41:07 GMT 1
Amint a gömbölyû, lángoló izék elõtûntek a semmibõl, mintha csak valami hipertéri boszorkány kezdett volna el játszadozni a magasabb elemekkel, Yage kapitány azonnal kiadta a parancsot.
- Változtassák meg a polaritást a gravitációs mezõn!
A sérült, villódzó pajzsú Dominatrix megrázkódott, ahogyan a túlterhelt reaktorok felpörögtek, és a tiltógenerátorok mezeje egy pillanatig ellentétes pólusú mezõt generált a hajó köré. A tûzgolyókban lehetett valami szilárd, vagy bármilyen halmazállapotú, amire hat a gravitáció, mert a nagy részük elszáguldotta hajó mellett, és egyenesen belecsapódtak a csillagromboló bal oldalán haladó Mariss törzsébe. A meggyengült pajzsú chiss csillaghajó kettétört, egyik fele belecsapódott a nagai flottaék vele szemben álló cirkálójába, a másik letarolta a Kéz zászlóshajóját védõ Strike cirkálókat, amelyeknek a tûzgolyók maradéka jutott.
Yage idegesen nyelt egyet, és kipillantott a repedezõ plexin át a még mindig zavaróan távol lévõ ellenséges célpontra. A Yamato lassan tálvodott, miközben körülötte kisebb villanások jelezték a tûzgolyók és a megmaradt vadászgépek útját. El kell érniük.. valahogy..
A jobb oldalon a kíséret egyetlen megmaradt Strike cirkálója belerohant a Nagai elõvéd által felhúzott mobil pajzs-képzõdménybe, szilánkosra törve saját orrát és a rácsot is, amelyet nem éppen 600 méter és több százezer tonna kinetikus energia elnyelésére terveztek.
Az út megnyílt, de még mindig volt elõttük egy cirkáló...
- Parancs a megmaradt Syca-osztagoknak, új célpont! A Chirokko és a Nzett kapcsolják ki a reaktorokat! - Yage fixált pillantással meredt a távolban lebegõ Yamato-ra.
- Készüljenek fel mikrougrásra! - De merre, kapitány, visszavonulunk? - Asher hüllõarcán egy barnás-zöldes vérpatak és két kidülledõ szem jeleztea csodálkozást. - Egy fenét.. - villant meg Yage tekintete. - Elõre!!
...
Mitchell gépe megrázkódott, ahogyan körülötte egyszerre tûzgömbök kezdtek el zuhogni saját bombázóira és az üldözõkre egyaránt. - Kitérni, kitérni!
Az ezredes az utolsó pillanatban rántotta fel a kormányt, a bombázó pajzsai felsivítottak, majd leváltak, ahogyan az egyik tûzgolyó pontosan ott húzott el, ahol egy pillanattal elõbb a gépe helyezkedett el, és becsapódott az õt üldözõ Nagai vadászgépbe.
Rövid pillantást vetett a helyzetjelzõjére, és csalódottan konstalálta, hogy az alakzatban repülõ bombázók többségével végzett az ismeretlen fegyver... de a védõk sem jártak rosszabbul... de a célpont még mindig nagyon távolinak tûnt... újabb elkerülõ manõverbe kezdett, hogy kikerülje az oldalról érkezõ elhárító turbolézertüzet, miközben komképernyõjén a célpontot jelzõ vörös négyszög egyszercsak arrébb kúszott... egészen közelre, a célpontot elõlrõl fedezõ Kusaka csatacirkálóra kúszott.
- Új célpont, mindenki... indítás! - kiabálta bele az egymásköztibe, majd egy éles bal fordulóval egyenesen ráált a gépe mellett tornyosuló cirkáló reaktorkamrájára, és útjára engedte a méretes iontöltetet.
Még négy rakéta vált le a még harcképes bombázókról, és hosszú, fekete szivarokként száguldottak a cirkáló felé. Kettõt leszedtek a gyorstüzelõ lövegek, egynek az útjába került egy nagai vadászgép, de Mitchell és valamelyik rajparancsnok rakétája becsapódott.. a protontöltet átégette a hajó páncélját, a felszabaduló ionok energiája pedig egy planetáris ionlöveg erejével ért fel. A nagai nehézcirkálón kékes-vöröses villámok futottak végig, majd minden fény kihunyt rajta, és sodródni kezdett.
- Találat, találat... áááááá! - üvöltötte hisztérikusan Mitchell osztagának egyik tagja, ahogyan egy ütközõpályára állt nagai vadász becsapódott a kabinjába...
Ebben a pillanatban a Dominatrix szürkés törzse felvillant egy pillanatra, és eltûnt...
....
Tierce õrnagy a Yamato hídján aggodalmasan figyelte, ahogyan a nagai medikusok kezelésbe vették a majdhogynem öntudatlanul a padlóra térdeplõ Sith Nagyurat... Lord Wenthart láthatóa nagyon kimerítette a Sötét Oldal ekkora energiáinak felszabadítása, amivel nem csak eldöntötte az ütközet kimenetelét, de a nagai-ok hitetlenkedõ pillantásait is kivívta... de még nem volt vége. - Megszûnt a tiltómezõ! - kiáltott fel az egyik technikus, mire az Õrnagy egy fél pillantást vetett a kijelzõkre. Már szinte egészen ott állt a hipertéri meghajtó terminálja mellett. Ugyan nem kapott ilyen jellegû kiképzést a Testõrségnél annak idején, de az alatt a negyven év alatt, amíg fõ munkája az volt, hogy a Polneye mélyén lévõ bázist elrejtse a különbözõ fajok figyelõ szemeitõl, érzékelõitõl, dovin basaljaitól, és így tovább, azért tanult egyet s mást...
- A megmaradt ellenséges hajó tovább gyorsul... élesítik a hajtómûvüket! - jelentette szenvtelen hangon az egyik technikus. - Menekülnek a gyávák.. dicsõség a Császárnak! - üvöltötte vissza a taktikai asztaltól az egyik tábornok.
Az Õrnagy elõtt azonban ott villogtak a lehetséges vektorok, amelyeket a Yamato taktikai érzékelõi továbbítottak a hídra..
- Azonnal hajtsanak végre mikrougrást! - ragadta meg a terminálnál ülõ nagai nõ vállát. - Micsoda? Mit szól bele, a parancs az...!! - a nõ alól eltûnt a szék, ahogyan az Õrnagy ellentmondást nem tûrõen kirúgta alóla, majd a másik technikus karját tõbõl kicsavarva a kezelõfelülethez lépett, villámgyorsan beütött néhány koordinátát, és...
Felszisszent, ahogyan az elsõ nagai kábítólövedék becsapódott a testébe. A hídon teljes káosz volt kialakulóban, de az Õrnagyban volt annyi lelkierõ, hogy rátenyereljen a "vészindító" gombjára, és csak azután guruljon be a terminál alá, elkerülve a következõ lövedékeket.
Néhány nagai tiszt felkiáltott, ahogyan a csillagok egy pillanatra megnyúltak, majd a kékes vonalak helyett ismét pontok jelentek meg a képernyõn, és égett szag terjengett a levegõben, ahogyan a vészhelyzeti ugrás kiégette a Yamato vezetékeit...
- Mi a.... - Togo admirális döbbenten bámult ki a plexin a csatára, ami most apró, aszteroida méretûre zsugoró pontok között zajlott. Alatt elterült egy nagyobb kõdarab, ami valaha egy felrobbant bolygó maradványa lehetett, és aminek a gravimezeje elegendõ volt ahhoz, hogy a csatahajót visszarántsa... a zászlóshajó hûlt helyén, a nagai formáció közepén, ahol az elõzõ pillanatban még tartózkodott, most pedig megjelent a támadók ék alakú, gömbölyded reaktorokkal tûzdelt hajója....
...
- Hol van??? - kiáltotta rekedtes hangon Yage. Értetlen tekintettel meredt a semmire, ami egy pillanattal elõbb még a célpontot tartalmazta, és ahová egy gondosan kiszámított mikrougrással átléptek.... ehelyett azonban üresség, kergetõzõ vadászok, és a két hátvéd nagai cirkáló kereszttüze fogadta õket.
- A reaktorok nem bírják! - kiáltott fel Asher. - Tudom... - Yage arca sápadt volt és beesett... nem sikerült.
Még akkor is erre gondolt, amikor a túlterhelt tiltógenerátorok mélyérõl elõtörõ lökéshullám kettétörte a csillagrombolót, letarolta a megmaradt két nagai csatacirkálót, és egyetlen szürkés felhõben elnyelte a hajó hídját is, vele együtt.
|
|
|
Post by Enz on Jun 1, 2012 0:37:46 GMT 1
Urio ellentengernagy teljes nyugalommal figyelte, ahogy a csata egyre bizarrabb módon alakul: mágia, ha! Mindenesetre az tény volt, hogy egy ellenséges hajó kettétörve az övékbe zuhant. - Mit talált el? - kérdezte Urio higgadtan. - A Mirai, uram! - Károk? - újabb kérdés ugyanolyan hangon. A legénység megszokhatta már, hogy Urio ritkán veszti el a hidegvérét, ám ettõl függetlenül még mindig nagyon furcsa és idegen volt számukra. Egy igencsak izgatott hang felelt. - Nagyon súlyosak. A hajó meg fog semmisülni. - Evakuáljanak - parancsolta. - Kawari kapitány? - Halott, uram! - mondta ugyanaz a zászlós. Urio csupán csendesen bólintott. Kawari jó embere volt és személyes barátja. Ezért még megfizet ez a chiss bagázs. Viszont egyúttal szerencsés is volt: dicsõséges halált halhatott a Császárért.
Pillanatokkal késõbb az ellenség áttöri a nanopajzsukat. Urio csupán objektíven megjegyezte magának: - Erre szerintem nem is gondoltak a fejlesztõk - miután ezt konstatálta, megrázta a fejét. Primitív, de egyszerû húzás. Ez a legénységet különösen azért lepte meg, mert semmit nem reagált arra, hogy hirtelen valami mágikus fegyver elsült és a vadászgépeik fele gyakorlatilag megszûnt létezni. Mindenesetre a pajzs áttörésével új módot kellett találni, hogy a pozíciójukat tartani tudják. - Fokozzák a tûzerõt! - utasította a legénységet az ellentengernagy. - De uram, akkor a pajzsunk...! - kiáltott fel egy technikus. - Leszarom a pajzsokat! - válaszolta az egyébként nyugodt admirális ellentmondást nem tûrõen. - Végrehajtani! - Hai, kakka! - zengett egyként a híd legénységének a hangja. A pajzsból minden energiát a fegyverekbe csoportosítottak és a még mûködõképes hajók is követték a példát. Nem telt bele sok idõ, és a helyzet még rosszabbra fordult a kísérõhajók számára. - Uram, a Kusaka iontöltet találatot kapott, a létfenntartórendszereken kívül semmi más nem üzemel! - Küldjék a Mirai túlélõit oda! - ez volt az egyetlen válasza az új helyzetre. Úgy sejtette, nem fognak egy harcképtelen hajóval különösebben foglalkozni, így a legjobban így védi meg az embereit. A következõ pillanatokban még kaotikusabbá vált a helyzet: a Yamato és a chiss flotta egyszerûen helyet cserélt. - Mi a... - Urionak megdöbbenni sem volt ideje, az ellenséges hajó teste megrázkódott és egy szürkés gömbben eltûnt, a két mûködõképes cirkálót pedig elsodorta a lökéshullám. A mûszerek visította és a hajó holoképén valami félelmetes gyorsasággal szaladtak végig a hibát jelzõ vörös pontok. Urio hiába próbált megkapaszkodni, egyszerûen hátraesett és már csupán annyit látott, hogy a fémplafon egy darabja zuhan felé.
----
Puyi döbbenten szemlélte a Wenthar ereje által véghezvitt pusztítást. Egyszerûen elképesztõ volt micsoda hatalma volt az Erõnek és Puyi tudta, hogy ezt meg kell szereznie. Az Erõ segítségével a nagai haderõ elõtt nem lehetnek akadályok. Azonban úgy tûnik a nagy energiakifejtés elszívta a másik császár minden erejét és az térdre esett. De nem sok ideig volt idejük ezt a képet szemlélni, félelmetes gyorsasággal zajlottak az események. Puyi szinte fel sem eszmélt, egészen addig, amíg Tierce hozzá nem látott a magánakciója végrehajtásához. A hídon lévõ fõtisztek persze azonnal pisztolyt ragadtak és néhány lövés is eldördült. - Tüzet szüntess, idióták! - üvöltötte túl a kavarodás zaját Togo. - Aki szétlõ valamit, azért nem állok jót! Ez elég volt a további lövöldözés megfékezésére, de a hajó a következõ pillanatban pozíciót változtatott. Puyi a képernyõkön keresztül szemlélhette, ahogy maradék két cirkálójukat elsodorja a gravitációs robbanás.
A császár nem tûnt túl nyugodtan, ellenben Togo felismerte, hogy ezzel lényegében véget ért az ütközet. - Helyzetjelentést minden hajóról! Mérjék fel a Yamato-ban keletkezett károkat! - adta ki a parancsot, miközben kifújta a levegõt. - És valaki segítse ki Tierce fõkormányzót a pultok alól. - De a csata... - lepõdött meg Puyi az utasításokon. - Mint látja heika, a sith és nagai erõk legyõzték az ellenséges fenyegetést - jelentette az admirális büszkén. - Óh... - lepõdött meg Puyi. - Az határozottan jó. - Ami a maradék hajókat illeti - mutatott a taktikai holotérképen elvétve fellelhetõ vörös pontokra várakozóan. - Nyisson csatornát feléjük - rendelkezett a megdöbbenésén felülkerekedõ Puyi. Úgy sejtette, hogy jobb lesz ezt az ügyet elintézni addig, amíg Wenthar nincs magánál: elvégre bizonyosan ellenvetése lenne. - Kész, heika. - jelentette egy technikus, mire Puyi beszélni kezdett. - Minden túlélõ ellenséges egységnek. Itt Puyi császár beszél. Adják meg magukat és megfelelõ elbánásban lesz részük! Mindenkit, aki leteszi a fegyvert, személyes védelmem alá helyezem! Elvette a kommot a szájától, majd várt. Rövidesen egy chiss arc jelent meg a kivetítõn, az utolsó jelentõs ellenséges hajó, a Tsui parancsnoka volt. Arcán fáradtság látszott, és egyik kezét az oldalán tartott, valószínûleg megsérült. - Igazán megtisztelõ az ajánlatuk - kezdett bele, de hogy ne ébresszen hiú ábrándokat, igen rövid szünet után folytatta. - De nem fogadjuk el. - Értem - biccentett a császár. - Akkor hát haljanak meg dicsõséggel! Szabályosan tisztelegtek egymásnak, Puyi pedig kiadta a parancsot: - Elpusztítani az ellenséges hajókat! - az idõközben megfordult Yamato ütegei könnyedén kiiktatták a Tsui maradék védelmét és rövid harc után a hajó darabjaira szakadt. A kisebb hajóknak még ennyi esélyük sem volt és csupán néhány korvett tudott elmenekülni. Mindössze az ellenséges vadászok maradtak hátra a csatában, velük elbírni pedig már nem volt nehéz feladat.
- Mi a helyzet Urio ellentengernaggyal? - kérdezte Togo, miután csatornát nyitott a Himekishi-re. A félig kiégett hídon csak néhány tiszt tartózkodott. - Megsérült, admirális úr! - felelte egy feszült fõhadnagy, miközben idegesen próbált a karónál is egyenesebb lenni. - Megmarad? - tette fel az újabb kérdést Togo, ezúttal már lágyabb hangon. - Az orvosok szerint igen, uram! - Hála az isteneknek - sóhajtott fel Togo. Még sosem vesztett el magas rangú beosztottat ütközetben és nem most akarta elkezdeni. - Kezdjék meg a sebesültek mentését! - jött ezúttal az utasítás Puyitõl. - Úgy értem, minden sebesültét. - Hai!
---- - Úgy tûnik az utolsó ellenséges vadász is megsemmisült - jelentették Togónak, aki végre kifújhatta magát, Nem volt olcsó a gyõzelem: a Mirai megsemmisült, a Fukkiretta súlyosan megsérült, a Himekishi úgyszintén, a Kusaka pedig egy idõre harcképtelenné vált. Több tucat vadászgépet vesztettek és persze több kisebb hajó is megsemmisült. Ezen kívül a Yamato hiperhajtómûve megsérült. Urio ellentengernagy most egy ideig képtelen lesz az aktív szolgálatra, Kawari kapitány meghalt. - Uram! - lépett oda az egyik tiszt. - Shimazaki ezredes értékes prédát hozott be. - Mi az? - Inkább ki, uram - javította ki a tiszt. - Elfogtunk egy ellenséges generálist, bizonyos Mitchellt. Eszméletlenül hánykolódott egy bombázóban. - Legalább történik valami jó is a mai nap. Gondoskodjanak a megfelelõ elszállásolásról! És figyeljék álladóan! Nehogy nekem kárt tegyen magában. Puyi eközben az ûrben sodródó roncsokat nézte. Nem szerette az értelmetlen vérontást, azonban tudta kezdettõl fogva, hogy ha a népe el akarja érni a célját, akkor ettõl sokkal több halottra lesz szükség. Ez csak egy elkerülhetetlen nagy háború nyitánya volt, egy kis csetepaté a hivatalos hadüzenet elõtt. Ezúttal nyertek, de ki tudja mi lesz legközelebb? - Normálûrben haladva a következõ pontig megyünk - mutatta Togo a csillagtérképen. - Itt bevárjuk a mieinket és elvégezzük a hazaúthoz szükséges javításokat. - Miközben elhaladunk az ellenséges roncsok mellett, adjuk meg a kellõ tiszteletet! - rendelkezett Puyi az ablakból visszafordulva. Szokatlan volt tõle ez a parancsoló hang, ám amúgy sem mert volna senki sem ellentmondani neki. - Minden egységnek! A roncsok mellett elhaladva adjuk meg a végsõ tisztelgést a bátor halottaknak! Ez Õfelsége utasítása! Így történt, hogy a nagaiok magukat kihúzva, tisztelegve figyelték ahogy a hajóik átvágnak a roncsokon és az ûrben úszó hullákon, majd szépen lassan hátramaradnak a csata nyomai.
|
|
|
Post by sithlord on Jun 8, 2012 15:21:38 GMT 1
A Nagai Uralkodó személyes hajójának fedélzetén:
Wenthar lassan eszmélt fel, a számára elkülönített kabinban. Hirtelen azt sem tudta, igazán hol is van. Aztán eszébe jutott minden.
A Nagai Császár hajóján volt, és elveszítette az eszméletét, azután a hatalmas erőkifejtés után, amit az ellenségeivel szemben alkalmazott. A művelet, ezek szerint sikeres volt. Hiszen nem az űrben lebeg, szétlőtt torzóként!
Lassan feltápászkodott, majd talpra állt és kinyújtóztatta a tagjait. Élvezte ahogy az inak és a csontok megreccsennek. Úgy döntött meditál egy keveset, és újra feltölti tagjait az Erő áramlatainak segítségével. Wenthar elmélyülten lubickolt az Erő Sötét Oldalának energiáiban. Élvezte, ahogy a sötét hullámok átjárják minden porcikáját és behatolnak minden sejtjébe. Ekkor hirtelen látomása támadt...
Egy kopasz, fekete köpenyes férfi és egy nagyon csinos szőke nő párbajozott. A fénykardok között szikrák járták halálos táncukat, midőn a két roppant akarat összemérte tudását. -Nem győzhetsz Zannah! -vetette oda sziszegve a kopasz férfi, a fiatal nőnek. -Még mindig én vagyok a mester! -a férfi majdnem kettészelte a lányt, de az macskafürgeséggel ugrott el a csapás elől, miközben hátraszaltót vetve talpára érkezett, máris támadásba lendült. -A te időd lejárt, mester! -mondta a lány dühösen, és közben egy alattomos döfést vitt be, ami eltalálta mestere karját, megsebezve azt. -Meghalsz! Semmi esélyed! -a kopasz férfi egyre több helyen szenvedett el sérülést a lány fénykardjától. A küzdelem egyre hevesebbé vált, majd a férfi lassan tédrerogyott. Úgy tűnt a lány győzött. Hirtelen a fiatal lány megmerevedett mintha kígyó bűvölte volna meg, majd a férfi teste egy vörös villanás kíséretében egyszerűen porrá hullott. Testének megmaradt porszemei, lassan kavarogtak a levegőben. A lány tekintete merev és üres volt....
Hirtelen magához tért. Talán a már percek óta hallatszó kopogás zökkentette ki a meditatív állapotból. Grodin Tierce ugyanis már percek óta hiába várt arra hogy bebocsátást nyerjen a Nagyúr lakosztályába. Wentharnak erősen sajgott a feje, miközben lassan összeszedte a gondolatait és talpra állt. -Jöjjön be! -utasította vendégét. Tudta jól hogy egyedül csakis Grodin merészeli őt megzavarni.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jun 10, 2012 21:22:25 GMT 1
- Nagyuram! - Grodin belépett, és letérdelt a Mester elõtt. Megkönnyebbüléssel hallotta, hogy a Lord felébredt ájulásából, és hogy nem szenvedett láthatóan semmiféle károsodást a hatalmas energiakifejtés ellenére sem. Viszont az Õrnagyot nem hagyta nyugodni a Sith hajók teljesítménye a csata során, ezért vette a bátorságot, hogy amíg a nagaiok a zászlóshajó javításán dolgoztak, elõvegye az egyik parancsnokot.
- Nos, úgy hallom megnyertük a csatát, barátom - emelkedett fel ültébõl Wenthar, két méteres valójában fenyegetõbbnek tûnt, mint valaha. - De sajnálatos, hogy nekem kellett személyesen beavatkoznom!
- Az árulókat és kémeket a Nagai titkosszolgálat közremûködésével elfogtuk és likvidáltuk.. - folytatta az Õrnagy, hogy mihamarabb a tárgyra térhessen. - De engedelmével, Nagyuram, intézkednünk kell arról, hogy az új Sith hajók parancsnoki hídjára a megfelelõ emberek kerüljenek... talán a Maradvány hozzánk hû tisztjei közül.
- A hajóraj parancsnoka egy ostoba alak! - szorult össze Wenthar ökle. - Túlságosan eltávolodott tõlünk, és a fegyverzetre sem vigyázott... meg kell lakolnia!
Grodin bólintott, majd intett a szoba elõtt várakozó két nagai biztonságinak, akik behurcolták az egyik Sith Dreadnought kapitányát, egy tetovált, a Sith Egyház alacsonyabb rangú papjának medalionját viselõ zabrakot. A férfi fején ütésnyomok jelezték, hogy vagy õ sem úszta meg sértetlenül a hajóját ért robbanásokat, vagy átszállása óta már volt egy "beszélgetése"..
- Engedelmével Nagyúr, - villantott meg egy gonosz félmosolyt Grodin. Úgy gondolta, érdemes gondoskodni a Nagyúr megfelelõ hangulatáról, mielõtt rátérnek a lényegi dolgokra.. - Zaa'hr kapitány személyesen kért Öntõl kihallgatást, hogy jelentést tegyen a csatáról és bocsánatot kérjen a hibájáért..
|
|
|
Post by sithlord on Jun 13, 2012 14:56:52 GMT 1
Wenthar rápillantott a tehetetlen és rettegő parancsnokra, majd megérintette a homlokát. A férfi rángatózni kezdett, arcán kövér izzadtságcseppek jelentek meg majd velőtrázó üvöltésben tört ki. Aztán hirtelen egyszerűen széthullott a teste atomjaira, csak valami vöröses felhő maradt meg belőle, amely a Lord testét vette körül. A Sith arcán jeges kifejezés jelent meg, majd miután a parancsnok maradványai eltűntek, Grodin felé pillantott. -Nincs bocsánat! -sziszegte megvetően. Grodin meghajolt a nagyúr előtt, és reménykedett benne, hogy ő soha nem fog elkövetni semmit, amivel ezt a sorsot érdemelné ki. Nagyon vigyázni fog. -Ahogy óhajtod Nagyuram! -mondta kicsit behízelgően Tierce. -Térj a lényegre Testőr! -utasította immár türelmetlenül Wenthar. -Gondolom nem csak ezzel a féreggel akartál zavarni! Nemde?
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jun 14, 2012 21:35:57 GMT 1
- Nem, Nagyuram, nem csak ezért jöttem... - biccentett Grodin, miközben elnyomott magában egy elégedett mosolyt, hiszen õ maga is jól szórakozott a kapitány pusztulásán... de legalábbis megérdemeltnek érezte.
- Közeledünk a Nagai fõbolygóhoz, a kapitány tájékoztatása szerint hamarosan kilépünk a hipertérbõl... - folytatta az Õrnagy némiképp habozva. - Aggodalmasnak tûnsz, Testõröm. - biccentett Wenthar. - Igen Nagyúr. - folytatta az Õrnagy. - Még ha ezek a nagaiok hasznos szövetségesnek is bizonyulnak, nagy kockázatot vállalt azzal, Mesterem, hogy személyesen utazik el hozzájuk.. nem csak az áruló Fel fogdmegjei leselkednek ránk ezen a vidéken, akikkel elbánhatunk, de a volt mestere és a Yuuzhan Vong bolygó is itt lehet valahol... óvatosnak kell lennünk, Nagyúr!
|
|
|
Post by sithlord on Jun 22, 2012 9:06:18 GMT 1
Wenthar Nagyúr nem sértődött meg Tierce szavaitól. Pedig külső szemlélőnek talán úgy tűnhetett, hogy Grodin ki akarja oktatni Mesterét. Ez azonban korántsem így volt. Wenthar megértette: Grodin a kiharcolt, nagy vérveszteségek árán létrehozott Sith Birodalmat félti! Máris mélyen lojális lett ehhez az államhoz. A Sith Lord pedig egyvalamit nagyra értékelt. A hűséget... -Nem kell aggódnod testőr! -jelentette ki megnyugtatólag Wenthar. -Hidd el, mindent a kezemben tartok! -Wenthar arcán, ravaszkás kifejezés jelent meg, amely vérfagyasztóvá varázsolta a Sith külsejét. -Ön megbízik ezekben a shusshi zabálókban? -kérdezte némi gúnyos éllel a hangjában Grodin. -Ne aggódjon, ha bármivel is próbálkoznának, akkor eltiporjuk őket! -válaszolt ridegen a Sith. -Bár szerintem ez a Puyí nevű Uralkodó hamarosan eltűnik a színről! -tette hozzá titokzatosan a Sith. -Ezt hogy érti Mylord? -kérdezte félszegen Grodin. A Sith ajkain hideg, gonosz mosoly jelent meg. -Hívhatja előérzetnek vagy bárminek, de így lesz! -a Lord magabiztos válasza azt sugallta, hogy tudhat valamiről, amit talán még a Nagaiok sem sejtenek. -Érzek Valakit az Erőben! Egy határozott, erős valakit, aki egyelőre csak a háttérben bújik meg. Valakit, aki ismeri az Erő Sötét Oldalát! -a Lord szavai meglehetősen titokzatosak voltak. Grodin nem is értette igazán, mire céloz. -Esetleg valakit a hajón? -kérdezte a Testőr. -Nem...nem a hajón! -mondta elrévedve a Lord. -Talán a Nagai Főbolygón rejtőzködik, mindenesetre nagyon átjárja a Sötét Oldal! És tudja kedves Grodinom, egy valamiben biztos lehet! Ha egy Sith az illető, akkor az hatalmat akar! Méghozzá a teljes Nagai Birodalom felett!
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jun 24, 2012 21:35:39 GMT 1
Grodin elégedetten bólintott. Most már értette nagyura terveit.
- Tehát ha megtaláljuk ezt a megfelelõ személyt, Nagyúr, akkor kezünkben lesz az elsõ lépés ahhoz, hogy lojális csatlósokat faragjunk ezekbõl a nagaiokból?
- Egy Sith sosem köt örök szövetséget, kedves Grodinom - mosolyodott el gonoszan Wenthar. - Csak épp addig, amíg az érdekeinket szolgálja.. ha megszerezzük magunknak ezt a harcias népet egy lojális Sith irányítása alatt...
- Akkor biztosítva lesznek a birodalmi területek az Ismeretlen Vidék felõl, és utána biztonsággal rátérhetünk a valódi célpontokra... - biccentett egyetértõen Grodin - Lenyûgözõ az elõrelátása, Mesterem!
Wenthar sötéten bólogatott, majd egy pillanatra lehunyta a szemét. Egy másodperccel késõbb a hajó megremegett, jelezve, hogy kiléptek a hipertérbõl.
- Megérkeztünk. - jelentette ki Wenthar. - Készítse fel a kíséretemet a leszállásra, Õrnagy!
|
|