|
Bonadan
Nov 24, 2013 13:03:27 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Nov 24, 2013 13:03:27 GMT 1
A bolygó valaha a Corporate Szektor legnagyobb kikötőállomása volt, de a Harmadik Birodalom megalakulása óta a Ziost túlnőtte e téren. A Hydian kereskedelmi vonal végén elhelyezkedő Bonadan a galaxis ezen szegletében élő üzletemberek egyik híres lakóhelye. A vong invázió során az idegenek uralma alá került, most pedig az újjáépítési folyamat utolsó fázisa folyik. A Harmadik Birodalom megszilárdult hatalma biztos hellyé varázsolta a rendszert, s jelenleg innen indulnak az állam legfontosabb kereskedelmi útvonalai.
|
|
|
Bonadan
Nov 24, 2013 14:14:05 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Nov 24, 2013 14:14:05 GMT 1
A bolygó körüli térségben sürgölődő apróbb hajók ugyanolyan forgalmat bonyolítottak, mint a Birodalom egyéb területein. Itt azonban láthatóan más volt a helyzet. A Bonadan felszíne szinte alig látszott a távolból a körülötte orbiton állomásozó, továbbá a legkülsőpp pályákon járőröző hadihajók tömkelegétől. Lévén a szektor egyik legfontosabb kikötőállomása, körülötte áttörhetetlen védelemnek kellett feszülnie. A bolygóra lépő hajókat tüzetesen átvizsgálták, utasaikat leellenőrizték, s e szakszerű procedúra után a beutazók kénytelenek voltak a néhány Golan állomás egyikében hagyni hajóikat, és az ott rendelkezésükre bocsátott siklókkal lépni a felszínre. Erre az elővigyázatosságra a kiszámíthatatlan esőzések és az állam legdontosabb import-export műveleteinek bizotonsága miat volt szükség. Nem beszélve arról, hogy a vongformálás miatti újjáépítések még javában zajlottak a bolygón.
A hiperűrből kiszakadó, megtépázott ISD II-es csillagromboló egymagában érkezett, s jövetele szinte fel se tűnt az őt körülvevő hajók tömkelegében. Az óriáscirkáló jobb és bal oldalán a Harmadik Birodalom flottaparancsnokságának címere díszelgett, egy sötétvörös kör, ami egy másik, ami egy másik körben volt benne, ezzel is jelképezve az eszmét, miszerint az állam a Galaktikus Birodalom jogutódja, ami pedig a Galaktikus Köztársaság jogutódja. Ezt a jelet pedig két keresztet formázó villám szelte ketté. A jelkép alaposan meg volt kopva, ennek ellenére jól látszott a lényeg. Kétség sem férhet hozzá, hogy hasonló szimbólumot csak a tizenkét flottaparancsnok zászlóshajója viselhet.
Ysaen jai Dergast főadmirális azon vezérek közé tartozott, akik afféle kívülállóként kerültek bele Lord Brodrig birodalmának hadseregébe - ennélfogva egyik legbizalmasabb szövetségese volt. A szürke eminenciás ugyanis sohasem bízott a katonai gépezet uraiban, csakis azokban, akik valamiféle szolgálatot tettek neki - vagy ő segített rajtuk - , olyan vezetők, akiket a Birodalom bürokráciája nem zavarhatott meg, nem érhetett el, és akiket nem érdekelte más, csak az adósságuk megfizetése, vagy csupán a harcnak szentelt szolgálat. A kívülállók sokkallta megbízhatóbbak voltak számára, mint bármelyik akadémiát végzett flottatiszt.
Dergast, aki valaha a Kalee bolygó egyik legnagyobb harcosa volt, még Palpatine császár uralma alatt kötött szövetséget a birodalmi adminisztrátor Brodriggal, aki már akkor is mindig a feje után ment, és mindig azt hangoztatta, hogy a császár előbb vagy utóbb el fog bukni. Dergast neki köszönhette azt, hogy a Kalee még most is létezik. Palpatine Lord Vaderrel akarta megbüntettetni a népét, s Lord Brodrig volt az, aki elteretle a császár gondolatait eme aprócska problémákról. A kaleesh harcos azóta is igyekezett megvédeni a hadúr birodalmát, nem beszélve arról, hogy az egész élete a harcmezőn zajlott.
A parancsnoki hídra lépvén a Blade legénysége vigyázzba vágta magát, és bár Dergast nem viselt egyenruhát, csupán saját páncélját és egy rangjelzést, ugyanolyan tisztelettel bántak vele, mint bármelyik másik flottatiszttel. A híd közepén már várta őt egyik új szárnysegédje, egy rendkívül jól kvalifikált zászlós, aki Sartre parancsnok cirkálóján szolgált az utóbbi időben, és rendkívüli reputációval rendelkezett. Etti hadnagy a fekete hajú férfivel társalogva várta őt. A két tiszt szembefordult a kaleesh-sel, aki magasan fölébük tornyosult.
- Uram - tisztelgett Etti. Az alacsony termetű, nem feltűnő főhadnagy termete ellenére félelmetes harcosnak bizonyult - mármint emberhez képest, gondolta Dergast - , és nagy tiszteletnek örvendett. Becsvágyát csupán józan esze múlta felül, a főadmirális már-már barátként tekintett az Eriadun született férfira. - Megérkezett az utánpótlás - pillantott a zászlósra.
- Veyron Dangelis, admirális úr - tisztelgett a férfi.
- Rendkívül jókat beszélnek magáról, zászlós - mondta Dergast. - Itt az ideje, hogy bizonyítson - mutatott előre. A Blade irányába egy feketével bevont SS Protector romboló kúszott éppen. - Tárgyalásunk lesz, én pedig nem vagyok a szavak embere. El fog kísérni. Etti, magáé a hajó.
Dangelis a kaleesh nyomába szegődött, s hamarosan a hangárban jártak.
A Protector széles tárgyalótermében olyan félhomály uralkodott, hogy csupán a központi holoterminál világította meg az arcokat. A pultot körbeálló tiszteken szinte mind fekete egyenruha feszült, s Dangelis kissé furcsának érezte magát a fejvadásznak kinéző Dergast társaságában. Ennek ellenére azonban észrevette, hogy az SS és a flotta parancsnokai félelemmel vegyes tisztelettel pillantanak néha a főadmirális felé, aki rezzenéstelen arccal bámulta az előttük kikörvonalazódó, életnagységú holoalakot. Lord Brodrig előre felvett tartalékparancsa ostorcsapásként hangzott a teremben.
- Itt az idő. Ded-hatvankilences procedúra, azonnal végrehajtandó - azzal a kép elenyészett. Az egyik megviselt arcú katona elsietett, miután felettese bólintással jelzett neki valamit. A vörös csíkos SS tiszt, akinek egyenruhája kissé eltért társaiétól, szólásra emelkedett.
- A Vezér a Szenátus jóváhagyásával aktiválta a parancsot - jelentette be a férfi. Dangelis felismerte a tisztet, hiszen alaposan áttanulmányoztatták vele a vezetők névsorait. Rimmel Nagyvezér volt az, az SS legfőbb parancsnoka. - A Harmadik Birodalom kevés hajóval rendelkezik ahhoz, hogy megvédhessük magunkkat akár a vonggal, akár egyéb külső fenyegetéssel szemben. A fegyverkezést mielőbb meg kell kezdenünk.
- Fel kell futtatnunk a KGD termeléseit - vette át a szót egy másik parancsnok.
- Az Aratech ziosti képviselőit ide kell költöztetni - állapította meg Dergast. - Továbbá a többi nagy konzorczium gyárait újraindítani. Maga is beleszólhat, zászlós, most maga a szárnysegédem - mondta halkan, hogy csak Dangelis hallhassa a hangját.
- Összehívok egy sürgős ülést - mondta Rimmel. - A Szenátus és a Képviselőház a Ziostot javasolja, tehát oda küldünk néhány embert. De ez csak formalitás, uraim, mi magunk foglalkozzunk az igazán fontos dolgokkal. Indítsuk be a gyártást!
- Az új projekt tervei készen állnak - lépett elő egy remegő hangú, vékony, öreg givin. A csontvázszerű férfi alacsony volt és görnyedt, szemeiben villogó értelem sugárzott. - Mindössze egy utolsó módosításra van szükség.
- Dredan'thur mérnök úr - szólt közbe egy magas, felvezér rangjelzést viselő nő. - Biztosíthatjuk, hogy megkap mindent, amire szüksége van. Kérvényezem, hogy én magam felügyelhessem az építkezést, és ezen projekt végbemenetelét.
- Az engedélyt megkapja, Ystiss - bólintott Rimmel. - Dergast admirális! Ön mostantól SS pozíciót is betölt, mint Felvezér. A flottáját kiegészítem, s miután itt befejeztük, önnek végre kell hajtania a Vezér egyik speciális feladatát. Ha hazaérkezik, azonnal értesíti magát, és kapcsolatba lépnek. Addig azonban önre bízom a határvédelmet.
- Még több plecsni - mormogta az orra alá a kaleesh, miközben a tisztek már egyéb újdonságokról fecsegtek.
|
|
|
Bonadan
Nov 24, 2013 16:57:05 GMT 1
Post by Haruhi on Nov 24, 2013 16:57:05 GMT 1
- Nem tudom, hogy ki ajánlott be önnél, - szólalt meg halkan, érdektelen hangtónussal és órák óta először, ahogy körülöttük a vezérkar eszmecseréjét folytatta a fegyverkezésről - de talán nem azon kvalitásaimat ecsetelte, melyeket ténylegesen birtoklom is.Körbenézett az egybegyűlteken, s az igazat megvallva esze ágában sem lett volna közbeszólni, ha nem ezért lett volna most a köreikben. Egy cseppet sem volt megfélemlítve a hatalmasok között, őszintén szólva soha senkinek és semminek nem sikerült, a maga későközép tizenéves korában semmi érdeklődése nem volt bizonyos dolgok iránt. Elképzelése sem volt arról, hogy miért éppen olyasmiben kellett bizonyítani feletteseinek, melyben semmi tapasztalattal nem rendelkezett. Nem érzett itt elhangozni semmiféle taktikai vagy stratégiai elgondolást, mindössze földhözragadt gondolkodásmódra utaló javaslatokat és kijelentéseket. Rimmel részéről kiváltképpen meglepte a hozzáállás, s komolyan jónak látta átgondolni, hogy felér e mindazzal valójában, amit eddig róla tudott. - Nem értek a hadi politikához és a gazdaságtanhoz. - tette hozzá fanyar komorsággal, mielőtt a kaleeshi válaszolt volna iménti, befejezetlen kijelentésére - De mivel ezt kívánja, hadd fűzzek hát hozzájuk egy s mást.Azzal megköszörülte torkát, s mind rangban, mind termetben eltörpülése ellenére előrelépett, egyenes és fegyelmezett tartással. Ez legalább azt elérte, hogy ne szólaljon meg valaki ismét a pillanatnyilag beállt csendben, s mondjon még valami szűklátókörű kommentárt. Nem mintha magát tapasztaltabbnak, vagy bölcsebbnek érezte volna bármelyiküknél, de az elmúlt percek után egy valami mégis kaparni kezdte belülről: hogy talán intelligenciából esetleg több adatott meg neki, mint egyeseknek? - Tisztelt uraim... - mondta elegendően hangosan ahhoz, hogy parancsnokán kívül más is jól hallhassa, s megrántotta kesztyűjét - nem vagyok egy bőbeszédhez szokott katona, s ez nem is tartozik a zászlósi szaktudásom közé, de felsőbb parancsra kénytelen vagyok közbeszólni a témába.Igazított haján, s miután megkapta a formális engedélyt a folytatásra, így is tett. Arckifejezése jól mutatta belső érdektelenségét a dolog iránt, ám ugyanakkor ott lappangott a félelem hiánya is, mely segítette gondolatai problémák nélküli kiejtését. - Főadmirális Úr - sandított fél szemmel a mellette állóra - miért a nagy bizalom a jelenlegi biztonságban, hogy egy helyen tartsanak vállalati képviselőket? A kevés történelmi háttértudásom azt sugallja, hogy akármennyire lehetett képzett az őrség, vagy fejlett a védelmi rendszer, a megfelelő bérgyilkosoknak mindig könnyű dolguk volt, amikor célpontjaik is együtt voltak.Flegmán hümmögött, de nem engedett meg magának vigyort, az efféle arkifejezések csak komolytalanságot sugalltak volna, vagy ok nélküli elégedettséget, melyektől mentes volt, jelenleg mindenképpen. Szemét lehunyta, s karjait összefonva mellkasa felett folytatta - De van ténylegesebb észrevételem. - legyintette le a témát, mielőtt a kaleeshi félreértelmezhette volna kritikáját, s rosszul reagált volna (főképp, hogy inkább csak a többieken volt mit korrigálni) - Felvetődött, hogy az erőink száma nem elegendő a rendszereink biztosítására, ez valóban így van? Azt hiszem, de önök csupán a számokról beszélnek minduntalan, új komplexumokról és gyártási iparvidékekről, s ezekbe invesztálnak. Az erőink nem tudják biztosítani a Birodalmat, mondják önök. De hol van itt szó hadtudományrók, katonai kiképzésekről, felszerelésekről és modernizációról? Pazarló őrszolgálatokat teljesítő elavultfélben levő csillaghajóink vannak ezerszám, melyeket fel lehetne szerelni modern radarokkal, reaktorokkal, fegyverekkel és pajzsokkal... nem beszélve az alaposabban kiképzett legénységekről. Nem lenne jelentősebb anyagi spórolás, ha először feljavítanánk mindazt, amink van és csak utána gondolnák át azt, hogy friss egységeket gyártsanak le? Hol van egy szakasz közkatonánk féltucat trandoshai zsoldoshoz képest? Nem csupán fegyelem és egyenruha kell az embereknek, változatos felszerelés, tapasztalat és kreativitás is, mertkülönben ha netalán ostoba parancsot kapnának, ostobán végre is hajtanák azt. És a speciális erők? Nem attól lennének speciálisak, hogy behatóbban tanulmányozhatnák más fajúak taktikai alkalmazásait és így hazai terepükön is felvehetnék velük a harcot? Igen, az akadémiánk nem adnak elég fogalmat a katonáknak arról, hogy mire is számíthatnak, még ha nincs is valamire akkor éppen kilátás. Itt mindenki számokról beszél és flotta tömeggyártásról, miért nem fókuszálnak új technológiai megoldásokra, ellátmány és hadianyag termelésre a katonák és legénységek számára, s a jelenlegi állományunk átképzésére? Egy praktikusnak rohampuska hasznosabb hat másiknál, melyeket csupán azért gyártanak, hogy legyen. És a logisztika ismét, amihez értenem is kell. A katonáknak szüksége van jobb és több hadtápra, s tartalékra nem kevésbé. Hajókra melyek gyorsan és észrevétlenül eljuttathatják hozzájuk, akár ellenséges vonalak mögé is. Miért nincsenek transzportjaink álcázóberendezéssel felszerelve? Nem feltétlenül több hajó és katona kell, hanem jobb hajók és képzettebb személyi állomány, s elsősorban a jelenlegiek fejlesztése. Így látom laikus szemmel, a döntések és átgondolások az önök asztala, mindössze hozzászóltam a Főadmirális Úr utasítására. Az én asztalom a szolgálat egy hadihajó fedélzetén.Megigazította hajfürtjeit, majd biccentett és hátralépett, kezeit összekulcsolva maga mögött. Megtette, amiért ide jött, de semmi köze nem volt hozzájuk és köreikhez.
|
|
|
Bonadan
Nov 24, 2013 18:37:31 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Nov 24, 2013 18:37:31 GMT 1
A teremben beálló csend lett úrrá, miután az ifjú zászlós befejezte mondókáját. A férfival szemközt álló Ugrod Felvezér elfintorodott képpel, szinte megvetően pillantott rá, aztán a társaira. Végül intett a teremben állomásozó őröknek, akik közrefogták a férfit. - Elvezetni! - utasította őket Ugrod. - Állj - parancsolta a Dangelis mellett álló kaleesh. Dergast admirális hangjára Ugrod hátralépett egyet. Az egyenruha nélküli harcos jól ismerte a társait, s nem okozott számára nehézséget a kezzelésük. - Dangelis zászlós csupán az észrevételeit osztotta meg velünk. egy ilyen értékes embert értelmetlen elpazarolni. - Úgy van - helyeselt Ystiss felvezér. A nő mosolyogva tanulmányozta a fiatal zászlós arcvonásait. - Beképzeltsége a tudatlanságával vetekszik. Hadd világosítsuk fel. amint az előbb említette, fölösleges egy helyre gyűjtenünk a gyárainkat. Viszont ki beszélt itt arról, hogy az Aratech vállalatain kívül bármelyiket is a Bonadanra költöztetjük? A cég azért nem maradhat Zioston, mer ez egy SS akció, ennélfogva itt mi titkos diplomáciával járunk el. Gondoljon csak bele, mennyire lenne feltűnő, ha a főváros egén száz és száz tehercirkáló szállítana hadianyagot? A másik dolog a modernizáció kérdése. Ezt is információk híján vetette fel, Dangelis úr. A Corporate szektor nem valamiféle egy évtizedes államalakulat, tekintve, hogy a Világok Szövetsége hét éve alakult - nem-nem, azok csak nevek. Lord Brodrig és mi néhányan - pillantott Rimmelre és Dergastra, aztán egy fekete egyenruhás, Veyron számára ismeretlen tisztre - , már Palpatine idejében igyekeztünk felfegyverezni a galaxis ezen szegletét. Azóta tart ez a dolog, fiam. Talán úgy gondolja, nem tettünk meg mindent a kiaknázható erőforrások felhasználására, és a fejlesztésre? Fogadni mernék, a legénységünk ugyanolyan képzett, mint a birodalmi rohamosztagosok anno. - Ön nem élt ezekben az időkben, s fiatal korából arra következtetek, hogy nem járta végig a tisztiképzőt - tete hozzá Rimmel barátságosan. - A kiképzésünk nem hiányos. Zászlós, nekem úgy tűnik, a magáé viszont igen. Engedetlen katonákat nem tűrhetünk a hadseregnél. - A védelmi hajók kivonásához visszatérve - vette át a szót Ystiss - , egetverő ostobaság lenne elmozdítani őket, és védelem nélkül hagyni a Birodalom határait. A technikai fejlesztésekről pedig - fordult a másik tiszt felé, akinek Veyron nem tudta a nevét - K1-DDR? - A fejlettségünk pont olyan jó, amit megengedhetünk magunknak - felelte a K1-ként megnevezett SS tiszt kissé színtelen hangon. - Ennek példája... nos, vagyok jómagam, akár. A flotta rendelkezik új fejlesztésű hajókkal, továbbá álcázóberendezéssel felszerelt csillagrombolóink (!) is vannak, amiket legfőképp az SS használ, de ez nem törvényszerű. Biztos vagyok benne, hogy a maga új szolgálati helyszíne, a Blade is fel vans zerelve hasonló csodákkal - pillantott Dergast felé, aki bólintott. - Tehát mindent összevetve - tárta szét kezeit Rimmel - , egyetlen lépés maradt, mégpedig a Vezér által életbe léptetett parancs. Új zászlóshajók tervei, új fegyverek, felfejlesztett háborús eszközök gyártása. És meg kell értenünk, miről van szó, mielőtt szűk látókörűnek bélyegzünk valakit. - Amíg cseverészünk, lerohannak minket - dörmögte közbe Dergast. - Egyetértek - felelte Rimmel. - Megkapták a feladataikat, lássanak hozzá! - azzal sarkon fordult, és visszament oda, ahonnan jött. Amíg a tisztek szétszéledtek, Dergast maga mellé intette Veyront, és elindultak a főhangárok felé. A kaleesh elégedetlen volt. Különös módon tetszett neki, amint Dangelis kioktatta a társait, és őt. Bátor legényt szerzett magának. Remélte, nem lesz engedetlen a harcmezőn, s bár ő mindig meghallgatta emberei véleményét, voltak olyan pillanaok, amikor gyorsan kellett cselekedni. Akkor pedig nem habozott volna késlekedés nélkül megölni őt, ha útban van. Ennek ellenére remélte, hogy erre nem kerül sor, s úgy gondolta, Dangelis zászlósra több vár, minthogy egyszerű zászlós maradjon. Annak ellenére, hogy a vezetőségben igen kevés kívülálló volt, mint jómaga és Kadder, Ysstis és Rimmel egy életen keresztül katonák voltak. Sőt, Dergast azt is tudni vélte, hogy mielőtt Rimmel Brodrig szolgálatába állt volna, egy bizonyos Darth Sordis nevű Sith Lordot szolgált. De ez már nem számít. Beléptek a siklóba, ami elindult a Blade irányába.
|
|
|
Bonadan
Nov 24, 2013 20:32:12 GMT 1
Post by Haruhi on Nov 24, 2013 20:32:12 GMT 1
Szívesen vágott volna értetlenül bamba képet a tisztikar ellenvéleményére, de nem ilyen ostoba helyzetben kívánta lelni halálát, s inkább acélos tekintetét fenntartva tekintett mindig az éppen hozzá szólóra. Számtalan tény felett siklottak át egyszerűen, s az őt beképzeltséggel vádoló Felvezér csak még beképzeltebbnek tűnt, mint amilyennek valószínűleg ő látta. Nem mindennapi élmény volt szembesülni a vezérkar tagjainak valódi arcával, s csupán egyetlen személlyel érezte úgy, hogy erről még érdemes lehetett beszélni. Így hát továbbra is a protokollnak megfelelő testtartásban kivárta az események lefolyását, s felettesével együtt távozott a siklón. Ekkor érezte elérkezettnek az alkalmat megosztani vele tapasztalatait a feladat és annak végrehajtását illetően, elvégre egyébként is evaluálnia kellett utólag minden megbizatást, így ezúttal is, ugyan csupán szóban, de így tett. - Főadmirális Úr, engedelmével most tenném meg az önértékelésem a rám bízott feladatában való végrehajtással - mondta katonásan, de csupán abban a helyzetben folytatta, amennyiben ez a kaleeshinek nem volt ellenére. - Engedelmével... - kezdett bele pozitív reakció esetén - úgy vélem, hogy nem követtem el pontatlanságot az okfejtésemben és a katonai protokollt sem szegtem meg valamennyi pontban. Én a flotta tartalékállományában levő hajók állapotáról tettem jelentést, s erre mindennek elején rámutattam, ahogy arra is: nem rendelkezem elegendő szakértelemmel a témában, a tisztelt vezérkari tagok ezzel szemben átsiklottak mindez felett. Emellett mindennek nem szabadna érintenie képességeimet parancsok végrehajtásában: egy katona véleménye nem befolyásolja tetteit és feletteseivel szembeni engedelmességét, soha nem árulnám el a Birodalmat és azt, amire mindannyian felesküdtünk. Az egységek parancskövetése sem a vezérkari irányelvek megtagadásán alapszik, hanem hogy egy adott helyzetben egy momentáris felettesi parancs mennyire illeszkedik az eseményekhez. Egy katona kötelessége választani: vagy teljesíti a helytelen alparancsot és feláldozza vele a hadműveletet, vagy megfelelőn cselekszik a hadműveleti irányelveinek megfelelően, elősegítve a sikert és ezt felelősségre vonás esetén törvényszék előtt tisztázza. A szavaim szintén nem utaltak arra, hogy egy teljes vállalatot értelmeztem úgy, mintha idehelyeznék, én az önök által említett vezetőségi tagokról beszéltem a megbeszélésükből rendelkezésemre álló információk alapján. Ön emellett látta az adataimat, ugyan fiatalon kerültem az akadémiára, teljesítettem mindazon követelményeket, melyeket mások is és részt vettem műveletekben a hajóm fedélzetén, de éppen emiatt aggódok. Ugyanis nem értek egyet Rimmel Fővezérrel, s ahogy Ystiss Fővezér is rámutatott: a kiképzésem hiányos volt, s ez így igaz az állomány nagy részére. Rimmel Fővezér akaratán kívül is alátámasztotta, mikor minket a Birodalmi Rohamosztagosok képzettségéhez hasonlított. Ön is tudja, hogy a Yavini Csatát megelőző évekre az állomány már nagyrészt hiányosan képzett katonákból állt, a képzett klónkatonák ellenében. Mi több, a Spaarti klónok állománya siralmas minőségű volt a régiekkel ellentétben. Inkább referált volna elődünk, a Maradvány náluk jobban képzett állományára, mégsem tette... miért? S ha a technológiát is hasonlítanánk, aggódok amiatt, hogy bármily grandiózus konstrukciónkban nem e létezik valami apró hiba, mely annak könnyed elpusztulásához vezethet? Rossz kiképzés, hiányos tervezés... Endor vagy éppen Byss. Uram, az ő rögtönzött válaszaik mindenképpen felkészületlenebbek voltak az én rögtönzött véleményemnél. Engem azért tüntettek ki, mert krízishelyzetben képes vagyok gyorsan és helyesen, ha nem akkor rugalmasan, mintsem tévesen vagy statikusan reagálni. Amennyiben büntetése nem foszt meg a lehetőségtől, idővel talán tetteim is alátámaszthatják. Kerülte a rámutatásokat és a vádaskodást, s jobbnak látta nem kimondani, hogy ha már a vezérkari tagok képtelenek voltak megkülömböztetni egy nőt egy férfitól, akkor vajon nem e csupán a Dergasthoz hasonlók és maga Lord Brodrig tartották össze tekintélyükkel és szaktudásokkal a Birodalmat, a rangukhoz nem méltó tisztek ellenében?
|
|
|
Bonadan
Nov 24, 2013 20:50:10 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Nov 24, 2013 20:50:10 GMT 1
Dergast különös tekintettel mérte végig Dangelis zászlós kivörösödött arcát. Az ambíciózus ifjú katonának tökéletesen igaza volt. Igaza volt abban, hogy a kiképzés már korántsem a régi, de a kaleesh azt is tudta, hogy ezen képtelenek változtatni ezekben az időkben. Nem szándékozott megbüntenti a társát, csupán azért, mert másképp lát néhány dolgot - talán jobban - , és nem fél kimondani a véleményét, ami végül is építő jellegű.
- Valóban, nem a szavaink, hanem a tetteink mutatják meg, kik vagyunk - bólintott végül. - A Harmadik Birodalom nem büntet azért, mert kimondod, amit gondolsz. Ne tévesszen meg ennek a sok bürokratának a szájlebegtetése. Nyilvánvaló, hogy nem tudjuk ellátni magunkat rendesen, de nem is fogjuk, ez van, ezt kell szeretni. Ha fegyverkezni akarnak, az nem rossz dolog, de amúgy... Rajtam kívül, bármit is gondolsz, Ystiss és Rimmel, továbbá Kadder ugyanolyan állásponton vannak, mint te.
- Nekem nem úgy tűnt - felelte Dangelis.
- Persze, hogy nem. Mit gondolsz, meddig maradhatna Rimmel a posztján, ha hangoztatni kezdené a többinek, hogy mit nem csinálnak jól? A Vezér tartja össze ezt a régiót, és néhányan azon vagyunk, hogy segítsünk neki. De mingyárt megérkezünk - pillantott az elsötétülő ablakokra. Kissé meglepődött, amikor a hangárban egy vékony férfi várta, aki Brodrig követeként mutatkozott be.
Néhány perc elteltével Ysaen jay Dergast türelmetlenül járkált a parancsnoki központ alatti megfigyelőszobájában. A vele szemközti falat üveglap helyettesítette, mert a kaleesh megnyugtatónak érezte az űr látványát. Ha kinézett, nem békét, hanem táguló és zsugorodó csillagokat, felrobbanó gázóriásokat, napokat látott. Bolygók, egész rendszerek pusztulását és születését, örökös harcát a természettel. Háborúkat, amelyek még be sem következtek, csatákat, amik jelenleg is dúltak valamelyik távoli rendszerben. Lord Brodrig különleges ügyvivője - valamiféle ágrólszakadt küldönc, de hivatalos és Dergast személyes kódjaival - egyből három feladatot bízott rá, s a flottaparancsnok azt sem tudta, melyiket ítélje fontosabbnak. Előbbször is, el kellett jutnia az Ossusra. Remélte, a Sith Birodalom még nem kebelezte be a Jediket... kár lenne értük.
A flottája mostmár a Blade mellé rendelt öt SS Protectorból állt, amik átalakított ISD I-esek voltak. Hosszabb, elnyúlt testükkel és fekete borításukkal szinte láthatatlanok voltak a galaxiszéli, csillagtalan űrrel a háttérben. Emellett még ott voltak a saját hajói, amiket a vongokkal való összecsapás után rendelt - négy felturbózott ISD, a szokásos transzportkísérettel együtt. Szerzett két darab Interdictort, továbbá néhány ősrégi Victory-osztályú cirkálót. A flottát kiegészítette még pár koréliai korvett, amiket nem túl rég szereltek fel használatra, s bár kopottak és régiek voltak, a megfelelő legénységgel hasznos eszköznek bizonyultak, s még mindig bírtak annyi ütőerővel, hogy a flotta szerves részét képezzék.
Dergast éppen arra várt, hogy a legutolsó hajó is bejelentkezzen. Nem szeretett a hídon tartózkodni utazások alatt, inkább lejött a lakosztályába edzeni, hogy karbantartsa öregedő testét és reflexeit. Most is éppen egy V-ös jelzésű kiképződroiddal küzdött, amikor a fiatal tiszt belépett a terembe. - Uram, a flotta indulásra kész - jelentette.
A kaleesh éppen két darabra törte a droidot, amikor bólintott. - Indulás!
Éppen érezte, amint a Blade meglódult, és a hiperűrbe lépett. Dergast rábízta Dangelis zászlósra, hogy figyelmeztesse a Jedi Tanácsot az érkezésükről, továbbá utasítsa a flotta parancsnokait, hogy csupán az álcázómezővel rendelkező hajók közelíthetik meg a Jediket, tekintve a szomszédságukban lélegző Sith Birodalom technikai fejlettségét. A kaleesh nem szerette volna, ha a Sithek felfedezik őket, amint épp a Jedikkel próbál egyezkedni.
|
|
|
Bonadan
Aug 25, 2015 13:07:05 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Aug 25, 2015 13:07:05 GMT 1
Az Intergalaktikus Monetáris Unió agytrösztje, két nyurga, magas muun, egy idősebb humán nő és egy jól öltözött, bár testőr-bérgyilkos mivoltát még így is elég nehezen titkoló anzati a Harminchárom Csillag nevű luxushotel bárjának egyik VIP-fogadószobájában találkozott Camillo Il-Razzal, az EGB helyi, majdnem mindenható második számú képviselőjével, és Drikl Lecersen moff személyi titkárával. Az asztalon kifejezetten az IMU rendelésére készült étkészlet ezüstös fényű darabjaiban kifejezetten az IMU rendelésére készült ételkülönlegességek sorakoztak.
- Imádom a rántott calamarit. – szippantott fel egy nyálkás valamit a táljából Il-Raz, miközben végignézett vendéglátóin, majd tekintetét továbbvitte a pincérlányokra a teremben, sajnálkozva állapítva meg, hogy sajnos túl idősek az ízléséhez. Pedig szívesen felpróbált volna egy olyan fiatal, bozontos triaanit, amelyek igen elterjedtek voltak a szektorban...
- Természetesen csak a mon calok apró unokatestvéreiről van szó, hisz fájdalom, de a teljesen kifejlett, értelmes darabok felszolgálását az utóbbi időben a törvény bünteti. – mosolyodott el az IMU képviselőnője, kizökkentve Il-Razt a kellemes gondolatokból. – Örülünk, hogy kényelmesnek találja a helyszínt, kormányzó.
- Ugyan, hívjon csak nyugodtan Camillonak. – színlelte a bágyatag udvariasságot Il-Raz, bár teljesen felesleges volt. Ezek itt pontosan tisztában voltak vele, kicsoda, és mire képes, ha a szükség úgy hozza.
- A híre megelőzi Önt, kedves Camillo. – jegyezte meg a szikárabb, barnásszürke bőrű muun. – Az Egységes Galaktika frakcióvezetője, Daala jobb kezének középső ujja (itt Il-Raz udvariasan elmosolyodott, miközben gondolatban máris melegebb éghajlatra küldte a muunt), a Szövetség egyik leghíresebb, leghírhedtebb, befolyásos politikusa, Fondor átmeneti kormányzója...
- Örülök, hogy kizárólag érdemeik alapján ítélnek meg. – biccentett Il-Raz.
- Sajnálatunkra szolgál, hogy a képviselőnk nem Önnel, hanem Calrissiannal tudtak csak tárgyalni Coruscanton. – jegyezte meg a másik muun. – Örömteli lett volna Önnel üzletelni a Szövetség, vagy a Köztársaság nevében.
- Talán még nem merítettünk ki minden lehetőséget véglegesen. – szippantott fel egy újabb tengeri herkentyűt Il-Raz, rádöbbenve, hogy itt neki kell rátérnie a tárgyra. – Szeretnék az önök figyelmébe ajánlani egy üzleti lehetőséget.
- Mindig érdekelnek minket az új lehetőségek. – mosolyodott el a nő. – A Cosrával még úgysem volt alkalmunk üzletelni...
- Nos, éppen a Cosráról van szó, de attól tartok, nem olyan kontextusban, mint amire Ön gondol. – kortyolt bele a fűszeres alderaani borba Il-Raz, amit a túlkoros pincérlány tett elé. – Információim vannak arról, hogy a Cosrai Iparvállalat terjeszkedésre készül az Önök területén.
- A Cosra nem foglalkozik finanszírozással. – rázta meg a fejét a humán nő. – Ők a primer szektorban erősek.
- Általában nem. – biccentett Il-Raz. – De bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy mégis... például, ha az Önök helyi ellenlábasainak akarnak segíteni abban, hogy eltávolítsák magukat a szektorból.
- Szövetkeztek a Corporate Szektor Hatósággal? – nyúlt meg a szürkébb muun arca, ami így szinte egyenes vonalnak tűnt. – Azok a bürokraták! A kormányzat nem fogja hagyni... mi tisztességes, piaci alapon működő, törvénytisztelő vállalkozás vagyunk, államközi üzletek sokaságával, nem szoríthatnak ki minket!
- Talán a törvények szerint így van... - biccentett Il-Raz. – De sajnos a cosraiak máshogy látják ezt. És bizonyára Önök is tudják, vannak olyanok Brodrig vezér korábbi, és Screbin kormányzó mostani köreiben, akik nem nézték jó szemmel az Önök térnyerését a szektorban.
- A Hatóság bérencei, hogyne... - gesztikulált idegesen a magasabbik muun. – De miért osztja meg ezt velünk, Il-Raz úr?
- Vagyunk egypáran az EGB Vezérkar köreiben is – hajolt közelebb Il-Raz, félretolva a calamari finomságokkal teli tálat. -, akik szerint csak akkor finanszírozhatjuk az új Birodalmat, ha sok és befolyásos barátunk van a gazdasági életben. Meg kell mutatnunk a piacok számára, hogy az EGB komolyan és tisztességesen veszi az üzleti szabályokat, és nem pedig a cosraiak fegyveres szócsöve.
- Hát bizony erről tényleg nem ártana meggyőzni a piacot. – mosolyodott el a nő. – És feltételezem, nem mindenki ért egyet Önnel, sajnálatos módon.
- Nem, nem mindenki, ez tagadhatatlan. – biccentett Il-Raz. – De a volt szövetségi szektorok vállalatvezetői közül sokan, sőt, a volt konföderációs területekről is. A Cosra gazdasági hatalma arrafelé mg nagyobb, de talán, ha együtt tudunk működni, akkor független tőke bevonásával ellensúlyozhatjuk ezt... önök pedig megvethetik a lábukat az EGB pénzpiacain.
- Érdekes gondolat. – vakarta meg társával összhangban az állát a magasabbik muun. – De mégis mire készülnek a cosraiak és a CSA?
- Meg akarják támadni a maguk hitel- és betéti pozícióit. – magyarázta Il-Raz. – A közeljövőben nagy felvásárlási hullámot indítanak majd, átveszik a maguk által kihelyezett működési és beruházási hitelek kezelési jogait a helyi vállalatok képviselőitől, hogy aztán felmondják őket, kedvezőbb kondíciókat kínálnak a betétesek számára, hogy rábeszéljék őket, szüntessék be önökkel a kapcsolatot, lenyomják a kamatokat...
- Ez jelentős befektetést igényelne, és nincsenek meg hozzá a helyi forrásaik. – ingatta a fejét a nő. – A Corporate-szektor külső tőkére vonatkozó szabályai világosak és változatlanok az EGB-ben is.
- Itt jön a képbe a CSA. – folytatta Il-Raz. – Azt beszélik, a Hatóság vállalatainak legközelebbi kötvénykibocsátásán a kötvényeket a szokásos ügyfélkör helyett a cosraiak fogják átvenni, így egy csapásra belépnek a pénzpiacra... ha pedig maguk panaszt tesznek a hatóságoknál... nos, az új piacfelügyeleti központ Ziostról Ettire költözött, szükséges ezt tovább magyaráznom?
- Ezt meg fogják bánni... - tördelte az ujjait a szürkés bőrű muun. – Nagyon meg fogják bánni...
- Talán én.. azaz mi segíthetünk. – mosolyodott el Il-Raz. – Ha nem maguk, hanem egy megbízott pénzintézet forgatná meg a saját eszközeiket a piacon, akkor rálicitálhatnánk a cosraiak ajánlataira, anélkül, hogy ők tudnák, az IMU áll mögötte. Én és üzlettársaim véletlenül épp most hoztunk létre egy alapot, Perem Holding néven. Ha a Perem Holdingon futtatnánk át az Önök következő, kihelyezésre váró eszközeit, akkor a cosraiak és a Hatóság üzlete közé kerülhetünk.
- És ez esetben a cosraiak által elbukott CSA-vállalati részvényeket egyenesen tovább kell adnia nekünk, az általunk meghatározott áron. – fejezte be a mondatot, megtoldva egy feltétellel Il-Raz gondolatát az IMU főtárgyalónője. – Cserébe a maguk alapjának nyújtott hitelkihelyezésért.
- Ó, erre nem is gondoltam, persze, természetesen. – mímelt meglepettséget Il-Raz, a homlokára csapva. – Nagyszerű ötlet.
- Így a Hatóság vállalati kötvényei a kezünkben lesznek, a hiteleink pedig biztonságban. – mosolyodott el a muun.
- Utána pedig elintézi nekünk a piacra lépést a Fondoron, a Thyferrán és a Nkllon bányakonzorciumainál. – fejezte be a nő.
- Mi sem természetesebb. – biccentett Il-Raz. – Talán még a Koornacht-halmaz szövetkezeteiben is.
- Érdekfeszítő lenne. – jegyezte meg a nő.
- Miért segít nekünk? – szólalt meg a tárgyalás alatt most először az anzati.
- A mi szakmánkban fontos, hogy több lábon álljon az ember, ugyebár. – kortyolt bele megint a borába Il-Raz. – Nyilvánvaló, hogy a jó üzleti kapcsolatok újakat termelnek, nemde? Különösen a vendéglátóipar bizonyos szektorai érdekelnek, mint magánbefektetőt...
- Azt hiszem, világos. – hadonászott a muunok egyike, mint aki nem akar többet hallani. – Elintézhetünk egy városnézést Önnek, Il-Raz úr.
- Nagyszerű lenne. – mosolyodott el Il-Raz. Sajátságos kis hobbija ilyen szempontból még jól is jött... a tárgyalópartnerei lassan fel sem tételezték róla, hogy a fiatal testeken kívül bármi más motivációi is lehetnek egy... magafajtának.
- Intézkedni fogunk a források rendelkezésére bocsátásról. – emelte poharát a muun. – Igyunk a... hogy is hívják?
- Perem Holding. – egészítette ki Il-Raz. – Az önök kapuja az EGB piacaira és a CSA vállalatok vezetésébe, barátaim.
- A Perem Holdingra! – ürítették a muunok fenékig a poharat, Il-Razzal egyetemben.
...
- Bácsi, kérsz süteményt? A hadiárvák megsegítésére! – lépett oda Il-Razhoz egy zabrak kislány, az SS ifjúsági hadtestének fekete, rövid szabású ruhájában, amikor a volt kormányzó és frakcióvezető kisétált a hotel ajtaján, nyomában néhány civil ruhás testőrrel. Az ifjúsági hadtestet a helyiek úgymond ügybuzgóságból hozták létre nem sokkal azután, hogy hírt kaptak az EGB DiestlJugend szervezetéről
- Nagyon finom... - harapott bele Il-Raz a száraz, ízetlen tésztadarabba, és előkotort a zsebéből néhány kreditet. Bizonyos volt benne, hogy az IMU kémjei ebben a pillanatban is figyelik, így szinte kötelességének érezte, hogy tisztességesen fenntartsa a róla kialakult képet a fejükben. Így visszafordult a kislányhoz:
– Nagyon szeretnék többet is belőle, de be kell tennem a hűtőbe. Segítesz elvinni hazáig?
- Én... - állt egyik lábáról a másikra a kislány. – Anyukám azt mondta, ne álljak szóba idegenekkel.
- Camillo bácsi vagyok, a bolygó új kormányzója. – nyújtott neki kezet valami blődséget gyorsan kitalálva Il-Raz. – Látod, most már nem vagyok idegen. Mehetünk? Az összes sütidet megveszem, megígérem!
- Hát... izé... az összeset? Na jó, mehetünk. – vont vállat a kislány, miközben Il-Raz finoman vonszolni kezdte a limuzinja felé. – De anyukám mérges lesz, ha nem leszek otthon estére...
- Ne aggódj, kicsim. – mosolyodott el Il-Raz. Kezdte megkedvelni ezt a bolygót. – Estére otthon leszel, de otthon ám...
|
|
|
Bonadan
Aug 25, 2015 20:13:33 GMT 1
Post by Lord Brodrig on Aug 25, 2015 20:13:33 GMT 1
Gnorl rámordult a lakosztályt őrző katonákra, és berontott a tágas előcsarnokba. A két férfi utánaemelte a fegyverét, de végül leeresztették. Az anzatinak öltözött kubaz kibontotta hosszú ormányát a szövetmaszkja alól, és levetette az álcáját. Végre igazi önmaga lehetett, bár nem értette, miért kellett lepleznie valódi kilétét. Ennek ellenére tökéletesen megbízott Lord Ignomisban.
- Mit akar? – hallatszott a nő hangja a belső szoba felől.
- Nagyúr, a tárgyalással kapcsolatban jöttem – kiáltotta vissza Gnorl, megállapodva a lezárt szobaajtó előtt.
A fémlapok visszahúzódtak a falba, és megjelent előtte Ignomis, vagyis Snarla Shan, az Intergalaktikus Monetáris Unió vezetője és tulajdonosa, független Sith Nagyúr, idősödő Revan-leszármazott. Széles gallérja körülfonta az egész fejét, csupán az arcát hagyva szabadon, zöldes öltözéke eltakarta az idomait.
- Nem tetszik neked a végeredmény – állapította meg Ignomis, mielőtt kubaz ügynöke megszólalhatott volna.
- Valóban nem – hajtott fejet Gnorl, miközben megrándult az ormánya. – Ezek egyszerűen bűzlenek.
- Il-Raz hazudott, valóban – bólintott az asszony. – Amint kiadjuk a kezünkből a javainkat, sosem kapjuk vissza őket. Nem tudom, mi áll emögött, de érzem, hogy ellenünk ármánykodnak. Hibáztam, hogy túlságosan szorosan odakötöttem magunkat a Corporate-szektorhoz.
- Ezért kellett álcáznom magam? – kérdezte Gnorl. – Hogy később ne ismerjenek fel?
- Igen, az IMU reguláris végrehajtói elég jellegzetes figurák, téged viszont nem fognak kiszúrni. Mindamellett szerettem volna, ha részt veszel a megbeszélésen, így el kellett rejtenem téged még az Erőben is.
- Azonnal indulok – hajolt meg Gnorl, és fordult volna, ám Ignomis intett egyet, mire a kubaz végtagjai megmerevedtek. A Sith tudta, hogy mit jelentenek személyi testőrének szavai.
- Nem! Lecersen moff, Il-Raz, Screbin – mind életben maradnak. Amíg nem tudom a fenyegetés valódi mivoltát, nem teszünk semmit. Értesítsd a kémhálózatunkat. Mindent tudni akarok a Cosra és Lecersen vállalatainak tevékenységeiről.
Miután Gnorl távozott, Ignomis lehuppant az egyik fotelre, és gondolkodni kezdett. Talán hagynia kellene, hogy Il-Raz és társasága véghezvigyék a tervüket. Talán engednie kellene, hogy az IMU megkárosodjon, hogy kiűzzék a Corporate-szektorból. Miért is ne? Minden, ami az EGB céljait szolgálta, és Snarla abban biztos volt, hogy Lecersen arra törekszik, az lényegében az ő céljainak is megfelel. Különben tudvalevő, hogy a cosraiak és társaik az összes Sith és Jedi kiirtására készülnek.
Darth Ignomis lehunyta a szemét, és alámerült az Erő sötét áramlataiba. Egy sima, domborulatok nélküli galaxis jelent meg a számára. Egy tiszta, pontosabban szólva Erőtől tiszta galaxis, egy Jedik és Sithek nélküli, egy vetélytársmentes galaxis. Egy olyan világ, ahol senkivel sem kell megütköznie a hatalomért, és ahol senki sem érne fel az ő egyedüli erejével. A Sith Nagyúr szája sarkában elégedett mosoly bujkált, miközben döntött.
|
|
|
Bonadan
Aug 26, 2015 17:22:23 GMT 1
Post by Grodin Tierce on Aug 26, 2015 17:22:23 GMT 1
Il-Raznak kellemesen bizsergett az ágyéka, miközben a süteményárus kislányra gondolt, akit egy medikai egység és két SS-ügynök kísért apartmanjából először a kórházba, majd onnan rövid látogatásra haza, hogy aztán családjával együtt gyorsan felpakolják egy siklóra, és átszállítsák a Lorrdra, mint Eichmann és Isen doktorok projektjének új, váratlan résztvevőit. Végtére is azt mondtam, hogy időben otthon lesz, azt nem, hogy milyen állapotban - zárta rövidre gyorsan saját furdaló lelkiismeretét, és igyekezett az előtte álló, legalább ilyen szórakoztató témára koncentrálni.
Ezúttal csak a nő és a két muun ült, pontosabban állt és hadonászott vele szemben a Bonadan Kormányzói Palotájában, ahová berendelte őket, miután a hatás kedvéért megkérte az SS által kinevezett bolygókormányzót, hogy pár órára legyen kedves kölcsönadni neki az irodáját. Nem sajnálta különösebben, hogy az anzati nem csatlakozott hozzájuk, így ő is beérte azzal, hogy a fal mentén rohamosztagosok álltak, külön testőri védelemről nem kellett gondoskodnia.
- Kisemmizett minket a maga Holdingja! - gesztikulált az alacsonyabb muun. - Egyetlen hitelünket sem utalta vissza, a kint lévő pozícióinkat pedig felszámolta! Földönfutók lettünk a maga miatt!
- Ez egy ilyen szakma, barátaim. - nyújtott át egy adatkártyát Il-Raz mosolyogva. - Ezúttal rossz nexura tettek, hogy így fogalmazzak. A Perem Holding természetesen megfelelő ellenőrzések mellett hajlandó alkalmazni az Önök megbízhatónak minősülő alkuszait és adminisztrátorait. Sajnálatos, hogy ezt személyesen Önökre nem tudjuk kiterjeszteni, de nyilván alkalmaznunk kell bizonyos evidens szabályokat.
- Magukkal soha, senki, semilyen körülmények között nem fog üzletelni a galaxisban, maga féreg... - sziszegte a nő.
- Magukkal meg a szektorban nem fog senki. - biccentett Il-Raz az adatkártya felé. - Ebben megtalálják a végzéseket az ügyviteli engedélyeik bevonásáról és a kiutasítási parancsokat, amelyeket az SS állított ki. Kapnak huszonnégy órát, hogy elhagyják a szektort, Serenno bizonyára örömmel befogadja a magukfajtát. Mi végtére is nem vagyunk barbárok, ugyebár. Ezenkívül, ha figyelték a híreket, láthatták, hogy a Corporate Szektor Hatóság vállalatai már nem jelenthetnek veszélyt magukra. Tartottam a szavam... bizonyos szempontból.
- A Perem Holding fel fog kerülni a civilizált galaxis gazdasági életének összes feketelistájára. - replikázott a muun. - És maga is, személyesen.
- Attól tartok, a legtöbb helyen már rajta vagyok ennél rosszabb listákon is. - mosolyodott el Il-Raz. - Örültem az ismételt, bár rövid találkozásnak. Az urak kikísérik magukat - biccentett a belépő SS ügynökök felé Il-Raz.
- Az IMU Főigazgatója, Shan asszony eltűnt. - jegyezte meg az ügyeletes SS parancsnok Screbin gárdjából, miután a többiek távoztak. - Körözést adtunk ki csalás és hitelezők megkárosítása vádjával ellene, de nem akadtunk a nyomára.
- Hadd menjen csak. - legyintett Il-Raz. - Felőlem máshol folytathatja az üzelmeit, de ne itt. Köszönöm az erőfeszítéseit, ezredes.
Miután egyedül maradt az irodában, Il-Raz elégedetten hátradőlt, és egy pillantást vetette a kommunikátorára.
"Találkozunk Ammuudon" - jött az üzenet Lecersentől.
- Kár, hogy indulnom kell. - mormolta maga elé Il-Raz. - Úgy vásároltam volna még valakitől egy kis süteményt.
|
|