|
Post by Lord Brodrig on Oct 22, 2012 18:55:59 GMT 1
Mindössze gyetlen csillag vehető számításba: a nagy, mindent elpusztító gázóriás. Lakott bolygók nincsenek a közelben, a rendszer az Ammuud tartományának védőbástyája.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 22, 2012 18:56:49 GMT 1
Serrikoza admirális lepillantott csillagrombolója turbólézerütegekkel teletűzdelt orrára, majd a parancsnoki hajó előtt haladó két ISD II-es cirkálóra függesztette szűk tekintetét. Szemhélyainak inai még a Második Polgárháborúban sérültek meg, így képelen volt hunyorításnál többet kihozni látószervéből. Ettől eltekintve épp elégé fel tudta nyitani a szemét a flottaparancsnoki hivatáshoz szükséges éleslátáshoz. Szürke egyenruhája makulátlan volt, ősz bajsza feketésen csillogott a pár parszekre lévő csillag sugarainak össztüzében.
Az admirális sarkon fordult. Már pillanatokkal korábban felfigyelt a megfigyelőállomás felől hallható egyre hevesebb szóváltásra. Nyomban felismerte a Disintegrator kapitányát, aki valamiféle nagybetűs szóváltásba keveredett az egyik beosztottjával. Serrikoza szótlanul bámulta őket, és kivárt, amíg Irrtumen kapitány felfigyel rá. Amikor tekintetük találkozott, az idősebb tiszt érzelemmentes arccal biccentett.
- Valami probléma? – tette fel jellegzetes kérdését az admirális. A Wyn-rendszer Harmadik Birodalmi hadvezéreként állandó hírnév övezte őt a ziostiak körében.
- Egy idegen azonosítású hajó utazik a hiperűrben, uram – felelte pattogósan a kapitány. – Azt hiszem, egy másik kisebb hajó is követi. Mindkettő tökéletesen jelöletlen.
Serrikoza halkan hümmögött maga elé néhány sort. Nem tudott az SS mostanában végrehajtott hírszerzési ügyéről, miszerint ismeretlen hajóknak kéne kóborolniuk a Birodalom határain belül.
- Merre tartanak? – kérdezte végül. - A határ felé, uram. - Mennyi időnk van? - Egy perc.
Az admirális maga mellé intette a főtisztet. Irrtumen irdatlan fogakat hordott a szájában, ami különösképpen nem tette őt torzzá.
- Szóval menekülnek, mi? Ez nem a titkosszolgálatunk lesz. Figyelmeztesse a Farraget és a Korkavis kíésrőinket! Felettébb kíváncsi vagyok, ugyan kik is lehetnek ők.
A kapitány tisztelgett, majd elsietett. Serrikoza tökéletesen megbízott a fent említett két Interdictor vezetőinek a képességeiben. A mesterségesen generált gravitációs mező szépen kirántja az idegeneket a hiperűr biztonságos egérlyukából. Az Ammuud népének félistenként tisztelt admirálisa halovány mosolyt ereszett az arcára. Ha az idegenek valóban más államok kémei, talán illendő volna bevetni a hasonló esetekre specializálódott szerveket. Serrikoza rátenyerelt az előtte fekvő panelre, mire a híd ormába épített képernyőn egy fekete egyenruhás SS tiszt képe körvonalazódott ki.
- Mit óhajt, Serrikoza admirális? – érdeklődött hűvős hanghordozással a hírszerző tiszt. - Azt hiszem, érdekelni fogja, amit találtunk, Felvezér.
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 23, 2012 14:57:42 GMT 1
Majdnem egy hete vagyok már úton, és ez rajtam is nagyon látszik. Egyre lassabban haladok, és jó párszor elvesztem az irányítást testem fölött. Igaz, hogy a fajunknak nem kell olyan sok oxigén, ám ha én nem jutok hamarosan levegõhöz, könnyen itt pusztulhatok. Rá kellett jönnöm, hogy jó lett volna, ha edzek az ûrbéli környezetben, mert most igen csak megviselt ez a rövid idõ is. Az utolsó erõmbõl gyorsan körülnézek, és keresek valamit, ahova lészálhatók levegõt venni, és ez akár csillagcirkáló, akár bolygó nem érdekel.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 23, 2012 15:58:38 GMT 1
A Dessent hídján félhomály uralkodott. A csillagromboló parancsnoka szerette a sötét parancsnoki központot, aminek világítása nem sértette mű látóidegeit. A félig kiborg tiszt egy Vong szakasszal való összecsapásban vesztette el élő szerveinek nagyrészét, amiket durva protézisekkel kellett pótolniuk a túlélése érdekében.
- Kapitány! – harsogta a mellette vigyázkodó tiszt. – Egy azonosítatlan egység lebeg a rendszer szélén. A szenzoraink életjelet mutatnak.
A kapitány a férfi szemébe nézett. - Irányítsák rá a megfigyelő lokátort! – parancsolta. Hamarosan a képernyőn kirajzolódott egy távoli, szinte élettelen, lebegő test. A kapitány ehhez foghatót életében sosem látott azelőtt.
- Haldoklik! – kiáltotta hirtelen. – Azonnal vezényeljen egy siklót a megmentésére! Aztán jelentse az esetet Serrikoza admirálisnak!
---
A Kodir Generative Drive vállalkozás által legyártott szállítóegység két TIE-vadász kíséretében az aonosítatlan idegen tárgy felé száguldott. A sikló hamarosan elérte az eleven, különös formájú lényt, és fölé lebegett. Az alsó légzsilipjeit szabaddá téve két egyenruhást eresztett le, akik hátirakétájukank és űrruhájuknak köszönhetően biztosan mozogtak a vákuumtérben. Egyikük megpróbálta felmérni a lény méreteit. Társa inkább beszéddel próbálkozott, miután észrevette, hogy a lény életben van, és szemeit őrájuk mereszti.
- Üdvözöllek – kezdte az űrruhás. – Ez itt a Harmadik Birodalom elnevezésű köztársasági állam felségterülete. Látom, életben maradtál a világűrben. Figyelemreméltó. Érted a nyelvünket?
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 23, 2012 17:37:06 GMT 1
Két furcsa élõlény jött oda hozzám egy ûrruhában. Megkérdezték értem-e a nyelvüket, amire én bólintok. Igaz, hogy levegõ nélkül is elvagyunk az ûrben, de beszélni itt nem tudunk, így elmutogatom nekik, hogy itt nem vagyok képes beszélni, csak ha levegõhöz jutok. Remélem, beinvitálnak az ûrsiklóba, mert ha nem teszik, könnyen itt pusztulhatok, ám nem várhatok. Egy nagy szárnycsapással berepülök a légzsilipen, majd jó pár mély levegõt veszek, amit a hajóban vagyok. Bocsánatkérõ arccal fordulok a lényekhez. - Elnézést, hogy így betolakodtam, csak most elõször utazok az ûrben, és ez az egy hetes utazás nagyon megviselt. Amúgy a nevem Abakura Ryuu, a Draco birodalom egyik lakosa.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 23, 2012 19:32:48 GMT 1
A sikló néhány perc múlva megérkezett a csillagromboló tiszti hangárjába, amit közvetlenül a parancsnoki híd közelébe építettek. Nem a Dessent, hanem a zászlóshajó fedélzetére szállították a jövevényt.
A hangárban tucanyi tiszt és katona várta kíváncsian az érkezésüket. Ekkor váratlanul egy magas, tekintélyt parancsoló, kissé megviselt ábrázatú férfi lépett elő a tömegből. Szürke bajsza jellegzetessé tette az admirális rombolója által vezetett flotta parancsnokát. Serrikoza admirális beccentett a siklóból kilépő hármasnak. Meglepőnek találta az ismeretlen lény testfelépítését, ami inkább hasonlított valamiféle hüllőre, mint humanoid formára. Ennek ellenére sugárzó értelmet vélt felfedezni az idegen szemeiben.
- Üdvözöllek a Disintegrator fedélzetén, külvilági – hajtott fejet. – Kísérőid jelezték nekem, hogy nem szenvedtél maradandó károsodást. Bevallom, meglepett az űrben való utazásod képessége. De azt hiszem – fűzte hozzá egy halovány félmosoly kíséretében - , hogy az eltérő kultúránkról való párbeszédet kényelmesebb helyen is megbeszélhetjük. Szükséged van valami ellátásra?
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 23, 2012 19:46:35 GMT 1
- Köszönöm nem... hoztam magammal ellátást. De azért köszönöm szívességét. Az én nevem Abakura Ryuu vagyok! A Draco bolygón élõ Draganok egyike. Kissé jól esett az újbóli lélegzetvétel, így kissé szégyenkezve mondom. - Én csak újonc vagyok. A Hatok tanácsa több hónapot is képesek ûrben tölteni. Körülnézek, és azt veszem észre, hogy kinézetem túl nagy figyelmet részesít. Elõhúzom kardomat, majd lefektetem a földre. - Túlságosan feltûnõ vagyok.... Alakváltás! - mondom, és felveszem emberi alakomat szépen lassan - No így már jobb. Amúgy kit tisztelhetek megmentõmben? - kérdezem a férfitõl, ám gyorsan hozzáteszem - Elnézését kérem, természetesen négyszemközt is beszélhetünk, ha önt zavarja a nagy létszám elõtti társalgás egy újonnan megismert jöttmenttel. - modnom, mire helyére teszem kardomat.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 23, 2012 20:00:33 GMT 1
Az admirális intett embereinek, hogy hagyják el a helyiséget. Egyedül egy kisebb egyenruhás szakasz maradt ott a biztonságuk érdekében.
- Elnézést a modortalanságomért – felelte Serrikoza. – Az én nevem Klar Serrikoza admirális, és a Harmadik Birodalom Wyn-rendszerébe rendelt flottájának vagyok a parancsnoka – ha a tisztet valamennyire is meglepte az alakváltás, nem adta különösebb tanújelét, katonái azonban morajlani kezdtek.
- Kérlek, kövess. Felettébb felkeltetted az érdeklődésemet – azzal egymás mellett elindultak a turboliftek felé.
- Mondd csak – szólt Serrikoza - , a szülőhazád a galaxis mely szegletében található? Gondolom elég közel hozzánk, hiszen azt mondtad, kevés időt vagy képes az űrben tölteni.
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 23, 2012 20:27:29 GMT 1
- Rendben Klar admirális! - mondom majd követem - Hát igen egy-két szektorral arrébb található, ám nem tudom a pontos koordinátákat, de egyszerûen odatudok találni innen. Megvárom, míg a célállomásra érek, majd keresek valamit, amire rá tudok ülni, majd leülök. - Szeretném megkérdezni admirális, de maga a jedik, vagy shitek oldalán áll? Kérdezem, ám ha gyanakvóan kérdezné, hogy miért, akkor csak egyszerûen válaszolok: - Csak érdekelt. Egyszerûen jelenleg zsoldosként szeretnék valakihez csatlakozni, és mit mondjak... nem nagyon rajongok a sötét oldalért, de ha megfizetnek, akkor befejezem a munkát. Tapasztalat szerzésre pont jó.. Amúgy, merre tartanak? Eléggé izgatnak az ilyen dolgok, de ennek a forrását nem értettem.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 23, 2012 20:34:43 GMT 1
Serrikoza helyet foglalt a híd előtti helyiség oldalába helyezett szabadidős asztalhoz vendége mellé.
- Ez a flotta jelenleg védőegység szerepét tölti be – felelte a Dragan kérdésére. – Egyelőre még ebben a rendszerben állomásozunk. Lehetséges, hogy az elkövetkező percekben elszólit majd a kötelesség, ezért előre is elnézést kérek. A másik kérdésre választ adva, mint a Harmadik Birodalom haditengerésze, nem hajlok egyik oldal felé sem. Nem csatlakozunk egyetlen vallási nézethez sem. És a Draganok népe?
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 23, 2012 20:42:20 GMT 1
- A Draganok népe csak a saját békéjével foglalkozik, és levadássz mindenkit, aki engedély nélkül behatol a birtokunkra. Én amolyan vándor vagyok. Engedéllyel hagytam el a bolygónk, hogy tapasztalatot gyûjtsek. Amúgy admirális úr. Ha nem gond kihívhatnám egy párbajra? Nem mérkõztem meg még idegenekkel, és szeretném tudni mennyit érek számomra ismeretlenek ellen. Természetesen a szabályokat maga diktálhatja. Nos hogy dönt Klar Serrikoza admirális? - kérdezem nyugodtan.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 23, 2012 20:58:53 GMT 1
A flottaparancsnok intett a közelben strázsáló őröknek, hogy ne avatkozzanak közbe. Felállt, és ugyanerre invitálta az idegent.
- Az echani faj szerint – csevegett tovább – a harcon keresztül ismertetik meg az egyén valódi természete. Az én véleményem sem sokban különbözik. Elfogadom a kihívást. Szabad megtudnom, a Draganok milyen természetű fegyvert használnak?
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 24, 2012 6:13:36 GMT 1
- Mi Pendurinból készült kardot használunk,aminek két típusa van. Az egyik, amit én használok. Ez a kezdõtípusú, ami csak droidokat képes átvágni, ám a mestertípusú akár a páncélozott tankot is átvágja.. Mestertípusú Pendurinból készült az a bevonat is, ami a farkam végén lévõ csontkinövést borítja. Nos maga milyen fegyverrel harcol? ha van lézerkardja, vagy lézerfegyvere nyugodtan használhatja.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 24, 2012 7:41:07 GMT 1
Serrikoza válasz helyett intett az egyik tisztjének, mire az elsietett. Kisvártatva egy új fejlesztésű vibrokardot nyújtott át az admirálisnak.
- Ez egy kortózis-ötvözetből készült penge – magyarázta. – Ez egy olyan anyag, mit nem vág át a fénykard. Mindig magamnál hordom szükség esetére. Azt hiszem, megfelelő lesz a te pengéd Ellen is. Készen állsz?
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 24, 2012 9:16:22 GMT 1
- Én mindig kész vagyok! - mondom, majd felveszem eredeti alakomat. Kardomat ellenfelem felé fordítom, majd higgadtan mondom: - Teljes erejéből harcoljon legyen szíves, mivel én sem szoktam visszafogni magamat! Amint bólintott előveszem kardvédőt, és ráteszem a pengére, hogy ne essen komolyabb baja, ám nem várok, míg reagáljon. Szemből rontok neki, majd pengémmel mellkasát célzom. - Nem óhajtom megölni, éppen ezért teszek rá védőt, ám hogy így is komoly sérüléseket tudok okozni vele, amúgy engem ne féltsen! A Draganok pikkelye még a lézerkardnak is képesek ellenállni jó ideig! Ezután, ha támadást intéz felé hátrébb ugrok, ám szárnyammal csapok egyet, hogy légáramlatot hozzak. Nem óhajtom sokáig elhúzni a küzdelmet, mivel igencsak kimerült vagyok. Kis ideig összpontosítok, majd tüzet okádok ellenfelem felé. - Mi Draganok képesek vagyunk több elemet irányítani. Én egyenlőre csak a tűz elemet birtoklom, és csak létrehozni tudom, de irányítani nem. Ezután várom támadását, és ha bármiféle gyanús mozdulatot tesz felrepülök, majd fentről egy függőleges vágást intézek háta felé.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 24, 2012 14:24:45 GMT 1
Serrikoza a magasba emelte pengéjét, és védte az iszonyú erővel érkező csapást. Elismerte magában az ifjú Dragan harci tehetségét. Azonban az idős admirális tisztában volt azzal a ténnyel, miszerint elsősorban nem a harcképzetség, hanem a tapasztalat és ármány döntik el egy-egy csata kimenetelét. Nem tudhatta, hogy Abakura mennyire lehet tisztában ezekkel a dolgokkal, azt azonban biztosra vette, hogy kettejük közül nem ő a tapasztaltabb. A tiszt ugyan nem volt olyan mozgékony, mint ellenfele, és talán testi erőben sem vehette fel vele a versenyt, de egyelőre sikerült blokkolnia a Dragan heves támadássorozatát.
Abakura a fejére sújtva próbálta meg kibillenteni őt az egyensúlyából, mire az admirális a hüllőszerű lény hasának célozva pengéjét elérte, hogy ellenfele hirtelen megváltoztassa kardjának irányát, és nyomban védekező pozíciót vegyen fel. A két penge hangos csattanással csapott össze. Serrikoza leguggolt a megperdülő Dragan villámgyorsan forduló pengéje elől, majd Abakura felsőtestére irányzott egy jól kiszámított, fürge csapást. A lény sikeresen kivédte a támadást, s miközben pengéjük újból összeakaszkodott, a birodalmi tiszt szeme sarkából megpillantotta a csatát figyelő, ravasz és kíváncsi arcú, fekete egyenruhás férfit.
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 24, 2012 17:03:55 GMT 1
Támadásomat kivédte, és még felém is intézett egy támadást, ám sikeresen kivédtem. Levegõbe szállok, majd ismét összpontosítok. Most sokkal tovább tartott, és ennek köszönhetõen a következõ támadás elég nagyra sikerült. Teljes sebességemmel ellenfelem fölé repülök, majd teljes szusszal megpróbálom tûzgolyóba borítani. A tüzem egyenlõre csak annyira erõs, hogy csak súlyos sebeket képes okozni, ám ölni vele nem tudok. Ezután, leszállok földre, majd karddal nekirohanok. A bal vállát célozok, majd ha blokkol megpróbálom megmarkolni pengéjét, az enyémmel együtt. Elmosolyodok, majd Pendurinnal borított farokvégemmel a jobb lábát próbálom megvágni, és ezután ellököm magamtól, majd hátraszállok ismét, hogy szusszanjak egy két pillanatot. Kábé két rohamra van még erõm, szóval le kell rendeznem mos!
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 24, 2012 18:44:36 GMT 1
A tisztet meglepte a váratlan tűzroham. Ennek ellenére nem esett kétségbe. A Vong elleni háború óta a Corporate szektor katonái fémszálas ruhákat hordtak, amelyek csökkentették a hasonló balesetek/támadások hatását. Az anyag, amit Serrikoza viselt, tökéletesen megvédte őt a gyenge tűzvillanástól, amikor fejét a testével védelmezve leguggolt. Erősebb támadás esetén már nem lett volna ilyen szerencsés. Fellélegzett, mert úgy állapította meg, hogy Abakura a fiatalabb Dragan-generációhoz tartozik. Az admirális leporolta megfeketedett egyenruháját. Ekkor vette csak észre Abakura kézfején a felszínes vágásnyomot, amit valószínűleg ő ejtett rajta.
Intett az őröknek, akik mindenáron be akartak avatkozni, hogymaradjanak távol a küzdelem helyszínétől. A lángra kapott padlót oltódroidok hada vette kezelésbe.
Serrikoza felemelte a kardját, és farkasszemet nézett ellenfelével. A Dragan is maga elé emelte a kardját.
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 24, 2012 19:16:16 GMT 1
Támadásaim nem jártak sikerrel, és úgy látszik a pengéje erõsebb, mint gondoltam, mert átvágta kemény pikkelyem. Kicsit kifigyeltem ellenfelemet. Négykézlábra ereszkedtem, majd hatalmas szárnyaimat kiengedem. Egy kis pillanat, és elrugaszkodok, és ezzel együtt csapok egy hatalmasat a szárnyaimmal. Ez az erõ akkora volt, hogy irtó nagy sebességgel haladok ellenfelem felé, és ezenkívül akkora légáramlatot indítottam, hogy néhány katonát felborított mögülem. Pengém hegyét elõre irányatom, és elkezdek forogni. Úgy közeledek, mint egy fûtó, és eközben farkamat is kijjebb viszem, így ha elkerüli támadásomat, akkor még belefuthat csontkinövésembe, ami nagyon nagy kárt is okozhat neki. Egy utolsó ráadásként még tüzet is okádok rá, ami pont elõttem csapódik be (kitudja hova). Azonban leérkezés után lihegve ennyit mondok: - Sajna kifogytam az energiából. - mondom majd összeesek eszméletlenül.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Oct 24, 2012 19:52:47 GMT 1
Serrikoza két katona segítségével feltápászkodott a földről. A Dragan utolsó szélviharától elvesztette az egyensúlyát. Intett a közelben várakozó 2-1B orvosdroidnak, hogy sietősen vizsgálja meg Abakura eszméletlen testét. Aztán saját felkarjára esett a tekintete. Három mély, csontig hatoló vágásnyomot pillantott meg bal felkarján. Arcát égésnyomok torzították – ellenfelének ugyan sikerült eltalálnia, de a forgószelével le is döntötte a lábáról, ezzel megmentve őt az égéstől. A flottaparancsnok intett a hozzá lépő droidnak, hogy a Dragant kezelje eslősorban. Maga sem tudta, hogyan lehetséges az, hogy alig érzett valamiféle fájdalmat. Hiszen kiborg tesrészei nem a bal karjában voltak.
Nem kellet sokáig meresztgetnie a szemét, amig megpillantotta a nagy, gömbölyű, fekete lebegő droidot, amine egyik oldalából hatalmas tű lógott. Bizonyára ő enyhítette a fájdalmait. Két tenyér összecsapása hallatszott. Serrikoza a csatát kezdetétől szemmel tartó fekete egyenruhás tiszthez fordult, akinek bal felkarján ott virított a titkosszolgálat jelvénye. Az SS tiszt abbahagyta az ironikus tapsot, majd maga mellé rendelte a fekete droidot.
- Elképesztő teljesítmény, admirális – állapította meg elismerően a férfi. – Az a gyík majdnem ropogósra sütötte magát.
Serrikoza engedte, hogy a 2-1B droid vessen rá is egy pillantást, aztán leparancsolta Abakurát a gyengélkedőbe.
- Hát itt van – mormogta az admirális.
- Elnézést, uram, nem tudtam jelenteni, mert… igen elfoglalt volt – lépett hozzá a Disintegrator hadnagya.
Serrikoza leintette. - Amint látja, Felvezér – szólt a hírszerző tisztnek - , egy igen érdekes idegen lényt találtunk a rendszer szélén. De erről majd később. Jöjjön.
Azzal a hídra invitálta a másik főtisztet. Az kackiásan, szótlanul lépkedett mellette. Serrikoza világéletében utálta az SS-féle szervezetek munkásságát. A nyers modorú, tapintatlan figurák sosem voltak tekintettel az égvilágon senkire és semmire. És mégiscsak ők voltak a Harmadik Birodalom legképzettebb, legfélelmetesebb hadvezérei.
A parancsnoki fedélzeten Serrikoza admirális lekérte a hiperűrben haladó szökevények helyzetét. Az iménti hadnagy nagy lelkesedéssel fogott bele jelentésébe, ami nem volt több két sornál, de a fiatal férfi annál lekesebb képpel sorolta. Újoncok. Képzetlen, ostoba fajankók. Serrikoza gyűlölte őket.
- Hamarosan itt vannak a kémeink – jegyezte meg a flottaparancsnok.
- A TREX-S1S a Disintegrator mögött van. Ha segítségre van szüksége….
Serrikoza a képernyőn feltűnő fekete csillagrombolóra pillantott, ami a KGD terméke volt. Megrázta a fejét. - Nem lesz rá szükség. Figyelem! – kiáltotta.
- Tíz, kilenc… - kezdte sorolni a paldóba mélyesztett munkaállomásból egy zászlós.
Az SS tiszt hátrakulcsolta a kezét, és türelmesen várakozott Serrikoza mellett.
- Három, kettő, egy…
|
|