|
Post by Abakura Ryuu on Oct 22, 2012 14:43:58 GMT 1
A Draco birodalomat környezõ ûrben is lehet találkozni Draganokkal, akik csak a nagy semmiben mozognak. A Draganok olyannyira fegyelmezettek, hogy képesek még itt is csatába szállni ellenségeikkel, igaz kisebb-nagyobb sikerekkel, és bakikkal csak.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Aug 15, 2013 15:38:40 GMT 1
A Draco rendszer körülvevő űr nyugalmát hirtelen hatalmas, aszteroidákra emlékeztető alakzatok zavarták meg, amelyek olyan finoman, szinte a semmiből előlebegve jelentek meg a normáltérben, mintha nem is hagyományos hiperhajtómű, hanem valami élő akarat hajtotta volna őket - mint ahogy így is volt.
Ro'sid Batuun alparancsnok, a Nas Choka szolgálatában álló egyik klán alvezére az izgalomtól remegő kézzel markolta a Matalok parancsnoki hajó vezérlőkabinjának korlátját. A Hadmester nem akármilyen feladatot szánt neki és társainak... az a hír járta, hogy a rendszert egy űrjáró intelligens faj lakja, amely mindenféle technológiai segítség nélkül képes volt átszelni az űr vákumát... olyan tulajdonság volt ez, melyet a Yuuzhan Vong tisztelt és nagyra tartott, hiszen saját korallhajóikon kívül csak néhány fajt találtak eddig a galaxisban, amelyek képesek voltak erre.
Mindamellett a kémek jelentése szerint ez a faj nem csak űrjáró volt, de harcos is. Ro'sid Batuun pedig megesküdött a Hadmesternek, hogy felfedezi ezt a különös fajt, és ha méltóak az istenek szolgálatára, akkor meghódítja és a Yuuzhan Vong szolgáivá teszi őket..
A flotta hajóiról korallvadászok indultak a rendszer különböző pontjai felé, hogy felderítést végezzenek. A Yuuzhan Vong megérkezett a Draco Birodalomba..
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 1, 2013 14:08:39 GMT 1
Hatalmas kõtrónján magasodott alattvalói fölé a Draco Birodalom Ura az öreg Wa'lohn. A férfi túl volt már 1200. életévén, amely miatt nagy becsben tartották az uralkodót, mert õ volt az elsõ aki ennyi nyarat megélt volna. - Biztos ebben Glacien? - kérdezte nyugodt, lassú tempóban az elõtte bókoló Dragantól. - Igen Felség. Jelen pillanatban is felénk közelednek egy ismeretlen ûrhajóval. Mi a parancsa?Wa'lohn elgondolkozott. Olybá tûnik, hogy az Uralkodónak másszor volt alkalma betolakodókkal, ugyanis nem esett kétségbe, bár az õ korában már nem lepõdik meg szinte semmit. keresztül utazta a Draco birodalom környékét, és még azon is túl, de ritkán találkozott hódítókkal. Most azonban nem tudhatta milyen célból jelentek meg ez a hajók, amelyet már a rendszerbe lépésükkor jelentettek a Felderítõk. - Hozzák a kommunikátort. - mondta végül. Glacient azonban zavarta valamit, amelynek hangot is adott. - [color=cyanUram... Az a szerkezet már õskövület. Vagy fél Dragan öltõ óta be sem kapcsoltuk.[/color] - Jómagam is õskövület vagyok. Nemde bár? És még mindig remek állapotban vagyok. Hozzák ide a gépet. - váltott át kissé szigorúbb hangnemben az úr. Bár kissé kelletlenül, de végül bekerült az ember alkotta gépezet. Bár elég nagy volt a Draganok hatalmas erejének, és testi méretének nem okozott gondot. Wa'lohn bár kissé lassan, de felkelt trónjára. Négy lábra ereszkedve elindult a gépezett felé, mely termének ajtajában lett lerakva. Hihetetlen testmérete is félelmetessé tette, mely egy fél AT-AT, ám megvolt a hátránya is. Bár hatalmas lépésekre képes volt csontozata már nehézkesen bírta a súlyt, így mozgása lassú és merev. A kis ember építette gép, amelyet még annak idején zsákmányoltak túl apró voltak hatalmas karjaihoz, így emberméretre zsugorodott össze. (Kép) . Kis gombnyomkodás után a gép bekapcsolódott, és a koordináták után hívást kezdeményeztek az ûrhajók koordinátái felé. Wa'lohn nyugodtan várta, hogy megjelenjenek a képernyõn a hívott lények. Remélhetõleg tudják fogni a sugarakat. //remélem megfelel//
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 2, 2013 22:04:59 GMT 1
A bolygó felé közeledő Matalok hídján egy alárendelt Yuuzhan Vong lépett Batuun parancsnok színe elé, kezében egy fejméretű, fémes szíínű valamivel, amelyből egy hosszú drótszerú nyúlvány állt ki. A Yuuzhan Vong parancsnok elfintorodott. - Tehát az itteni lények hitetlen technikát használva akarnak kapcsolatban lépni velünk? Az alárendelt letérdelt, és alázatosan előljárója elé tartotta a villipet.
A Yuuzhan Vong, akárcsak több, mint húsz évvel korábban, most is azzal a szándékkal tört be a galaxisba, hogy saját képére, biológiai alapú "technológiájára" formálja az elfoglalt rendszereket. Éppen emiatt fűztek a felderítők nagy reményeket ehhez a bolygóhoz, amelynek lakóiról úgy tűnt, még nem érintette meg őket a hitetlen humanoidok által használt fémalapú istenkáromlások romlottsága.
Mégis, most egy ilyen eszközön keresztül küldtek üzenetet nekik, amelyhez a Vong élő szövetek és a kommunikációs relék kényszerű társításából született mutáns eszközt, a Holonet-sávjára kapcsolható "drótozott" villipet kellett használniuk, hogy válaszolni tudjanak.
A villip megrándult, majd a beérkező jel elektrostatikus impulzusait a Yuuzhan Vong szövetek idegeiben futó információkra lefordítva átfordult és megjelenítette a hívó fél alakját - Batuun meglepetésére egy hatalmas, pikkelyes-szárnyas lény helyett (amelyekről a felderítői beszámolták) egy humanoidét.
- Mi dolgotok van a Draco Birodalomban, idegenek? - kérdezte az alak öreges, mégis határozott hangon. - Itt Ro'sid Batuun hadparancsnok a Yuuzhan Vong Batuun-klánból! - húzta ki magát teljes tetovált valójában Batuun. Bizonyos volt benne, hogy a másik fél hitetlen gépi képmegjelenítőjén teljes, fenyegető alakjában jelenik meg. A többi Yuuzhan Vong harcoshoz hasonlóan ő is két és fél méter magas volt, fejét és végtagjait az isteneknek felajánlott csonkítások és tetoválások borították, törzsén pedig a vonduun rák héjából készült fekete harci páncélt viselt. Amphii-botja, amely minden Yuuzhan Vong harcos első számú közelharc fegyverének számított, kígyó alakban tekergett a bal karjára fonódva.
- Eljöttünk hozzátok, hogy megtisztítsunk titeket a hitetlen technológiáktól, és megmutassuk nektek a Yuuzhan Vong istenek és kiválasztott népük dicsőségét! - folytatta a parancsnok. - Csatlakozzatok hozzánk, fogadjátok el magatoknak az igaz Yuuzhan isteneket és legyetek népünk harcos tagjai! Vagy vessétek el a kezet, amit nyújtunk nektek, és legyetek rabszolgáink, áldozataink a papok oltárán! A választás rajtatok múlik, Draco Birodalom népe!
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 3, 2013 19:22:30 GMT 1
Úgy tűnt az idegenek modora nem tetszett a Draganoknak, mert többen morogni kezdtek. Azonban vezetőjük érzéketlen arccal nézte a torz lényt. Mialatt beszélt kifürkészhetetlen arccal meredt a képernyőre. Amint befejezte a lény egy hosszú "hm"-öt engedett meg magának, és csak azután szólalt fel reszelős hangon. - Üdvözlégy a Rendszerünkben Ro'sid Batuun, Sajnálatomra meg kell jegyeznem, hogy engedély nélkül léptetek be a rendszerünkbe, így a törvényeink szerint az ellenségeink vagytok. Mindazonáltal eltekintek efelől, ha visszavonod az egységeidet. Népem örömmel fogadja bármelyikünk barátját, ám az ellenségekkel más a helyzet. Mindemellett jómagam, és a Draganok büszke népe nem hű semmilyen Istenhez. Jómagam Wa'lohn vagyok a Draco Birodalom, és az összes Dranagan Ura. - mélyet sóhajtott, majd folytatta - Ha visszavonta az egységeit szívesen fogadjuk a bolygónkon, mint barát, és megismerheti a két faj egyedei egymást. Kérem kerüljük el a fölösleges erőszakot. A válaszától függ mennyi vér fog folyni. Hallgatom. - fejezte be.
Némán, mint egy árnyék szelte az űr sötétjét. Testhőmérséklete lecsökkent, és a radaroktól elrejtve figyelte a furcsa űrhajókat. Leesa, Eddard és Kathar a sötét elem Kiválasztottjai, amelytől az Űr Vadászai lettek. Csak a nagyon precíz műszerek képesek érzékelni őket, ha mozognak, de akkor is halvány jelet adnak. Éj fekete pikkelyük lehetővé tette számukra a rejtőzködést. Bár elég messze voltak a hajóktól kötelesek voltak követni, és lecsapni. Bár fiatalok voltak, és alig érték el a 2 méteres marmagasságot, ez egyáltalán nem zavarta őket. 3-as ikrek voltak, és mindig imádtak együtt menni feladatok teljesítésére. Most azt a feladatot kapták, hogy figyeljék a behatolókat, és értesítsék Őfelségét, ha az idegenek visszahívták az egységeiket. Némám meredtek rájuk.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 5, 2013 18:54:27 GMT 1
Ro'sid Batuun arca a Draganok vezetõjének válaszát hallva gonosz mosolyra húzódott. Remélte, hogy lehetõsége lesz a Hadmester dicsõségére áldozatokkal szolgálni mindkét oldalon... és az idegen ellenállása megadta neki ezt a lehetõséget. - Tudd meg Wa'lohn, hogy a Yuuzhan Vong sosem érkezik fegyvertelenül! Eljön az idõ, amikor a Te néped is a harci eszközeink sorát gazdagítja majd, vagy elpusztul, az istenek dicsõségére! Do'roik Vong pra'tte! Halál az ellenségeinkre! - kiáltotta diadalittasan a parancsnok, és intésére az alárendeltje bontotta a vonalat. - Szálljatok, harcosaim, arasson a halál Yun-Yammka dicsõségére! - a parancsnok intésére a cirkáló körül keringõ korallvadászok megindultak a bolygó felé.. minden egyes, jó tíz méter hosszú organikus vadászgépben egy-egy Yuuzhan Vong pilóta foglalt helyet, akik az arcukra erõsített csuklyán keresztül kommunikáltak a hajóval, egymással, és parancsnokukkal. - Parancsnok. - hajolt még mélyebbre az alárendelt. - A fürkészrovarjaink szerint a rendszer más bolygóin is vannak élõlények. - Elõbb a központjukkal foglalkozunk! - hurrogta le Ro'sid Batuun. - Amint a vadászok felszámolták az ellenállást, indítsátok a leszállóegységeket! Minél több idegent élve akarok, hogy utána felmérhessük a képességeiket, vagy feláldozhassuk õket!
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 5, 2013 20:33:15 GMT 1
- Oh minő borzalom, minő borzalom. - csóválta Wa'lohn a fejét - Próbáltam elkerülni a háborút jó uram, de olybá tűnik Kendnek nincs szüksége békére. De jól van hát. A barátságos kommunikálásnak vége. - ezzel hangosan, hogy a terem légvégebe is hallják kiáltotta - Kijelentem, hogy a Dragonok népe és Yuuzhang Vong népe között kitört a háború! Ezzel megszakították a kapcsolatot. Wa'lohn lassú léptekkel haladt, és szépen lassan visszaváltozott eredeti képére. Bár jobban örült volna a békés megoldásnak nem veti meg az erőszakot most, hogy a habárú kitört. - Glacien. Azonnal fegyverezzen fel minden Dragant, aki túl van már 300. évén, és képes lenne meghalni a bolygóért. Ezenkívül rendelje el a a Hatok Tanácsának hadba állását. Illetve küldjenek üzenetet Phenilixre. Minden ott élő lakos, aki segít nekünk a háborúban tiszta lapot kap, és visszatérhet közénk, míg újra nem szegik meg törvényeinket. - És a Végzeturak? - vágott szavába Glacien. - Őket egyenlőre ne zargassuk. A végén még átállnak az ellenségeink közé. Viszont erről jut eszembe. Hívja haza a kint lévő egységeinket, aki a Draco Birodalmon kívül tartózkodik. Minden Draganra szükségünk lesz. Ekkor értek ki az épület elé. Glacien egyetlen pillantást követően felszállt, és elképesztő sebességgel elviharzott. - Lea. Drága lányom. Küld üzenetet a Vonx ikreknek. Maradjanak az álcában, de pusztítsanak el annyi hajót, amennyit lehet, míg a csapataink elindulnak! - mondta az öreg Dragan maga elé tekintve. - Igenis édesapám. - suttogta egy hang valahonnan a közelből.
A Vonx ikrek mosolyogva tekintettek egymásra. Végre megkapták az engedélyt a támadásra, és nem is vártak túl sokáig. Még mindig rejtve a tőlük telhető leggyorsabb tempóval haladtak az űr nyomasztó csöndjében. Céljuk a sok kis gép volt, ugyanis a nagyokhoz túlságosan apró. Mind a hárman előhúzták mesteri Pendurinból készült kardjukat. Mindhárman tagjai voltak a Hatalmasok csoportjának, így kardjuknak nem okozott gondot, ha esetleg pajzzsal találkozna. Ezért is csaptak le olyan nagy magabiztossággal. Különböző célokat választottak, és megpróbáltak minél észrevétlenebbek lenni, ám amint közel kerültek a célhoz egyetlen hatalmas erejű csapást próbáltak mérni a hajók vezető fülkéire, vagy annak hiányában a hajtóművekre. Nem maradtak sokáig egy helyen. Egy vágás, egy célpont és repültek tovább. Ha egy nem volt elég áthaladtak egy másikra, majd utána vissza az előzőre és így tovább. Örömük végre a magaslaton volt.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 8, 2013 21:56:27 GMT 1
A Yuuzhan Vong korallvadászok alakzata eltökélt rendben süvített a célpontként kijelölt, egyre nagyobbá és nagyobb váló bolygó felé, amikor hirtelen minden elõjel nélkül két gépbõl sûrû, zöldes folyadék kezdett szivárogni, mintha hosszában felhasították volna a törzsüket.. aztán még kettõbõl. A sérült korallvadászok elszakadtak az alakzattól és pörögve a rendszer mélye, vagy a bolygó felé zuhantak, attól függõen, hogy hol kapta el õket a gravitációs vonzás. A rajparancsnok értetlen dühvel meredt a vezérlõpultján izgõ-mozgó fényes hátú bogarakra, amelyek feladata saját egységének állapotjelzése volt.. már négy bogár háta váltott vörösre, jelezve, hogy vadászai harcképtelenné váltak. És az ellenséget sehol sem észlelték!
- Kus'shaar osztag a parancsnoki hajónak, támadnak minket! - kiabálta a Matalok taktikai tisztjének arcát megjelenítõ villip felé a rajparancsnok. - Látjuk, rajparancsnok.. - morogta a kapcsolattartó harcos. - De nem érzékelünk ellenséges technológiát, vagy energiafegyvereket.. - A dovin basaljaink sem reagálnak! - erõsítette meg a parancsnok. A Yuuzhan Vong korallhajók felületén lévõ gömbölyded élõlények, a korallokkal szimbiózisban élõ dovin basal-ok feleltek a Yuuzhan Vong hajók meghajtásáért, és egyúttal védõpajzsként is funkcionáltak. Ellenséges energialövedék érzékelése esetén miniatûr fekete lyukat generáltak, amely elnyelte a lövedék energiáját...
Most azonban semmi ilyesmi nem történt, miközben két újabb helyzetjelzõ bogár háta váltott vörösre, jelezve, hogy az élen haladó korallvadász osztag ereje immár a felére csökkent. - Rajparancsnok, várjanak.. - az irányító egy hirtelen ötlettõl vezérelve kapcsolatban lépett a zászlóshajó gyomrában lévõ "aggyal", a yammosk harci koordinátorral, amely telepatikus csápjain keresztül koordinálta az egész Yuuzhan Vong hadmûveletet, az utolsó harcosig felerõsítve akaratukat és információkat nyerve érzékszerveikbõl. A lény telepatikus csápjai most kinyúltak, és élõ gondolatok és jelenlétek után pásztázták a vadászosztag körüli ûrt.. és néhány pillanattal késõbb a yammosk megrázkódott, és választ küldött az irányítónak az idegpályáin keresztül, amelyek vaskos kötegként kapcsolódtak az irányító tarkójához, mint egy számítógép kábelei. - Rajparancsnok, élõlények támadnak benneteket! - tehát igaz az itteniekkel kapcsolatos szóbeszéd, gondolta az irányító. Képesek szabadon mozogni a hideg ûrben, pont, mint egy Yuuzhan Vong élõ hajó. - Konfiguráljátok át a dovin basalokat taszítómezõ generálására! - Kus'shaar vette. - nyugtázta az osztagparancsnok, és intésére a megmaradt, élen repülõ hat korallvadász pilótái utasították a hajójukon utazó pajzs-lényeket, hogy változtassák meg a mezejük polaritását..
Néhány pillanat múlva az egyik pilóta egy fekete árnyat látott elsuhanni a pilótafülke áttetszõ membránja felett. A pikkelyes-szárnyas lény egyik kezében megcsillant valami fegyverszerû, amint megpróbálta megközelíteni a vadászt, de hirtelen egy láthatatlan erõ visszalökte, mielõtt lecsaphatott volna... a korallvadászok antigravitációs mezõt generáltak, ami eltaszított mindent a felületükrõl, ami fizikai közelségbe merészkedett hozzájuk. - Így sem látjuk õket, parancsnok! - szitkozódott a rajparancsnok kísérõje. - Engedjétek ki a grutchin-okat! - a korallvadászok rakterébõl fél méteres kitinpáncéllal borított rovarok röppentek ki célpontot keresve. Eredetileg arra hozták létre õket a Yuuzhan Vong Formálók, hogy átrágják magukat a hitetlen ellenség fémhajóinak falán.. most azonban hozzájuk hasonló élõlényeket kellett keresniük, amelyek képesek voltak az ûrben mozogni... néhányan közülük észre is vették az egyik Dragant, és utána vetették magukat, csáprágóikat mozgatva, remélve, hogy lendületükkel elérik még a célpontot, mielõtt a semmibe hullanak...
A vadászok folytatták útjukat a bolygó felé, miközben a mögöttük lévõ hadihajókból elindultak az elsõ, féregre emlékeztetõ formájú csapatszállító korallhajók.. - Beérünk a légkörbe.. - jelentette a rajparancsnok. - Most már hamarosan szabad szemmel is láthatjuk a célpontokat! - Ne feledjétek - súgta a fülébe az irányító a villipen keresztül. - Ejtsetek minél többet közülük foglyul. Még szükségünk lehet erre a különleges fajra a céljainkhoz.
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 9, 2013 17:02:57 GMT 1
- Leese mögötted! - kiáltotta Eddard. Sajnos azonban az ûrben nem terjed a hang olyan jól mint a légtérbe, így szerencsétlen lány Dragant elkapták azok a furcsa élõlének. A csáprágóikkal felszakították a szárnyát, és felnyársalták a lábát. Egy szempillantás alatt meghalt, miután az egyik feltépte a torkát, és ezzel a két testvérért hatalmas õrültségre kényszerítette. A kis hajókról a bogárféleségeket elkerülve a nagyobb hajókra vetették figyelmüket, és kardjukkal a hajó vezérlõtermének gondolt részt kezdték el támadni. Ha nem engednék õket közelebb az a kitudja milyen erõ, akkor sem hátrálnának meg, hanem minden erejüket megpróbálnák felszakítani a hidat, hogy a benne csücsülõ Yuuzanokat kirepítse a vákum.. már ha ez a hajó is úgy viselkedne mint a többi.
- Draganok népe! Hatok Tanácsa. A nem hagyhatjuk, hogy ezek a lények elfoglalják a bolygónkat, és rabszolgáikká tegyenek! Repüljünk a gyõzelembe, vagy a halálba! Fivéreim és nõvéreim. utánam! - ordította a vezér. hatalmas szárnyaival nagy port kavarva szép lassú tempóba felemelkedett a földtõl, majd elindult a célpont felé. Fiatalabb társai, bár gyorsabbak voltak nem kerültek elé. Amint megpillantották a hajókat Wa'lohn egy hatalmas bömböléssel "köszöntötte" a vendégeket. Beszívott egy jó nagy terület levegõjét, és kifolyva meggyullad. A hatalmas tûzsugár száguldva közeledett az idegenek felé. - Szél harcosai utánam! - kiáltotta el magát Wendor. 8 zöld pikkelyû Dragan szállt el hihetetlen sebességgel a vezérük elõtt, és csapatban mozogva indultak útnak, hogy terveik szerint elpusztítsák a megmaradt hajókat, illetve az õket követõ furcsa szerkezeteket. ha megállítják az egyiküket, nincs semmi repülnek tovább. 1 Dragan 1 hajó. A csapat élén száguldó Wendor a Hatok Tanácsának Szél elemi tagjai repült legelöl, és a õ csapott le utoljára az egyik féregszerû hajóra.
//ha a pajzsuk megállították a támadást, akkor is tovább próbálkoznak//
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 10, 2013 23:04:06 GMT 1
- Legalább harmincan közelítenek, parancsnok! - a vadászrajt vezetõ, felére fogyatkozott korallvadász-raj kísérõjének hangján érzõdött a vérszomj és az izgatottság. Végre szemtõl-szembe álltak ellenségeikkel. - Lángokkal támadnak minket! Do'roik Vong pratte! - hangzott fel egy másik harcos csatakiáltása, akinek vadásza egyenesen belerepült a közeledõ szárnyas-pikkelyes idegenek védelmezõ célú tûzörvényébe. Azonban a hajó dovin basaljainak gravitációs tere nem tudott mit kezdeni egy ilyen elemi valamivel, mint a tûz, és a korallvadász külsõ felülete hamarosan meggyulladt, majd a hajó pörögve a bolygó felé kezdett zuhanni, ahonnan a Draganok közeledtek. - Válaszoljunk nekik... grrrhh.. vulkánágyúkat és korallrakétákat! - sziszegte a rajparancsnok, és a korallvadászok tömzsi orrán lévõ három nyílásból egyszerre forró plazmalövedékek záporoztak a Draganok felé.. a Yuuzhan Vong vadászok elsõ sorozata egyenesen a sárkányszerû lények közé csapódott, akik eddig nem találkoztak az ellenség lövedékeivel. Két Dragan megégett szárnyakkal, fájdalmas rikoltás közepette zuhant az imént megsérült vadászgép után, miközben a többiek gyors fordulóharcba keveredtek... a Draganok gyorsabban mozogtak, mint egy átlagos vadász, nyaktörõ fordulatokat végrehajtva, de a korallhajók dovin basaljai minduntalan eltérítették õket, amikor kardjaikkal le akartak csapni rájuk.
A transzportok gravitációs pajzsai nem voltak ilyen erõsek.. a korallvadászok mögött haladó Yorrick-tremák gyors zuhanásba mentek át, hogy minél elõbb elérjék a felszínt, miközben Draganok követték õket. Amint látótávolságba kerültek az elsõ sziklaperemek és barlangok, amelyeket leszállóhelynek választottak a fõvárostól nem messze, a féregszerû hajók orra, mint egy hatalmas száj, kinyílt, és két méter magas, kígyószerû harci botokkal felfegyverzett Yuuzhan Vong harcosok ugrottak elõ belõlük, földet érve. A legközelebbi, felettük elsuhanó Dragan felé fordulva rákpáncéljuk ujjából öklömnyi bogarak röppentek elõ, a Draganok után vetve magukat.
- Irány a központ! - mutatott a rohamcsapat vezetõje a távolban emelkedõ hosszúkás tornyok felé, amelyek épületek lehettek, és a csapat futásnak indult...
...
- Az egyik idegen áttört a korallnaszádjaink védelmén! - A Matalok egy pillanatra megrázkódott, ahogyan kint az ûrben a körülöttük repkedõ Dragan egy újabb idegközpontot vágott át. Ro'sid Bat'uun torzan elmosolyodott. Az idegen olyan közel repült a hajótesthez, hogy egyetlen vulkánágyú sem tudta célba venni.. de a Yuuzhan Vongnak más önvédelmi eszközei is voltak. - Nyissátok meg az egyik leszállóbölcsõt! Elfogó csápokat!
Az Eddard nevû Dragan kecses fordulóval felkészült, hogy újabb csapást mérjen a hosszú, több, mint két kilométeres koralltömeg érzékeny pontjára, amelyik a támadó idegen zászlóshajója lehetett, amikor hirtelen a semmibõl megvillant elõtte egy ruganyos, csápra emlékeztetõ valami.. olyan volt, mint egy polip hatalmas karja..
A Yuuzhan Vong cirkálók törzsérõl itt-ott kilógó ruganyos szövetbõl készült csápok elsõsorban arra szolgáltak, hogy az anyahajóhoz rögzítsék a korallvadászokat és különbözõ szállító egységeket... most azonban a Matalok egyik csápja elfogó szerepkört töltött be.. a csáp ragacsos, fehér vége elérte a kitérni készülõ Dragan törzsét, és magával rántotta azt. A Dragan kétségbeesetten próbálta elvágni a valamit, de a csáp majdnem olyan vastag volt, mint õ maga.
A hajó törzsén félrehúzódott egy szürkés membrán, és a nyíláson keresztül a csáp egy hangárszerû, boltíves terembe lódította foglyát. A membrán visszahúzódott. A Dragan végigszánkázott a korallpadlón, majd becsapódott egy embermagasságú, felpuffadt tartályszerû valamibe, ami leginkább egy hatalmas gombára hasonlított. Mindenhol lilás fénnyel átszõtt félhomály uralkodott, és semmi sem mozdult..
- Az egyik idegent elfogtuk, a hármas számú bölcsõben van! - recsegte a Matalok belsõ idegpályáiért felelõs Formáló. - Nagyszerû.. - mosolyodott el Ro'sid Bat'uun és intett és a testõreinek. - Irány a hármas bölcsõ!
A Yuuzhan Vong parancsnok elhatározta, hogy amíg harcosai landolnak a felszínen és megtámadják a fõvárost, addig õ személyesen nézi meg magának az egyik ilyen idegent... elsõk között akarta learatni annak dicsõségét, hogy a Yuuzhan Vong istenek szolgálatába állíthasson egy ilyen lényt - vagy dicsõséges párbajban legyõzhesse. Léptei alatt döngött a korallcirkáló padlója, ahogyan a hangár felé indult, ahová a hajó csápjai belódították a Dragant...
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Oct 13, 2013 9:45:23 GMT 1
Olybá a tűnt a lángok hatással vannak a gépekre, de fel is ingerelte az ellenséget. Lézereik 2 testvért elpusztított, amelyet a Vezér nem szívlelt. A találatok, amelyeket kapott nem okozott rajta túl nagy sérülést. Hiába a lézer, ha egy Mesternél is jobban használja valaki a Tűz elemet. Pikkelyei akár a nap hőjét is elviselnék, bár a szervezete nem biztos, hogy kibírná azt a hatalmas nyomást. Lassú tempóban haladt, és nagyjából mindenki megelőzte már, azonban a sebesség változó. Egyszer csak a szárnyai megfeszültek, és a vörös pikkely zöldre váltott. Egyetlen csapással az előző út 3x-osát tette meg, és most már ő volt ismét a középrajban, majd az élbolyban. A Tűz Draganok lángfújással próbálták, Wendor tornád képezve próbálta egymásnak ütköztetni a gépeket, vagy legalábbis elérni, hogy megszédüljenek, Glacien a vízmester a hajók kabinjába próbálta meg létrehozni a metző jeget, hogy végetvessen a pilóták életének. Eközben a vezetőjük az anyahajókat vette célba, és amint elérte a látóhatárukat lángcsóvákat küldött rájuk.
~ Enyje kicsinyeim nem léphettek rá a bolygónk földére. - szólította meg a behatolókat egy női hang a fejükben. Egyikük azt érezheti, hogy az öltözéke egyre melegebb, és melegebb lesz, majd egyszer csak felrobbant egy tűzforró légáramlat kíséretében. A társai sem járnak jobban, csak ők viszonylag rosszabbul jártak. A lábuk alatti föld megolvad, amibe belesüppednek, és a föld szinte elégeti őket. Lea kuporgott az egyik épület tetején, és a célpontjaira nézett szúrós szemmel. Tekintete lángra lobbant mindent amit lát, és lángolva akarja, elemének mesteri szintjének köszönhetően. - Kicsikéim mostantól ti is részesei lesztek a földünk tápanyagainak. - mondja még egyszer a behatolók fejében. Miután a behatolók meghaltak felnézett vágyakozva az égre, és megcsonkított szárnyaival repülni akart, ám nem tehette.
Eddard eközben a csápoktól próbált megszabadulni akképpen, hogy emberré változik, és megpróbál kiúszni, ám ha ez nem sikerül visszaváltozva próbálja szétfeszíteni, szétmarcangolni.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Oct 15, 2013 22:26:20 GMT 1
- Ku'shaar másodparancsnok a Mataloknak! - kiabálta a pilótafülke pultján lévõ kommunikációs villip felé a megmaradt korallvadászok pilótáinak egyike, miközben a vezérgép hosszú lángcsóvát húzva elhúzott alatta, útjában szinte felnyársalva egy dragant, aki nem tudott kitérni elõle, majd a földbe csapódott. - A felszínre letett harcosainkat megölték, a vadászaink háromnegyede megsemmisült! Dicsõség Yun-Yammkának, készen állunk a halálra!!!
- Negatív, Ku'shaar másodparancsnok, szakadjanak el a légkörtõl, és térjenek vissza. - az új direktíváknak megfelelõen, melynek értelmében minden egyes harcosra szükség volt, és kerülni kellett a felesleges áldozatokat, a Yuuzhan Vong életekkel spórolni kellett. Az irányító is ennek tudatában járt el a Matalok fedélzetén, amikor visszarendelte az elsõ hullám túlélõ vadászait, bár tudta, hogy a visszatérõ, még életben lévõ pilótákat a megszégyenülés várja csak... mindazonáltal az itteni õslakos lények méltó ellenfélnek bizonyultak - a vadászokkal szemben kiegyenlített küzdelmet vívtak, de számbeli fölényük miatt övék volt a kezdeményezés, a gyalogos harcosok elsõ hulláma pedig egész egyszerûen elvérzett velük szemben. Úgy tûnt, egyedül a nagyobb hadihajók ellen nem tudnak kiállítani semmit, még mindig egyéni támadásokkal és primitív szúró-vágó fegyverekkel próbálkoztak a Yuuzhan Vong cirkáló és korallkorvettel ellen, amelyekben így nem tehettek sok kárt.
A Yuuzhan Vong csatahajók így nem közeledtek tovább a bolygóhoz, hanem biztonságos távolságban alakzatba álltak, vulkánágyúikkal tûz alatt tartva azokat a Draganokat, akik a felszínrõl megpróbáltak a légkörön keresztül átjutni, hogy megtámadják õket - nagy lõtávolságon egyértelmûen a Yuuzhan Vong plazma- és korallfegyvereké volt az elõny.
Ros'id Batuun parancsnokot mindez azonban egyelõre nem foglalkoztatta. Amikor leért a hangárba, legnagyobb megdöbbenésére a várt pikkelyes, szárnyas lény helyett egy humanoidot pillantott meg, aki kicsusszant a csápok szorításából. Ros'id Batuun elégedetten elmosolyodott. Így is méltó trófea lesz ez az idegen. Azzal karján lógó amphii-botja sziszegve életre kelt, és a hatalmas, tetovált Yuuzhan Vong harcos megállt Eddard elõtt. Harcosai védõkört formáltak körülötte és a dragan között. - Küzdj meg velem életre-halálra, hitetlen! - sziszegte Eddard felé a Yuuzhan Vong parancsnok.
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Nov 20, 2013 21:18:39 GMT 1
A Draganok vezére továbbra is a légkör felé közeledett, és pár másodpercen belül ki fog lépni belõle. Plazmaágyúk ide-vagy oda nem árthattak nekik. - Már kezdetek az agyamra menni. - üvölti. Tüdejét hosszasan teleszívja, még a körülötte lévõ kevés oxigénbõl, majd mikor tüdeje megtelt kifújta, és tüzet formált belõle. Az így létrejött tûzsugarat a fõhajó felé irányítja, ám ahelyett, hogy csak azt célozná, szétválasztotta, és mindegyik hajó irányítópultja felé vette a tûz az irányt. Feje színt váltott, és fehér színt vette fel. Ránézett a fõhajó falára, és odakoncentrálta erejét, hogy megolvadjon a hajó sugara a fény mesteri erejének. - Szerencsétlen lények... honnan is tudhatnátok, hogy Wa'lohn, I. Malnazir fia, a 6 elem ura áll elõttetek! 10.000 éve az elsõ ilyen erõvel rendelkezõ Dragan! Nem hagyom, hogy elpusztítások fivéreimet és nõvéreimet! Eközben szemei kifakultak, és a Sötétség elemét használva megpróbálta elvakítani a kabinok fülkéit.
Eddard eközben üvöltve a belépõk felé veti magát. menet közben átalakul, és Mester pendurium kardjával sújt mindenkire, aki útjába áll. Megõrült, látszik rajta. pengjével csapkod jobbra, balra átlósan, mindenfele. Nem érdekel kit öl meg, az a lényeg, hogy vér folyjon. Vérének elvesztése megõrjítette, és vérrel vért akart kapni. A hajón lévõk összesét. Ha meg is sebzik nem érdekli, mindaddig, míg mozogni tud.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Nov 24, 2013 22:07:43 GMT 1
- A dovin basalok nem bírják a terhelést! - kiabálta idegesen az egyik irányító a vezér-Matalok központi termében, miközben a vulkánágyúk lövedékei továbbra is ártalmatlanul zúgtak el a minden eddiginél nagyobb sárkánylény mellett, amelyik gyors mozgásával és egy nehézcirkáló tûzerejével már darabokra robbantott egy korallnaszádot, és most a vezérhajót támadta. - Kitérõ manõver! - utasította az elsõ tiszt a manõverezésért felelõs Harcost. - És kerítsétek elõ Batuun parancsnokot!
Odalent a hangárban Ro'sid Batuun megdöbbenten figyelte, ahogyan a humanoid egy éles, fénylõ, a jedaai-okéhoz hasonló, de szilárd karddal támad neki testõreinek. Két harcos már súlyosan sebesülten hevert a padlón. Batuun intésére saját és még talpon álló testõrei páncéljából kemény páncélzatú bogarak röppentek elõ, amelyek súlyos ütéseket mérve a lény testébe csapódtak. A Yuuzhan Vong hadvezér meglendített amphii-botját, és a megmerevedett kígyószerû fegyverrel megkísérelte kisöpörni ellenfele kezébõl a kardot. - Méltó ellenfél vagy, idegen.. - sziszegte neki torz Basic nyelven - És elragad téged a harcosok dühe. Dicsõséges lesz megölni téged...
A Yuuzhan Vong flotta-formáció felett egy magányos korallvadász jelent meg. Vezetõje, egy fiatal nõ villámgyorsan felmérte a helyzetet. A támadás nem haladt olyan jól, mint arra Nas Choka Hadmester elõzetes taktikai jelentése alapján következtetni lehetett volna... a flotta a bolygótól távol helyezkedett el, és úgy tûnt, inkább õk állnak támadás alatt ahelyett, hogy a helyiek városait bombáznák.
Tahiri felgyorsította a korallvadászt, és abba az irányba vitte a hajót, ahonnan az Erõn és Vongérzékén keresztül egyaránt a legnagyobb fenyegetést érzékelte. Egy hatalmas, sárkányszerû, fehér fejû lény repkedett a vezér-Matalok körül, és tüzet, plazmát, vagy valami hasonló anyagot okádva roncsolta annak felületét. Úgy tûnt, a lény mozgása túl gyors ahhoz, hogy vulkánágyúkkal célba vegyék, még úgy is, hogy harci koordinátor volt a fedélzeten, amelyik pontosabbá tette a tüzérek munkáját... Tahiri felzárkózott a lény mögé, és tisztán érezte erõs, tiszta, világos jelenlétét az Erõben. A lény nagyon erõs volt, és nagyon öreg. Tahiri meg volt gyõzõdve róla, hogy nagy potenciál és nagy hatalom rejlik ezekben a lényekben... megérte ide jönnie. De elõbb biztosítania kellett, hogy a flottája egyben marad addig, amíg többet meg nem tud ezekrõl a lényekrõl. Ez pedig azt jelentette, hogy az idegennek pusztulnia kellett.
A korallvadász vetõcsöveit apró, mérgezõ spórákat tartalmazó tasakok hagyták el, amelyek rátapadtak a lény hátára. A bennük lévõ gondosan kitenyészett méreg azonnal átszivárgott az öreg sárkánylény pikkelyein, halálos toxinok juttatva annak szervezetébe, melyeket Tahiri személyesen tenyésztett ki Zonama Sekot, a Yuuzhan Vong és volt mestere. Darth Krayt tudását felhasználva. A sárkánylény mozgása nem sokára lassabbá, lomhábbá vált, tüze pedig kihunyt.
Tahiri elégedetten bólintott. Bízott benne, hogy innentõl már egy inkompetens Yuuzhan Vong parancsnok is kezelni tudja a helyzetet... õ pedig elszáguldott korallvadászával a flotta mellett abba az irányba, ahonnan a Sötét oldal hívását érezte. Egy hold felé, a bolygótól nem messze.
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Dec 14, 2013 14:15:37 GMT 1
Az események igen gyorsan történtek, Az egyik hajó elpusztult, majd a többit és szépen megsorozta lángcsapásaival. Testvérei csak most érték el a bolygóhatárt, ám hamarosan néma csend lett, ahogy vezérüket, egyre több és több lézerágyú találta el. Mindannyiuk biztosra vette, hogy a Tûz elem megvédi vezérüket, ám ekkor szörnyû dolog történt. A kezében lévõ hatalmas fegyvert elengedte, és erõtlenül szállt vissza. A bolygó vonzásköre húzta vissza a bolygóra. Mielõtt a bolygóra érkezhetett volna 4 Föld elemû Dragan, illetve Mesterük elkapta, és letették lágyan a földre. Majd dühös ordítozással ismét felröppentek. A Draganok teljes népe õrült módon vetették magukat a harcba. Mindegyikük a vezérhajót támadta. A Tûz elemmel rendelkezõk tûzzel, a Széllel rendelkezõk lendületes csapásokkal, a Földiek hatalmas erejük és kalaápcsaik segítségével, a Vizek és a Sötétség népe meg egyszerûen karddal. A Mesterek is teljes erejükbõl harcoltak fõ céluk pedig a hajó megsemmisítése a teljes legénységgel egyetemben. A Fény tagjaik pedig sürögve-forogva próbálták meggyógyítani vezérüket.
Eddardot eközben lefegyverezték, és leütötték a lábáról. Ám vérszomja nem csökkent. Ordításokat elengedve szaladt a vezérnek tûnõ felé puszta kézzel, és karmaival, fogaival szándékozva széttépni.
/bocsánat, de ígyis nehezen tudtam feljönnni, és ez is csak gyorsan sikerült megirnom/
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Dec 30, 2013 23:40:29 GMT 1
- A legnagyobb visszavonul, de a kisebb egyedek újra támadnak! - jelentette az egyik alárendelt a Matalok hídján, miközben odakint a megfigyelõ membránon villogó helyzetjelzõ bogarak közül újabb lila hátú hunyt ki, jelezve, az inváziós Yuuzhan Vong flotta újabb korvettet veszített a sárkányszerû lények támadása következtében.
- Grutchinokat nekik! Távolodjunk el a bolygótól, minél nagyobb távolságra vannak a légkörtõl, annál gyengébbek! - utasította a flottát a fõparancsnok másod tisztje, egy öreg, tapasztalt Yuuzhan Vong harcos.
Ro'sid Batuun figyelmét sem kerülte el a hangárban a helyzet alakulása, ahogyan oldalra pillantva egyre több szárnyas lényt látott elhúzni a hajói között.. láthatóan az õslakosok úgy döntöttek, hogy vezérük vereségét látva a légkörükön kívül is, a hideg ûrben támadják meg a Yuuzhan Vong flottát. Ro'sid tudta, hogy ellenfelei bátrabbak és erõsebbek, mint az elõzetes felderítés alapján feltételezték... és, miközben a testõreivel küzdõ alak felé közelített, eszébe jutottak mestere. Nas Choka Hadmester szavai.
- "Kerüljétek az esztelen vérontást soraiktokban, minden egyes Yuuzhan Vong harcos áldozata tíz másikat hozzon ellenségeink közül Yun Yammka halotti oltárára."
A Yuuzhan Vong parancsnok meglendítette a kezében lévõ amphii-botot, mire az megnyúlt, ostorszerûvé alakult, és fogai belemartak az idegen egyik sebébe, melyet a többi harcos ejtett rajta. A pikkelyek védelme nélkül a méreg szabadon áramolhatott Eddard testébe, és nem sokára a dragan megbénítva összeroskadt.
- Még nem öllek meg. - lépett Eddard fölé a Yuuzhan Vong parancsnok. - A hasznunkra lehetsz, hogy megtaláljuk néped gyenge pontját. Hamarosan csak úgy, mint a harci botjaink, a korallhajóink és a dovin basaljaink, ti is minket fogtok szolgálni!
Azzal az életben maradt testõrökhöz fordult.
- Tegyétek mozgásképtelenné, adjatok rá rabszolga-bilincseket, és vigyétek a Formálókhoz! Õk majd megtalálják, milyen méreggel lehet ártalmatlanná és szolgálatkésszé tenni ezt az erõs fajt! Vigyétek!
Azzal Ro'sid Batuun sarkon fordult, és visszasietett a hídra, hogy koordinálja a flotta mozgását.
|
|
|
Post by Lord Brodrig on Jan 7, 2014 11:02:10 GMT 1
A Harmadik Birodalom kiegészült harmadik flottájának cirkálói szinte egyszerre szöktek elő a hiperűr rejtélyes forgatagából, s a Serrikoza admirális szeme elé táruló ütközet felé vette az irányt. Volt még néhány percük, amíg lőtávolságon belül érnek, s Serrikoza figyelmét nem kerülte el Dragan barátjának türelmetlen arckifejezése.
- Elülső pajzsokat fel! - rendelkezett a flottaparancsnok. - Mihelyt elérjük a vong férgeket, figyeljenek oda az energiazavaró szerkezeteikre! Nem engedhetjük meg, hogy meggyengítsenek, amíg el nem kergettük őket a bolygó közeléből!
- Segítenem kell a népemnek! - mondta Abakura, s Serrikoza nyugtatóan a vállára tette a kezét.
- Ne aggódjon, fiam. Elkergetjük őket. Zászlós! Küldjön egy üzenetet a Draganoknak, hogy békével jöttünk! Nehogy minket is megtámadjanak! - Parancs, uram.
Serrikoza megnyugodva bólintott, miután két csillagromboló kivételével az összes hajó befejezte a bejelentkezést. A Stuck és a Raiser más hipervonalon közelíti meg az ellenséget, végülis nem árt, ha több oldalról támadnak. Miközben egyre közeledtek a csatamezőhöz, Serrikoza utasította a közelben állomásozó járőrhajókat, hogy csatlakozzanak a csatához. Úgy számította, néhány perc múlva nagy meglepetés fogja érni a vong flottát, amikor az ő öt csillagrombolója és két SS Protectora kiegészül még feleannyi cirkálóval, s Yun Yammka népe nem menekülhet.
|
|
|
Post by Abakura Ryuu on Jan 9, 2014 6:21:08 GMT 1
Ryuu A már végeérhetetlennek tûnõ utazástól már-már kis íján megõrültem. Fény elemû testvéreim mindegyikük adta át az üzeneteket a másiknak, így én is tudom hogy áll nagyjából harc, és nem tetszett. Vérre szomjaztam.. az ellenségünk vérére. Serrikoza parancsolta az egyik emberének, hogy jelentse a békés szándékunkat. - Fölösleges Uram. Mindössze egy gépezetünk van, amely fogadni tudná a hívást, és pár Fény harcoson kívül senki sem tartózkodik a bolygón... csak a túl fiatalok, vagy a szárnyatlanok. mellesleg már értesítve lettek az érkezésünkrõl. Lea... már értesített mindenrõl ,és megtudott mindent amit én tudok. Telepátia szerûség. - mondom gyorsan, mielõtt félreértenének. Mindazonáltal fegyveremet szorongatva, összeszorított állkapoccsal bámultam a csatát. Elkaptam végül a tekintetem, és a könnyeimmel küszködve leülök a földre, és inkább úgy teszek, mintha a kardommal babrálnék, ám mozdulataimból kilátszik az idegesség.
Draganok népe Bár a legtöbbjük a fiatalabbak még most jártak kint elõször az ûrben, viszonylag jól bírták az ûr nyomását. A gyengébb Tûz elemûek sajnos nem bírták létrehozni tüzüket, mindössze a Mesternek, illetve néhány másiknak sikerül eképpen támadni. A többi nép is támadt, támadt szüntelenül, de fogyatkozni fogyatkoztak. Nem voltak olyan erõsek és gyorsak, mint vezérük, egyedül a 6 mester mondható képzett harcosnak a népek között, így az ágyúk tüze megritkította, ám nem ûzte el õket.
Lea A fény népe csak sürgenek-forganak vezérük körül, és szinte csak Lea-nak sikerült nyugodtan viselkednie. Pióca szerû lényeket aggatott a sérültre, és gyógylevelek sokaságát darálta le, és etette meg a beteggel. A levelek azonban csak annyit érhet el, ha sikerül, hogy elhúzza a méreg hatását, ugyanis a levelek vérképzõ anyagokat tartalmaznak, így a hatalmas Dragannak míg eszi a leveleket, folyamatosan új és új vérsejtjei keletkeznek.
Eddard Bátran harcolt, de a túlerõ, az túlerõ. Legyen bármilyen hatalmas egy lény ugyanúgy megsérül, és meghal mint mindenki más. - A Draganok népe sohasem törik meg. Ha fogságba esik erõt gyûjt, és kitör a rabságból. És én is inkább meghalok, mint hogy kísérletezzetek rajtam! - nyögi ki nagy nehezen a hím Dragan Minden megmaradt erejét összeszedte, a szárnyait nagy nehezen felemelte, majd minden erejét összeszedve elrugaszkodik, majd megpróbálja karmaival felszakítani, vagy éppen leszakítani a távolodó Vong fejét. Mindenesetre akár talál , akár nem, karmaival megpróbálja összezúzni légcsövét, hogy ne tudjanak kísérletezni rajta éltében.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jan 18, 2014 18:49:44 GMT 1
Amint Ro'sid Batuun visszatért a hídra, döbbenten vette tudomásul, hogy eddig nehéznek, némi kihívást tartogatónak tűnő helyzetük egyszerre aggasztóra fordult. A szárnyas idegenek mellett most már egy hitetlen flotta fémhajói is közeledtek, ráadásul nagyobb létszámban, mint saját flottája. Batuun parancsnok dühödten csapott az irányító membránokra. El volt szánva rá, hogy ha kell, akkor az utolsó csepp véréig harcol, és minden katonáját feláldozza, de nem hagyja, hogy első feladatának teljesítésekor ekkora szégyenbe kerüljön...
- Parancsnok! - Batuun sarkon fordult, és gyanakvó tekintettel meredt az irányító kamrába lépő alakra. Az egyik Berzerker volt, azoknak az új ívású, furcsa Yuuzhan Vongoknak a képviselője, amelyeket a nagy hatalmú és rettegett Riina Kwaad Nagyúrnő, Yun Yammka papnője hozott létre az ősbolygón, ahol Batuun parancsnok társaival egyetemben hosszú időt töltött rabságban.
- Kwaad Nagyúrnő parancsa! Azonnal indítsa meg a flottát a közeli hold felé! - recsegte a Berzerker. - A Nagyúrnő szállítóhajókat kér, amelyek elbírnak egy-egy akkora lényt, mint akik ránk támadtak! Batuun értetlenül meredt a másikra. - Hogyan.. a Nagyúrnő itt van? - A holdon. - a Berzerker tekintetében nyoma sem volt annak az alázatnak, amellyel saját alárendelt harcosai néztek fel Batuunra. Talán éppen ezért gyűlölte annyira ezeket a szerzeteket... azt hitték, mindenek felett állnak, mintha közvetlenül a istenek leszármazottai lennéne, egy másik, egy új kaszt.. - Igyekezzen parancsnok! Ez a Nagyúrnő parancsa!
Batuun még egy pillantást vetett a hajói állapotát mutató kék páncélos bogarakra a taktikai membránon. Itt a szabad űrben, nem messze a bolygó orbitjától fennált a veszélye, hogy az egyik oldalról a helyiek, a másik oldalról a hitetlen flotta bekeríti, és akkor nem hoznak dicsőséget Yun Yammka nevére, csak dicsőséges halált saját maguknak. A holddal a hátában viszont minden fegyverét és dovin basalját egy irányba koncentrálhatná, ami javítaná az esélyeiket...
- Minden korallhajónak! - adta ki a parancsot. - Visszavonulás a hold irányába! Vessük meg a hátunkat!
A Yuuzhan Vong flotta hátrálni kezdett a NoD felé...
............
A hajó Formáló kamrájában két harcos egy vizsgálóasztalra hasonlító korallképződményre fektette Eddard testét. - Megölte még három harcosunkat, és öngyilkos lett... elzárta a légútjait, mire idehoztuk. - hajtotta meg magát a harcos a hajó fő formálója előtt. - Nemes utat választott ez az idegen. - biccentett az öreg Yuuzhan Vong tudós. - Helyezzétek a testét egy sztázis-zsákba. A testét így is tanulmányozhatjuk majd.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jun 29, 2014 11:40:31 GMT 1
Ro'sid Batuun összefont karral, sötét tekintettel figyelte, ahogyan flottájának utóvédjei is elszakadnak az űrbeli lényektől és a segítségükre érkezett hitetlen hadiflottától. Tisztelettel vegyes dühöt érzett amiatt, hogy nem sikerült megvetniük a lábukat ebben a rendszerben, melynek életformái legalább annyira bátrak, mint amennyire különösen voltak, még a Yuuzhan Vong sokat látott szemeihez képest is. Talán nem is ez zavarta legjobban, hanem az, hogy a űrjáró idegenek a legnagyobb természetességgel fogadták el a hitetlenek megérkező géphajóinak segítségét. Talán elvakított a különlegességük, és egy pillanatig azt hittem, hogy olyanok, mint mi - pedig csak Yun-Harla, a Megtévesztő játszott a szemeimmel - gondolta a Yuuzhan Vong parancsnok. S bár a mindenki számára váratlanul felbukkanó Riina Kwaad nagyúrnő biztosította arról, hogy nem kell szégyenkezniük, mert valami sokkal értékesebbet találtak azon a holdon néhány potenciális rabszolgánál, Ro'sid Batuun megfogadta Yun-Yammka nevére, hogy egyszer visszatér ide. És másodszorra már győztesként fog távozni. - Fordítsuk meg a zászlóshajót és kövessük a flottát! - rendelkezett - Irány a szent Chol'gan'na!
Az utolsó korallhajó távozásával csak a draganok és a Harmadik Birodalom erősítése maradt a rendszerben. A Dracoért vívott ütközet - legalábbis egyelőre - véget ért.
|
|