Ma betekintünk a serennói politikai életbe, amelyet az elmúlt időszakban egyre hevesebb vérmérséklet jellemzett a különböző külpolitikai események és a közelgő első demokratikus választás miatt. Az ingatag belpolitikai helyzet könnyedén stabilizálódhat a választások eredményeként, de csak ha a másik fél hajlandó elfogadni a vereséget. A kiélezett helyzet és tematizálódó közvélemény miatt ez azonban korántsem garantált.
A jelenlegi helyzet megértéséhez szükséges ismerni az elmúlt évek történéseit. Jon Keller ezredes és tiszti köre négy évvel ezelőtt puccsot hajtott végre, véget vetve a nemesség évezredes uralmának és kikiáltva a Serennói Köztársaságot, amelyet a Katonai Irányító Bizottság (KIB) vett irányítása alá. A rendszer ellen hamarosan ellenállás szerveződött, míg a nemesség egy jelentős része Medeiára menekült. Bár a hadsereg kezdetben jól állta a támadásokat, a lázadók megerősödtek, és a juntának saját ellenzéke alakult ki a vezetésből kihagyott Grenhil-Tullius tábornokok vezetésével. Ők másfél éve megbuktatták Kellert és létrehozták a Nemzeti Védelmi Juntát, amit a radikális, kemény vonalas katonai vezetők Tainer körül csoportosulva próbáltak megbuktatni. A Junta kiegyezett Kellerrel, majd a lázadókkal végül a nemesekkel, egységfrontot létrehozva. Tainer erőit Guadalénál megállították, Keller visszatérése pedig összeomlasztotta az újabb puccskísérletet. Létrejött az Ideiglenes Nemzetvezetõi Bizottság (INVB) a junta helyén, amely egészen a választások utáni hónapig folytatja működését, majd minden tényleges hatalmat az új elnök kezébe helyez.
Természetesen felmerült a nemesi államforma visszaállításának gondolata is, de ez tényleges tömegbázis nélküli vélemény jelenleg. Ezzel magyarázható Marindorf báró azon döntése is, hogy nem kívánt indulni a választásokon, így csupán két induló van: Jon Keller jelenlegi elnök a Demokrata Párt és Abren Zwerth alelnök a Progesszív Párt színeiben.
Míg Keller a "remény", addig Zwerth a "változás" jelszavával kampányol megválasztásáért. Politikai elemzők szerint, bár Keller maga is diktátorként működött hosszú időn keresztül, sokan a "köztársaság atyja"-ként tisztelik, ezért komoly esélyekkel indul és maga mögött tudhatja az egész hadsereg támogatását, illetve több fontos társadalmi rétegét is. Zwerthet főleg az értelmiségiek, a non-humánok és a polgárság jelentős része támogatja, illetve mögé álltak be a nemesek is, színes ellenzéki koalíciót alkotva.
Az elemzők között is jelentős vita folyik arról, melyik kimenetel mit is jelent a bolygó számára, hiszen a fiatal Köztársaság kialakításra vár, és bárki is győz, szervezetén rajtahagyja működését, még ha a főbb kérdésekben az INVB már határozott is. Így például a kormányt Főtanácsnak fogják hívni, 524 tagú Nemzetgyűlés fogja a törvényeket hozni, nagy vonalakban kialakították az új Alkotmányt és bírósági rendszert. Kellerre jellemző az autoriterebb vezetői stílus, a hadsereg lobbijának való kedvezés és a kemény kéz politikája, valamint a realista külpolitika. Zwerth ezzel szemben az idealista vonalat képviseli, a demokratikus alapelvek megtartását, az elesett fajok és népek segítését, a békés összefogást mindennél fontosabbnak találja.
Serenno megosztottságát jól mutatja, hogy a felmérések állandóan nüansznyi különbségeket mérnek a két induló között, legutóbbi állás szerint 53%-ot Keller javára. Pontosan a kiélezett verseny miatt könnyedén felmerülhet a választási csalás lehetőséget, az INVB ezért ígéretet tett a katonai erők kivonására a rezidenciális területekről a választás előtti hét legelejére, valamint felmerült független szövetségi megfigyelők felkérésének lehetősége. Serenno jelentős válaszút előtt áll tehát és senki sem tudja mit hozhat a jövő.
Most pedig áttekintjük a medeiai helyzetet, majd áttekintjük a vongtámadások geopolitikai következményeit és végül elemezzük a nagai külpolitikai nyitás eredményeit és következményeit. Maradjanak velünk, a reklám után folytatjuk!
