Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Jul 22, 2016 16:59:55 GMT 1
Pont olyan az egész társalgás már most, ahogy Zulla leírta az idillinek ugyan nem nevezhető ESB - Szürke koponya viszony. Jó szomszédinak jó, mert hát egy asztalnál ülve spanolnak és dumálnak, de iszonyatos, hiszen a szíves vendéglátás helyett, érezhető volt hogy mindkét tökkelütött a dicső kalózvezér nyakának ugrana. Mindenesetre jó kis viccek kerekednének a muun, a kardassi és az ember alkotta asztaltársaságából.
-Örülök hogy ezt ilyen jól megtárgyaltuk. Mindjárt sírok, olyan jó barátaim vagytok.- Adta elő ismét magát Zulla, nemlétező könnyeit törölgetve, mintha szerény követelései a bolygói végett, melyek immár jogosan az övéi, inkább csak szerény ajándékok lettek volna számára, pár szívének kedves kis csecsebecse, semmi jöbb. Persze belül ujjongott, és már érezte hogy tajtrészegen fog fetrengeni a győzelmi ünnep után. Persze azért nem feledkezett meg tárgyalópartnerei undoráról, ahogy azok méregették őt. Attól hogy ő egy hivatásos gonosztevő, magatartási zavarokkal és feltűnési kényszerrel, még neki is vannak szemei.
-Már bocs, de azért látom én mi megy itt.- Nézett nevetgélve, a két sith pribékre, próbálva kitapogatni a dolgok jelenlegi állását. Egyértelmű volt, hogy ezek ketten a bankok miatt huzamosabb időkig itt fognak lépecolni a szomszédban, szóval nem árt mélyebb ismeretséget kötni ezekkel, még ha ilyen gonoszak is vele.
-Kanálfej, te úgy nézel rám, mint az egyik haduram a tizenharmadik porontyára, születése után. Fiúra számított és lányt kapott. Napokig a közelébe se ment. Pár évre rá persze igazi hárpia lett a kis csaj, apuci szeme fénye. Nem hiába adta az apja neki a nevemet, szóval most a büdös kis csitri olyan égedelem mint a többi vele egykorú, taknyos kis srác. Zabálni való... Na mindegy is. Tudom mire gondolsz, de csak azért van, mert nem hagytad hogy megfogjam a fenekedet. Hidd el, jobban éreznéd magad utána.- Majd így folytatta. -És te, te bankárok gyöngye. Lazíts már! Olyan savanyú vagy mint a tömény ecet. Igen, az ecet. Azért az, mert ha sok a hulla, azzal nyomjuk el a szagukat. Rád a lazítás ugyanígy áll. Az agyatokra megy a munka. Így hamarabb mentek nyugdíjba, mint én. Pedig hármunk közül enyém a veszélyesebb szakma. Persze én csak jót akarok, nem akarok feltétlen hemperegni meg összetapizni mindenki fenekét.- Összegezte röviden a jelenlévők felé tanúsított hozzáállását, pár, kalóz életből származó tapasztalatával, amikben talán nem csak ő látja meg az egyezést a jelen idő eseményeivel. (Kanálfej fintorgós undora, nem engedi látatni Zulla pozítív tulajdonságait, Demask pedig nem tud élni a hülye muun büszkesége miatt.) Mondhatni, ezekkel a történetekkel Zulla egy újabb tulajdonságát, az írói vénáját is megcsillogtatta. Ha valaha is kiadnak egy könyvet az életéről és jellemrajzáról, valami olyan címe lenne hogy Az ezerarcú kalóz, vagy Zulla ötven árnyalata. Esetleg ha olyanja lesz és leszerel, amire ugyan semmi esély sincs, talán megírja maga. Ki tudja. Most csak úgy sziporkázik. Hiába, kitombolta magát és csak úgy jönnek az izgalmasabbnál izgalmasabb ötletek.
-Na de, egy kérdést még had tegyek fel? Melyik idióta rendelt el bombázást? Majdnem elkaptam Nightmerest, amikor értesültem az egészről és majdnem ott is maradtam. Az azért nektek is kár lett volna, mert akkor nem kaptatok volna tőlem az imént olyan jó életmód tanácsadást.- Csinált gyakorlatilag szokása szerint poént az egészből. Ami pedig azt illeti, talán nem is rosszul téve. Érezte hogy elkél az ő őrült stílusa a tárgyalóasztal mellé.
|
|
|
Post by sithlord on Jul 27, 2016 18:51:54 GMT 1
-Lehet hogy savanyú vagyok mint az ecet!-kezdte fölényes hanghordozással a muun.-De az ecet maró hatású is lehet nemde bár?
Zulla ezen nem vitázott, végül is neki mindegy volt.
-Az idióta akit említett kisasszony! -nyájaskodott Garak. -Bizony nem volt más mint a mi kedves Damask barátunk! -a kardassi arcán roppant vidám és gonosz kifejezés jelent meg. Mintha csak örülne annak hogy Damask pórul járt.
-Igen valóban én adtam ki a parancsot! -mondta Damask kissé megenyhülve. -Talán baj?
|
|
|
Post by sithlord on Jul 28, 2016 8:06:16 GMT 1
Miközben Zullát tanította kicsit móresre, átgondolta terveinek következő fázisát is. Végre kiadta azokat a rendeleteket, amik lehetővé tették azt hogy az ESB szinte teljes tőkéjéhez hozzáférjen, mintegy rátéve mocskos muun kezeit. Az új Sith fizetőeszköz, a Salvador bevezetése, nem volt éppen elveszett ötlet. Minden a Birodalom területén található konvertabilis fizetőeszközt, átvált erre az értéktelen pénznemre. Azt a rengeteg pénzt pedig az Astoriasi bankba szivattyúzza át. Amíg ő a Consigliore, addig mintegy tőkestabilitást és fedezetet nyújt az új fizetőeszköznek. De ha bajba kerül, az összes pénz az ő rendelkezésére fog állni, a Birodalom pénze pedig értéktelen fecnivé változik át...
De erősen bízott benne, hogy ez nem fog megtörténni, bár mutatkoztak jelek arra, hogy a Sith Birodalom egysége lassan repedezni kezdett.Éppen ezért találta ki azt, hogy megelőzve a Nagyurakat, ő maga vonja ellenőrzése alá a Birodalom szinte teljes tőkéjét. Az eredmények pedig kecsegtetőnek bizonyultak. Máris megérkeztek az első átutalások az Astoriasi Bankba, ahogy a titkára nemrég jelentette neki... Szóval szüksége volt Zullára, méghozzá nagyon is. Azt viszont nem tűrte hogy ez a némber beszólogasson neki.
-Szóval megkérdem ismét! Miért is baj hogy bombázást rendeltem el?
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Jul 29, 2016 8:18:52 GMT 1
-Hmm... Semmi baj sincs, csak hát majdnem kinyírtatok, ezzel kockára téve a magatok életét is, de mindegy. Én nem haragszom.- Legyintett a kis ballépésre, de végül, olyan arcot vágott, mintha meggondolta volna magát. -Vagyis de, nagyon is! Engem vétek lenne kinyírni. Tizenhat évvel ezelőtt megmondták, hogy aranyos kislány vagyok, szóval egyértelműn kár értem. Na meg, annyi a jelentkező a helyemért, hogy ti is pórul jártatok volna. Van pár nem normális fickó rajtam kívül, szóval lett volna haddel had.- Magyarázta meg a lépés veszélyességét a maga szemszögéből, amiben volt mémi ráció, hiszen azért megérződött volna ha elszabadul a pokol a kalózok háza táján. -De tudod mit? Nem hibáztatlak titeket. Megesik az ilyesmi, de azért legközelebb figyeljünk már oda, hogy a ragya verje ki!- Fejtette ki magát a maga bő szókincsével, majd levette az egyik csizmáját, és elkezdte maníkűrözgetni, a lilára lakkozott körmeit. A talpát rettenetes égési sérülés tarkította, mintha forró acélon járt volna évekkel ezelőtt. Minden esetre, egy kis kénmyeztetés neki is kijárt, szóval ott helyben elkezdte rendbe tenni a lábát, ami kissé szúrós szaggal töltötte meg a tárgyalót. -Amúgy meg, ha valami nem tetszik azon amilyen vagyok, bátran vágjátok a képembe. Nem vagyok hülye, szóval tudom hogy nem csipázzátok a pofám, ez már most leesett, de figyu, senki sem akar itt több harcot.- Mondja lemondóan, mégis valamelyest elismerően, mikor is a lábát az közelről szemügyre véve, látja hogy félig letört az egyik körme, melyet nincs mese, le kellett harapnia, így szájába véve a félig letört körmöt, barbár módon lerágta. Csak nem hoz már magával szúró vagy vágófegyvert egy tárgyalásra, ha már olyan ügyesen gyilkol nélkülük is. Pár kattanással később, a szájából kilógó körömmel folytatja. -Lazán megtehettem volna hogy azt mondom az embereimnek hogy lőjenek titeket is, sőt, átállhattam volna a védők mellé, de most komolyan. Szóval jó lenne ha átértékelnétek a kapcsolatunkat, főleg ha már nem léptem meg ezeket. Kicsivel több hálát várnék el azután, hogy kaptatok egy bankárbolygót.- Ecsetelte a jelenlegi helyzetet, némi hálát elvárva szolgálataiért és mert olyan jó fej volt. -Aztán meg, vannak a lakosok. Tudjuk hogy nem épp arról híresek hogy tűrik az elnyomást. Tegyük fel, hogy nekem kampec és fellángol egy népfelkelés, behívják a köztársaságot, vagy a Jediket, vagy a Vongokat, vagy a véreres f*sz tudja. Olyan lenne mintha valaki az ESB valagába nyomott volna egy kibiztosított repeszgránátot, szóval talán nem nagy elvárás, hogy eképpen próbáljunk a másikhoz viszonyodni. Ellenvetés?- Mondott pár talán okosnak mondható dolgot a civakodás elkerülése végett, így talán rávéve a jelenlevőket, hogy ne kívánják a halálát és felnyissa szemüket a fontossága végett.
|
|
|
Post by sithlord on Jul 29, 2016 9:44:46 GMT 1
-Engedje meg kedvesem! -hajolt meg színpadias mozdulattal Garak, miközben sunyin vigyorgott. -Hogy kárpótoljuk ezért a kellemetlen kis incidensért! -Damask már kezdte pedzegetni, mire gondol a kollegája. -Igen! Mivel ön a segítségünkre van és segít megvédeni a szektort, felajánlunk önnek 4 SiSD-t a hozzá tartozó kísérő flottával! -toldotta meg Garak nagylelkűségét a muun.
Zulla csak pislogott hirtelen. Nem tudta mit is válaszoljon ekkora nagylelkűségre.
-Szeretném honorálni a fáradozását, ám cserébe teljes lojalitást várok el! -mondta Damask szigorú tekintettel. Szemeivel szinte átfúrta Zulla tekintetét. -Az ESB-hez? -kérdezte Zulla. -Nem kisasszony...hanem hozzám! -válaszolt Damask.
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Jul 29, 2016 12:55:08 GMT 1
Ovat parancsnok félg-meddig dolga végezetlenül hagyta ott Garakot és Damaskot. A Szindikátusra vonatkozó információk kívül estek az eddigi látókörén, elhatározta, hogy alaposabban utánuk jár.. mégis, úgy érezte, az agyafúrt muun nem mondott el neki mindent. De amíg Garak tartja a hátát neki, addig Ovat biztos volt benne, hogy a Thain nagyúr és a Főkormányzó bizalmát is élvező sunyi fajtársa feje felett nem tud átnyúlni, hogy megragadja Damask minden bizonnyal áruló gallérját.
Alternatív megoldás után kellett néznie... itt van például ez a kalózvezér.
- Kommunikációs tiszt! - fordult végül a zászlóshajója hídján posztoló bőrpáncélos, csontos arcú ügynökök egyikéhez. - Praetor? - Küldjenek egy titkosított üzenetet ennek a kalózvezér nőszemélynek... - mormogta Ovat. - Ennek a Zullának. Mondják meg neki, hogy, ha szeretne igazán jó üzletet kötni a Sith Birodalommal, ami az életben maradását is garantálja, akkor vegye fel velem a kapcsolatot. Ne itt, a rendszerben, hanem egy külön, titkosított csatornán. - Értettem. - az ügynök nekiállt zongorázni a termiálon, hogy a titkosított adatcsomagot olyan módon lője át a kalózok vezérhajója irányába, hogy azt Damask SiSD-i ne tudják befogni.
- Elment az üzenet, parancsnok. - biccentett a komtiszt nem sokkal később. - Reméljük, van azok között a kalózok között valaki, aki tud kódot fejteni. - mormogta Ovat. - Készüljenek ugrásra, elhagyjuk a rendszert!
Az Obszidián Rend kardassi cirkálói nemsokára felgyorsultak, és maguk mögött hagyták Astoriast, tovább nyomozva a Renegát és ügyletei után...
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Jul 30, 2016 17:03:29 GMT 1
Nőből van, szóval ha panaszkodik, az értelmesebb létformák hím egyedei rögtön fogják hogy nem tetszik neki valami és ehhez semmi speckó nem kellett. Elég csak egy panaszos nő meg hallgatóságnak némi férfi jelenlét és máris jön az engesztelés. Na persze, ennél egy picivel több ütötte Zulla markát, persze csak jelképesen. négy SiSD mondjuk ki, nem olyan dolog, ami mellett az ember elsétarepülgethet, főleg abban a konstextusban, hogy ez a négy bestia, úgy szitává luggatná ezt a kis sétarepülőt, hogy úgy kéne összeszedegetni droidokkal a darabjait. Zulla már a gondolatba is belebizsergett, hogy négy ilyen állati masina gyarapítja a kedvenceinek sorát. Persze ennek még az árát is borsosan mérik. Hűséggel. Ő, aki a hűséget olyan sokra értékeli, vajon képes elkötelezetté válni?
-Nem komolyan mondtam hogy hozzád megyek.- Jelentette ki Zulla, bár ha ott helyben kerítettek volna papot, talán belement volna, de most már nem. Megszűnt a varázs. Viszont most már rendíthetetlen tényként kellett közölni, hogy Demask forral valamit. Valamit, amihez egymaga rohadt kevés és egy galaktikus gonosztevő kell a támogatásához. Lehet nem is kis dologról van szó. Zullának már furdalta az oldalát a kíváncsiság.
-Miről volna szó?- Kíváncsiskodott a kalózvezér az alsó ajkába harapva, mosolyra húzódó szájjal. Hátha valami érdekeset hall a tárgyalópartnerétől. Nem lenne jó ha csak úgy belemenne valamibe, fej nélküli csirkeként belerohanva az egészbe. Amíg Demask esetleg döntésre jut, a lábát vissza is teszi a csizmájába, de még kicsit eljátszokat a sietve eltávolított körömdarabbal. Forgatja, nézegeti és a végét pöckölgetve pengette azt.
-O-
A kalózok hajóin némi aggodalommal tekintettek a jövőbe. Az, hogy Zulla maga ment tárgyalni az ESB-vel, nem festett ígéretes jövőt, mert hát mindenki tudta hogy Zulla mennyire is gyűlölö a fajtájukat, pláne akkor volna nagy haddelhad ha épp egy Sithhel ültetnék le egy asztalhoz. Nos, a lényeg annyiban merül ki, hogy az aggodalom egybefüggő felhőként burkolta be a kalózflottát. Ugyan, a kalózok épp a megszállás részletein és a droid különítmények felkészítésével foglalatoskodtak, mégis tapintható volt az a fajta feszültség, ami nem minden esetben érzékelhető. Igencsak lestrapálódott a legtöbb hajójuk és az emberek harci kedve is megcsappant, így igencsak kétségbeejtő a helyzet. Talán csak a hadurak tekintenek némi bizalommal a jövőbe.
Iago a kirendelt szállásán pár holotáblát böngészett, melyekre a hajók tucatjairól érkeztek jelentések a károkról és a zsákmányokról és a friss adatok tükrében eddig elmondható, hogy a csata igen szép profitot termelt a második összeszámlálás alkalmára. Szép fedezetet nyújtva a károkra, bár így is akadhatnak elégedetlenkedők, akik ennyivel nem érnék be. Ezzel a dolgos hozzáállással szemben, Unda inkább csak azt lógatta, ami a lábak helyet megadatott neki. Vígan falatozgatott, mialatt inkább csak a maga lelki nyugalmának növelése érdekében a maga jussát számítgatta. Mire futja belőle, mennyi maradna, mibe fektesse és hasonló dolgok.
Ezt a drámai csendet törte meg, mikor is a Chaos egy jelet fogott és az épp jobb dologgal foglalkozó kommunikációs tisztje rémületében megugrott, mikol a panelja csipogni kezdett. Persze hamar kiderült hogy valamiféle furcsa üzenetet kaphattak, ami valami eltorzult jelként érkezhetett. Némi informatikai ismerettel hamar kiderült hogy a jel, egy kódolt üzenet és némi matekkal kiderült hogy az nem is akármiről és akárkinek szólt, így hát ildomos volt azt egy erre jogosult személy felé benyújtania, így azt letöltve egy adathordozóra, sietve Iago felé vette az irányt. Talán magának őfelségének a hadura, Iago az, akivel etéren érdemes beszélnie.
|
|
|
Post by sithlord on Sept 27, 2016 19:08:04 GMT 1
Damask érzékelte Zulla bizonytalanságát. Máris el akarta ezt oszlatni, mielőtt a lány meggondolná magát. -Hűség hozzám! Hűség egy olyan Szervezethez, amelyben örökké biztonságban leszel! Az ÉN Szervezetemhez!
Zulla kezdte kapisgálni miről is van szó.
-Maga elárulja az ESB-t? -a lány szemei tágra nyiltak a tettetett megdöbbenéstől, mintha soha nem sejtett volna semmit. -Mondhatjuk így is! -felelte Damask, olyan kegyetlen sunyi vigyorral, amitől jobb érzésű ember hanyatt homlok menekült volna. -Nem elárulom hanem megreformálom...a magam módján! Vagy talán azt hiszed örömmel nézem hogy ostoba nagyurak még ostobább dolgokra pazarolják a pénzt amit ÉN teremtek elő? No elég a fecsegésből! A lényeg a következő: Astoriast magamnak akarom saját pénzügyi rendszert hozok itt létre. -kezdte a bőbeszédű magyarázatot a muun.
-Éértem! -ragyogott fel Zulla arca, aztán el is komorodott. -Szóval maga saját kis Birodalmat akar itt létrehozni az én segítségemmel és védelmemmel! -állapította meg Zulla. -Mondhatjuk így is! -reagált Damask kicsit közönyös hangnemmel. -A lényeg:biztonságban akarom tudni azt a töméntelen pénzt, ami hamarosan az Astoriasi Bankrendszerben landol! Megfelelő jutalékért persze! Nos mi a válasza? Áll az alku?
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Sept 28, 2016 17:49:50 GMT 1
A meglepetés teljesen jogos volt. Ó, de még mennyire hogy az. Az elhangzottak voltak olyan váratlanok, mint a bulira beállító ismeretlenek, akik valójában a barátok barátainak barátjai, de persze kevésbé olyan kellemetlenek, sőt mi több, a gondolat maga sem volt Zullától idegen. Ugyan kalózként minden úton-útfélen szembekerülővel összeakaszkodott, de leginkább talán a Jedik és a Sithek szekírozását élvezte és ezt bátran be lehet tudni a feléjük táplált mániákus utálatnak. Ha azoknak rossz volt, akkor az Zullának csak jó volt, már csak úgy lelkileg, legbelül is, már csak azért is, mert nekik tudta be élete legrosszabb éveit. Mellesleg, az, hogy Demask ilyen gaz terveket forralt, ismét szinpátiát ébresztett az addig néha igen-igen undokoskodó muunnal szemben és felkeltette azon gondolatok iránti vágyát, hogy végezzen egy Sith lovaggal. Belebizsergett a gondolatba, hogy az saját kezével ölhet meg egy olyasfajta férget mint amilyen maga is lehetett egykor. Nem is beszélve arról, mégis miféle piszkosul nagy segítség lenne ez az ő kis terveihez. Viszont mindezen csábító ajánlatok ellenére sem felejtkezhetett meg arról, hogy ez egy rizikós vállalkozás. Az olyan hatalmak, mint ezek a Sith birodalmak, meg köztársaságok ha valamit nagyon akarnak az a pénz és ahhoz két kézzel ragaszkodnak, szinte mániákusan. Pénz nélkül nem mennének semmire és egy efféle kezdeményezést biztos minden forrásukkal azonnal megtámadnának, és egy ilyen támadást egy kalózból és egy sikkasztó főbankárból álló kis szövetség csakhamar megsínylené. -Már azt hittem feleségül veszel.- Konyult le Zulla szája, de a hangjában egyértelműen ki lehetett hallani hogy ezt viccnek szánta. Persze érti ő miről folyik a beszélgetés. Miután jót kacagott magán, végül komolyabbra fordította a hangnemét, amit talán kissé idegennek találhatnak tőle, de ha valami olyanról van szó mint a Sitheknek való aláfűtés, azt mindennél komolyabban vette. -Azt hiszem, eddig nem voltunk teljesen tisztában egymás erőviszonyaival.- Jegyezte meg, kissé szórakozottan, majd felállt a helyéről és sétálgatni kezdett a helységben, szemügyre véve a berendezést. Valahogy az, hogy hűséget fogadjon valakinek, nem volt kellemes gondolat számára. Erre egyszer már ráb*szott és nem fog megint egy efféle táncba kezdeni. -Kezdjük talán ott az egészet, hogy az ötleted több mint eszelős.- Mosolygott Zulla, felidézve a leghőbb vágyát és szinte belebizsergett a gondolatba. -Ennek ellenére tőlem sem idegen a gondolat, de ezzel csak a a baj, hogy szerintem kevesen vagyunk ehhez. Hiába van nálad a lé, mellettem meg a kalózok. Ha a Sithek akarnak valamit, azt megszerzik. Vagy az embereimet fizetik le, vagy flottát küldenek ellenünk, vagy küldenek egy Sith lovagot aki lekaszál mindenkit. Summázva a dolgot, akármit is teszünk, kevesen vagyunk mi ehhez. Aztán ott vannak a köztársasági birkák, a vestroyai barmok, meg a Jedik is, nem beszélve a bűnszervezetekről. Nekik is lehet hogy lenne pár szavuk a dologhoz. Szóval, kíváncsi lennék, mit tennél ezek ellen a nem kívánatos belekotnyeleskedések ellen.- Érdeklődött a tervek ezirányú megvalósítása felől, némi aggodalommal. Nem fog csak úgy fejest ugrani egy ilyen tervbe. Lehet hogy őrült, de nem annyira hogy effélékről megfeledkezzen. Egy ilyen terv rengeteg forrást és támogatót igényel. Erős, megbízható támogatókat, akiknek érdeke a Sithek veszte és nem csak pénzzel, hanem komoly háttérrel és tapasztalatokkal bírnak velük szemben. Persze, az is lehet hogy oda tudnak nekik pörkölni, de előbb hallania kell még ezt-azt a tervekről. Kicsit még kevés az, amit eddig hallott.
|
|
|
Post by sithlord on Sept 29, 2016 18:22:18 GMT 1
-Tökéletesen megnyugodhat kisasszony! -kezdte Damask megnyugtatni Zullát. -Nagyon is megvan a hátterem a Sithek ellen és a Köztársaság ellen is! -Mire gondol Demask? -érdeklődött csipetnyi huncut éllel a hangjában a lány. -Nos kapcsolatban vagyok egy új Birodalom erőivel! És ha minden jól megy, hamarosan csatlakozom hozzájuk! -Csak nem? -hökkent meg hirtelen Zulla, ahogy lassan leesett neki miről is beszél Damask. -Pontosan Kisasszony! -mosolyodott el ravaszul a muun. -Az EGB-vel akarok üzletet kötni!
A Szindikátus embere, aki alvó ügynökként az Astoriason szolgált mint az ESB egyik tisztje, lassan kinyomta a kis kommunikátort, amivel lehallgatta Zullát és Damaskot. Megszerezte az információt amiért ide küldték. A kis adatcsomagot, amelyen Zulla és Damask beszélgetése volt felvéve, máris továbbította egy szigorúan titkosított csatornán keresztül a célhelyre, vagyis a Szindikátus központjába, Tarisra...
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Sept 30, 2016 18:05:55 GMT 1
-Micsoda fordulat. Komolyan mint egy szappanoperában.- Rázta meg a fejét Zulla, amikor végül kiderült kikkel paktált le a jó Demask. Ígéretes szövetségesek annyi szent, csak egy a baj, ami mondjuk Zullának relatíve öröm is egyben. Oké, haderőt tekintve egész nagyok, de fennmarad a Sithek kérdése. A legjobb tudomása szerint jelenleg olyanok mint a patkányok és mindenhová oda eszi őket a penész, ahová a nagyságos főember parancsolja, szóval ezen kissé fennakadt. -Nem is tudom. Nem lenne nagy a változás. ESB vagy EGB. Mindkettő adna nekem pénz, területeket, hajókat. Ne nehezísd meg a dolgomat. Mondj valamit hogy tovább ápolhassuk ezt a remek, baráti viszonyt.- Noszogatta további ajánlattételekkel Demaskot. Azért nem olyan hülye mint látszik és ha nyíltan állást foglal Demask mellett, akkor bizony annak is megkéri az árát, még a beígérten felül. Ha a mostani ajánlat nem a kedvére való, maradhat a Sithek mellett, lazán elfosztogathatja azok ellenségeit és még az ESB is pénzelné az egészet, de ha Demask rá tud erre licitálni, akkor megnyerheti magának Zullát, aki amellett hogy az ESB-s juttatásokat is bezsebeli, hódolhat a Sithek megölésével járó mámoros hóbortnak, amit örömmel kipróbálna. -Ne vedd magadra, csak hát,- Túrt a szeme elé lógó tincsek közé, megigazítás céljából. -az én szakmámban a legjobbat kell kihozni mindenből. Több ezer emberért felelek, akik teljesítménymániások, őrültek és imádják a pénzt és szeretném ha valemennyien elégedettek lennének, plusz gatyába is kell ráznom Astoriast. No, nem mintha nem menne, de minél több a forrás, annál jobb. Ez olyan mint az Uglyzás. Minél több alkatrészed van, annél jobb gépet tákolhatsz magadnak. Nekem pedig a legjobb kell.- Élt egy igencsak hangzatos és esztétikus példával, ami mellesleg az egyik kedvenc, újonnan a magáévá tett és támogatott sportjai egyike, ha ezt lehet annak nevezni. Ami jobb helyeken fogatverseny, az az űrben, a kalózoknál az Ugly, legalábbis ez Zulla véleménye. Jót tud szórakozni azokon a asztromechanikai szörnyszülötteken. No, nem mintha az övé nem porosodna ott, a Chaos egyik dokkjában. -Azért, mégiscsak érdekelne az, hogy mi a poklot tud az EGB amit az ESB nem, amivel mg lehet ezeket a férgeket fogni. Láttam már Sitheket, szóval valami erőssel kell előrukkolni ha azokkal akartok ölre menni. Azok a tetvek ha feltűnnek a harcmezőn, a mérleg könnyen az irányukba dőlhet.- Igen, ez a legfontosabb kérdés. Ugyan, Zulla önként szétkapna párat, de nem eleget és ehhez több kell mint a pénz és egy flotta. Túl sok még az aggály, ami körbelengi a kérdést. Nem fog egyértelmű igent vagy nemet mondani, amíg nem kap tiszta képet a helyzetről. egy ilyen ellenséggel szemben fel kell készülni és az sok idő.
|
|
|
Post by sithlord on Oct 8, 2016 15:44:05 GMT 1
-Nos van számodra egy infóm, méghozzá egyenesen a kardassiai barátomtól, Garaktól! -válaszolta meg Damask Zulla kérdését meglehetősen vidám hangulatban. -Egy olyan infó amely alapjaiban változtatja meg a galaxis állapotát és persze Sith barátaink államát is!
Zulla erre már kíváncsi lett, érdeklődve várta Damask infóját. A muun egy adatkártyát vett elő, majd Zulla kezébe nyomta azt.
-Ezen a kártyán egy felvétel látható, Wenthar Császár haláláról! -közölte a döbbenetes tényt a lánnyal, majd várta a reakciót.
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Oct 9, 2016 16:00:52 GMT 1
Zulla szemei hamarosan elkerekedtek a hallottakra, amit ő egyenesen képtelenségnek vélt. Egy olyan fickó, mint ez a Wenthar, csak úgy beadná a kulcsot? Neeem, képtelenség. Egy Sith nem olyan hogy csak úgy meghalljon. Oké, a csak úgy alatt kemény harcot kell definiálni, de akkor is. Egy Sith mindig a halál szeme közé köp, agyonveri, majd levizeli egy sámlira állva. Mégis hogyan lehet ilyet mondani? Rendben, Zulla aljas módon ölte meg az apját, egy bombával, de hogy egy magához hasonló csavaros vagy kattant elme megismételje ezt, az azért meredek. Mármint nem is. Sőt, utólag a gondolat teljesen reális, sőt, imponáló volt Zullának. Egy Sith megölése a szemében VIP jegyet jelent az ágyába. egy ilyen alak megérdemli a figyelmét és segítő jobbját, annyi szent. Viszont ha ez még nem lenne elég, Demask átad egy adathordozót, rajta Wenthar halálával.
-Te sunyi dög. Kenyérre akarsz kenni, mi?- Mosolygott Zulla, miközben a kis eszközt szemlélte, keresve valami jelét egy aljas turpisságnak, de semmi. Viszont mégis, a hallottak túl izgalmasak voltak, hogy figyelmen kívül hagyja azokat.
-Látni akarom! Most!- Csapott az asztalra parancsolóan, majd mint valami eszelős, felmászott a tárgyalóasztalra, négykézláb sietve a lejátszóhoz, ahol aztán sietve betette a kártyát.
Rövidesen aztán lehullt végül a lepel az igazságról. A felvétel mindent elárult. Hatalmas dulakodás közepette kem kisebb alakok, mint a galaxis önfelkent császárai mérték össze erejüket a rájuk rontó kommandósokéval, Zulla pedig tátott szájjal, pislogás nélkül fogadta magába a töménytelen információt, ami a szeme előtt játszódott le. A nagy Sith császár, maga Wenthar, gyarló halandó mivolta beteljesedése következtében ott feküdt holtan És Zulla többször, egymás után végignézte a felvételt újra, és újra, és újra, mindig szemre véve a Sithek leghatalmasabb urát, és mintha a lelkét valami furcsa, kellemes érzés töltötte volna meg. Mintha a lelkét oly szorosan fogva tartó láncok egyike elpattant volna a halott látványától. Ha valaki, akkor ő mindenképp vágyott arra hogy maga oltsa ki a féreg életét a puszta két kezével, de ez, ez valahogy sokkal jobb volt. kellemesebb. Élvezetesebb. Ha nem felejtette volna el a sok évnyi kín során hogyan is kell sírni, most örömkönnyeket hullajtva borulna az asztalra, hálát rebegve az Erőnek ezért.
-Ó, hogy gyalázná meg a jó büdös kurva, Wookiekkal és Ewokokkal paráználkodó édes jó apja azt az immár tán rotható, elcseszett büdös féreg evilági maradványait, és a lelke szenvedne a kénköves Papal legmélyebb bugyraiban minden tönkretett életért legalább ezer évig... Sikerült! Ez...Ez Beszarás!- Robbant ki Zulla szájából egy cifra káromkodás örömében, ami jelenleg leírhatatlan volt. El nem tudta képzelni, mégis miféle rettenetesen nagy szerencse kellett ahhoz hogy Wenthar épp azt a lövedéket ne jósolja meg magának előre épp halálos sebet ejtsen. A kalózúrnő szeme csak úgy csillogott a látottaktól.
-Ezt ki látta eddig?- Tette fel a kérdést, kivéve a kis kártyát a gépből és eltéve azt. Ezek a történések teret engednek némi személyes bosszúvággyal kevert szórakozás lebonyolításához.
-Legyen. Bele vágok ebbe az őrületbe,- Állt fel elégedetten az asztalon, és megigazítva a haját, ami nem is rég összekócolódott. A mostani helyzet most már ténylegesen élessé vált és nem csak mesének tűnt. - de már most szólok hogy semmiféle parancsolgatást nem tűrök. Szövetséges vagyok, nem riherongy.- Adta tudtára a parancsokról való elgondolását, majd az asztal szélére ülve, keresztbe tette a lábait, majd megigazította öltözékét, különös tekintettel a fűzőjére, főleg a mellltájékon, majd a kezeire támaszkodva, kicsit hátratámaszkodott és kedvesen mosolygott. Talán túlzottan is. Jó kedvű volt, nem is vitás, elvégre afféle bosszúhadjáratba vághatott gyűlölt ellenjei, a Sithek ellen.
-Örvendetes hogy ezt hallhatom, kisasszony.- Adta Demask Zulla tudtára elégedettségét.
-Gondolom mennyire örülsz.- Kacarászott Zulla, -de, mellőzd ezt a kisasszonyozást, mert a ragya kiver ettől. Felnőtt nő vagyok, a hátam mögött gyilkosságokba fulladt szerelmi kalandokkal, szóval csak lazán. Zöld?-
|
|
|
Post by sithlord on Oct 19, 2016 8:24:58 GMT 1
Damask nem tudta igazán eldönteni, hogy a lány őrült vagy csak tetteti hogy félelmetesebbnek tűnjön. Mindenesetre életrevaló az egyszer biztos! Bár ezzel a mentalitással nem igazán lesz hosszú életű, hacsak nincs mögötte egy erőskezű pártfogó.
-Nos rendben van Milady! -biccentett Damask. -Természetesen rangjához illően fogjuk kezelni! Akkor áll az alku? -Zulla bólintott, amit Damask igennek vett. -Nos biztosíthatom róla, hogy a szövetségeseim igencsak erősek és megbízhatóak! Az EGB-t pedig ne becsülje alá, főleg hogy a Sithek hamarosan végleg eltűnnek! Nekünk addig kell kihúzni épségben és életben!
Zulla a fejét kezdte csóválni, nem igazán hitt abban amiben Damask. Mármint hogy a Sithek csak úgy csapott-papot eltűnnek...
-És ezt mire alapozza kedves hosszú fejű barátom? -kérdezte viccelődve a lány. -Arra hogy Wenthar nélkül az egész kóceráj széthullik majd. Higgye el csak idő kérdése, mikor ugranak egymásnak a Nagyurak a hatalomért...márha kiderül az hogy szeretett baszógép császárunk jóvátehetetlenül hulla!
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Oct 19, 2016 19:24:57 GMT 1
-Milady? Na ne már!- Mosolyodott el, hátra vetve magát az asztalon, a hasát fogva nevetett az ékes megszólításon. -Még...Még hogy én lady? Ajj, te olyan cuki vagy.- Nevetett tovább, néha felhorkantva egyet. -Kinőttem a hercegnős érámból, de azért ez egy piripötyi.- Pillantott jókedvűen, az asztalon elterülve Demaskra, megint, ezúttal viszont akarata ellenére megint kicsit többet mutatott magából, úgy dekoltázstájt. Immár egyértelmű volt hogy Zulla lepaktál az EGB kompániájával és hogy Zulla pontos célkitűzésekkel szánta erre magát. Kell a pénz és a rengeteg forrás hogy összekapja a hatalma alatt lévő területeket, valamint a Sithek szivatása sem volt rossz buli és ez tiszta sor, viszont volt egy sejtése arról, hogy az EGB is fontolgat valamit és ez némi gyanakvásra ad okot. Persze megeshet hogy kipaterolják a férgeket, de kik jönnek utána? Hogyan tovább? A legfontosabb kérdés viszont az, hogy a Szürke koponya vajon miképp jön ki ebből? -Pff...- Fintorodott el a az EGB-s gondolkodásmódon. Egyenesen ostobának gondolta ezt a gyermeteg gondolatmenetet. Attól hogy egy pillanatig nem lesznek Sithek a galaxisban, attól még idővel újra felüthetik a fejüket és talán ott, ahol nem várnák. Ha valakinek, akkor Zullának volt épp elég ismerete a fajtájukról. -Már bocsi, de ez rohadtul nem így van. Az ember azt hinné, a régi birodalmi időkből, csak csurran-cseppen nektek pár infó ezekről a férgekről.- Fejti ki igencsak pontosan az általa ismert infókat. Ha már úgy is olyan jó puszipajtik lettek, akkor nem árt ha elcsicsereg pár dolgot magától, hátha megéri. -Ez a terv úgy el van fuserálva ahogy van. Műveletlen hülye, aki ezt az egészet kitalálta.- Nézett továbbra is az asztalon feküdve Demaskra. -Ezt kifejtené?- Kérdezte, továbbra is kissé távolságtartóan. -Nem vagy te olyan hülye. Nem mondom meg csak úgy.- Öltötte rá a nyelvét a muunra, majd felült és lemászott az asztalról. -Most kicsit nosztalgikus kedvemben vagyok. Játszunk valamit, oké? Kiskoromban szerettem kitalálósdit játszani.- Látott neki újdonsült barátja idegeinek nyúzásának, miközben, az állára téve az egyik kezét, nagy bölcsen elkezdte körülírni mire is gondol. Persze Demasknak nem szokatlan Zulla őrült viselkedése, mégis ez most egy kicsit új élménynek hatott. -Kik azok, akik rohadtul hasonlítanak a Sithekre, csak kurvára igazságtevési kényszerük van?- Tette fel a kérdést. -Segítek, ha nem esne le. Az imént is szarrá lőttünk pár ilyet.- Biccentett az ajtó felé, persze jelképesen magára, az űrre gondolva. -A jedikre gondol?- Hangzott el a válasz, mire Zulla tapsikolva nevetett a megoldáson. Igazság szerint kár volt így megcifrázni a dolgot, de Zulla most kicsit fellelkesült hogy olyat tud amit talán mások nem. -Okos fiú!- Dicsérte meg a partnerét, majd folytatta. Most úgy sem csak mókából és kacagásból áll a nap, szóval ismét kicsit megkomolydott. -A Sithek és a Jedik olyanok mint a meilurán meg a héjja. Egyik nincs a másik nélkül. Hiába ölik egymást, megeshet, hogy valaki átcsábul a másik oldalra, aztán ismét kezdődik a bolondéria, jön egy újabb Sith nagyúr vagy egy újabb lovag. Ha meg akarsz szabadulni az egyiktől, a másikat is ki kell paterolnod. Sőt, a jövőben felbukkanó erőhasználókkal is kezdeni kell valamit, mert ezek maguktól is elkezdenek megjelenni. Egy szó mint száz, nekem ez böki a csőröm igazán. le kell söpörni a mezőkről mindkettőt. Persze, ha van erre egy másik terv, boldogan meghallgatom.- Állt le végül az eszmefuttatásról. Most már tényleg kíváncsi mi fog történni, hogy ezt is közölte. Persze, meg vannak a maga ötletei, amikben többek között csontfűrészek, lángszórók és nagy hatásfokú termonukleáris töltetek is szerepeltek, de vevő az újra, főleg ha robban, fájdalmat okoz és arra motivál mindenkit, hogy hagyja ezt az Erő dolgot a picsába.
|
|
|
Post by sithlord on Oct 19, 2016 20:26:51 GMT 1
Damask hihetetlenül gonosz mosolyt eresztett meg Zulla felvetésére. A lány nem is sejti hogy kimondta az EGB Doktrínáját a Végső Megoldásról, amiről persze Damask nem is tudhatott volna...ámde kardassi barátai és Lecersen révén tudomása volt azokról a kedves kis internáló táborokról, ahol az erőhasználókat akarták véglegesen kiiktatni...
-Na látja, pontosan ezért kell az EGB-hez csatlakoznia, velem egyetemben! -mondta suttogva és őrült, tébolyodott, örömteli kifejezéssel az arcán a muun. -Ön ugyanazt akarja mint ők is! Kiirtani likvidálni...az ÖSSZES Erőhasználót! Hehehe persze ez szigorúan titkos...na igen titkos hehehehe!
Zulla rájött végre, egy ugyanolyan, ha nem őrültebb alakkal van dolga, mint ő maga is.
Bevetette hát az atombombát Zulla ellen és most várta a kislány -mert inkább tűnt egy pajkos kislánynak mint érett nőnek -reakcióját.
|
|
Deleted
Deleted Member
Posts: 0
|
Post by Deleted on Oct 26, 2016 19:43:12 GMT 1
Szóval ott van a kutya elásva, ahol a korsó eltörött. Legalábbis ez a legmegfelelőbb megfogalmazás arra, mégis miféle alakkal hozta össze a sors Zullát Demask személyében. Viszont a lényeg az EGB elgondolásán volt, miszerint az összes erőhasználót ki akarják iktatni, ami kissé elvetemült gondolat, már csak azért is, mert Zulla is az, még ha nem is örül neki. ezen negatívumot viszont az a pozitívum kísérte, hogy az összesben benne vannak a Sithek és a Jedik is, akik az első helyen állnak ezen népirtás-kívánságlistán, a kalózúrnő nagy örömére, aki nagy megelégedéssel állapíthatta meg, hogy vannak hozzá hasonló elvakult hülyék a galaxisban. Már érdekelte is, miképp járulhat hozzá a legnagyobb erőhasználó közösségek szivatásához. Viszont volt egy afféle sanda gyanúja, hogy hülyének nézik. Nem nagyon, csak egy picikét, egy egérfarknyit, ami akármennyire is jelentőségtelen, jó lenne tisztázni ezt-azt. -Mielőtt részletesen beavatnál a tervekbe, oszlass el pár tévképzetet kedves égimeszelő barátom, és mondd meg nekem őszintén. Én és az embereim golyófogónak kellünk? Nem szeretnék egy szorultabb pillanatban azzal szembesülni, hogy át lettünk baszva, mint szar a palánkon. Az én anyucim azt mondta, hogy az őszinteség és az adott szó a hűség titka, szóval ha ez a fennforgás, azt tudni akarom. Eskü, nem fogom a fejedet begyűjteni.- Bogarászta az igazságot Zulla, hiszen nem akart ideje korán fűbe harapni. Bár, ezen elvei sokszor okoztak neki kellemetlenségeket a magánéletben. Például egy-egy szépen alakuló kapcsolat azért ment tönkre, mert közölte hogy kalóz, vagy mert a koponya kollekciójával büszkélkedett. Pedig mindent megtett. Amint kiderült hogy ő egy kalóz és szereti a csatahajókat, valamint a hogy nem a megszokott módon értelmezi a párkapcsolatot, valahogy, valamiért már nem volt vonzó egy jelentkező szemében sem, pedig Zulla sok faj, sok képviselőjével próbálkozott. Ha esetleg mégis lett valami, akkor azokból sem lett hosszútávon semmi, csak ordibálás, összevérezett ágynemű és piálás. Utána Zulla arra ébred hogy elvert pár kreditet, szerzett pár sérülést és hogy véresek a kezei. Ennyit Zulla szerelmi életéről. Jelenleg a magánéletet félretéve, ő képviselte a kalózait. A hülyék közül kevesen lennének képesek erre, de ezt most hagyjuk. -Rátérve a hadikiadásokra. Szükségem lenne pár dologra. Nem tűnsz vaknak, szóval megérted ha azt mondom, hogy nem könnyű egyszerre hadat viselni és egy friss hódítás után sebeket nyalogatni. Mikorra várhatom a beígért juttatásaimat? Össze akarom kapni a kócerájt, mihamarabb. Ha már segítséget ígértem, megadom.- Érdeklődött Zulla a jövőt illetően. rengeteg nagy terve van és szeretné azokat mihamarabb realizálni és az nem épp egy perc. Ha már részt vesz egy hatalmi játszmában, jó ha megvan hozzá a háttere.
|
|
|
Post by sithlord on Feb 23, 2017 10:15:01 GMT 1
Hetekkel ezelőtt, Damask vezérhajóján:
-Nos Kisasszony minden támogatást megkap tőlem amit kér! -válaszolt szinte azonnal Damask, alaposan meglepve ezzel a lányt. -A Főnököm utasításba adta hogy így járjak el! A pénz hamarosan a számláján lesz ahogy a hajókat is megkapja! Most azonban kérem távozzon, seregnyi dologgal kell foglalkoznom!
Zulla hirtelen azt se tudta mit válaszoljon, annyira meglepte hogy Damask egyszerűen csak úgy kidobja... Azonban belátta, mást úgyse tehet. A lány büszkén felszegett fejjel távozott és magában megígérte hogy egyszer kitapossa ennek a szemtelen muunnak a beleit...
Alighogy a lány távozott, bejövő hívást kapott, méghozzá a titkosított holovizióján. Damask kénytelen kelletlen aktiválta a transzmissziós rácsot és beletekintett a holokamerába. Talán Lecersen Moff akar valamit? Meglehet! A moff helyett azonban egy fekete csuklyás alak holoképe jelent meg, Damaskban pedig megállt az ütő, amikor arra gondolt hogy talán lebukott és az egyik Nagyúr jelentkezett be nála, hogy elégtételt vegyen a lopásért amit elkövetett... -Légy üdvözölve Vigo Damask! -köszöntötte a csuklyás alak. -Végre megismerhetem a pénzügyi zsenit akiről Omek annyit beszélt nekem! -a muun torkán akadt a szó de végül megszólalt. -Ki...ki maga? Mit akar tőlem? Ha az ESB Nagyura akkor biztosíthatom hogy... -Vorennus elvágta a további magyarázkodást. -Elég! Nem a szektás Sithek közül való vagyok! A Szindikátus új főnökével beszélsz Damask úr!
A muun úgy megdöbbent hogy a szája is tátva maradt döbbenetében. Omek ezek szerint tényleg elbukott és új vezére lett a szervezetnek,egy Sith...ahogy Garak korábban említette, ami nem sok jót jelent...A kardassinak tehát igaza volt, amikor a Sithről beszélt neki... A csuklyás alak mintha csak kitalálta volna ami a muun fejében járt. -Nem kell aggódnia, ez nem jelent veszélyt önre nézve, hacsak nem mond le a kis tervéről, amit Omek háta mögött kitalált! -Damask homlokán verejtékcseppek jelentek meg. Tudja! -Biztosíthatom bármit is hallott az nem igaz! -Ó dehogynem Damask úr! Pontosan tudom hogy a sikkasztott pénzzel, amit nekünk kellene átadnia, ön az EGB-nek nevezett Birodalmacskához akar dezertálni! Tudja Damask egy valamit elfelejtett, nekünk mindenhol vannak embereink, mindenhol vannak hírvivőink és mindenről tudunk! Legközelebb talán óvatosabb lesz!
A muun hirtelen nem tudta mit is csináljon... Lebukott lelepleződött immár véglegesen. Ez az alak pedig elég veszélyesnek tűnt a számára ahhoz, hogy ellenálljon neki. -Mit...mit akar tőlem? -kérdezte félelemmel szennyes hangon Damask. -Csak azt amit eddig is csinált! Végezze a munkát amit elkezdett, ezúttal azonban egyedül nekem tartozik számadással! -És Omek? -Vele ne törődjön ezentúl! Mostantól nekem engedelmeskedik! Az élete az enyém! Gondolom nem szeretné ha az ESB Nagyurai megtudnák a maga kis ügyleteit nemde? -Vorennus hangja vésztjóslóan fenyegetővé vált. -Nem..persze hogy nem! -hebegte rémülten a muun. -Akkor jó! Tudom hogy Omek és a Nagyurak nem értékelték eléggé a maga képességeit! Ezt a hibát én nem szándékozom elkövetni! Cserébe a hűségéért hatalmat kap és elismerést, amely méltó önhöz és a családhoz amelynek a tagja! Damask pontosan tudta, kire és mire utal a csuklyás alak. Híres felmenőjére, Hego Damaskra. -Rendben...esküszöm életemre és a Muunilinst holdjaira hogy ezentúl öné az életem és a halálom! Engedelmeskedem önnek! -hajolt meg Damask. Kénytelen volt, mivel más választása nem volt. -Elfogadom a hűségesküdet Damask úr! És lásd nagylelkűségemet, az elorzott pénzek 20%-a a tied! Azt csinálsz vele amit akarsz! A többi pedig...nos a miénk! A muun szeme felragyogott! 20% és hatalom...kellemesen csalódott a Szindikátus új vezérében, aki azt adta neki amire mindig is vágyott, de amit sose kapott meg. Pénzt, hatalmat és rangjához méltó elismerést! Ezúttal már csöppet sem félve, felemelkedett és szívére helyezve kezét megerősítette hűségesküjét. -Esküszöm hogy életem a tiéd Nagyúr! Ezentúl téged szolgállak és vérem a tiéd! -azzal egy díszes tőrt vett elő és megvágta tenyerét, engedve hogy kifolyó zöldes vére a padlóra csöpögjön. Ez a Szindikátus szokásos hűségesküje volt, aki megszegte halállal lakolt... -Örülök barátom hogy jobb belátásra tért! -mondta kegyesen Vorennus, magában pedig jót derült. Mégiscsak igaz a legenda hogy a muunok szívéhez a pénzen keresztül vezet az út! Remek képességű ez a Damask, akit Omek és a bolond nagyurak nem értékeltek eléggé! Az ostobák! -Most távozom! Majd még beszélünk...Damask Nagyúr! -a csuklyás alak eltűnt, a muun pedig magára maradt gondolataival. Volt miről elmélkednie.
Damask vezérhajója, MOST:
Hetek teltek el a Nagyúr felbukkanása óta és tartotta a szavát. Minden megszerzett kredit 20%-a Damasknál landolt a saját privát számláján. Valamint valami nagyon megváltozott. Magabiztosabb lett és talán...boldogabb is. Tiszttartói jelentették, hogy vagyona egyre csak gyarapodik. Egy villa a Coruscanton, egy kastély a Tarison, saját mini Flotta, amit csak Damask használhatott, a Nagyúr igazán nem volt fukar. A muun pedig ezt nagyra értékelte. Talán azt az egy parancsát kivéve, hogy az OCP elnökének vagyonához lehetőleg ne nyúljon, sőt az OCP egész vállalatát hagyja békén. Ez Damasknak először nem nagyon tetszett, de aztán belátta, csekély ár ez ahhoz képest hogy vagyona és befolyása a Szindikátuson belül megnövekedett... Most pedig a Nagyúr újabb utasításait várta addig is míg újra jelentkezik. A munka pedig folyt tovább, az ESB vagyonának lecsapolása jelenleg 80%-nál járt, leszámítva az OCP vagyont...Mennyire megváltozott minden, a tervei a számításai a vágyai. Cal Omek sosem tartotta becsben őt, ahogy a Szindikátus többi főnöke, s ahogy az úgynevezett Sith Nagyurak sem. Damasknak nagyon elege lett abból, hogy csicskaként kezelik, abból hogy ő csak egy pór aki a nagyuraknak meg ki tudja kiknek gyűjti a krediteket. Ezért akart az EGB-hez csatlakozni, mert ott talán nem egy másodosztályú csicska hanem fajához méltóan, vezető emberré válhat. Minden megváltozott azonban, a Nagyúr felbukkanása után...
Lecersen párszor jelentkezni akart azóta, de Damask nem akart vele többé beszélni, ahogy az EGB-hez való csatlakozás ötletét is elvetette. Reménykedett benne hogyha a moff valamit bekavar, akkor Vorennus meg tudja majd védeni...
|
|
|
Post by Grodin Tierce on Feb 23, 2017 18:29:31 GMT 1
Garak türelmetlenül ácsorgott Damask irodája előtt, és várta, hogy az ajtó feletti állapotjelző vörösről zöldre váltson, jelezve, hogy a főnöke befejezte a távolsági hívást, amiben épp volt - korábban az ilyeneket mindig Garakkal közösen bonyolította, vagy megbízta velük kardassi asszisztensét, az utóbbi időben viszont rászokott erre a báezárkózósdira -, és készen áll a fogadására. Biztosan már megint azzal a kalóz ribanccal holofonál, gondolta a kardassi.. remélhetőleg pillanatokon belül befejezi.
De a lámpa egyelőre makacsul vörösen világított, Garaknak pedig volt ideje gondolkozni..
Először is meglepte, hogy Damask tartósan Astoriason tartotta a székhelyét. Megtehette volna, hogy visszatér Muunilinstre, de valamiért nem tette meg. Ez Garak számára azt jelentette, hog a mozgásba hozott események talán még hamarabb eszkalálódhatnak, mint ahogyan ő elképzelte... vagy akár azt is, hogy Damask pozíciója gyengébb a Sith Birodalomban, mint gondolta... persze valahol érthető is volt, a Maradvány-szektor tele volt az Obszidián Rend kémeivel, míg itt, Astoriason kizárólag a consigliore hívei voltak megtalálhatóak.. na és persze a kalózok, de ők tulajdonképpen az előbbi kategóriába sorolandónak tűntek.
Másodszor mostanra állt össze a fejében az a sok-sok információ, amelyeket azalatt gyűjtött össze, hogy ide-oda utazott Muunilinst, Astorias és a Corporate-szektor között, a pénzalapokkal kapcsolatos mozgásokat ellenőrizve a Weyland - Yutani, a közvetítők, és a Lecersenék által megadott pénzalapok között.. alapvetően, egy pénzügyekhez kevéssé értő személy számára már az is komplex volt, ahogyan Damask átmosta az ESB pénzének nagyját a különböző csatornákon, hogy azok végül a Lecersen és Il-Raz által megadott alapokban landoljanak... de Garak észrevett még valamit. Határidős ügyleteket, olyan opciókat, amelyek a Lecersen - alapok oldaláról láthatatlannak tűntek, mégis, egy megadott pillanatban szinte gombnyomásra át lehetett volna szipkázni néhány bonyolult kötvényműveleten keresztül egy teljesen más alapcsokorba.. köztársasági, serennoi, hapan, alapvetően a Birodalmak területén kívül eső alapokba.
Garak elhatározta, hogy jelenti az ügyet Damasnak, mielőtt a Nagymoff átveri őket. Lehetőleg jóval előtte.
A lámpa végre zöldre váltott, Garak pedig belépett az irodába.
Damask éppen kikapcsolta a komot, és megnyúlt muun arcán kíváncsi arckifejezéssel intett a kardassinak, hogy üljön le.
- Üdvözlöm, kedves barátom! Üljön csak le, ne haragudjon, hogy megvárakoztattam! - Főnök, felfedeztem valamit a pénzmozgásokat elemezve. - bökte ki Garak ezúttal mellőzve mindenféle udvariassági kört. - Azt hiszem, Lecersen megpróbál átverni minket.
Damask hümmögött, majd kibámult az ablakon. - És miből gondolja ezt, kedves barátom? - kérdezte végül. Garak válaszul egy adattáblát tolt Damask elé, amelyen összefoglalta a gyanús tranzakciókat. - Úgy tűnik, az alapok úgy vannak kidolgozva, Főnök, hogy a Lecersen által megjelölt közös hozzáférésű eszközöket néhány kötvényműveleten keresztül teljesen más privát forrásokba lehessen csatornázni, független befektetésekbe, egyetlen gombnyomásra. Attól tartok, Lecersenék megpróbálják majd ellopni a pénzeket, amelyeket kiveszünk az ESB kasszájából.
Damask tovább hümmögött, nézegette az adattáblát, végül hosszú karjával előre nyúlt és megveregette Garak vállát. - No, hát végre észrevette, barátom, végre észrevette! - Hogyan? Maga tudott erről? - csodálkozott el Garak. - Hát persze, hogy tudtam, barátom! - nevetett fel Damask. - Ugyanis ezeket én intéztem így, nem pedig Lecersen! A Birodalmiak nem sejtenek semmit, hát nem érti? Ehehe... - De akkor mégis hová mennek azok a pénzek? - csodálkozott Garak. - A Szindikátusnak természetesen! - nevetett fel Damask. - Maga pedig, barátom, most választhat... segít nekem a valódi tervem végrehajtásában, vagy... hát nem tudom. - De hogy hogy nem mondta el nekem? - ingatta a fejét hitetlenkedve Garak. - Nos, meg kellett bizonyosodnom arról, hogy megbízható! - biccentett Damask. - És arról is, hogy kellőképpen intelligens! Felfedezte az én is kis pénzügyi manőveremet, de mégis hozzám jött vele azonnal! Ez méltányolandó! - De akkor mire jó az egész színjáték Lecersenékkel? - kérdezte Garak.
- Nos, nagyon egyszerű! - Damask töltött kardassi asszisztensének az asztalán lévő kesseliből. - A sithek megfigyelik az összes, nyilvántartott bűnszervezet felé irányuló tranzakciókat és utalásokat. A Lecersen által létrehozott alapokat viszont nem! Így amit először oda teszek, és onnan utalom tovább, már nem látják!
Garak bólintott. - De ha ez így van, akkor miért árultuk el Ovatnak a Szindikátust? - kérdezte végül. - Nos, a nyilvánvaló megtévesztési faktor mellett akkor még úgy tudtam, hogy az az inkompetens Cal Omek vezeti őket. - magyarázta Damask. - Meg voltam győződve róla, hogy a birodalmiakkal való megállapodás előnyösebb. De nem sokkal ezután, amíg maga, barátom, a Corporate-szektorban tárgyalt Il-Razzal, az a sith nagyúr, akiről beszélt nekem, amikor Ovat itt volt, felhívott, és meggyőzött róla, hogy a Szindikátus a jobb választás! - Ó.. tehát ellopjuk a sithek pénzét a birodalmiak segítségével, de valójában visszaadjuk őket a sitheknek? - vakarta meg a fejét Garak. - A Szindikátusnak semmi köze Wentharhoz és a bandájához! - nevetett fel Damask. - De amúgy igen, ez a helyzet. Látta azokat a moffokat, nem? Tudja maga is, barátom, hogy mire képesek. Az első adandó alkalommal kitúrnának minket a pénzükből, ahogyan a Corporate-szektort is elvették az előző uraiktól. Így viszont valódi vagyonra és befolyásra tehetünk szert!
Garak bólintott. - És ha Lecersen és az EGB-sek megtudják? - Ez az Ön dolga, barátom, hogy ne tudják meg! - veregette meg a vállát ismét Damask. - Ha pedig sikerrel jár, velem jöhet Tarisra! - Miből gondolja, hogy nem árulom el magát a birodalmiaknak? - tette fel a nagy kérdést Garak őszintén. - Nos, nem nyerne vele semmit! - mordult fel Damask. - Ne higyje, hogy nem látom, hol van maga a hazai hierarchiájában. Ha el is árul Lecersenéknek, a pénzt a közreműködésem nélkül nem kapnák meg, ahogyan maga sem kapna semmit tőlük, ha engem feldobnak a sitheknek, vagy efféle. - Hát ebben igaza van. - biccentett Garak. - Remélem, innentől megbízik bennem, Főnök. - Rászolgált! - biccentett a muun elégedetten. - Igyon még egy pohárral, ünnepeljük meg a megállapodást a Szindikátussal és a Nagyúrral! Hamarosan mi leszünk a galaxis leggazdagabb alvilági figurái!
|
|
|
Post by sithlord on Feb 23, 2017 19:09:41 GMT 1
Garak és Damask jóízűen kortyolták a kesselit, megünnepelve egy remélhetőleg roppant hasznos barátság kezdetét. Damask ujjongott szívében, hogy sikerült a kardassit meggyőznie. Pontosan tudta, hogy Garakra életmentő módon szüksége van, és azt is hogy a kardassinak is őrá. Már csak egyetlen lépés hiányzott. A Sith Nagyúr gondosan utasításba adta hogy azonnal jelentse ha Garak megtud valamit, illetve ha eldől hogy melléjük áll e. A kissé ittas Garaktól elköszönt, magára hagyva kardassi szövetségesét, majd egyenesen a lakosztályába sietett hogy hívja az új főnökét, a Nagyurat! Aktiválta a transzmissziós rácsot majd alázatosan letérdelt és várta hogy a Nagyúr holoképe megjelenjen. Erre nem is kellett sokat várni. -Jelentsen! -utasította Vorennus lényegre törően a muunt. -Nos Nagyuram sikerrel jártam! -mondta örvendezve Damask a jó hírt. -Garak mellettünk áll egyértelműen! Azonnal szóvá tette amint rájött, az ön által javasolt pénzügyi machinációkat, egyenesen nekem jelentett! Pontosan ahogy ön azt előre megmondta! -a Sith elégedetten bólintott. -Hmm ez a Damask okosabb és értelmesebb mint gondoltam! Már amennyiben egy kardassit értelmesnek lehet nevezni! -a Sith Nagyúr mintha gúnyos vigyorra húzta volna el a száját, ezt azonban Damask csak beképzelte. Vagy nem? -Természetesen neki is juttatunk a koncból és ha nem bánod a te pénzedből fizesd ki a barátodat...amíg tökéletesen nem bizonyítja a hűségét!
Vorennus szavai kicsit mellbevágták de végül is megértette a Nagyurat. Így is bőven kapott annyi pénzt amennyit egész életében nem sikerült volna összekaparnia, ebből pedig bőségesen jut Garaknak is. -Ahogy óhajtja Nagyuram! -hajolt meg Damask. -Kitűnő barátom! Jó munkát végzett! Most azonban egyébb ügyeim elszólítanak ha nem bánja! -Természetesen Nagyúr! -Az ön régi barátjával kell beszélnem, Lex Luu'thorral! -Damask elsápadt a név hallatán. Az átkozott Luu'thor aki elvett tőle mindent...aki... -Ahogy óhajtja Nagyúr! -Vorennus érzékelte Damask haragját és úgy vélte legjobb ha tisztázzák a dolgokat. -Nyugalom Damask úr! Luu'thor kiváló szövetségesünk lesz, a veszteségei miatt amelyek a múltban érték, pedig bőséges kárpótlást kapott tőlem úgy gondolom! Vagyis nem kell többé gyűlölnie azt aki elvette öntől a családja vagyonát...csak akkor ha én akarom azt! -Damask enyhe szorítást érzékelt a légcsövén, ebből megértette hogy nem ajánlatos a piszlicsáré ellentéteivel fárasztania a Nagyurat. -Természetesen! Minden úgy lesz ahogy óhajtja! -hajolt meg ismét Damask. -Ezt el is várom Damask úr! -a Sith holografikus képe eltűnt, a muun pedig azon gondolkodott vajjon mit fog csinálni ha meglátja Luu'thort? Mert fognak találkozni, ezt minden zsigerében érezte...
|
|