|
Hapes
May 2, 2014 12:22:45 GMT 1
Post by Haruhi on May 2, 2014 12:22:45 GMT 1
- Akarni könnyű - vigyorodott el enyhén, s megint kitárta karjait - de nekem sincs tartalékom, itt meg kiosztani szokták az ilyet, talán vannak üzletek ezen a bolygón... valahol, még nem sokat láttam belőle, nem elég érdekes. Vagy elküldöd valami szolgádat.*** - Hangzásra meglepően kiemelkedő eredmény... - méregette hol egyiküket, hol másikukat, leplezetlen érdeklődéssel - magam is végignézném a szimulációról rögzített adatokat, felvételeket. A csatasárkányok őszintén szólva nem tartoznak a hatékony hadihajók közé, hacsak nem a megfelelő formációban és mennyiségben vetik be őket, de ugyanakkor kevés tapasztalatom van velük kapcsolatban... szóval lehet, hogy elhamarkodottan ítéltem meg.Előtte a lány továbbra is statikusan ácsorgott, szemei sem mozdultak, voltaképpen valószínűleg hármójuk közé szegezte őket, mint aki nem figyelt. Ő még nem lett bemutatva, az Admirális is erre juthatott, mikor végre felé sandított. - Á igen, ő it Erelei matróz - mutatta be - úgy gondoltam alkalmas időpont lesz a bemutatására, ezért magammal hoztam. Három lázadó csatasárkányt foglaltunk vissza neki köszönhetően, miután sikerült működésre bírnia szolgálati hajójának fegyverzetét. Nagyon találékony, az ellenség meglepődhetett, mikor rájöttek hogy a kilőttnek hitt hajó nem volt annyira halott, mint elsőre tűnt, a legénység nagy részével ellentétben, sajnálatosan... Ugyan nem beszédes fajta, de a hallottak után az fordult meg a fejemben, hogy a gondjaira bíznám, ha már talán össze lehetne gyűjteni néhány a többinél leleményesebb legénységet, ahelyett hogy szétosztanánk őket a flottában. Az eredményeik alapján tovább képezhetnénk az állomány többi részét. Mi erről a véleménye, támogatna egy esetleges javaslatot a Királynő előtt?Ő pedig továbbra sem moccant, mindössze izzadságcseppek jelentek meg homlokán.
|
|
|
Hapes
May 2, 2014 13:34:26 GMT 1
Post by Enz on May 2, 2014 13:34:26 GMT 1
- Hmpf - mondta Aladri, amikor látta, hogy eddig abszolúte semmi hasznát nem vette a fura fiúnak, sőt. - Neked sincs sok hasznod, mi? Viszont így nem mehetek ki innen! Valamit ki kell találnom... Féllábra állt, majd játékosan a másikra ugrott, miközben elmélyülten gondolkodott hogyan is lehetne ezt a problémát áthidalni. Jó pár másodpercbe beletelt, mire megunta a dolgot. Újból a másik lábára ugrott, majd ismét a másikra, mire észbe kapott, hogy most mást kéne csinálnia. Végigmérte a fiút, majd hirtelen ötlete támadt. - Megvan! Add ide a ruhád! - mutatott rá az egyik ujjával. - Akkor ki tudok benne menni, hogy vegyek egy jobb ruhát! Na, na? *** - Valóban, a Csatasárkányok fő erőssége a számukban rejlik. Azonban a felújított berendezéseknek köszönhetően a modernizált változatok képesek komoly fejfájást okozni az ellenségnek - mondta el véleményét a típusról. - Természetesen intézkedem, hogy a szimuláció adatait valamint holoanyagát megkapja. Én kifejezettem hasznosnak tartanám a típus további fejlesztését, a jelenlegi D-1 Adv. változatok helyett újabb és nagyobb változatok építését. Remek multifunckiós hajókkal gazdagítanák a flottát. Mikor aztán elhallgatott, szóba került a közöttük álló lány is az admirális részéről. - Szép teljesítmény - biccentett a nő felé Makin. Újabb furcsa szerzetek, gondolta magában. Persze legalább egy sith nagyúr sem volt a közelben: volt bennük valami logikátlanság, ami néha szinte megijesztette a commodore-t. Persze ők hozták létre az ESB, tették erőssé, de cselekedeteiket gyakran nem az észérvek és logika mentén végezték. Azt egyelőre nem tudta eldönteni, hogy ez vajon a zsenialitás vagy az őrültség jele volt-e. A commodore ezután Luanshaghoz fordult. - Támogatni fogom az ötletet, admirális. Nekem is úgy tűnik, hogy ez komolyan növelné a Királyság erejét. De talán nem csak kísérleti célzattal, hanem kifejezett elitkülönítményként hozhatnánk létre, mint mondjuk az új rendszer ideálja és fő támogatója. Már csak egy jó név kéne... Tiaena erre felkapta a fejét, és rájuk pillantott, sőt még mintha a szája is kinyílt volna egy picit, de aztán meggondolta magát és visszatért az elmélázott gondolkodáshoz.
|
|
|
Hapes
Dec 6, 2014 11:48:10 GMT 1
Post by Haruhi on Dec 6, 2014 11:48:10 GMT 1
Launshag észrevehetően mérlegelni kezdte magában az elhangzottakat, néha forgatta fejét és az ott levőket vizslatta tekintetével. Mikor Makin befejezte, felfigyelt a kapitány önmagát félbeszakító viselkedésére, ám mikor eljutott volna jómaga is addig, mint a lány, a helyiség ajtaja félrecsusszant és két alak lépett be rajta. Charis volt az G'Kar kíséretében, ki utóbbira a szemöldökét szerette volna összevonni, de inkább meghajtotta törzsét a királynő felé, aki már őket méregette. - Megkérdezném, mi a találkozó tárgya - kezdett bele , kezeivel a csípőin - de a Tengernagy azt hiszem bekapcsolva hagyta a kommunikátorát, így nagyjéból értem,m hogy fejleszteni akarják a Királyi Flottát. Talán kifejthetnék az elképzelésüket részletesebben is, például a nevet, ami felett nem sikerült döntésre jutniuk, hála nekem. - Öhm... - köszörülte torkát Launshag és hogy egyelőre elvonja a figyelmet apró figyelmetlenségéről, Chia felé biccentett - Nekem úgy tűnt, hogy a kapitánynak volt egy vagy néhány elképzelése ezen a téren. - Akkor talán kérjük ki a véleményét. - fordult ő is felé, bár eközben Makinra pillantott - Utána pedig elmondhatják, mire gondoltak.
|
|
|
Hapes
Dec 30, 2014 12:21:19 GMT 1
Post by Enz on Dec 30, 2014 12:21:19 GMT 1
Trenton Makin kezdte úgy érezni, hogy lassan örökké várakoztatják őket, amikor végül feltárult a terem ajtaja és Charis királynő jelent meg az ajtóban, majd őket méregetve, de közben méltóságteljesen indult el feléjük. Volt valami nagy uralkodókra jellemző, meghatározhatatlan karizma benne, és akárhányszor csak látta, Makin mindig meg tudta érteni, hogyan volt képes ilyen hamar megnyerni magának a hapanok szívét. Mögötte egy jól ismert gyíkfejű lény lépdelt: G'Kar, az ESB kegyvesztetté vált alapítója, akit Wenthar császár elmozdított a helyéről. Úgy tűnik kivégzés helyett megúszta egy lefokozással, gondolta magában, miközben Launshag példáját követve ő is meghajolt a királynő felé. G'Kar szemében gyanakvás ült, és ahogy egy pillanatra összetalálkozott tekintetük, valamiféle lángot látott fellobbanni benne. - Nos, akkor a tájékoztatást már meg is spóroltuk, felség - közölte diplomatikusan Makin, mivel nem véletlennek gondolta a bekapcsolva hagyott kommunikátort. Egy tengernagy bizonyosan tisztában van az alapvető biztonsági előírások betartásának fontosságával. Launshaggal egyetértve fordult Tiaena felé, aki mintha egy álomból ébredt volna, kissé meglepetten pillantott körbe, szinte félt megszólalni ennyi fontos személy előtt. Aztán tekintete megállt a királynőn, és úgy tűnt, erőt gyűjt a beszédhez. Végül kinyitotta a száját és megszólalt. - Mielőtt felséged hatalomra került, szégyellnem kellett, hogy hibásan születtem, tökéletlen vagyok - magyarázta komoly arccal, de némileg elérzékenyült hangon. - Felséged azonban büszkévé tett erre, hiszen ha tökéletesnek születek, sosem szolgálhattam volna! A javaslatom ezért, hogy nevezzük Aityra Különítménynek. Erre a szóra Makin is felkapta a fejét. Úgy rémlik néhányuk kartonján olvasta ezt a kifejezést, ami akkor is felkeltette az érdeklődését. Beletelt még pár pillanatba, mire visszaidézte a tolmács fordítását: "aszociálisak". Kérdőn pillantott Launshagra, majd Charisra.
|
|
|
Hapes
Dec 30, 2014 14:08:03 GMT 1
Post by Haruhi on Dec 30, 2014 14:08:03 GMT 1
- Tökéletes, bah! - legyintett érdfektelenül Charis - Ahányszor hallottam fordított arányban áll azzal ahányszor láttam, a mindig és a soha varázslatos románca, aki valaha is mutat nekem valami tökéleteset annak fejet hajtok, de csak egyszer. Nem szükséges amiatt aggodalmaskodni, hogy valaki tökéletlen, eddig csak tagadták hogy a Konzorcium perfekt kétharmadából hiányzik a gerinc, én csak a fejükhöz vágtam hogy ha valami csökevény, akkor az, ez minden. Aityra, ez jól lefedi, hogy akárki lehet zseniális, csak épp ezért mindenkit érdemes számba venni a válogatáshoz. Nincs olyan lény aki mindenkivel képes közös nevezőt találni, egyszóval, aityra az egész univerzum. A származással és a megnyerő személyiséggel nem megyünk semmire, ha az illetők nem képesek eredményeket felmutatni ott, ahol nem a szándék a mérvadó. Szerintem megfelelő név lesz, hm? Végignézett az itt levőkön, ügyet sem vetve arra hogy G'Kar és Makin újra és újra rövid pillantásokat cseréltek egymással, semmi érdeke nem fűzte jelenleg ahhoz hogy a kettő között fennálló feszültséget csökkentse, amíg nem veszélyeztetett valami lényegeset. Nem kétség, lehet belőle probléma, de jelenleg volt elég komolyabb amit mihamarabb el kellett intézni. De mindenhez idő kellett. - Nem igazán lehet ellenvetésem - mondta Launshag, mint külhoninak nem igazán lett volna miért. Mindenki közűl egyedül a matróz maradt továbbra csendben, de érthető volt, neki nem volt beleszólása az ilyen szintű döntésekbe, s egyébként sem tűnt hogy nagyon figyelt volna egy ideje
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 12:32:59 GMT 1
Post by Enz on Feb 22, 2015 12:32:59 GMT 1
Makin tiszteletteljesen kivárta a királynő monológjának a végét, elvégre ő szakmai feladatokat kapott itt, és nem kellett holmi politikai kérdésekben állást foglalnia. Szerencsére az ESB-Hapan érdekek ütközésének elsimítása sem az ő reszortja volt, és ilyen most egyébként sem állt fent, egyszerű belpolitikai kérdésről van szó. Mindenesetre volt valami szimpatikus abban, ahogy Wenthar császár lánya ennyire képes volt a régi tradíciók ellen állást foglalni, ez pedig olyasmi, amire az egyébként nagy befolyású Sith Egyháznak sem volt még mersze. Tiaena láthatóan teljesen meghatódott uralkodója szavaitól, és egyelőre ismét nem adta jelét, hogy valamit mondani szeretne. - Felség - szólalt meg ezúttal G'Kar, aki kicsit talán türelmetlennek tűnt Makin számára. - Talán ideje lenne számot vetnünk a Konzorcium dolgairól magas rangú vendégeink előtt.
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 13:31:36 GMT 1
Post by Haruhi on Feb 22, 2015 13:31:36 GMT 1
- Számot vetni? - kérdezte egy cseppet sem változó kifejezéssel az arcán - Bőven van mit, valamennyi elhangzott már a mai napon, de igazából kevés megoldás merült fel velük kapcsolatban A legközelebbi asztal felé indult, s egyetlen kézmozdulatára a szoba fényei elhalványodtak, s a berendezési tárgy közepe tájékán egy holoprojector vetítette ki a Konzorcium területeinek és a galaxis környező régióinak csillagtérképét. A loyalista és lázadó erők uralta rendszerek éles színkontraszttal voltak kiemelve, ez nem a megszokott, egyszínű és a funkcióra emiatt alkalmatlan hologram technológia volt, drágább de megbízhatóbb, nem remegett meg néhány másodpercenként - A helyzetünk egyszerűen fogalmazva nem használható ki a mai csillagközi hullámverésben, míg nem sikerül leszámolni az egyre növekvő számú felkelőkkel - folytatta, megőrizve nyugalmát - Sok lehetőség adott, ezért is kell mihamarabb véget vetni ennek a polgárháborúnak. De emiatt nem feltétlenül aggódok, hamarosan valamennyi nemes - és ezalatt értve nagy befolyású nemes - ki eddig nem foglalt áélláspontot, megmutatja foga fehérjét és akkor bizony elmondhatjuk majd: megtaláltuk a Konzorcium valamennyi ellenségét, elkülönítettük őket, s akkor már csupán idő kérdése lesz minden. Arra gondoltak, hogy csupán döntésképtelenségből, vagy valami más helyzetkezelési hiányosságból nem tettem eddig érdemleges lépéseket ellenük? Amint vége, végre kinyújtózkodhatunk majd: a Szövetség széthullik, a Külső Perem világaiban jelenléte nem sokára már csupán véglegessé válik, s az úgynevezett Harmadik Birodalom? Háborúval néz szembe valamennyi nagyhatalom és miért ne lépnénk ki természetes erődítményünkből, ha bármikor visszahúzódhatunk amennyiben a szerencsénk megfordul? Piac kell, s a nemesek figyelmének külső ellenségeink felé terelése egymás helyett, máskülönben itt soha nem lesz rend. Nem nyilvánvaló?
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 14:05:51 GMT 1
Post by Enz on Feb 22, 2015 14:05:51 GMT 1
Makin csendben figyelte a prezentációt, és így tettek mások is a szobában. Elég egyértelmű volt, amit a királynő mondott: a Galaxis hatalmi egyensúlya megbillent, és most volt itt a lehetőség, hogy a Konzorcium is megszerezze a maga jussát a friss hatalmi vákuumban. Azonban volt egy pár kérdés, ami felmerült benne ezzel kapcsolatban, és úgy döntött, a kompetenciájába tartozó részen belül ezeknek hangot is ad majd. - Nagyszerű összefoglaló, felség - hajbókolt G'Kar, ez a hason csúszó féreg. Makin ki nem állhatta a fajtáját, hiszen látható volt, hogy semmi becsület nem szorult belé. - Megvárjuk, míg ellenségeink összegyűlnek, hogy egyszerre végezhessünk velük. - Felség, ha megenged egy meglátást: elég a vezetőikkel végeznünk, és a felkelés magától elsorvad - szólalt meg Makin a legnagyobb alázattal. Egy testvérháborúnak szörnyű morális következményei lettek volna a hadsereg egészében, és még a hűséges egységeket is az ESB ellen hangolhatta volna. - A hapan haderő még nem áll készen egy háborúra. - Nem áll készen egy háborúra - horkant fel G'Kar a megjegyzésére. - Úgy látszik néha mindenkit emlékeztetni kell, ki uralja a Hapest és a Konzorciumot! Nem kérdőjelezheti meg akárki a jog szerinti uralkodó döntéseit. Makin nem tudta nem hallani a bújtatott fenyegetést a gyíkpofa szavaiban. Azok alapján, ahogy egy katonai döntésért őt, mint nagykövetet elítélték érthető volt a gyűlölete az ESB és annak katonai vezetése ellen, ami néha Makintől sem állt távol. - Az uralkodó döntéseit nem is - nyomatékosította Makin, hogy most éppen nem vele vitatkozik. - Felség, a hadseregnek még időre van szüksége, hogy önálló akciókra alkalmas legyen. - Nos - húzódott mosoly G'Kar arcára, amitől úgy festett, mint egy groteszk Krayt sárkánybébi. - Mit mond magának az, hogy Fall Vanderberg? - Semmit - vonta meg a vállát Makin. - Kellene, hogy mondjon valamit? - Ez az ESB hamarosan beinduló katonai terve. A Tiontól a határainkig hatalmas területet annektálnak majd. Mondja csak, hogyan is vélekednek maguknál a hapanokról? - folytatta a kérdéseit, de úgy tűnik erre nem várt választ, ami szerencsés volt abból a szempontból, hogy nagyon diplomatikus ötlete nem volt arra, hogyan is közölje ezt. - Ha még Felséged sem tájékoztatták, vajon kell-e más bizonyíték arra, hogy csak afféle satnya csatlósként kezelnek minket? Meg kell mutatnunk, hogy mi is képesek vagyunk egyenrangú félként cselekedni és egyúttal bizonyos területeket saját ellenőrzésünk alá vonni!
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 15:26:01 GMT 1
Post by Haruhi on Feb 22, 2015 15:26:01 GMT 1
- Könnyebbnek hangzik, mint amilyen valójában - mondta a kettejük párbeszéde alatt hallgató Charis - Ahhoz hogy bármiféle terjeszkedésbe fogjunk, egy erős hadseregre van szükségünk és egy stabil hátországra, mi most egyiknek sem vagyunk a birtokában. Makin Commodore(?) az imént rávilágított arra, hogy a lázadók legyőzése jobban megtépázhatja erőinket, amennyiben a döntő csata elméletét próbáljuk alkalmazni. A vezetőik levadászása talán egy működőképes ötlet volna, ha nem egy szürke eminenciások és köpönyeges-tőrös cselszövők királyságában élnénk, ugyan ki mondhatja meg most hogy kik is állnak valójában a felkelés mögött? Túl sokat valóban nem várhatunk míg minden felszínre kerül, információra lesz szükségünk, de addig is maradnak a hagyományos módszerek. A lázadók flottája csatasárkányokból áll és ebből a szempontból egy kicsit előnyösebb helyzetben vagyunkKeze apró mozdulatára a csillagtérkép eltűnt, s helyét egy két dimenziós kép váltoptta fel, mely egy hajót és főbb adatait mutatta - Ezt a hordozót hat évvel ezelőtt kezdte építeni a minket megelőző kormányzat, testvérhajóját rá fél évvel. A céljuk, hogy kiegészítsék az elöregedő csatasárkányokból álló flottát, hogy az általuk "kínált" taktikai és persze stratégiai hiányosságaokat pótolja. Amikor megszereztük a csillagköd feletti uralmat, a haditengerészet régi vezérkara megpróbálta megsemmisíteni őket, azonban nem volt idejük komoly károk okozására és így a munkájukat, visszaeséssel ugyan, de folytathattuk a tervek birtokában. Az első tulajdonképpen elkészült már, jelenleg azonban még tesztelés alatt áll és ezért bevetése egy ideig még elhamarkodott lenne, de nem kétlem hogy előnyünkre válna. Léteznek más örökölt, illetve saját projectjeink is, ám kész hadihajók terén nem állunk kielégítően, ha az új szériákról beszélünk. A hordozónak szüksége lesz vadászgépekre, pilótákra és természetesen legénységre is. Ami földi erőinket illeti, a helyzetünk könnyebben javítható ha droidokkal és önműködő hadigépezetekkel egészítjük ki a sorainkat. Találkozni fogok hamarosan különféle gyártókkal és akkor majd evaluálhatjuk a lehetőségeinket, akad ígéretes közöttük de mutatott eredmények nélkül nem innék még előre a krayt sárkány gyöngyére
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 20:09:13 GMT 1
Post by Enz on Feb 22, 2015 20:09:13 GMT 1
- Sárkányfészek - olvasta fel a nevet Tiaena szinte kábulatba esve a látványtól. Tény, hogy igazán ambiciózus tervről volt szó, bár kifejezetten érdekes, hogy a Tenel Ka-féle adminsiztráció sem a második galaktikus polgárháborúban, sem a sith invázió idején nem vetette be őket, pedig már igen magas készenléti szinten állhattak. - Bámulatos. - Impozáns - tette hozzá a magáét Makin is udvariasan. Tény, hogy a maga 8 kilométeres hosszával a legnagyobb hordozók között volt. - Ez a két hajó, a legjobban képzett legénységű és legkorszerűbb D1 Adv. típusokkal felszerelt egységekkel kiegészítve egy erős gyorsreagálású flotta magja lehet. Egy ilyen egység könnyedén vihet be halálos csapást a lázadóknak. - Őfelsége mindenre gondol - hajbókolt tovább G'Kar, aki annak idején Wenthar császár talpát nyalta ilyen nagy elánnal, ez pedig a sitheknél már általában félsikernek számított. Hogy mellette a dolgát is jól értette, és ő bábáskodott az ESB létrejötte mellett, adta a siker másik felét. - Remélem így már a commodore-nak sincs kifogása. - A legénységet be kell tanítanunk és a szükséges vadászerőket összegyűjtenünk. Ezen idő alatt a lázadók összegyűjtik a fő flottájukat és már az ESB hadműveletébe sem tudunk eredményesen beavatkozni - adott szót további kételyeinek. Hirtelen a semmiből nem lehetett ütőképes hadsereget összerántani, hacsak nem sürgős háborús helyzet kívánta ezt meg. De nagyhatalmi státuszt nem lehetett biztos alapok nélkül építeni, a kapkodás itt kifejezetten kontraproduktív volt. - M-mi lenne ha... - szólalt meg hirtelen ismét Tiaena, de hirtelen megszeppent, ahogy minden tekintet rászegeződött. G'Kar hűvösen méregette a hapan kapitányt, míg Makin kíváncsi volt, ezúttal melyik oldalát villantja meg az igencsak ötletgazdag nő. - ...ha a régebbi típusok vadászgépeit és legénységét tennénk át ezekre. Kívülről a birodalmi erők miatt nem kell támadástól tartanunk. - Működhet - bólintott Makin sokatmondóan. Alapvetően nem volt rossz terv. - Így a felszerelés és a legénység is meglenne. Javaslom, adjuk a két típust Felséged Ait'yra Különítményének. Három D1 Adv. osztaggal kiegészítve még most végzetes csapást mérhetünk a felkelőkre. Már ha Launshag admirális nélkülözni tudja ezeket az erőket. Pillantott rá, hiszen eddig igencsak kimaradt a beszélgetésből. 45 ilyen korszerű hajó kivonása az első vonalból már érzékenyen érinthette a flottát.
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 21:09:30 GMT 1
Post by Haruhi on Feb 22, 2015 21:09:30 GMT 1
- Ha a döntés rajtam múlik és így végre bevetjük őket a lázadók ellen, többet érünk el mint a tétlenséggel - szólalt meg néhány másodpercnyi csendet követően Launshag, miután a matrózt leszámítva talán már mindenki őt bámulta - azonban mihamarabb meg kell mozgatnunk a hírszerzést, ha sikerrel is járunk a veszély nagy, hogy fontos vezetőik elillannak és határainkon kívül keresnek támogatókat a visszatérésükre. A Gallinoreon és más világokon történtek rávilágítanak arra, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a lázadók arra, hogy a nép szemébe azt ültessék bele: a Csillagköd relikviáinak elvesztése a magasabb hatalmak támogatásának is elvesztése egyben, olyat kell felmutatnunk, ami... - ...ami biztosíthatja őket az ellenkezőjéről - vágott szabába Charis - Engem nem érdekelnek ezek az ostoba nemzeti kincsek, nem fog a sorsunk függeni tőlük, ezért kell levernünk a felkelést és ezért kell növelni a befolyásunkat. Amikor majd hapan katonák vonulnak győztesen idegen megalopoliszok sugárútjain és hapan kormányzók uralkodnak legyőzött rendszerek felett, akkor ez a nép többé nem fog élettelen tárgyakba kapaszkodva a sajátjai vérét szívni, hanem másat fog hajtani maga előtt vagy vonszolni maga után. Ha nem képes rá mégsem, hát nem fogja megérdemelni a szabad létet... de mi azért vagyunk itt, hogy ez soha ne történjen meg és parsecekre az elliptika minden irányában a lények a mi zászlóinkra és hajóinkra tekintsenek, amikor majd felnéznek saját cselekvésképtelenségük romjai közűl - Tehát ne késlekedjünk tovább? - kérdezte, de mivel nem kapott nemleges választ, s Ereleihez fordult, kinek pupillái kitágulása és tisztelgése adtak jelet arról, hogy felébreszthette éppen saját gondolataiból - Matróz, áthelyezem Chia Kapitány parancsnoksága alá az első hajó fedélzetére, a további részleteket ezzel kapcsolatban azonban későbbre és alkalmasabb környezetre hagyjuk, Zászlós. Remélem, Chia Sorhajókapitány megfelelő parancsnoka lesz az Aityra Légió élén, mint bizonyos szintű parancsnoki tapasztalatokkal rendelkező főtiszt. A második hajó elkészültére várnunk kell még, de valószínűleg még kérdéses hogy azt is a különítmény rendelkezésére kellene bocsátanunk. Személy szerint tudnám nélkülözni, tekintettel terveink jelenlegi vázlatára, azonban engedelmével, felség, erről Myrna, Koliesh és Fult Tengernagyok álláspontját is meg kellene ismernie - Természetesen, a flotta ügyeit az ahhoz értőkre kell bízni, nemde? De mivel itt tartunk, mi az ön véleménye a jelenlegi végkifejletről? És mit szólna, ha egy ideig a Parancsnokkal tartana és segítené feladatai végrehajtásában? - bár nem fordult felé, tartása egyértelműsítette hogy a szó most Makinhoz került vissza. Az összegyűltek perifáriáján Erelei zászlós bámult új parancsnokára azzal az olvashatatlan és jellegtelen tekintetével, melyben valahol mégis értelem csillant letagadhatatlanul, míg végül oldalt nem fordult
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 21:35:42 GMT 1
Post by Enz on Feb 22, 2015 21:35:42 GMT 1
- A hírszerzés többsége Tenel Ka-párti lojalista - közölte a kegyetlen tényt G'Kar. - Az állománynak csak a töredékét vettük át, gyakorlatilag vakok és süketek vagyunk. A Gallinore-i incidens is ennek tudható be. Erőteljes lépéseket kell tennünk a hírszerzés újraszervezésére. Át kell világítanunk a jelenlegi állományt és kegyetlen tisztogatást végrehajtani. - Egyetértek - bólintott Makin visszafogottan. - Még ha presztízsveszteség is csupán, ami történt, ellenségeinek nagy lökést jelent. A felség híveiből és bizalmi embereiből van szükségünk új szolgálatra. A szó ezután az új flottaegységre terelődött, ami láthatóan mindenki tetszését elnyerte. Makin ismételten örült, hogy ő csak szakmai feladatokat ellátó tanácsadó volt, és nem volt politikai felelőssége vagy ilyen téren jelentéstételi kötelezettsége. Miért is kételkedne Wenthar császár a saját lányában? Még ha az ESB és hapan érdekek sok mindenben nem is estek egybe. A frissen előléptetett Chia láthatóan teljesen megilletődött a dicsérő szavak láttán, ami érthető is volt, hiszen egyszerű fedélzetparancsnok volt csupán a hatalomátvétel idején. Az ez után tartott evaluációs teszten figyelt fel Makin a képességeire és helyeztette egy hajó élére. Úgy tűnik, igazi kincset talált, aki ráadásul a végsőkig hűséges volt az uralkodójához. - E-enyém a megtiszteltetés, Admirális. Felség - hajolt meg mindkettejük irányába, kissé remegve az izgalomtól. - Eszem ágában sem lenne megkerülni a flotta nagybecsű tisztjeit - bólintott Makin is, bár jóváhagyása még formalitásnak sem volt mondható jelen esetben. Elvégre ő csak tanácsadási és konzultatív jogkörrel rendelkezett, saját jogon elég vékony autoritással bírt. - Örömmel segítek, ahol szükség van a szaktudásomra, Felség. Sorhajókapitány. Biccentett Tiaena irányába is, aki láthatóan még mindig igencsak zavarban volt. Kellemetlenebbül érezte magát mások társaságában, mint egy éles harci helyzetben, ahol igencsak elemében volt és aktívan rendelkezett mindenféléről. - Nemgks hadnagy javaslom lássa el a főtűzmesteri feladatokat - javasolta az eddig csendben várakozó, talán kissé faragatlan hapan tüzért is az uralkodó figyelmébe. - Képes kihozni a maximumot a D1-eseinkből.
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 21:51:26 GMT 1
Post by Haruhi on Feb 22, 2015 21:51:26 GMT 1
- Egyetértek, ám ne feledjék, én sem vagyok teljesen laikus - adta meg a zöld lámpát Charis - ezért is emlékezzenek arra mindig, hogy egy hordozó igazi ereje nem az ütegeiben rejlik. Most mindannyian leléphetnek és a nap hátralevő részében töltsék idejüket belátásuk szerint, ami pedig engemet illet, holnapih ne keressenek fel hacsak nem fontos ügy merül fel: számos emberrel kell még beszélnem és teendőm is van mellettük, szóval legyenek kreatívak ha úgy tetszik... Szeme sarkából persze G'Karra pillantott, mielőtt távozott volna az előtte megnyíló ajtón keresztül, ott hagyva a többieket egymás társaságára
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 22:59:50 GMT 1
Post by Enz on Feb 22, 2015 22:59:50 GMT 1
- Nem felejtem el, felség - bólintott Makin, majd enyhén meghajolt, mikor a királynő közölte távozási szándékát. G'Kar ha lehet még mélyebbre hajolt, és csak azután emelkedett fel, hogy Charis elhagyta a termet, majd elindult ő is kifelé, de mellett megállt pár pillanatra. - Vigyázzon magára - suttogta a fülébe. - Ha államot tudtam kreálni néhány pondró eltaposása nem jelent majd gondot. - Nem én vagyok az ellensége - felelte Makin nemes egyszerűséggel, de a gyíkpofa szó nélkül hagyta a megjegyzését, és tovább haladt. Launshag is távozásra készülődött és Makin még gyorsan módját találta egy kollegiális kézfogásnak vele. De pillanatokon belül azt vette észre, egyedül maradt az új különítmény három tisztjével. - Sikeres együttműködést kívánok a jövőre - mondott valamiféle ösztönző szöveget, majd adattáblájára pillantott, amin sorakoztak az elvégzendő feladatok. Új tisztet kellett találnia a helyére, aki átveszi az általános kiképzési feladatok felügyeletét. - Engem szólít a kötelesség. Tisztelgett, majd kisétált ő is az ajtón. Felettébb érdekesen alakultak a dolgok, és Makin egyre többre becsülte Charist, aki láthatóan kompetens uralkodó volt, semmint a császár elkényeztetett csemetéje, aki a sötét mágiáján kívül semmi mást nem is gyakorolt. Máris mélyebb benyomást tett rá, mint a Sith Egyház habzó szájú fanatikusai és múltba révedő öreg, teszetosza főpapjai.
- Ummm, üdvözlök mindenkit a fedélzeten - mondta Chia kissé tanácstalanul, mikor előbb Nemgskre, majd Ereleire pillantott. Ezúttal csak a begyakorolt panelek segíthették ki. - Remélem sikeresen együtt tudunk majd dolgozni. - Amíg van kinek a seggét szétrúgni - vigyorgott az új főtűzmester, de Chia odakapott tekintetére, máris köhintett. - Izé, közös munka meg minden.
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 23:28:59 GMT 1
Post by Haruhi on Feb 22, 2015 23:28:59 GMT 1
Ahogy lassan hárman maradtak a helyiségben, Nemgks egyre inkább fellazulni látszott és nem állta meg hogy ne törjön ki belőle valami. Vele szemben Erelei szobormerev maradt és nem hogy egy mukk nem hagyta el ajkait, az arca sem rezzent egészen addig míg Chia meg nem szólította, mikoris felé fordult és újból azzal a tekintettel bámult rá, mint nem sokkal ezelőtt. Tisztelgéssel válaszolt, más egyébbel nem toldotta meg az elhangzott dolgokat, bár részlegesen ebből a szempontból nem feltétlenül volt egyedül. Merev és talán valamennyire görcsös tartásából talán arra lehetett következtetni, hogy nem érezhette túlzottan kényelmes helyzetben magát, tekintete legmélyén pedig valamiféle bizalmatlanság, vagy talán félelem(?) alakja derengett a sötétben. Megjelenése és kisugárzása alapján inkább az ő környezetükbe kellett volna kerülnie, de talán azért nem volt így mert fiatalabb volt náluk
|
|
|
Hapes
Feb 22, 2015 23:57:53 GMT 1
Post by Enz on Feb 22, 2015 23:57:53 GMT 1
Hirtelen és nehéz csend ereszkedett a teremre, hiszen Erelei láthatóan nem volt beszédes kedvében, Nemgsk legfeljebb egy díszes káromkodássorral tudta volna emelni az ittlétüket, Chia maga pedig akkor sem szeretett beszélni, ha kellett. Na nem azért, mert nem lett volna mit megosztania, de úgy érezte, gondolatai senkit sem érdekelnek. Ezért is habozott akkor, amikor Makin a hajók feltöltéséről beszélt. Míg saját fajtársai kiskora óta megalázták és semmibe vették, ez az idegen commodore az első pillanattól kezdve figyelmes és megértő volt vele, akárcsak a királynő és az admirális. Csak a külhoniakban bízhatott igazán, döntötte el magában, és valóban, miféle hűség is kötötte volna azokhoz, akik így bántak vele? Az igazi forradalmárok azok közül kerülnek ki, akik a fennálló rend peremére szorulnak és még a legapróbb érdekük sincs a regnáló rezsim fenntartásában. Ő pedig már régóta így határozta meg magát. - Hadnagy, zászlós, azt hiszem ideje indulnunk - közölte végül, megtörve a csendet. - Össze kell állítanunk az új légió tiszti karát. Bár kifejezett felhatalmazást nem kapott rá, a királynő kifejezte, hogy részéről szabad kezet kap, és mivel az egység közvetlenül az uralkodó alá tartozik, ebbe az admirálisnak sincs beleszólása. Makin véleményét azért majd kikéri a témában.
|
|
|
Hapes
Feb 23, 2015 0:32:31 GMT 1
Post by Haruhi on Feb 23, 2015 0:32:31 GMT 1
Ezt az élményt nem lehetett könnyen megérteni és elmagyarázni, túl sok embernek volt hozzá köze és így túl sok volt az eltérés, hogy követni lehessen. És ráadásul a kevéssel is így volt, nem szeretett új személyekkel találkozni mert ilyenkor mindig elsodorta a kiszámíthatatlanságuk, az emberek nem voltak olyanok mint a gépek és más dolgok, melyeket elég volt megvizsgálni és máris érteni lehetett, hogyan működnek, mire valók és miért is úgy használják őket, ahogy. Lehettek halálosak, végzetesek, de veszélyesek nem... a veszély az ismeretlenből fakadt, amit értett, az így fenyegető lehetett inkább. A veszély más volt, a veszély az emberek voltak akiket nem lehetett megismerni, s akkor lehetett kevésbé bizonytalan, ha volt egyfajta besorolás, mint amilyen a flotta és a hadsereg rangjai is voltak: a felettesek egyszerű dolgok voltak, parancsot adtak és csak követni kellezz azokat, nem kellett velük beszédbe elegyedni és nem kellett azon gondolkodni, vajon milyen veszélyük mutatkozik meg a következő percben? Az emberekben nem lehetett olvasni, a zűrzavar melyek egyenként voltak maga volt a szürkeség és a hétköznapiság, nem lehetett őket érteni egyaránt, szemben gépekkel. Ezért lehetett itt végül is, megláthatták benne talán, hogy a gépek megértése volt a szín a létezésben és az a változatosság, amitől nem súllyedt el a monotón felfoghatatlanságban? Új közvetlen felettest kapott, s hiába felettes, akkor is ember volt és így a veszély állandóan ott lebegett előtte, s a másik sokkal bizonytalanabb volt, mert nem tudta rangját, mindössze beosztása derült ki - melyet egyébként ő is ellátott volna amennyiben oda asszignálják. Lehetett beszélni az emberekkel, de az csak olyankor volt megengedhető kockázat, amikor kellett, például kérdezték vagy hozzá szóltak és nem volt éppen alkalmas mozdulat, mely helyettesíthette. Reménykedett benne, hogy nem akarják ők is azt, hogy értse mindazt amit mondanak és a feladataihoz nincsen semmi köze. Most is biccentett és aztán fegyelmezett lépésben követte őket oda, ahol majd kiderül milyen feladatot kell majd ellátnia, talán a gépházban kell tennie valamit? Karbantartás? Navigáció? Semmi nem jelentett problémát, amíg nem kellett megpróbálni megfejteni egy élőlényt, mert akkor ő csak a sötétben tudott tapogatózni, s éppen ezért nem is próbálta soha ráerőltetni magát, mert máskülönben elnyelte volna a sötétség
|
|
|
Hapes
Feb 23, 2015 11:18:40 GMT 1
Post by Enz on Feb 23, 2015 11:18:40 GMT 1
Erelei határozottan nem volt az a beszédes típus, Nemgsk pedig jobbnak látta, ha az út során nem tesz több faragatlanságáról árulkodó megjegyzést, így Chia ismét magára maradt a gondolataival, de legalább nem egy helyben állva bámulták egymást. Érdekes érzés kerítette hatalmába, ha csak arra gondolt, hogy ő lehet annak az egységnek a vezetője, amely majd végzetes csapást mér a magukat tökéletesnek képzelő nemesekre. A hapan társadalom mindenki kirekesztett, aki csak kicsit sem felelt meg az ő sztenderdjeiknek, mert szerintük ez vezethetett el csakis ahhoz, hogy a lehető legnagyobb tökéletességet elérjék. Sokan talán még szerencsés korban is születtek, hiszen korábban szokás volt az, hogy aki születésétől fogva ebbe a kategóriába tartozott, azt inkább egyszerűen meggyilkolták, semmint viseljék ennek "szégyenét". Ezek a szánalmas, önmagukat bálványozó lények pedig cinikusan társadalmon kívülinek, aszociálisnak nevezték mindazokat, akiket ők nem hagytak érvényesülni... De ennek a gyakorlatnak Charis királynő trónra lépése véget vetett! Úgy örült volna, ha hálás tekintetét emelhette volna rá, de ehelyett szemeiben örökké csak élettelenség ült, olyan üresség, mint a látóhatárig fekvő fodrozatlan tenger. Ahogy befordultak az egyik folyosón, Chia megtorpant. - Ó, anyakirálynő - csúszott ki a száján az egyébként felségsértésnek is beillő csodálkozás. Ahogy a többiek követték a tekintetét, egy fiatal, legfeljebb húszas éveiben járó tisztre lehettek figyelmesek. Ahogy ő is észrevette őket szeme sarkából, arcára pimasz mosoly húzódott. - Nocsak, a fejesek kedvence. Meg persze az enyém - mondta neki, mire Chia megszeppenve húzódott a falhoz, a lány pedig odalépett hozzá. - Kapitány - csókolt neki kezet, mire Chia úgy érezte, maradék ereje is elhagyja. - Valójában már sorhajókapitány - közölte Nemgsk a maga nyers stílusában. A nő a szeme sarkából rápillantott, majd ismét Chia érezhette magán szemei kereszttüzét. - És nekem nem is szólsz? A végén még kineveznek admirálisnak, és nálam hamarabb... - elégedetlenkedett, de Chia már tudta, hogy semmit sem szabad elhinni neki, amit mond. - ...De kinevezés mellé hajók is járnak, nem? - Járnak - préselte ki magából ezt az egyetlen szót. Már előre tudta, hogy gyűlölni fogja magát ezért. - Igazából... épp egy kapitányt keresek... hordozó - harapta el idegesen a végét a mondatnak. - Ne keress tovább, Chiám, megtaláltad a te embered és mindhalálig őszinte híved! Ha már a gyermekeid nem hordozhatom a szívem alatt... - Remiel! - próbált valamiféle kétségbeesett rendreutasítást eszközölni, kis sikerrel. Kadétkora óta ismerte a lányt, aki a Siaura dukatcsaládból származott, mégis közöttük végezte, ugyanis hiperaktív volt. Már akkor imádott mindenkit zavarba hozni, és ez segítette elő, hogy egészen korvettparancsnokig vigye az egyébként rettentően ellenséges környezetben. A katonai reformok részeként ő is rendes kapitányi rangot és pozíciót kapott, ehhez illő hajóval. - Á, nem is mondom tovább, mert a végén heveny szívrohamban elhunysz, aztán kereshetek mást, akinek hódolhatok! - kacsintott rá. - Na, iszunk valamit?
|
|
|
Hapes
Feb 23, 2015 20:26:42 GMT 1
Post by Haruhi on Feb 23, 2015 20:26:42 GMT 1
Egy ideig úgy látszott, kialakul egy stabil helyzet és elérik a célt amit új parancsnoka kitűzött maga elé, azonban egy újabb kapitányba botlottak aki hamar szóba próbált elegyedni felettesével. Erelei természetesen tisztelgett neki, ő azonban ügyet sem vetett rá, s ez szokatlan volt ugyan, ő inkább örült annak hogy jelenleg senki sem ővele foglalkozott. Arról persze nem nagyon volt ötlete, hogy mit próbáltak egymásnak mondani, inkább tűnt rejtjeles beszédnek melynek a kódkulcsa nem volt a birtokában. Amennyire értett más lényekhez, valahogy olyan lehetett a teljesen idegen kapitány, mint aki hol többet és hol kevesebbet mond ki annmál, mint amit gondol. A gond csak az, hogy ennek a feltételezésnek semmi alapja nem volt, erről egész egyszerűen nem lehetett fogalma, ők nem voltak szerkezetek vagy számítógépek, őket hiába szedné valaki szét akkor sem érthetné meg...
|
|
|
Hapes
Feb 24, 2015 20:54:43 GMT 1
Post by Enz on Feb 24, 2015 20:54:43 GMT 1
- Inni... ilyenkor? - kérdezte Chia, aki még mindig nem mert teljesen Siaura mellett haladni, inkább kicsit a fel felé húzott. A hapan uralkodói palota egyébként is ellenséges terep volt számukra, számos régi udvari arisztokrata nézte rossz szemmel, micsoda befolyást kapnak ők, a "tökéletlenek" őfelsége és a sithek jóvoltából. Chia biztos volt benne, hogy a legtöbben csak azért nem álltak a felkelők oldalára, mert tartottak tőle, hogy végül Charis győzedelmeskedik. Elvégre ő volt az, aki személyesen végzett Tenel Kával és a rá küldött bérgyilkosokkal is, és biztos lehetett benne mindenki, hogy trónigényét is ilyen vehemensen fogja védeni. - Miért mikor kéne, úrnőm? - csipkelődött vele kicsit Siaura, mire Chia jobbnak látta ráhagyni a dolgot. - Én a commenori fűszeres pálinkát ajánlom. Nem olyan jellegtelen, mint a hapan sör és nem is olyan fogyaszthatatlan lötty, mint amit a sith határvidéken főznek. Adómentes szeszfőzés, hát hülyék ezek? Vajon arra játszanak, hogy mindenki megmérgezi magát? - Halkabban, Remiel! - csitítgatta Chia, mivel társának szokás szerint elég nagy hangja volt. Újabban még a leghatalmasabb nemesek sem merték kritiziálni a sith birodalmat a legapróbb kérdésekben is. A Sith Egyház legalább akkora hatalmat birtokolt erre mostanság, mint az uralkodó. - Hmmm - konstatálta a dolgot ennyivel, majd Erelei felé fordult. Eddig nem tanúsított nagy jelentőséget a zászlónak, de most szó szerint körbejárta mozgás közben. - És zászlós, mi a véleménye az alkoholokról? Nem túl fiatal a szolgálathoz? Hát még az iváshoz! De ma kénytelen lesz! A végén gonosz kuncogást engedett meg magának, de rá jellemző módon ebben nem volt semmi rosszindulatúság.
|
|